Pszichológia | Felsőoktatás » Krízisek pszichológiája

Krízisek pszichológiája Hajduska Mariann:Krízislélektan c. könyv Krízis: válság, fordulat, egy olyan pont, ahol pozitív és negatív irányba is továbbmehet a változás. Olyan helyzet, ahol döntést kell hozni, és ez a döntés új eseteket és stratégiákat igényel. Krízislélektannal a II. vhidején kezdtek el foglalkozni, minél közelebb van a pszichés támogatás, annál könnyebben regenerálódik az egyén. Lindemann- 1944- vizsgálat: Bostoni bárban tűz ütött ki, 500 ember meghalt, 200 sérült. Vizsgálta a túlélőket, a meghaltak hozzátartozóit. Ha kaptak pszichés támogatást,kevesebb volt a maradandó tünet.Ezzel kapcsolatban könyvet is írt Erikson: fejlődési krízis fogalma- 8 szakasz- +, - kimenet Pszicho szociális fejlődési elmélete: fontos a társas környezet, amelyben a fejlődés zajlik. Fejlődési krízis: normál fejlődés része,nem traumáról van szó, együtt jár a normál fejlődéssel, minden szakaszban van, amit meg

kell oldani az egyénnek,kimenetele lehet + ; vagy -- . + : ha megoldotta a helyzetet -- : ha nem sikerült megoldani 1, Orális szakasz: /Freud/ bizalom : + kimenet bizalmatlanság: -- kimenet meghatározó társas közeg az anya 2, Anális szakasz: /Freud/ autonómia: + kimenet szégyen,kétely: -- kimenet meghatározó társas közeg a család /apa, anya/ 3, Fallikus szakasz:/Freud/ kezdeményezés : + kimenet bűntudat : -- kimenet meghatározó társas közeg a család 4, Látencia, ösztönnyugvás szakasza:/Freud/ teljesítmény:+ kimenet csökkent értékűség: -- kimenet meghatározó társas közeg a tanár,kortárs 5, Genitális szakasz:/Freud/ identitás:+ kimenet szerepkonfúzió:-- kimenet meghatározó társas közeg a kortársak 1 Erikson tovább megy a fejlődésben: 6, fiatal felnőtt kor:/18-25 év/ intimitás:+ kimenet izoláció: --kimenet meghatározó közeg a pár 7, Érett felnőtt kor: /25/30-60/65 év/ generativitás:+ kimenet / alkotóképesség/

stagnálás:-- kimenet /megtorpanás/ „Szeretni és dolgozni” –elvárja az érett felnőttől A kapcsolat tengelye a saját család,munkatársak. 8, Öregkor-65 év felett integritás:+ kimenet kétségbeesés:-- kimenet A kapcsolat tengelye az egész emberiség. Selye János 1964: először fogalmazta meg a stresszelméletet.Vegetatív idegrdsz szimpatikus ága működik. - élettani alapokat írja le - adrenalin szint megemelkedik krízishelyzet hatására - szív-légzés frekvencia emelkedik - komoly készenléti állapot áll elő - bizonyos mértékű stresszre szükség van a fejlődéshez - baj akkor van, ha a stressz elhúzódó, vagy állandó Facilitáló szorongás Debilizáló szorongás Cumming-Cumming(1962): a krízis 3 csoportját különítették el. 1, biológiailag megalapozott krízisek csoportja - fejlődési krízisek- serdülőkor 2, környezeti-társadalmi tényezők által kiváltott krízisek - bizonyos mértékig befolyásolhatók (kivándorlás,

munkahelyváltás) - bizonyos mértékben készülünk rá, személyes döntés 3, véletlen eredetű krízisek - baleset - krónikus betegség - hozzátartozó elvesztése Lasarus(1966): bevezette a megküzdés fogalmát (coping stratégia, mechanizmus) Megküzdés: alkalmazkodási próbálkozások a stresszhelyzet leküzdésére. 2 fajtája van: probléma érzelem - Probléma fókuszú : a vészhelyzetet kiváltó tényező megszüntetésére irányul. plbaleseti sérülés utáni mozgáskorlátozottság, végtag pótlása, közös csoportba járás. - Érzelem fókuszú: az érzelmi feszültség csökkentése a cél.A probléma ugyanaz marad,tompítás. 2 Mo-on Oláh Attila foglalkozott a megküzdési stratégiákkal. Tanult leleményesség: az ember bizonyos problémahelyzetekben egy bizonyos, jól bevált stratégiát fog alkalmazni. Az embert megerősítik a kihívást jelentő helyzetek Pl.: magas beosztású vezető este vásárolni megy, nem találja az árut,eladót nem

