Pszichológia | Felsőoktatás » Pléh-Boross - Bevezetés a nemek pszichológiájába

Pléh Csaba Boross Ottilia AZ IGAZI KÜLÖNBSÉG: BEVEZETÉS A NEMEK PSZICHOLÓGIÁJÁBA 2 Tartalomjegyzék Előszó 1. A nemek morfológiája és biológiája Evolúciós és a nemi különbségek A dimorfizmusok keletkezése és szerepe. 2. Kognitív eltérések a nemek között Sztereotípiák és valóságok - érzékelés - észlelés - téri működések - emlékezeti folyamatok - intelligencia szerkezet 3. A nyelv és a nyelvhasználat eltérései Nyelvi készségek, szókincs, fogalmazás. 4. Társalgási viszonyok: az EGYÜTTMŰKÖDÉS és az ERŐ 5. Személyiség eltérések és sztereotípiák Rendezés versus empátia 6. A szexualitás evolúciója és az emberi szexualitás Párkapcsolati és házassági mintázatok: klasszikusan, a kultúrák között és a mai világban. 7. A fejlődés Női és féri életutak 8. A karrier és a nemek Ún női és férfi pályák Mi a valóság, hogyan változott? 9. A karrier és a nemek Nők és férfiak a tudományos pályán

3 Előszó 10. A kurzus célja a mai pszichológiának a nemek valódi viselkedés, érzés és megismerésbeli eltéréseire vonatkozó eredményeinek bemutatása. Nemi sztereotípiák és valódi eltérések különbségéből indulunk ki, bemutatva, hogyan változik e téren az eltéréseket s azonosságokat kiemelő felfogások súlya. A fontosabb kognitív területeket részletesen elemezzük. Vajon valóban eltérően tájékozódnak-e a férfiak és a nők? Milyen eltérések vannak a matematikai képességekben? Miben jobb a lányok beszédkészsége? Eltérések a logikai gondolkodás és az empatikus készségek tekintetében. Elbeszélő lányok, leíró fiúk: a nyelvhasználat stratégiái. Mi öröklött és mi kulturális elvárás itt? Mivel játszanak a kismajmok s a kisgyerekek? A nemek közti eltérések s az egyenlőség kérdése. Nemi eltérések s munkahelyi konfliktusok. Vajon a vegyes vagy az egynemű iskola-e a jobb? Hogyan egyesítsük a két nem

pozitív vonásait? A tantárgy célkitűzéseiről már elkezdtünk beszélni. A mi célunk, hogy különböző hátterű és különböző érdeklődésű hallgatóknak, a mérnöknek készülőknek és a társadalomtudománnyal foglalkozó fiataloknak megmutassuk, hogy mi az a nemek eltérésében, ami sztereotípia, és mi az, ami valós különbség. Először megismerési folyamatokkal foglalkozunk majd. Olyan kérdésekkel, hogy valóban eltérően tájékozódnak-e a férfiak és a nők? Vagy hogy melyiküknek jobb az emlékezete? Ki képes könnyebben megtanulni unalmas feladatokat, vagy ki bírja nehezebben a monoton feladatokat, amikor például néhány percen keresztül egyforma ütemben kell kopogni. Az ilyen típusú feladatokban jobbak a hölgyek A 4 kognitív elemek közül megvizsgáljuk, hogy kik beszélnek jobban? Melyik nem képviselőinek nagyobb vagy változatosabb a szókincse? Kik használnak hosszabb mondatokat? Kik vágnak gyakrabban a másik

szavába? Kik tartanak jobban szemkontaktust? Kik gesztikulálnak többet beszélgetés közben és így tovább. Ezeket a kérdéseket a mai modern pszichológiai kutatás megpróbálja szétboncolni, hogy megállapítsa, melyek a sztereotipen vélt, vagy kifejezett környezeti elvárásokra alakuló eltérések és melyek a valósak. A nyelv tekintetében például sok dologban azt fogjuk találni, hogy nem igaz az, hogy a lányok mindenben jobb beszédűek, de az már igaz, hogy például sokkal többször vágnak a fiúk szavába, ami egyáltalán nem felel meg a sztereotípiának. Azt gondolnánk ugyanis, hogy ez fordítva van, azaz a domináns fiúk vágnak a lányok szavába, és mégsem így van, a fiúk inkább hallgatnak, és a hallgatással fejezik ki, hogy igenis ők az urak a háznál. Vannak-e eltérések az érzelmi folyamatokban? Kikben nagyobb a másik helyzetébe való beleélés képessége? Később szó lesz még a sokféle érzelmi mozgatóerőből

