Pszichológia | Felsőoktatás » Transzperpszichológia

Transzper 3.A Borderline személyiségzavarok A borderline személyiségzavar fő jellemzője a labilitás. A borderline személyiségű egyének hangulata labilis, gyakori és sokszor minden ok nélkül megjelenő depressziós, szorongásos és dührohamokkal. Ezeknek az embereknek az énképe is labilis: a szélsőséges kétkedés saját magukban a hihetetlen önteltséggel váltogatja egymást. A személyközi kapcsolatok is ingatagok: valaki eszményítése hirtelen gyűlöletbe csaphat át, minden ok nélkül. Szinte paranoiásan rettegnek attól, hogy elhagyják őket, mások legártatlanabb cselekedeteit sokszor cserbenhagyásként vagy elutasításként értelmezik. Önromboló viselkedés, amely sokszor öncsonkításban vagy öngyilkosságban is végződhet. Magyarázatai Biológiai megközelítés: a borderline személyiségűnek diagnosztizált egyének családjában magas az érzelmi zavarok előfordulási aránya. Pszichanalitikus megközelítések: a borderline

személyiségű egyén csak annyira alkalmazkodik a valósághoz, hogy a való világban éppen hogy csak megéljen, de konfliktusai kivédésére csak olyan primitívebb elhárító mechanizmusokat használ, mint a tagadás. Amikor úgy érzi, hogy mások visszautasítják, elfordul saját magától, és önbüntetést vagy öncsonkítást róhat ki magára. Érzelmeinek és személyes kapcsolatainak labilitását a hasítás okozza - érzelmei és kapcsolatai megítélése a “tökéletesen jó” és a “tökéletesen rossz” én, illetve másik közötti ingadozást tükrözi. Kognitív megközelítések: mindent egymást kizáró, ellentétes kategóriákban értelmez. Egy dolog vag jó, vagy rossz, vagy siker vagy kudarc, vagy megbízható vagy csalárd. A kognitív viselkedésterápiák abban segítik a klienst, hogy valósághűbb és pozitívabb énképet alakítson ki, hogy adaptívabb készségeket sajátítson el problémái megoldásában és érzelmei kontrollásában.

A mentális betegségek csoportosítás 1 Az először csecsemőkorban, gyermekkorban vagy serdülőkorban megjelenő betegségek - idetartozik az értelmi fogyatékosság, az autizmus, a hiperaktivitással párosult figyelemhiány, a szeparációs szorongás, a beszédzavarok, illetve a normális fejlődéstől való egyéb eltérések 2. Delírium, demencia, amnézia és egyéb kognitív zavarok - azok a betegségek sorolhatók ide, melyeknek pszichológiai tünetei agysérüléssel vagy az agy biokémiai környezetének valamilyen zavarával közvetlenül összefüggésbe hoz okok között az öregedés, az idegrendszer valamilyen degeneratív betegsége Alzheimer-kór) vagy valamilyen mérgező anyag (pl. ólommérgezés, (pl. alkoholiz hatók az szifilisz mus) vagy szerepelhet 3.A drogfogyasztásból eredő betegségek - idetartozik az alkohol, a barbiturátok, az amfetaminok, a kokain és más viselkedést befolyásoló szerek fokozott, túlzott mértékű

fogyasztása. A marihuána fogyasztás és a dohány zás is ebbe a csoportba sorolható, bár ez vitatott 4. Szkizofrénia- valósággal való kontaktus megszakadásával, jellegzetes gondolkodási és percepciós valamint bizarr viselkedéssel jellemzett kórképek csoportja. Bizonyos fázisai a zavarral, ban a téveszmék és a hallucinációk szinte mindig jelentkeznek. 5 Hangulatbetegségek - a normális hangulat zavarai, amelyekben a személy vagy szélsőségesen lehangolt, vagy szélsőségesen feldobott, esetleg depresszív és felhangolt periódusai váltakoznak. 6 Szorongásos betegségek - azok a betegségek tartoznak ide, amelyek fő tünete a szorongás (generalizált szoron gás, pánikbetegség) vagy szorongás 1 jelenik meg, amint a személy elhagyja a biztonsá rituáléit vagy folyton előtörő gon stresszbetegség is itt sze gos mozgásterét (fóbiák) vagy megpróbálja elhagyni dolatait (rögeszmés-kényszeres betegségek). A poszttraumás

repel. 7 Szomatoform betegségek - a tünetek testiek, de organikus alapjuk nem fedezhető fel, s valószínűleg pszichológiai Idetartoznak a konverziós betegségek (pl. an hogy tehetetlen idős anyját kell gon tényezők játsszák bennük a főszerepet. nak a nőnek az esete, akinek - amiatt neheztelve, doznia megbénul a karja) és a hipochondriák (túlzott törődés, félelem a betegségtől akkor is, amikor ennek semmi alapja nincsen), a pszichofiziológiai betegségek, ame lyeknek szervi alapjuk is van, nem tartoznak ide. 8 Disszociatív betegségek emocionális problémákból fakadó átmeneti tudat-, memória- vagy identitásváltozás, személy nem tud semmit felidézni a traumát követő ese néven többszörös személyiség, amikor két idesorolható az amnézia (a ményekből és a disszociatív identitás (más vagy több személyiség létezik egyetlen személyben) 9.Szexuális zavarok - idesorolhatók a nemi identitás problémái (pl a

