Pszichológia | Felsőoktatás » Személyiséglélektani alapkérdések

Személyiséglélektani alapkérdések 1. Milyen validitási típusokat ismer? Homlokzati vagy látszó, kritérium, konvergens, diszkrimináló, konstruktum vagy tartalmi validitásokat. 2. Mit értünk alatta? - homlokzati vagy látszó validitás: a mérőeszköz – mintegy ránézésre, “arcra” – azt a konstruktumot méri-e, aminek mérésére szánták. (ránézésre mutassa azt, amit vizsgálni akar - kritérium validitás: A mérőeszköz korrelációja az ugyanazon fogalom mérésére szolgáló más eszközökkel. (valós viselkedés és a teszt jóslata fedi-e egymást) - konvergens validitás: A mérőeszköz mennyire kapcsolódik olyan egyéb személyiségjellemzőkhöz, amelyek elméletileg hasonlóak a mért jellemzőhöz. - diszkrimináló validitás: A skála függetlensége olyan jellemzőktől, melyeket nem szándékoztak mérni vele - tartalmi vagy konstruktum validitás: A mérőeszköz mennyire kapcsolódik olyan egyéb személyiségjellemzőkhöz, amelyek

elméletileg hasonlóak a mért jellemzőhöz. 3. A személyiségteszt reliabilitásának milyen típusait ismeri? Időbeli - Ismételt méréses, belső, értékelői vagy megítélők közötti realiabilitás 4. Mit értünk alatta? - időbeli reliabilitás: A különböző időpontokban végzett mérések eredményeinek nagyjából egyezniük kell. - belső reliabilitás: A személyiség ugyanazon aspektusára vonatkozó megfigyelések következetességére vonatkozik. - megítélők közötti reliabilitás: Az egyik megfigyelőt a másikkal ellenőrizzük 5. Hogyan szól Allport definíciója a személyiségről? A személyiség az ember pszichológiai és fiziológiai alrendszereinek aktív és dinamikus szerveződése, mely létrehozza az egyén jellegzetes viselkedés-, gondolat és érzelem mintázatait. 6. Írjon példát jellegzetes viselkedési mintázatokat magyarázó személyiség elméleti modellre? Jellegzetes viselkedés - valaki mit szokott, vagy mit nem szokott

csinálni) valaki mindig udvarias az eladókkal és ez bármely helyzetben egy következetesen kialakult viselkedés. 7. Írjon példát jellegzetes gondolkodási mintázatokat magyarázó személyiség elméleti modellre? A gondolat - nem látható (valaki általánosít, tipizál, ezért akkor is gyűlölni fogja az etnikumot, ha az adott illetőt nem is ismeri. 8. Írjon példát jellegzetes érzelmi mintázatokat magyarázó személyiség elméleti modellre? A világhoz való viszonyunkat fejezi ki, biológiai, fiziológiai alapjai vannak. Jellemeznek bennünket (harag, lobbanékony típus, szalmaláng típus, gyorsan cselekszik, de el is felejti) pl. valaki túlérzékeny, ezért állandóan megsértődik. 9. Írjon példát a személyiség aktív, dinamikus működését magyarázó személyiség elméleti modellre? Aktív – valamilyen feladatot lát el, Dinamikus – az alrendszerek kölcsönhatásban vannak egymással. Belső erő, mely tetteinket befolyásolja, pl. valaki

karrierista vagy családcentrikus 10. Sorolja fel a személyiséglélektan melyik elméleti megközelítésével foglalkoztunk a félév során? (diszpozicionális, biológiai, dinamikus/pszichoanalitkus és neoanalitikus, tanuláselméleti, fenomenológiai, kognitív) 11. Mit jelent eredetileg a “persona” kifejezés, amelyet a személyiség megnevezésére használnak a legtöbb európai nyelvben? Az ókori latinban eredetileg maszkot jelentett (a megjelenésen van a hangsúly, nem a belső szervezettségen), később már a maszkot viselő játékost is, aztán fontos személyt. 12. Mi a különbség a személyiségtípusok és a személyiségvonások között? A személyiségtípus olyan éles határú, (nem folytonos) személyiség kategória, amelybe az emberek vagy beletartoznak, vagy nem. A személyiségvonások olyan folytonos változók vagy dimenziók, amelyek mentén minden ember elhelyezhető (személyiségdimenziók, amelyek mentén az emberek különböznek

egymástól). 13. Milyen eljárást nevezünk faktoranalízisnek? Az együtt járó mérési mutatók csoportjának feltárására használt statisztikai eljárást. A faktoranalízis arról tájékoztat, hogy mely tételek (vagy megfigyelői osztályzatok stb.) járnak együtt) 14. Mit mutat meg a korreláció? Két dimenzió vagy változó ismételten tapasztalt szisztematikus együtt járása. A korrelációs elemzés azt mutatja meg, hogy két változó együtt járása milyen mértékben jelezhető előre. Ez a vizsgálat a kapcsolat két jellemzőjét, az irányát és erősségét határozza meg. 15. Mit értünk valószínűségi szint / szignifikancia szint alatt? A korrelációs értéket (vagy más statisztikai mérőszámot) eredményező számítások arra engednek következtetni, hogy a tapasztalt összefüggés nem véletlenszerű tényezők terméke. Szignifikancia = annak valószínűsítése, hogy valamely összefüggést nem a véletlen okozott. 16. Nevezzen meg

minden teszt mellett egy olyan személyt, akinek lényeges szerepe volt az adott teszt kidolgozásában! Lásd 17, 20 17. Nevezze meg az alábbi tesztek alkotóit: - MMPI (Minnesota), CPI (California) 16PF, TAT, Rorschach, MBTI (Myers-Briggs), NEO-PI, EPQ, Rep-teszt MMPI – Hathaway – McKinley CPI – Gough 16PF – Cattel TAT – Murray Rorschach – Freud MBTI – Jung NEO-PI – McCrae - Costa EPQ - Eysenck Rep-teszt - Kelly 18. Mit nevezünk személyiségleltárnak? Személyiségleltár = inventory az olyan mérőeszközök, amelyek a személyiség több dimenzióját mérik 19. Milyen pszichoanalitikus mechanizmusra támaszkodnak az alábbi tesztek: - Rorschach, TAT. Szondi Kivetítés (projekció) – úgy csökkentjük szorongásunkat, hogy saját elfogadhatatlan impulzusainakt, kívánságainkat, vágyainkat valaki másnak tulajdonítjuk. 20. Párosítsa össze - Hathaway – McKinley, Gough, Cattell, Murray, Freud, Jung, McCrae-Costa, Eysenck, Kelly - MMPI (Minnesota),