kiinduló és kognitív elemzések után arról, hogy milyen következménye van mindennek a különböző pályákra nézve. Hogyan alakultak ki a társadalomban férfiak és nők foglalkozásbeli mintái? A tankönyvet használó nő és férfi kollégák is nagyon jól példázzák, hogy milyen nagy átalakuláson mentek át ezek a minták, hiszen ilyen sok hölgy a mérnöki szakmában 50 évvel ezelőtt nem lett volna jelen. Nagyon jellegzetes társadalmi átalakulások is 5 feszítik a nemek pszichológiájának vizsgálatát. Mindez a terminológiában is társadalomkutatásban, megjelenik. a A nemek mai szociológiában, társadalomtudományi értelmezésében sokszor lehet hallani azt két kifejezést, hogy sex és gender. (A sex kifejezést nemre fordítjuk, a gendert társadalmi nem-nek szokták fordítani magyarra.) Az egyik izgalmas kérdés, amiről sok szó esik még, hogy milyen kapcsolat is van a biológiai értelemben vett sex és a társadalmi

értelemben vett gender között, sőt, majd azt is látni fogjuk, hogy ezek hogyan tolódnak el ilyen vagy olyan irányba. 1. FEJEZET A NEMEK MORFOLÓGIÁJA ÉS BIOLÓGIÁJA Nézzünk néhány jellegzetes példát arra, hogy milyen nagy eltérések vannak a társadalmi szerepelvárásokban. Például képzeljük el azt, amikor egy hölgynek be kell mennie egy férfi fodrászhoz, hogy megkeresse a barátját, vagy amikor egy lány kereket cserél, vagy egy lány beszáll a fiúk közé focizni a grundon. Ezek azok a feladatok, amelyek a lányoknál furcsák, vagy zavarbaejtők. Ugyanúgy a fiúknál furcsa, ha nagynánja megkéri pelenkázásra, vagy ha horgolásmintát kell vásárolnia. Vagy mondjuk egy fiú megkér egy lányt, hogy kísérje be a kocsmába, mert fél egyedül bemenni. Mindezzel csak arra szerettünk volna rávilágítani, hogy az életben, mintegy burokként fel vagyunk ruházva különböző, a nemi szerepekből adódó elvárásokkal. Amikor ezeket az

elvárásokat megszegjük, akkor nagyon furcsán érezzük magunkat. 6 A nemekkel kapcsolatos modern pszichológiai vizsgálódás egyik alapkérdése, hogy hogyan lépjünk túl a sztereotípiákon. Hogyan őrizzük meg hitünket s elkötelezettségünket a nemek egyenlősége, s különösen a nők nagyobb esélyei iránt, a közben a tudomány részrehajlás nélküli módján hogyan világítsuk meg a valódi eltéréseket s azok jelentségét. Tudjuk, hogy ebben tengernyi sztereotípia van és nem valós különbségek. Átlagosan kik a magasabbak a férfiak, vagy a nők? Ez a különbség férfiak és nők között inkább valóságos, mintsem sztereotípia. Kik kezdeményeznek többször veszekedést az ellenkező nemű partnerükkel? Bármilyen meglepő is a válasz, ami szerint a hölgyek, azaz a nők kezdeményezik a veszekedéseket inkább, ez is a valós különbségek közül való. Sztereotípia és valós eltérés: Néhány tisztázandó kérdés Mint már

beszéltünk róla, fontos tisztáznunk, hogy mi az, ami sztereotípia és mi a valóság a két nem közötti eltérésben. Nem sztereotípia például, amikor sokan azt gondolják, hogy a fiúk durvábban beszélnek, mint a lányok, valóban, négyszer többet káromkodnak, az viszont sztereotípia, hogy a fiúk többször vágnak a lányok szavába. Ez utóbbi pont fordítva van Számos esetben tisztázandó az is, hogy valami annak következménye-e, hogy közvetlen társadalmi, szociális elvárások vonatkoznak rá. Amikor egy 5 év körüli kisfiúnak azt mondja az édesanyja, hogy a kisfiúk nem sírnak, ez közvetlen szocializációs elvárást közvetít arra nézve, hogy a mi társadalmunkban a férfiak érzelemkifejezése jóval korlátozottabb, mint a nőknél. A lányok tehát ne csodálkozzanak azon, hogy majd 20 éves korukra a férfiak tényleg nehezen tudják kifejezni érzelmeiket, hiszen 20 évig erre tanítottuk őket. 7 Ennek visszatérő oldala az, hogy vajon