transzszexualizmus) a nemi teljesítményzavarok (impotencia, frigiditás, ejaculatio praecox) a nemi eltévelyedések (pl. a gyermekekre irányuló nemi vágyak, szadizmus, mazochizmus) 10.Táplálkozási zavarok - az önkéntes önéheztetés (anorexia), valamint a nagy zabálások, amelyeket megtisztu lások (hányások) követnek (bulimia) 11. Alvászavarok - idetartozik a krónikus inszomnia, túlzott álmosság, alvási apnoé, alvajárás és a narkoepszia. 12. Tettetett betegségek - szándékosan létrehozott vagy színlelt testi és pszichológiai tünetek, annyiban különböznek a szimulációtól, hogy nincs olyan nyilvánvaló céljuk, mint a fizetésképte lenség vagy a katonai szolgálat elkerülése, e betegségek legismertebb formáját Münchhausenszindrómának nevezik, amelyben az egyén hosszú kórházi kezelésben tünetei következtében 13. tartozik ide 14. kitűnően tettetett Impulzuskontroll-zavarok a kleptománia (olyan tárgyak kényszeres

ellopása, amelyekre a személynek nincs mértékű űzése és a piro részesül szüksége, és nem is akarja eladni) a szerencsejátékok kóros mánia (gyújtógatás élvezetből vagy a feszültség enyhítése céljából) Személyiségzavarok - viselkedésminták, amelyek éretlen és alkal matlan takarnak, két példája az antiszo tartós, alkalmazkodást megküzdései és gátló (maladaptív) problémamegoldási ciális és a narcisztikus személyiségzavar 15. módokat Egyéb problémák - ide tartoznak azok a problémák, amelyekkel az emberek segítségért folyamodnak, pl. a házassági és szülő-gyermek kapcsolati problémák vagy iskolai és foglalkozási A nehézségek neurózisok fogalma egy olyan betegségcsoportra utal, amelyet szorongás, boldogtalanságérzés, az alkalmazkodást nem szolgáló (maladaptív) viselkedés jellemez, amely általában nem annyira súlyos, hogy kórházi kezelésre lenne szükség. Az egyén társadalmi

funkcióit el tudja látni, ha nem is teljes kapacitással. A pszichózisok fogalma súlyosabb mentális zavarokat takar Olyan súlyos viselkedésbeli és gondolkodási zavarokat jelent, amelyekben az egyén elveszti kapcsolatát a valósággal, nem tud a mindennapi követelményekkel megküzdeni, és rendszerint kórházba is kerül. A korábban egységesen a neurózisok kategóriájába sorolt betegségek (amelyekről azt gondolják, hogy a belső konfliktusokkal 2 való megküzdés sajátos módjai) a DSM-IV-ben 3 külön kategóriába kerültek: a szorongásos betegségek, a szomatoform betegségek és a disszociatív betegségek közé. Pszichotikus viselkedés léphet fel néhány hangulati tünetegyüttes esetén, valamint bizonyos organikus eredetű betegségekben. Hallucinációk (hamis szenzoros élmények, pl. hangok hallása, különös látomások) és/vagy téveszmék (hamis hiedelmek) jelentkezhetnek. A mentális betegségek megközelítései Biológiai nézőpont:

azt hangsúlyozza, hogy testi zavarok okozzák a rendellenes viselkedést. Pszichoanalitikus nézőpont: megközelítése az általában a gyerekkorból eredő, tudattalan konfliktusok fontosságát hangsúlyozza, valamint az elfojtott impulzusok és érzelmek által keltett szorongás. Behaviorista nézőpont: a tanuláselméletek szemszögéből tekint a mentális betegségekre, és azt feltételezi, hogy a maladaptív viselkedések a stresszel való megküzdés tanult módjai. Kognitív nézőpont: belső folyamatokkal foglalkozik. Az a mód, ahogy magunkról gondolkozunk (az énsémák), ahogy a stresszkeltő helyzeteket értékeljük, és a megküzdésben alkalmazott stratégiáink kölcsönösen összefüggnek. A pszichológiai és környezeti tényezők itt is szerepet játszanak. E tényezők integrálásának egyik módja a sérülékenységstressz modell, amely a személyt a betegségre fogékonnyá tevő hajlamok és az egyént érő stresszkeltő környezeti feltételek

együtthatását hangsúlyozza. A sérülékenység-stressz modell döntő gondolata az, hogy a megbetegedéshez mind a sérülékenységre, mind a stresszre szükség van. Szorongásos betegségek A szorongásos betegségek csoportjában a szorongás vagy fő tünet (generalizált szorongás és pánikbetegség) vagy akkor szorong intenzíven az egyén, amikor valamilyen maladaptív viselkedését próbálja meg legyőzni (fóbiák és rögeszmés-kényszeres betegségek). Generalizált szorongástól szenvedő beteg egész napja nagy feszültségben telik. Bizonytalannak,nyugtalannak érzi magát, vagy folyamatosan aggódik, és a legkisebb stresszre is túlzással reagál. Pihenési képtelenség, alvászavar, fáradtság, fejfájás, szédülés és gyors szívverés a leggyakoribb testi panaszok. Aggódik a lehetséges bajok miatt, alig tud koncentrálni, és nehezen hoz döntéseket. A generalizált szorongástól szenvedő betegek pánikrohamokat, akut és mindent

