Informatika | Gazdasági Informatika » Pénzügyi számviteli informatika

Alapadatok

Év, oldalszám:2012, 18 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:169

Feltöltve:2013. május 12.

Méret:258 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Pénzügyi-számviteli informatika ZH kérdések 1.Mutassa be, hogy mik egy korszerű adatbázis-kezelő rendszerrel szemben támasztott követelmények, soroljon fel néhány ismert adatbázis-kezelő rendszert. Az adatfüggetlenség biztosítása Az adatbázis-kezelő szoftver függetleníti az alkalmazásokat, azaz a programokat, illetve a lekérdező nyelv parancsait, az adatbázisban végzendő logikai vagy fizikai adatszervezési változásoktól. Adatoszthatóság Ugyanazokkal az adatokkal – esetleg különböző szempontok szerint – az adatok megváltoztatása nélkül, egyidejűleg több felhasználó vagy felhasználói program is foglalkozhat. Redundancia mentesség A hagyományos adatfeldolgozástól eltérően a különböző felhasználók ugyanazokat az adatokat használhatják, ezért ezek az adatok csak egyszer kerülnek tárolásra. Azt a redundanciát, ami nem biztonsági feladatokat szolgál, azt kerülni kell. Konzisztencia és integritás Ha

valamely adatban változás történik, úgy ennek az adatnak az egész kapcsolatrendszerét a változásnak megfelelően át kell állítani. Biztonság Az adatbázisban található adatok különböző titkossági szintűek lehetnek, ezért az adatbázis-kezelő rendszernek gondoskodnia kell arról, hogy a megfelelő elérések csak az arra jogosult felhasználók számára legyenek engedélyezve. Hatékonyság Az adatbázis-kezelő rendszernek biztosítania kell azt, hogy az értékes adatok lehetőleg minél több felhasználóhoz, minél rövidebb idő alatt eljussanak. Adatbázis-kezelő rendszerek:     Microsoft Access Data Base Managment System RDBMS SAP 2.Milyen adatmodelleket ismer? Ismertesse a relációs adatmodellt!  Hálós adatmodell  Hierarchikus adatmodell  Relációs adatmodell A relációs adatmodell A modell kialakítását inspirálta, hogy az adatbázis megtervezésekor az adatokat a felhasználó számára áttekinthető és

egyszerűen kezelhető táblázatokban lehessen elhelyezni. A táblázatos forma erős hasonlóságot mutat a hagyományos adatszervezés rekord struktúrájához. A relációs adatmodell felépítése A relációt célszerű táblázatok formájában elképzelni, illetve ábrázolni, ahol minden sort egy rekordnak és minden oszlopot egy mezőnek tekintünk. Az oszlopokat gyakran névvel látjuk el, ezeket attribútumoknak nevezzük. Az attribútumok halmazát a reláció sémájának hívjuk. 3.Ismertesse a relációs adatbázisok tulajdonságait!  A táblázat nem tartalmazhat két teljesen azonos sort. Két sor legalább egy tulajdonság értékében el kell, hogy térjen egymástól.  A táblázat soraira egy tulajdonság konkrét értékével hivatkozunk. Ennek a tulajdonságnak egyedinek kell lennie az egyes sorok vonatkozásában. ( Ezt a tulajdonságot magába foglaló oszlopot elsődleges kulcsnak nevezzük)  Az oszlopok sorrendje tetszőleges lehet, ugyanakkor

két azonos nevű oszlop egy relációban nem lehet.  A sorok sorrendje a relációban tetszőleges. 1 4.Definiálja a funkcionális függőség fogalmát, mutassa be a normál formákat! Funkcionális függőség Ha van egy olyan relációnk, melynek minden oszlopa függ az elsődleges kulcstól, de valamely oszlopa függ egy másik oszloptól (egy idegen kulcstól), akkor funkcionális (tranzitív) függésről beszélünk. Ha egy relációnak egy P-vel jelölt attribútuma olyan, hogy minden egymástól különböző értékéhez a reláció Q attribútumából különböző értékek tartoznak, akkor azt mondjuk, hogy P funkcionálisan meghatározza Q –t, azaz Q funkcionálisan függ P-től. Adatok között akkor áll fenn funkcionális kapcsolat, ha egy vagy több adat konkrét értékéből más adatok egyértelműen következnek. Például a személyi szám és a név között funkcionális kapcsolat áll fenn, mivel minden embernek különböző személyi száma van.

Normalizálás A különböző relációs adatbázis-kezelő szoftverek más és más szigorúsággal, úgynevezett normalizálási műveletek végrehajtását kívánják meg a betöltendő táblázatokkal szemben. A maximális normalizáltságot 3 fokozatban közelítjük meg.  Első normál forma Első normál formában akkor van a reláció, ha minden mezőjében elemi, azaz nem összetett értékek szerepelnek. Első normál formára hozáskor meg kell szüntetnünk a hierarchikus függést. Elsődleges kulcsot mindig aláhúzzuk  Második normál formában akkor van a reláció, ha: egyrészt az első normál forma követelményeit kielégíti másrészt minden olyan tulajdonság, amely nem elsődleges kulcs vagy annak része, teljes függéssel függ az elsődleges kulcstól.  Harmadik normál formában azok a második normál formájú relációk vannak, amelyek nem tartalmaznak funkcionális függést. Normálformák – a redundancia megszűntetése Az

