Informatika | Gazdasági Informatika » Adattárház és üzleti intelligencia rendszerek menedzselése, A BI kompetencia központ működése a gyakorlatban

Alapadatok

Év, oldalszám:2010, 17 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:75

Feltöltve:2013. május 19.

Méret:411 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Adattárház és üzleti intelligencia rendszerek menedzselése – a BI kompetencia központ működése a gyakorlatban Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló . 2 Piaci trendek . 4 BICC szervezeti felépítése, üzleti és IT oldalhoz való viszonya . 4 BICC finanszírozási formája . 5 BICC tagok száma . 6 BICC tagjai mely szervezeti egységekből jönnek . 6 BICC főbb szerepkörei . 7 Mellékletek . 9 Példaként bemutatott cégek főbb adatai . 9 BICC szerepkör ajánlások. 11 How Companies Are Implementing Business Intelligence Competency Centers (BICCs) kutatás részletes eredményei . 14 1 Vezetői összefoglaló Az elmúlt évtizedben az IT fejlődésnek köszönhetően a vállalatok napjainkban számos üzleti rendszert használnak. Ezen rendszerekben található adatok kinyerése, és üzleti értékké való váltása a széles körű BI alkalmazásoknak köszönhetően megoldott, de a BI tevékenység hatékonyságát számos tényező hátráltatja. Ilyenek

problémák lehetnek többet között: • a koordinálatlan és többszörös BI projektek, • az üzleti adatok megfelelő ismeretének hiánya, • a hiányzó folyamatszabályozások, üzleti szabályok, vállalati BI standardok és best practice-k, • a nem megfelelő adatminőség, • a hiányos felhasználói támogatás és oktatás vagy • az IT és az üzleti csoportok közötti található jelentős szakadék. Ezek a tényezők szükségessé tették egy olyan szervezeti egység létrehozását, mely az egész szervezet adattárház és üzleti intelligencia tevékenységét kontrollálni tudja. Ezen kompetencia központ felállítása a vállalatot képessé teszi arra, hogy • a felsővezetés által támogatott, az üzleti oldal igényeinek megfelelő üzleti intelligencia stratégia mentén szervezze tevékenységet; • kontrollált, szabályozott, egységesített módon menjen végbe minden DW és BI fejlesztés, bevezetés és üzemeltetés; • gazdagítsa a

meglévő DW és BI megoldások számát; • biztosítsa a hatékony működéshez szükséges adatminőséget és üzleti adattartalmat; • közelítse egymáshoz az informatikai és üzleti oldal képviselőit; • széles körben kialakítsa a szervezeten belül az üzleti intelligencia kultúrát, és növelje ezen eszközök használatát. A kompetencia központok felépítésüket tekintve hibrid módon tudnak a leghatékonyabb módon működni, közel azonos arányban merítve tagokat az üzleti és az informatikai oldalról. Az 2-10 fős központi állandó mag mellett virtuális tagként az aktuálisan érintett funkcionális egységek vezetői, tagjai kapcsolódnak be a központ munkájába. Az állandó tagok által betöltött szükséges szerepkörökre egyértelmű, minden szervezet számára jól használható metodológia nincs, azonban számos ajánlás segíti ezen szerepkörök kialakítását. Az ajánlott, teljes körűen lefedett szerepkörök a következők:

• a kompetencia központ vezető (adattárház és üzleti intelligencia programigazgató); • az adatgazdák (adattartalom ismerői, adatminőséget biztosítók); • az üzleti szakértők (üzleti igényeket informatika nyelvére lefordítók) és • a felhasználói szoftverek szakértői (riport készítők, adatbányász, supportot biztosítók). A vizsgált hazai pénzintézetek üzleti intelligencia tevékenységei vegyes képet mutatnak. Általánosságban megfigyelhető, hogy az adattárházak továbbfejlődősének elsődleges gátja, hogy a legelőször létrehozott megoldások tipikusan egy-két funkcionális terület támogatására jöttek létre, és az idők során erre – általában egységes stratégia hiányában – ráépült, más területek által igényelt megoldások miatt az adattárház és az BI megoldások nehezen kezelhetők, szervezeti szempontból 2 nem hatékonyak. Tipikus, hogy az elsőként támogatott üzleti funkcionalitás látja el a