bizonyos nem eltérések kulturálisan egyetemesek-e, avagy kulturálisan viszonylagosak-e, vagyis egyik kultúrában s korban megvannak, másik kultúrában vagy korban nincsenek meg. Egyszerű példa erre, hogy megnézzük: vajon a mi társadalmunkban a szerelem és a szexualitás azonos egymással, avagy eltérnek egymástól? Természetesen, kényszerűen eltérnek egymástól. Vajon a szerelem, az idealizált másik, aki egy különleges lény, aki nélkül nem tudunk élni, aki nélkül életünk céltalan stb. Vajon ez nem olyasmi-e, mint ami a 13. század végén a trubadúr költészet révén alakult ki, s majd a reneszánszban, a romantikában, majd a 19. századi hőskultuszban ismét előtérbe került. Vajon ismerik-e a szerelmet Új-Guinea lakói? Ez igazán releváns kérdés. Sokáig azt gondoltuk, hogy nem, hogy a szerelem csupán a mi európai kultúránkban létezik, de kiderült, hogy egyáltalán nem így van, a szerelem is egyetemes. és az új-guineaiak is

ismerik Vannak azonban nem egyetemes dolgok is. Például a nők matematikai és mechanikai hátrányai a fiúkkal szemben az iskoláztatás hatására igencsak lecsökkentek fél évszázad alatt a mi kultúránkban is. Visszatérő kérdés, hogy amikor a nemek viszonyáról és a nemek közötti eltérésekről beszélünk, akkor különböző kultúrákban nagyon eltérő dolgok között kell ekvivalenciát teremteni. Mondok egy egyszerű példát! Vissza-visszatérően fogjuk látni, hogy a legtöbb emberi társadalomban van egy olyan mintázat, amely az erőforrások biztosítását a családban a férfiaktól várja el, az érzelmi összhang megteremtését és a folytonos gondoskodást a nőktől. Maradjunk most az erőforrásoknál! Vajon minden kultúrában azonosak-e az erőforrások? Nyilvánvalóan nem. A mi európai kultúránkban az erőforrás lényegében az pénz. Egy hagyományos földművelő kultúrában a föld. Egy még hagyományosabb állattenyésztő

kultúrában az állatok stb. A kérdés az, hogy ha ilyen tágan értelmezzük az erőforrást, akkor igaz-e ez a modell. 8 Végül egy utolsó mozzanat, amit mindenhol elő kell vennünk a Pygmalion hatást. Mindenki ismeri Show Pygmalionját, és egyáltalán a Pygmalion legendát, de legalábbis a My fair lady féle feldolgozást. A történetben az egyszerű virágáruslányt átalakítják hercegnővé. Higgins professzor meglátja az egyszerű lányban az úrinőt és addig formálja, míg azzá nem teszi, a saját elvárásának megfelelően. A kérdés az, hogy általában igaz-e, hogy mennyire tekinthető belső fejlődésnek az, ami a férfiak és nők eltérő szerepviselkedését eredményezi, és mennyire a külső környezet elvárásainak következménye. Nézzünk egy egyszerű s tanulságos példát. Különféle játékokat látunk az 1 ábrán képen, a kérdés az, hogy melyik milyen játék? A fiúk játéka, vagy a lányoké? Melyik lány, melyik fiú

játék? 1. ábra: Jellegzetes fiú és lány játékok a mi kultúránkban A hintaló a fiúk játéka. A kártya fiúk játéka A hulla hopp lány játék A teherautó fiú játék. A rongybaba lány játék A népi baba lány játék Bizonyára 9 hallottunk már olyan mondatokat, ha egy gyerek például egy zajos teherautóval játszik, hogy Ne játssz ezzel a teherautóval, ez lányoknak nem való! Vagy: Ne babázzál már Pistike, az csak a lányoknak való! Azt gondoljuk, hogy ezt a környezet alakította így, de vajon így van-e? A kritikus szemléletű szichológusok szeretnek egy kicsit körülnézni, mielőtt megválaszolják ezt a kérdést. Például mi történik majmok esetén A 2 ábrán egy nem emberszabású majom látható, egy etióp Cercopithecus aethiops sabaeus látható. Hines és Alexander és Hines (2002) végeztek ezekkel a majmokkal kísérleteket. A majmoknak különböző, férfias és nőies játékokat adnak be a ketrecükbe. 2. ábra: Lányos és

