Gazdasági Ismeretek | Európai Unió » Zimonyi-Kardos-Péch - Magyarország EU csatlakozása, teljes körű előny-hátrány mérleg

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar III. évfolyam, EU szakirány Zimonyi Viktória, Kardos József, Péch Endre: Magyarország EU-csatlakozása: teljes körű előny-hátrány mérleg CIKKGYŰJTEMÉNY ANNOTÁLT CIKKEK, TANULMÁNYOK 10 A keleti bővülés haszna az Európai Unió számára Inotai András, GKI archívuma Bővülés kelet felé mindkét oldalnak előnyös Európai Dialógus 1997.5 Szempontok a magyar EU-csatlakozás előny-hátrány mérlegének kidolgozásához Balázs Péter Közgazdasági Szemle XLV. ÉVF, 1998 szeptember /835-850o/ Előnyök és hátrányok a regionális politikában Európai Tükör, 1997.augusztus Illés Iván Európai Tükör 1997. Április: Nagy Boldizsár - Migráció: elõnyök és hátrányok Az Integrációs Stratégiai Munkacsoport vonatkozó kiadványai: Tolnai Márton, Csöndes Mária, Sperlágh Sándor: Magyarország EU csatlakozása és a kutatás-fejlesztés Csernánszky László -

Széplakiné Kiss Bernadette: Az integráció elõny-hátrány mérlege az ipar számára Dr.Ehrlich Éva (koordinátor): Infrastruktúra: EU - csatlakozással kapcsolatos stratégiai kérdések I-II. Tóth Árpádné dr.Masika 11 Edit: Magyarország csatlakozása az Európai Unió megreformált Bel- és Igazságügyi Együttmûködéséhez a megváltozott külsõ feltételek között - belügyi együttmûködés Dr.Udovecz Gábor (témavezetõ): Fõbb mezõgazdasági termékeink naturális versenyképessége nemzetközi összehasonlításban Dr.Udovecz Gábor (témavezetõ): Fõbb mezõgazdasági termékeink gazdasági versenyképessége, elõnyök, hátrányok Dr.Udovecz Gábor (témavezetõ): Élelmiszer-gazdasági termékeink várható versenyképessége a kibõvült európai piacon TOVÁBBI CIKKEK A CSATLAKOZÁS ELŐNYEIRŐL, HÁTRÁNYAIRÓL: Szabad Föld 1997/11/16 p.46 Állattenyésztésünk lenne az áldozat Világgazdaság 1998/04/08 Félnek az erdélyiek a

csatlakozástól Világgazdaság 1997/05/15 Megéri csatlakozni Európához? Világgazdaság 1997/02/11 Az EU peremére szorítva Világgazdaság 1996/08/07 Magyarország nyer a csatlakozással Világgazdaság 1996/05/30 Fel kell készülni a következményekre 12 Világgazdaság 1996/05/24 Romolhatnak a tőkebeáramlás feltételei Világgazdaság 1996/04/30 Bedolgozói státusú Magyarország az EU-ban Világgazdaság 1996/04/18 A magyar exportra hátrányos Világgazdaság 1996/03/29 Érdekünk az Európai Integráció Világgazdaság 1995/12/01 Magyar versenypozíciókat is érinthet a jogharmonizáció Világgazdaság 1995/11/02 Kihasználatlan agrárkontingensek Világgazdaság 1995/08/14 Sürgető EU-tagságunk hatásvizsgálata A Szabadság 1998/05/19 p. 19 EU: Igen, de nem lesz diadalmenet Az EU agrárgazdasága 1998/03 Az EU-hoz csatlakozás lehetséges pénzügyi előnyei Magyarországon Európai Tükör 1997/06 Magyarországi munkaerőköltségek alakulása az EU

csatlakozás tükrében Európai Tükör 1997/01 13 Migrációs politika: A csatlakozás hátramozdítója? Európai Tükör 1997/01 Integráció vállalati szemmel: Valahol félúton Figyelő 1997/02/16 Ki fizet érte, s ki nyer rajta? HVG 1998/11/21 HVG melléklet: Ipari menük HVG 1998/06/20 Számoljunk vele HVG 1997/11/08 Kazalnyi gond HVG 1997/11/01 Próbaüzem HVG 1997/10/25 Határtalan lehetőségek HVG 1997/10/11 Vámoljunk együtt! HVG 1996/05/25 Melléklet: Irány az EU Kapu 1997/12 Európai Uniós csatlakozásunk dilemmái 14 Kis Újság 1998/04/24 A határon túli magyarok és az EU Közgazdasági Szemle 1998/09 Szempontok a magyar EU-csatlakozás előny-hátrány mérlegéhez Közgazdasági Szemle 1994/10 Magyarország csatlakozása az EU-hoz Külgazdaság 1993/7 Az EK Monetáris Unió tervének hatása a magyar kamatokra Külpolitika 1995/2 Az EU keleti kibővülésének kérdőjelei és feltételei Magyar Nemzet 1997/05/30 Az integráció fájdalmas folyamat

Magyar Nemzet 1994/12/22 Az integráció hatásai az egész társadalmat érintik Napi gazdaság 1996/12/30 Magyarország stabil agrárpiacot remél Szempontok a magyar EU-csatlakozás előny-hátrány mérlegének kialakításához Szerző: Balázs Péter Forrás: Közgazdasági Szemle, 1998.9 Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának előnyei és hátrányai Szerző: dr. Dezséri Kálmán Forrás: Világgazdasági Kutató Intézet archívuma, 1998 15 Az Európai Unió keleti bővítésének költsége és haszna Szerző: Breuss, Fritz Forrás: Európai Szemle, 1998.3 Bővülés kelet felé mindkét oldalnak előnyös Szerző: Forrás: Európai Dialógus, 1997.5 Előnyök és hátrányok a regionális politikában Szerző: Illés Iván Forrás: Európai Tükör, 1997.4 A keleti kibővülés haszna az Európai Unió számára Szerző: Inotai András Forrás: Világgazdasági Kutató Intézet archívuma, 1997.724 Megéri csatlakozni Európához ? Szerző: Kiss Judit

Forrás: Világgazdaság,1997.93 IDEGENNYELVŰ CIKKEK Böse Überraschungen Szerző: Berschens, Ruth Forrás: Wirtschaftswoche, 1997.1-2 Cost, benefits and chances of eastern enlargament for the EU Szerző: Forrás: Mittelforum, 1998.12-13 16 The costs and benefits of Eastern enlargement Szerzők: Portes, Richard – Baldwin, Richard Forrás: Centre for Economic Policy The costs of Eastern enlargement of the EU are exagerrated Forrás: Working Paper, 1996.0211 Der Nutzen der Osterweiterung für die Europäische Union Szerző: Becher, Peter Forrás: Integration, 1998.04 Die Kosten der EU-Osterweiterung am Beispiel Ungarns Szerzők: Petsche, Alexander – Pfeifer, Georg Forrás: Wirtschaftspolitische Blätter, 1998.04 Eastern enlargement: a win-win enterprise Szerző: Mayhew, Alan Forrás: European Policy Centre, EPC occasional paper, 1997. Es wird ungemütlich Forrás: Der Spiegel, 1997.01 Interregionale Transfers nach einer EU-Osterweiterung Szerző: Stehn, Jürgen Forrás: Die

Weltwirtschaft1998.03 Kosten und Nutzen der EU-Osterweiterung Szerző: Breuss, Fritz Forrás: Europäische Rundschau, 1998.02 The budgetary and financial aspects of Kiadó: European Comission, 1999.0330 17 enlargement ANNOTÁCIÓK 18 A KIEMELT CIKKEKHEZ,TANULMÁNYOKHOZ Európai Tükör 1997. Április: Nagy Boldizsár - Migráció: elõnyök és hátrányok A cikk a belsõ határok nélküli terület kelet-európai országokra történõ kiterjesztésének néhány következményét tekinti át. Az EU hozadékát nem elemzi, kivéve, amennyiben a nálunk jelentkezõ „költség” nekik egyértelmű elõny. A szabályozott migráció keretében elõnyökkel kecsegtet a közvetlen tõkebefektetések és a nagyszabású segélyprogramok kapcsán beáramló több ezer szakember és önkéntes segítõ. A regionális migráció elõnye nem csak abból a tudásból és kulturális gazdagodásból fakad, amit a külföldi bevándorló hoz magával, hanem abból is, amit a

közép-európai hazáját elhagyó, majd oda visszatérõ migráns hoz vissza tarsolyában. Az illegális migráció a bûnüldözõ és a jogszolgáltató szervek közötti együttmûködés terén kecsegtet elõnyökkel. A reguláris migrációból fakadó hátrány a tudományos elit elcsábításának tendenciája. Ráadásul amennyiben a migránsok néhány évnél hosszabb ideig vagy esetleg végleg külföldön maradnak a tevékenységük eredményeképpen létrejövõ szellemi tulajdonnak nem õk, hanem az õket alkalmazó intézmények a haszonélvezõi. További hátrány, hogy bizonyos foglalkozásokat az ezekbe az országokba irányuló migráció szorítja ki a piacról. Az illegális migráció terén figyelembe kell venni, hogy jelenleg a közép-európai államok az illegális migráció tranzitországai. Ha ezek az országok is a belsõ határok nélküli terület részévé válnak, akkor az illegális migráns szempontjából közömbös lesz, hogy

céljainak eléréséhez Németországot, Csehországot vagy Magyarországot választja kiindulópontnak. Aki a külsõ határokon belül van, az azonos mértékû cselekvési szabadsággal rendelkezik. A menekültpolitika terén várható változások szempontjából eléggé kétélûek. Egyrészt elõny lehet, ha a közép-európai országok jelenlegi összehangolatlan, erõforrás-hiányos és jogilag sokszor megalapozatlan gyakorlata helyébe egy hatékony és jogilag artikuláltabb bánásmód léphet. Másrészt viszont hátrányként jelentkezhet a menekültpolitika feletti ellenõrzés elvesztése, különösen azokban az országokban, ahol a menekülõk bizonyos csoportjait valamilyen okból preferálják. Pl A Romániából érkezõ magyar 19 származású menekültekkel szembeni elnézõbb hazai gyakorlat. Az Integrációs Stratégiai Munkacsoport vonatkozó kiadványai 12.Tolnai Márton, Csöndes Mária, Sperlágh Sándor: Magyarország EU csatlakozása

és a kutatás-fejlesztés A potenciális elõnyöket és hátrányokat az EU csatlakozással kapcsolatban a következõ rendezõ elvek szerint vizsgálták a szerzõk: tudománypolitikai kérdések, kutatási tematikák, jogi kérdések, humánpolitika, K+F infrastruktúra, nemzetközi TÉT együttmûködés, technológiatranszfer, regionális kérdések, a K+F tevékenység menedzsmentje. Az elõnyök és hátrányok mérlegelésénél viszonylag kevés hátrányos tényezõre bukkantak a szerzõk. A csatlakozás egészében véve elõnyös lesz a hazai K+F szektor számára. A potenciális elõnyök kibontakozása nagymértékben függ a magyar kutatás- és technológiapolitikától, valamint attól, hogy mennyire lesz képes a mindenkori kormányzat felismerni a K+F szektor döntõ szerepét a gazdaságfejlesztésben. Elmozdulás várható a csatlakozás után az innovációt ösztönzõ „emeltyûk” bevezetésében, alkalmazásában. Áttételes elõnyökkel

kecsegtet a csatlakozás a munkakultúra, a munkaszervezés, a hatékonyság javulásában, a K+F tevékenység menedzselésében is. A virtuális know-how részben konkrét programokban is megnyilvánul, jelentõs mértékben azonban „láthatatlan importként” fog beáramlani. 19. Csernánszky László - Széplakiné Kiss Bernadette: Az integráció elõnyhátrány mérlege az ipar számára 20 A mérlegelésnél gondosan kell megválogatni az elemezni kívánt tényezõk körét, s ezt követi az egyes tényezõk számszerûsítésének problémája. A mérlegelést nehezíti az is, hogy nehezen választhatók el egymástól a gazdasági fejlõdés és a gazdasági integráció hatásai. Az integrációnak többnyire már az elõszele is felgyorsítja a gazdasági fejlõdést. A tanulmányban a statisztikai elemzés eszközeivel kísérlik meg a szerzõk feltárni a feldolgozóipar (élelmiszeripar nélkül) alkalmazkodási feladatait, a szerkezeti összehasonlítás

révén elemzik az EU és az egyes tagállamok érdekeltségét és ellenérdekeltségét a magyar csatlakozás ipari strukturális következményeiben. Az elemzés kitér a magyar feldolgozóipar szakágazati struktúrájának különféle metszetekben (mûszaki színvonal, bérigényesség, képzettségigényesség, stb.) vett jellemzõire. Számos megközelítési módszert alkalmazva felvázolják a magyar feldolgozóipar EU-val szembeni komparatív gazdasági pozícióinak alakulását. Elemzi a magyar-EU külkereskedelem szakosodási irányzatait, az elért piaci részesedéseket a mikrogazdasági integrálódás mértékét. Körülhatárolja a feltételezhetõ hazai „vesztesek” és „nyertesek” körét. 31.-32DrEhrlich Éva (koordinátor): Infrastruktúra: EU - csatlakozással kapcsolatos stratégiai kérdések I-II. Kilenc infrastrukturális ágazatra terjed ki a tématanulmány-sorozat. A tanulmányok az adott terület egyedi sajátosságainak megfelelõ

eltérésekkel illetve a rendelkezésre álló információ bázis korlátaihoz igazodva, tárgyalja a csatlakozás elõny-hátrány mérlegének kérdését. Nagyságrendileg pénzben is kifejezve a csatlakozáshoz szükséges éveket is számításba véve milyen hozamokkal és veszteségekkel számolhatunk, mekkora a csatlakozáshoz, illetve a harmonizáláshoz kapcsolódó egyszeri ráfordítások nagyságrendje, milyen lehetõség van nemzetközi pénzeszközök mozgósítására a Magyarországot érõ veszteségek és a csatlakozáshoz kapcsolódó elengedhetetlenül szükséges ráfordítások részleges ellensúlyozására? A tanulmányok egynémelyike 21 kitér arra is, hogy a korábbi években (és jelenleg) milyen nemzetközi forrásokat sikerült (sikerül) mozgósítanunk az EU - hoz való csatlakozásunk elõsegítésére. Az elsõ kötet harmadik fejezete (60-70.oldal) tartalmazza az elõny-hátrány mérleget a vasúti közlekedésben, személy- és

áruszállításban. A második kötet témakörönként az alábbi oldalakon foglalkozik az elõnyhátrány mérlegekkel: Közúti és városi közlekedés -16.oldal Belvízi és tengeri hajózás-35.oldal Légi közlekedés-79.oldal Kombinált áruszállítás-99.oldal Vízgazdálkodás-123.oldal Posta-140.oldal Távközlés-169.oldal Turizmus-211.oldal 33.Tóth Árpádné drMasika Edit: Magyarország csatlakozása az Európai Unió megreformált Bel- és Igazságügyi Együttmûködéséhez a megváltozott külsõ feltételek között - belügyi együttmûködés A kötet 2.3 fejezetében DrSzikinger István elemzi Határõrizetünk és az európai integráció címmel a csatlakozás várható elõnyeit és hátrányait. Pozitívumként értékelhetõ a belsõ határok ellenőrzésének leépítése, valamint a rendõri együttmûködés elmélyítése. Hátrányként jelentkezik a külsõ határok fokozott megerõsítése és az ezzel kapcsolatos teendõk. Ez elsõsorban

korszerûsítést jelent, nem feltétlenül mennyiségi növelést. Az elemzés továbbá ír a felkészülés jelentõségérõl az elõnyök kihasználása és a hátrányok csökkentése szempontjából. 34.DrUdovecz Gábor (témavezetõ): Fõbb mezõgazdasági termékeink naturális versenyképessége nemzetközi összehasonlításban A szerzõk részben 22 sajnálattal állapítják meg, ugyanakkor az EU partnerek megnyugtatására, hogy a magyar termékek mennyiségüknél fogva nem gyakorolhatnak érzékelhetõ hatást sem az EU-15-ök keresleti-kínálati viszonyaira, sem pedig az ottani ár-jövedelem trendekre. Összes termelésünk a legtöbb termék esetében az EU-15 termelésének 5 % - a alatt van. Jelentõsnek mondható (10 % feletti) a kukorica, a meggy és a szilva potenciális árualapja, míg 20 % feletti részesedéssel számottevõ ellenfél lehet a méz, a málna és a napraforgó. A fajlagos hozamok többnyire meghaladják a világátlagot, de az

EU piacvezetõ országainak színvonalától nagymértékben elmaradnak. Átlaghozamaink évek közötti szóródása szeszélyes versenytársainkhoz képest. Az átlaghozamok és a tenyésztési paraméterek súlyosnak mondható hátrányában a töredéknyi talajerõ-visszapótlás, a technológiai lemaradás és a köztermesztésben használt fajták korszerûtlensége játszák a fõszerepet. Az állattenyésztésben jellemzõ az alacsony állatállomány-koncentráció. Termékeinknek általában nincs mérhetõ, objektív minõségi versenyelõnyük. Inkább a szubjektív fogyasztói értékítéletek alapján léteznek információk (pl. különleges küllem, zamat, íz), de ezek tényleges versenyértéke is mindinkább a marketing tevékenység hatékonyságán múlik. A naturális versenyképességet reprezentáló számos információ alapján versenyképességünk rendkívül aggasztó a hozamok, a ráfordítások és a technológiák oldaláról, de nem megnyugtató a

köztermesztésben használt fajták szempontjából sem. A versenyképesség jelenlegi szintje az általában elfogadható minõségnek, s legnagyobb részt az árelõnynek köszönhetõ. 35.DrUdovecz Gábor (témavezetõ): Fõbb mezõgazdasági termékeink gazdasági versenyképessége, elõnyök, hátrányok A nemzetközi versenyben számottevõ ágazataink mai állapota egyelõre vegyes képet mutat. Kirajzolódni látszanak a versenyképességünk nemes vonásai is Ilyen nagyon sok termékünknél a megbízható beltartalmi érték, a természeti adottságok miatti kedvezõ ráfordítás-hozam viszony, a különleges vagy csak megszokott íz, szín, vagy a másokénál egyszerûen jobb paraméter (kialakult kapcsolatrendszer, szállítási távolság, 23 stb.) Jelenlegi versenyképességünknek vannak múlandó elemei is, mint pl. számos beépülõ ipari termék (input) EU - nál alacsonyabb árszintje, az ottaninál alacsonyabb munkabérek, vagy némely

mezõgazdasági eredetû input kedvezõ elõállítási költsége. Ezek az elõnyök jelenleg elmaradt bevételként vehetõk számításba. Jelentõs versenyhátrányként értékelhetõ ágazataink mûszaki-technikai színvonala, amely a termelést, a feldolgozást, a szállítást, a raktározást és az elosztást is sújtja. Sok mutatószámban is tükrözõdik a korszerûtlen technológia negatív hozadéka. Különösen szembetűnők az állattenyésztésre jellemzõ tenyésztési és takarmányhasznosulási paraméterek. Alkalmatlanok a szervezeti keretek ( elaprózódottság, a kooperáció alacsony szintje) is a megfelelõ szakmai munkához és az ütõképes (piaci) tárgyalási pozíciók kivívásához. Kivétel nélkül versenyhátránynak tekinthetõ a piacra jutást segítõ szolgáltatói háttér jelenlegi alacsony színvonala: az információs rendszer, a szállítás, a raktározás, az elosztás, valamint a marketingmunka (származási hely feltüntetése, a

márkázás, a reklám) esetében. 36.DrUdovecz Gábor (témavezetõ): Élelmiszer-gazdasági termékeink várható versenyképessége a kibõvült európai piacon A magyar élelmiszergazdaság által kínált termékek európai piacán általában kínálati pozíció a jellemzõ, erõs a konkurenciaharc. Ennek ellenére idõnként és helyenként keresleti piac is kialakulhat, amibõl azonban csak rendszeres piacfigyeléssel és elõrejelzéssel lehetséges profitálni. Jelentõsebb export-termékeink közül viszonylag gyenge a konkurencia a kukorica, a méz, a málna piacán. Termékeink zömének „eredeti” versenyképessége elfogadható, ezt azonban nagymértékben felemésztik a piacra jutással összefüggõ kedvezõtlen körülmények A termelõk és a forgalmazók piaci kapcsolataiban túl nagy szerepet játszik az esetlegesség, viszonylag alacsony a stabil vevõkör részesedése. A forgalmazás és az elosztás szervezeti 24 rendszerének alacsony

hatékonysága további problémát jelent. A piaci részesedést erõteljesen befolyásolja az árukínálat (árupaletta), a termékinnováció, a rétegigények kielégíthetõsége, a termékek kiszerelési módja. Ezen a téren súlyos versenyhátrányban vagyunk. Szinte minden jelentõs vertikumban a termékek zömét nagykereskedõk vásárolják meg, akik viszont nem rendelkeznek saját vagy általuk ellenõrzött elosztó hálózattal. A piacra jutás infrastrukturális elemeiben is eléggé általános a mûszakitechnikai elmaradás. A jó minõséget garantálni, tanúsítani képes laboratóriumok esetében ugyanez igaz. Versenyhátrányként értékelhetõ a marketingszemlélet hiánya is. A bizonyíthatóan jó minõségû paraméterek kiaknázatlanok, nem használják fel ezeket egy-egy ágazat, termékcsoport országképének javítására. Ennél is súlyosabb az eredet-megjelölés elmaradása, a márkanevek hiánya, az alacsony reklámtevékenység. A keleti

bővülés haszna az Európai Unió számára Inotai András, GKI archívuma Ez a tanulmány a gazdasági kapcsolatok fő területeit tekinti át, és ennek alapján fogalmazza meg az EU és a jelenlegi tagállamok részben máris realizált, részben jövőbeli előnyeit a bővítés kapcsán. Az általános megjegyzésekben a cikk kitér arra, hogy a közép- és kelet-európai országok (KKEO) modernizációja Európa jövőbeni biztonságának és stabilitásának meghatározó tényezője. A biztonsági követelmények nem választhatók el a gazdasági modernizációtól. A KKEO sikeres modernizációja és integrálódása az EUba a legjelentősebb stabilitási nyereség Európa számára A kevésbé fejlett EU- tagállamok 25 tapasztalata azt bizonyítja, hogy a csatlakozás eredményeként felgyorsuló integrációs folyamat valamennyi résztvevő számára előnyös volt. A bővülést azonban a globális folyamatok részeként, azokba ágyazva célszerű

végiggondolni és végrehajtani is. Nem vitatható, hogy a csatlakozás, alkalmazkodás költségeinek túlnyomó hányadát a belépni szándékozó országoknak kell biztosítaniuk, mint ahogy az sem, hogy az utóbbi időben nem egy EU – tagállamban növekedett a keleti kibővüléssel kapcsolatos félelem, aggodalom vagy bizonytalanság. Ezek a következő négy problémából táplálkoznak: • A KKEO gyorsan növekvő versenyképessége • Az EU költségvetési forrásainak növelése ill. újraelosztása a felveendő új tagok érdekében • Az EU-n belüli erőviszonyok (egyensúly) módosulása • A belbiztonság problémái (beleértve a migrációt is) Ezt követően a tanulmány a gazdaság egyes területeire lebontva részletesebben vizsgálja a KKEO csatlakozásának az EU számára realizálódó előnyeit: a kereskedelmi kapcsolatok, a versenyképesség, a nemzetközi tőke, a kutatás és fejlesztés, a feldolgozóipar, a mezőgazdaság, a munkaerő, a

fizikai infrastruktúra, a regionális fejlesztés és a környezetvédelem területén. ELŐNYÖK ÉS HÁTRÁNYOK A REGIONÁLIS POLITIKÁBAN Európai Tükör, 1997.augusztus Illés Iván Az EU strukturális alapjaiból származó támogatás nemcsak beruházási összegeket jelent, hanem utakat, hidakat, metróvonalakat, kórházakat, a meglévő intézmények korszerűsítését, egyszóval jobb ellátást és újabb munkahelyeket. Ezáltal valósul meg a kevésbé fejlett országok felzárkózása, a szolidaritás és a kohézió. Ez az EU regionális politika legfőbb eredménye. A kézzelfogható létesítmények mellett van azonban egy szakmai, morális 26 és intellektuális hozama is: az EU- támogatások kezelése olyan tervezési, finanszírozási, együttműködési és ellenőrzési módszerek alkalmazását követeli meg, amelyek elsajátítása másként sokkal lassabban és nehezebben menne. A modern tervezés, a projekt menedzsment, a „value for

money” szemlélet, a csalás és korrupció elkerülésének szigorú eljárásai olyan gyakorlatot honosítanak meg, amelyek hatása átsugározhat a strukturális alapok által nem érintett területekre is, ezáltal hozzájárulna az egész gazdaság menedzsment modernizálásához. A strukturális alapoknak azonban az érintett országok gazdaságpolitikájára torzító hatásai is vannak. Pl a ko-finanszírozás követelménye a szűkös nemzeti forrásokat is azokhoz az ágazatokhoz és régiókhoz köti, ahol az EU-támogatás felhasználása lehetséges, és ez nem biztos, hogy mindig mindenhol egybeesik a nemzeti preferenciákkal. Bővülés kelet felé mindkét oldalnak előnyös Európai Dialógus 1997.5 A cikk egy londoni kutatóintézet, a Gazdaságpolitikai Kutatóközpont (CEPR) jelentése alapján készít összegzést az Európai Unió keleti irányú bővítésének legfontosabb aspektusaiból. A legjelentősebb ezen szempontok közül az – a cikk szerzője

szerint -, hogy megszűnik a potenciális konfliktus kelet és nyugat között, Kelet-Európában összekapcsolódik a demokrácia és a piacbarát reformokkal, ráadásul a 100 millió kelet-európai fogyasztó óriási felvevőpiac a nyugati vállalkozások számára. Ugyanakkor arra is rámutat a cikk, hogy a csökkenő reálkeresetek és a jelentős méreteket öltő elszegényedés elterjesztheti a kiábrándultságot a piacgazdaságból és a demokráciából, sőt egy keleti gazdasági veszélyeztetheti a békét és a gazdasági virágzást. kudarc Nyugat-Európában is Mind az EU mind 27 Magyarország nézőpontjából nehéz – csaknem lehetetlen –pontosan megbecsülni a felmerülő költségeket s a várható hasznot is. A hozzávetőleges becslések alapján azonban az bizonyos, hogy a nyereség, ami a konkrét csatlakozás után az EU számára realizálódik, a tagállamok között nem egyenlően fog eloszlani, ami gazdasági súlyukból

egyértelműen következik. A haszonból leginkább Németország, Franciaország és Nagy-Britannia fog profitálni. Ugyanakkor lesz olyan tagállam is – előreláthatóan pl. Portugália -, amely a kibővüléssel inkább veszíteni fog. A beszámoló szerint a várható költségeknek az EU költségvetésre gyakorolt hatása messze nem lesz olyan mértékű, mint azt a pesszimisták vitáikban oly gyakran hangoztatják. A költségvetésnek az a két területe, amelyet a bővítés leginkább érinteni fog – a közös agrárpolitika(CAP) és a strukturális alapok – valójában gyakorlatilag alig észlel majd változást. A még bizonytalan tényezők miatt széles sávban elkészített költségterv felső értékei is csupán elenyésző töredékét jelentenék a 15 tagország GDP-jének, s a tanulmány végkövetkeztetése valamennyi részterület elemzése alapján az, hogy – összevetve a bővítés hasznát és költségeit – a folyamat „fantasztikusan jó