teljes adattárház és BI felügyeletét, így olyan területekét is, amelyhez nem rendelkezik megfelelő kompetenciával. Ezen hátrányok kiküszöbölése érdekében adattárház újraszervezések zajlottak vagy zajlanak le, mely folyamatokhoz kapcsolódva felállításra kerültek az első kompetencia központok is, melyek működésében elsősorban az üzleti oldal igényei a meghatározók. Azonban csak részben megfelelnek azoknak az elvárásoknak, amiket egy kompetencia központ esetében támasztani lehet. A legfőbb problémák a következőkben keresendők: • a stratégia irányok, az egyes kapcsolódó folyamatok (pl.: az új igények kezelése, üzleti felhasználási folyamatok) illetve az adattárház és BI alkalmazások tulajdonosi kérdései nem tisztázottak; • egyes szükséges szerepkörök, ezáltal egyes ellátandó funkciók nincsenek lefedve a kompetencia központon belül, például a belső BI marketing és az oktatás, mely az adattárház és

üzleti intelligencia használatának erősödéséhez vezethet; • a kompetencia központ nem lát el megfelelő szerepet a metaadatok központi kezelésében, így nem alakul ki egységes, szervezet egészében elfogadott üzleti definíciós bázis. Jelen dokumentum áttekinti az adattárház/BI fejlődésével, működtetésével, üzleti kérdéseinek kezelésével kapcsolatos elemzői véleményeket, piaci trendeket, kitekintést ad néhány konkrét nemzetközi nagyvállalatnál bevált módszerre, megközelítésre. 3 Piaci trendek Az adattárház területen érzékelhető tendenciák tükrében a vállalatok számára szükségessé vált egy olyan szervezet létrehozása – nevezzék azt akár üzleti intelligencia kompetencia központnak (Business Intelligence Competence Center, BICC), integrált kompetencia központnak (Integration Center of Competences) vagy kiválóság központnak (Center of Excellence, COE) –, amely a fentebb vázolt problémákra vállalati

szintű megoldást tud nyújtani, elősegítve az egységes vállalati BI víziót, a kontrollált és érthető adatvagyont, a vállalati BI alkalmazások szélesebb körű alkalmazását, a jobb és költséghatékonyabb döntéshozatalt. Kiemelten igazak ezen megállapítások a komplex portfólióval rendelkező, több iparágban vagy szegmensben tevékenykedő, regionális vagy nemzetközi piacon jelen lévő vállalatok esetében. A vállalati BI kompetencia központ (továbbiakban: BICC) létjogosultságát jól mutatja, hogy a 1 Gartner előrejelzése szerint 2009-re a világ legnagyobb 2000 globális vállalatának és közigazgatási intézményének több mint 60% megalakítja vagy elkezdi megalakítani BICC-jét, illetve a ComputerWorld2 2006-os felmérése szerint a nagyvállalatok 45%-a, míg a kisebb vállalatok 23% már megalakította vagy a közeljövőben tervezte megalakítani a BICC-t. A Cognos3 2007 eleji felmérése ez utóbbi témakörben 56%-os értéket mért.

A BICC létrehozására, működtetésére, tagjai, feladatai és egyéb tényezőire mind független szakértők (pl.: Inmon-Imhoff: Corporate Information Factory szemlélet, stb), mind a BI szállítói oldal képviselői (pl.: Business Objects, Cognos, SAS, stb) kínálnak a vállalatok számára BICC metodológiát A következőkben röviden összefoglalásra kerülnek – elsősorban ajánlások és konkrét vállalati példák mentén – azon főbb BICC kérdéskörök, melyek befolyásolják ezen szervezeti egység sikeres működését. BICC szervezeti felépítése, üzleti és IT oldalhoz való viszonya Napjainkban az egyik szélesebb körben ismert és elfogadott ajánlása a BICC szervezeti egységének vonatkozásában a Bill Inmon és Claudia Inhoff féle Corporation Information Factory (CIF) elv. A szerzők szerint a BICC-nek olyan állandó, kereszt-funkcionális teamnek kell lennie, melynek vállalati szintű hatalma van a BI projektek koordinálására és

támogatására, mely optimálisan megszerkesztett, működő, egész vállalatban használt BI rendszert biztosít, mely vállalat szintű BI definíciókat, üzleti szabályokat alkot meg. A BICC teamet két különálló kompetencia csoportra osztják. A Getting Data In (GDI) csoport a technikai problémákra fókuszál (adatok elérhetősége, adatintegráció, adatminőség, technikai metaadatok stb.), illetve terjeszti a speciális képességeket, folyamatokat és technológiákat a BI és DW területen. A Getting Information Out (GIO) csoport szerepe, hogy hidat képezzen az üzleti közösség és az IT fejlesztők között, az üzleti oldal új adatszükségleteit kezelje és egyeztesse a GDI központtal, kezelje az üzleti metaadatokat, illetve szakértelmet halmozzon fel és biztosítson az üzleti felhasználók számára. 1 Lásd: Gartner: "BI Competency Centers: From Should We? to How Should We?", February 2006 Lásd: How Companies Are Implementing Business