CPI (California) 16PF, TAT, Rorschach, MBTI (Myers-Briggs), NEO-PI, EPQ, Rep-teszt Hathaway – McKinley : MMPI Gough – CPI Cattel – 16PF Murray – TAT Eysenck - EPQ Kelly – Rep-teszt Jung – MBTI Freud – Rorschach McCrae- Costa – NEO-PI 21. Sorolja fel a hippokratészi vérmérsékleti típusokat! szangvinikus, flegmatikus, kolerikus, melankolikus 22. Jellemezze 4 tulajdonsággal a szangvinikust! könnyed, szociábilis, társaságkedvelő, bőbeszédű, készséges, élénk, gondtalan, vezető 23. Jellemezze 4 tulajdonsággal a flegmatikust! Passzív, gondos, komoly, békés, megfontolt, megbízhatóm kiegyensúlyozott, nyugodt 24. Jellemezze 4 tulajdonsággal a kolerikust! Aktív, optimista, impulzív, változékony, izgulékony, agresszív, nyugtalan, sértődékeny 25. Jellemezze 4 tulajdonsággal a melankolikust! Csendes, pesszimista, emberkerülő, megfontolt, merev, szeszélyes, szorongó, tartózkodó Írja le, hogy a két alapvető eysencki

személyiségvonást (dimenziót) figyelembe véve mi jellemzi: Stabil (emocionálisan) 26. a szangvinikust! extravertált + stabil (érzelmileg) F 27. a flegmatikust! introvertált + stabil (érzelmileg) 28. a kolerikust! Extravertált + labilis (érzelmileg) Sz Introvertált 29. a melankolikust! Inrtovertált + labilis (érzelmileg) M Extravertált K Labilis (emocionálisan) 30. Mire építette Cattell a személyiségmérő eljárást? (lexikális kritérium) Az évezredek során kifejlődött nyelvek mindegyike tartalmaz szavakat az összes létező viselkedés-tulajdonság leírására. A vonás fontosságát feltehetően az is mutathatja, hogy hány szóval lehet leírni. Az a személyiségtulajdonság, amelyre sok szót találunk a szótárban valószínűleg fontosabb annál, mint amelyikre csak néhányat. Ez az elv az ún lexikális kritérium 31. Sorolja fel az öt nagy személyiségdimenziót (Peabody és Goldberg elnevezéseivel)! Hatalom, szeretet, munka,

érzelem, intellektus Röviden, 3-4 jellemző tulajdonsággal írja le, mit takar a: 32. Hatalom (energia) faktor: szociális alkalmazkodókészség, “kiáradás”, magabiztosság, extraverzió 33. Szeretet faktor: konformitás, kellemesség, szeretetreméltóság, barátságos szolgálatkészség, együttműködés 34. Munka faktor: teljestményigény, lelkiismeretesség, felelősségérzet 35. Érzelem faktor: érzelmi kontroll, emocionalitás, neurocitizmus 36. Intellektus faktor: kutató intellektus, kultúra, intelligencia, nyitottság a tapasztalatokra 37. Mit állít a személyiség idiografikus értelmezése? (Allport) A hangsúly az ember személyiségének egyediségére összpontosít. Léteznek olyan vonások, amelyekkel csak egy ember rendelkezik. 38. Mit állít a személyiség nomotetikus értelmezése? Az emberek összehasonlítására irányuló megközelítés. Akkor lehetséges, ha a vonások jelentése megegyezik a legkülönfélébb emberek esetében. 39.

Mit állít a személyiség szituacionista értelmezése? A viselkedés elsődleges meghatározói a helyzetek, helyzeti változók. Többet számítanak, mint a személyiségváltozók. 40. Mit állít a személyiség interakcionista értelmezése? A személyiség a helyzetektől függően és fordítva, a helyzetek a személyiségtől függően határozzák meg a viselkedést. Az interakcionizmus szemlélete szerint a személyiségvonások és a helyzetek egymással kölcsönhatásban befolyásolják a viselkedést. Bizonyos helyzetek pl megengedik, vagy akár elő is hívják az egyéni különbségek megjelenését, míg más helyzetek nem. Az emberek maguk választják meg, hogy milyen helyzetekbe kerülnek, és saját tevékenységükkel a helyzetek természetére is hatással vannak. 41. Mit értünk implicit személyiségelmélet alatt? A személyiségvonások együttjárására vonatkozó hétköznapi elképzeléseket. Az emberek bizonyos feltételezéseket alakítanak ki

magukban a személyiség felépítéséről, amit aztán megfontolás nélkül alkalmaznak, amikor másokat megítélnek. A feltételezett kapcsolatoknak ezt a mintázatát implicit személyiségelméletnek nevezzük. 42. Igaz-e, hogy mindnyájan laikus pszichológusként gondolkodunk: törvényszerűségeket konstruálunk, hogy jobban megértsük az embereket? Igaz. (23 o) elméleteket és 43. Mit nevezünk attribúciónak? Valamely esemény okára vagy okaira történő következtetés. Az események okainak megítélése Tulajdonságokkal való felruházkodás. 44. Milyen két lényegi típusa van az attribúciónak? Két dimenziója: okság helye: a viselkedés oka lehet belső, vagyis a személyiség része (képesség, erőfeszítés) vagy külső: a személyiségen kívülálló véletlen tényezők (feladat nehézsége) Stabilitásának foka: viszonylag stabilak, tartósak (képességek), átmenetiek, időről időre változnak (erőfeszítés) Belső vagy diszpozicionális

attribúció / a viselkedésért elsősorban a személyre vonatkozó tulajdonság, motívum attitűd a felelős/ Külső vagy szituációs attribúció /a viselkedésért külső ok a felelős pl. pénz, szociális normák, fenyegetés/ 45. Mit nevezünk alapvető attribúciós hibának? Az emberi viselkedésre vonatkozó okozati séma túl nagy súlyt helyez a személyre és túl keveset a helyzetre. Ezt a szituációs attribúcióktól a diszpozicionális attribúciók felé való eltolódást alapvető attribúciós hibának nevezzük. 46. Melyik attribúciós típuson alapul a személyiséglélektani elméletek túlnyomó többsége? A diszpozicionális /belső/ attribúción mely a viselkedésért a személyiséget teszi felelőssé. 47. Soroljon fel (elsődleges) biológiai/fiziológiai/zsigeri/viscerális szükségleteket! (Murray) Táplálék, víz, levegő, szexuális kapcsolat igénye, fájdalom elkerülése 48. Soroljon fel (másodlagos) pszichogén szükségleteket!