fiús játékokkal játszó etióp majmok (Alexander és Hines, 2002 nyomán) A kísérlet eredményeit a 3. ábra mutatja 10 30 25 20 15 Hím Nőstény 10 5 0 autó baba szőrős kutya 3. ábra: Etióp majmok játékpreferenciái (Alexander és Hines , 2002 nyomán) Hassett, Siebert és Wallen (2008), mint a 4. ábra mutatja, közvetlenül is összevetette szabadon élő rhesus majmok és embergyermekek preferenciáit s meglepő párhuzamokat találtak. 350 300 250 játékidő 200 sec 150 100 50 0 10 Férfias Nőies játék interakció 8 6 Férfias 4 Nőies 2 Férfi Nő 0 Férfi Nő 4. ábra Embergyerekek (bal oldal) és szabadon élő rhesus majmok (jobb oldal) játék preferenciái. A majmoknál a férfias játék kerekes, a nőies plüss (Hassett, Siebert és Wallen, 2008 adatai) 11 Az igazán nagy különbség, hogy míg a zajos teherautóval a lány majmok is játszanak, a fiúk azonban nem játszanak a rongybabákkal. Ez nagyon érdekes dolog és

valószínű, hogy az utódgondozásra való előkészítéssel kapcsolatos. Vagyis, a majmokkal kapcsolatos kísérletek megkérdőjelezik azt az egyszerű sztereotípiát, hogy a fiúk zajos játékokkal játszanak a lányok pedig a rongybabákkal. Úgy tűnik, hogy a majmoknál is babázósabbak a lányok Ezért úgy tűnik, hogy a babázás nem egyszerűen társadalmi ráhatás és környezeti hatás eredménye. A nemek morfológiája és biológiája. Bevezető témánk a férfiak és nők közötti morfológiai eltérések taglalása. Először azt nézzük meg, hogy milyen előnyei vannak a kétneműségnek? Tudjuk jól, hogy vannak előnyei, nemcsak pszichológiai, de biológiai előnyei is. Hogyan alakultak ki evolúciósan a nemek közötti különbségek? Milyen dimorfizmusok vannak férfiak és nők között? Hol helyezkednek el a nőstények és hímek általában meglévő dimorfizmusok skálájában az ember? Azt láthatjuk, hogy az embernél ez viszonylag kicsi. Az

első kérdés, amit érdemes megnéznünk, az a szexuális szelekció előnyei. Az ivaros szaporodás, az ivartalan szaporodáshoz képest a változatosság generálása révén, óriási előnnyel rendelkezik az élővilágban. Az ivartalan szaporodás esetén, leegyszerűsítve, a változatosságot pusztán mutációk hozzák létre. Az ivaros szaporodásnál viszont a számtartó és számfelező osztódás között mindig egy új rekombináció jön létre, ezért ivaros szaporodásnál sokkal variábilisabb populációja jön létre az egyedeknek. Minél variábilisabbak vagyunk, annál több környezeti tényezőhöz tudunk alkalmazkodni. 12 Ezt kiegészíti az a tényező, hogy az ember igen sajátos szociális faj. Az emberszabású majmok mindannyian és általában is a majmok igen szociálisak. De mi az eltérés Szociális faj-e a birka? Mi a különbség egy birkanyáj és egy majomcsapat között? A birkanyáj számára nagy előny, hogy együtt védettebbek a

farkasokkal szemben, mint magányosan. Az érzelmi kapcsolat szerepe azonban náluk a felnőtt életben nem nagyon fontos. Nincs érzelmi kapcsolat a birkanyáj egyedei között mert, nincs individuális felismerés. Vagyis egy száztagú birkanyájban nem ismerik egymást az egyedek. Ezzel szemben egy 20 fős csimpánzcsapat tagjai ismerik egymást. Persze nem úgy kell ezt elképzelni, hogy nevük van, és név szerint ismerik egymást, hanem úgy, hogy tudják a helyüket, szerepeiket. Tudják a másikról, hogy az a csoporthierarchiában fölöttük van-e vagy alattuk, hogy undok-e vagy adakozó a társuk, amikor ennivalót kap – amelyik nem adakozó, ahhoz tudják, hogy nem is érdemes odamenni koldulni (a csimpánzok koldulnak egymástól) – és, ami nagyon fontos, mert nem mindegyik szociális állatnál van így, az arcuk alapján is tudják azonosítani egymást. A birkáknál is van egyéni hovatartozás, de az csak kb 2-3 hónapig tart. 2-3 hónapig tart az erős a

kötődés (a szoptatás után) az anya és gyereke között, azaz 2-3 hónapig felismeri azt, hogy ez az ő gyereke és a gyerek is felismeri az anyját a szaga alapján. De 2-3 hónap után ez a képesség megszűnik. Miért is érdekes mindez a nemi különbségek szempontjából? Azoknál a fajoknál, amelyek olyan különlegesen szociálisak, mint az ember (számos madárfajnál is tapasztalható), a két nem egymás számára szelekciós nyomásokat teremt. Ősanyáink például olyan férfiakat választottak ki maguknak, akiknek széles válluk volt és jól bírták a gyaloglást. Tették ezt egyszerűen azért, mert amikor már ideiglenes tábori körülmények között letelepedtek az emberelődök, akkor időnként 10-20 kilométert arrébb kellett menni, és az volt a stramm férfi, akire fel lehetett pakolni az egész cuccot és képes volt elvinni a következő táborhelyig. Tehát ősanyáink nem azért imádták a széles vállú férfiakat, mert 13 azokat szépnek