adatbázis-tervezés folyamatában az adatbázisban leképezendő rendszert elemzésnek vetjük alá és meghatározzuk a tárolandó adatok körét, azok egymás közötti kapcsolatait és az adatbázissal szemben felmerülő igényeket. Ezután következik a rendszertervezés, melynek eredménye az adatbázis logikai modellje. Végül fizikai szinten képezzük le a logikai adatbázis modellt a felhasználható szoftver és hardver függvényében. A logikai tervezés célja egy redundancia mentes reláció rendszer, relációs adatbázis. A reláció elmélet módszereket tartalmaz a redundancia megszüntetésére az úgynevezett normál formák segítségével. A következőkben a relációk normál formáinak definícióját mutatjuk be példákon keresztül. A normál formák előállítása során a funkcionális és a többértékű függőség, valamint a reláció kulcs fogalmát használjuk fel. A normál formák képzése során leegyszerűsítve, olyan relációk

felírása a cél, melyekben csak a reláció kulcsra vonatkozó tényeket tárolunk. Öt normál formát különböztetünk meg A különböző normál formák egymásra épülnek, a második normál formában levő reláció első normál formában is van. A tervezés során a legmagasabb normál forma elérése a cél. Az első három normál forma a funkcionális függőségekben található redundanciák, míg a negyedik és ötödik a többértékű függőségekből adódó redundanciák megszüntetésére koncentrál. A normál formákkal kapcsolatban két újabb a relációkhoz kapcsolódó fogalommal kell megismerkedni. Elsődleges attribútumnak nevezzük azokat az attribútumokat, melyek legalább egy reláció kulcsban szerepelnek. A többi attribútumot nem elsődlegesnek nevezzük. Első normál forma (1NF) Egy reláció első normál formában van, ha minden attribútuma egyszerű, nem összetett adat. Másképpen az adatbázis minden oszlopában csak egy értéket

tárolunk. Hogyan hozzuk 1NF-re egy relációt: 1. lehetőség: Ha több értéket tartalmaz egy mező egy sorban, akkor annyi sorra bontjuk a sort, ahány értéket tartalmaz a mező. 2. lehetőség: Két vagy több relációra bontjuk az eredeti relációt és közös azonosítóval hivatkozunk a közös értékekre. Az egyikben az azonosító kulcs lesz, a többi relációban pedig a külső kulcs lesz. Második normál forma (2NF) Az első normál forma nem elegendő feltétel a redundanciák megszüntetésére. Egy reláció második normál alakjában nem tartalmazhat tényeket a reláció kulcs egy részére vonatkozóan. A második normál pontos definíciója két feltétellel írható le. • A reláció első normál formában van • A reláció minden nem elsődleges attribútuma teljes funkcionális függőségben van az összes reláció kulccsal. 2 Vagy • A reláció első normál formában van és a reláció (tábla) minden egyes sora egyedileg

azonosítható legyen. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egyszerű értékek szerepelnek a mezőkben és minden másodlagos attribútum teljes funkcionális függőségben van. Megjegyzés: Ha a kulcs egy attribútumból áll, akkor a reláció 2NF. Ha csak egy mező van a relációban, akkor 2NF. Hogyan hozzuk 2NF-re egy relációt? Kiemeljük a kulcsból azokat az attribútumokat, amelyek önállóan is meghatározzák a másodlagos attribútumokat. Az előző lépés szerint összetartozó elsődleges és másodlagos attribútumokból relációt állítunk elő. Azokat a másodlagos attribútumokat, amelyek csak a kulcstól függ a kulcsban szereplő elsődleges attribútumokkal egy táblába fogjuk össze. Harmadik normál forma (3NF) A második normál formájú relációkban nem lehetnek olyan tények, amelyek a reláció kulcs részeihez kapcsolódnak. Azonban ennek ellenére is lehet bennük redundancia, ha olyan tényeket tartalmaznak, amelyek a nem elsődleges

attribútumokkal állnak kapcsolatban. Ezt a lehetőséget szünteti meg a harmadik normál forma definíciója Egy reláció harmadik normál formában van, ha • A reláció második normál formában van. • A reláció nem tartalmaz funkcionális függőséget a nem elsődleges attribútumok között. Vagy • A reláció második normál formában van. • A tábláinkban nem lehet olyan redundáns (ismétlődő) nem-kulcs információ, amely más táblákban is nem kulcs információt jelent. Hogyan hozzuk 3NF-re egy relációt? Megszüntetjük a másodlagos attribútumok közötti funkcionális függőséget, azaz szintén több relációra bontjuk az eredeti relációt. 5.Mutassa be példákon keresztül, hogy mit jelent a táblák közötti kapcsolat, és milyen módokon lehet táblákat kapcsolatba hozni! A kapcsolat fogalma Kapcsolatnak nevezzük az egyedek közötti viszonyt. A kapcsolat mindig valóságos objektumok közötti viszonyt fejez ki, hiszen az egyed ilyen

objektumokat képvisel; A kapcsolat is absztrakció: két egyed értékei közötti konkrét viszonyokat fejez ki. A konkrét kapcsolatokat a kapcsolat értékeinek (előfordulásainak) nevezzük. A kapcsolódó egyedek között általában nem egyenrangú a viszony, hanem lehet egyfajta irányításról beszélni. A kapcsolat meghatározója a tulajdonos (owner) és a kapcsolat másik oldalán lévő egyed vagy egyedek a tagok (member). Az egyedek közötti kapcsolat lehet kötelező, félig kötelező, opcionális. Kötelező kapcsolatról beszélünk, ha az adatmodell időfüggvényének szerepe van az adatmodell kialakításában. Az archiválás problémaköre (inaktív egyed-előfordulások). A kapcsolat fokai Kapcsolat egyidejűleg több egyed között is lehet. Ha a kapcsolat n egyedet "köt össze" akkor n-ed fokúnak nevezzük A leggyakoribb a bináris (másodfokú) kapcsolat, amikor is két egyed között van viszony. Speciális bináris kapcsolat a rekurzív