átható aggodalmat vagy félelmet is átélhetnek. A pánikrohamok alatt az egyén azt érzi, hogy valami életveszélyes dolog fog történni. Erős szívdobogás, kapkodó légzés, izzadás, izomremegés, gyengeség és hányinger. Fóbiák Amikor valaki intenzív félelmet él át olyan ingerekre vagy helyzetekre, amelyeket mások nem tekintenek különösebben veszélyesnek, fóbiáról beszélünk. A beteg általában tudatában van félelme irracionális jellegének, mégis (a kényelmetlenség érzésétől a pánikig terjedő) szorongást érez, ami csak a félelmetes tárgy eltávolításával vagy a helyzet elhagyásával csökkenthető. A kígyó, a magasság, a vihar, az orvos, a betegség, a testi sérülés és a halál a hét félelemfajta. A félelmet azonban mindaddig nem diagnosztizáljuk fóbiaként, amíg nem akadályozza jelentős mértékben az ember mindennapi életét. Egyszerű fóbia Valamilyen tárgytól, állattól vagy helyzettől való félelmet jelent A

kígyótól, magas helyektől, zárt helyektől és a sötétségtől való félelem. Társas fóbiától szenvedő emberek a társas helyzetekben rendkívül bizonytalanok, és túlzott mértékben aggódnak amiatt, hogy 3 zavarba jönnek. Agorafóbia: ismeretlen helyzetektől való félelem Kerülik a nyitott tereket, a tömeget, az utazást. Rögeszmés-kényszeres betegségek: életüket az ismétlődő gondolatok és cselekedetek uralják. A rögeszme nemkívánatos gondolatok vagy képek makacs felbukkanását jelenti A kényszer halaszthatatlan sürgetés bizonyos cselekedetek vagy rituálék végrehajtására. A rögeszmés gondolatok kényszercselekvésekhez kapcsolódhatnak. Mindannyiunkkal előfordul, hogy nehezen szabadulunk bizonyos gondolatoktól. A rögeszmés-kényszeres beteg életéből azonban az ilyen gondolatok olyan sok időt vesznek el, hogy komolyan veszélyeztetik mindennapi dolgaik intézését. Megértik kényszeres viselkedésük értelmetlenségét, de

azonnal szorongás tör rájuk, mihelyt megpróbálnak ellenállni, és a feszültség csökkenését tapasztalják, amint végrehajtják kényszeres cselekedeteiket. pl mosakodók, ellenőrzök A szorongásos betegségek magyarázatai Pszichoanalitikus megközelítés: a szorongásos betegségek fő meghatározói a belső konfliktusok és a tudattalan motívumok. Freud megkülönböztette: objektív szorongást, amely ésszerű válasz egy veszélyes helyzetre és neurotikus szorongástól, amely nem arányos a tényleges veszéllyel. Úgy vélte a neurotikus szorongás az id elfogadhatatlan impulzusai (elsősorban szexuális és agresszív) és az ego, valamint a szuperego által állított korlátok közötti belső konfliktusokban gyökeredzik. Amikor ezek az impulzusok közel kerülnek a tudathoz szorongás keletkezik. A pszichoanalitikus elmélet szerint gyógyíthatja a fóbiát a tudattalan konfliktus felszínre hozása és annak a félelemnek a beismerést, amely a fóbia

tárgyára helyeződött át. Behaviorista megközelítés: szorongást egyes külső események, és nem a belső konfliktusok váltják ki. Generalizált szorongás akkor lép fel, amikor a személy azt érzi, hogy nem tud megküzdeni a mindennapi élethelyzetekkel, minden pillanatban félnie kell valamitől. Kognitív megközelítés: azt kutatja, hogy a szorongó ember a helyzetről és a potenciális veszélyektől milyen módon gondolkodik. A veszély nagyságát és előfordulási valószínűségét következetesen túlértékelik. Ez a fajta beállítódás a személyt túlságosan éberré teszi, állandóan potenciális veszélyforrás után kutat. A rögeszme kognitív elmélete azt feltételezi, hogy alkalmanként mindannyiunkban felbukkannak akaratlan és ismétlődő gondolatok. A rögeszmés-kényszeres egyének úgy hiszik: 1. tökéletesnek kell lenniük 2 el kell kerüljék a bírálatokat és a helytelenítéseket súlyosan megbűnhődnek hibáikért és

tökéletlenségei kért. Biológiai megközelítés: a szorongásos betegségek a családra jellemzőek.A genetikai kutatások arra utalnak, hogy egy általános szorongási hajlam örökölhető. Hangulatbetegségek A hangulatbetegségekben a személy túlságosan levert vagy mániás, esetleg depressziós és mániás periódusok egymást váltják. A hangulatbetegségek közé tartozik a depresszió, valamint a bipoláris kórkép, amelyben a személy hangulata a depressziós és mámoros szakaszok között váltakozik a két szélsőség között. A depresszió az életben elszenvedett stresszekre adott teljesen normális reakció. Kiváltó helyzet pl az iskolai kudarc, a szeretett társ elvesztése és annak felismerése, hogy betegségünk vagy öregedésünk csökkenti erőforrásainkat. A depresszióra hangulati zavar jellemző Az érzelmi vagy hangulati tüneteken túl kognitív, motivációs és testi tünetek is jelentkezhetnek. A szomorúság és levertség a depresszió