tartották, hanem azért tartották őket szépnek, mert azok tudtak jól hurcolkodni. Hasonlóképpen voltak ilyen tulajdonságaik a nőknek is Embereknél a két nem egymás felé irányuló szelekciós nyomásának különös oldala a kötődés. Az emberi szexualitás a főemlősök szexualitásához képest is jóval személyesebb. Ez a személyesség a kiszolgáltatással kapcsolatos Az embergyerek az önálló táplálkozásra a szó fizikai értelmében igazán önálló táplálkozásra (amikor már kinőtt az összes foga) 1,5 – 2 éves kora előtt nem képes. Összehasonlítva ezt például a kutyákkal vagy a macskákkal, ott azt látjuk, hogy a kiskutyák és a kiscicák már 2 hónapos koruktól képesek az önálló táplálkozásra. Az embernél az elválasztás kitolódik, és a hosszú kiszolgáltatottság miatt az embergyerek rendkívüli mértékben kötődik a gondozójához, aki szokvány körülmények között az anya. A gondozóhoz való kötődés

egy egész életre kiható mintázatot alakít ki, többek között abban, hogy milyen társat keresünk magunknak. Tehát az embernél a hosszú nevelődés és a későbbi választási helyzetek között nagyon sajátos kapcsolatok jönnek létre. A szexuális kiválasztás, az, hogy a két nem egymás számára szelekciós környezetet teremt, sok választást eredményez. A legtriviálisabb példája ennek, a közvetlen szaporodási esélyek befolyásolása. Ebben az esetben arról van szó, hogy például a megfelelő derék-csípő aránnyal rendelkező ősanyák azt sugallták az ősapák számára, hogy elég zsírtartalékuk van ahhoz, hogy ki tudják hordani a magzatot. Százezer évvel ezelőtt ősapáink és ősanyáink még nehéz körülmények között éltek, olykor hosszú heteken keresztül éheztek. Akinek megfelelően formált zsírpárnák voltak a csípője körül, az mutatta, hogy az éhezés körülményei között is meg tudja tartani a magzatát. Ebből

adódott, hogy ősapáink nagy érdeklődést mutattak a szépen formált hátsók iránt. Egy másik mozzanata az egymás felé irányuló szelekciós nyomásnak az erőforrások jelenlétére utaló választási jelzések figyelése. Ezt pávafarok- 14 hatásnak szoktuk nevezni. Nemcsak embernél, hanem számos madárfajnál is megfigyelhetjük, hogy luxusvonásokat fejlesztenek ki. Természetes körülmények között a bokros területeken élő hím pávák vajon miért nyitják ki a farktollazatukat, ha az egyáltalán nem praktikus ilyen ökológiai közegben? Az a páva, akinek nagy díszes tollazata van, az nagyon cool. Megmutatja a nőstények számára, hogy ő még ezzel is át tud menni a bokrok között! Az embernél ilyen erőforrás jelző érték lehet a jó humor. A humor tipikusan ’haszontalan dolog’ A humorral csak azt mutatja a fiú, hogy neki akkora esze van, hogy miközben fél lábon egyensúlyozva megy át egy gerendán, közben még vicceket is

tud mesélni! A humor általános erőforrás-jelző. Az állatvilágban az ivaros szaporodás megjelenésével óriási jelentősége lett a szexuális dimorfizmusnak. Nemcsak az emberre és az emberszabásúakra jellemző ez. Az oroszlánoknál, az oroszlánfókáknál hatalmas a méretbeli különbség a két nem között, s ez együtt jár a hárem szerű szerveződéssel. Amikor több fókafélét összehasonlítottunk, akkor azt láttuk, hogy azoknál a fókaféléknél, ahol nagy a dimorfizmus, ott lesz háremhatás. Ez azt jelenti, hogy a hímek óriási küzdelmet folytatnak a nőstényekért, utána a győztes mindent visz. A győztes oroszlánfóka 30-40 fős háremmel veszi körül magát Az oroszlánoknál is jellemző a dimorfizmus és ugyancsak hárem-típusú szerveződést találunk. Érdekes módon ez kifejezetten a szaporodást szolgálja Kik vadásznak vajon többet, a hím vagy a nőstény oroszlánok? Bizony-bizony a nőstények: vagyis a gyengébb nőstények