Hatalomvágy, teljesítményszükséglet 49. Mi a különbség a szükségletek és a motívumok között? A szükséglet olyan belső állapotot jelent, ami nem teljesen kielégítő, valaminek a hiányát jelzi, ami a kielégítő állapothoz szükséges lenne. Irányító szerepük van, azt határozzák meg, hogy a sok lehetséges cselekvés közül melyik fog megjelenni az adott időpontban. A motívumok az emberek gondolataiban és elképzeléseiben jelennek meg, ezek a gondolatok kívánatos (vagy nem kívánatos) célkategóriákra vonatkoznak, így érzelmileg színezettek. Az emberi cselekedetben tükröződnek. A szükséglet olyan fizikai feltétel, amelyet nem érzékelünk közvetlenül, viszont ez a feltétel alakítja ki azt a motivációs állapotot, amelyet már közvetlenül átélünk. A pszichológiai eredetű szükségletekre és a belőlük következő motívumokra nehezebben alkalmazható ez a különbségtétel, mint a biológiai szükségletekre.(104 o) 50.

Sorolja fel azokat a tényezőket, amelyekből Murray (Lewin) szerint a motívumok felépülnek! Szükséglet, hiányállapot (fiziológiai izgalmi szint); környezeti nyomás; incentív érték (motivációt beindító érték); elvárások (expektancia) 51. Milyen tipikus konfliktusba kerülhetnek motívumaink? (megközelítés-elkerülés, megközelítés-megközelítés, elkerülés-elkerülés) Megközelítés - elkerülés A megközelítés-elkerülés motívumok elkülönítésének elvét vizsgáljuk, akkor be kell látnunk, hogy ez az elv mindenmás motívum esetében is alkalmazhatók. Pl Murray listájáról a kapcsolatteremtési kezdeményezést gyakran a másokkal való együttlét (affiliációs szükséglet) vágya motiválja, ám ugyanígy motiválhatja a magány vagy az egyedüllét keresése is. A két motívum nem feltétlen egyezik egymással. Az egyik a megközelítésre, a másik pedig menekülésre vagy elkerülésre késztet Az a gondolat, hogy adott viselkedés

ugyanúgy visszavezethető megközelítő vagy elkerülő motívumra (vagy a kettő kombinációjára) számos kérdést vet fel azzal kapcsolatban, hogy az emberek miért éppen azt teszik, amit tesznek. Bizonyos célok felé törekednek, vagy inkább menekülni szeretnének, elkerülni bizonyos dolgokat. 52. - Sorolja fel, milyen 6 alapvető pszichogén motívumcsoportot különített el Murray! Ambíció – teljesítmény, elismerés Élettelen tárgyakhoz való kötődés: birtoklás, tartalékolás A státusz védelme – sérthetetlenség, rejtőzködés, védekezés Hatalom: dominancia Embertársi érzelmek: affiliációs, elutasítás, gondozás, játék Információcsere: megismerés, oktatás (109.o) 53. Miért alkalmazott a leltárszerű tesztek kérdései helyett képeket motívációink vizsgálatára Murray? Azért mert a viszonylag erős latens szükségletek kivetülnek a személy fantáziájában, és ez valamilyen ingertárgyra vetül. Az appercepció elve szerint

a kitalált történetekben felbukkanó témák a latens motívumokat tükrözik, vagyis a személyek az őket foglalkoztató motívációs célokat beleviszik a történetbe. 54. Mire ösztönöz bennünket a teljesítménymotiváció? Jól, még jobban végezzük dolgainkat, hogy örömet leljünk abban, ha legyőzünk bizonyos akadályokat, a sikeres célbaérés vágya motiválja. 55. Hogyan akar teljesítményt elérni, aki sikerorientált? Sikeres szeretne lenni. A közepes nehézségű feladatokat kedveli, keményen és kitartóan dolgozik, olyan munkahelyet választ amely kihívást jelent, de realisztikus célokat nyújt. 56. Hogyan akar teljesítményt elérni, aki kudarckerülő? El akarja kerülni a kudarcot. A nagyon könnyű és a nagyon nehéz feladatokat választja, azért mert a nagyon könnyűt biztos meg tudja csinálni, a nagyon nehezet pedig valószínűleg más sem tudja elvégezni és így ez kevésbé rossz fényt vet rá. 57. A nevelés hogyan alakít ki

sikerorientált attitűdöt? Ha a szülők a magas teljesítményt rendszeresen jutalmazzák a gyerek a magas teljesítményt fogja preferálni, így kialakul a sikerorientált attitűd. 58. A nevelés hogyan alakít ki kudarckerülő attitűdöt? Ha a szülők rendszeresen büntetik vagy elmarasztalják a gyereket a kudarc miatt, a gyerek arra törekszik majd, hogy elkerülje a kudarcot és így kialakul a kudarckerülő attitűd. 59. Minek tulajdonítja /attributálja sikerét a kudarckerülő? A környezetnek, szerencséjének. 60. Minek tulajdonítja /attributálja sikerét a sikerorientált? Saját magának, énjének, tudatának, képességeinek. 61. Mire ösztönöz bennünket a hatalomszükséglet? Hatást gyakoroljunk másokra, presztízsre, pozícióra és befolyásra tegyünk szert. Társadalmi elismerés 114.o 62. Adler szerint mi alakítja ki már kisgyermekkorban a hatalomvágyat? A kisebbrendűségi érzés – csökkentértékűségi érzés (testileg vagy lelkileg