legkiugróbb emocionális tünete. A személy reménytelennek és boldogtalannak érzi magát, sokat sír, sőt 4 öngyilkossági gondolatokat is forgathat a fejében. Nem elégíti ki semmi, nem tudja élvezni az élet örömeit. Ostobaságnak és örömtelennek tűnnek számára az általában élvezetet jelentő tevékenységek A depressziós személy önértékelése alacsony, értéktelennek érzi magát, és önmagát vádolja kudarcaiért. Reménytelennek tartja a jövőt, és teljesen pesszimista abban a tekintetben, hogy mit tehetne élete megjavításáért. A depresszió tünetei közé tartozik az étvágytalanság, az alvászavar, a fáradtság és az energiahiány. A depresszív személy felnagyítja fájdalmait és sokat aggódik egészsége miatt Bipoláris kórkép A depressziók többsége mániás szakaszok nélkül fordul elő, de a hangulatbetegségek 5-10 százalékát hangulatskála mindkét vége jellemzi, ezért ezeket bipoláris betegségnek (mániás

depressziónak) nevezik. Az enyhe mániákus epizódokban a személy energikus, felhangolt és tökéletesen bízik magában. Folyamatosan beszél, egyik tevékenységről a másikra vált, kicsi az alvásszükséglet, hatalmas terveket szövöget. Súlyos mániás epizódok alatt a betegek viselkedésére ráillik a “dühöngő őrült” kifejezés. Szélsőségesen izgatottak, állandóan csinálnak valamit Rohangálnak, kiabálnak, énekelnek, a falat verik az öklükkel. A hangulatbetegségek magyarázatai Pszichoanalitikus megközelítés: a depressziót tárgyvesztésre adott reakcióként értelmezik. A depressziós beteg viselkedése tehát részben a szeretetigény kifejeződése: a tehetetlenségért, valamint a szeretet és a biztonság utáni vágyat mutatja. A depresszióra hajlamos emberek önértékelése külső forrásból ered: mások elismeréséből és támogatásából. A depresszió pszichoanalitikus elmélete tehát a tárgyvesztésre, a külső

elismeréstől való túlzott függőségre és a düh internalizációjára épül. Behaviorista megközelítés: a megerősítés hiánya játszik döntő szerepet a depresszió kialakulásában. Kognitív megközelítés: nem arra koncentrál, amit az ember csinál, hanem arra, ahogyan önmagát és a világot szemléli. Siker helyett kudarcot várnak el maguktól, teljesítményeik értékelésében kudarcaikat felnagyítják, sikereiket kicsinyítik. A depresszióban előforduló kognitív torzítások 1 Túláltalánosítás: messzemenő következtetések levonása egyetlen esemény alapján 2. Szelektív elvonatkoztatás: rágódás egy lényegtelen részleten az adott szituáció lényegesebb jellemzőinek figyelmen kívül hagyásával 3 Felnagyítás és alulbecslés: a kis kudarcok felnagyítása és a fontos sikerek lekicsinylése a saját teljesítmény értékelésében. 4 Perszonalizáció: felelősségvállalás a világ rossz eseményeiért 5 Önkényes

következtetés: olyan következtetések levonása, amelyekre kevés a bizonyíték. Biológiai megközelítés: több adat bizonyítja, hogy hangulatunk az ingerületet egyik idegsejtről a másikra átvivő neurotranszmitterek szabályozása alatt áll. A hangulatbetegségekben szerepet játszó két legfontosabb neurotranszmitter a noradrenalin és a szerotonin. A hangulatbetegségek az idegrendszer biokémiai változásaival járnak együtt. Sérülékenység, stressz A depresszióra vonatkozó sérülékenységet fokozhatja még néhány tényező: a társas készségek hiánya, a szegénység, a másoktól való erős függőség, hétévesnél fiatalabb saját gyerek, a szoros és intim kapcsolatok hiánya. A férjjel vagy barátokkal való intim, bizalmas viszony csökkenti a depresszió kockázatát a stresszkeltő élethelyzetekben. A betegséget a genetikus, korai fejlődési és környezeti tényezők együttesen hozzák létre. Szkizofrénia Szkizofrénia: címkével

ellátott betegségcsoport a személyiség súlyos 5 dezorganizációjával, torz valóságszemlélettel és életvezetési képtelenséggel jellemezhető. A szkizofréniásnak nyilvánított személyek általában kórházi ápolásra szorulnak, néha hónapokig vagy évekig is. Olyan a szkizofrénia lassan fejlődik ki, a beteg elkülönülése és furcsa magatartása fokozatosan alakul ki. Máskor hirtelen, heves zavarodottsággal és emocionális nyugtalansággal kezdődik A szkizofrénia jellemzői Gondolkodás és figyelemzavar: a szkizofrénia elsősorban a gondolkodás zavaraival jellemezhető. A gondolkodás folyamata és a gondolatok tartalma is sérül A szavak és a kifejezések önmagában értelmesek, de egymással nincsenek semmilyen érthető viszonyban. Az egymással össze nem függő szavak és kifejezések egybekapcsolása és teljesen egyedi szókapcsolatok jellemzik a szkizofrén írását és beszédét. A szkizofrénia egyik központi tünete a figyelem