szaladgálnak az élelemért, a hatalmas hímek pedig csak azért ilyen óriásiak, hogy a többi hímet legyőzhessék. Az oroszlánok szaporodási ciklusára egyébként jellemző, hogy amikor egy oroszlánfalkába benyomul egy új hím, akkor elkergeti a régit (pont úgy, ahogy az Oroszlánkirály c. filmben) Nézzük meg a legközelebbi rokonainkat az 5. ábrán ! 15 5. ábra Testi dimorfizmus és a külső nemiszervek mérete emberszabásúaknál Gorilláknál nagy a testméret-különbség a két nem között, a testsúlyhoz képest kicsi a heréjük, és háremben élnek. A csimpánzoknál kisebb a dimorfizmus, nem 16 olyan nagy a testi különbség, ugyanakkor a hímeknek nagyon nagy heréjük van és jellemző rájuk a szekvenciális promiszkuitás. Ez azt jelenti, hogy a tüzelő nőstény először a hierarchiában legfölül álló hímekkel párosodik, de utána a többiekkel is. Ennek következtében a hím egyedek közötti harc például az oroszlánoknál

kívül folyik, tehát egyfajta harc keretében, addig a csimpánzoknál a hímek közötti versengés mintegy a nősténycsimpánzon belül, azaz a spermiumok versengésében zajlik, s itt van előnye a nagy heréknek. Ebből a szempontból izgalmas viták vannak arról, hogy vajon az embernél ez így van-e vagy sem. Számos spekuláció felvetetette, hogy a kis heréjű férfiak mongámok, a nagy heréjűek viszont sperma versengésben vesznek részt. Simons és mtsai (2004) például a here méret és a páron kívüli kapcsolatok száma között lényegében 0 körüli (-0,01) igen alacsony korreleciót talőlt. Az ember sok szempontból a gorilla és a csimpánz között félúton van. Érdekes, ha megnézzük, hogy a rokonaink között hogyan alakul a dimorfizmus nagysága, a keblek és a herék mérete. A gorillánál kicsik a keblek, kicsik a herék, és háremszerveződés van. A csimpánzoknál kicsik a keblek, közepesek a herék, és promiszkuitás van. A bonobóknál

(akiket helytelenül törpecsimpánzoknak szoktak hívni, de ez egy másik faj) kicsik a keblek, nagy a here és háremtípusú a szerveződés. Az embernél valahol közepes a herék mérete, viszont az összes emberszabású között (nem szoptatási állapotban) legnagyobb a keblek mérete. Erről elég sok vita van, hogy vajon a keblek mérete elsődlegesen vagy másodlagosan alakulhatott ki. Ha a dimorfizmust és a promiszkuitást tekintjük, akkor valószínűleg arról van szó, hogy az ember a csimpánz és a gorilla típusú világ, tehát a promiszkuitásos és a hárem-típusú világ között egy kiutat talált, az emberre viszonylag jellemzőhez az szekvenciális monogámiát. A szekvenciális monogámián azt értjük, hogy az ember a legtöbb főemlőshöz képest aránylag hosszú ideig, néhány évig kitart, vagy képes kitartani a legkülönbözőbb körülmények között is egy férfi egy nő mellett. Ennek mindenféle előnyei vannak. Valószínűleg azért

alakult ki úgy 70-80 ezer évvel ezelőtt, mert ezzel 17 lehetett egyedül biztosítani, hogy a 2-3 éves korukig kiszolgáltatott utódok egyáltalán túléljenek. Férfiak és nők között vannak jellegzetes eltérések, de mint az 1. táblázat mutatja, a dimorfizmus nem túl nagy. Vagyis a nők csak kb 10 százalékkal alacsonyabbak, az izomszövet aránya a férfiak javára csak 4 százalékos eltérést mutat, a zsírszövet aránya 10 százalékkal nagyobb a nőknél, ami a keblek és a fartájék miatt van, a csontozat megint a férfiaknál nagyobb kb. 5 százalékkal Testmagasság nő 153-156 cm férfi 164-167 cm Izomszövet aránya zsírszövet aránya csontozat aránya Koponyakapacitás Élettartam Európa 36 % 28-30 % 15 % 1196-1307 cm3 77,8 év 40-42 % 18-20 % 20 % 1338-1462 cm3 70,8 év 1. táblázat Nők és férfiak néhány testi eltérése Kinek van nagyobb agya? A férfiaknak nagyobb az agymérete, de a nők jobban használják az agyukat. Ha például