Intelligence Competency Centers (BICCs), ComputerWorld, April 2006 3 Lásd: Mediaplanet Business Intelligence Supplement – A rose by any other name , 26 March 2007 2 4 Az egyes funkciók és feladatok alapján a GDI csoport tagok elsősorban az IT terület képviselőiből, míg a GIO csoport tagok az üzleti oldal képviselőiből és a főbb vállalati rendszerek felelőseiből kerülnek ki. A BICC két fajta szerepet tölthet be a vállalaton belül. Az egyik megközelítés szerint teljesen a kezében tarthatja az össze BI alkalmazással és projekttel kapcsolatos tevékenységeket, ekkor a tevékenységei kiterjednek olyan területekre mint a program- és projektmenedzsment, a technológia kiválasztás, az adatminőség kezelése, a BI szolgáltatások biztosítása, az üzleti igények összegyűjtése illetve a fenntartás és továbbfejlesztés koordinálása. A másik szerint csak magas szintű tanácsadói és felügyelői szerepet tölt be a szervezeti BI

törekvések fellett, ekkor projekt terv sablonokat készít és standardokat állít fel (nomenklatúra, adatmodellek, ETL), speciális tudások és képességek területén supportot biztosít, illetve a program és adat minőség koordinációt lát el. A magas szintű tanácsadói és felügyelői szerep esetében a vállalati BI szervezet az alábbi ábra szerint épül fel. A BICC szerepe ebben a esetben a standardok és folyamatok meghatározásával illetve a BI eszközökön, metaadat alapelveken, metodológiákon és oktatási tevékenységeken keresztül magas szinten kontrollálja az IT szervezetet és az üzleti oldalt a BI területeken. Az IT szervezet fő feladata az üzleti oldal igényeit kielégítő BI alkalmazások implementálása, technikai támogatása, üzemelteltése és folyamatos felülvizsgálata a BICC elvek alapján. Így üzleti szempontok által kialakított BI infrastruktúra illetve a BICC elvek képessé teszik az üzleti oldal szereplőit, hogy a

vállalati stratégiát és az üzleti irányelveket támogató, széles körben használt, önkiszolgáláson alapuló analitikai és riport szolgáltatásokat vegyenek igénybe. BICC finanszírozási formája Az BICC egységek finanszírozásával kapcsolatban két fő megoldás kínálkozik, ezt támasztják alá a felmérések és a vállalati esetek is. Az egyik esetben a BICC vállalati cost centerként működik, azaz a vállalati költségvetésből meghatározott résszel rendelkezik, és a vállalat egészét egységesen kiszolgálja. A ComputerWorld felmérése szerint ezt a lehetőséget elsősorban a nagyobb vállalatok választják. 5 A másik esetben a BICC a nyújtott szolgáltatások ellenértékét a funkcionális egységek számára belső elszámolási rendszeren keresztül kiszámlázza. Ezt a formát a ComputerWorld felmérés szerint elsősorban a kisebb szervezetek részesítik előnyben. A két módszer közötti választás minden esetben függ a

vállalati szemlélettől illetve a belső elszámolási rendszer meglététől. BICC tagok száma A BICC tagok számát jelentősen befolyásolja az üzleti egységek száma, a szervezeti működés fókusza, a vállalati működés kiterjedtsége, a használt informatikai rendszerek és BI alkalmazások száma és heterogenitása vagy a felhasználók száma. Ezen tényezők mind a technológiai, mind az üzleti oldal részvetőinek számát, és ezáltal azok megoszlását is befolyásolják. A ComputerWorld felmérése szerint a BICC létszámát tekintve jellemzőek az 5 fő alatti illetve az 5-10 fő közötti megoldások. Azonban a nagyobb, globális vállalatok esetében sok esetben megfigyelhető a 20 fő fölötti létszám is. A létszám ezen felül döntően függ a BICC hatáskörétől és befolyásától, hiszen a világpiacon tevékenykedő France Telekom esetében mindössze 4 tagja van a szervezetnek, igaz ők csak magas szinten nyújtanak támogatást a vállalati