konrollására és összpontosítására való képtelenség érzése. A legtöbb szkizofréniában szenvedő beteg a belátás hiányával jellemezhető. Sokszor téveszmék, vagyis olyan hiedelmek hatása alatt állnak, amelyekkel a legtöbb ember nem értene egyet, vagy legalábbis a valóság félreértelmezésének vélné őket. Befolyásolási téveszmék - üldöztetéses téveszmék - nagyzási téveszmék Észlelési zavarok: az észlelés legdrámaibb zavarait hallucinációknak nevezzük. A hallucinációk a megfelelő külső ingerek hiányában jelentkező érzékleti élmények - leggyakoribbak a hallási hallucinációk. Érzelmi zavarok: a szkizofrén betegek általában nem képesek normális vagy megfelelő érzelmi reakciókra. Gyakran visszahúzódnak, és nem reagálnak olyan helyzetekben, amelyek vidámmá vagy szomorúvá tennék őket. Mozgásos tünetek és visszahúzódás a valóságtól: grimaszolnak, furcsa arckifejezéseket vesznek fel. Időnként

folyamatosan gesztikulálnak sajátos ujj-, kéz- és karmozdulatok sorozatával. Másik végletként néhányan teljesen mozdulatlanok. Csökkent működőképesség: sok problémájuk lehet a mindennapi élethez szükséges napi tevékenységek végrehajtásában. A személyes higiéniára és testápolásra nem fordítanak figyelmetAz egyén egyre inkább elszigetelődik és kerüli mások társaságát.A szkizofrénia magyarázatai újabb adatok jelzik, hogy az agy mind szerkezetében, működésében rendellenes. Biológiai megközelítés: Családfakutatások arra utalnak, hogy a szkizofrének rokonai között nagyobb a valószínűsége a betegség kialakulásának, mint azokban a családokban, amelyekben nem fordult elő szkizofrén megbetegedés. Amíg a hangulatbetegségek neurokémiai elméletei a noradrenalin és a szerotonin szerepére összpontosítanak, a szkizofrénia esetén a dopamint vélik bűnősnek. A dopamin-hipotézis azt állítja, hogy a szkizofréniát az agy

bizonyos szinapszisaiban előforduló dopamintöbblet okozza SZEMÉLYISÉGZAVAROK A személyiségzavarok a maladaptív viselkedésformák tartós mintázatai. A személyiségvonásokat az észlelés, a környezettel való kapcsolat és az önmagunkról való gondolkodás tartós módjaiként írtuk le. Amikor a személyiségvonások annyira rugalmatlanná válnak, és az alkalmazkodást annyira akadályozzák, hogy számottevően rontják a személy normális életvitelre való képességét, akkor személyiségzavarról beszélünk. A személyiségzavarral jellemezhető ember nem zavart, nem szorong, és egyáltalán nincs motiválva viselkedése megváltoztatására. A narcisztikus 6 személyiségzavar olyan személyre vonatkozik, aki túlontúl el van telve önmaga fontosságával, állandóan mások csodálatát és figyelmét akarja elnyerni, ugyanakkor teljesen érzéketlen mások szükségletei iránt, A depedens személiység viszont passzívan viszonyul az élethez, és

gyakran ki is használja őket. képtelen döntéshozatalra és a felelősségvállalásra, leértékeli önmagát, és folyamatosan mások támogatására szorul. Az antiszociális személyiség Az antiszociális személyiségű (pszichopata) emberek kevés felelősségérzettel, fogyatékos erkölcsi érzékkel rendelkeznek, és nem törődnek másokkal. Fő jellemzőjük a lelkiismeret hiánya. Az antiszociális személyiség ritkán tekint másra, mint saját szükségleteire. Az antiszociális viselkedés több okra vezethető vissza, köztük a bűnöző bandák és egyes szubkultúrák hatására, a figyelem és a státus kivívásának igényére, a valósággal való kapcsolat elvesztésére és az ösztöntörekvések konrolljának hiányára. Az antiszociális személyiségű ember kevés érzelmet mutat önmagán kívül bárki iránt, nem érez bűntudatot vagy lelkifurdalást, bármilyen szenvedést okozzon is másoknak. Jellemző vonás: hazudozásra való hajlam, a

vakmerő kalandok és izgalmak keresése egészen csekély veszélyérzettel kísérve, és a büntetésre való érzéketlenség. Az antiszociális személyiség két diagnosztikus jellemzője: a.) képtelen empátia érzésére és másokkal való törődésre b.) nincs bűntudata (semmilyen lelkiismeret-furdalást nem érez, ha valamit elkövet, függetlenül attól, hogy az mennyire kifogásolható) Az antiszociális személyiség magyarázatai Biológiai tényezők: jelentős mennyiségű bizonyíték támasztja alá, hogy az antiszociális viselkedésnek és különösen a bűnöző viselkedésnek, genetikai háttere van. Az antiszociális hajlamot mutató gyerekek vizsgálata arra utal, hogy jelentős részük, vagy talán a többségük a figyelemhiány zavarait és indulatai gátlásának képtelenségét is mutatja. Szülői tényezők: a szülői gondozás minősége erősen kapcsolódik ahhoz, hogy kialakul-e az antiszociális viselkedés, különösen akkor, ha a gyermek