fogyatékosnak érzi magát) és a születési sorrend. 63. Írjon 3 olyan szakmát, foglalkozást, amely a magas hatalomszükséglet kielégítést ígéri! Rendőr, bíró, pedagógus, politikus, vezető pozíciók 64. Mire vágyik az, akinek magas az affiliációs szükséglete? Az emberek társaságára, másokkal való időtöltésre, szociális kapcsolatok kialakítására, fenntartására (másokkal való interakcióra) Nem valami más cél elérésének eszköze, önmagáért való cél. Arra, hogy minél több időt töltsön másokkal, kapcsolatokat alakítson ki és tartson fenn. Az ilyen emberek érzékenyebbek a szociális befolyásolásra, idejük nagy részében kommunikálnak valakivel, és ha egyedül maradnak, akkor is azon törik a fejüket, hogyan lehetnének együtt másokkal. 116.o 65. Lehet-e egy 4 éves gyerek esetében hatalomszükségletről beszélni? Igen. Arra törekszik, hogy egyre ügyesebben és jobban hajtsa végre amit tesz Egészséges énműködés

fontos eleme – nagy fejhajtóerő. Minden egészséges embert ez hajtja a magasabb szintű tökéletesség, integráció felé. 66. Mire késztet bennünket az intimitásszükséglet? Hogyan különítjük el az affiliációtól? Intimitásszükséglet: meleg, szoros, kölcsönös kommunikációs kapcsolatba kerüljünk egyvalakivel, abban megegyezik az affiliációs szükséglettel, hogy a másokkal való együttlét önmagában a cél, és nem csak egy eszköz valamely más cél eléréséhez. De túl is megy az affiliációs szükségleten azzal, hogy ebben az esetben a hangsúly a közelségen és a másik felé irányuló nyitottságon van. Míg az affiliációs motívum aktív, küzdő “cselekvő” hozzáállás a kapcsolathoz, addig az intimitásszükséglet jóval passzívabb, kevésbé kontrolláló, csupán “létező” irányultság. 117 o 67. A perszonológia a személyiség fogalmát idiografikusan, vagy nomotetikusan értelmezi? Idiografikusan, amely a hangsúlyt

az ember egyediségére helyezi. 68. Hogyan nevezte el Sheldon testalkati típusait? Testalkati típusok – szomatotípusok - endomorfia: kövérségre való hajlam: puha, gömbölyű (PIKNIKUS) - mezomorfia: izmosodásra való hajlam: kemény, szögletes (ATHLETIKUS) - ektomorfia: soványságra való hajlam: finom, gyenge, törékeny (LEPTOSZOM) Sheldon szerint a három jellemző azt tükrözi, hogy a fejlődés során melyik embrionális csíralemez kapott nagyobb hangsúlyt, ezért nevezte el az egyes jellegzetességeket az emberi csíralemezek alapján. 69. Milyen pszichogén betegségekre hajlamosak az egyes sheldoni típusok? A túlsúlyosak (endormorf - piknikus) mániás depressziós elmezavarra (PMD), a másik kettő: skizofréniára (SCH) 70. Melyik életkorban alakulnak ki a sheldoni típusok? Embrionális korban, a megtermékenyített petesejt osztódásakor . 71. Melyik az a 3 személyiségdiszpozíció, ami Buss és Plomin szerint biológiailag is meghatározza a

temperamentumunkat? - aktivitási szint: a személy általános energia vagy viselkedések kimenetele (erőteljesség – vigor), a személy viselkedésének intenzitása, amplitúdója - szociabilitás: másokkal való együttélésre irányuló hajlam és a magányosság kerülése, nem egyenlő a társas jutalmak, dícséret, megbecsülés iránti vággyal. - emocionalitás: a fiziológiai izgalom gyors és intenzív megemelkedésére hajlamosít, érzelmileg felkavaró helyzetekben. Három érzelemre: distressz érzés (kellemetlen feszültség), hühre, félelemre vonatkozik. 72. Mire használják az ún ikerkutatásokat? Az ikerkutatásokban az egypetéjű ikerpároknál tapasztalt korrelációs értékeket hasonlítják össze a kétpetéjű ikreknél tapasztalt együttjárásokkal. Vagy olyan módszer melynek során a monozigóta ikerpárok hasonlóságát vetik össze a heterozigóta ikerpárok hasonlóságával. 161.o 73. Mivel foglalkozik a szociobiológia? Társas

viselkedés biológiai alapjait tanulmányozza. 74. Mivel foglalkozik az evolúciós pszichológia? Az öröklődésnek az emberi személyiség alakulásában játszott szerepével. Az evolúciós folyamatok sokkal erőteljesebb hatást gyakorolnak minden ember viselkedésére, ez a gondolkodási irány az evolúciós pszichológia. 75. Szolgálhatja-e egy ember hősiessége (szélsőséges önfeláldozása) a túlélést? Indokolja! Igen. Ha a szélsőségesen altruista cselekedet (amibe belehalhatunk) rokonaink egy csoportját menti meg, akkor ez bizonyos értelemben segíti genetikai állományunk továbbörökítését, hiszen rokonaink genetikailag hasonlóak hozzánk. Ezt a folyamatot rokonszelekciónak emlegetik 151o 76. Mi az altruizmus? Másokról való gondoskodás akár saját jólétünk, életünk feláldozásával is. 77. Bizonyítható-e, hogy a párválasztásunk már a génjeinkben kódolva van? Indokolja! Igen. Rusthon szerint az emberek azokhoz az embertársaikhoz

vonzódnak inkább, akik hasonló genetikai készletet hordoznak. Nyilvánvalóan szelektálunk a lehetséges partnerek között, számtalan változó mentén rangsorolva a jelölteket, s e változó némelyike, úgy tűnik genetikailag is meghatározott. 78. A homoszexualitást hogyan értelmezhetjük a személyiség szituációs nézőpontjából? Az emberek viselkedésének meghatározásában a helyzeti változók többet számítanak, mint a személyiségváltozók. (87 o) 79. A homoszexualitást hogyan értelmezhetjük a személyiség biológiai nézőpontjából? Genetikailag meghatározott, szerepet játszanak a nemi irányultság kialakulásában 80. A homoszexualitást hogyan értelmezhetjük a személyiség interakciós nézőpontjából? A viselkedészavarok a hajlam és a terhelő helyzet kölcsönhatásaként alakulnak ki. Vannak olyanhelyzetek, amelyek a hajlam kifejeződését elősegítik, és vannak olyanok, amelyek nem. (97 o) Sem a helyzet, sem a személyiség