üzlet a jelenlegi 15 tag számára”. Az EU-tagság jelentősége pedig a kalkulációkon túllépve abban van, hogy az átmeneti időszakban a fejlődést nagyrészt az a kilátás motiválta, hogy gyorsan megtörténhet a bővülés, s az igény, hogy megfeleljenek a kritériumoknak. Szempontok a magyar EU-csatlakozás előny-hátrány mérlegének kidolgozásához Balázs Péter Közgazdasági Szemle XLV. ÉVF, 1998 szeptember /835-850o/ Az integráció komplex folyamat, áthatja a gazdaság és a társadalom szinte valamennyi szféráját, ezért mérése rendkívül összetett feladat. Négy évtizednyi nyugat-európai integrációs fejlődés során sem alakult ki megbízható és általánosan elfogadott metodika az integrációs előnyök és hátrányok számszerűsítésére. A tanulmány áttekinti azokat a legfontosabb folyamatokat és hatásokat, amelyek a legnagyobb súllyal esnek latba az 28 integrációs csatlakozás költségeinek és hasznainak

számbavételekor. Az integrálódás hatásait időhorizont és hatókör szerint csoportosítja, bemutatja a csatlakozási tárgyalások fő konfliktusforrásait, valamint a tárgyaló felek pozícióját meghatározó tényezőket. Az Európai Unió és Magyarország gazdasági kapcsolatai BIBLIOGRÁFIA: Magyarország EU-csatlakozásának teljeskörű előny- és hátrány-mérlege 29 Készítette: Hatvani Ilona, Tarr Zsófia, Csaba Orsolya, Bálint Adrienn Bevezetésképp Amikor félév elején témát kellett választanunk a bibliográfiával kapcsolatban, még nem sejtettük, mennyire nehéz dolgunk lesz Magyarország EU-csatlakozásának teljeskörű előny- és hátrány-mérlegével. Ez csak később, a könyvtárakban böngészve vált számunkra világossá. Kevés anyagot sikerült találnunk, és ezek sem pontosan felelnek meg a megadott címnek. Valójában nem találtunk olyan szakirodalmat, amely valóban teljeskörűen feltárná hazánk uniós csatlakozásának

előnyeit és hátrányait, minden részterületre kiterjedően, anélkül, hogy elveszne a különböző részterületekhez (pl. mezőgazdaság, regionális politika, stb) kapcsolódó EU-politikák részletes ismertetésében. A fellelhető anyagok inkább egy-egy részterületet elemeznek ki: bemutatják az adott terület EU-szabályozását illetve Magyarország alkalmazkodási lehetőségeit, az EU-csatlakozás várható hatásait a szóbanforgó területre. Szerepelnek bibliográfiánkban olyan anyagok is, amelyek a csatlakozási tárgyalások állásával és várható jövőbeli alakulásával foglalkoznak, illetőleg azt firtatják, hogyan áll hozzá a közvélemény a keleti bővítés kérdéséhez hazánkban és az uniós tagállamokban. Ezek a kérdések is szorosan kötődnek választott témakörünkhöz, azonban nem adnak teljeskörű elemzést a csatlakozás várható előnyeiről és hátrányairól. Úgy véljük, ezen a területen nagyon nehéz szakirodalmat

találni, inkább egyes, a kérdést csak részlegesen lefedő cikkekből lehet „összeszedni” a teljeskörű elemzést. Bibliográfiánkban ezt kíséreltük meg: olyan anyagokat (elsősorban cikkeket) gyűjtöttünk össze, amelyek külön-külön nem adnak ugyan teljes választ a megadott kérdésre, együttesen azonban segíthetnek valamilyen képet kialakítani hazánk csatlakozásának előny-hátrány-mérlegéről. Mészáros Sándor – Spitálszky Márta – Udovecz Gábor: Az agrárgazdasági termelés és az export-import alakulása, költségvetési hatások in: A magyar mezőgazdaság helyzete, feladatai és esélyei az EU-bővítés tükrében Európai Tükör Műhelytanulmányok 67, Budapest, 2000. 39-58p A tanulmány elsősorban a CAP hatását vizsgálja a magyar mezőgazdaságra, ezen belül az élelmiszergazdaságra. A hatások pozitív vagy negatív előjelét nagyban befolyásolja a kompenzációk majdani megléte vagy hiánya. A növénytermelésen belül a

gabonatermelés növekedését prognosztizálja, a kukoricán, a búzán kívül az olaj a fűszerpaprika a zöldségfélék illetve az alma termelési volumenének növekedése várható. Az állattenyésztésen belül a szarvasmarha tenyésztés 3,8-8,8%-kal is bővülhet, viszont a tejtermelés stagnálása várható. A fogyasztás mintegy 2,2%-kal növekedne, az agrár külkereskedelem pedig a kompenzációk meglétét feltételezve 3,7%-kal is növekedhet. A tanulmány grafikonokat tartalmaz a termelési volumen növekedéséről, a költségvetési hatásokról. Megállapítása, hogy egy magasabb euro árfolyam pozitív termelői reakciót válthat ki, és növelheti az élelmiszerfogyasztást. 30 A magyar gazdaság meglévő komparatív előnyei révén összességében az EU csatlakozás nyertese lehet, bár ezt nagyban befolyásolja a kompenzációk megléte vagy hiánya. Popp József: Az EU- csatlakozás 31 várható agrárgazdasági kihatásai In: A magyar

mezőgazdaság helyzete, feladatai és esélyei az EU- bővítés tükrében Európai Tükör Műhelytanulmányok 67, Budapest, 2000. 5-29p A szerző először áttekinti az EU agrárpolitikájának változásait, hangsúlyozva, hogy a 21. Században az EU agrárpolitikája már nem felel meg a kihívásoknak, hiszen azt létrehozásakor az a cél vezérelte, hogy megoldja Nyugat-Európa élelmiszerönellátását. A következő részben áttekinti a CAP reformját, amely reformban nem kis szerepet játszik a világkereskedelem új dinamikája. Ezt követően rátér a CAP és a magyar agrárszabályozás eltéréseire, és azoknak a szükséges lépéseknek a felvázolására, amelyet a magyar agrárgazdaság EUkonform továbbfejlesztése megkíván, mint például a szabályozási rendszer továbbfejlesztése a növénytermesztés az állattenyésztés és az agrárkörnyezetvédelem terén. Ezen korszerűsítések a csatlakozás előny-hátrány mérlegének pozitív oldalát

erősíthetik. Dezséri Kálmán: Az Európai Unióhoz való csatlakozás várható költségei Magyarország számára Külgazdaság, XLIII. évfolyam, 1999január A költségeket hátrányokként vizsgálva a kérdést elsősorban az EU szemszögéből vizsgálták eddig, a csatlakozni kívánó országok esetén inkább az előnyöket hangsúlyozták. A cikk a szerző becsléseit tartalmazza állami, kormányzati szinten és a magánszférában jelentkező költségekre, az EU által megfogalmazott kritériumokkal összefüggésben. A költségek két csoportja különíthető el: a közvetlen és közvetett költségek. A közvetlen költségeken belül számba veszi a vámbevételeket, a mezőgazdasági vámokat és cukorilletékeket, az ÁFA-alapú befizetéseket, valamint a GNP-alapú befizetéseket. A közvetlen költségeket illetően táblázatba foglalja össze, milyen lesz ezen hozzájárulások arány a GNP százalékában, valamint a befizetésen belüli részesedésben.

A közvetlen költségek a szükséges alkalmazkodásból erednek. A szerző saját becsléseit találhatjuk táblázatba foglalva az állami költségvetési kiadásokra és a szakmai szervezetek EU-hoz való csatlakozással kapcsolatos teljes kiadására vonatkozólag. A szerző külön tárgyalja a környezetvédelmi szabályok bevezetésének várható költségeit. Végül összefoglaló táblázatot találhatunk a csatlakozás becsült költségeiről Magyarország számára. Fertő Imre: Az EU bővülésének hatása 32 a magyar mezőgazdaságra Külgazdaság, XLIV. évfolyam, 2000 Szeptember A cikk szerzője szerint, hogy előny vagy hátrány lesz-e a csatlakozás a mezőgazdaság szemszögéből, nagyban függ attól, hogy a termelők hozzájutnak-e a kompenzációs támogatásokhoz, amelyet az Agenda 2000 végleges változata egyébként megtagad, félve a CAP költségek radikális növekedésétől. Magyarországon szükségesnek tartják a mezőgazdasági termelés

csökkentését, hogy a feleslegek keletkezése megakadályozható legyen, ám a cikk szerzője szerint nem feltétlenül megalapozottak itt az érvek és a félelmek, hiszen Magyarország és az EU között a Társulási Szerződés feltételei mellett nem következett be automatikusan a kereskedelem és ebbe belefoglalva az agrárexport növekedése. A gabonaszektor számára egyértelműen előnyös a csatlakozás, amennyiben meg tudja őrizni versenyképességét, míg az állattartás esetében nincs ok túlzott optimizmusra. Azt azonban szükséges hangsúlyozni, ahogy a cikk írója is tette, hogy nem biztos, hogy keletkeznek termékfölöslegek a magyar mezőgazdaságban. Hamar Judit: Magyarország külkereskedelmének jellemzői és az EUcsatlakozás várható hatásai Külgazdaság, XLIV. évfolyam, 2000június, 20-50p A cikk azt vizsgálja, hogy milyen hatással lesz Magyarország részvétele az EU-ban az ország külkereskedelmére, annak dinamikájára illetve

áruösszetételére és piaci eloszlására. A várható eredményeket, nehézségeket, előnyöket, hátrányokat az Unió ún. periféria országaival hasonlítja össze (nyitottság, szerkezet, az ország tőkevonzó képességének valamint külkereskedelmének főbb jellemzői alapján), amennyiben ezek támpontot adhatnak a Magyarországon várható tendenciákra. Először összefoglalást kaphatunk a gazdaságban és a külkereskedelemben az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változásokról. Bemutatja, hogy az ország sok szempontból utolérte azokat a mutatókat, amelyek a dél-európai országokat csatlakozásuk idején jellemezte. Bizonyos mutatók tekintetében, mint a nyitottság és integrálódás foka, a strukturális átrendeződés gyorsasága és mélysége, a külföldi működő tőke szerepe pedig már meghaladta az említett országokat. A cikk összefoglaló megállapítása, hogy Magyarország uniós csatlakozásától várható hatások eltérőek

lesznek, az előnyök és alkalmazkodás költségei pedig várhatóan kisebbek, mint az összehasonlítási alapul vett periféria országok esetében. Az összefoglalás megállapításai táblázatba foglalt adatokkal vannak alátámasztva. Sajtótükörben az Európai Unió és 33 Magyarország EU-csatlakozása Európai Tükör Műhelytanulmányok 68, 73 Budapest, 2000 A Műhelytanulmányok jelen két kötetében válogatásokat találhatunk a hazai sajtóban 2000 október 31-ig megjelent cikkekből. A cikkek politikusok, szakemberek, értelmiségiek, publicisták és laikus polgárok véleményét és ismereteit tükrözik azzal kapcsolatban, hogy milyenek Magyarország lehetőségei, kilátásai, mik az érdekei és feladatai az integrációt illetően, valamint, hogy milyen előnyei és hátrányai származhatnak egy megvalósult integrációból Magyarország számára. A gyűjtemény alapvető célja, hogy többféle szemléletet, nézetet, szakmai és politikai

szempontot és érvet állítson az olvasó elé. Varga Gyula: Agrárpolitikai teendőink és dilemmáink az EU-csatlakozás tükrében In.: Őszinte könyv az Európai Unióról, hamburgi és budapesti szakértők az EU bővüléséről és mélyüléséről Euro Info Service Budapest, 1999. 54-73p Az EU számára a keleti bővülés mezőgazdasági szempontból hátrányként való felfogása az agrárszektor túldimenzionálásából ered, amely annyiban alaptalan, hogy a magyar agrárszektor népgazdasági szerepe az írországi, a holland és a dán mögött is jelentősen elmarad. Ugyanakkor, ha Magyarország az agrárgazdaság kétségtelenül kitüntetett szerepéről lemondana, az az EU-ra nézve is inkább káros mintsem hasznos következményekkel járna. Az előnyök és hátrányok mérlegre tevésekor azt a fontos kérdést veti fel a tanulmány szerzője, hogy milyen előnyöket kínál Magyarország az EU-nak, hiszen nézete szerint a csatlakozás/bővülés egy olyan

’üzlet’ kell legyen, ahol mindkét fél nyer. • Az EU jelentős termelőkapacitással bővül • A magyar mezőgazdaság talaj-és éghajlat adottságai lehetővé teszik a mostaninál magasabb hozamszintek elérését a környezet sérülése nélkül. • A magyar mezőgazdaság az EU-ban jelenleg honos üzemi és vállalati szerkezethez képest versenyképesebb struktúrával és kitűnő szakembergárdával rendelkezik. • Ukrajnával és Oroszországgal jól kiépített gazdasági és külkereskedelmi kapcsolatai valamint az ezen országokhoz való földrajzi közelsége komparatív előnyt jelent. • Mezőgazdasága a korszerű állat-és növény-egészségügyi előírásoknak megfelelő követelményeket is teljesíteni képes. Barta Györgyi - Fath János - Hajdú Zoltán - Horváth Gyula - Perger Éva Ruttkay Éva - Szilágyi István: Bővítés és a nemzeti regionális politikák változása 34 (A kohéziós és a 90-es évtizedben csatlakozott országok

területfejlesztési rendszere) Európai Tükör Műhelytanulmányok 58. Budapest, 2000 248 p A kötet a nyolcvanas és kilencvenes évtizedben csatlakozott hat tagállam (Portugália, Görögország, Spanyolország, Ausztria, Svédország és Finnország), valamint a kohéziós államok sorába tartozó Írország területfejlesztési rendszereit veszi górcső alá elemezve a befolyásoló nemzeti és európai tényezőket és értékelve a harmonizáció nehézségeit, valamint az intézményi átalakítások kedvező hatásait (aktívum az előny-hátrány mérlegben), valamint a máig megoldatlan problémákat. Ezen országtanulmányokból levont következtetések tanulsággal szolgálhatnak a magyar regionális, strukturális és kohéziós politika továbbfejlesztéséhez, intézményi rendszerének kiépítéséhez valamint működési mechanizmusának megszervezéséhez. Matolcsy György: Miért félünk az Európai Uniótól? Világgazdaság, XXXI. évfolyam 209szám 12p A

Szonda Ipsos 1999. augusztusi felmérése apropóján íródott cikk szerint a magyar lakosságnak már pusztán 63%-a számít előnyökre az uniós tagságtól. A félelmek között vannak, amelyek ilyen módon a tagságból adódó hátrányként interpretálhatók, növekszik a hazánkba bevándorló külföldiek és a Magyarországról kivándorló magyarok száma. Érdekes következtetés, hogy a magyar lakosság inkább tartja hátrányosnak a nála gazdagabb, szélesebb nyelvtudással és erősebb piaci kapcsolatrendszerrel rendelkező európaiakkal való kényszerű versenyzés (saját hazájában), mint az importtermékek versenyét és a külföldi tőke megjelenését. Arra a következtetésre jut, hogy amennyiben ez az aggodalom jogos, akkor az EUvonzalomban igen nagy meglepetésekre lehet számítani. A cikk írója végül számba veszi azokat a tényezőket, amelyek a lakosság negatív hangulatának formálódásában szerepet játszottak: privatizáció, külföldi

zöldmezős befektetések, új bevásárló-és szórakoztatóközpontok építése, valamint az a tény, hogy a külföldiek ingatlanvásárlásai jelentősen megnyomják az ingatlanárakat. Célzottabb EU-ismeretek kellenek Világgazdaság, XXXII. évfolyam 78szám 4p Az előny-hátrány egy sajátos megközelítése miatt érdekes cikk, amelyben a szerző számba vesz azokat a társadalmi csoportokat, amelyek számára előnyt, majd pedig azokat, amelyek számára viszont hátrányt jelent a csatlakozás. 35 A Szonda Ipsos ekkori felmérése szerint az ország lakosságának 68%-a gondolja, hogy a csatlakozás egyértelmű előnyökkel járna Magyarország számára. Az adatok grafikonon és diagramon ábrázolva találhatók. Urkuti György: Kilencszázmilliárd EU-felkészülésre Világgazdaság, XXXII. évfolyam 158szám 4p Magyarország számára az EU-tagságra való felkészülés 904 milliárd forintba fog kerülni az elkövetkező két és fél évben. A cikk szerzője

táblázatban foglalja össze a csatlakozás becsült kiadásait, három fő területre lebontva: intézményfejlesztés, jogharmonizáció valamint gazdaságfejlesztés. A felmerülő költségeket a szerint osztja fel, hogy kit terhelnek elsősorban: központi költségvetés, önkormányzatok, EU-támogatások (PHARE, ISPA, SAPARD), magánszektor. Bár a gyakorta hátrányként definiált költségek magasak, ám nagyságrendekkel kisebbek annál, amekkora közvetett illetve közvetlen hasznot jelent Magyarország számára az EU-csatlakozás, valamint ezen költségek nagy része olyan ráfordítás, amelyek a belépés nélkül is feltétlenül szükségesek. Bécsy Etelka: EU+PÉNZ+TÁR A magyar európai uniós csatlakozás költségvetési szemmel (VI.rész) Pénzügyi Szemle XLV. évfolyam 11-12szám 1046-1052p A szerző a Pénzügyi Szemle 2000. májusi számában indított útjára egy cikksorozatot az igazi ’húsbavágó’ pénzek ügyéről az EU-ban, azaz, hogy ki

mennyi pénzt kap, és mennyit fizet az EU-nak. A cikksorozat keretében szól a közös költségvetés jellemzőiről, annak végrehajtásáról, arról, hogy milyen célokat finanszíroz az Európai Unió, milyen forrásokból áll a bevételi oldala illetve, hogy milyen a magyar és a közös EU költségvetés kapcsolatrendszere. Ami az előny-hátrány mérleg szempontjából lényeges, az a cikksorozat hatodik részében található, azaz, hogy mit hoz a konyhára az EU csatlakozás, milyen számszerűsíthető előnyök származnak abból, melyek a felkészülés folyamán illetve a belépéskor esedékes költségek és hogyan számszerűsíthetők a kötelezettségek. Kiss Judit: Az agrárgazdaság és az EU csatlakozásunk buktatói Cégvezetés VII. évfolyam 10szám 111-119p A cikk írója egymást követően veszi számba a csatlakozásból származó előnyeinket, illetve hátrányainkat. Várható előny, hogy a magyar agrártermékeket szélesebb körben lehet

értékesíteni, azok könnyebben bekerülhetnek az EU piacaira, amely 36 fontos, hiszen a fizetési mérleg egyensúlya eddig is és ezután is jórészt függ majd attól az exportbevételtől, amelyet a mezőgazdasági kivitel révén szerzett Magyarország. További előny, hogy része lenne a CAP-nak, amely számos előnnyel járna: magasabb agrárvámok, amelyek védelmet nyújtanának az agrárpiacnak a harmadik országgal szemben, magasabb felvásárlási, és termelői árak, növekedne a magyar áruk piaci biztonsága az agrárintervenciós intézkedések következtében, jövedelemtámogatások, kompenzációs kifizetések. Negatív hatásként tartható számon, hogy a növekvő élelmiszerárak inflációs hatást gerjesztenének, a támogatásokhoz való hozzájutás feltétele a megfelelő regisztráció, amelynek nincs túl pozitív visszhangja. Az Unió számára lényeges szempont, hogy tovább növelheti agrárexportját és így enyhíthet túltermelési

gondjain, javíthatja külkereskedelmi egyenlegét. Reméli, hogy az olcsóbb termelési tényezőkhöz való hozzájutás következtében javulhat versenyképessége. Vonzó számára továbbá a kelet-közép-európai országok alacsony környezeti terheltsége. A cikk számos táblázatot is tartalmaz a témával összefüggésben. Schweitzer András: Az EU-hoz korábban csatlakozók tapasztalatai Ahány ház HVG XXIII. évfolyam 10szám 77-80p A magyar EU csatlakozás várható negatív következményeinek tartják sokan, azaz egyértelmű hátrányként könyvelik el, hogy az számottevő árrobbanást fog eredményezni a lakáspiac területén. A cikk írója azonban számba véve az utóbbi másfél évtized csatlakozási példáit, arra a következtetésre jut, hogy a taggá válás rövidtávon még a szegényebb országokban sem eredményezte az ingatlanárak, illetve a lakásbérleti díjak emelkedését. A írás végkövetkeztetése szerint az ingatlanárak felzárkózása

az uniós átlaghoz csak hosszabb távon várható, amikor a gazdaság egyéb mutatói, a GDP és a jövedelmek is közelítenek az EU szinthez. Kiss Judit: Az Európai Unió legújabb agrárreformkísérlete és agrárcsatlakozásunk esélyei Kihívások, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének kiadványa 118.szám 1999. június 12 p A tanulmány az 1999-es berlini csúcs eredményei kapcsán szól arról, hogy mire számíthat a magyar agrárgazdaság a csatlakozás után, azaz az agrárszektor számára milyen előnyöket (támogatásokat) jelent az EU csatlakozás. Összességében arra a következtetésre jut, hogy a berlini csúcs a legfőbb agrárkérdéseket érintetlenül hagyta, így a csatlakozni kívánó országok nemigen 37 tudják, hogy milyen mezőgazdasági rendtartáshoz kell majd alkalmazkodniuk, milyen árakra és termeléskorlátozó intézkedésekre kell majd számítaniuk. A tanulmány a következőkről tartalmaz táblázatokba foglalt adatokat: • Az

EU agrárköltségvetésének várható alakulása • Az előcsatlakozási támogatások várható alakulása • A csatlakozást követő támogatások várható alakulása Losoncz Miklós : Az EU csatlakozás várható hatása a külföldi működő tőke importra Magyarországon Európai Tükör VI. évfolyam 1szám 66-83p Bár szakértők véleménye szerint az EU csatlakozás egyértelmű előnye, hogy felgyorsul a külföldi működő tőke beáramlása Magyarországra a cikk szerzője nem osztja teljes mértékben ezt a nézetet, és úgy véli, hogy a magyarországi üzleti környezet nem fog számottevően változni. Ha a működő tőke beáramlása mégis felgyorsulna, az inkább egyfajta pszichológiai hatásnak lesz tulajdonítható. Írország és Spanyolország példái, ahol a csatlakozás dinamizálta a működő tőke importot, nem tekinthetőek ebben az esetben precedens értékűnek. Ösztönző lehet, hogy a külföldi vállalatok 2001 végéig vehetik igénybe a

2011-ig szóló társasági adókedvezményeket, amelyet célszerű hangsúlyozni a működő tőke importtal kapcsolatos kommunikációs stratégiában, hogy az ebből származó előny minél inkább kiaknázható legyen. Varró László: Magyar gazdaságtörténet 2010-2030 – Irány Nebraska! FIGYELŐ, 2000. április 20-26, XLIV évfolyam 16szám, p40-42 38 A szerző az euróval foglalkozik – azt vizsgálja, milyen hatással lesz majdan a magyar gazdaságra, ha az ország a monetáris unió tagja lesz. Magyarország már egy megváltozott EU-hoz fog csatlakozni: a monetáris unió hatására átalakul az európai vállalati szféra és létrejön az integrált európai tőkepiac. A gazdaság eddigi nemzeti jellegzetességei teljesen eltűnnek. „A magyar gazdaság adósságállománya ugyanolyan értelmetlen fogalom lesz, mint a szőke hajú embereké.”- írja a szerző „A magyar gazdaság csupán annyira lesz különleges, mint ma Nebraska az Egyesült Államokban.”