megnézzük egy tipikus területen, a Wernicketerületen (a halántéklebenyben a nyelvért, a szókincsért felelős terület) akkor azt tapasztaljuk, hogy a nők 4 százalékkal hosszabb a dendritjük (azok a nyúlványok, amelyek két idegsejt között teremtenek kapcsolatokat, Jacobs és mtsai, 1992 ). Úgy tűnik tehát, hogy a kisebb agyi űrtartalma miatt úgy kompenzálják a nőt, hogy sokkal nagyobb az agyban a kapcsolatsűrűség. Életkor tekintetében kb. 5 évvel élnek tovább a nők Ennek van egy érdekes evolúciós értelmezése, amit nagymama-modellnek szoktunk nevezni. Ma tele van minden újság azzal, hogy a férfiak azért halnak meg előbb, mert sokat isznak és dohányoznak. De az a helyzet, hogy mindig korábban haltak meg 18 Kulturálisan, mint a 6. ábra mutatja, minden földrészen s minden fejlettségi színt mellett megvan ez a különbség. 80 70 60 50 40 Nő Férfi 30 20 10 0 Európa Ázsia Afrika É Amer D Auszt Amer 6. ábra A nők várható

életkora mindenütt magasabb, a WIKIPÉDIA 2002-es összesítése alapján 19 Ha megnézzük részleteiben a kulturális hatásokat, hazánkban a két nem várható életkorának eltérése, éppen a gyermekágyi halálozás s egyéb a nőket sújtó betegségek csökkenő hatása miatt a 20. században éppenséggeél növekedett (7. ábra) 7. ábra Magyarországon a nő és férfi várható életkor között a 20 században szétnyílt az olló 20 A nagymama-hipotézis viszont (metaforikusan szoktuk nagymama-hipotézisnek nevezni), azt hirdeti, hogy egyedül az ember olyan főemlős, ahol a reprodukciós korból kikerült női egyedek még évtizedekig élnek. Ennek óriási jelentősége van. Egyrészt csökkenne a korral szaporodó genetikai zavarok, pl a Down szindróma kockázata, azután a sok olyan nő, aki a növekvő várható női életkor miatt, aki már nem versenyez más nőkkel a férfiakért és az erőforrásokért, így egy kicsit jobban oda tud figyelni

az unokákra, s hozzájárul a nettó táplálék hozamhoz. Ez nemcsak most, a modern korra jellemző, hanem már 70-80 ezer évvel ezelőtt az emberré válás folyamatában óriási jelentősége volt annak, hogy voltak a csoportban olyan nők, akik nem versenyeztek, s ezzel a csoportnak, mint csoport segítették a túlélését. A nagymama téma nem vitán felüli Coall és Hertwig (2010) újabb vitacikke felveti, hogy talán mindkélt nembeli nagyszülő releváns is, s a bizonyításhoz számos pontos erőforrás, például táplálék felvétel vizsgáló kutatás kell. A nemek aránya és az érzékenység kapcsolatáról elmondható, hogy általában a férfiak sokkal érzékenyebbek, kiszolgáltatottabbak. A náthától kezdve minden betegségre fogékonyabbak. Születéskor, a fiúk aránya nagyobb, azaz 1000 lány születésére 1034 fiú születése esik. 35 éves korra ez kiegyenlítődik, és az idő előrehaladtával a férfiak aránya csökken. A 80 éves kor

fölöttiek között már csak 25 százalék a férfi. Ez a vulnerábilitás számos kognitív dologban is megjelenik. Látni fogjuk, hogy az értelmi képességek megoszlásában a férfi nemre inkább jellemző a magas és kiugróan alacsony értékek megléte. Tehát a nők erősebbek a középmezőnyben, azonban a gyengék és a nagyon jók között sokkal több a férfi. Ez is a vulnerábilitás kérdései közé tartozik, és azt is mutatja, hogy például az értelmi fogyatékosság és számos mentális betegség p. az autizmus sokkal jobban érinti a férfi népességet. 21 Néhány jellegzetes testi változás az emberréválás során, melyek a nemek viszonyát is érintik Az emberréválás során az egyik alapvető változás, hogy csökken a dimorfizmus. Láttuk, hogy a különböző főemlősök között ez nagyon eltérő, az embernél, ha a különböző emberelődöket nézzük, az australopithecus, a homo erectus, és a homo habilis esetében még nagyobb volt a