önmagában nem elegendő, a helyzet bizonyos emberekre hat (akiben van hajlam), másokat nem befolyásol. 81. Mi a funkciója az ARASnak /formatio reticularisnak/ agytörzsi hálózatos állománynak? Az introvertáltak és az extavertáltak közötti különbség az agy ARAS: felszálló retikuláris aktiváló rendszerétől (formatio reticularis, agytörzsi hálózatos állomány) függ. Ez a rendszer fokozza és csökkenti az agy más, magasabb régióinak általános aktivitását (arousal), részt vesz az éberség és a figyelmi összpontosítás fenntartásában, alvás-ébrenléti ciklus szabályozásában. Ha az ARAS aktivitása magas: tisztafejű, élénk, ha alacsony: tompa és álmos. Az ARAS nyugalmi aktivitása magasabb az introvertáltaknál, éberebbek, hajlamosak az arousal szint túlzott megemelésére. 82. Igaz-e, hogy az extrovertáltak alapvetően biológiailag izgatottabbak, mint az introvertáltak? Nem. Az introveltáltaknak alapvetően magas az éberségi

szintje Lásd: előző kérdés 83. Gray szerint melyek a hippokratészi (eysencki) rendszer valódi alapdimenziói? A szorongás (függőleges tengely) és az impulzivitás (vízszintes tengely). 171 o Emocionálisan labilis szorongás magas introvertált Alacsony stabil extravertált impulzivitás 84. Kik azok, akik Zuckermann szerint hajlamosabbal extrém sportokat művelni? A szenzoros élménykeresők (biológiai perspektíva) a magas szintű szenzoros élménykereséssel jellemezhetők folytonosan új, összetett, változatos, izgalmas élményt keresnek. (gyorsan vezet, drog, alkohol, extrém sport, kockázatkeresés) 85. Mi jellemzi a szociopata személyiséget? Következményeket figyelmen kívül hagyó, impulzív viselkedés. Antiszociális személyiség, amely a következményeket figyelmen kívül hagyó, impulzív viselkedésben fejeződik ki. Képesek tanulni a büntetésből, ha valami arra kényszeríti őket, hogy több figyelmet fordítson a büntetésre, de

általában nem figyelnek eléggé a büntetésre, így amikor bekövetkezik, nem tanul belőle. A személy az intenzív élmények hajszolása során nincs tekintettel a társas konvenciókra. 86. Rajzolja fel Freud topografikus modelljének részeit! A tudatos és tudatelőttes terület része között a tartalmak könnyen mozognak oda-vissza. A tudatos és tudatelőttes részből a tartalmak a tudattalanba is kerülhetnek. Ha valami egyszer tudattalanná vált, többé nem tudatosítható, mert egy mentális kapu megakadályozza a hozzáférést. Tudatos Tudatelőttes Egyirányú mentális kapu Tudattalan 87. Rajzolja fel Freud strukturális modelljének részeit! ID (Ösztönén) (Eros, Thanatos) Szuperego (Felettes én) (ideálok, szabályok, normák) EGO (én) világ 88. A személyiség mely részeit jellemzi az örömelv és a realitáselv? Örömelv – ösztönén (ID) a személyiség összes öröklött, ösztönös és primitív aspektusát magba foglalja.

realitáselv: én (EGO) a valóságelvnek megfelelően működik. A viselkedésnek a külső világ állapotát kell szem előtt tartania, nem pusztán a belső szükségleteket és vágyakat. 89. Mi az énerő? Az egonak az a képessége, hogy mennyire hatékonyan tud működni az összeütköző erők követelményei között. Kisebb énerővel rendelkező ember felőrlődik a problémák között Nagyobb énerővel rendelkezők problémák nélkül kezeli a kényszerítő erőket. (ösztönén szükségleteit, felettes én morális utasításait, valóság korlátozó erőit) 90. Hol “lakik” az énideál? A szuperego (felettes én) egyik része. A szülői és társadalmi értékeket foglalja magában – mi a helyes, és helytelen. 91. Honnan furdal a lelkiismeret? Szuperego (felettes én). Helytelen viselkedést meghatározó szabályokat tartalmazza 92. Milyen erők között kell rendet tennie az Egonak? Az ego-nak együttesen kell kezelnie az ösztönén szükségleteit, a

felettes én morális utasításait és a valóság kényszerítő erőit. 93. Mi a katexis? Amikor energiát fektetünk egy cselekvésbe vagy egy képzetbe, megszállás – katexis történik. Minél fontosabb a tárgy vagy cselekvés, annál több energiát fektetünk (katektálunk) bele. 94. Mit nevezett Freud Eros-nak és Thanatos-nak? Eros: élet és szexuális ösztönök együttesen. Azoknak a drive-oknak az összessége, amelyek a túléléssel, szaporodással és a gyönyörrel kapcsolatosak. (erotikus vágy, éhség, fájdalom kerülése) Thanatos: halálösztön. Az ember tudattalanul arra vágyik, hogy visszatérjen abba az élettelen állapotba, ahonnan jött. A halálösztön kifejeződését általában ellenőrzés alatt tartják az életösztönök, ezért a halálösztön hatásai láthatatlanok. 95. Sorolja fel az énvédő mechanimusokat! Elfojtás – az ösztönén impulzusainak és más fenyegető tartalmaknak kiszorítása a tudatból Tagadás – annak

elutasítása, hogy elismerjük valaminek a realitását, ami a pszichén kívül helyezkedik el. A többi elhárítás az elfojtással együtt jár: Projekció – elfogadhatatlan tartalmaink másvalakinek tulajdonítása Racionalizáció – viselkedésünk hihető és elfogadható, ugyanakkor helytelen magyarázata Intellektualizáció- a gondolatok leválasztása érzelmekről, és csak a gondolatok tudatba engedése az érzelmek nélkül Reakcióképzés – a belső impulzusokkal éppen ellentétes viselkedés Regresszió – visszatérés egy korábbi fejlődési szakaszra jellemző viselkedésmódhoz Eltolódás – az impulzus áthelyezése egy másik, általában biztonságosabb célra Szublimáció. Az elfogadhatatlan impulzus elfogadhatóvá tétele 96. Mitől védenek az énvédő mechanizmusok? Az én elhárító mechanizmusok segítségével küzd a szorongás ellen (énvédő stratégia). Az elhárítási mechanizmus olyan eljárás vagy taktika, amit az én fejleszt