Ezután a szerző részletesen kitér olyan kérdésekre, mint az infláció, a fizetési mérleg, a nemzeti tőkepiac. Ezek szintén eltűnnek vagy jelentéktelenné válnak Lehetnek ugyan eltérések a regionális infláció terén, de ez azért veszti el jelentőségét, mert nem lesznek nemzeti monetáris eszközök a kezelésére, a monetáris politika az egész integráció viszonylatában fog működni. Hasonlóképpen értelmetlenné válik a nemzeti fizetési mérleg elemzése, és a nemzeti tőkepiacok is beleolvadnak az integrált európai tőkepiacba. A szerző szerint a monetáris tagság pozitív lesz Magyarországra, viszont felmerülnek bizonyos kételyek is: ilyen például az oktatás, az emberi erőforrás-gazdálkodás kérdése, az integráció szellemének megfelelő mentalitás (tehetség, vállalkozó szellem) meglétének kétségessége, és a bürokrácia problémái (keretfeltételek kialakítása, lassúság). Gyévai Zoltán – Martin József Péter:

Magyar egyéni vállalkozók az Unióban – Szabad a pálya? FIGYELŐ, 2000. május 4-10, XLIV évfolyam 18szám, p23 2000. június 1-jétől egyéni vállalkozók is szerencsét próbálhatnak az EU-ban – a cikk ezzel a fejleménnyel, azaz a személyek szabad áramlásának hatásaival foglalkozik. Eddig csak a társas vállalkozók kezdhettek üzleti tevékenységet az Európai Unióban, illetve az európai uniós állampolgárok vállalhattak munkát Magyarországon. Az EU azért alkalmazta ezt az aszimmetrikus megoldást, mert úgy vélte, egy 1996-os kormányrendelet nem ad biztosítékot a külföldi egyéni vállalkozók magyarországi ingatlanszerzésére. 39 Az egyéni vállalkozás engedélyezése eddig sem zavart sok vizet: összesen 30 európai uniós állampolgár működik Magyarországon egyéni vállalkozóként. Nem valószínű az sem, hogy Magyarországról tömeges vállalkozói hullám indulna meg az EU felé, hiszen a megállapodás, ha rejtetten is, de

alkalmaz diszkriminációt. Az egyik ilyen probléma lehet például a nyelvtudás. A vállalkozói szabadság sem egészen korlátlan: a Magyarországra települő európai egyéni vállalkozó csak 2004-től részesül nemzeti elbánásban. A megállapodás említ bizonyos tiltott zónákat is (például állami vagyoni szektor, ingatlanok, szerencsejáték) és bizonyos körülmények között (közbiztonsági, közegészségügyi okokból) mindkét fél számára védő intézkedéseket engedélyez. Egészen más téma az alkalmazottak helyzete: a szabad munkaerő-áramlás a csatlakozási tárgyalások kínos pontja. Felvetődik a kérdés, hogyan rendeződik majd ez a terület az EU-hoz való csatlakozásunk után. Csaba László: Uniós csatlakozás – Kívül tágasabb? FIGYELŐ, 2000. május 4-10, XLIV évfolyam 18szám, p25 A cikk az esetleges magyar EU-tagság belföldi illetve európai közvéleménybeli megítélésének összefüggéseit firtatja. A

csatlakozási tárgyalások során a tagjelölt országok lakosságát meglepetések sora éri – állítja a szerző. Három ilyen meglepetést sorol fel: 1. a mezőgazdasági-regionális kérdésekben kialakult, Magyarország számára kedvezőtlen EU-álláspont; 2. a csatlakozás időpontjának halogatása; 3. az Európai Unió lakosságának elutasító álláspontja Csaba László szerint ez utóbbi tényezőnek nem annyira gazdasági, mint inkább lélektani okai vannak. Az Európai Unió általános problémái tükröződnek ebben a kérdésben. A tagállamok lakossága valójában nem vesz részt az EU intézményeiben, így az integráció elmélyülését, bővülését is a politikusok irányítják, ennek kevés érezhető hatása van az emberek mindennapi életében. Az átlagpolgár tájékoztatása silány – a posztkommunista országokkal szemben előítélet él, annak ellenére, hogy az emberek igazából alig tudnak valamit erről a térségről. A bővülés

ellenzését váltják ki a sok országban állandó bevándorlási problémák is. A bővülés az egységes valutával együtt - a globalizációtól való félelmet ébreszti fel az emberekben. 40 „A közép-kelet-európai országok de facto már bent vannak az Európai Unió piacán, ha a közösségi újraelosztási források még nem is érik el őket.” – írja a szerző. Bod Péter Ákos: Az utca embere és a globalizáció – A viszonyítási alap: Európa FIGYELŐ, 2000. május 4-10, XLIV évfolyam 18szám, p33-34 A szerző egy közvélemény-kutatásra reagál cikkében. A Business Week azt próbálta kideríteni, vajon mit gondolnak az emberek a globalizációról és annak következményeiről. A FIGYELŐ a közvélemény-kutatást magyarországi viszonyokra alkalmazva megállapította: a magyarok rettegnek a globalizációtól. Bod Péter Ákos ezt továbbgondolva rávilágít a lakosság ilyen vonatkozású tájékozatlanságára, illetve arra, milyen erősen

összekötik az emberek a globalizációt a leendő EU-tagsággal. A szerző szerint helytelen volna kijelenteni, hogy a magyarok rettegnek a globalizációtól: ezen a területen egy általános fogalmi keveredéssel kell számolnunk, hiszen az utca embere azt sem tudja, miről van szó. Sokkal helytállóbb lenne azt kérdezni az emberektől, vajon előnyös lesz-e Magyarország számára az EUcsatlakozás. Az EU-kérdéskört Magyarországon ugyanis sokan azonosítják a globalizációval. A kérdésre válaszolva elmondhatjuk, a magyarok többsége támogatja ugyan a tagságot, de nem jellemző a túlzott lelkesedés, sokkal inkább egyfajta „euroszkepticizmus” figyelhető meg. A Business Week felmérése a globalizációt a termelékenység és ezen keresztül a jövedelmek növekedésével kapcsolta össze. A magyarok nagy részének (84%) véleménye szerint azonban a termelékenység javulása nem növelte személyes jövedelmüket. Csaba László: Az Európai Unió keleti

bővítése – viszonzatlan szerelem? FIGYELŐ, 2000. május 25-31, XLIV évfolyam 21szám, p36-40 „Mindig is egyoldalúság jellemezte az Európai Unió és az oda igyekvő rendszerátalakító országok kapcsolatát” – írja a szerző és cikkében ezt a gondolatot fejti ki. Azt elemzi, hogy melyek azok az előnyök és hátrányok, amelyekre az EU illetve Magyarország számíthat és hogy ezek hogyan befolyásolják a csatlakozás menetét, illetve milyen csatlakozási stratégia lehet sikeres Magyarország számára. Az Unió már a koppenhágai kritériumok kapcsán kijelentette, hogy nincs automatikus tagság, a feltételek teljesítése még nem minden. Ezzel egyértelművé vált: az EU-t csak a problémamentes tagjelöltek érdeklik. Az 1997-es luxemburgi csúcson kidolgozott Agenda 2000 meghatározta a bővítési stratégiát, a bővítés két körét és a hozzá kapcsolódó költségvetést. A lassú, fokozatos előrehaladást tovább akadályozták a

kedvezőtlen nemzetközi események: a koszovói NATO-beavatkozás hatalmas kihívást jelentett a közös kül- és biztonságpolitika számára. A csatlakozási tárgyalásokon is világossá váltak az ütközési pontok: például a mezőgazdaság. A 41 közös mezőgazdasági politika már eddig is súlyos pénzügyi gondokkal küzdött, amelyeket most tovább nehezített a közös kül- és biztonságpolitika hatalmas pénzigényei és a realitás között feszülő ellentét. A bővítés következtében ráadásul két-háromszorosára emelkednének a transzferek, ami egyfelől a tagállamok közti, másfelől a tagjelöltek és a már bent lévő országok közti jövedelem-elosztási marakodáshoz vezetne. A mezőgazdasági politikán kívül egyéb pénzigényes területek (környezetvédelem, energetika) is lassítják a csatlakozási tárgyalásokat. Annak ellenére, hogy nem kifejezett „kívül tartási stratégiáról” van szó, megfigyelhető az EU

felkészületlensége, a közös álláspont hiánya (főleg a reformer, radikális angolok-svédek szembenállása a hagyományos konzervatív országokkal: a franciákkal, a spanyolokkal, a németekkel.) Hiányzik a távlatos történelmi gondolkozás is, amely annyira jellemző volt a Közösség kezdeti történetére. A bővítésnél a történelmi szemlélet helyett az üzleti szempontokra helyeződik a hangsúly. „Ebben a hangszerelésben a keleti bővítés minden, csak nem a Jaltában megosztott Európa újraegyesítése” – írja Csaba László. A csatlakozás gazdasági félelmeket is maga után von. Egyfelől elmaradottságuk miatt tartanak a közép-kelet-európai országoktól (elsősorban a segélyezés igénye miatt), másrészt viszont ezeknek a gyors termelékenység-növekedést felmutató és olcsó munkaerőt kínáló országoknak a munkahelypusztító hatásától félnek. A szerző viszont úgy tartja, a bővítés kölcsönös jólétnövelő lépés.

Mindkét fél közös érdeke például a környezetvédelem, a gazdasági növekedés elősegítése (stabilizáció, közérzet javítása), a munkahelyteremtés, a nemzetközi bűnözés elleni harc, amelyek a cikk írója szerint valószínűleg a csatlakozás következményei lesznek majd. A legfontosabb tehát a csatlakozás kapcsán, hogy az EU és Magyarország érdekei egy hullámhosszon vannak, ha kisebb kérdésekben vannak is eltérések – az eddigi bővítések során is volt példa kivételekre (például a görögök a nyári turistaszezonban felfüggesztik a Schengeni megállapodásban foglaltakat). Magyarországon már most megfigyelhetőek az EU-orientáció pozitív hatásai. A mikroszféra európai integrációja előrehaladott, mind befektetői, mind pedig piaci oldalról az Unió vált meghatározóvá. Magyarország növekedési pályára állt és felvételt nyert olyan fontos nemzetközi szervezetekbe, mint a NATO vagy az OECD. Magyarország sem gazdasági,

sem egyéb szempontból nem jelent biztonsági kockázatot az Európai Unió számára. „Az EU sáncain belül feltétlenül jobb, mint kívül maradni” – írja Csaba László. Az EU története a kis lépések története; a rövid távú problémákra belátható időn belül lesz megoldás. Martin József Péter: Az EU-bővítés üzlete – Tétek nélkül FIGYELŐ, 2000. június 22-28, XLIV évfolyam 25szám, p28-29 42 A cikk az európai üzleti elit, a vállalatok vezetésének csatlakozással kapcsolatos véleményét mutatja be. Két táblázat is tartozik a cikkhez: az egyik a nyugat-európai vállalati félelmeket sorolja fel (abban az esetben, a bővítés folyamata lelassulna vagy túlságosan felgyorsulna), a másik pedig a „bővítési függvény független változói” címet viseli. Az EU-val szemben egy általános szkepszis figyelhető meg állampolgárainak részéről: 49%-uk nem nagyon lelkesedik az Unióért – ez egyrészt a keleti bővítés,

másrészt az EU intézményrendszerének negatív megítélését foglalja magában. Remélhetjük, hogy ha sor kerül az intézményi reformra, talán nagyobb lesz a rokonszenv irányunkban is. Az üzleti elit véleménye már jóval kedvezőbb. A Bizottság és a Tanács mellett a vállalati érdekképviseleteknek egyre fontosabb szerepe van az EU-ban: a nagyobb cégek vezetői egyre gyakrabban mondanak véleményt a bővítésről. Minden gazdasági elemző arra a végkövetkeztetésre jut, hogy a bővülés több előnnyel járna, mint hátránnyal. A különböző tagállamok azonban különbözőképpen állnak a kérdéshez – például a nettó haszonélvező Portugália számára a bővülés kifejezetten kellemetlen lenne. A csatlakozási tárgyalások sikere (lezárás ideje, felvétel időpontja) három tényezőtől függ: az intézményi reformok sikerétől, Magyarország belső felkészültségétől (ez elsősorban a jogharmonizációt jelenti) és a csatlakozási

tárgyalások lezárásától (azaz a 31 fejezet tárgyalásának sikereitől). Ez utóbbi azon is múlik, mennyire sikerül az európai multiknak megfelelő alkut kötni. Ők egy „rugalmas integrációt” képzelnek el, azaz a politikusokkal szemben arra szavaznak, az EU tegyen különbséget a különböző tagjelöltek közt. Míg a politikusok leginkább a munkaerő-áramlással kapcsolatban óvatosak, addig a vállalati szervezetek szerint ezek a félelmek alaptalanok: a tőke úgyis megtalálja a termelékenyebb munkaerőt. Csaba László: Az EU-bővítés és a nemzetközi környezet – Borongós idők FIGYELŐ,1999. július 15-21, XLIII évfolyam 28szám, p20-21 Az EU és Magyarország számára is teljesen világos, hogy milyen kölcsönös előnyökkel járna a bővítés, de mégis úgy tűnik, a bent lévőknek ez kevéssé sürgős. Ennek okait elemzi cikkében a szerző. Formális értelemben küszöbön áll az EU keleti bővítése, a bent lévők azonban

halogatják pontosan meghatározni a menetrendet, a csatlakozás időpontját, az érintettek körét. Nem mintha ne tudna bárki két perc alatt meggyőző érveket felsorakoztatni amellett, hogy miért lenne a bővítés előnyös az Unió számára. Viszont az előnyökkel szembeni oldalon ott állnak a problémák: a transzfer-viták, a közös valuta gyengesége, az intézményi gondok, és az olyan külső kihívások, mint a balkáni háború, vagy a WTO-forduló, melyeknek komoly pénzügyi vonatkozásai is vannak. Az EU mérsékelt fogadókészséget tanúsít, és szigorú mércét alkalmaz az országvéleményeknél és az átvilágításnál. „Minél inkább a nettó transzferigények 43 hangsúlyozása, a kivételek szaporodása áll az előtérben, annál távolabb kerül a megegyezés várható időpontja.” – írja a szerző Fekete Károly: Uniós vitairat FIGYELŐ, 1999. március 4, XLII évfolyam 9szám, p50 „Azért akarjuk az EU-t, mert az „jó

dolog”. Ennél árnyaltabb EU-képe ma még csak a magyar társadalom kis részének van” – írja Fekete Károly. A magyar lakosság alig van tisztában az EU-csatlakozás fontos kérdéseivel, pedig „a csatlakozás a magyar társadalom érdekviszonyait oly mértékben fogja megbolygatni, ami talán csak a rendszerváltáshoz fogható.” A szerző felhívja a figyelmet arra, mennyire fontos a lakosság megfelelő tájékoztatása és az EU-orientáció kommunikációja. Ha ezt elmulasztják, a társadalmat hatalmas megrázkódtatások érhetik a formális belépés után, ami az integráció folyamatát súlyosan megterhelheti. További fontos kérdéseket vet fel, hogy Magyarország csatlakozzon-e a Schengeni egyezményhez illetve a Gazdasági-Pénzügyi Unióhoz (EMU). Ezekben a kérdésekben a szerző véleménye szerint feltétlenül közvita szükséges. Euróatyák a bővítésről HVG, 2000. október 14, XXII évfolyam 41 (1116) szám, p 162 A cikk a strassbourgi

Európa Parlament keleti bővítésről szóló vitanapjáról tudósít. Az Európa Parlament a vitanap keretében meghallgatta a 12 tagjelölt felkészültségét ismertető jelentéseket, majd határozati javaslatot fogadott el a keleti bővítés forgatókönyvével kapcsolatban. A javaslat az elsőkörös országok számára 2004 január 1-jét tűzi ki határidőül (hogy az új tagok már részt vehessenek a 2004-es európai parlamenti választásokon), míg a második körös országok számára ez a határidő 2009. január 1 – a következő parlamenti választások éve (Az országok besorolása egyértelmű, csak Lengyelország helyzete bizonytalan). Ez a forgatókönyv átmenetet képez az európai vezető politikusok által hangoztatott 2005-ös határidő és a magyar kormány által sürgetett 2003-as csatlakozási időpont között. A Magyarországról szóló parlamenti jelentést egy portugál képviselő, az EP külügyi bizottságának tagja, Luís Quieró

készítette el. A jelentést módosította Cecilia Malström svéd képviselőnő, aki bírálta a magyarországi cigány helyzetet (diszkrimináció a munkaerő-piacon, a közigazgatásban, az oktatásban). A plenáris ülésen pozitívnak ítélték a pénzmosás elleni új jogszabályokat, és környezetvédelmi célokra előirányzott költségvetési összegek növelését, viszont elmarasztalták a kormányt a szociális párbeszéd kiiktatása, az állami televízió politikai egyoldalúsága, a külföldiek termőföld-vásárlásának korlátozása illetve a szervezett bűnözés elleni aktív fellépés elégtelensége miatt. Az EP véleménye azért érdekes, mert az átlag nyugati választópolgár aggodalmait tükrözi- ilyenek például: kisebbségek jogainak 44 tisztelete, szervezett bűnözés, korrupció elleni határozottabb fellépés, bíróságok függetlensége, hatékonysága, környezetvédelem, közpénzek ellenőrzése. A nyugatiak megértését jelzi

viszont, hogy több támogatást javasolnak például környezetvédelmi célokra. Az EP tehát teljes mellszélességgel kiáll a keleti bővítés mellett. Kérdés, hogy a tagállami kormányfőkre mennyire ragad át ez a lelkesedés. Eurójelöltek HVG, 2000. május 20, XXII évfolyam 20 (1095) szám, p11 A cikk a közép-kelet európai tagjelölt országok euró-érettségével foglalkozik, ill. azt elemzi, milyen hatással lesz majd az euró-zónához való csatlakozás ezen országok gazdaságára, illetve a közös valutára. Az első körös tagjelöltek (Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország és Szlovénia) sokkal közelebb állnak a maastrichti kritériumokhoz, mint annak idején a déli bővítésnél a mediterrán országok – állapítja meg a CEPS (Európai Politikai Tanulmányok Központja) elemzése. A cikk megállapítását adatokkal támasztja alá az inflációs rátával, az államadósság arányával illetve a költségvetési deficittel

kapcsolatban. A szóban forgó keleti országok várhatóan 2006-ban léphetnek majd be az eurózónába. A déli országok gazdasága jelenleg gyorsabban növekszik, mint az EU magjának számító francia vagy német gazdaság. Hasonlóképpen meglódul majd az új tagok gazdasági növekedése a monetáris unióhoz való csatlakozás után. Ez az egész euró-zóna átlagát növelni fogja, ami a kamatlábak emelkedésén keresztül pozitív hatással lesz a közös valuta erősségére – írja a CEPS felmérése. Nagy Angelika: Az Európai Unió Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 1999, p. 48-50 A szerzőnő általánosságban fogalmaz meg előnyöket és hátrányokat, és ebből próbál egyfajta előny-hátrány mérleget készíteni. Az előnyöket haszonélvezeti szempontból csoportokba foglalja és felsorolja azokat a szempontokat, amikben a teljes tagság után részünk lehet. Végeredményben pozitív eredményre jut, vagyis az előnyök túlsúlyban lesznek

csatlakozásunk után. Kissé részletesebben kitér az emberek és áruk szabad mozgására: munkavállalás, egyetemisták és főiskolások tanulási lehetőségei, utazás és vásárlás vámellenőrzés nélkül. A formalitások minimálisra való csökkentése, az egységesítés is helyet kap: gépkocsivásárlás és jogosítvány, azonos egészségügyi követelmények. Megemlíti a fogyasztóvédelmen belüli, a vásárlót védő intézkedéseket. Az előnyök mellett azonban ki kell térni a hátrányokra is, amelyek rövid időn belül nem helyrehozhatók. Többek között gondol 45 itt a bűnözőkre, a hazai termékek esetleges háttérbe szorítására a nyugati termékek által, a magyar termelők versenyfelvevő képességére. Molnár Pál: Országunk magyar jellege európai érték in: Molnár Pál: Az Unió kapujában, Budapest, Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2000, p. 9-22 Boros Imre közgazdász, tárca nélküli miniszter a nemzeti karakter kifejezéséről

szól, emellett arra is rámutat, hogy a magyar vállalkozók sokkal bátrabban próbálkozhatnának a PHARE-segélyek megszerzésével. A politikus szerint meg kell állítani a főváros „balkanizálódását”, valamint az ifjúság alapos oktatását is szorgalmazza. Véleménye szerint ki kell terjeszteni a képzést, hogy uniós keretekben gondolkozzanak az emberek, mivel a tagsággal fizetési kötelezettségek is járnak és ezt ellensúlyozandó, a fejlesztési programokhoz intenzíven kell tudnunk kapcsolódni. Nagy lehetőséget a magyar hőforrások kihasználásában lát. Különböző PHAREalapokat ajánl az üzletemberek figyelmébe, amik elősegítik bizonyos szegmensek felemelkedését. Választ kapunk arra, hogy az elektronikában, az informatikában vagy éppen az állattenyésztésben kereshetnek jó esélyeket a honi vállalkozók. A limes fekvésből adódó kérdések is megválaszolásra kerülnek. Az ír példából kiindulva népességfogyásunk

megfékeződésében is bizakodik. Regényi Huba: Hazánk a térség részeként tud felemelkedni in: Molnár Pál: Az Unió kapujában, Budapest, Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2000, p. 37-41 Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára szerint valósabb országképet kell a külföld elé tárnunk. A cél nem Magyarország kiemelése a régióból, hanem az egész régió felemelkedése. Magyarország az elmúlt tíz évben jelentős felértékelődésen ment keresztül, ebben a nagyarányú nemzetközi tőkebeáramlásnak is fontos szerepe van. Derogációs kérelemre csak három területen – környezetvédelem, közlekedés, mezőgazdaság – van szükség. Felvázolja elképzeléseit, egy „optimista forgatókönyvet”, hogy Magyarország mennyiben kényszerül majd kompromisszumokat kötni, illetve elfogadni. Az esetlege rövid távú 46 hátrányok hosszú távon előnyé válnak. Kitér Ausztriával való kapcsolatunkra, vagyis a Szabadság Párt

nézetei miképp hathatnak rá. Hátrányosan érinti-e csatlakozásunk a határon túli magyarságot? Végül megtudhatjuk, hogy miként vélekedik a politikusok szabad áramlásának lehetőségéről. Borbély Zsolt Attila: Arccal Európa felé, lelkünkben Ázsia zöngésével in: Molnár Pál: Az Unió kapujában, Budapest, Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2000, p. 42-55 Patrubányi Miklós, az RMDSZ elnökhelyettese, ma már elnöke, kiapadhatatlan erőforrást sejt a magyar históriában. A magyar állampolgárság kiterjesztése minden magyarra, vagyis a kettős állampolgárság a jövőbe mutat. Ha nem lépünk idejében, ez a lehetőség elúszik. Mivel az integráció élére állította ezt a kérdést a schengeni határok révén, megoldást kell találni. Számításba kell venni, hogy nőhet a határon túliak elvándorlási kedve, hiszen ők is Európához kívánnak tartozni. Nánási Tamás: Védelemre vár a hazai agrárközéposztály in: Molnár Pál: Az Unió

kapujában, Budapest, Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2000, p. 56-64 Raskó György, agrárközgazdász a már életképesnek bizonyult gazdaságokat támogatná. Az új vidéki agrárközéposztály megteremtése felemás módon sikerült A mezőgazdaság területén egyre több „viharfelhő” van a láthatáron. Jogos-e az aggodalom, hogy sikeres EU-tagságunk érdekében a honi agráriumnak kell vállalnia a legtöbb áldozatot. Az Unió támogatását azzal magyarázza, hogy Magyarországon bővülnének a földművelés, állattenyésztés lehetőségei, és bár hiába jelentünk konkurenciát, jelentős lemaradással küszködünk. Az is felvetődik, hogy az újonnan csatlakozóknak nem jár a kompenzációs támogatás. Eltérő jogok, azonos 47 kötelességek, valóban ez a helyzet? A néha militáns francia parasztok olyan lépésekre késztetik az EU-t, amelyek hosszú távon nekünk is kedvezőek lehetnek. Az Unió koncepciója, agrármodellje az USA gyakorlatával

szemben vonzóbb és szimpatikus, azonban a fokozódó szorításban a támogatások lefaragására, a termelés hatékonyságának javítására kényszerül az Unió mezőgazdasága. Összefoglalva Közép- és Kelet-Európában a mezőgazdaság fejlődével csökken az agrárfoglalkoztatottak száma, az ebből eredő szociális gondok megoldását az EU nem fogja vállalni. A kiválasztódás korát éljük A külföldiek földvásárlására vonatkozó tilalom sem valószínű, hogy jelenlegi formájában elfogadásra kerül. Nyiri János: Az uniformizálódástól a virágzó nemzeti kultúra védhet meg minket in: Molnár Pál: Az Unió kapujában, Budapest, Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2000, p. 65-73 Isépy Tamás az Antall- és a Boros-kormány igazságügyi politikai államtitkára szerint a feltámadás nem politikai, hanem teológiai kategória. Elmondja, hogyan látja Európához való közeledésünket. A mai Magyarország alapvető gondjait azokban véli