talál, megfigyeli hogyan nyílik a raktár, bemegy, talál, hoz még ki a polcra több árut.probléma fókuszú megküzdés. Caplan(1964): kríziselmélet megalkotása. Egy adott krízishelyzetben mutatott reakció nem a személyiségtől függ, helyzet specifikus. Caplani krízishelyzet definíció:egy olyan lélektanilag kritikus szituáció, amely a személy számára érzelmileg hangsúlyos, kiemelten fontos az adott időszakban, nem elkerülhető, az egyén kénytelen szembenézni vele, minden figyelme és erőfeszítése a megoldásra irányul, de a szokásos probléma megoldási eszközökkel az illető számára nem leküzdhető. A konfliktushelyzet részben megoldható, a krízis helyzetben tehetetlen az egyén. Caplannál a krízishelyzet átmeneti egyensúlyvesztés, az egyén pszichopatológiai tüneteket produkál.( agresszió, fásultság, étvágytalanság, túlevés, alvászavar, ingerültség, impulzív reakciók, gátoltság, szorongás, heves szívverés, izzadás,

szédülés, gombócérzés, -vegetatív reakciók). A reakció végpontja az öngyilkossági gondolatok, öngyilkossági késztetés. Kétféle krízis: 1, Normál életfolyamatok változásaiból adódó krízisek -un. Eriksoni fejlődési krízisek (normatív krízisek) 2, Véletlen veszélyeztető helyzetek okozta krízisek – akcidentális krízisek. Sifneos: érzelmi krízis: speciális krízis. Olyan krízishelyzet, amelyben benne rejlik a lehetőség a fejlődésre, a harmonikusabb lét felé fordulásra. pl válás Jacobson: krízismátrix: egyszerre kell figyelembe venni a fejlődő, és akcidentális kríziseket. Olyan hosszabb időszak, amely alatt az egyén több ízben él át kritikus élethelyzeteket. Pl serdülő gyermek szüleinek válása. Caplan szerint: Akcidentális krízis: váratlan, sorscsapás szerű. Pl.: természeti katasztrófa, háború, terrortámadás, baleset, haláleset, válás, rablás, erőszak, anyagi veszteség, munkahely elvesztése, betegség.

Lényeges eleme a tárgyvesztés, valami érzelmileg kitüntetettnek az elvesztése. 1-1 krízishelyzetben halmozódhatnak a veszteségek. Pl: betegség miatt munkahelyvesztés, családi konfliktus- anyagi veszteség. Fejlődési krízis: Erikson nyomán - Intrapszichés és szociális tényezők egymásra hatása, konfliktusa. Pl.: serdülő felnőttként akar élni, de összeütközésbe kerül - abból származik, hogy az egyén egy új életszakaszba kerül, ami új feladatokat jelent, új konfliktus megoldási stratégiát igényel. - Egy fordulópont magában rejti a lehetőséget a fejlődésre, előrelépésre - Fokozottabban sérülékenyebb az egyén. Krízist kiváltó események: több tényező egymásra hatásaként alakul ki. Holmes szociális alkalmazkodási skála: jelölni kell az életeseményeket(2 éven belül) betegségrizikó. Megbetegedés kialakulásának valószínűsége: Betegségrizikó Csekély Közepes magas Összes pontszám 2 éven belül 150-200

225-300 325-375 3 Krízisállapotra fogékony személyek 1, nem kellően differenciált megküzdési stratégiával rendelkezők 2, impulzuskontroll zavarral küzdők (túlzott reakciók, érzelmeit nem tudja kontrollálni) 3, szenvedélybetegek 4, önértékelési zavarban, túlérzékenységben szenvedők 5, neurotikusok, pszichotikusok 6, súlyos testi betegségben szenvedők, rokkantak 7, fejlődési krízist átélők 8, földrajzi (költözés)- társadalmi(új kultúra, lecsúszás, emelkedés) mobilitás Szocializációs folyamat hibáiból eredő krízisek: korai trauma fájdalma éled fel, az egyén reakciója túlzottnak tűnik. 1, Intergenerációs krízisek: a krízis a következő generációra is kihat, félelmet, szorongást örökíti át a szülő (nem tudatos dolgok). Pl: elvált szülők gyerekei gyakrabban válnak el 2, visszatérő krízisek: egy egyénről van szó, ugyanaz a krízis tér vissza. Pl: válás (hasonló választások, ugyanaz a