bináris kapcsolat. Ilyenről van szó akkor, ha az egyeden belül az előfordulások vannak kapcsolatban. Pl: a dolgozó egyedben benne vannak a vezetők is (általában ők is dolgozók), de a többi dolgozóval speciális kapcsolatában vannak: vezetői-beosztotti kapcsolatban. Gyakoriak a valóságos világ objektumai között a harmadfokú (angolul ternary) kapcsolatok, vagyis olyanok amikor három egyed között van viszony. A kapcsolatok fajtái Egy kapcsolat voltaképpen az egyedhalmazok elemei közötti viszonyt fejezi attól függően, hogy az egyedhalmaz elemei milyen módon kapcsolódik egymáshoz, azaz egy adott egyed egy előfordulásához hány előfordulás kapcsolódik a másik egyedből három esetet különböztetünk meg  Egy-egy típusú kapcsolat (1:1 kapcsolat) 3 A kapcsolat lelet olyan, hogy az egyik egyedhalmaz mindegyik eleméhez a másik egyedhalmaznak pontosan egy eleme kapcsolódik (tehát a két egyedhalmaz egymásba kölcsönösen egyértelműen

képezhető le. Az ilyen kapcsolatot egy-egy (jelben 1 :1) típusúnak nevezzük.  Egy-több típusú kapcsolat (1:N kapcsolat) Azt mondjuk, hogy az A egyed és a B egyed között egy-több (jelben: 1:N) típusú kapcsolat van, 1a az A egyedhalmaz mindegyik eleméhez a B egyedhalmaznak több eleme is tartozhat.  Több-több típusú kapcsolat (N:M kapcsolat) Több-több ( jelben N:M) típusú kapcsolatnak nevezzük az A egyed és a B egyed közötti kapcsolatot; ha az A egyedhalmaz minden eleméhez B halmaz több eleme is tartozhat, továbbá B minden eleméhez A több eleme is kapcsolódhat. Az ilyen kapcsolatot az adatbázis-kezelő rendszerek nem feltétlenül tudják automatikusan lekezelni, ezért ilyenkor szokásos automatikusan a két egyedtípus közé felvenni egy kapcsoló egyedtípust, amely a kapcsolatokat szétvágja két egytöbb típusú kapcsolatra. Az ilyen kapcsoló egyedek gyakran valamiféle eseményt hordoznak  Nulla vagy egy-egy típusú kapcsolat Ez a

kapcsolattípus akkor jön létre, ha egy egyedhalmaz előfordulásaihoz a másik egyedhalmazból nem feltétlenül tartozik egy előfordulás  Egy-nulla vagy egy – több típusú kapcsolat Ha az egyik egyedtípushoz a másik egyedtípusban nem feltétlenül tartozik előfordulás vagy több előfordulás tartozhat. A kapcsolatok ábrázolásához használhatjuk az Egyedkapcsolat diagramot. (Entity RelationShip Diagram – ERD) Ilyen diagramokat lehet készíteni a Microsoft Access kapcsolattervezőjében vagy sok más hasonló alkalmazásban. + füzetbeli példa 6.Melyek a fő adatbázis-kezelő funkciók? Adatbázis-kezelés  az adatbázisok létrehozása karbantartása ( adatbevitelt, módosítást, törlést)  az adatok különböző szempontú válogatása és rendezése  az adatok és eredménytáblák nyomtatása az állományokkal végzett lemezműveletek Adatbázis-kezelő program  a számítógép adatbázisba szervezett különböző típusú adatait

fogadja nyilvántartja tárolja visszakeresi és megjeleníti  biztosítja a különböző adatformátumok közötti adatcserét  támogatja a felhasználót rendszerint menürendszerrel párbeszéd ablakokkal program készítéséhez használható segédeszközökkel 7.Konkrét példákon keresztül mutassa be az SQL adatdefiníciós nyelv elemeit! Az adatdefiníciós nyelv Segítségével hozhatjuk létre, illetve szüntethetjük meg a relációkat, az indexeket, illetve a nézet táblákat. A relációk(táblák) létrehozása: CREATE TABLE cikk (cikkszám NUMBER(10) NOT NULL, 4 megnevezés CHAR(40), mennyiségi egység CHAR(10), egységár CURRENCY); Tábla módosítása: ALTER TABLE vevo ADD vevő e-mail címe CHAR(20); Teljes táblák törlése: DROP TABLE rendeles; Nézettáblák létrehozása: CREATE VIEW debreceni megrendeles AS SELECT vevő számlaszáma, vevő neve FROM vevő WHERE vevő címe=’Debrecen’; 8.Mit ért gazdasági informatikán?

Határozza meg az információ, mint gazdasági erőforrás jelentőségét, sajátosságait! Gazdasági informatikán: a gazdasági és üzleti életben felmerült adatoknak, információknak informatikai rendszerek segítségével történő szervezését, feldolgozását, módosítását, törlését, rendszerezését, stb. értjük Információ: olyan adat, amelyet úgy készítettek elő, illetve dolgoztak fel, hogy az növeli az azt felhasználó személy tudásszintjét. A számítógépes információs rendszerek alapvető célja, hogy az adatokat (mint speciális erőforrásokat) új információvá alakítva, feldolgozva gazdasági eredményt hozzanak létre. Az adatszervezés feladata: az adatok  tárolása  visszakeresése  feldolgozása  módosítása Az adatszervezési eljárások két csoportra oszthatók:  logikai (adatmodell létrehozása)  fizikai (adatok tárolása) Az adat A számítástudományban adatnak nevezzük a megjelenített

információt, melyre jellemző annak:  jelentése  típusa  konkrét értéke Ez a fogalom alkalmas arra, hogy erre kiépítsük az informális rendszereket jellemző adatkapcsolatokat. A megalapozott döntések (pénzügyi és egyéb gazdasági döntések) meghozatalához a rendszer mögött levő adatoknak számos kritériumnak kell megfelelnie. Csak abból az adatból lesz valóban üzleti információ, amelyik legalább annyira hasznot hajt, mint amibe megszerzése, tárolása, kezelése, feldolgozása került. Az információk esetében a használhatóság, hasznosság azt jelenti, hogy az információ:  jó minőségű pontos teljes releváns időtűrése és forrása megfelelő  elérhető, hozzáférhető  felhasználásra alkalmas megjelenésű Az adatot a vállalat/intézmény kulcsfontosságú stratégiai vagyonaként kell kezelni. Garantálni kell, hogy minősége elsőrangú legyen. A legfontosabb az alapadat 5 9.Ismertesse az információk