felfedezni, amelyek az európaiság elhagyásából fakadnak. A kilábalás útja szerinte elsősorban az oktatás, ami összefügg az értékelvű neveléssel. Gazdasági problémáink is erkölcsi okokra vezethetők vissza. Elmondja, hogy miért félnek sokan a globalizációtól, az integrációtól. Rámutat arra, hogy nem feltétlenül kell uniformizálódni, és példaként hozza fel Írországot és Franciaországot. A magyar kultúra bírni fogja a versenyt, pl. ma is sokan ösztöndíjasként tanulnak külföldön Történelmi példát hoz fel Európa nyugati felének befogadókészségére, III. Ottó német-római császárt. 48 Őszy Tóth Gábriel: Hazánk Európa egyik tartópillére lehet in: Molnár Pál: Az Unió kapujában, Budapest, Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2000, p. 74-82 Sepsey Tamás, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vezetője szólal meg. Mint a NATO-csatlakozás híve, ebben látja annak a nélkülözhetetlenségét, hogy az ország gazdasági

fejlődése meginduljon, és ezt egyben az európai gazdasági közösség teljes jogú tagságának alapfeltételeként is tekinti. Ami bizonyos az európai piacok keletre való bővítése során az, hogy néhány évig nem hoz annyi hasznot az EU számára, mint amennyit a csatlakozó országok kivesznek a közös kasszából. Felvetődik a kérdés, kinek fűződik nagyobb érdeke a csatlakozáshoz? Az EU-ból hatalmas pénzösszegeket várunk, de ezek felhasználásáról igencsak ellentmondásos hírek keringenek. És a kérdés, ami ritkán vetődik fel: mi történik, ha a csatlakozás nem sikerül? Kevesen vannak valójában tisztában, hogy mivel jár a csatlakozás. Aki viszont olyan szakmában dolgozik, hogy munkaerejét külföldön is tudja hasznosítani, annak látványosan sokat jelent majd az EU-csatlakozás – megszűnnek a korlátok. Boncolgatás tárgya a nyugati országok félelme a keletről való elvándorlástól és az ehhez kapcsolódó szigorítások

is helyet kapnak. Kell-e tartanunk attól, hogy hazánk elveszti identitását, kultúráját? Végül kitér a nyugati tőke megjelenésére és az így kialakuló fogyasztói társadalomra. Határon túli magyarok és az EU. Korrupció elleni küzdelem. Vízió a húsz-harminc évvel későbbi Magyarországról. Pintér Károly: A lelki minőség megváltoztatja a politikát in: Molnár Pál: Az Unió kapujában, Budapest, Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2000, p. 83-89 49 Balog Zoltán lelkész az ország kérdéseire adandó spirituális válaszokat is várja. Hiszen mi annak az Európának a legfőbb szervezetébe készülünk integrálódni, amely a „kereszténység védőbástyája”. Félő azonban, hogy a válságjelek megszaporodnak. Mindazonáltal ez a nyugat-európai tendencia nem veszélyezteti az egyház és a politika magyarországi egymásra találását, az egyházpolitika formálódó irányát. A karizmatikus keresztény közösségek, mozgalmak

kihívást jelentenek a történelmi egyházak számára. Németh Miklós Attila: Szabadverseny, egyenlő feltételek nélkül in: Molnár Pál: Az Unió kapujában, Budapest, Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2000, p. 90-102 Kiss Gy. Csaba, aki évekig vezette a Közép-Európa Intézetet, kényes összefüggéseket villant fel. A média világát kapcsolja be a versenybe A közösség majd sok mindent fog követelni, számon kérni tőlünk, és ha már bent leszünk, nem biztos, hogy segíteni fogja eligazodásunkat. Az alapoknál kezdődő tájékoztatással ért egyet, a hozzá vezető út azonban már kérdéses – pénzügyi fedezet, politikai szándék. A tömegtájékoztatás előnyére válhat a szabad verseny, mint a reklámok esetében is. MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 130. szám 2000 július Dezséri Kálmán: Adóharmonizációs törekvések az Európai Unióban A Kihívások eme számában Dezséri Kálmán az EU tagországok adózási

rendszereit mutatja be és ezáltal próbál rávilágítani csatlakozásunk adóharmonizációs lépéseire. Az adóharmonizáció az egyik legdöcögősebben haladó területe a közösségi politikának, és valószínű ez a bővülést követően sem fog változni. Az Európai Unió 50 egységes belső piacának tervével, majd ennek megvalósításával kapcsolatban mindig is nagy jelentőségű kérdésként merült fel a tagországok adórendszereinek különbségéből fakadó problémák ügye, és emiatt az adórendszerek harmonizálásának szükségessége. Előrehaladás már viszonylag hosszabb ideje csak lassan történik, de gazdaságpolitikánk számára fontos ezek figyelemmel kísérése, mivel csatlakozásunkkor a magyar adórendszernek is nagy valószínűséggel azokhoz az elvekhez kell majd alkalmazkodnia, amelyekről az Unióban ma még élénk politikai viták folynak. BDO Kontroll Könyvvizsgáló és Adótanácsadó Kft.: Adóhírek

2000 április Baumgartner Ferenc: Az adózás és a számvitel jövője Baumgartner Ferenc vezető könyvvizsgáló az uniós csatlakozásunk szempontjából fontos módosításokról beszél a kiadványban. A Pénzügyminisztérium 2000 évtől az adórendszer jelentős reform értékű átalakítására készült, de erre igazán csak ebben az évben került sor. 2000-ben aprólékos módosítások sokaságára került sor a reform értékű változások helyett. Beszél Magyarországon az adóelvonás mértékéről, valamint az uniós átlagról. A társadalombiztosítási elvonások és a termékekhez, illetve a szolgáltatásokhoz kapcsolt adók érzékelhetően felfelé térnek el az európai átlagtól, míg a jövedelemadóknál fordított a helyzet. Baugartner kitér arra, hogy ezek az arányok szorosan kapcsolódnak a magyar jövedelem-, bér- és árszerkezethez, így kisebb mértékű változások is jelentősebb réteghatásokkal jár, ami igen nagy társadalmi

érzékenységgel bír. HVG 2000. január 6: Adóharmonizácó az EU-ban A HVG cikke kitér az adóharmonizáció jelentőségére mind az Európai Unióban mind pedig a csatlakozásra váró országokban. Ugyanis hiába az EU-n belüli kereskedelmi akadályok megszüntetése, az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának megteremtése stb., ha eközben a tagországok és a csatlakozásra váró országok adórendszere különböző. Hiszen, ha nem egyforma adóterheket rónak ki a tagállamok és nem ugyanazokat adóztatják meg, akkor a versenyviszonyok is módosulnak. Együttműködés, vagy szabványosítás? Koordináció vagy inkább adóharmonizáció? Magyarország ezekből fakadó előnyei illetve hátrányai is felmerülnek. A tény viszont az, hogy az érdekek húzodtak és húzódnak. 51 adók mögött milliárdos nagyságrendű HVG 1999. október 9 EU-csatlakozási tárgyalások p149-152 Kocsis Györgyi: Rabjai a földnek A cikk a külföldiek

földvásárlásának átmeneti korlátozásának engedélyezéséről szól Magyarországon. Mennyire kerül, illetve kerülhet Magyarország idegen kezekbe, hogyan befolyásolja ez a folyamat a magyar gazdaságot, illetve milyen gazdaság védő átmeneti megoldások léteznek. Az EB folyamatosan szigorítja és szűkíti a tagállamok tőkemozgás-korlátozási szabadságát, aminek tempóját csak az lassítja, hogy az egyes kormányok jogszabályait az Európai Biróságon megtámadó perekben az ítéletek általában hosszú évek alatt születnek meg. Mindenesetre egyre inkább szűkülnek esélyeink az egyre szűkülő EU alapszerződés megkerülésére, valamint Magyarország illetve a többi kelet-európai ország minimális politikai nyomásgyakorló erővel rendelkezik. HVG 2001. március 31: EU-csatlakozás előtti szennyvízberuházások p 116119 Szabó Gábor: Elfolyt milliárdok A központi támogatások eddigi rendje kevéssé tükrözte az Európai Unió az idén

éppen tízéves irányelvét. A támogatások elsődleges célja a szennyvízhálózatok fejlesztése, illetve kiépítése. Ezek a támogatások előnyösek hazánk számára, hiszen felgyorsíthatják fejlődésünket és környezetünknek nagyobb védelmet nyújthatnak tavaink illetve folyóink védelmére. Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar III. évfolyam, EU szakirány 52 Nagy Orsolya-Juhász Kornél-Pető Gabriella: Magyarország EU-csatlakozása: teljes körű előny-hátrány mérleg Budapest 2002.május 6 TARTALOM 53 Újságcikkek A csatlakozás álproblémái . 5 “Nincs más alternatíva, mint a miénk” . 5 Kocsis Györgyi: Szemesnek áll . 6 Vándor János: Áldás vagy áldozat? . 7 Kocsis Györgyi: Nesze kevés, fogd meg jól! . 7 Magyar vágyak . 8 Vitéz F. Ibolya: Bebetonozva 8 Kocsis Györgyi: Liberó itt, Liberó ott . 9 Kocsis Györgyi: Nagy kérdések . 10 Közlekedésről az EU-val . 10 Szabó Gábor: Tisztuló

levegő. 11 Vonczem Gabriella: A csatlakozással nem feltétlenül nőnek a biztosítási költségek . 11 Gyükeri Mercédesz: Élesedő harc a regionális EU-támogatásokért . 12 Szilágyi Béla: Az EU-ra tanítják a kis cégeket . 13 Éber Sándor - Dzindzisz Magdalena: Thürmer Gyula szerint Magyarországnak menekülni kell az EU-ba 13 Rockenbauer Nóra: Vastagh Pál: a jelöltállamok egyenrangú tárgyalófelek lesznek . 14 O. Horváth György: A brüsszeli pénz nem az elmaradást konzerválná 15 Rockenbauer Nóra: Orbán Barcelonában is az egyenlő elbírálás mellett . 16 Gergely László: Brüsszeli szakértők védelmet ígérnek a Tokajinak . 17 Gyükeri Mercédesz: Csúcstechnológia nélkül nem érhető utol az EU-tagok szintje . 17 Gyükeri Mercédesz: Nehéz tárgyalások lesznek a támogatásról . 18 Vita Brüsszelben a kedvezmény törvényről . 18 Jogi arzenállal a zsebszerződések ellen . 19 EU-csatlakozás: ideiglenes lezárás . 19 Békesi László:

Magyarország a globalizáció nyertesei közé sorolható . 20 54 Kisebb támogatás az újaknak . 21 Eurotika . 21 Az ütemterv megerősítését várjuk . 22 Kezdődik a brüsszeli maraton. 23 Tíz-tizenöt év alatt nőhetünk bele az unióba . 24 Sürgősebbé válhat a bővítés . 25 Nem a magyar munkavállalótól fél az EU . 25 Nyereséges lesz a forint eltörlése. 27 Gulyás J. Attila: Az EU-csatlakozásig egyre inkább csökkenőben a magyar előnyök . 27 Fórum hazánk uniós csatlakozásáról . 28 Járai: Hazánk készül az eurózónába . 29 EU-agrárminiszterek ülése . 29 Szajlai Csaba: Felvételünk Ausztriának is érdeke . 30 Keresztes Lajos: EU-bővítési dilemmák . 31 Sass Magdolna: Agrárvámok és EU-csatlakozás . 32 Kengyel Ákos: A Gazdasági és Monetáris Unió és a magyar csatlakozás feltételrendszere 33 Inotai András: Gondolatok az EU bővítési változatairól . 34 Gács-Hács-Hüttl: Bérkonvergencia EU-csatlakozás előtt és után .

35 Pernal, Marek: A Visegrádi csoport és az Európai Integráció . 36 Magas István: Az EU bővítése a nemzetközi tényezőáramlás jövedelmi és árhatásai tükrében . 37 Tanulmányok Iván Gábor: A 2006 utáni közös 55 regionális politika . Schröder, Gerhard: A reform után: stratégiákat a jövőre nézve egész Európa számára . 38 Delors, Jacques: Az európai egyesülés folyamatának élcsapata . 39 Losoncz Miklós: Az EU-csatlakozás várható hatása a külföldi működőtőke importra Magyarországon . 40 Könyvek Balázs Péter: Európai egyesülés és modernizáció . 41 Magyarország lakosainak véleménye az EU csatlakozásról . 42 Disszertációk Friedrich Anita: Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának agrárgazdasági dilemmái. 43 Nagy Dávid: Az Európai Gazdasági és Monetáris Unióhoz történő csatlakozás feltételrendszere és a megvalósulás várható gazdasági hatásai Magyarországon . 44 CIKKEK 56 A

csatlakozás álproblémái = Figyelő, 2001/15., április 12-18, 14 oldal A nizzai csúcstalálkozó után körvonalazódik az Európai Unió (EU) bővítési menetrendje. A legfelkészültebbek - köztük Magyarország is - 3-4 éven belül EU tagok lesznek. Az örömbe ugyanakkor üröm is vegyül: mind az EU, mind pedig a tagjelöltek vegyes érzelmekkel állnak a bővítés költségeihez. A cikk szerzője ezek közül a valósnak tűnő álproblémák közül emeli ki és nagy vonalakban elemzi a szerinte legfontosabb hármat. A tárgyalások legproblémásabb területei mezőgazdaság, a személyek szabad mozgása, valamint a munkanélküliség kérdése. A félelmek többsége azonban - a cikk szerzője szerint - megalapozatlan. A mezőgazdasági export-import mérleg az EU és Magyarország viszonylatában kezd egyensúlyba billenni. A munkaerőnek az EU-ba való vándorlása egyetlen valós tényezőn alapszik, ez pedig a bérkülönbség, amely probléma megoldásán azonban

már 1996 óta dolgoznak a kormányok. “Nincs más alternatíva, mint a miénk” Kocsis Györgyi interjúja Eneko Landaburuval, az EU bővítési főigazgatójával = HVG, XXVI. évfolyam, 8szám, 2002 február 23, 45-46 oldal Az interjúban az éppen aktuális, Magyarország európai unióbeli jövőjét érintő legfontosabb kérdésekre kapunk választ a bővítési főigazgatótól. Így előkerül az EU által az új tagállamoknak nyújtandó támogatás miatti elégedetlenség problémája; a közvetlen jövedelemtámogatás kérdése, amely az új tagokat a csatlakozás után hátrányos megkülönböztetésben részesítené a jelenlegiekkel szemben; a bővítés utáni tíz éves átmeneti idő, ameddig az újak nem lennének mindenben egyenrangúak a jelenlegi tagokkal; valamint szó esik a csatlakozás után a magyar kormányra háruló költségvetés terhekről is. A bővítési igazgató válaszaiban igyekszik megértetni a magyar olvasókkal, hogy az EU Bizottsága

a tagállamok és a tagjelöltek 57 szempontjából is a legjobb alternatívákat igyekszik kidolgozni, de ez nem jelenti azt, hogy a csatlakozás után az új tagok, - így Magyarországnak is - kivonhatják magukat az Európai Unión belüli együttműködés költségei alól. Az interjú elolvasható a HVG internetes honlapján is a www.hvghu címen az Archívumban, az “Interjú” címszó alatt. Kocsis Györgyi: Szemesnek áll = HVG, XXVI. évfolyam, 17 szám, 2002 április 27, 94-95 oldal A mezőgazdasági támogatásokról folyó alkudozások az EU-magyar csatlakozási tárgyalások neurotikus pontját képezik. Bár a hivatalos viták a témában csak júniusban kezdődnek el - miután az EU tagállamai bejelentik közös álláspontjukat az új tagoknak nyújtandó mezőgazdasági támogatások mértékét illetően -, az alkudozások lényegi része “fű alatt” addigra megtörténik. A magyarországi delegáció jelentős sikert könyvelhetett el

magának a gabonakvótákat illetően, ugyanis hazánk gabonakvóta-igényének közel 90%-át megkapta. Ez azt jelenti, hogy 2004-ben várhatóan 250 millió, 2006-ban pedig 350 millió euró támogatás jár majd a gabonatermelőknek, amely egy főre számítva a legtöbb a tagjelöltek között. A legutóbbi tervezet szerint hazánk az uniós tagság első évében reményeink szerint a magyar mezőgazdaság egészére nézve 280 millió eurós közvetlen közösségi támogatást kap, amelyet 170 millió eurós vidékfejlesztési támogatás egészít ki. 2006-ra a magyar mezőgazdaság számára nyújtott támogatás elérheti a 600 milliót. Vándor János: Áldás vagy áldozat? 58 Az Európai Unió keleti kibővítésének költség-haszon elemzéses = Cégvezetés; 2001. október, IX évfolyam, 10 szám, 104-110 oldal 2001 júniusában az Európai Bizottság (EB) Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága “A bővítés gazdasági hatásai” címmel tanulmányt adott

ki, amely megkísérli felmérni tíz közép- és kelet-európai jelölt (KKE-országok) csatlakozásának gazdasági hatásait. A cikk az EB tanulmányának fő üzenetét tárja a magyar olvasó elé, különös figyelmet szentelve a munkaerő mozgásának, illetve a mezőgazdasági szektor várható alakulásának. A tagjelölt országok csatlakozása makrogazdasági szempontból várhatóan kedvezően hat majd a Tizenötökre és magokra az új tagokra is egyaránt, a bővítésből tehát mindkét fél nyerni fog. A munkaerő mozgásának vizsgálata is pozitív eredménnyel zárul: az előre jelezhető migrációs mozgás nem fogja elérni a nyugati munkaképes lakosság fél százalékát. Az EB tanulmányának végkövetkeztetése az agrárszektorról is bíztató. A mezőgazdaságban a tagállamok javára billenő mai erőviszonyok lassú átalakulása várható, ennek üteme azonban csakis a tagjelöltek igyekezetén múlik. Az ellentétes hatásokkal járó folyamatok az

előny-hátrány egyenlegben végül kiegyensúlyozott helyzetet fognak eredményezni. Kocsis Györgyi: Nesze kevés, fogd meg jól! = HVG XXIV. évfolyam, 6 szám, 2002 február 9, 7-10 old A cikk az Európai Bizottság (EB) azon ajánlatát taglalja, amely a leendő tagországok - a tíz közép- és kelet-európai ország - számára 2006-ig nyújtandó pénzügyi-mezőgazdasági és regionális fejlesztési támogatás kereteit vázolja fel. Az EB javaslata csalódást okozott a leendő tagok körében, ők ugyanis méltánytalanul kevésnek tartják az Unió által számukra felajánlott támogatási összeget. A legnagyobb vitát a mezőgazdasági támogatásokon belül elkülönített úgynevezett közvetlen jövedelemtámogatások kérdése váltotta ki. Az EB várhatóan márciusra fogja kidolgozni a tagjelöltekre egyenként 59 lebontott támogatási javaslatát, amelyről a tagállamok június végéig alakíthatják ki közös álláspontjukat. A cikkhez két

táblázat is tartozik, amelyek az EB javaslatának háttérszámításait közlik a visegrádi országok tekintetében, valamint az EU 20002006-ra szóló költségvetésének fő előirányzatait mutatják be. A 8 oldalon, a fő cikkbe beszúrt keretes írás “Mit ad a ‚kap’?” címmel, háttérinformációként az EU közös agrárpolitikájának működését vázolja fel. Az írás elolvasható a wwwhvghu internetes honlapon is, az Archívum “Fókuszban” című rovatában. Magyar vágyak = HVG, XXIV. évfolyam, 6 szám, 2002 február 9, 10 old A keretes cikkben az Európai Bizottság (EB) 2000-2006-os agrártámogatási tervének magyarországi hatásait elemzik a témában megszólaltatott jeles hazai szakemberek. A legfőbb ellenérzést a szakértők körében is az EB közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos terve váltotta ki. Ha a tervet a jelenlegi tagok elfogadják, az igazságtalan és hátrányos helyzetet teremtene a tagjelölt országok, köztük

Magyarország mezőgazdasága számára. A szakértők mindegyike érvekkel, ellenérvekkel, valamint konkrét számokkal alátámasztva vázolja fel a szerinte lehetséges, számunkra kedvező megoldásokat, és a magyar mezőgazdaság számára legfontosabb célokat. Az írás megtalálható a wwwhvghu internetes oldalon is. Vitéz F. Ibolya: Bebetonozva = HVG, XXIII. évfolyam, 48 szám, 2001 december 1, 121 oldal A cikk témája a 2001. november 12-én módosított magyarországi társasági adótörvény, amely nyilvánvalóan ellentmond az uniós versenyszabályozásnak az EU szerint túlzott beruházási adókedvezményekkel. A versenykérdésben azonban úgy tűnik, egyelőre nincs megegyezés az EU és Magyarország között. A cikk a magyar fél 60 véleményét alátámasztó érveket és tényeket tárja fel, valamint a hazánkban jelen lévő legnagyobb külföldi befektetők - pl. az Audi, a Ford, vagy a Samsung - számára elérhető illetve igénybe

vehető adókedvezmények nagyságáról tájékoztat. A hazánk által 2011-ig fenntartani kívánt rendszer a cikkben megszólaló szakérők véleménye szerint szükséges az üzleti világ bizalmának megőrzése miatt. Az írás a wwwhvghu internetes oldalon is megtalálható az Archívum “Gazdaság” rovatában, a keretes cikkek között. Kocsis Györgyi: Liberó itt, Liberó ott Magyar ütem (keretes cikk) = HVG XXIV. évfolyam, 12 szám, 2002 március 23, 17-19 oldal A 2002. március 17-ei barcelonai EU-csúcstalálkozóról számol be a cikk, amelyen hosszas, heves vita után megállapodtak a tagországok képviselői a villamosenergia- és a gázpiac liberalizálásáról a világgazdasági versenyképesség javítása érdekében. A csúcstalálkozóra hivatalosak voltak a tagjelölt országok vezető politikusai is, így személyesen hallhatták az EU döntését, miszerint 2004-ig az energiapiac egészét meg kell nyitni az üzleti fogyasztók számára, és ez a

határozat már a tagjelöltekre is vonatkozik. A keretes cikkben Magyarország 1999 óta folyó, fokozatos energialiberalizációjáról olvashatunk., valamint említést tesz a szerző a az energiapiac teljes megnyitása után várható további francia terjeszkedésről is. Az írás a www.hvghu internetes oldalon az Archívum “Világ” rovatában is megtalálható Kocsis Györgyi: Nagy kérdések = HVG, XXIV. évfolyam, 2002 április 5, 41-43 oldal 61 A cikk az Eurobarometer-nek, az Európai Unió közvélemény-kutató intézetének a 13 tagjelölt ország körében végzett felmérését, illetve annak eredményét tárja az olvasó elé. Az EU részéről ez volt az első átfogó jellegű felmérés a leendő tagokat illetően. Az általános kérdésekre adott válaszok elemzése után az előny-hátrány mérleg szempontjából fontos problémakörök következnek: az Európa-tudat erősségét, és az EU-val kapcsolatos érzelmeket vizsgálja a cikk második

része. Összességében elmondható az írás alapján, hogy a magyar lakosság több, mint fele pozitív hatásokat vár saját életére nézve hazánk uniós csatlakozásától. A cikket három érdekes grafikon is illusztrálja, amelyek az írással együtt megtalálhatók a HVG internetes honlapján is, a www.hvghu címen, az Archívum “Monitor” rovatában. Közlekedésről az EU-val = HVG, XXIII. évfolyam, 2001 november 17, 11 oldal A rövid cikk az Európai Bizottságnak (EB) a tagjelöltek számára a közlekedésről megfogalmazott javaslatát taglalja. Eszerint az EU és a leendő tagállamok kölcsönösen korlátozzák majd a bővítés után négy évig a külföldi fuvarozók működését egymás piacán. Előnyös Magyarország számára, hogy az EU elfogadta azt az átmeneti mentességi kérelmet, amelyet a tőkeszegény hazai fuvarozópiac védelmére kért a magyar kormány. A legnehezebb kérdés, a légi közlekedés tárgyalása azonban még hátra van,

hazánk igyekszik ebben a témakörben is a legkedvezőbb feltételeket kialkudni az Uniótól. A hírszerű rövid cikk megtalálható a HVG honlapján a www.hvghu weboldalon is, az Archívumban a “Hét nap” címszó alatt. 62 Szabó Gábor: Tisztuló levegő = HVG, XXIII. évfolyam, 23 szám, 2001 június 9, 108-111 oldal Az európai uniós tárgyalások egyik nehéz fejezetének, a környezetvédelminek a lezárása a cikk témája. A szerző tényfeltáró elemzéssel bemutatja az egyes témakörök esetében felmerült problémákat, azok megoldási folyamatát, a derogációs kérelmek egy részének visszavonását, valamint költség-haszon elemzést is végez az egyes témakörök tárgyalásánál. A cikkből kiderül, hogy az uniós környezetvédelmi normákhoz való teljes alkalmazkodás - főleg azokon a területeken, ahol derogációt kértünk, - hosszú időt fog igénybe venni, és a költségek is igen magasra rúgnak. A harmonizáció finanszírozásához