konfliktuskezelő technika miatt) 3, évforduló krízisek: tudattalan dolgok, átmeneti egyensúlyvesztés figyelhető meg, idővel intenzitása csökken. Pl: haláleset évfordulójakor, traumatikus élmény után, ünnepek, hétvége kapcsán. Tény: a legtöbb öngyilkosságot hétfőn követik el, ált-ban júniusban, és ünnepek körül. Krízisállapot szakaszai – Selye nyomán. Az eseményt követi az alarm reakció. 1. szakasz: készenlét állapota - értelemvezérelt - fiziológiai változások megjelenése - kognitív funkciók élesbe kapcsolnak - „nagyon összeszedettek vagyunk” - ebben az állapotban helyreállhat az egyensúly - iszonyatos aktiváció, sokszor erős fizikai aktivitás Ha nem oldódik meg a probléma 2. szakasz: küzdelem - értelemvezérelt munkamód - próbálkozás a probléma megoldására - ha a próba eredménye nem megfelelő, új próbát keresünk - akár mennyi próba eredményes lehet - beszűkülés jellemzi – csak az adott

problémával foglalkozik 3. szakasz: kapkodás szakasza - érzelemvezérelt munkamód - viselkedés rendezettsége felborul - előfordulhatnak saját, vagy mások testi épségét veszélyeztető cselekvések - a probléma megoldódhat 4.szakasz: összeomlás fázisa - alkalmazkodóképesség felborul - pillanatnyi ötletbetörések - impulzusok határozzák meg a cselekedeteket - erős a beszűkülés – csak a problémára koncentrál, másra nem figyel - destruktív magatartásminták jelenhetnek meg pl.: öngyilkosság - eljuthat az egyén a teljes dekompenzációig - súlyos regresszió (folyamatos sírás csecsemőpózban, nem beszél több napig senkivel) pszichózis alakulhat ki - amikor megszűnik a beszűkült állapot, az egyén megdöbben mit tett 4 Krízisállapot lefolyása, időtartama, kimenetele - a krízis rövid lefutású (6-8 hét), - Jacobson - a krízist követő alkalmazkodási zavar 6 hónapig is eltarthat ( alvás-hangulatzavar) - 6 hónapon túl is

fennállhatnak tartós, pszichés tünetek Coping potenciál dimenziók ---- Oláh Attila nyomán - megküzdési stratégiát befolyásoló tényezők 1, korábbi tapasztalat (tanult leleményesség) 2, lelki edzettség (önbizalom,frusztrációs tolerancia:akadályoztatást jól kezeli) 3, optimizmus, pozitív gondolkodás – ez határozza meg hozzáfog-e egy feladathoz 4, koherencia érzék: képesek vagyunk összefüggéseket megérteni, racionálisan gondolkodni 5, én hatékonyság (önismeret, pszichológiai ismeretek) Krízisintervenció: krízis állapot oldására irányuló célzó törekvések, segítik az egyént a rendezett lelkiállapot minél hamarabbi elérésében. Viszonylag könnyű kapcsolatot létesíteni krízisben lévő egyénnel, viszonylag könnyen befolyásolható. A krízisintervenció lépései 1. a raport megteremtése (odafordulással, figyelmes attitűddel)- bizalomteli kapcsolat kialakítása- bizalmon alapuló, érzelmeket megmozgató kapcsolat

alakuljon ki az egyén és a segítő között, a kapcsolat teherbíró legyen 2. kiváltó események, előzmények, személyiség feltérképezése; személyiség letapogatása (egyszerre interjú és beavatkozás), krízisbecslés-mennyire van mély krízisben, környezet, megküzdési stratégiával rendelkezik-e, megfelelőe, előző esetekben mit tett az egyén 3. támasznyújtás (érzelmi támasz, terhek átvállalása), realitáskontroll megtartása (irreális gondolatok, vélekedések óvatos leépítése) nincs konfrontáció! (vagyis nem szembesítjük a klienst hibás lépéseivel, a viselkedésében megnyilvánuló ellentmondásokkal) 4. az élet jól működő területeire irányítjuk a figyelmet (pl család, munka) próbálunk pozitív érzelmeket, élményeket mozgósítani, a kompetencia érzését előhívni, korábbi sikeres megküzdések felidéztetése (kompetensnek érezheti magát, és mintaként szolgálhat) 5. én-erősítő visszajelzések, önbizalom