(adatok) néhány célszerű csoportosítását (az információt hordozó adat értelmezése, létrehozása, feldolgozottsága, az információnak az irányítási folyamatban betöltött szerepe szerint)! Adatfajták osztályozása:        Az adatok tárgya alapján: Törzsadatok Változási adatok Az adatok időhöz való viszonya alapján: Állapotorientált Akcióorientált Az adatok tartalma alapján: Hasznos adatok Vezérlő adatok Az adatok változtathatósága alapján: Statikus Dinamikus Az adatok formattálása alapján: Formattált Nem formattált Adatot tartalmazó jelek fajtája alapján: Numerikus Alfanumerikus Grafikus Egyéb Feldolgozási állapota alapján: Bemeneti Kimeneti Köztes eredmények 10.Ismertesse, hogy melyek az adatminőségi problémák fő okai, hogyan lehet biztosítani a felhasznált adatok minőségét! Adatminőségi problémák fő okai:       Sok forrásból származnak az adatok Helytelen

adatbevitel Sérült információ az internetről Pontatlan adatokat tartalmazó vásárolt adatbázis Hibás alkalmazási logika A régi rendszer nem körültekintő migrációja Adatminőség biztosítás: Nem egyszeri informatikai tevékenység, hanem stratégia üzleti folyamat az:  Adatok definiálása (üzleti, informatikai)  Minőségi kritériumok meghatározása  Minőség mérése  Eredmények kimutatása Körkörös folyamat-> további adatminőség-növelő tevékenységeket generál Az adatok minőségbiztosítását segítő megoldás: Fontos, hogy még a forrásnál (pl. adattárház vagy CRU - projekt esetén) megtisztítsuk az adatokat A módszer az ún. ETL folyamat:  Kinyerés  Átalakítás  Betöltés Amely, az adattárház építési folyamatoknak is része. 6 11.Hasonlítsa össze a program- és fájlorientált adatfeldolgozást! Programorientált adatfeldolgozás:       Funkciók megvalósításához

programokat rendelnek A programokhoz tartozó adatokat fájlokban rögzítik Többszörös adattárolás (redundancia) A hozzáférés programorientált, így a rendszer rugalmatlan Az adattáblák jelentős adatbiztonsági és adatvédelmi problémákkal jár A rendszerkoncepció középpontjában a soros (szekvenciális) feldolgozás áll (batch feldolgozás) Fájlorientált adatfeldolgozás:  Az adatok logikai szerkezetéből indul ki  Az adatbázis szervezés során egy ún. szemantikus (tartalomelemzésen alapuló) adatmodellt hoznak létre => egy relációs adatbázismodellt alakítanak ki Program és fájlorientált feldolgozás összehasonlítása: Prog1. Fájl Prog1 adatbázis Prog2. Fájl Prog2 menedzsment Prog3. Fájl Prog3 rendszer Programorientált adatbázis Fájlorientált 12.Ismertesse a legfontosabb adatfeldolgozási műveleteket! Az egyes műveleteket egy-egy egyszerű példával is illusztrálja! Adatfeldolgozási műveletek: Az adatok

feldolgozása során azokkal különböző műveleteket végezhetünk. Műveletek osztályozása:  Az adatok kezelésére szolgáló műveletek: Az új adatállomány létrehozása Másolása Leszámlálás (adat-előfordulás meghatározása)  Az adatok megjelenítését végző műveletek: Az adatok kiolvasása adatállományból Adatcsoportok kiválasztása megadott szempontok alapján  Az adatállomány tartalmát megváltoztató műveletek: Adatok beillesztése (adott helyre) az adatállományba Adatok módosítása Adatok törlése  Az adatállomány szerkezetét illetve rendjét megváltoztató műveletek: Rendezés (megadott szempont alapján) Adatállomány szétválogatása Adatállomány összeválogatása 13.Mutassa be a gazdasági informatikai rendszerek modelljének felépítését (szerkezeti modulok: folyamatmodell, hatáskörmodell és a professzionális információ modell)! Ismertesse az egyes modulok lényegét, fő funkcióját, jellemzőit! A

bevezetés részfolyamatai: Minden integrátornak saját módszertana van. Messziről nézve ezek nagyon hasonlóak, az ördög azonban a részletekben bújik el. 1.Vállalati folyamatok felmérése 2.Vállalati folyamatok modellezése 7 3.Vállalati folyamatok újraszabályozása 4.Rendszer testre szabás 5.Mintatermi tesztelés 6.Éles-használat előkészítése 7.Éles-használat kezdete Vállalat modellezés     Folyamatok modellezése (FOM) Szervezet modellezése (SZEM) Hatásköri modellezés (HAM) Információs rendszer modell (IFO) Folyamatok modellezése A vállalkozások folyamatai:  Struktúrára gyakorolt hatás szerint: Működési folyamat Fejlődés folyamat(alapváltozások tartósan megváltoztatják a rendszer struktúráját.  Működés szerint: Alapvető (fő) folyamat (anyag és energia átalakítási, munkafolyamatok). Kapcsolódó folyamat( hír és információs folyamatok)  Folyamatmodell létrehozása: 1.Folyamatképzés