dimorfizmus, amint azonban megjelenik a modern ember, a homo sapiens sapiens, akkor csökkenni kezd a dimorfizmus. Manapság azt mondjuk, hogy legalább 3 és fél millió éve elváltunk a többi emberszabásútól és a dimorfizmus fokozatosan csökken. Egy további jellemző a szőrtelenség. A népszerű brit etológus Desmond Morris (1989) egyik híres könyvének azt a címet adta, hogy A meztelen majom. Állandóan spekulálunk azon, hogy milyen előnyei lehetnek a szőrtelenségnek. Az egyik elgondolás az izzadtság-szabályozással kapcsolatos. Egy másik elgondolás szerint a szőrtelenség révén az emberi bőrfelület sokkal érzékenyebb a tapintási ingerekre, és ezeknek az ingereknek a csecsemőkortól kezdve a felnőtt korig, igen nagy szerepe van a kötődésben. Morris (2007) a csecsemőformát is kiemeli a csupaszságban: ezért csupaszabbak azután a nők, s ebben az etológiai értelemben tökéletesebb emberek, akik az állandó szexuális készenlétet is

sugallják csupaszabbságukkal s a csecsemő szerűségét. Egy harmadik döntő mozzanat az ember testi átalakulásaiban a rejtett ovuláció. Emberszabású rokonainknál a nőstény egyedek mindig büszkén hirdetik az egész csoport számára, hogy termékeny periódusban vannak. Az ember nem hirdeti társai számára, hogy termékeny periódusban van. Erről megint sok spekuláció született, és két fontos dolog származott. Az egyik, a kitartó párkapcsolat. Ott kell legyek a párom mellett mindig, és szeretgetnem kell, hiszen ki tudja, mikor esik teherbe, nekem pedig kell egy Józsika, kell egy gyerek. Azután van egy negatív érzés is ezzel kapcsolatban, a zöld szörnyeteg, a féltékenység. Nemcsak ezért kell, hogy a párom mellett legyek mindig, higy én 22 megkaphassam az érzékeny időkben, hanem azért is, mert különben megcsal és fattyúkat hoz haza. Tehát nemcsak gondoskodnom kell róla, de vigyáznom is kell rá. Míg a rejtett ovulációnak tudjuk a

szerepét, egy hasonló biológiai változásnál, a mellek megnövekedésénél nem tudjuk biztosan funkciót. Talán, ugyanúgy, mint a férfiaknál a vállak szélessége a fittség jelzése, a mellek megnövekedése a többi rokonunkhoz képest termékenységi jelzés lehet. Az emberi szexualitás néhány jellemzője:  Csökkent szexuális dimorfizmus.  A csoporton belüli versengés kicsi, ami azt jelenti, hogy a legegyszerűbb társadalmi formációkat nézve is igen ritka, hogy családon belüli versengés legyen. (Pl Ritka, hogy testvérek elszeressék egymás barátnőit stb)  A csoportok közötti viszont óriási a versengés.  Nehéz és sokat vitatott kérdés, hogy a férfiak egymás közötti versengésének vajon szexuális vagy önmagában agresszív mozzanat és, hogy milyen kapcsolat van a kettő között. Az emberre többé-kevésbé a szekvenciális monogámia a jellemző. Mik ennek az előnyei? A férfiaknál az apasági biztonság, a nőknél az

erőforrás biztosítás. Van azonban a következő nemzedék szempontjából is egy fontos jelentősége, a kötődési rendszer ráhangolódása, amelyek évtizedeken át hatnak és alakítják kapcsolatrendszereinket. A monogámia viszonylagos A mai genomikai vizsgálatok azt mutatják, hogy átlagosan rosszabbodó, kb. az emberek – attól függően, hogy milyen kultúrában nézzük – 0,5-1 százaléka nem annak az apának a gyereke, mint aminek hiszi magát. Erre lehet azt mondani, hogy sok vagy kevés, de más rokonfajokhoz hasonlítva ez azt mutatja, hogy az ember meglehetősen hűséges faj. A monogámia egyik legfontosabb evolúciós biztosítéka a féltékenységi rendszer. A féltékenységet csúnyának, negatívnak szoktuk tartani, holott a féltékenységi rendszer óriási evolúciós előnyökkel bír. 23 Nemcsak azért, mert biztosítja, hogy a kisasszonyok hűségesek legyenek a fiatal urakhoz, hanem azért is, mert csalás-detektorokat fejlesztett ki. A

féltékenység állandó lehetősége következtében lettek az emberek olyan jó arcolvasók, olyan jó pókerjátékosok. Mindaz, ami ma önálló, kognitív csoda, például, ha a tvpókereket nézzük, eredendően az arcolvasás hihetetlen finomsága, mind a féltékenységgel kapcsolatban alakult ki. Látni fogjuk majd, hogy ebből a szempontból igen érdekes és sokat vitatott eltérések vannak férfiak és nők között