hajlamos hiperaktivitásra, és magatartási zavarokat mutat. A magatartási zavarok egyik legjobb előrejelzője a szülői felügyelet mértéke További tényező a szülő kívülállása: azok a gyerekek, akiknek szülei nem érdeklődnek a gyerek mindennapi élete iránt (pl. nem tudják, hogy kik a gyerek barátai) hajlamosabbak antiszociális személyiséget kialakítani Neuropszichológiai problémáktól az anya kábítószer-fogyasztása, terhessége alatti hiányos táplálkozása, méhen belüli és születés utáni mérgezések, bántal-mazás, születési komplikációk és kis születési súly következtében a gyerekek ingerlékenyebbek, indulatosabbak, félszegebbek, hevesebbek, figyelmetlenebbek, lassabban tanulók, mint kortársaik. Személyiségtényezők: feltételezik, hogy a többi gyerek agresszíven fog velük szemben viselkedni, és mások cselekedeteit ennek a feltételezésnek megfelelően, nem pedig az adott helyzetben mutatott jelzések alapján

értelmezik - milyen módon válaszoljanak egy másik gyerek provokációnak értelmezett viselkedésére, a magatartási zavarokat mutató gyerekeknek csak nagyon kevés lehetséges válasz jut eszébe, és az általában az agresszió. A Borderline személyiségzavarok A borderline személyiségzavar fő jellemzője a labilitás. A borderline személyiségű egyének hangulata labilis, gyakori és sokszor minden ok nélkül megjelenő depressziós, 7 szorongásos és dührohamokkal. Ezeknek az embereknek az énképe is labilis: a szélsőséges kétkedés saját magukban a hihetetlen önteltséggel váltogatja egymást. A személyközi kapcsolatok is ingatagok: valaki eszményítése hirtelen gyűlöletbe csaphat át, minden ok nélkül. Szinte paranoiásan rettegnek attól, hogy elhagyják őket, mások legártatlanabb cselekedeteit sokszor cserbenhagyásként vagy elutasításként értelmezik. Önromboló viselkedés, amely sokszor öncsonkításban vagy öngyilkosságban is

végződhet. A borderline személyiség magyarázatai Biológiai megközelítés: a borderline személyiségűnek Diag- nosztizált egyének családjában magas az érzelmi zavarok előfordulási aránya. Pszichanalitikus megközelítések: a borderline személyiségű egyén csak annyira alkalmazkodik a valósághoz, hogy a való világban éppen hogy csak megéljen, de konfliktusai kivédésére csak olyan primitívebb elhárító mechanizmusokat használ, mint a tagadás. Amikor úgy érzi, hogy mások visszautasítják, elfordul saját magától, és önbüntetést vagy öncsonkítást róhat ki magára. Érzelmeinek és személyes kapcsolatainak labilitását a hasítás okozza - érzelmei és kapcsolatai megítélése a “tökéletesen jó” és a “tökéletesen rossz” én, illetve másik közötti ingadozást tükrözi. Kognitív megközelítések: mindent egymást kizáró, ellentétes kategóriákban értelmez. Egy dolog vagy jó, vagy rossz, vagy siker vagy kudarc, vagy

megbízható vagy csalárd. A kognitív viselkedésterápiák abban segítik a klienst, hogy valósághűbb és pozitívabb énképet alakítson ki, hogy adaptívabb készségeket sajátítson el problémái megoldásában és érzelmei kontrollásában. SIGMUND FREUD SZEMÉLYISÉG-ELMÉLETE ÉS Pszichoanalízis PSZICHOTERÁPIÁS MÓDSZERE I. pszicho + analízis1. Jelentése: lélekelemzés Analízis: - pszichológiai gyógymód: pszichoterápiás eljárás, lelki eredetű tünet kezelésére irányul - kutatási módszer: lelki megnyilvánulások kutatása, vizsgálata - tudományos elmélet: normális, kóros emberi jelenségek elemzéséről, vizsgálatáról - orvostudományra, pszichológiára, történelem szemléletre, művészetekre nagy hatással volt 2. Sigmund Freud - osztrák származású, zsidó pszichiáter, nagy pszichológus- pszichoanalízis megteremtője - megváltoztatta lélekről adott felfogást, ő emelte ki a tudatalattit -nagy hangsúlyt fektetett a

szexualitásra, a gyermekkori szexuális élményekre - idegrendszer felépítésével, működésével foglalkozott, neurotikus betegségek, panaszok- hipnózis alkalmazása - hipnotikus állapotban a terápia hasznosabb – hipnózist alkoholisták esetében is használni, átmenetileg használta a hipnózist – pszichoanalitikus pszichoterápiamegszokottól eltérő módszerek: álomelemzés, szabad asszociáció használata 3. Személyiség strukturális felépítése ID én EGO SUPEREGO ösztön én felettes én Id: születéstől rendelkezésre áll, a többi én ebből fejlődik ki, ösztöntörekvések tárház * ösztöntörekvés: éhség, szomjúság, fájdalomelkerülés, agresszió örömelv alapján működik 8 kielégítésre tör, hajtóereje, energiabázisa libidó - kéjvágyat jelent, benne vana szeretet is a szexuális jellegű motivációnak nagy a szerepe, az ember egy zárt energiarendszer – energia megmaradás törvénye, fő bázis a libidó Super