2.Folyamat tipizálás 3.Folyamat szabályozás 4.Folyamat optimalizálás  Folyamatképzés 1.Függetlenül a profittól (∏) a vállalkozást 5 alrendszerre bontjuk fel 2.Meghatározzuk az egyes alrendszereket mely szakirányítási ágak működtetik 3.Az egyes alrendszerekben milyen folyamatok működnek? Hatáskör modellezés A döntési folyamat elemeinek telepítése a szervezeti hierarchiában Hatásköri mátrix felépítése  Hatásköri mátrix A feladat- hatásköri mátrix egy olyan elrendezési forma, amely könnyen áttekinthetővé teszi az egyes folyamatokkal kapcsolatos döntési- végrehajtási- ellenőrzési- tájékoztatási feladatok szervezeti egységek (vezetők) közötti megosztását. Egyes folyamatok működtetéséhez 1-es szervezeteknek milyen hatása van.  Hatásköri mátrix elemzése Soronként: Az adott döntési folyamatban milyen szervezeti egységek, milyen hatáskörrel integrálódnak. Oszloponként: Adott szervezeti egység mely

folyamatokban milyen hatáskörrel rendelkezik részt venni. Információ modell  FOM: adja logikailag összetartozó és sorrendileg egymás követő tevékenységeket.  SZEM: adja az információáramlás csoportjait (adó, vevő)  HAM: megmutatja az információkat milyen vezetési irányítási célra, csinálják. 14.Az információs rendszer fogalma, jellemzői A hagyományos (sziget) rendszerek, és az integrált vállalatirányítási rendszerek jellemzőinek összehasonlítása. Az integráltság fogalma A vállalatirányítási rendszerek a gazdálkodó szervezetek számára - pénzügyi - számviteli - logisztikai folyamataik tervezhetőségét; kontrollálhatóságát; a termelés és a vevők kiszolgálásának rugalmasságát biztosítják. Általános jellemzők: - moduláris felépítés - több telephely kezelése - projekt-típusú üzletvitel - internetes támogatás 8 - kliens-szerver architektúra SQL-alapú relációs adatbázis-kezelés (MS SQL;

DB2; ORACLE, INFORMIX; SYBASE) elektronikus adatcsere (EDI; EDIFACT) több nyelv; több valuta Integrált: - az egyes funkciókat lefedő alrendszerek összeköttetésben vannak - az egyes rendszerek ugyanazokat az adatokat használják, egységes adatbázist kezelnek. Hagyományos: - kevésbé hatékony - képes a szervezetnél meglévő egy-egy funkciót lefedni, de a funkciókat lefedő rendszerek nincsenek összekötve, ezért az egyes, egymásra épülő szervezeti egységek nehézkesebben jutnak egymás adataihoz, kevésbé tudják munkájukat összehangolni. Integráltság: - az adatok többszörös bevitelének elkerülése - a megfelelő adatok a rendszer részein belül több helyen is egy művelettel dolgozhatók fel - külső rendszerekkel (különösen más SAP R/3-mal) olyan kapcsolat építhető ki, mintha egyetlen rendszer lenne. 15.A vállalati információs rendszerek történeti fejlődése (MRP I, MRP II, ERP, ERP II). Az egyes fejlettségi állapotok kapcsolata,

az egyes rendszerek főbb moduljai. A termelés és a vevők kiszolgálásának rugalmasságát biztosítják. MRP 70-es évek Anyagszükséglet tervezés Cél: Meghatározni, hogy a termelés ütemezésének megfelelően a részegységeket, alkotórészeket mikor milyen mennyiségben kell elkezdeni gyártani vagy a rendelést feladni Előnye: ily módon rugalmassá válhatott a termelés, ekkor jelent meg a Just in Time kifejezés. MRP II. 80-as évek Gyártási források tervezése:  Anyagszükséglet  Kapacitásszükségletek  Likviditási szükségletek ( A gyártási csomag kalkulátora) MRP III. finanszírozás tervezés ERP (Enterprise Resource planning) Vállalat erőforrási tervezés 1 termelő vállalat teljes egésze telepített átfogó rendszer Cél:  üzleti funkciók egyensúlybahozás  az anyag mellett minden más erőforrást, még az emberi képességeket is figyelembe veszi: Pénzügy Marketing Disztribúció Termelés Humán erőforrás

Könyvelés Vállalati információs rendszer ERP=BPR (Business Process Reengeneering)/= üzleti folyamatok újjászervezése/ ↑ ez nem önmagában igaz. 9 16.Határozza meg az integrált vállalatirányítási rendszerek kiválasztásának szempontjait (piaci kritériumok, az igényelt rendszerrel szembeni követelmények). - ha a vállalat méretben akkora, hogy integrált informatikai rendszer nélkül nem képes üzleti folyamatait támogatni ha olyan tevékenységet folytat, amely nagyon gyors információ-áramlást vár el a cégtől ha alkalmazkodnia kell versenytársaihoz, akik már használnak vállalatirányítási rendszert, és ezáltal növelik teljesítményüket, javítják döntéseik pontosságát Szempontok: - a meglévő rendszerek nem elég rugalmasak; szigetrendszerek; nem képesek megfelelő szinten leképezni az ügyviteli folyamatokat; ill. nem képesek követni azok változásait - a meglévő szoftverkörnyezet nem képes a biztonságot jelentő

adatszolgáltatási szintet biztosítani; jellemző a többszörös adatrögzítés; ill. a rendszerek közti adat-transzformáció - a vállalat nem tudja kinyerni a döntéseihez szükséges információkat 17.Melyek az integrált-rendszerek előnyei? Integrált vállalatirányítási rendszer: Egy vállalat valamennyi feldolgozását, (komplett üzleti folyamatok) megvalósító, egységes információs rendszer, amelyben minden adat csak egyszer szerepelhet / mindenki ugyanabból az adatbázisból dolgozik) és az adat keletkezése helyén kerül rögzítésre. Olyan programok (modulok) együttműködése, melyek számítógép hálózaton keresztül működve lehetővé teszik a vállalat funkcióinak, feladatainak ellátását és irányítását, miközben megteremtik a vállalat belső és külső kommunikációját, valamint az adatbázisok konzisztenciáját. Integrált vállalatirányítási rendszer alkalmazása mellett szól:  Vállalati cél: Alacsony költség