erősítése (minden kis lépésért, amelyet a probléma leküzdése érdekében tesz dicsérendő) 6. veszélyeztető magatartás felismerése (öngyilkossági gondolatok, tervek vagy már korábbi kísérlet, de másokra is veszélyes lehet a kliens) ilyenkor legalább néhány napos kórházi felvétel, ahol 24 órában figyelnek rá 7. mindenki mozgósítása, aki segíteni tud a probléma megoldásában, a beszűkülés oldásában A krízisintervenció általában 4-5 ülést jelent, ezalatt stabilizálódik a kliens. Ha mélyebb és összetettebb problémák is felmerülnek, akkor pszichológiai tanácsadásra vagy pszichoterápiára van szükség. 1-1 ülés 2-3 napig védi meg az egyént a dekompenzációtól, ezért legalább heti két ülésre van szükség krízisben lévő kliens esetén. 5 Fejlődési krízisek – Erikson nevéhez köthető. Életszakasz változásokhoz kötődnek, sérülékenyebb időszakok. Addigi szerepek, konfliktus megoldások, életstílus

már nem megfelelő, ez a szerepváltás. Csecsemőkor: bizalom- bizalmatlanság.+ ,- , kríziskimenet Bizalmi funkciók:evés, alvás, -problémák vannak. szülők számára is fejlődési krízis. Nehezítő tényezők: fejlődési rendellenesség, koraszülés, ami bűntudatot generál a szülőben. Kisgyermekkor: (1-3 év): autonómia, kétely, szégyen. Legfontosabb feladat a szobatisztaság. Ki kell lépnie a gyermeknek az anya-gyerek duóból(Amire vágyik, azt az anya megcsinálja azonnal). A környezetnek vannak elvárásai pl szobatisztaság Nagyon igényli a szülői szeretetet, sokszor helyettesíti az anyai szeretetet ( pelus, maci),ezek átmeneti tárgyak, amik biztonságot adnak neki. Védelmező anya helyett megjelenik a támogató, válaszoló anya. E szakasz végén jelenik meg a dackorszak(”én” határok beállítása).Ebben a korban kritikus a testvérszületés, érezheti, hogy a testvér túrta ki az ő helyéből, a testvér foglalja el a helyét az anya

mellett. Fel szeretné hívni a figyelmet magára, dacos, hisztis lesz, sokszor a szobatisztasága is elmúlik. Óvodáskor: bűntudat. Nem ő van már a középpontban, az oviban is ki szeret tűnni, vagy nagyon jó, vagy nagyon rossz. Szeparációs szorongás: nem szeret óvodába járni, betegséget színlel, v. mutat (hányás, hasmenés), körömrágás, dadogás előfordulhat Kisiskoláskor: +: teljesítmény, - : csökkent értékűség. Negatív kimenetet mutathat a teljesítményelvárástól való szorongás (szülő elvárásai). Azok a gyerekek félnek az iskolától, akinek szülei is félnek az iskolától. Problémajelző tünetek: teljesítményproblémák (képessége alatt teljesít), magatartási problémák. Serdülőkor: +: identitás, - : szerepkonfúzió. Testi változások 10 éves kortól. Szellemi felső határ akár 20 éves korig is elhúzódhat(nyugati kultúrák). Lányoknak a testi változásokkal nehéz megküzdeni Pszichiátriai kórképe az anorexia

(nőiség elutasítása áll a háttérben). Pszichológiai változások: önmagukkal foglalkoznak, saját magukat próbálják szeretni, filozófiai, pszichológiai kérdésekkel foglalkoznak, kreatívak. Kortársak segítik az én megtalálásában Gyengül a szülő-gyerek kapcsolat, a szülőnek nem szabad túlkorlátoznia a gyereket. Szexuális szerep beiktatása, túl korán, és túl későn is problémás lehet. Fontos feladat: jövendő szocializáció Sokszor szülői befolyásra. Tünetek (problémák): túlzottan szélsőséges, provokatív viselkedés, rosszul viseli a szülő érintését (test elfogadási problémái), túlzott veszélykeresés, csavargás, testi elhanyagoltság, meghökkentő serdülő külseje ( piercing, tetoválás, hajforma), szélsőséges csoportokhoz tartozás, lázadás, hiányzó kapcsolatok pótlása miatt. Krízisek: 1, identitás krízis: oka: vágyott szerep és valóságos pozíció közötti ellentmondás, ez elviselhetetlen számára.