ki, hogy könnyebben megküzdhessen a szorongással. Két közös tulajdonságuk van: tudattalanban működnek, eltorzítják, átalakítják vagy meghamisítják a valóságot. 97. Mi a libidó? Az életösztönök által létrehozott pszichés energia összessége. 98. Milyen típusai vannak a szorongásnak a pszichoanalízis szerint? (Freud) - reális szorongás: külső világ valós fenyegetései, veszélyei miatt érzett félelem, objektív valóság az alapja, ha elkerüljük a helyzetet megszűnik a szorongás (pl. megharaphat a kutya) - neurotikus szorongás: attól félünk, hogy az ösztönén impulzusai kikerülnek az ellenőrzésünk alól, és olyat teszünk, amiért büntetés jár. A veszély a személyen belülről, az ösztönén vágyaiból ered - morális szorongás: akkor lép fel, amikor megszegtük vagy megszegni készülünk erkölcsi szabályainkat. Ha morális érzésünk tiltja a csalást, morális szorongást élünk át A felettes én részét képező

lelkiismerettől való félelem. 99. Miért álmodunk – a pszichoanalitikusok szerint? Milyen értelme van az álmainknak Freud, ill. Jung szerint? Freud szerint a tudattalan az álmokban is kifejezésre jut. A manifeszt (nyílt) álomtartalom: az álmodó tényleges álomképei, latens (lappangó) álomtartalom: azok a tudattalan gondolatok, érzések, vágyak, amelyekből a manifeszt álomtartalom kialakul. Az álom lehetőséget teremt arra, hogy a tudattalan vágyak megjelenhessenek, de csakis szimbolikus, felismerhetetlen formában. Freud szerint az álmok egyediek. Jung szerint: kollektív (közösségi) emlékek, tapasztalatok vannak 100. Mi a szublimáció? Az energia a szociálisan el nem fogadott tárgyról egy társadalmilag megfelelő cselekvésre tolódik át. Az ösztönén impulzusainak átalakítása szociálisan elfogadható cselekvéssé. 101. Mire való a szabad asszociáció? Terápiás módszer, melyben a páciensek habozás nélkül ki kell mondania mindent, ami

eszébe jut (pszichoanalitikus terápia) 102. Van-e pszichológiai haszna a vicceknek? Van. Freud szerint a vicc kimondatlan, legátolt gondolaton alapul A viccmesélés olyan módszer, amely a gátlás körül settenkedik, eltereli a figyelmet és elaltatja a belső cenzort. Amikor jön a poén, a tejtett gondolat hirtelen kifejezésre jut, de ekkorra a cenzor már elkésett. Az az energia, amelyet addig a rejtett gondolat elfojtására fordítottunk, most nevetésben szabadul fel. Freud szerint a vicc élvezetének legmélyebb forrása az a katarzis, amely az elfojtott gondolat felszabadításából ered. (236 o) 103. Milyen alapvető személyiségtípusokat határozott meg CG Jung? Introvertált: hajlamos arra, hogy sokat legyen egyedül, visszafogottan viselkedik, jobban szereti a magányos tevékenységeket. Feszültség esetén visszahúzódik saját világába Extraveltált: nem visszafogott, társaságkedvelő, feszültség esetén olyan társaságot keres, ahol

kibeszélheti magát. 104. Melyik az Ego alapvető tevékenységi módjai Hartmann szerint? (énpszichológia) Csökkenti az ösztön és a felettes én, ösztön és külvilág közötti konfliktusokat – a személyiség ún. konfliktusos szférájában fejti ki működését. Kognitív folyamatai révén a környezethez való alkalmazkodást teszi lehetővé – konfliktusmentes szférában működik. 105. Milyen formái vannak az énautonómiának? - elsődleges énautonómia: a gondolkodás, tervezés, képzelet, ismeretek elrendezése, az énfolyamat közvetlenül is kielégüléshez vezet, a hatékonyság érzése önmagában is örömszerző. - Másodlagos énautonómia: az az énfunkció, amelyet eredetileg egy bizonyos cél elérése érdekében gyakoroltunk, jóval az eredeti cél elérése után is felhasználható. (az énfunkció saját jogán jut kielégüléshez. (260o) 106. Mit nevez Allport funkcionális autonómiának? Ha az eredetileg bizonyos célból végzett

viselkedés akkor is fennmarad, amikor az eredeti cél már nem áll fenn, ekkor mondjuk, hogy viselkedés funkcionális autonómiává vált., mintha a viselkedés önmaga céljává vált volna. 107. Hasonlítsa össze White által leírt két alapvető motívumot (effektancia, kompetancia) és McClelland pszichogén szükségleteit! Effektancia motívum: arra ösztönöz, hogy hatást gyakoroljunk a környezetre. Gyermekkorban az én energiáinak ez a fő levezetési módja. Fokozatosan alakul át kompetencia motívummá Kompetenciamotívum: arra késztet, hogy hatékonyabban bánjunk környzetünkkel ( a célok elérése ugyan kielégíti a cél elérésére irányuló késztetést, de nem biztos, hogy maga a cél szerepet kap a kompetenciaszükségletben. McClelland – pszichogén szükségletei: McClelland a motivációs megközelítés képviselője úgy véli, hogy a motívumok az emberek gondolataiban és elképzeléseiben jelennek meg, érzelmileg színezettek. Akik

különbséget tesznek szükségletek és motívumok között, ezt részben szubjektív élmény alapján teszik. A pszichogén szükségletekre és a belőlük keletkezett motívumokra nehezebben alkalmazható ez a különbségtétel. 108. Értelmezze az egokontroll és az egorugalmasság fogalmait! A két fogalom az énműködés két jellemzője. Az egokontroll arra utal, hogy a személy általában mennyire módosítja vagy gátolja késztetései kifejeződését. Lehetnek alulkontrollálók, akik nem tudják elhalasztani a kielégülést, érzéseiket, vágyaikat azonnal kifejezésre juttatják. A túlkontrollálók állandóan késleltetik a kielégülést, gátolják cselekedeteiket, és érzéseiket, ellenállnak a külvilág csábításainak. Életük szervezett és rendezett Középen helyezkednek el, akik bizonyos mértékig gátolják és szabályozzák késztetéseiket, de nem viszik túlzásba. Egorugalmasság: ez teszi lehetővé az egokonrtoll mértékének

módosítását bármelyik irányban az adott helyzet követelményeinek megfelelően. A nagy egorugalmassággal rendelkező személyek rendkívül találékonyan alkalmazkodnak a változó körülményekhez. (262 o) 109. Mit értett Adler életstílus alatt? A személy jellemző kisebbrendűségű érzése, a mód, ahogyan általában a fölényre törekszik. Az egészséges életstílusok az élet fontos területén az alkalmazkodást elősegítő módon mozdítják előre a személy fejlődését: értelmes célok kiválasztását, jó kapcsolatok kialakítását teszik lehetővé. Hibás életstílus: kisebbrendűségű érzésre úgy reagál, hogy pl. mások felett próbál uralkodni, függővé válik valakitől, elkerüli a konfliktus helyzeteket. 110. Milyen kapcsolat van a mítoszok és a jungi pszichológia között? Jung úgy képzelte, hogy az emberek kollektív tudattalanban vagy “faji emlékekben” osztoznak, olyan emlékekben, amelyek emberi, ember előtti