Kiváló minőség Gyors megtérülés  Eszköz: Üzemek és munkavállalók számának csökkentése Termelékenység, flexibilitás növelése  Új elképzelések a vállalatok formájáról: Beszállítók és vevők integrálása ↓ Értékesítési folyamat felgyorsítása Javul az ügyfélkiszolgálás minősége Piaci elismertség növekszik Az integrált vállalatirányítási rendszerek szerepe, haszna Elsődleges szerep: Lerövidíteni az információáramlást a cég különböző egységei között. A leggyorsabb, pontos adatszolgáltatás biztosítása az üzleti döntések meghozatalához. Feltétele: az információk rögzítése azok keletkezési helyén, a többszörös adattárolás keletkezési helyén, a többszörös adattárolás elkerülése. Az adatok transzformálás nélküli elérhetővé tétele a vállalat minden pontján, így adott időben mindenki számára ugyanazok az adatok állnak rendelkezésre. Ok: felgyorsult piaci folyamatok

megkövetelik a döntési mechanizmusok lerövidítését, a cégek élete múlik a reakcióidejüket, a megalapozott, megfelelő információs háttérrel meghozott üzleti döntéseikben. 18.Ismertesse, melyek az általános elvárások a vállalati információs rendszerekkel szemben! Mi indokolja ezeknek az elvárásoknak való megfelelést? Elvárások a vállalati információs rendszerekkel szemben:      A folyamatokat egymásra építi A vállalat teljes működését lefedi Az adat a keletkezés helyén kerül rögzítésre Az adatért az a felelős, aki bevitte Egyszeres adatbevitel 10  Egységes adatokból egységes, de tetszőleges kimutatások, diagramok, táblázatok készítése Általános jellemzők:         Moduláris felépítés Több telephely kezelése Projekt típusú üzletbevitel Internetes támogatás Kliens szerver architektúra SQL alapú relációs adatbázis kezelés (MS SQL, DB2, ORACLE, INFORMIX )

Elektronikus adatcsere ( EPI, EDIFACT) Több nyelv, több valuta 19.Vállalati információs rendszer felépítése, kapcsolatai, tartalma Pénzügyi és számviteli információs rendszer helye szerepe a vállalati információs rendszerben, felépítése, kapcsolatai, tartalma. Stratégiai Szabályozási Operatív Végrehajtási Tett ismeret információ adat tett= FVTR tett+ismeret+információ=DTR ismeret=SZR információ+adat=VIR Számviteli információs rendszer  Követi és rögzíti a tranzakciókat Bevételi ciklus: értékesítést és abból származó bevételhez jutást foglalja össze / elemei: rendelés fogadás, nyilvántartás, teljesítés, számlázás, vevőállomány nyilvántartás, elszámolás, jelentés készítés) Kiadási ciklus: alapanyag vagy áru beszerzéstől a fizetési kötelezettség teljesítéséig terjedő folyamatok (rendelés fogadás, szállítói rendelés nyilvántartás, beérkeztetés, számlafogadás, kiegyenlítés

elszámolás, jelentés készítés) Erőforrás menedzsment ciklus: a szükséges erőforrások beszerzéséhez, tároláshoz, felhasználásához kapcsolódik.  Kimutatásokat, jelentéseket készít Pénzügyi Költséggazdálkodási kimutatások Controlling jelentések  Input a vezetői döntésekhez 20.A vezetői információs rendszer fogalma, jellemzői Vezetői információs rendszerek kialakulása, fejlődésük szintjei. Vezetői információs rendszer fogalma: egy olyan (számítógépes alapú) rendszer, amely a döntéshozók számára használható információvá alakítja az adatot. 11 3 fő feladata van: - riport - azaz jelentés készítése - tervezés („mi lenne ha” kérdések) - döntéshozás támogatása VIR információ szintjei: részletezettség Stratégiai Taktikai Operatív Technológiai információ-áramlások (vertikális, horizontális) absztrakciós szint információ-áramlások (vertikális, horizontális) Szervezeti

tevékenység, együttműködés nincs információ-csere nélkül! VIR fejlődési fázisai: elemi, sziget funkciók, heterogenitás Web-es szabványok átvétele egységes adatrendszer elosztott, többrétegű modellek funkció-integrálás; monolit rendszerek döntési funkciók bevétele kliens-szerver struktúra szolgáltatási modulok megjelenése Jellemzők (esetleg): - feladatuk az adatok analitikus, statisztikus elemzése - az adatbázisokat csak felhasználják, de oda nem írnak vissza - a vezetői döntéshozást naprakész információkkal támogatják, előkészítik - a döntést igénylő pontokat megjelölik - felhasználóbarát kezelői felülettel rendelkeznek Vezetői információs rendszer:  Nem online töltődik, hanem kérésre generálódik  Különböző üzleti terület rendszerből és rendszeren kívülről aggregált adata. EAF: elektronikus adatfeldolgozó rendszer. Gazdálkodási adatokat fogadnak, tárolnak és egyszerű műveleteket