azonban az EU is hozzájárul majd az ISPA és a PHARE alapokon keresztül. Amit azonban nyerünk a szigorú szabályok betartásával: egy tisztább ország, “tiszta levegő”. A cikk megtalálható a www.hvghu internetes oldalon is, az Archívum “Gazdaság” rovatában. Vonczem Gabriella: A csatlakozással nem feltétlenül nőnek a biztosítási költségek = Magyar Hírlap, 2002. április 9 Az uniós csatlakozással az eddiginél jóval több biztosítást kell majd megkötniük a vállalkozásoknak. Ez nem feltétlenül jár együtt a biztosítási költségek megnövekedésével, azonban átgondoltabb kockázatkezelésre készteti majd a cégeket. Választási lehetőségeik is megnőnek, bármely uniós társasággal szerződhetnek. Néhány éven belül számottevően csökkenni fog a magyarországi biztosítók, valamint a brókercégek száma. A csatlakozáskor a kis és nagy cégeknek egyaránt alaposan át kell vizsgálniuk tevékenységük kockázatait. A

magyar vállalkozásoknak egyébként már jelenleg is többféle biztosítást kötelező megkötniük. A szakmai felelősség-, a kötelező gépjármű-felelősség-, valamint az utas- és poggyászbiztosítást a megfelelő esetekben jogszabályok írják elő, az exporttermék-felelősség-, rakománybiztosítást a nemzetközi egyezmények teszik elengedhetetlenné. illetve Az Európai Unióban ennél 63 jóval szélesebb a kötelezően előírt biztosítások köre. Az újdonságok közé tartozik így a biztosítási védelem természeti katasztrófák ellen (pl. földrengés), illetve a speciális szakmai felelősségbiztosítások (ezek többsége még csak ajánlott Magyarországon). Az azonban nem feltétlenül igaz, hogy a csatlakozás után jóval többet kell költeniük a cégeknek biztosításra, az viszont szükséges, hogy az eddigieknél alaposabban átgondolják, mit, hol és mennyiért biztosítanak Gyükeri Mercédesz: Élesedő harc a

regionális EU-támogatásokért = Magyar Hírlap, 2002. április 6, A regionális támogatások átrendeződése mérgezheti az új tagokkal bővülő Európai Unió életét. A szegényebb régióknak jelenleg nyújtott jelentős összegű támogatások elvesztésének következményeire hívja fel a figyelmet a Financial Timesban megjelent cikk. A jelenlegi tagországok tartanak a 2006 után várható változásoktól. A brit lap rámutat: a bővítés nemcsak tíz új tagország számára hoz változást, de alapvetően - és a tizenötök számára nem is feltétlenül pozitív irányban változtatja meg az EU gazdaságát, ezen belül is az uniós támogatások megoszlását. Az EU átlagos szintjéhez képest igencsak fejletlen régiók bekerülése, amely 2004ben 13 százalékkal csökkenti az EU GDP-jét, alapvetően változtatja meg a Brüsszel által bőkezűen osztogatott segélyekből részesülők csoportját. 2006-ban, vagyis az EU jelenleg érvényes

költségvetésének lejártával 15 térség, köztük hat volt keletnémet tartomány kerül ki a támogatottak köréből. Nem kis összegek forognak kockán: a strukturális alapok 2000-2006 között 195 milliárd eurót, az EU teljes költségvetésének egyharmadát teszi ki, ehhez járul a legszegényebb tagországok támogatására szolgáló kohéziós alap 18 milliárd eurója. Szilágyi Béla: Az EU-ra tanítják a kis = Magyar Hírlap, 2002. március 30, 64 cégeket A magyar kézműipari kisvállalkozások legnagyobb hazai munkaadói és szakmai szervezete, az Iposz a közeljövőben megkezdi az 50 embernél kevesebbet foglalkoztató cégek szakmai felkészítését az uniós csatlakozásra. Ez azért fontos, mert a becslések szerint 600-620 ezer kis- és közepes vállalkozást érint a belépés az Európai Unióba. Ezek döntő többsége nem tudja, mi vár rá, ha belépünk, s a megfelelő ismeretek hiányában a "kicsik" 40 százalékára az

ellehetetlenülés vár. Az EU követelményrendszere, az ennek való megfelelés erősen szelektálhatja majd az 50 fő alatti munkavállalókat foglalkoztató kisüzemeket és a 9 fő alkalmazottig terjedő családi vállalkozásokat. Becslések szerint mintegy 240 ezer kis- és közepes vállalkozás ha időben nem lép, a szakadék szélére sodródhat. Főleg építőipari, lakatos, autós és asztalos vállalkozások, hiszen ezen a területen a legszigorúbbak az uniós feltételek. Az Iposz célja az, hogy még időben olyan információkkal lássa el őket, amelyek alapján a csatlakozás előtt eleget tudnak tenni a többi között a munkavédelmi előírásoknak, a szociális juttatásokról szóló szabályoknak, a környezetvédelmi követelményeknek, az üzemméretekre, az alkalmazott gépekre, a technológiákra vonatkozó direktíváknak. Ezek teljesítéséhez számos kisebb-nagyobb beruházást kell végrehajtani, amihez persze pénz kell. 65 Éber Sándor -

Dzindzisz Magdalena: Thürmer Gyula szerint Magyarországnak menekülni kell az EU-ba = Magyar Hírlap, 2002. március 28, Be kell menekülni az Európai Unióba, állítja Thürmer Gyula, mert Magyarországra a vadkapitalizmus jellemző, s a munkavállalók teljesen kiszolgáltatottak. Nagy feladat az Európai Uniós csatlakozás előnyeit felhasználni, és újratárgyalni a szabad munkavállalásról szóló fejezeteket. Thürmer külpolitikát illető álláspontja az EU-csatlakozásról és a NATO-tagságról: Támogatja az EU-csatlakozást, mert ez ma a magyar munkavállalóknak is előnyös. Elsősorban azért, mert ott nagyobb a szociális biztonság, mint Magyarországon. Magyarországra a vadkapitalizmus jellemző, olyan munkatörvénykönyv van, mellyel például szombat-vasárnap is lehet dolgoztatni embereket, a munkavállalók teljesen kiszolgáltatottak. Ez Nyugaton teljesen elképzelhetetlen Ma menekülni kell az EUba Rockenbauer Nóra: Vastagh Pál: a

jelöltállamok egyenrangú tárgyalófelek lesznek = Magyar Hírlap, 2002. március 20, Vastagh Pál szocialista képviselő szerint történelmi jelentőségű, hogy már Magyarország is részt vehet az európai Alkotmány kidolgozásában. Ez mutatja, hogy az Európai Unió jövője saját jövőnk. Az európai kormányzás elveinek a jelölt országok nemzeti, regionális és helyi szintjein is érvényesülnie kell. Vastagh szerint magyar érdek az is, hogy az EU szociális Európaként működjön, azaz szavatolja a szociális biztonságot, társadalmi igazságosságra törekedjen, és emberséges társadalmat teremtsen itt, Magyarországon is. A közösségi módszerek erősödése az unióban szintén magyar érdek. A politikus itt elsősorban az igazságügyi, a belpolitikai és a külügyi együttműködés szorosabbá válását emlegette, különösen a szeptember 11-ei terrortámadásokat követően. Ugyanakkor 66 nem gondolja azt, hogy a közösségi elv abszolút

elsőbbséget kaphatna az európai jövőt formáló konventben. O. Horváth György: A brüsszeli pénz nem az elmaradást konzerválná = Magyar Hírlap, 2002. március 19, A brüsszeli EU-bizottság nyilvánosságra hozott agrártámogatási ajánlatának indoklásakor nem a magyar valóságból indult ki. Magyarországon a mezőgazdaság körülményei sokszor jobbak, mint magában az EU-ban, így Brüsszel indokai hamisak. Magyarország szempontjából hibás az EU érvrendszere, amellyel az agrártámogatási források számottevően lecsökkentett mértékét magyarázza. Az EU szerint egy magas - tehát a közösségben jelenleg is folyósított támogatási szint körüli - közvetlen támogatás csatlakozó országokra történő kiterjesztése nem segítené a keleti - közte a magyar - mezőgazdaságok átalakulását, felzárkózását, mivel az összeg felélése, rossz termelési szerkezet konzerválása várható. Ebből kiindulva Magyarországnak a

potenciálisan járó 240-300 milliárd forintnyi közvetlen termelői támogatással szemben csupán 60 milliárdot akar fizetni. (Magyar Agrárkamara, MAK) A MAK úgy véli, a csatlakozási tárgyalásokon éppen a kedvezőtlen EU-ajánlat hathat kedvezőtlenül a hazai agrárkörnyezetre. Emiatt Magyarországnak kezdeményeznie kell a földpiac megnyitásáról szóló egyezség felülvizsgálatát, sőt a munkaerő szabad áramlásáról szóló fejezetét is. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) elemzése szerint is elfogadhatatlan a brüsszeli ajánlat. Versenyhátrányba kerülhetnek a hazai termelők, sőt a mezőgazdaság a magyar gazdasági szerkezeten belül is kedvezőtlen helyzetbe kerülne. A MOSZ szerint az EU-t rá kell bírni arra, hogy hozzon létre a csatlakozók számára egy külön, az agrárhatékonyság javítását szolgáló technikai, technológiai fejlesztések támogatását biztosító önálló alapot. Az új

fejlesztési alap az unió úgynevezett EMOGA-fejezete (Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciális Alap) terhére működhetne, ugyanakkor kezdeményezni 67 kell az EMOGA és a strukturális alapok közötti forrásátcsoportosítás lehetőségét az EMOGA javára. Rockenbauer Nóra: Orbán Barcelonában is az egyenlő elbírálás mellett = Magyar Hírlap, 2002. március 16, Most először fordult elő, hogy nem külön teremben ültettek le minket, és nem várakoztattak meg, hanem együtt dolgozhattunk az európai uniós (EU) tagállamok vezetőivel, együtt dolgoztunk a saját jövőnkön. A tanácskozás az eddig megszokottól eltérően most nem a bővítés kérdése körül folyt, hanem az EU gazdasági jövőjéről beszélgettek. A nagy kérdés: milyen eszközökkel lehet az USA-ával versenyképessé tenni Európát anélkül, hogy fel kellene adnia azokat a szociális és kulturális értékeket, amelyek csak itt találhatók meg. Ha az unió

versenyképes akar lenni, annak a piacbővítés az egyik útja és hogy az olyan sikeres országokat, mint Magyarország, minél hamarabb taggá tegyék. Közösek a problémák, bár más fejlettségi szinten kell megoldanunk őket,és a növekedés, a versenyképesség fokozását, a munkanélküliség csökkentését és a szociális háló erősítését együttesen kell megoldani. Ez gyakorlatilag a magyar modellel egyezik. Martonyi a fejlesztéspolitika vitájában rámutatott, hogy a jelölt országoknak is ki kell venni szerény megsegítéséből. képességüknek A megfelelően Magyarországnak részüket elsősorban a szegény országok Délkelet-Európára kell koncentrálnia. Orbán elmondta, az egyenlő versenyfeltételek megteremtéséhez és a közvetlen agrártámogatásokat sem lehet úgy megállapítani, hogy versenyhátrányt okozzon a magyar gazdáknak. Szó esett a regionális támogatások kérdéséről, melyek esetében az unió a jelenlegi

tagállamoknak jutó pénznél szintén kevesebbet kínál a jövőbeni tagoknak. Orbán kijelentette: el szeretnénk érni, hogy a magyar régiók is ugyanannyi egy főre jutó támogatást kapjanak, mint a tagállamok 68 Gergely László: Brüsszeli szakértők védelmet ígérnek a Tokajinak = Magyar Hírlap, 2002. március 13, A Tokaji nevet kész védelemben részesíteni az EU. Az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja közvetlenül a zempléni termelőktől akart tájékozódni a csatlakozás fogadtatásáról. A brüsszeli főtanácsos szerint a gazdák nem járnak rosszul a belépés után. Nincs okuk tehát a magyar gazdáknak a kétségbeesésre, az európai uniós tagság utáni 25 százalékos mezőgazdasági támogatás ugyanis akár jóval több is lehet. Ez a bejelentés is Sátoraljaújhelyen hangzott el azon a rendezvényen, amelyen az Európai Bizottság szakemberei, illetve a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által

toborzott környékbéli gazdák találkoztak egymással. Az utóbbi szervezet ügyvezető igazgatója, Juhász István a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy a brüsszeli vendégek szerint - ellentétben az EU jelenlegi tagjaival - minden termelő minden ágazatban jogosult lesz a 25 százalékra. Ezen felül további vidékfejlesztési és SAPARD-támogatások is adhatók. Gyükeri Mercédesz: Csúcstechnológia nélkül nem érhető utol az EU-tagok szintje = Magyar Hírlap, 2002. március 8, A Világbank hajlandó segítséget nyújtani az EU-csatlakozásra váró országoknak a modern technológiai vívmányok elsajátításában. A szervezet most kiadott jelentésében elemzi az Európai Unió új tagországaival történő együttműködést. A modern technika vívmányainak elsajátítása nélkül a csatlakozás előtt álló országoknak nincs esélyük arra, hogy behozzák lemaradásukat az unió jelenlegi tagországaival szemben. Ennek érdekében az EU-val

és az OECD-vel folytatott együttműködés keretében a Világbank többek között a szaktudás megfelelő felhasználására vagy az információs társadalomhoz szükséges eszközállomány 69 fejlesztésének támogatására tett ígéretet a közép- és kelet-európai államok számára a csatlakozásukat követő években. A Világbank tanulmányában, amely a "tudásalapú gazdaság" fejlesztésének stratégiáját vázolja fel, a tagjelöltekkel kapcsolatban megállapítja: a jól képzett munkaerő, a külkereskedelem növekvő nyitottsága és az információs technológia viszonylagos fejlettsége lehetővé teszi, hogy ezek az országok előnyt kovácsoljanak a "tudás forradalmából". Gyükeri Mercédesz: Nehéz tárgyalások lesznek a támogatásról = Magyar Hírlap, 2002. február 21, Kemény csatlakozási tárgyalásokra számít Antonio Bellver, az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Spanyolország budapesti

nagykövete, aki az Országgyűlés európai integrációs bizottságának szerdai, utolsó ülésén beszélt a spanyol elnökség feladatairól és az EU jövőjéről. Az ibér állam nagykövete a bővítést "történelmi jelentőségűnek és visszafordíthatatlannak" nevezte, és azzal biztatta az agrártámogatások alacsony szintje miatt zúgolódó jelölteket, hogy teljes jogú tagként maguk is változtathatnak a mostani kompromisszumon. Vita Brüsszelben a kedvezmény törvényről = Magyar Hírlap, 2001. október 9, Nem ütközik a kedvezménytörvény az EU és Magyarország közötti megállapodásba - állapította meg az Európai Parlament jogi osztálya. Az Európai Parlament jogi osztályának szakértője úgy vélte, hogy a törvény összhangban van a társulási megállapodással, és azt sem lehet kimutatni róla, hogy az EU polgárai hátrányba kerülnének az általa biztosított kedvezményeket élvező határon túli magyarokkal szemben.

Jogi arzenállal a zsebszerződések = Magyar Hírlap, 2001. július 20, 70 ellen Az a farmer, aki 2001-ben aktívan gazdálkodni kezd Magyarországon, az ország esetleges 2004-es uniós taggá válásától jogosult lesz a földvásárlásra. JeanChristophe Filori elmondta, hogy a termőföldek külföldieknek történő eladására vonatkozó tilalomról az EU és Magyarország között született megállapodásnak semmi köze nincs hazánk uniós felvételének időpontjához. A jogosultsághoz szükséges három év kezdete akkortól datálódik, amikor a külföldi egyéni vállalkozó aktív mezőgazdasági tevékenységbe kezd, azaz elkezdi művelni a földet. Nem elég, ha bérli és másokkal, esetleg családjával művelteti azt - jelentette ki Filori, hozzátéve, hogy a gazdának aktív gazdálkodásba kell fognia. EU-csatlakozás: ideiglenes lezárás = Magyar Hírlap, 2001. június 12, Sikerült ideiglenesen lezárni a munkaerő és a tőke szabad áramlásával,

valamint az adózással foglalkozó joganyagfejezetet az EU-csatlakozási tárgyalások kedden Luxembourgban tartott külügyminiszteri szintű fordulóján. Megfigyelők szerint ezzel politikai áttörés történt a magyar-EU-tárgyalások történetében. A munkaerő szabad áramlását illetően az EU és a tagországok - kétféle formában is teljesítették, illetve teljesítik Magyarországnak azt a feltételét, hogy nyilatkozzanak az általuk alkalmazni kívánt nemzeti szabályozások mibenlétéről. Egyrészt a tizenötök közös nyilatkozatot tettek arról, hogy a csatlakozásoktól kezdve a jelenleginél lényegesen nagyobb mértékben megnyitják munkaerőpiacukat az új tagországok előtt. Másrészt egyéni nyilatkozatok is napvilágot látnak Elsőként Svédország jelentette be, hogy a maga részéről már a bővítés kezdetétől megnyitja munkaerőpiacát az új tagországok előtt. Magyarország alapvetően hasonló tartalmú nyilatkozatot kapott

Hollandiától is, az ebből a szempontból kulcsországnak számító Ausztria pedig fokozatos liberalizálást helyezett kilátásba. A másik kulcsállam, Németország még nem jelezte szándékait. 71 Békesi László: Magyarország a globalizáció nyertesei közé sorolható = Magyar Hírlap, 2002. január 16, Ha formalizált deklaráció alakjában nem is, de a modern világgazdaságban létezik egy hallgatólagosan elfogadott és betartott "postwashingtoni-konszenzus", amely a modern államok gazdaságpolitikájának alapjául szolgál. Erre épülnek többek között az EU integrációs, vagy csatlakozási követelményei (lásd: maastrichti konvergenciakritériumok), az OECD-tagországok makrogazdasági és liberalizálási feltételei vagy a különböző nemzetközi hitelminősítő, illetve országminősítő szervezetek megítélési kritériumai. Nem kis mértékben ezeknek az alapelveknek a gyakorlati megvalósításán múlik, hogy egy ország képes-e

realizálni és élvezni a globalizáció előnyeit, vagy a folyamat vesztesévé válik. A lényeg: a globalizációs folyamathoz való alkalmazkodás nem passzív kiszolgálása a vak nemzetek feletti erőknek, még kevésbé valamilyen idegen gazdaságpolitikai modell szolgai másolása, sokkal inkább a globalizációs és integrációs folyamatba való bekapcsolódás feltételeinek tudatos, időben történő és nem utólag, gazdasági kényszerek hatására, veszteségekkel végrehajtott megteremtése! Fölöttébb igaza van Adam Smithnek: a nemzetek jóléte valóban a munkamegosztáson és a komparatív előnyökre való specializáción nyugszik. Ennek kibontakoztatásához pedig valóban a globalizáció nyújtja a legjobb feltételeket. Ezért annak előnyeit kihasználni nemcsak lehetőség, hanem múlhatatlan kötelesség is. Kisebb támogatás az újaknak 72 Az uniós tagjelöltek ragaszkodnak az egyenjogúsághoz = Népszabadság, 2002. január 11, Az

Európai Unió soros elnöke, Spanyolország agrárminisztere június végéig szeretné lezárni a bővítési tárgyalások agrárfejezetét. Miguel Arias Canate azonban azt javasolja, hogy az új tagállamok nem a belépés után azonnal, csupán öt-tíz évvel később kapják meg teljes mértékben azt az összeget, ami a közös agrártámogatási pénztárból járna nekik. Addig csak a közvetlen agrárdotációk 30 százalékát vehetnék át. Ilyen korlátozások lennének a termékkvótákban is Hasonló terveket vázol az EU “kormánya”, a bizottság is, amely e hónap végén készíti el erre vonatkozó javaslatát. Franz Fischler agrárbiztos egy berlini előadásában azt mondta, hogy “nem fukarságból”, hanem azért adnának kevesebb pénzt az újoncoknak, hogy ne tarthassák fenn a jelenlegi, elavult agrárstruktúrát. Fischler úgy véli, hogy a csatlakozás után “elviselhetetlen szociális feszültségek” keletkeznének az új tagállamokban, ha

addigra nem sikerül kialakítani a “fenntartható” agráriumot, amely a fiatalok számára is vonzó vidékfejlesztés távlatait nyújtja. A reformok érdekében Brüsszel hajlandó lenne a kevesebb pénzt egyszerűbben adni, könnyítve a pályázati feltételeken. Hazánk (és a többi tagjelölt is) egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy egyenrangú tagállamként megkapja azt az összeget, amely a mostani, 2006-ig érvényes elosztási rend szerint járna neki. Eurotika = Népszabadság, 2001. december 17 73 Az EU-t lehet szeretni és van ok nem szeretni. Meg kell szokni, hogy a pitiáner makacskodástól a nagyvonalú adakozásig mindenre képes, és azt, hogy sok mindenre képtelen. Képes például arra, hogy érvényesítse az emberi szabadságjogokat, hogy legalább elvárja a társadalmi szolidaritást, a viták békés rendezését, a jogállamot. Nagyon sok ez, ha belegondolunk, mi történik e körön kívül. De nem képes például arra, hogy

kikényszerítse mindenütt a kulturált, tiszta kormányzást, a kisebbségi jogok tiszteletét, még a kisebbségi részvényesét sem. Képes húsz állam- és kormányfő órákon át vitatkozni azon, hogy melyik városban legyen egy uniós hivatal – és mégsem képes eldönteni. Az ütemterv megerősítését várjuk Interjú Juhász Endre EU-nagykövettel a laekeni csúcs előtt = Népszabadság, 2001. december 14, Ami azt illeti, hogy a belépésünk után mennyi pénzre számíthatunk, ebben világos elvi álláspontunk van: egyenlő elbánás. Tehát például a közös mezőgazdasági politika teljes kiterjesztését kívánjuk, beleértve a garanciális elemeket, a piaci intervenciós mechanizmust, az aktuális terméseredményektől független közvetlen kifizetéseket. Mind a hét hazai régiót az úgynevezett egyes számú közösségi célkitűzés alá, tehát a legnagyobb támogatásra jogosultak közé helyeznénk. Ugyan a központi régióban az egy

főre eső nemzeti össztermék közelít a közösségi átlag 75 százalékához, ami a jogosultság felső határa, de még mindig alatta van. A befizetésre átmenetet, fokozatosságot kérünk. Ilyen gyakorlat az eddigi bővítéseknél is volt. Azt tudjuk, hogy az a plafon, amely behatárolja a közösségi költségvetésbe való befizetést, az Európai Unió összesített nemzeti össztermékének 1,27 százaléka. A valóság az, hogy az unió ezt a lehetőséget sem használja ki 74 teljesen, úgy tűnik, hogy 2004-ben a befizetett összeg csak a közösségi GDP 1,1 százaléka körül lesz. Ha ezt az 1,1 százalékot Magyarországra vonatkoztatjuk, tehát átlagos terhelést veszünk figyelembe, és feltételezzük, hogy a magyar GDP kb. 70 milliárd euró lesz, akkor befizetési kötelezettségünk 700-800 millió euró között alakul,az említett átmenet után. De ennél sokkal többet kapunk majd vissza Biztos, hogy egészében Magyarország jól jár. De

kétségtelenül differenciáltan érinti az embereket, koruk, foglalkozásuk és társadalmi helyzetük alapján. Bizonyos érdeksérelmek nélkül a csatlakozás nem úszható meg. Hazánk korszerűbb és versenyképesebb lesz, ám egy versenynek mindig vannak győztesei és vesztesei. Összességében a győztesek száma nagyobb lesz. Hogy menynyivel nagyobb, az a felkészüléstől függ. Az új tagok nem lesznek se jobbak, se rosszabbak, hanem ugyanúgy érdekeltek lesznek egy jól működő, hatékony és nemzetközi szinten is erős Európában, mint a mostani tizenötök. Kezdődik a brüsszeli maraton A magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kemény tárgyalásokra készül = Népszabadság, 2001. november 23, A SAPARD előcsatlakozási agráralap autonóm hazai intézményének hitelesítésében Magyarországon nagyon komoly lemaradást kell behozni – mondta a miniszter, aki reméli, hogy a jövő év első felében ez megtörténhet. A

hazánknak járó pénz azonban nem vész el, mert Brüsszel hajlandónak mutatkozik a keret felhasználási határidejének meghosszabbítására. Közvetlenül a csatlakozás után az új tagállamok “nem rögtön és nem teljes egészében” kapnák meg a mostani elosztási rendszer szerint nekik járó direkt támogatásokat. Annyi bizonyos, hogy a magyar agrártermelők a belépés után a mostaninál több uniós pénzt kapnak. A legnagyobb finanszírozó Németország élesen ellenzi az új tagoknak kedvező rendszer fenntartását. Tíz-tizenöt év alatt nőhetünk bele 75 az unióba Még az EU sem tudja, milyen lesz a jövő agrárrendszere – Magyarország ma kockázati elemnek látszik = Népszabadság, 2001. november 19, A csatlakozási tárgyalásokon felvetődött, hogy a 2004-ben valószínűleg csatlakozók, például hazánk, ne kapják meg (vagy ne “automatikusan” kapják meg) azt, ami jár majd nekik a mostani elosztási rend szerint a közös

agrárkasszából. Inkább külön elosztási rendszer létesüljön, amely kifejezetten a piaci korszerűsítést ösztönözné, illetve (például) átképzési támogatást nyújtana az agráriumból “felszabaduló” munkaerőnek. A “külön átmeneti kassza” ötletét a tagjelöltek elutasítják, mert gyanítják, hogy rosszabbul járnának, mint ha a mostani kvóta szerint kapnák a pénzt. Szabó Sándor, a csatlakozási tárgyalásokon is részt vevő külügyminisztériumi főosztályvezető szerint sok vád érte a tárgyalókat, hogy a magyar élelmiszergazdaságot feláldozzák. – Erről szó sincs – állította –, ám sokakat sokkol majd, hogy a korábbi legfontosabbnak tartott magyar exportpiac a belépés pillanatában a ma ismert formában megszűnik: teljesen új “szabálykönyv” lép életbe. Annyi biztosnak látszik, hogy a magyar mezőgazdaság anyagilag jól jár a csatlakozással: bármilyen legyen majd a CAP, a mostaninál több fejlesztési

forráshoz jut. (De valószínűleg kevesebbhez, mint a régi, hasonló tagállamok eddig) E pénzek felhasználásától függ, hogy a várhatóan sokkal keményebb versenyben elbukik vagy talpon marad a magyar agrárium – fogalmaznak kereken Brüsszelben. Sürgősebbé válhat a bővítés A lengyel EU-főtárgyaló nyilatkozata = Népszabadság, 2001. szeptember 19, 76 Az amerikai terrortámadásról: Günther Verheugen bővítési biztos két nappal ezelőtt arról beszélt, az ilyen típusú eseményeknek meg kell győzniük az EU-t, hogy a bővítés szükséges, hiszen egy kibővített Európa egyben erősebb Európát is jelent. Másrészt viszont fel kell készülni a támadás esetleges negatív gazdasági következményeire is: a recesszió elérheti az Európai Uniót és a tagjelölt országokat is. De nem hiszem, hogy az eseményeknek közvetlen hatása lenne magukra a tárgyalásokra. A tagjelölt országok együttműködéséről, illetve vetélkedéséről:

Mindkettőre szükség van, a tisztességes verseny érdekében együtt is kell működnünk. Szövetségekre az unión belül is szükség van, ez a belső mechanizmus fontos része. Erre nekünk is fel kell készülnünk, a kisebb regionális együttműködések, így a visegrádi csoport, bizonyos témakörökben az EU-n belül is fenntartható. Nem a magyar munkavállalótól fél az EU = Népszabadság, 2001. június 19, Egy héttel ezelőtt Magyarország szempontjából kompromisszumos megállapodás született Luxemburgban az unió és hazánk között a munkaerő szabad áramlásáról. Az EU politikai nyilatkozatban vállalta, hogy a magyar munkavállalók a csatlakozás után a mostaninál lényegesen jobb lehetőségekhez jutnak (úgynevezett közösségi preferenciát kapnak). Cserében a magyar kormány elfogadta, hogy 2+3+2 évig a mostani tagországok, ha akarnak, nemzeti szabályozás és kétoldalú megállapodás alapján korlátozhatják a magyar munkaerő

mozgását. Az első “felülvizsgálat” ennek értelmében két évvel a csatlakozás után lesz esedékes. Svédország és Hollandia már nyilatkozott arról, hogy nem fogja korlátozni a magyar munkavállalókat, felszabadítja a piacot. A többi EU-tagország még óvatosabb Mindenütt azt mérlegelik, milyen kedvezményeket kínálhatnak fel, ám a munkaerő szabad áramlása sok helyütt összekapcsolódik a bevándorlásról-betelepülésről szóló általános vitával. Nyugat-Európa társadalma ugyanis elöregszik, a dolgozók járadékaiból egyre több 77 nyugdíjast kényszerülnek “eltartani” az államok, és több szakmában a munkaerőhiány gátolja a növekedést. Németországban alapvetően most is a Gerhard Schröder kancellár által tavaly decemberben megfogalmazott irányelv, a hétéves zárlat van érvényben, ám az eredetileg megszabott hét évet Németország rugalmasan kezeli. Az EU- szempontokkal összhangban először két

esztendő után adódik lehetőségük az egyes tagállamoknak, hogy saját munkaerő-piaci helyzetük ismeretében felülvizsgálják: meg lehet-e nyitni a piacokat az új tagok előtt. A következő felülvizsgálat öt év elteltével történne meg. A munkaerőpiac megnyitásában illetékes brit külügyminisztérium egyelőre nem bocsátkozik részletekbe, mikor és milyen nemzeti szabályozást kíván alkalmazni a magyar munkaerő alkalmazásával kapcsolatban. Londoni tudósítónk érdeklődésére egy külügyi szóvivő mindössze annyit volt hajlandó mondani, hogy a csatlakozási konferencián kiadott közös nyilatkozat “jelentős rugalmasságot biztosít a brit kormánynak”. Magyarország sem az illegális bevándorlás, sem a munkavállalás szempontjából nem tartozik a “problémás partnerek” közé Nagy-Britanniában, így joggal remélhető, hogy már a Magyarország EU-csatlakozását követő első két évben a lehető legtöbb kedvezményt megadják

a magyar munkaerőnek a nagy-britanniai foglalkoztatásához. Olaszország nem tart a Keletről beáramló munkaerőtől. Annál kevésbé, mivel jól tudja, hogy az új EU-tagországok állampolgárai számára inkább Németország és Ausztria mutatkozik az ígéret földjének, Itália, már csak az olasznyelv-tudás hiánya miatt is, ehhez képest perifériának számít. 78 Nyereséges lesz a forint eltörlése Legkorábban 2006-ban válthatja fel az euró a hazai fizetőeszközt = Népszabadság, 2001. november 23, Magyarországnak jelentős haszna származik majd abból, ha csatlakozik a pénzügyi unióhoz. Megtakarítást hoz az alacsonyabb kamatszint, a nagyobb gazdasági stabilitás, a növekvő export, továbbá, hogy megszűnik az átváltási költség a közös pénz és a forint között. Az euró bevezetéséből származó nyereség az MNB előrejelzése szerint a GDP 0,3-1 százalékával haladhatja majd meg a csatlakozás költségeit. Előnyei miatt az

uniós tagság elnyerését követően arra kell törekedni, hogy Magyarország minél előbb, lehetőleg már 2006-ban az euró-övezetnek is tagjává váljon. A jegybank új elemzése kitér az árak és bérek felzárkóztatására is A dokumentum kiemeli: a bérszínvonal emelkedését a termelékenység, a munkaerő hatékonyságának javulása alapozhatja meg a következő években. Magyarországon ugyanakkor még több termék, és főként szolgáltatás ára is jóval alacsonyabb, mint bármely uniós tagállamban. Ezt figyelembe véve az életszínvonal itthon nem marad el annyira a nyugat-európai átlagtól, mint azt a bérek különbségéből feltételezhetnénk. Gulyás J. Attila: Az EU-csatlakozásig egyre inkább csökkenőben a magyar előnyök = Magyar Nemzet, 2001. november 22, Az uniós csatlakozást megelőző időszakban Magyarország 2001 és 2006 között az EU költségvetésének strukturális alapjából 1,3 milliárd euróban részesül. Arra is

számítani kell 2006 után, hogy a strukturális alapokra fordítható regionális EU-források nagyságrendje nem változik, ugyanis a tagországok száma 15-ről 27-re nő, következésképpen a jelenleginél több lesz a kedvezményezett. Ma már a politikai regionalizáció szempontjából kevés az az előny, amelyet hazánk korábban a térség országai között kiharcolt. 79 Magyarországnak újra kell gondolnia és hatékonyabbá kell tennie decentralizációs politikáját és stratégiáját, a területfejlesztés teendői mellett pedig sokkal jelentősebb, az EU által is deklarált szerepet kell kapnia az időközben leíródott városfejlesztésnek. A rászorultság, a területi egyenlőtlenségek mérséklése, a leszakadt régiók segítése önmagában nem tesz jogosulttá uniós források megszerzésére. A jövőben az alkalmasságot kell bizonyítani. Fórum hazánk uniós csatlakozásáról = Magyar Nemzet, 2002. április 12 (online) Franciaország egy

elkötelezett európai országot nyer a magyar csatlakozással. Budapest korábban már NATO-tagállamként, s az uniós felkészülés során is azt is bizonyította, hogy értékes partner lesz a közösség számára. Magyarország versenyképességben és növekedésben is hozzá tud járulni az unió eredményességéhez. A magyar gazdaság teljesítménye, amely ötödik éve növekszik jelentős, négy-öt százalékos mértékben, nyereségként adódik hozzá az uniós növekedéshez, Magyarország számára viszont az unió piacához való csatalakozás a támogatások rendszere révén eszköz a gazdaság további modernizációjához. Kedvező az európai közösség oldaláról nézve a magyar versenyképesség, illetve Magyarországnak a tudásalapú világrangsorban elfoglalt előkelő hatodik helyezése. Ezek egymás feltételező és erősítő folyamatok, e kereten belül Magyarország az unió által biztosított nyugodt és konszolidált körülmények

között, az uniós támogatások adta lehetőségek révén képes továbbvinni a fenntartható fejlődésnövekedést, a másik oldalon az európai közösség a bővülő piac előnyeivel gazdagodik. Járai: Hazánk készül az eurózónába 80 = Magyar Nemzet, 2002. április 11 (online) A kelet-európai tagjelöltek közül Magyarország és Észtország 2006-ra érett lesz az euró bevezetésére. Az Európai Központi Bank (EKB) szakemberei által hangoztatott aggodalmak közt szerepel, hogy a bővítés megnehezítené az EKB pénzügypolitikájának alakítását. Magyar álláspont szerint viszont a tagjelöltek gazdasági mérete túl kicsi, az általuk támasztott esetleges inflációs nyomás túl csekély, semhogy belépésük komoly hatással legyen a valutaunióra. EU-agrárminiszterek ülése = Magyar Nemzet, 2002. március 19 (online) A bizottság tízéves átmenetet javasol az újonnan csatlakozó tagországok mezőgazdasági termelőinek nyújtandó

közvetlen támogatások bevezetésére. Előterjesztése szerint 2004-ben a támogatások a jelenlegi tagországokban érvényes szintek 25 százalékát tennék ki, a következő két évben pedig 30, illetve 35 százalékra emelkednének. Az új tagországok 2013-ban érnék el az akkor érvényes szint 100 százalékát. A tanácskozáson a tagjelöltek részéről elhangzott, hogy a mezőgazdasági támogatásokat illetően legfeljebb 2006-ig tartó átmeneti időszakot tartanának elfogadhatónak, és szeretnének részt venni az ezt követő középtávú költségvetési előirányzatok kidolgozásában. A bizottsági előterjesztés a gazdáknak fizetendő közvetlen jövedelemtámogatások helyett a vidékfejlesztési célokra helyezi a hangsúlyt, mert álláspontja szerint ez jobban szolgálná a tagjelölt országokban feltétlenül szükséges mezőgazdasági szerkezetátalakításokat. A magyar álláspont szerint azonban a közvetlen kifizetésektől már csak azért

sem lehet eltekinteni, mert például egyes EU-tagországokban a gabonatermesztők teljes jövedelme ezekből származik. Ha az újonnan csatlakozó országok gazdái e támogatásoknak csak a 81 25-35 százalékát kapnák a csatlakozás utáni első években, az nyilvánvaló versenyhátrányba hozná őket. Szajlai Csaba: Felvételünk Ausztriának is érdeke Nyugati szomszédunk a keleti bővítés gazdasági nyertese lesz = Magyar Nemzet, 2002. március 7, 13 oldal A keleti bővítés elhalasztása esetén az évenkénti kétszázmillió eurós többletkiadással szemben hozzávetőleg 720 millió eurós éves elmaradó haszon mutatkozna Ausztriában. A legnagyobb veszteséget Magyarország felvételének kitolódása jelentené az osztrák gazdaság számára, míg a második helyre Csehország került. A bécsi intézet kimutatása szerint a korai integráció révén megvalósítható haszon gazdasági alapja, hogy a közép-európai régió nagy arányban

részesedik az osztrák exportból. Míg az 1990-es politikai fordulat idején mindössze 1,2 milliárd eurónak megfelelő kivitel áramlott a térségbe, addig 2001-re az összkivitel ennek a hatszorosára növekedett, és ezzel együtt csaknem százezer új munkahely létesült. Kétszázmillió euró osztrák tőke. Az Osztrák Gazdasági Kamara szerint 200 millió euró értékben érkezett hazánkba működő tőke Ausztriából. 2001-ben új invesztíciónak számított a Hirsch cég Nyíregyházán megépített csarnoka, a Duropack AG Füzesabonyban létesített csomagolóanyag-üzeme. A Hirtenberger Pápán precíziós termékeket előállító gyárat avatott, míg a Wienerberger új téglagyár építésbe fogott, a Lasselsberger betongyártó divízióját modernizálta. A beruházások közül kimelkedik a 200 millió dolláros ráfordítással megvalósuló budapesti Asia Center. Keresztes 82 EU-bővítési Lajos: dilemmák = Magyar Nemzet, 2002.

április 13, Az EU minden előzetes fogadkozása ellenére, sem pénzügyeiben, sem intézményrendszerében nem készült fel az új tagállamok befogadására. A már ma is döcögő döntési mechanizmusokat véglegesen megbéníthatja, ha a 2025 tagúra bővült unióban nem sikerül elmozdulni a többségi határozatok irányába. A nagyhatalmi ábrándokat kergető London és Párizs, Németország befolyásának növekedésétől tart, míg a dél-európai EU-tagok az eddig élvezett brüsszeli támogatások elvesztését féltik. A bővítés elsőszámú motorja Németország, amelyik földrajzi helyzete és történelmi kapcsolatai okán leginkább érdekelt térségünk stabilizálásában. Berlin gazdasága, helyismerete és közelsége okán a legtöbbet profitálja a bővítésből. a kelet-közép-európai országok piacai még nem telítődtek, így további jelentős növekedési potenciállal rendelkeznek. Becslések szerint a német gazdaság növekedéséhez már a

csatlakozási tárgyalások során 0,5-0,75 százalékkal járultak hozzá a tagjelölt országok piacaik megnyitásával. E nélkül a felhajtóerő nélkül 2001ben Németország valószínűleg negatív növekedést produkált volna Az EU hatéves pénzügyi tervének elfogadásához egyhangú döntésre van szükség, a kompromisszum csak a tagjelöltek felzárkóztatásához szükséges pénzek megnyirbálásával volt elérhető. Brüsszel nyert két évet a tagság időpontjának eredetileg 2002-ről 2004-re halasztásával, de a reformok elmaradása miatt a bővítésre félretett mintegy 45 milliárd euró így is kevésnek bizonyul. Ebből a csapdából két irányba törhetne ki az EU. Egyrészt, ha következetesen alkalmazná a teljesítmények szerinti elbírálás elvét és csak a legfelkészültebb jelöltek, Ciprus, Csehország, Észtország, Magyarország, Málta és Szlovénia felvételére tenne javaslatot 2002 őszén a brüsszeli bizottság. Ekkor a

legnagyobb problémákkal küzdő Lengyelország kimaradása esetén elegendőek lennének a rendelkezésre álló források. E megoldásba azonban a Lengyelországban a legnagyobb felevő piacát látó Berlin nem hajlandó belemenni. A másik utat az jelentené, ha a tagjelöltek, még a tárgyalások során beleegyeznének, hogy kevesebb mezőgazdasági támogatással is beérik. Hiszen 83 ilyen vállalás hiányában a taggá válás pillanatában bármelyik magyar állampolgár pert indíthatna e diszkriminatív helyzet felszámolása érdekében az EU luxemburgi bíróságánál. S azért kívánja Brüsszel a futamidőt 2013-ig kitolni, hogy a 2006-os költségvetési alkuk során az új tagok ne kényszeríthessék ki a támogatások felemelését. Sass Magdolna: Agrárvámok és EU-csatlakozás = Külgazdaság, XLV. Évfolyam, 2001 március, 56-72 p Az EU-csatlakozás esetén a tagországoknak a közös külső vámtarifát kell alkalmazniuk, addig azonban mindenki a

saját vámtételeit használja. Az EU-ban és Magyarországon eltérő vámstruktúra van érvényben. A csatlakozandó országok között a vámok átlagos szintjét tekintve Magyarország közelíti meg leginkább az EUét, mely azt jelenti, hogy kis költséget fog majd okozni a vámtarifa átvétele. A specifikus és vegyes vámok átvétele gondot jelenthet majd, mert ezek csak az EUban jellemzőek. A belső termelést és fogyasztást befolyásolni fogja a külső vámok átvétele olyan termékeknél, ahol azelőtt vámkontingens volt. A csatlakozáskor a vámtarifa átvétele exportőrországok okozta hatás, összetételét, a hogy magyar megváltoztatja piacon lévő a legfontosabb termékek árát és befolyásolhatja a termelők versenyhelyzetét. Magyarország és az EU vámjainak (25 legfontosabb mezőgazdasági termék esetében) összehasonlításakor kapott eredmény szerint mindössze 4 termék esetében lesz változás. Termékszintekre való

lebontásnál már jelentősebb eltéréseket találhatunk. A költségek ott lesznek jelentősek, ahol eltérés található. A csatlakozás eredményeképpen történő vámcsökkentés lehetővé teszi a termelők számára újabb piacok elérését, a fogyasztóknak pedig árcsökkentést jelent. Az ellenkező eset is megtörténhet, azaz árnövekedés és versenykorlátozódás is bekövetkezhet. A vámtételek változása miatt elterelődhet a magyar importőrök beszerzési forrása az EU országok felé. A közös külső vámtarifa átvétele után, egy adott termék vámjának emelkedése vagy csökkenése nagymértékben befolyásolja majd a magyar piacon lévő termékek árait. 84 Kengyel Ákos: A Gazdasági és Monetáris Unió és a magyar csatlakozás feltételrendszere = Külgazdaság, XLV. Évfolyam, 2001 Április, 66-73 p A Gazdasági és Monetáris unió 2001-től már 12 taggal működik, a benne résztvevő országok a monetáris és árfolyampolitika

területén lemondanak önállóságukról. Az uniós tagországoknak fel kell adniuk a makrogazdasági politikájukat és alkalmazkodniuk kell a nemzetgazdasági érdekekhez. Az uniós monetáris politika alapvető célja, hogy megőrizzék az árstabilitást. A gazdaságpolitikának egyetlen területe maradt meg az egyes országok hatáskörében, ez pedig a költségvetési politika. Így egyes országok szuverenitása ezen a területen azonos mértékű. Az EMU tagság eléréséhez először a koppenhágai kritériumok teljesítése szükséges, majd felkészülés az EMU tagságra végül az ország teljes tagként tevékenykedhet. Magyarország csatlakozása szempontjából az egyik igen fontos feladat a regionális politika támogatási rendszerének átalakítása. Új intézményrendszer és működési mechanizmus kialakítása is szükséges. A Magyar Nemzeti Bank függetlensége is a csatlakozáshoz kapcsolódó feladat. Jelentős változtatásokat kell

végrehajtani a monetáris politika eszköztárában, a kötelező tartalékráta csökkentése fontos módosítás lesz. A csatlakozás utolsó szakaszában a teljes tagság elérésével a forintot euróra cserélik. A belső piacba való belépéssel az ország gazdasági stabilitása és strukturális modernizációja is megvalósul. Szükség van egyfajta stabilizációs politikára- mely elkerülhetetlen lenne akkor is, ha kimaradnánk az eurórégióból - a globális versenyben való hatékony közreműködés érdekében. Inotai András: Gondolatok az EU bővítési változatairól = Kihívások sorozat, 2001. December, 150 Szám, 1-15 p Az Európai Unió bővítéssel kapcsolatos magatartását kettősség jellemzi. Felismerte ugyan az új Európa megteremtésének stratégiai jelentőségét, ugyanakkor 85 több érvvel igyekszik alátámasztani a “nem stratégiai” álláspontját: véleménye szerint az első körből kimaradó országokban uralkodóvá válna

a kiábrándulás; a tárgyalásoknak még ezen korai szakaszában nehéz lenne pontosan meghatározni a lehetséges csatlakozási időpontot; csökkentené az országok belső felkészülésének dinamikáját az, ha kijelölnék az első körös országokat, vagy ha bármilyen konkrét dátumot megneveznének. Ezekkel szembe lehet állítani természetesen számos ellenérvet is, mint például azt, hogy a konkrét célkitűzéseknek általában pozitív eredményük van, illetve világos menetrendje van a célkitűzések elérésének. Magának a csatlakozás lehetséges évének bejelentése jelentős fejlemény lenne, ez valószínűleg tovább élezné az ellentmondást a csatlakozás időpontja és formája között. Ez a dátum a legtöbb ország között versengést váltott ki, mindenki igyekszik a leghamarabb belépni, a csatlakozási tárgyalásokat mihamarabb befejezni. Az EU övezet bizonytalanságát növeli, hogy nem ismert az első körben csatlakozandó országok

sora. Európa számára veszélyt jelenthet az az eltérés, ami egy adott ország EU-felkészültsége és a tárgyalások befejezettsége között van. Egy hosszú távú stratégia kidolgozására van szükség, amelyek túlmutatnak az első körös csatlakozáson, a csatlakozási folyamatnak tehát nyitva kell maradnia ezen túl is. Az EU-nak bővítési stratégát kell folytatnia, tehát tudatossá kell tennie, hogy hajlandó új tagokat felvenni, amennyiben azok felkészültek rá. Gács J.- Hárs Á- Hüttl A: Bérkonvergencia EU csatlakozás előtt és után: gazdasági összefüggések, tapasztalatok és lehetséges fejlődési pályák = Külgazdaság, XLV. Évfolyam, 2001 Július-augusztus, 22-61 p Az EU újabb és újabb követelésekkel áll elő a csatlakozandó országokkal szemben. Jelen esetben a bérszínvonalról esett szó, melynek már a csatlakozást megelőzően fel kellene zárkóznia az uniós átlaghoz. Ennek hátterében valószínűleg csatlakozásoktól

való bérszint-konvergencia aggodalom áll. körüli homály Panelbecslések és a segítségével megvizsgálták, milyen változást hoz az EU-tagság a szegényebb országok esetében az egy főre jutó GDP és bérnövekedéssel kapcsolatosan. Ennek eredménye szerint az órabérváltozó esetében a belépést követően csökkent az 86 elaszticitása, a jövedelemé viszont nőtt. Feltételezhető, hogy a magyar gazdaság az elkövetkezendő néhány évtizedben olyan ütemben fog nőni, hogy közelíteni fog az EU-átlag jövedelemszintjéhez. Ezen felzárkózási folyamatot az EU-tagság fel fogja gyorsítani. Az EU-hoz való csatlakozás folyamatában a bérek konvergenciája úgy fogalmazódik meg, hogy a versenyképes termelés megfelelő színvonalú bérköltségre alapozódjon. Az EU tagjaként változtatni kell, mert a túl alacsony bér, munkaerő-elvándorláshoz vezet. A magyar átlagkereslet jelentősen elmarad az EU országokétól, de ugyanakkor a

tagországok átlagkeresletei is jelentősen elmaradnak egymásétól. Az elmaradás kiszámolására érdemesebb a fejlettségben közelebb álló tagországokéhoz mérni. Eltérések adódhatnak abból, hogy bruttóban vagy nettóban mérjük a béreket. A külföldiek félnek attól, hogy az újonnan csatlakozó országokból beáramló olcsó munkaerő kiszorítja a hazait, illetve lenyomja a magas munkabéreket. A migrációs várakozások ellen fontos érv, hogy az eddigi tapasztalatok alapján mérsékelt volt a vándorlás a tagállamok között. Hazai tapasztalatok is a migráció ellen szólnak: magas mobilitási költségek, várható jövedelem bizonytalanságai. A magyar bérek lehetséges jövőbeli alakulása sok tényező függvénye, az elvégzett vizsgálatok szerint az EU-csatlakozás, gyors gazdasági növekedés és a termelékenység növekedésének hatására az EU átlagától való lemaradásnak csak egy töredékét tudjuk behozni. 87 Pernal, Marek: A

Visegrádi csoport és az Európai Integráció =Európai Utas, 2001. 4 szám, 30-32 p 1991-ben alakult meg a Visegrádi csoport, melyben az országok felismerték, hogy érdekeltek egy közös rendszer kiépítésében. Az európai struktúrához való csatlakozás esélyeit javítja ez az együttműködés az akkori záróokmány szerint. 1998-ban lefektették a megújított együttműködés programját. Felvetődtek bizonyos kérdések azzal kapcsolatban, hogy milyen szerepe lesz az együttműködésnek a jövőben, megszűnik-e az EU- csatlakozással. Nagyon sok érv szól amellett, hogy a tagországok csatlakozzanak és mindemellett a Visegrádi együttműködés is működőképes maradhat. Ha az országok nem egyszerre válnak EU-taggá, a fejlettebb országoknak támogatniuk kellene a be nem került partnerállamokat, és ez a fajta összetartás elismerést váltana ki az uniós tagokból. Számos hasonló problémával kell szembenézniük ezeknek az

országoknak, melyekre EU-tagként könnyebb lesz megoldást találni. Külpolitikában a legfontosabb kérdés, hogy miként lehet alkalmazkodni az uniós követelményekhez. Az Unióba bekerülve számíthatunk segélyekre, mely alapot teremt a további együttműködésre. A csatlakozás komoly változásokat jelenthet majd bizonyos társadalmi rétegek életében. Az egyik legfontosabb feladat a munkavállalók bizonyos csoportjának átképzése lesz. Nem elégségesek a nyilatkozatok és a találkozók ahhoz, hogy elhitessék a társadalmakkal az együttműködés előnyös voltát. Ennek érdekében a politikai intézkedéseket le kell fordítani az utca embere számára. Egy regionális közösséggel való azonosulás azonban csak növelheti a tagok önbecsülését, megkönnyítheti a párbeszédet az EU-t képviselő tárgyalópartnerekkel. Magas István: Az EU bővítése a nemzetközi tényezőáramlás jövedelmi és árhatásai tükrében: néhány elméleti megfontolás