Nyugtalanság, önmagába zárkózás, passzivitás, beilleszkedési nehézségek, alvás- evészavar, számítógépfüggés. 2, teljesítménykrízis: erős zuhanása gyakori serdülőkorban. Oka: nem megfelelő szülői minta, korábbi megerősítésektől, kortárscsoport nyomásától, serdülő önértékelésétől függhet. Az is fontos mennyire lázadó a serdülő. Teljesítmény romolhat, egyéb fontos feladatok (pl szerelem) miatt. 3, autoritás krízis:a serdülő minden autoritással szemben lázad( szülő, tanár, rendőr).Probléma lehet, ha a serdülő nagyon konformista(nem dolgozik az identitásán).Hátterében: túlságosan nemtörődöm, túlzott autoratikus családokban gyakori Jelei: trágár beszéd, durvaság, szokatlan öltözködés, feltűnés, veszélykeresés, drogfogyasztás, szélsőséges csoportokhoz tartozás, bűnözés. 4, szociális gátlás: a serdülő túlságosan monitorozza magát kívülről, arra figyel, hogy mások hogyan értékelik őt.

Nem tud feloldódni, gátlásos lesz, kerüli a társas helyzeteket, nem tud önmagáért kiállni. 5, drogfogyasztás: okai: kíváncsiság, konformizmus(megfeleljen a kortárscsoport elvárásainak), problémák elfedése (pl.családban), társadalmi ok (a társadalom is drogorientált). A társas drogozás jellemző erre a korra 6 Serdülőkori depresszió, öngyilkosság Serdülőkorra jellemző a hangulati labilitás, ezek gyakran depresszióvá alakulnak, ha trauma, veszteségélmény éri a serdülőt. Alacsony önértékelésű egyéneknél gyakori Serdülőkori önsértés gyakori példája: csuklótáji metszés, fokozott feszültség következtében. Veszélyeztető tényezők: 1, elsődleges kapcsolat zavarai: családi problémák, szülők pszichés zavara, alkoholdrogproblémája, agresszív, elutasító szülő, bántalmazottság, irreális szülői elvárások, szülők házassági válsága, apa hiánya, éretlen konfliktuskezelő technikák, családi minta,

bizonytalan családi státusz, túlságosan zárt,v. határnélküli család, család társadalmi integrációja zavart( hátrányos helyzetű). 2, másodlagos kapcsolódás zavarai: identitás zavar, peremhelyzet a csoportban, önértékelési zavar, iskolai kudarcok, párkapcsolati kudarcok, párkapcsolati krízis. Depresszió, akcidentális krízis – Durkheim szerint az okok: társadalmi kapcsolat felbontása 1, egoista öngyilkosság: csak magával törődik, az egyén kiégett, közömbös, depresssziós. 2, altruista öngyilkosság: túl erős társadalmi integráció, pl. terroristák, vmilyen ügyért feláldozza magát. 3, anomiás típusú öngyilkosság: erős gazdasági változásokkor, válság v. fellendülés esetén, amikor a társadalmi szabályok megrendülnek, társ. Szokások változnak, az egyén elkeseredett, és reménytelen. Befolyásolja: nem megfelelő megküzdési technikák, „minta” öngyilkosságok, ha volt már öngyilkossági kísérlete, pszichés

és szomatikus betegségek, amelyek a kilátástalanság érzésével járnak. Ringel: Presuicidalis syndroma: öngyilkosságot megelőző állapot. 1, fokozódó dinamikus beszűkülés, érdeklődése csökken a külvilág felé, frusztrációt kezelő technikák beszűkülnek. 2, agresszivitás gátlása: kívülre irányult agresszió megszűnik, magára haragszik, utálja magát. 3, menekülés a fantáziavilágba, tervekről, módszerekről fantáziál, mit fog szólni a közösség a halálához, indulatokat gerjeszt, ez ösztönző hatással van rá. Fiatal felnőttkor krízisei Feladat: 1. szülői háztól való teljes elválás: közös fedél alóli elválás, anyagi támogatás megszűnése, leválás a döntések területén, érzelmi leválás, leválás szubjektív érzete. Konfliktus: ha nem sikerült teljesen leválni a szülőktől. Nyugati országokban „mama hotel” megjelenése. 2. foglalkozási szerepbe való beilleszkedés: legnehezebb a helyzetük a