ego - felettes én: idők során alakul ki, tanult, szerzett tulajdonság - elsősorban a szülők alakítják jutalmazással, büntetéssel - célja a jó viselkedési normák elsajátítása, lelkiismereti funkciót gyakorolja saját viselkedésünket mi szabályozzuk- a normatanulás egyik lehetősége a modellálás, a jutalmazás és a szeretet megtartásának akarása Ego - én: - externális feladat- internális feladat* externális: a viselkedés megszervezése - kimenő feladatkör* internális: a két szélső énrész között összhang, harmónia megteremtése, kompromis szumra kell jutni - befelé menő feladat * realitás elv alapján működik: kultúránként változó, megzabolázza az ösztön én törekvéseit * ösztön-törekvésünket megfelelő helyen, megfelelő időben, módon fejezzük ki* tartósan nem tudja az Ego biztosítani a nyugalmat, egyensúlyt, - idegesség, nyugtalanság elhárító mechanizmusok Az elhárító mechanizmusok az én

védelmét szolgálja, csökkenti a feszült-ségszintet, helyreállítja az egyensúlyt. Specifikus elhárítási módok: tagadás, elfojtás, regresszió, projekció, izoláció, szublimáció, intellektualizáció. * életünk során alakul ki * életkorhoz kötött egészséges és beteg emberek is használhatnak elhárító mechanizmusokat Tagadás:- mintha egy esemény nem történt volna meg óvodásokra és pszichésen betegekre jellemző pl. gyászreakció Elfojtás: - a tudatos szférából elfelejtődik az esemény pl. évforduló elfelejtéseRegresszió:egész személyiség vagy egy része visszaesik egy már túlhaladott szintre pl. testvérfélté-kenység Projekció - kivetítés: - személyiségtesztek, kivetítem amit gondolok, egy másik emberre vetítem egy másik ember véleményének gondolom üldöztetéses zavarok háttere Izoláció: - elszigetelni valamilyen érzést tudatosan vagy nem tudatosan, háttérbe szorítjuk - probléma nem oldódik meg, a

helyzet feszültséget más területen felnagyítom Szublimáció - átszellemítés: - valamilyen kudarc energiáját átviszem egy másik területre, ahol pozitívan hasznosítom Intellektualizáció: - fokozott értelmi megközelítés érzelmileg nehéz helyzetben tudatosan a túlélést segítő értelmi támpontokat vesszük elő Neurózis kialakulása Ego tartósan nem tudja összeegyeztetni a két szélső ént - idegesség, nyugtalanság, nincs összhang - elhárító mechanizmusokat működtetjük - csak abban segít, hogy ne legyek ideges, de ha nem oldom meg a problémát - jönnek a neurotikus tünetek (reszketés, alvásproblémák, gyomor-, bélműködés zavarai, átmeneti vagy tartós fejfájás, körömrágás, szorongás). Ha az alapprobléma megoldatlan, akkor ezek a tünetek összekapcsolódhatnak - betegséget is okozhat. Általában fél évig kell fennállnia a tünetkomplexusnak, hogy orvos is diagnosztizálhassa. Disztiniás zavarok az orvostudomány

szerint, pszichológiában neurotikus zavarok. A neurózis az élmény feldolgozás betegség értékű zavara Megnyilvánul:- az élmény átélésében - viselkedésben- testi tünetekben is Nagyon erős, olykor behatárolatlan szorongás. Fóbia: nagymértékű szorongás, erőteljes rettegés irreális szintenKényszerterület lehet - neurózis vagy - elmebetegség tünete Depressziós, depresszív neurózis- nyomott, rossz hangulat- negatív önértékelés- lassú mozgás, gondolkodás- elhúzódás a közösségtől- nem tud örömmel 9 átélni semmit- öngyilkosság gondolata Konvenziós neurózis: hisztéria- valamilyen pszichés feszültség átváltódik testi tünetté - elfojtott probléma fog testi tünetet okozni Freud ezzel a neurózissal foglalkozott. Tudatos Tudatalatti bizonyos technikákkal felhozható a tudatosba (szabad asszociáció) Tudattalan Tudatos: mindaz, amiről be tudunk számolni, ami számunkra evidens. A viselkedésünket igen gyakran nem

tudatos tényezők befolyásolják.Tudatalatti: nem ösztöntörekvéseket, hanem sok más kognitív tényezőt is magába foglal. Ezek csak felszínre az hozatók, tudatossá tehetők. Előfordul, hogy spontán módon kerül a felszínre Felhozatók pl hipnózissal, álomelemzéssel, szabad asszociáció technikájával, tudatalatti játékok, rajzok elemzésével.Elszólások, viccek jelentősége vagy az elhárító mechanizmusok fontossága. Freud féle gyógyítás lényege, hogy a tudatalattiba elfojtott félelmeket felszínre hozzuk. Nincs benne idő - tér - okság Nagyon ambivalens érzelmek a jellemzőek. Tudattalan: két részre osztható1 elfojtott 2 sosem volt tudatos A személyiség strukturális felosztása nem vonható párhuzamba a tudatos és tudattalan rendszerrel. A két rendszer nem egy az egyben felel meg egymásnak. Pszichoanalítikus pszichoterápia 1. Freud-i rendszerben a neurózis kialakulása:- az ego tartósan nem tudja összeegyeztetni az ösztön én

