Egészségügy | Felsőoktatás » Légzési funkció

Légzési funkció 1. Hogyan működik a pneumotachometer? Elsődlegesen a levegőáramlás sebességét méri és az áramlási jel integrálása útján történik a térfogat változásának meghatározása. A pneumotachographban a légáramba van iktatva egy mesterséges szűkület (Fleisch-cső), melyen keresztül nyomásesés (ΔP) lép fel. Mivel az áramlás linearis marad, a felhasznált energia leginkább a súrlódás legyőzésére fordítódik, az áramlás és a nyomás közötti összefüggés a HP-egyenlet alapján írható fel. ∆P = K ⋅ Q 128 ⋅ η ⋅ l K= π ⋅d4 ( P − P2 ) ⋅ π ⋅ r 4 . Q= 1 8 ⋅ l ⋅η Tehát a szűkület két oldalán lévő nyomáskülönbség arányos az áramlás intenzitásával. A szűkületben az áramlási ellenállás lényegesen nem változik, a nyomásesés a legnagyobb áramlási intenzitás mellett sem több, mint 2 vízcm. Az áramlási jel (pneumotachogram) idő szertinti integrálja a légzési volumen időbeli

változását (spirogram) adja meg. A görbe nem szimmetrikus, hiszen a belégzés aktív, a kilégzés passzív folyamat; a belégzés rövidebb, a kilégzés hosszabb ideig tart. 2. Mi az összefüggés az áramlási és a térfogat jel között? t ∫ Q ⋅ dt = V 0 3. Hogyan történik a pneumotachometer kalibrációja? Az áramlásmérőhöz légszűrőn keresztül kalibráló pumpát csatlakoztatunk. A kalibráció a pumpa dugattyújának kihúzott állapotában kezdődik. Az áramlásmérő függőleges, és stabilan rögzített. Kalibráció alatt először a sugár végigfut a képernyőn, miközben a dugattyú nem mozog. Ekkor zérus áramlásra kalibrál. Ezután ötször be-ki mozgatjuk a dugattyút úgy, hogy egy-egy mozgás kb. 1 s-ig tartson, közöttük 2-2 s szünet 4. Melyek a meghatározandó átlagértékei? TV IRV ERV FEV 1 TLC VC RV FRC MVV LPTF légzési  légzési volumen (tidal volume)  belégzési reziduális volumen  kilégzési reziduális

voumen  forszírozott kilégzési volumen (1 sec)  teljes tüdő kapacitás  vitál kapacitás  reziduális volumen  funkcionális reziduális kapacitás  maximális akaratlagos ventillácio  légzési perctérfogat perctérfogatok, és mekkorák azok  500 ml  2000-3000 ml  800-1200 ml  >FVC 75%  4200-6000 ml  3200-4800 ml  1000-1200 ml  1800-2400 ml  40×FEV 1  7000-8000 ml 5. Mit értünk hyperventilláció alatt? Olyan tachypnoét, amely mellett az oxigenizáció meghaladja az aktuális anyagcsere igényeit. Ebben az esetben a vér pO 2 a fiziológiás fölé emelkedik, a pCO 2 pedig a fiziológiás alá csökken. 6. Kialakul-e hyperventilláció intenzív fizikai munkavégzés alatt? Nem feltétlenül, de kialakulhat. Adott O 2 fogyasztás felett (ami a terhelés mértékét prezentálja) az anaerob küszöb fölé emelkedve a légzési gázok parciális nyomásgörbéje típusos hyperventillációs képet mutat. 7.

Mit értünk MVV alatt? Maximális Voluntáris (akaratlagos) Ventilláció. 15-20 secundumon keresztül tartó maximális mélységű és frekvenciájú akaratlagos légzés. 8. Miért léphet fel szédülés az MVV kivitelezése során? Az MVV hyperventillációt jelent. A kialakuló hypocapnaemia és hyperoxaemia miatt a chemoreceptorok a vérnyomást csökkentik (???). 9. Mi a jelentősége az FRC-nek? Funkcionális reziduális kapacitás. Megmutatja, hogy a normál légzési tevékenység mellett a kilégzés végén mekkora a tüdőben maradó reziduális volumen, ami ebben az esetben a RV és az ERV összege. Az FRC egyensúlyi állapotot jelöl, amikor is a mellkas disztenziós tendenciája és a tüdő kollapszus tendenciája egyenlő, de ellentétes irányban ható. Ebben az állapotban a transzmuralis (transorgan) nyomás zérus. A tüdő compliance változása az FRC változásával együtt jár, így emphysemában magasabb, fibrózisban alacsonyabb értéket vesz fel. 10.

Meghatározható-e az RV pneumotachométerrel? Igen. 11. Mi a FEV 1 ? Maximális belégzést követő erőltetett kilégzés első másodperce alatt kilégzett térfogat. 12. Miért adjuk meg a FEV értéket a VC százalékában? Azért, mert a paraméter a légúti ellenállásra prezentáns. Amennyiben a FEV 1 nem éri el az FVC 75%-át, ez emelkedett R aw értékre, végeredményben légúti obstrukcióra utal. 13. Rajzolja le az áramlás-volumen összefüggést mind a be-, mind a kilégzés során! 14. Miért aszimmetrikus összefüggés? a kilégzés során meghatározott áramlás-volumen Az Equal Pressure Point teoria miatt. Az EPP elérése után a kilégzési áramlás nem függ a légzési efforttól. Fiziológiás körülmények között az EPP éppen a légutak kijáratánál van 15. Mikor hosszabb az apnoe időtartam: közvetlenül a hyperventilláció vagy közvetlenül a hypoventilláció után? Közvetlenül a hyperventilláció után. 16. Milyen

tényezőket veszünk figyelembe a prediktált VC meghatározása során és miért? 17. Lehet-e egy vizsgált alany esetében a VC értéke normális, a FEV 1 pedig nem? Miért? Igen, lehet. A VC a maximális belégzés és maximális kilégzés közötti volumenkülönbséget jelenti, ami praktikusan a tüdőnek egy paramétere, és független az időtől. A FEV 1 függ az időtől, és amennyiben a felsőbb légutakban olyan szűkület található, ami a tüdő térfogatát nem csökkenti, ám a kilégzésben emeli az R aw értékét, akkor a változatlan (normális) VC mellett csökkent FEV 1 -et regisztrálunk. 18. Hogyan befolyásolja a légutak szűkülete a VC, FEV 1 és az MVV értékeket? VC  A szűkület helyétől függ. Minél lejjebb van a szűkület, annál inkább csökkenti, de jelentősen nem változik, csak súlyos szűkület esetén. FEV 1  Csökkenti, a szűkület mértékével egyenes arányosságban. MVV  Csökkenti, a szűkület mértékével

egyenes arányosságban