őseinktől maradtak ránk. Szerinte ezek a tudatosan nem előhívható emlékek számtalan generációra nyúlnak vissza. Ezek képezik az ún archetípusok alapját Az archetípusok a világnak azon vetületei, amelyek felismerésére az emberek öröklött adottságokkal rendelkeznek, pl. születés, halál, hatalom, varázslat, egység, isten, önkép self Jung szerint ezek mindegyike megtalálható az egyénben, mivel ezek az emberi és ember előtti tapasztalatok részét képezik már évezredek óta. (258 o) 111. Mit nevez Horney alapszorongásnak? Az emberek már kora gyermekkoruktól érzik azt a bizonytalanságot, hogy szüleik elhagyják őket, és gyámoltalanul maradnak, elszigetelődnek egy ijesztő és ellenséges világban. Ez az érzés egyesekben kínzóbb, erősebb, mint másokban. Az alapszorongást csökkentheti, ha otthonunk biztonságot, bizalmat, szeretetet, melegséget és toleranciát nyújtott számunkra. 112. Mit nevez Kohut szelfnek? Selftárgy – annak a

személynek a megjelölésére használta, aki kielégíti belső szükségleteinket. Kora gyermekkorban a selftárgyakat (szüleinket) a szó legszorosabb értelmében saját selfünk (énünk?) kiterjesztéseként éljük meg. A későbbiek során a selftárgy bármely személyt jelenthet abban a formában, ahogyan őt a saját self-struktúránkban megéljük. (282 o) 113. Milyen 8 szakasza van az eriksoni fejlődésmodellnek? - csecsemőkor (1) bizalom, bizalmatlanság - kisgyermekkor (2-3) autonómia , kétségbeesés - óvodáskor (3-5) kezdeményezés, bűntudat - iskoláskor (6-11) teljesítmény, kisebbrendűség - serdülőkor (12-20) indentitás, szerepkonfúzió - fiatal felnőttkor (25) intimitás, izoláció - felnőttkor (60) generativitás, stagnálás - időskor: énintegritás, kétségbeesés (290 o) 114. Használhatók-e a kondícionálás alapelvei személyiségproblémák kezelésére? Írjon példát! Igen. A kondicionálási elvek egyik alkalmazási területe az

ágybavizelés, más néven neuresis kezelése A kezelési eljárás során interoceptív kondicionálást alkalmaznak. (Mowrerék) 115. Mik a szociális megerősítők? Szociális megerősítés: más személy(ek)től kapott dícséret, szeretet, elfogadás vagy egyetértés. Szociális megerősítők: elfogadás, mosoly, ölelés, dícséret, egyetértés, érdeklődés, mások figyelme 116. Kit nevezünk belső kontrollosnak? Azok a személyek, akik úgy látják, hogy a megerősítők előfordulását belülről, saját cselekedeteik révén tartják kézben. (350 o) 117. Mit ért Bandura én-hatékonyság alatt? A viselkedészavarokkal küszködő emberek általában pontosan tudják, hogy milyen cselekvéseket kellene végrehajtani, hogy elérjék, amit akarnak. De annak a tudása, hogy mit kell tenni nem elég Biztosnak is kell lennünk képességeinkben, hogy a viselkedést végre is tudjuk hajtani. A kívánt cselekedet végrehajtásának ez az észlelt képessége az,

amit Bandura hatékonysági elvárásnak vagy énhatékonyságnak (self-efficacy) nevez. (351 o) 118. Kik a megfigyeléses tanulás szereplői? Legalább két ember, a megfigyelő és a modell (megfigyelt személy). Megfigyeléses tanulás akkor történik, ha valaki szemtanúja annak, hogy valaki más (modell) végrehajt valamilyen cselekvést, s a megfigyelő ennek nyomán tesz szert arra képességre, hogy megismételje a cselekvést. (a viselkedésnek olyannak kell lennie, amit a megfigyelő még nem ismer) (352 o.) 119. Hogyan nevezzük más néven a “behelyettesítő / vikariáló érzelmi arousal”-t Empátia – akkor jelenik meg, amikor valamilyen erős érzelem megfigyelőiként magunk is átéljük ugyanazt az érzelmet (kevésbé intenzíven). Ez nem azonos az együttérzéssel, amikor felelősséget és boldogtalanságot is érzünk, ha valaki szenved. (344 o) 120. Mit nevezünk szimbolikus modelleknek a szociális tanulásban? A tévé, mozi, újságok és könyvek

szereplői. Az ezekben megjelenő magatartás és az ezekkel járó megerősítési mintázatok nagy hatással vannak a megfigyelők elsajátítási és teljesítménybeli tendenciájára. (a sajtóban, mozifilmekben vagy tévében megjelenő modellek, okai: szeretet, sikeresség, szerepirigység, szociális hatalom) (358 o.) 121. Van-e káros hatása a tv-ben látott agresszív mintáknak? Indokolja! Van. Ha újszerű agresszív viselkedésmódokat látunk, akkor ezeket a módszereket megfigyeléses tanulással, mint viselkedéses lehetőséget sajátíthatunk és sajátítunk el. (Heller és Polsky vizsgálata) A megengedett, elnézett és jutalmazott agresszió elősegíti annak az attitűdnek a kialakulását, hogy a konfliktusok vagy nézeteltérések rendezésének megfelelő módja az erőszak (behelyettesítő megerősítés). Thomas kísérlete: először izgalmas kosárlabda bajnoki mérkőzést vagy erőszakos filmet néztek, később ezek a személyek fizikai erőszak és