és a felettes én törekvéseit- ennek eredménye idegesség, feszültség, nyugtalanság- ezt megpróbáljuk az elhárító mechanizmusokkal csökkenteni - ha tartósan nem szüntetem meg a probléma okát, akkor neurotikus tünetek keletkez nek pl. alvászavarok, izzadás, kipirulás, kiválasztási problémák, reszketés, remegés körömrágás (teljesítményszorongás) tic - akaratlan mozgásterek ha nem sikerül a gondot felszámolni, akkor ezek a tünetek az egyénre jellemző mó don összekapcsolódnak, elmélyülnek, akkor min. fél év után neurotikus betegségek, kórképek alakulhatnak ki, ezeket orvos diagnosztizálja (napjainkban disztímiás zavaroknak hívják) Neurózis: az élményfeldolgozás betegségértékű zavara, ami megjelenik az élmények átélésében, a viselkedésben és testi tünetekben. Típusai: szorongásos, kényszer, depresszív konverziós (hisztéria) neurózis elfojtott probléma - energia testi tünetben jelenik meg 2. Milyen

panaszoknál használhatjuk fel:Neurotikus tünetek, panaszok, betegségek kezelésénél lehet használni, kisebb viselkedési zavaroknál. Nem használható elmebetegeknél, súlyos kríziseknél, értelmi fogyatékosoknál.elmebetegeknél: fellazítja az énhatárokat, ronthat a beteg állapotán magatartása, viselkedése rosszabb lesz, szétesik a személyisége Értelmi fogyatékosok: nem érik fel ésszel, nem értikKrízishelyzeteknél: gyorsabb, fokozottabb megoldás kell, fókuszterápia kell 3. Terápia célkitűzése A terápia célja a neurózis vagy probléma okának feltárása, a tudattalan elemek felszínre hozása, tudatosítása, pácienssel történő megfogalmaztatása.A pácienssel a gyógyulás útját megfogalmaztatjuk A terapeuta segíti ezt a folyamatot. 4 Terápiás módszer terapeuta (pszichológus, pszichiáter) + páciens asszimetrikus viszony: a terapeuta határozza meg a kereteket (mikor, hol, mennyiért) A terápia rendkívül idő és pénzigényes.

(heti két-három ülés, egy ülés kb 1 óra) A páciens fekszik, a terapeuta mögötte ül.Ne legyen közöttük szemkontaktusA kínos élményekről így könnyebb beszélni- nyugodtan 10 mondja el azt, ami az eszébe jut- ez elvezet tudatalatti tartalmakhoz- értelmezések és álomelemzések használata - ezekből derüljön ki a betegség oka- a páciens maga döntse el, hogy mi a gyógyulás útja Pszichoszexuális fejlődés A gyermekkori szexuális élményeknek nagy a jelentősége. A szervezetünknek mindig vannak erogén zónái. Elsődleges örömszerzési zóna Életkori feladatoktól függően a libidó megszállja és működteti az erogén zónát. Lélektani feladatot, helyzetet meg kell oldani Szakaszai: 1. orális szakasz: 0 - 1 éves korig erogén zóna: száj és környéke A gyermek feladata az életbenmaradás, a testi gyarapodás (“szopó reflex”.Ha az életkorilag esedékes feladatot nem sikerül megoldani, akkor rögeszmések, fixációk lehetnek.

pl cigarettázás, nagy zabálás, sok beszéd 2 anális szakasz:1 - 3 éves korig erogén zóna: végbélnyílás és környéke szobatisztaságra való szoktatás, a gyerek a mi kedvünkért válik szobatisztává. 3. fallikus szakasz: 3 - 6 éves kor fiúknál 4 - 7 éves kor lányoknál erogén zóna: nemi szervek és környéke - nemi identitástudat kialakulása nőkhöz tartozom, férfiakhoz tartozom oidipusz konfliktus elektra konfliktus Anyához való szoros kötődés. Fiúknál is, lányoknál is - analitikus identifikáció más néven. Fiúknál: - besorolják magukat férfinak, saját nemmel azonosítás- kasztrációs félelem- erős kötődés az anya felé, szeretné az apját kiszorítani- azonosulás az agreszórral: azonos vagyok veled, mert ha engem bántasz akkor mintha magadat bántanád - másodlagos azonosulási folyamat- a gyerek elkezdi utánozni az apját - anya el tudja rontani ezt (nem szabad nagyon kötni a gyereket) Lányoknál: elektra konfliktus-

saját nemmel való azonosulás- péniszirigység- ki akarja sajátítani az apját- lányok felerősítik az anyával való azonosulást- ha ezt nem sikerül megoldani akkor később szexuális zavarok keletkezhetnek 4. Latencia periódus: 7 - 12 éves korig ösztönnyugvás - nincs erogén zóna jellemzőek az azonos nemű barátságok, a nemi érdeklődés nem jellemző az időszak végén indul el valami 5. Genitális szakasz: 13 éves kortól erogén zóna: nemi szerv és környéke ellenkező neműek partnerkapcsolata, ez az örömteli szexualitás alapja fontos az önálló identitás kialakítása, leválás a szülőktől, pályaválasztás a serdülőkor krízishelyzeteket teremt. 11