végeznek vele. 12 VIR: vállaltirányítási információs rendszer. A vállalati tevékenységet és vezetést szolgálja, adatokkal, beszámolókkal, elemzési döntési modellekkel. /rutin döntéseknél/ DTR: Nem rutinszerű döntéseknél segít. Rákényszeríti a döntéshozókat, hogy fogalmazzák meg világosan a gondolataikat, szempontjaikat. SZR: Szakértői rendszerek Olyan számítógépes rendszerek, amelyek tanulni képesek a döntéshozó tapasztalatainak felhasználásával. FVTR: Felső vezető támogató rendszerek. A felső vezetők sajátos igényeit elégíti ki Pl: piaci pozíciók kiszámítása, a vállalat legaktuálisabb problémái, pénzügyi helyzet. Stratégiai Szabályozási Operatív végrehajtási Tett ismeret információ adat Stratégiai = FVTR Stratégiai+szabályozási=SZR Stratégiai+szabályozási+operatív=DTR Operatív+végrehajtási= VIR Végrehajtási=EAF 21.A vállalati funkciók, üzleti területek és vezetői szintek

támogatása döntéstámogató és vezetői információs rendszerekkel. Tendenciák a 21. század küszöbén      Elektronikus kereskedelem (E-business) Ügyfélkapcsolati terület (CRM) Adattárház funkció (DW) Adatbányászat (DM) Ellátási lánc menedzsment (SCM) Üzleti követelmények:  Költségcsökkentés Hatékonyságnövelés TCO és az IT költségek csökkentése  Az IT kiadások gyors megtérülése Üzletileg kritikus pontok támogatása Már meglévő befektetések jobb kihasználása, hatékony integráció segítségével  Változásokhoz alkalmazkodó megoldások Verseny stratégiákat támogató megoldások Üzleti fejlődést támogató megoldások  Átlátható folyamatok Üzleti teljesítmény menedzsment „Valós idejű” (esemény vezérelt) üzletvitel 13 22.Ismertesse, melyek egy vállalatirányítási rendszer bevezetésének általános lépései! Írja le, ön szerint milyen szerepe van az egyes lépéseknek! Mikor

szükséges a vállalatirányítási rendszer bevezetése?  Méretben akkora, hogy integrált informatikai rendszer nélkül nem képes üzleti folyamatait támogatni  Olyan tevékenységet folytat, amely nagyon gyors információáramlást követel meg a cégtől  Alkalmazkodnia kell a versenytársaikhoz, akik már használnak vállalatirányítási rendszert, és ezáltal növelik teljesítményüket, javítják döntéseik pontosságát. A bevezetés részfolyamatai  Minden integrátornak saját módszertana van. Messziről nézve ezek nagyon hasonlóak, az ördög azonban a részletekben rejlik.  Legfontosabb lépése: 1.Vállalati folyamatok felmérése 2.Vállalati folyamatok modellezése 3.Vállalati folyamatok újraszabályozása 4.Rendszer testre szabás 5.Mintatermi tesztelés 6.Éles használat előkészítése 7.Felhasználók oktatása 8.Éles- használat kezdete Vállalatmodellezés:     Folyamatok modellezése (FOM) Szervezet modellezése

(SZEM) Hatásköri modellezés (HAM) Információs rendszer modell (IFO) Folyamatok modellezése:  Struktúrára gyakorolt hatás szerint Működési folyamat Fejlődési folyamat (állapotváltozások tartósan megváltoztatják a rendszer struktúráját)  Működés szerint: Alapvető (fő) folyamat /anyag és energia átalakítási munkafolyamatok/ Kapcsolódó folyamat /hír és információs folyamatok/ Folyamatmodell létrehozása:     Folyamatképzés Folyamat tipizálás Folyamat szabályozás Folyamat optimalizálás Folyamatképzés:  Függetlenül a profiltól a vállalkozás 5 alrendszerre lehet bontani  Meghatározzuk az egyes alrendszereket, mely szakirányosítási ágak működtetik  Az egyes alrendszerekben milyen folyamatok zajlanak Alrendszerek: Szakirányosítási ág Folyamatok Input Kereskedelmi piaci Erőforrás Műszaki és gazd-i gazdálkodási Átalakító Termelési termelési Output Kereskedelmi értékesítési

Visszacsatoló Társasági vezetés irányítási, pénzügyi, számviteli Folyamat tipizálás: Az általánosan megalkotott folyamatokat konkrét tartalommal feltöltik. Szervezet modellezés:  Modell alkotás feladatai: FOM-SZEM kapcsolatok feltárása Szervezetrend építés Szervezet elemzés FOM-SZEM kapcsolatok Érvényesüljön a Cél-Folyamat-Szervezet összhangjának elve. ↓ 14 Folyamatok nem lehetnek sem bonyolultabbak, sem egyszerűbbek, mint amit a célok elérése megkíván, továbbá a szervezet sem lehet kisebb, vagy nagyobb, mint amit a folyamatok működtetése igényel. Szervezetrend építés, szervezet elemzés Szervezetrend építés: Tulajdonosi szervezet Munkaszervezetek – jellemzői, fajtái  Szervezet elemzési mutatók Irányítás bonyolultsági lánc Irányítás igényességi lánc Optimális irányítási lánc Hatáskör modellezés: A döntési folyamat elemeinek telepítése a szervezeti hierarchiában ↓ Hatásköri mátrix 