pályakezdő munkanélkülieknek, tanulásba menekülnek, az is nehéz ha sikerül munkát találni, mert nincsenek segítői, sőt hátráltatják, nem segítik a munkában. 3. családalapítás: sok a magányos fiatal felnőtt, ezért az igényeiket lejjebb adják, gyakoriak a visszatérő sémák, társfüggőség (gyenge énhatárok), szerelmi féltékenység. Nőknél ált-ban párkapcsolati konfliktus áll az öngyilkosság hátterében. Férfiaknál a munkanélküliség a fő ok A férfiak kevésbé akarnak elköteleződni. Nincsenek modellek, akiket követni lehetne a fiatal felnőtteknek. Felnőttkor – Midlife krízis 40 éves kor körül. Valamit már elért a felnőtt, viszont mérlegeli, hogy mi mindent szeretne még elérni. Még van lehetőség a változtatásra, gyakran a partner v. a gyerekek az áldozatai Nők krízishelyzetei: terhesség (testképváltozás), szülés (fájdalom), szülés utáni depresszió, klimaktérium krízise. Férfiak krízishelyzetei:

gyermeknevelésben való részvétel, kapuzárási pánik (potencia csökkenés). Idős kor krízise: folyamatos szerepvesztések (munka), kapcsolatok beszűkülése, elvesztése(házastárs halála), egészség elvesztése, betegség indok az inaktivitásra. 7 Kiégés- Frendenberger: Burnout. Tartósan fennálló érzelmi, interperszonális stresszre való reakció. Három vezető tünet: érzelmi kimerülés, elszemélytelenedés, teljesítmény csökkenése. Megoldás: váltás, más területre. Kiváltó tényező: frusztráció, emocionális megterhelés, túlzott elvárások, irracionális célok, teljesítmény mérésének bizonytalanok a kritériumai, alacsony jövedelem, elégtelen megbecsültség, hosszú munkaidő, monotónia, visszajelzések- elismerések hiánya, bizonytalan társadalmi presztizs (nem termelő emberek), karrierlehetőség korlátozott. Szakaszai: 1, kezdeti lelkesedés: irreális idealisztikus elvárások 2, realizmus és egyensúlyteremtési

kísérletek 3, stagnálás, kiábrándulás 4, frusztráció, szkepszis 5, apátia: kihívások kerülése, erőfeszítés minimalizálása. Megelőzése: szakmai továbbképzések, szupervízió (esetmegbeszélés), pihenőidők, átmeneti területváltások, érzelmi bevonódás elkerülése. Válási krízis Válások száma nő a lehetőségek lazulása miatt. Könnyebben házasodnak, mert könnyebben el lehet válni. Az első 2 évben gyakori a válás Sérülékeny időszakok: gyermekvállalás, házépítés, gyerekek felnőtté válása. Szakaszai: 1, Fontolgatástól döntésig: hosszú időszak, néhány hét. Milyensége meghatározza az egész válás stílusát, nőknél a leggyakoribb öngyilkossági ok. Impulzív reakciók, őrjöngések 2, Különköltözés, leválás szakasza: a kezdeményezőnek is nehéz szakasz. Próbaválások 1/3-nál menthető a házasság. 3, Jogi válás: kialakul az elvált identitás, vagyonmegosztás, gyermekelhelyezés, itt lehetnek

problémák, küzdelmek. 4, Alkalmazkodás a váláshoz: megjelenik az új identitás, mindennapok, élettér átrendezése, baráti viszonyok átrendeződnek, gyerek körüli helyzetrendezés. A krízis megküzdése 1-2 évig tarthat, de utána is maradhatnak pszichés maradványtünetek, krónikus betegségek. Válás hatása a gyermekekre: 2-3 éves kor: az anya érzelmi állapotától függ, ha az anya megküzd a válás tényével, a gyermeket nem viseli meg. Óvodáskor: a gyermek érzékenyebb, szeparációs szorongások jöhetnek létre, erősebben, egészség- alvászavar. Elegendő a szülői konzultáció Iskoláskor: a gyerek a válás miatt szomorú, haragszik a szüleire, bűntudatot érezhet, jó magaviseletű gyerek agresszívvé válhat, teljesítményproblémák jelentkezhetnek, kisiskoláskorban túlzottan hasonul a gyerek az egyik szülőhöz. Serdülőkor: a szülők válása ilyenkor a legproblematikusabb, illúzióvesztés, a párkapcsolatok kezdetén úgy érzi,

kapcsolat nem létezik, kiábrándult lehet, harag, korai szexualitás, teljesítményproblémák jelentkezhetnek, evés- hangulatzavarok, a szülő ragaszkodik a gyerekhez, holott itt a serdülő szeparációs problémával küzd. A szülő túlzottan kötődik a gyerekhez, esetleg átveheti a felnőtt (hiányzó társ) szerepét. 8