= Külgazdaság, XLV. évfolyam, 2001 Május, 4-21 P A tanulmány a Stolper-Samuelson állítás következtetéseivel foglalkozik. Ez Magyarország esetében azt jelenti, hogy az EU-tagságot követően a hazai munkabérek jelentős 88 emelkedése indul meg és kiegyenlítődnek a keleti- nyugati munkabérkülönbségek. A termelés a tőkeintenzív szektor felé tolódik el, melynek eredményeképpen a tőkejövedelmek megnőnek, ami pedig segíti a munkaintenzív technológiák alkalmazását. Ez egyenértékű a munkahelyteremtődéssel A nemzetközi munkaerő-áramlás, mint az általa érintett nemzetgazdaságok jólétét növelő integrációs folyamat része, kívánatosnak tekintendő. Az eltérő tényezőkkel rendelkező országok közötti liberalizáció katalizátor szerepet játszhat a növekedés serkentésében, valamint a nyugateurópai integrációs térség jólétének növelésében. Így azt mondhatjuk, hogy a EU keleti kibővülése a jelenlegi EU

tagoknak is jó lehetőség. Egy jóléti szemléletű elemzést is tartalmaz a tanulmány, mely alapján látható, hogy a nemzetközi áramlást megengedő térségben a munkaerőpiacok növelik az allokációs hatékonyságot és ezáltal a jólétet, illetve a jövedelmét a térségnek. Nem indokolt tehát a keleti tagállamjelöltekkel szemben migrációellenes törvényt hozni. 89 TANULMÁNYOK Iván Gábor: A 2006 utáni közös regionális politika = Európai Tükör, VI. évfolyam, 2001/ 2-3 szám, 106-128 oldal A szerző az Agenda 2000 bemutatásával és regionális politikai vonatkozásának ismertetésével nyitja írását, majd a jelentős Európai Tengerparti Periférikus Régiók Konferenciájának (CRPM) a 2006 utáni regionális politikára vonatkozó ajánlását részletezi. Az Európai Bizottság jelentése az új közös regionális politika kérdését már a 27 tagú EU szemszögéből vizsgálja. Igen fontos szerepet kap tehát a cikkben az

Európai Unió bővítése, amely kihívás elé állítja és nagymértékben befolyásolja majd a közös regionális politika 2006 utáni alakulását. Magyarországra csak elvétve találunk utalást a cikkben, azonban figyelemmel kell kísérnünk a 2006 utáni időszakra vonatkozó közös regionális politika vitáját, mert számunkra is meghatározó jelentőségű lesz, hogy milyen támogatásokat vehetünk majd igénybe már az Európai Unió tagjaiként. A cikkhez a 123. oldaltól melléklet is tartozik, amelyben az első számú támogatási célterület fontosabb adatait láthatjuk a jelenlegi EU-tagokra, és a tagjelöltekre vonatkozóan. Schröder, Gerhard: A reform után: stratégiákat a jövőre nézve egész Európa számára = Ezredforduló, 2001/3. szám, 25-28 oldal Németország kancellárja a tanulmányban a nizzai konferencia eredményei mellett szót ejt a leendő tagok számára felajánlott lehetőségekről és korlátozásokról is. Ezen belül a

munkavállalás és a szolgáltatások szabadságát emeli ki Németország ellenzi a bővítés utáni azonnali teljes munkavállalási szabadságot, ezzel ugyanis munkaerőpiaca bizonyos részei nem tudnának megbirkózni. Ezért ezeken a területeken átmeneti időszakokat fognak életbe léptetni. Ez azonban nem csak hátrányokat, hanem előnyöket is kínál a csatlakozni kívánó országok számára, hiszen így nem fog fennállni a legjobban képzett szakemberek tömeges 90 elvándorlásának helyzete. Németország egy olyan rugalmas modellt kínál a tagjelölteknek, amely egy hétéves átmeneti időszakkal számolva személyre szabott megoldásokra ad lehetőséget. A Schröder szerint minden érdeket kielégítő modellben az egyes államok számára korábban is feloldhatóak lennének a korlátozások, ha azok az előfeltételeket teljesítik. A német kancellár igyekezett eloszlatni a tagjelöltek azon illúzióját, hogy a csatlakozás paradicsomi állapotokat

hoz majd számukra emlékezetve arra, hogy a felzárkózást az EU-ban is folytatniuk kell majd. A cikk kiegészítéseként a tagjelölt országok néhány jelenlegi és várható makrogazdasági adatait összefoglaló táblázatot találunk, amelyek a www.eudelegationhu internetes oldalon is megtalálhatunk Delors, Jacques: Az európai egyesülés folyamatának élcsapata = Ezredforduló, 2001/3. szám, 29-31 oldal Az Európai Bizottság volt elnökének a berlini Nemzetközi Bertelsmann Fórumon elhangzott előadása a következő előnyöket kínálja a leendő európai uniós tagországoknak: a megnövekedett Európa tagjainak egyfajta aktív békére fog teret biztosítani felajánlva a fenntartható fejlődés kereteit, miközben megtartja a különböző kultúrákból és hagyományokból örökölt értékeket. A jelenleg 15 tagú Európai unió a nizzai konferencia után olyan belső szerkezeti átalakulásnak készített utat, amely a tagjelöltek csatlakozása

idejére egy hatékonyabban működő, átláthatóbb és polgárközelibb rendszerrel fogja majd megnyitni kapuit. Jacques Delors megoldást ítél az Európai Unió bővítésének és ezzel együtt elmélyítésnek problémájára is. Szerinte az “élcsapat” gondolata nem valamiféle, bizonyos országokat örökre az európai vonat végére utasító rendszert takar, hanem a megerősített együttműködés csapatához való csatlakozás nyitva áll majd mindazok számára, akik képesek lesznek felvenni a gyorsabb haladási tempót. Losoncz Miklós: 91 Az EU-csatlakozás várható hatása a külföldi működőtőke importra Magyarországon = Európai Tükör, 2001., VI évfolyam, 1 szám, 66-83 oldal A tanulmány azt elemzi, hogy Magyarország Európai Unióhoz (EU) való csatlakozása hogyan érinti a külföldi működőtőke importot leginkább befolyásoló tényezőket. Eszerint megvizsgálja, hogyan változik majd meg a csatlakozás után az általános

kereskedelempolitikai környezet, az állami támogatások rendszere, az adórendszer, ezen belül a társasági adóterhek szabályozása, valamint a termelési tényezők, de mindenekelőtt a munkaerő költségszintje. Analitikus szemlélettel, a közgazdaságtan érveivel alátámasztva, és mindenképpen a realitás talaján maradva mutatja be a szerző a csatlakozás után a magyar gazdaság egyes területein várhatóan kialakuló hátrányokat, valamint a várakozással ellentétben kisebb mértékű, de okos gazdaságpolitikával jól kiaknázható előnyöket. Összegzésében a cikk szerzője alternatív lehetőségeket vázol fel az EU-hoz való csatlakozásunkkal járó negatív gazdasági hatások kiküszöbölésére. 92 KÖNYVEK Balázs Péter: Európai egyesülés és modernizáció Osiris Kiadó, Budapest, 2001 A könyv kilenc fejezetén át a szerző pontról pontra haladva, társadalmi összefüggéseiben vizsgálja Magyarország helyét és lehetőségeit

az Európai Unió (EU) bővítése során. A magyar EU-csatlakozás előny-hátrány mérlege szempontjából a könyv második, harmadik és hatodik fejezete ad útmutatást, amelyek közül a hatodik fejezetet a szerző kifejezetten az említett téma részletes elemzésének szenteli. A második fejezet fő kérdése: mire számíthatnak a közép-kelet-európai országok a centrumba való politikai és gazdasági betagozódást illetően? Magyarország természetesen szeretne a centrumhoz minél közelebb kerülni, de vajon milyen esélyei vannak erre? A rendszerváltás után hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy a Nyugatnak nagyobb érdeke fűződik a rendszerváltási folyamat földrajzi körének bővítéséhez, mint az átalakulásban és a gazdasági felzárkózásban élen járók célba juttatásához. A harmadik fejezet az EU keleti bővítésének lehetséges változatait taglalja. A politikai és gazdasági átalakulásban élen járó közép- és

kelet-európai országok az integráció hagyományos, szűk körű bővítésével számoltak, az EU azonban a kollektív tárgyalás stratégiáját részesíti előnyben. A szerző szerint hazánknak akkor van esélye viszonylag gyors és az egyenrangúságig elvezető világgazdasági felzárkózásra az EU közreműködésével, ha az Unió a szűk körű bővítés mellett dönt, de fel kell készülni más, nem kevésbé valószínű változatokra is. A hatodik fejezetben a szerző egyfajta előny-hátrány mérleg készítésére tesz kísérletet. Számszerűen a költségvetési hatások mérhetők, azaz, mit hoz és mennyibe kerül az EU-tagság. A szerző azonban ennél jóval tágabb összefüggésben vizsgálja a várható előnyöket és hátrányokat: szó esik makrogazdasági és társadalmi hatásokról, ezek időhorizontjáról és a tárgyalási meghatározó érdekekről. 93 Magyarország lakosainak véleménye az EU csatlakozásról EURO-MIDI, KÓD

Gazdasági és Médiakutató Intézet, Budapest, 2001. A könyvecske a KÓD Gazdasági és Médiakutató Intézet 2001 augusztusában a magyar lakosság körében végzett reprezentatív vizsgálatának eredményeit teszi közzé. A közvélemény-kutatás öt fő témában és ezeken belül több kis kérdésben mérte fel a hazai vélemények alakulását az Európai Unióhoz való csatlakozással kapcsolatban. A magyarországi Európa-kép, a csatlakozás támogatása vagy ellenzése, hazánk felkészültségének megítélése, a fejlesztési támogatásokból való részesedés kérdése, valamint az aktuális problémák - termőföld, munkavállalás problémaköre alkotják a kutatás gerincét. Az eredményeket minden egyes kérdésnél táblázatok, kördiagramok teszik szemléletessé. A könyv negyedik fejezete kifejezetten a csatlakozás előny-hátrány mérlegét igyekszik felállítani a megkérdezettek válaszai alapján. A válaszadók többsége szerint

Magyarország mindenképpen nyertese az uniós csatlakozásnak. 94 DISSZERTÁCIÓK Friedrich Anita: Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának agrárgazdasági dilemmái BGF-KKF,Budapest 2001 A disszertáció utolsó, negyedik része foglalkozik azzal a kérdéssel, hogyan fog hatni a magyar mezőgazdaságra hazánk EU-csatlakozása. Az előnyök és hátrányok felmérése sok akadályba ütközik, mivel nem tudjuk pontosan sem a csatlakozásunk konkrét időpontját, sem pedig az első körben felvételre kerülő országok számát, sem mezőgazdasági jellemzőjüket, amely szempontok pedig jelentős szerepet játszhatnak abban, hogy a mérleg pozitív vagy inkább negatív irányba mozdul majd el. A lehetséges csatlakozási időpontok közül hazánk mezőgazdasága számára a legkorábbi, a 2005-ös járna a legtöbb negatív hatással. Az EU számára ugyanis csak úgy érné meg a tagjelölteket ekkor felvenni, hogy közben betartja az előirányzott

2000-2006-ös költségvetési költséghatárt, s hogy a jelenlegi agrártermelőit se kelljen megfosztani eddigi privilégiumaiktól. Ez azonban azt jelentené, hogy a magyar termelők nem részesülnének a kompenzációs kifizetésekből és hazánk számára kedvezőtlenebb kvóták és bázisidőszakok érvényesülnének. Ez azzal járna, hogy a magyar agrártermelők versenyhátrányba kerülnének az EU agrártermelőivel szemben. A költséghaszon mérleg szempontjából hazánk mezőgazdasága szempontjából a másik véglet a 2005 utáni csatlakozással állna elő. Addigra ugyanis valószínűleg sor kerülne a CAP-nek, az EU közös agrárpolitikájának reformjára. Ebben az esetben új agrárrendtartással állnának szemben az új tagok, amikor is a csatlakozás hatása az agrárszektorra várhatóan a legkisebb lesz. A dolgozat mindenesetre pozitív gondolattal zár: Magyarország uniós csatlakozása több haszonnal, mint költséggel kell járjon, különben aligha

érné meg csatlakozni. 95 Nagy Dávid: Az Európai Gazdasági és Monetáris Unióhoz történő csatlakozás feltételrendszere, és a megvalósulás várható gazdasági hatásai Magyarországon. =BGF-KKFK, Budapest, 2002. A disszertáció áttekinti a Gazdasági és Monetáris Unió eddigi történetét, fejlődését, eredményeit, és képet ad Magyarország EMU-hoz való csatlakozásának felkészüléséről is. A dolgozat hatodik, utolsó fejezete foglalkozik azokkal a várható előnyökkel és hátrányokkal, amelyekkel EMU-tagságunk bekövetkezésekor számolnunk kell majd. A negatív hatások vizsgálatánál a szakirodalom gyakran emlegeti a nemzeti árfolyam és monetáris politikai autonómia elvesztését. Ezzel az érvel azt a tényt lehet szembeállítani, hogy hazánkban már jelenleg sem beszélhetünk önálló monetáris politikáról, mivel az EU tagságra való felkészülés következtében annak legtöbb eszközéről már lemondtunk. Az

EMU-hoz való csatlakozásunk több előnnyel jár majd, mint hátránnyal. Megszűnik az árfolyamkockázat, ennek következtében, ill. köszönhetően javulni fog a beruházási kedv. Növekedni fog a nemzetközi tőke bizalma hazánkkal szemben, ami működőtőke beáramlást fog eredményezni. Hosszú távon ez hazánk versenyképességének növekedését eredményezi majd. Pontos költség-haszon mérleget felállítani azonban nem könnyű az EMU-csatlakozásunk hatásait illetően. Az előnyök és a hátrányok ugyanis rövid távon ugyanabban a szektorban jelentkeznek majd. Szakértők szerint azonban hosszú távon az előnyök minden gazdasági szinten túlmutatnak majd a hátrányokon. 96 Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar III. évfolyam, EU üzleti szakirány Alberti Adrienn – Bernáth Lívia: Magyarország EU-csatlakozása: teljes körű előny-hátrány mérleg Budapest 2004. május 12 Tartalomjegyzék 97

Bibliográfia készítésének menete, összegzése .4 Újságcikkek Dr Bittener Péter, Páli Zsombor: Az EU csatlakozás és kihívásai a humán menedzsmentben .5 Kiss Katalin: Tanácsadás a kis- és középvállalatok esetében az EU csatlakozással Kapcsolatban .6 Losonz Miklós: Ez EU csatlakozás, adóharmonizáció és Magyarország nemzetközi versenyképessége .7 Gáspár Pál: Konvergencia a csatlakozóknál .8 Nagy Katalin, Palócz Éva: Előttünk az Unió .8 Feladatdömping a hazai energiaipar előtt .9 Adler Tibor: Európai kihívások a szakképzés területén .10 Anatalóczy Katalin, Sass Magdolna: Befektetésösztönzés és Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz .11 Hazafi László: Nemzeti agrártámogatás is kell .11 Varga Zsuzsa: Az uniós csatlakozás hatásai .12 KÖRKÉRDÉS – az EU-csatlakozás várható közvetlen hatásairól – I. rész 13 KÖRKÉRDÉS az EU-csatlakozás várható közvetlen hatásairól – II. rész 14 Losoncz Miklós:

Út a csatlakozásig – Nehéz idők várnak a cégekre .15 Tanulmányok Lajtai György: Az uniós csatlakozás és a magyarországi kisvállalkozások .16 dr. Láng István, dr Faragó Tibor, dr Schmuck Erzsébet, dr Zoltai Nándor: Környezetvédelem Magyarországon és az Európai Unióban .16 Eltető Andrea: Integráció és nemzetközi versenyképesség – A magyar gazdaság esélyei .17 Könyvek Ördögh Szilveszter (szerk.): EURÓPAI JELENTÉS-ÁRNYALATOK 19 Disszertációk Lakatos Tekla: Magyarország Európai Uniós csatlakozásának haszna és költségei a felsőoktatás szempontjából .20 98 Bibliográfia készítésének menete, összegzése A csatlakozás előny-hátránykörének vizsgálata rendkívül érdekes, ám igen komplex, és sokrétű feladat. Sokszor elbizonytalanodtunk a kutatások elején választásunk ’ésszerűségén’, hiszen számtalanszor kellett belátnunk, hogy elenyésző azon cikkek, tanulmányok és könyvek száma, mely ténylegesen

mérlegre teszi a csatlakozásunkból származó előnyöket és hátrányokat. Tapasztalataink szerint jellemző a vagy csupán az előnyös oldal vagy csak a hátrányos oldal bemutatása felé tendálás a vizsgált dokumentumok esetén. A feladat jellegéből fakadóan, elképzelhetetlen lett volna a kutatás és annotációk készítése más területekbe való ’belefolyás’(adóharmonizáció; mezőgazdaság; kis- és középvállalatok helyzete a csatlakozás után vagy például Magyarország versenyképességének alakulása) nélkül, így az elemzett cikkek zömében az EU csatlakozás egy-egy részterületre kifejtett hatásokat vizsgálja meg. Ez érthető, hisz az előny-hátrány mérleg önmagában nem értelmezhető, csakis valamilyen kontextusra vetítve nyerhet értelmet. Mindezeket megtapasztalva döntöttük el, hogy minél több területet érintve és az egyensúlyra törekedve gyűjtjük a cikkeket, ezért igyekeztünk egy negatívabb hangvitelű cikk után

annak ellenpólusára is példát keresni, hogy az annotációk sora által az olvasóban alkotott összkép egységében megfeleljen a valóságnak. 99 CIKKEK Az EU csatlakozás és kihívásai a humán menedzsmentben Dr Bittener Péter, Páli Zsombor;Humánpolitikai Szemle, 03/7-8.sz, p38-49 A cikk a humán menedzsment kihívásait vizsgálja az EU csatlakozás perspektívájából. Az EU szociális jogköre erősen korlátozott mivoltából számos kérdésben nem tehet többet, mint hogy a közösségi programok útján és a tagállamok közötti információcserével elősegíti a „spontán harmonizációt”. További korlátot jelent a szubszidiaritás elve: az EU hatáskörébe tartozó ügyekben is csak akkor járhat el, ha a kitűzött célok közösségi szinten hatékonyabban érhetők el, mint tagállami szabályozással. Az EU-n belül komoly probléma a szociális ellátórendszerek versenye, más néven szociális dömping: a másik tagállamhoz

képest alacsonyabb munkabérek, a munkaügyi standardok alacsonyabb szintje, illetve be nem tartása jelentős előnyt hozhat az egységes piacon, és így a termelés más /tag/országokba való áthelyezéséhez, relokációkhoz vezet. Jogi szabályozás terén pozitív irányba változik a szerződés tartalmi feltételrendszere, ugyanis az alapbéren, a munkakör általános leírásán felül, rögzíteni kell még az alapbéren felül járó összes juttatást, és a meghatározott feltételek teljesítéséhez kötött valamennyi prémiumot, jutalmat, továbbá, ahol ez jár a 13. havi bért is Ezenfelül a munkáltató köteles lesz tájékoztatni a leendő munkavállalót a munkaszervezet gazdasági helyzetéről. A munkaidő szabályozása is jelentős előnyös változásokkal kecsegtet, ugyanis az eddigi a munkáltatók számára hátrányos kollektív szerződésben kerül rögzítésre magyar rendszerrel ellentétben, egy a munkaidő, amely többé már nem a

munkáltató önálló döntése, hanem az üzemi tanáccsal egyetértésben meghozott döntés lesz. Ezen felüli előnyös változás a munkaidő területén, a gazdasági racionalitás figyelembevételével, de új munkahely teremtésének szándékával az időtartam rövidítése, a rugalmasság növelése. Lényeges eltérés lesz a 100 teljesítménykövetelmény meghatározásában az, hogy az eddigi munkáltató egyedüli jogosultsága helyébe egy érdekegyeztetési mechanizmus működésének eredményeként megszülető kollektív szerződés, megállapodás lép, mely meghatározza a díjazási, vagyis a bérbesorolási tarifarendszert is egyben. Tanácsadás a kis- és középvállalatok esetében az EU csatlakozással kapcsolatban Kiss Katalin; Humánpolitikai Szemle; 03/7-8. sz, p38-49 Az EU csatlakozás által leginkább veszélyeztetett kis és középvállalatok nem fognak szűkölködni a kihívásokban versenyképességük megőrzésének

tekintetében. Egyrészt nehezítő körülmény a kis innovációs készségük és az alacsony növekedési ütemük az EU tagországok vállalkozásaihoz képest. Ez jelentősen növeli a versenyhelyzet erősségét. Fontos az EU integráció hozta változásokkal kapcsolatosan az ismeretek bővítése, magasabb szinten kell a lehetőségeket kihasználni, ahhoz hogy megállják helyüket az egyre kiélezettebb piaci versenyben. Fontos, hogy nyissanak az új módszerek felé, érdemes a fejlesztésbe több energiát fektetni, újabb termékekkel a piacon megjelenni, s ezáltal még több kockázatot vállalni. Ebben a tanácsadók lesznek rendkívül nagy felelőséggel, hisz ők lehetnek a legnagyobb segítséggel a vállalkozók számára a kihívásoknak való megfelelésben. A csatlakozás után rendelkezésre álló Strukturális Alapok, Kohéziós Alap, CAP igénybevételével a tagállamoknak módjukban áll támogatni a kis- és középvállalkozásokat, a

kutatás-fejlesztési projekteket, a környezetvédelmi és foglalkoztatási célú beruházásokat, melyek elengedhetetlen ahhoz, hogy magyarországi vállalkozók megfeleljenek a kihívásoknak. Az informatikai háttér is elengedhetetlen feltétele lesz a vállalkozók magasabb versenyképességének. Ahhoz, hogy a támogatásokat igénybe tudják venni, komoly pénzügyi feltételeknek kell megfelelniük, melyhez komoly pénzügyi szakemberekre lesz szükség, akik alapos ismeretekkel kell bírjanak a vállalati szintű szabályozási hatásvizsgálatok elkészítésének módjáról, különös tekintettel az EU jogharmonizációra, valamint a csatlakozás által kiváltott várható változásokra. A humán tanácsadás területén ezen 101 kívül rendkívül fontos a vezetők folyamatos képzése, hogy megállják helyüket az Unióban. A cikk jól használható táblázatokat és grafikonokat is tartalmaz. Ez EU csatlakozás, adóharmonizáció és

Magyarország nemzetközi versenyképessége Losonz Miklós; Külgazdaság; 03/9.sz; p 59-74 Magyarország versenyképességét nem fogja hátrányosan érinteni a csatlakozási szerződés hatályba lépése a magyar adópolitika, illetve a társasági nyereségadókulcsok tekintetében a szerző elmondása szerint. A közösségi rendszerre való átmenet nagyban mérsékli Magyarország versenyképességét, de ezt azonban nagymértékben ellensúlyozza az a tény, hogy az EU-hoz csatlakozó Magyarország számára versenytársaknak minősülő kelet-, déleurópai országok is ugyanígy tesznek, így hozzájuk képest a versenyképesség nem változik. A társasági adózás terén fennálló magyar versenyelőnyökön csorbít az EUcsatlakozással összefüggő azon rendelkezés, mely szerint az önkormányzatok nem nyújthatnak határozatlan időre szóló adókedvezményt, amelyek jelenleg érvényes esetei 2007-es hatállyal megszűnnek. A 2003-ban bevezetett

adómentes fejlesztési tartalék-képzési lehetőség sok vállalatnál nem új versenyelőnyöket teremt, hanem régebbi versenyhátrányokat szüntet meg. A származási ország elvére való áttérés a magas magyar áfa-kulcsok miatt az alacsonyabb áfa-kulcsú EU-tagállamokban végső fogyasztóknak értékesítő magyar vállalatok versenyképességét rontja. A cikk jól használható táblázatokat, és a végén angol nyelvű kivonatot is tartalmaz. Konvergencia a csatlakozóknál Gáspár Pál; Világgazdaság; 2003.0901;p9 A cikk az újonnan belépő országok konvergencia állását a főbb 102 közül területek nyolc (infláció, esetében államháztartási elemzi a mutatók, jövedelemkonvergencia, árkonvergencia, bérkonvergencia) jellemzésén keresztül. A csatlakozással kapcsolatban főképp az előnytelen jelenségeket domborítja ki a szerző, úgy, mint az árszerkezet átrendezésének hatására bekövetkezett átmeneti drágulást,

illetve az elmúlt két éve a további dezinflációs politika szempontjából kedvezőtlen fiskális és jövedelempoltika érvényesülését. Az államháztartás területén mutatkozó kedvezőtlen ciklikus tényezők mellett rövidtávon a várható EU-csatlakozás is addicionális feszültséget eredményez a növekvő kiadások miatt. Mivel nem szűntek meg teljes mértékben az átalakulással összefüggő fiskális sokkok, mint a bankrendszer konszolidálása és az örökölt államadósság kezelése, az adóterhelés mérséklése terheket ró a költségvetésre. Előttünk az Unió Nagy Katalin, Palócz Éva; Cégvezetés; p.77-87 A cikk a csatlakozási tárgyalások menetéről valamint az itt kivívott előnyökről számol be az utóbbit a csatlakozás utáni ránk háruló nehézségekkel összevetve. A koppenhágai alku „csodákat ugyan nem hozott”, de számos vitatott területen adott engedményt. A legkeményebb viták a gazdák számára történő

közvetlen támogatások nagyságának korlátozásához köthetők, hisz az Európai Bizottság a Közös Agrárpolitika klasszikus eszközeinek támogatására (direkt támogatások, piaci intervenciók) nem csak mennyiségben, hanem arányaiban is kevesebbet szánt a tagjelölteknek. Ugyanakkor az Unió végül hajlandó volt hozzájárulni ahhoz, hogy a csatlakozás utáni első három évben a támogatásokat úgynevezett nemzeti kiegészítéssel a közösségi szint legfeljebb 40 százalékáig növeljék. Ezt a lehetőséget Magyarországnak sikerült az utolsó cseppig kihasználnia, a közvetlen kifizetések 55%-kal való kiegészítésére kaptunk lehetőséget az első évben. Ennek következtében 6 évre csökken az eredetileg 10 évre tervezett átmeneti időszak, mely alatt a magyar gazdák elérik az uniós gazdákkal azonos mértékű direkt támogatásokat. További pozitívumként említhetők, a külföldiek földvásárlására vonatkozó tilalom

meghosszabbítása, a szántóföldi kultúrák vetésterületének referenciahozamára, a tejkvótára valamint a marhahúsprémiumra kapott engedmények is. Esélyeinket továbbjavítja a magyarországi nagybefektetőket (a magyar export mintegy 40%-át, illetve a munkahelyek 10%-át adják) érintő adókedvezmények formájában ugyan módosított, de azonos tartalmú adókedvezmények megtartása, a kis-és középvállalatokat érintő adókedvezményekkel egyetemben. 103 Hátrányosabb helyzetet eredményez ugyanakkor a Strukturális Alapokból való részesedés alacsony mértéke (117 euró/fő a jelenlegi négy kohéziós ország által élvezett 231 euró/fővel szemben). A vámhatárok lebontásával azonban nemcsak költségcsökkenés és hatékonyság növelésre kerül sor, hanem a verseny erősödésére is, ami főleg a kis- és középvállalatokat fogja sújtani. Feladatdömping a hazai energiaipar előtt Világgazdaság, 2003.0425, p7 A cikkből megtudhatjuk,

hogy az ez év elején részlegesen felszabadított gázpiac energiaiparunk uniós felkészítése során követelt teljes megnyitását jövő év elejére tervezik. Bár az egységes felszabadított energiapiac előnyeként a szerző többek között említi az ellátás biztonságát (melynek hatásai már érezhetők) és a verseny által kordában tartott fogyasztói árakat, sok a költségigényes környezetvédelmi teendő is az iparág előtt. A korábban pozitív fényben említett versenyhelyzet bizonyos esetekben hátrányok forrásává is válhat, hiszen a fogyasztókért való versenybe sok vállalat bukik bele, valamint az iparág fenntartásának és bővítésének költségei olyan beruházásokat igényelnek, amelyek meglehetősen magasan szabják meg a felhasználói árak alsó határát. A kiadás oldalt még feljebb emeli a kiotoi egyezmény által követelt kibocsátási normák teljesítése, valamint az uniós környezetvédelmi normáknak való elégtétel.