Hatásköri mátrix: A feladat hatásköri mátrix egy olyan elrendezési forma, amely könnyen áttekinthetővé teszi az egyes folyamatokkal kapcsolatos döntési, végrehajtási, ellenőrzési, tájékoztatási feladatok szervezeti egységek (vezetők) közötti megosztását. Hatásköri mátrix elemzése  Soronként: Az adott döntési folyamatba, mely szervezeti egységek, milyen hatáskörrel integrálódnak.  Oszloponként: Adott szervezeti egységek mely folyamatokban milyen hatáskörrel jogosult részt venni. Információ-modell  FOM: adja meg a logikailag összetartozó és sorrendileg egymást követő tevékenységeket  SZEM: adja az információáramlás csoportjait (adó, vevő)  HAM: megmutatja, az információkat, milyen vezetési, irányítási célra használják 23.Ismertesse, mit jelent a CRM kifejezés! CRM:  Ügyfélkapcsolati modul  Arra szolgál, hogy a modulokat összekösse az egyes ügyfelekkel  Cél: ügyfél-érték elvű

vezetés létrehozása a következőkön keresztül 1.Innovatív ügyfél-központú termékek és szolgáltatások 2.Ügyfél- centrikus folyamatok 3.Tartós, időálló és profitábilis ügyfélkapcsolatok Fajtái:  Operatív CRM: Irányítja és szinkronizálja az ügyfélkapcsolatokat, marketing értékesítés és szerviz területén.  Analitikus CRM: Segítséget nyújt az információforrások optimalizálásában, annak érdekében, hogy elősegítse a profitábilis ügyfelek megtartását.  Kollaboratív CRM: A szállítókkal való együttműködést elősegíti az ügyfelekkel, a folyamatok tökéletesítése az ügyfelek kiszolgálása érdekében. 24.Definiálja a törzsadat fogalmát! Írjon egy-két egyszerű példát arra milyen törzsadatokat használ az Ön által használt, vagy az SAP R/3 rendszer! Törzsadatok: Hosszabb időtartam alatt állandónak tekinthető adategyüttes, amely az üzleti tranzakciók egyik előfeltétele. Pl.: vevőtörzs,

cikktörzs, főkönyvi számla Alkalmazástól függően létezik központi és üzleti területre vonatkozó nézete. /alkalmazás, paraméterezés/  Központi adat: pl. azonosító, címadat  Értékesítési releváns adat pl.: vevőtörzsben kontírozás vezérlése, szállítást teljesítő gyár  Pénzügyi releváns adat pl.: cikktörzsben elszámolási ár jellege 15 25.Soroljon fel Magyarországon is használt integrált vállalatirányítási rendszereket és ismertesse melyek ezek legfontosabb moduljai! Magyarországon használt integrált vállalatirányítási rendszerek:     SAP Oracle enterprise Manager Libra 4GA Oneworld SAP fő erőssége:  Hosszú távú partnerkapcsolatok  Üzleti ismeretek (28 iparági megoldás) Az iparágak specifikus szabványaihoz, folyamataihoz és kihívásaihoz  Üzleti folyamatok integrációja vállalaton belül vállalatokat átfogóan internet és intranet használatával  Mozgékonyság

biztosítása  Lehetőség saját elképzelések megvalósításában SAP ERP:  Az R/2 1979-ben jelent meg, mainframe gépeken volt használható  Az R/3 1992-ben - nagykapacitású és olcsó számítógépek megjelenésével az alkalmazás elérhetővé vált a kisebb vállalatok számára is, - nyitott –architektúrájú – kliens- szerver rendszerű  1996-ban R/3 1es verzió - átfogó és biztonságos intranetes – 130 interfész áll rendelkezésre a külső programok integrálása a rendszerbe R/3 fontosabb jellemzői:  Nemzetköziség: Szinte minden országban megtalálható a SAP leányvállalata vagy forgalmazója , a SAP 34 nyelvet képes kezelni.  Rugalmasság: Nem iparág specifikus, bármely vállalat tevékenységénél használható.  Nyitottság: Bármely operációs rendszerű környezetbe telepíthető.  Fejleszthetőség: Ha van olyan dolog, amire a SAP nem jó, akkor arra kitalálták az ABAP-ot, amely az adatokat átkonvertálja

olyanra, amit a SAP tud használni.  Modularitás: Különböző modulokból áll, és a felhasználó választhat, hogy mely modulokat szeretné beilleszteni a rendszerbe.  Integráció: Bárhol keletkezik az adat, és bárhol kerül rögzítésre, azonnal eljut a vállalati adatbázis minden pontjára. CRM:  Ügyfélkapcsolati modul  Arra szolgál, hogy a modulokat összekösse az egyes ügyfelekkel  Cél: ügyfél-érték elvű vezetés létrehozása a következőkön keresztül Innovatív ügyfél-központú termékek és szolgáltatások Ügyfél- centrikus folyamatok Tartós, időálló és profitábilis ügyfélkapcsolatok Fajtái:  Operatív CRM: Irányítja és szinkronizálja az ügyfélkapcsolatokat, marketing értékesítés és szerviz területén.  Analítikus CRM: Segítséget nyújt az információforrások optimalizálásában, annak érdekében, hogy elősegítse a profitábilis ügyfelek megtartását.  Kollaboratív CRM: A szállítókkal

való együttműködést elősegíti az ügyfelekkel, a folyamatok tökéletesítése az ügyfelek kiszolgálása érdekében. SRM:  Stratégiai beszerzés  Automatizálja a beszerzési forrás meghatározás és a beszerzés közötti folyamatokat a vállalkozáson belül és az ellátási bázisban  A teljes ellátási ciklus ellenőrzése, a stratégiától a megvalósításig  Szállítókiválasztás optimalizálása  Ciklusidő leszorítása  Szállítói kapcsolatok kiépítése  Földrajzi távolságok kezelése BI: Üzleti intelligencia      Adattárház Üzleti modellezés Adatkinyerés, transzformáció és betöltés Adattárház menedzsment Üzleti intelligencia Platforme 16 adatbányászat riasztás, határérték figyelés tervezési funkciók  BI Suite of Tools Query tervező Beszámolás és elemzés Megjelenítés, web application design Együttműködés (collaboration) Előre definiált üzleti platform. 17