tulajdon elleni támadás tanúi voltak. Akik előzetesen agresszív műsort láttak kevésbé reagáltak erre, mint a másik csoport. A tévébeli erőszak látványa érzéketlenebbé tette őket a való életbeli erőszakkal szemben. (358-359 o) (Bandura kísérlete: gyerekek két csoportjából egyiknek agresszív meséket mutatott, ezek később agresszívebben viselkedtek, mint a másik csoport) 122. Mit nevezünk tanult tehetetlenségnek? Kedvezőtlen elvárások megakadályozhatják, hogy további erőfeszítéseket tegyünk mindazért, ami iránt kétségeink vannak, így megfosztanak a sikernek még az esélyétől is. Az a meggyőződés, hogy nem leszünk sikeresek, az alacsony motivációt és csökkent erőfeszítés mintázatát alakítja ki, ezt nevezzük tanult tehetetlenségnek. 123. Hogyan alakul ki a tanult tehetetlenség? Az elképzelés szerint elhúzódó kudarc után azért teljesítünk rosszul, mert a kudarc önértékelésünket fenyegeti. Ahelyett, hogy

kockázatokat vállalnánk, hogy legközelebb ügyetlennek bizonyulunk, inkább abbahagyjuk a próbálkozást. Az erőfeszítés visszavonása elősegít bizonyos presztízsnövelő attribúciót, de eközben (ironikus módon) éppen azt a gyenge teljesítményt eredményezi, amiből eredetileg féltünk. 124. Milyen szintjei vannak Maslow piramisának? 1- fiziológiai, 2 - biztonságérzés, fizikai biztonság, 3-szeretet és valahová tartozás, 4 – megbecsülés, 5 – önmegvalósítás 125. Mit ért Rogers a self-fogalma alatt? Self – énkép, én fogalom (annak tudata, hogy mi vagyok én és mit tehetek). A születés időpontjában még nem létezik, és csak fokozatosan különül el minden más (nem self) leképezésétől. Ahogyan a gyermek növekszik, énképe úgy válik folyamatosan egyre kimunkáltabbá és összetettebbé. Az énkép az évek során folyamatosan fejlődik, de sohasem ér el valamiféle végállapotot. A self kifejezést többféle módon

használta. Egyszer a létezés szubjektív tudatosságára utalt vele, máskor az énfogalommal felcserélhetően használta. Az énfogalom azokat a jellemzőket tartalmazza, melyeket a személy önmaga részének tekint. (382 o) 126. Milyen jellemző részei vannak az énfogalomnak? Az aktuális (valós vagy tapasztalt) énkép és az ideális énkép (énideál). Az ideális énkép azokat a jellemzőket tartalmazza, amelyekkel rendelkezni szeretnénk, az aktuális énkép pedig azokat, amelyekről azt gondoljuk, hogy jelen pillanatban rendelkezünk velük. (383 o) 127. Mit nevezünk “önsorsrontásnak”? Olyan helyzetek választása, melyekben nehéz sikert elérni, így a személy megmenekülhet attól, hogy saját magát kelljen hibáztatnia kudarcai miatt. (olyan magatartás mellett tart ki, amely megakadályozza céljai elérésében, pozitív tapasztalatait nem képes felhasználni és egyre rosszabb helyzetbe kerül) 128. Mikor élhetünk át csúcsteljesítményt?

Csúcsélmény – az intenzív önmegvalósítás szubjektív átélése. A csúcsélményt átélő ember annyira belemerül a tevékenységbe, hogy a személy és a tevékenység teljesen összeforr egymással, a tevékenység válik magává a személlyé. Ha teljesen belemerülünk, és ha a tevékenység emberi lényünket mintegy kiteljesíti, akkor csúcsélményről beszélünk. (nem az a fontos, hogy mit csinálunk, hanem az, hogy hogyan). (aktív – fúrás, faragás, sport, passzív – művészi táj, festmény) (392 o) 129. Mire használjuk a személyes konstrukciókat? Az előrejezésre vonatkozó szükségletünket általában úgy elégítjük ki, hogy saját vagy személyes elképzelést alakítunk ki a világról és annak működésmódjáról. Ez az elképzelés vagy elmélet vezérfonalként szolgál a jövőbeli események előrejelzésére és értelmezésére. Az emberek egy sor személyes konstrukciót hoznak létre, majd ezeket alkalmazzák a külső

valóságra. Kelly szerint az emberek nem közvetlenül, hanem saját konstrukcióik szemüvegén át tapasztalják meg a világot. Az emberek viselkedését, gondolatait és érzéseit azok a konstrukciók határozzák meg, amelyeket az események elővételezésére vagy előrejelzésére alkalmaznak. Azokra a fogalmakra vonatkozik, amelyet az egyének a világuk elemzéséhez használnak.(408 o) 130. Mit nevez Kelly “szerepfelvételnek”? Az értelmes interakció érdekében meg kell próbálnunk megérteni és elővételezni, hogy az interakciós partner hogyan érti meg és vételezi előre a valóságot. Ezt nevezi Kelly szerepfelvételnek (role taking) Amikor felvesszük a partner szerepét, leginkább azt szeretnénk megérteni, hogy a másik hogyan látja a mi szerepünket, mi az , amit tőlünk vár. Ha képesek vagyunk előre, gondolatban választ találni ezekre a kérdésekre, akkor a partner konstrukciós rendszere számára értelmezhető módon tudunk cselekedni.

(417 o.) 131. Miből ered a bűntudatunk Kelly modellje szerint? Annak tudatosításából ered, hogy tényleges cselekedeteink és azok a cselekedetek, amelyeket mások elvárnak tőlünk, eltérnek egymástól. (tudattalan konfliktus a felettes én és az ego között, mely neurotikus tüneteket okozhat.) Ez hasonlít Rogers értékfeltételekről szóló elemzéséhez, mely szerint az emberek kényelmetlenül érzik magukat, amikor nem tudnak megfelelni mások elvárásainak. 132. Mivel mérhetők a személyes konstrukciók? A Szerepkonstrukciós-repertoár Teszttel- Rep-teszttel. Ez az eljárás gyakran azokra a konstrukciókra összpontosít, amelyekkel az embereket és az általuk viselt szerepeket észleljük