Európai kihívások a szakképzés területén Adler Tibor, Magyar felsőoktatás-az Oktatási Minisztérium folyóirata, 2004/03, p.4852 A szerző az oktatást és tanulást jelenleg és a jövőben is döntően befolyásoló szempontokon kalauzolja végig az olvasót, kiemelve az Európai Uniós csatlakozás által bekövetkező pozitív illetve negatív, vagy inkább tennivalókat maga után kívánó változásokat. Az EU-ban található szakképzettségek szinte zavaró sokszínűsége, nem átláthatósága problémát okoz, főleg abban az esetben, ha a munkavállaló egy másik tagországban kíván munkát vállalni. Nem elegendő a vizsgabizonyítványok érthetőségére irányuló törekvések sora, a végzettségek harmonizálása, átláthatósága a tagországok szintjén, ugyanis sok kívánni valót hagy még maga után. A versenyképes európai belső piacot akadályozó, a Bizottság által kevésbé áttekinthetőnek és bonyolultnak tartott korábbi

szabályozókat az EU Bizottság javaslatára a szakképesítések elismerésére szolgáló általános irányelvre 104 módosították, mely lényegében a korábbi szabályozókat egyetlen általános direktívával cseréli fel. Negatívumként említi ugyan a szerző a tényt, hogy az elismerési rendszer EU által definiált öt szint nem felel meg a legtöbb európai ország oktatási és szakképzési hagyományainak. Befektetésösztönzés és Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz Anatalóczy Katalin, Sass Magdolna; Külgazdaság; 03/4.sz; p4-29 Az EU eddig egymással szemben álló támogatási és versenypolitikája közül most nem a támogatási politika kap prioritást, mint a korábbi tagok csatlakozása esetén, hanem a versenypolitikai szempontok válnak meghatározóvá a jelenlegi bővítésnél. Így Magyarországnak igazodnia kell ösztönzési rendszerében az uniós szabályokhoz, s a korábbi szegény országok támogatási

rendszeréről át kell térnie a fejlett országokat jellemző technikára. Hazánkban az összeszerelő, bérmunkaszerű tevékenységek számára a feltételek rendkívüli mértékben romlottak (pl. kétszeres minimálbér-emelés, vámszabad területek megszűnése), de eközben a magasabb hozzáadott értéket termelő befektetések számára nem nyíltak kedvező lehetőségek. Sem az oktatási rendszer, sem az infrastruktúra (pl. autópálya-építés) nem lendített a probléma megoldásán A cikk jól használható táblázatokat, és a végén angol nyelvű kivonatot is tartalmaz. Nemzeti agrártámogatás is kell Hazafi László;Világgazdaság; 2004.0307;p1, p7 A cikkből megtudhatjuk, hogy az agrárium kevesebb támogatásban részesülhet, mint amit EU-s belépés nélkül kapna, amennyiben a kormány nem nyújt a közvetlen kifizetéseknél engedélyezett 30 százalékos kiegészítésen felül is nemzeti forrásokat. Mivel a pályázatos vidékfejlesztési pénzek

többségét nem tudják igénybe venni a gazdák, az uniós dotációk reálisan 120-130 milliárd forintot tehetnek ki 2004ben. Ezen felül a helyzetet tovább rontva a csatlakozási megállapodás szerint 3 évig elvileg bármely nemzeti dotációt fenntarthatunk, de ezt Brüsszel bármikor megvétózhatja. 105 A probléma enyhítéséül az uniós dotációk 120-130 milliárd forintnyi összegét 80 milliárdnyi magyar közvetlen kifizetés és némi társfinanszírozás 210-230 milliárd forintra növelheti. A cikk „a közvetlen kifizetések ütemezése az átmeneti időszakban” témájú grafikont is magában fogalja. Az uniós csatlakozás hatásai Varga Zsuzsa; Világgazdaság; 2003.0505;p17 A szerző elmondása szerint a csatlakozást kísérő kedvező és kedvezőtlen következmények mérlegelésénél fontos a reális megközelítés, reálisan kell látnunk, mik azok az előnyök, melyeket a tagság nyújt, s melyek azok a feladatok, melyek megoldása még

előttünk áll. Mégis, véleményem szerint, a cikk főleg a pozitív változásoknak ad hangot. Ezek között említi, hogy az ország gazdasági növekedésére kedvező hatással lesz a csatlakozás; országunk nemzetközi helyzete, tekintélye erősödik, s a jelentős összegű támogatásokat kapunk. Viszont felhívja a figyelmet arra, hogy még a belépés előtt célszerű lenne megalapozott programok kidolgozása, széles körben ismertetett tematikájú pályázatokra. Ha ugyanis hiányoznak a jól előkészített projektek, ez a csatalakozást követően akadálya lehet az uniós támogatások felhasználásának. A versenyképesség több mint valószínűsíthető javulását is hangoztatja a szerző, mely a reálbérek folyamatos növeléséhez, ezáltal a keresetek felzárkozásához vezet. A jelenleg hátrányoldalhoz tagországéhoz képest sorolható magyar árszínvonal (legmagasabb árszíntű dánok aránya esetén 45, a többi míg a

legalacsonyabb görögök esetén 67 százalék) is pozitív irány felé tarthat, hisz e színvonalkülönbségek a belépés után mind csökkeni fognak. 106 KÖRKÉRDÉS – az EU-csatlakozás várható közvetlen hatásairól – I. rész Külgazdaság, XLVII. évf, 2003 Január; p 4-27 Lévén körkérdés, az adott cikk több szemszögből ismerteti Magyarország EUcsatlakozásának előnyeit és hátrányait. Belyó Pál szerint országunk gazdasági növekedése szempontjából pozitívumot jelent az EU-forrásokhoz való közvetlen hozzájutás, továbbá a beruházások élénkülése várható. A csatlakozás után az államháztartási hiány fokozatos csökkenésére számítanak, míg a foglalkoztatottak száma csak kis mértékben növekszik. Tekintettel a munkaköltségekre, a csatlakozás azok relatív leértékelődését vonja maga után. A bérek magasabbak lesznek, a járulékok viszont alacsonyabbak, s így a nagyobb növekményből relatíve kisebb hányad is

a munkavállalói jövedelem emelkedését eredményezheti. Bod Péter Ákos rámutat a gazdaság tevékenységi szerkezetében bekövetkezendő változásokra. Ezen aspektusból hátrány, hogy az összeszerelő munkák, az egyszerű alkatrészgyártó tevékenységek nem fogják bírni a fokozódó bérszintet, viszont az ipari szolgáltatások (pl. marketing) NyugatEuróbából való idetelepülése felgyorsul Továbbá felerősödhet az idegenforgalom, valamint várható a magyar termékek, szolgáltatások iránti nagyobb érdeklődés. Azonban a csatlakozásból adódó új elemek új helyzetet teremtenek, ami bizonytalanságnak ad helyet. Emellett a csatlakozás, s főként majd az EMU-ba történő belépés nemzetgazdasági mértékű aránytalanságokat, akár még pénzügyi buborékot is eredményezhet. Kállay László a KKV-kat érintő előnyöket-hátrányokat vizsgálja. Bár a csatlakozás után az átálláshoz szükséges költségek többletterhet fognak jelenteni

számukra (ráadásul erősebb versenyhelyzetben), az átállás után mégis alacsonyabban lesznek a tranzakciós költségek, s ez nemcsak a vállalkozásoknak, hanem a gazdaság egészének előnyös. Szekeres Imre szerint a makrogazdaság terén a csatlakozás legnagyobb előnye a pénzügyi transzferekben nyilvánul meg. A mérleg másik oldalát az intézményrendszer átalakításának, valamint a szabályozási infrastruktúrának, s a szigorúbb minőségi és környezetvédelmi előírások teljesítésének költségei adják. Vajda László véleménye szerint a csatlakozással bekerülünk egy stabil gazdasági háttérrel rendelkező integrációba, mely növekvő életszínvonalat eredményez. KÖRKÉRDÉS az EU-csatlakozás várható közvetlen hatásairól – II. rész Külgazdaság, XLVII. évf, 2003 Február; p 4-44 Magyarország EU-csatlakozásának egyik legnagyobb előnye az, hogy egy csaknem kontinens méretű egységes piac részévé válunk, s ezáltal,

hacsak minimális mértékben is, de befolyásolhatjuk azt. Bár hazánk ország kockázata csökken ugyan, mégis a magyar vállalkozások számára nagyobb kockázatot jelent az egységes belső piacon történő működés. Továbbá részesülhetünk a különböző forrásokból, melyek többek között elősegítik a regionális és strukturális haladást, valamint az infrastruktúra fejlesztését. A gazdaság dinamikussá fog válni, mely lehetővé teszi többek között a nyugdíjak 107 növelését. Ezzel szemben legjelentősebb hátrányként említhető, hogy az ország elveszíti szuverenitását. A kereskedelempolitika területét tekintve lényeges negatívum lesz számunkra, hogy Magyarország nem köthet további nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat, a meglévőket pedig fel kell bontani. Ezen felül hazánknak át kell vennie az EK preferenciális kereskedelempolitikai szerződésrendszerét, s ezzel párhuzamosan elveszítjük az USA által biztosított

vámpreferenciákat. A közös külső vámok és az uniós kereskedelempolitikai és szerződésrendszer a magyar vámszínvonal csökkenését eredményezi, míg egyes relációkban vámleépítést produkál, valamint az exportot figyelembe véve bizonyos kereskedelempolitikai kedvezmények eltörléséhez vezet (pl. vámvisszatérítés megszüntetése). Mindez pedig rontja a külföldi vállalatok kereskedelempolitikai előnyeit. Viszont azáltal, hogy az EU és Magyarország között lebontják az agrárkereskedelem útjában álló akadályokat, növekedhetnek a külföldi élelmiszer-ipari vállalatok közvetlen beruházásai. Az adóharmonizáció következtében hazánk 18 %-os társasági adókulcs előnye megszűnik, ami igencsak megnehezíti mind a tőkevonzást, mind pedig a tőke megtartását. Továbbá az áfa-változások bizonyos szociális veszteségeket okoznak (gyógyszerek árának emelkedése). Ugyanakkor az adóreformok előnyeként említhető az anya- és

leányvállalatok közötti elszámolás láthatóvá válása. Az EU-csatlakozás felgyorsítja a bérfelzárkózás mértékét, Magyarország addicionális növekedési lehetőséget kap. Losoncz Miklós: Út a csatlakozásig – Nehéz idők várnak a cégekre Cégvezetés 2003. IV szám; p 102-107 A cikk szerzője rávilágít Magyarország EU-csatlakozásának előnyeire és hátrányaira. Pozitív tényezőként hozza fel a határátkelés költségeinek, illetve a késések csökkenését, a technikai akadályok megszűnését, a gazdasági szereplők kockázatainak és bizonytalanságának mérséklődését, valamint a politikai kockázatok csökkenését. A nem tarifális korlátok megszűnése eredményeként bizonyos külföldi termékek ára alacsonyabbá válik a hazaiaknál. A versenyhelyzet azonban csak növeli a hatékonyságot, ami ugyanakkor ösztönzi a beruházásokat. A nem vámjellegű korlátozások megszüntetése a cserearányok (export-import) javulásához

vezet. A hátrányok sorát tekintve a szerző először is kiemeli az együttműködési mechanizmusok alkalmazását, valamint azok eljuttatását a gazdaság szereplőihez, mely főként a KKV-kat juttatja hátrányos helyzetbe. Továbbá természetesen a különböző harmonizációs folyamatok teljesítése, valamint a minőségbiztosítási rendszerek bevezetése hatalmas többletköltséget jelent vállalataink számára. Ezen felül, bár az utóbbi önmagában nem javítja a hazai vállalatok nemzetközi, illetve országon belüli versenyképességét, mégis esetleges elmulasztása rontja azt. 108 TANULMÁNYOK Lajtai György: Az uniós csatlakozás és a magyarországi kisvállalkozások (339 L 14) Európai Füzetek 31. Lajtai a tanulmányban azt boncolgatja, hogy Magyarország uniós csatlakozása milyen hatásokat fejthet ki a hazai kisvállalkozásokra. Többek között hangsúlyozza, hogy a nemzetgazdasági elkülönültségből származó adminisztratív akadályok

megszüntetése olcsóbbá, egyszerűbbé teszi a gyártás és a forgalmazás feltételeit. Azonban a hatalmas egységes piacra való belépés többletköltségeket ró a hazai vállalatokra (hisz biztosítaniuk kell fogyasztóik számára a biztonságot, információkat stb.) Csatlakozásunk révén megnyílik vállalataink számára a források és programok felé vezető út. Taggá válásunkkal egységes vámtarifarendszer lép életbe. Tekintettel erre, a hazai vállalatok számára e legnagyobb előnyt a vámeljárás kiiktatása jelenti, valamint a harmadik országgal fennálló ügyintézések is egyszerűbbé válnak a vámrendszer korszerűsítése következtében. A nemzetközi fuvarozás tevékenysége a csatlakozással szabaddá válik, továbbá ha egy magyar fuvarozó valamely más EU-tagállamban kíván letelepedni, elismerik megszerzett engedélyeit és bizonyítványait. Mindezek mellett Magyarország számára előnyként hozható fel a termék-és

minőségbiztosítási rendszerek kötelező bevezetése, hisz a fogyasztók számára egyértelműen kedvező, másrészről a gyártókat, vállalatokat tekintve lehet ugyan, hogy eleinte többletköltséget jelent, hosszú-távon mégiscsak előny számukra is, hisz javítja hatékonyságukat, termelékenységüket. dr. Láng István, dr Faragó Tibor, dr Schmuck Erzsébet, dr Zoltai Nándor: Környezetvédelem Magyarországon és az Európai Unióban (504 K 90) Európai Füzetek 15. A tanulmány a környezetvédelem szempontjából mérlegeli az uniós csatlakozásunk várható hatásait. Csatlakozásunk alapvető feltételeként át kellet vennünk a közösségi jogszabályokat, melyek szigorú környezetvédelmi előírások betartását követelik meg. Ennek eredményeként természeti erőforrásaink sokkal kisebb mértékben lesznek terhelve, s ebből adódóan számos területen profitálhatunk. Az ökológiai előnyöktől kezdve, mint például az alternatív energia

alkalmazása (nap-, vízenergia stb) vagy a vizek kisebb mértékű szennyezése, az egészségügyi pozitívumokon át (pl. rákos megbetegedések és születési rendellenességek számának csökkenése) a szociális területig mindenhol hasznunkra válhat a kötelező környezetvédelmi előírások teljesítése. A szociális hasznokra visszatérve a szerző kiemeli a kulturális örökség védelmét vagy az ország kedvezőbb megítélését a jobb környezeti paraméterekből és a természeti értékekből fakadóan. A jövőben ki 109 kell építenünk egy környezetorientált gazdasági szabályozási rendszert, továbbá hatalmas figyelmet fognak fordítanak a környezetvédelmi technológiák kutatás-fejlesztésre. A környezetbarát termékek új piaci lehetőségek megjelenését vonják maguk után. A hulladéklerakókról szóló irányelv teljesítésével a csatlakozó 10 ország közül Magyarországnak származhat a legtöbb haszna. Természetesen annak

érdekében, hogy realizálhassuk a fent említett fejlesztéseket, nagy összegeket folyósítanak számunkra a Kohéziós Alapból. A környezetvédelmi előírások tekintetében a költség-oldalon csak rövid távú terheket tárgyalhatunk. Tény, hogy a kezdeti átállás hatalmas többletköltségeket okoz minden érintett szerv, vállalat, illetve település számára, azonban hosszú távon a költség is haszonná válik, hisz mind a lakosság egésze (tisztább levegő, víz; környezetbarát termékek, közlekedés stb), mind pedig a vállalatok csak nyerhetnek a környezet megóvásával. Eltető Andrea: Integráció és nemzetközi versenyképesség – A magyar gazdaság esélyei VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET Műhelytanulmányok 52. szám, 2003 november (339 E 44) A műhelytanulmány elsősorban a működőtőke-áramlás szempontjából vizsgálja Magyarország EU-csatlakozásának pozitív és negatív kihatásait. Mivel a működőtőke-befektetések alakulása

jelentős mértékben befolyásolja a magyar külgazdaság versenyképességét, érdemes közelebbről is megvizsgálni az adott témakört. A magyar gazdaság integrációja már előrehaladott állapotban van, így az uniós csatlakozástól tulajdonképpen nem várható radikális tőkeemelkedés. Azonban az EU-tagság közép- és hosszú távú hatásai igenis nagymértékben hatással lesznek a befektetők motivációira. Egyrészt a fejlett integrációba történő belépésünk maga után vonja a hosszabb távú konvergenciát, ami előbb-utóbb a bérek emelkedéséhez vezet. Mindez pedig többletköltséget jelent a vállalatok számára. Továbbá a spanyol és portugál példára alapozva feltételezhető, hogy a sebes béremelkedés nemcsak a termelékenységet lassítja, de a munkaerőköltségi-pozíciókat is lerontja. Természetesen uniós csatlakozásunk pozitív következményekkel is gazdagítja a beruházók érdekeit. Mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy

csökkeni fog a befektetési kockázat. Továbbá a jogi és gazdasági normák harmonizációja szintén nagyobb biztonságot ad a külföldi vállalkozók számára. Tehát EUtagságunk, illetve a monetáris unióra való felkészülés egy stabil és megbízható gazdasági környezetet indukál. Ezen felül a csatlakozás után részesülhetünk a Strukturális Alapok támogatásaiból, így lehetőség nyílik a környezetvédelmi és humán erőforrások fejlesztésére. Ez szintén pozitívan hat a külföldi működőtőke beáramlására Sőt az EU-csatlakozás még a harmadik országbeli befektetők érdeklődését is felkeltheti hazánk iránt. 110 Az uniós csatlakozásunk előnyoldalának erősítéséhez járul hozzá az is, hogy lehetőség adódik bizonyos regionális specializációs folyamatok megindulására, azáltal, hogy egy nagyobb gazdasági integráció és belső piac részeseivé válunk. A termelés koncentrációja, a gazdasági agglomerációk

létrejötte pedig növeli versenyképességünket, hisz egy agglomeráció komparatív előnyöket biztosít az adott régió számára. Az effajta gazdasági tömörülés domináns befolyásoló tényező a befektetők telephelyválasztásában. KÖNYVEK Ördögh Szilveszter (szerk.): EURÓPAI JELENTÉS-ÁRNYALATOK (339 E 96) A kötet Magyarország EU-csatlakozásáról kialakított véleményeket foglalja össze. Mindenekelőtt Csáki György és Vértes András, közgazdászok elemzik kimondottan a csatlakozásunk költség-haszon vonzatát. Eszerint Magyarország hosszú távon csakis profitálhat a környezetvédelmi előírások átvételéből, valamint az infrastruktúra fejlesztéséből. Továbbá az ország földrajzi elhelyezkedése következtében lehetővé válik a tranzitlehetőségek effektív kihasználása. Az uniós csatlakozás bekapcsolja hazánkat a globalizáció vérkeringésébe. Az egységes belső piacon vállalataink olyan tudásra tehetnek szert, mely

képessé teszi őket a globális versenyben való túlélésre, sőt helytállásra. A globalizáció ellen eleinte mindenképp védelemre szorulnánk, azonban ez az Uniótól nem várható el. További előnyöket tekintve meg kell említeni a kiemelkedő költségevetési transzfereket és a tagság gazdaságpolitikai fegyelmező erejét is. Mégis a legnagyobb hangsúlyt a világ leghatalmasabb egységes piacához való csatlakozásunkra kell fektetni. Olyan integráció részévé válunk, mely nagymértékben befolyásolja a világgazdaságot érintő kérdéseket. Magyarország súlya természetesen túlságosan is kicsi lesz, de a 25 ország együtt hatalmas erőt fog képvisel. Az EU-csatlakozással csökkenek gazdaságunk működésének kockázatai, ami igencsak vonzó tényező a külföldi befektetők szemében. Továbbá nagyon is pozitív eredménye csatlakozásunknak, hogy leszűkül a nemzeti kormány hatóköre a rossz döntések meghozatalára. Ezen felül a

mezőgazdaság, a vasút és az egészségügy területe is komoly nyereségre számíthat az integrációba történő belépésünktől. EU-tagságunk hatalmas makrogazdasági előnyei egyszerűen kétségbevonhatatlanok. Bárhonnan is szemléljük, csatlakozásunk jóval több haszonnal jár, mint amennyi költséggel. DISSZERTÁCIÓK Lakatos Tekla: Magyarország Európai költségei a felsőoktatás szempontjából Disszertáció 111 Uniós csatlakozásának haszna és A szakdolgozat első része az általános folyamatok, az oktatás és az EU közötti összefüggések (mennyire közösségi politika az oktatás az EU-ban, milyen eszközök állnak rendelkezésre annak alakításában) jellemzésével foglalkozik. Ezt követően a szerző a Bologna folyamatból származó változásokat mérlegeli. Bemutatja a felsőoktatásban jelen lévő problémákat jelentő tendenciákat (felsőoktatás tömegessé és túlzottan változatossá válása; végzett hallgatók

foglalkoztathatósága; bizonyos szakterületen kvalifikált munkaerő hiánya), majd ezen túlmutatva felsorolja az EU által prioritásként kezelt területeket (minőségi oktatás; esélyt teremtő oktatás, elitképzésből tömegképzés, új információs és kommunikációs technológiák alkalmazása). A magyar oktatási rendszer leírása után a szerző összegzi az általa „többnyire nem számszerűsíthetőnek nevezett hasznokat és költségeket, melyeket inkább potenciális előnyöknek és hátrányoknak nevez, melyek valóra válása nagy mértékben függ a mi magatartásunktól is. Előnyként említi a csatlakozás minden területre kiható dinamizáló erejét, a sok belső oktatáspolitikai célhoz kapott külső segítséget, a jövőben, egy nehezen megszerezhető tudás elsajátításának lehetőségét a fejlettebb országokkal való együttműködés új módszerein és megközelítésein keresztül, az oktatáspolitika kiszámíthatóbbá válását

(több összehasonlíthatósági lehetőség), a saját kutatáspolitika stabilabbá válását, a sok nemzetiségű együttműködés által kínált kulturális előnyök, tapasztalatok megszerzését és nem utolsó sorban az EU –szintű programok, alapítványok által támogatott külföldi tanulmányutakat. A költségek oldalát kevésbé konkrétan érinti a szerző, szerinte „a pénzügyi költségek és azok bizonyos csoportja nem előre tervezhető. Ilyenek az intézményeknek nyújtandó támogatások az EU-szintű programokban való részvételhez; a közösségi jog hatására fellépő társadalmi, politikai és kulturális kihívások, kényszerek; a kulturális, szervezeti stratégiai eltérésekből adódó költségek)