BI folyamatokhoz. A vállalati működésből adódó különbségekre jó példa többek között a Nedbank esete, ahol a 12 fős üzleti és IT (3 fő erős hardver és szoftver tudással) szakemberekből álló BICC az ügyfélközpontúság miatt 4-5 fővel egészül ki marketing és CRM oldalról. Míg a CSI-Piemonte esetében átlag feletti a BICC tagok száma, hiszen az 74 főt foglalkoztat. Ennek oka elsősorban az üzleti oldalon keresendő, hiszen a magas konzorciumi tagszám miatt heterogén szolgáltatásokat kell nyújtania a szervezetnek. BICC tagjai mely szervezeti egységekből jönnek Többek között a Gartner (lásd az ábrát) és a független szakértők ajánlásait illetve az egyes vállalati példákat figyelembe véve egyértelműen látszik, hogy a BICC tagjainak rendelkezni kell üzleti, analitikai és IT kompetenciákkal is a megfelelő eredmények eléréséhez. A BICC tagok összetételével kapcsolatban a vállalati példák jól mutatják, hogy

alapvetően az üzleti és az technológiai oldal közel azonos arányban képviseli magát a BICC magját figyelembe véve (lásd például a Mutual&Federal, a Nedbank vagy a Liberty Mutual Group esetét). 6 A BICC összetételét ezen felül az egyes szervezetek működési területei befolyásolják. A kritikus fontosságú üzleti területek főbb képviselői is részt kell hogy vegyenek a BICC munkájában, hiszen a BI alkalmazások támogatása ezen területeken döntő fontosságú. A Nedbank estében például az üzletkapcsolatok fontossága miatt a CRM és marketing oldal képviselői 4-5 fővel vannak jelen, míg a CSI-Piemonte esetében a szerteágazó ügyféligények miatt jelentős a létszámtöbblet. BICC főbb szerepkörei Az egyes ajánlásokat, elemezéseket és vállalati eseteket figyelembe véve a következő szerepkörök fordulhatnak elő a kompetencia központban, függően attól, hogy mire terjed ki a hatásköre a szervezetnek. A ténylegesen

működő BICC ennél általában kevesebb szerepkörrel rendelkezik, bizonyos tevékenységek összevonhatóak. BI program menedzser – BICC vezető • Koordinálja a tevékenységeket • BI stratégiák és célok meghatározása, nyomon követése – összhangban a cég stratégiájával • Projekt iroda BI-al kapcsolatos projektek esetén • BI újdonságok nyomon követése • BI információ megosztás szervezeten belül Szállító szerződés menedzsment • Licenc, szoftver elosztás, szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdések kezelése • Számlázás • Beszállító menedzsment Üzleti tanácsadó • Üzleti szabályok ismerete • Adatok felhasználhatósága • Üzleti igények megértése és megvalósításának támogatása • Felhasználóknak üzleti adattartalom kérdésben segít Riportkészítő • Ad-hoc riportigények gyors megvalósítása • Üzleti igényeknek megfelelő rendszeres riportok készítése és publikálása • Portál menedzselés

Adatgazda • Metaadatok (technikai és üzleti) egyeztetése, karbantartása • Adatsztenderdek felállítása • Adatminőségért felelős Adattárház tanácsadó (architect) • Adattárház tervezés, adatmodellezés az üzleti igényeknek megfelelően 7 Adattárház menedzsment • ETL folyamtok • Adattárolás kezelése • Adattesztelés • Adatintegráció • Adattárház menedzsment Elemzés, adatbányász • Statisztikai és adatbányászati eszközök mély ismerete • Üzleti oldal elemzési igényeinek megfelelő statisztikai és adatbányászati elemzéseket elvégzi • Proaktív módon kutatásokat végez: modellek javítása, összefüggések feltárása Oktatás • • Koordinálja a üzleti intelligenciához és az adattárhozz kapcsolódó tréningeket, igényeket és oktatókat, tananyagfejlesztést Tanfolyamot tart végfelhasználóknak Infrastruktúra tanácsadó • Hardver és infrastruktúra menedzselés, fejlesztés • Adatbiztonság,

mentések, visszaállítások, katasztrófa menedzsment • Adattárház és BI környezet biztosítása, installálás Végfelhasználói támogatás • Helpdesk (BI terület), felhasználói kérdések, kérések, problémák kezelése Technikai támogatás • 2. szintű, a helpdesk után, kifejezetten BI kérdésekben • Probléma elemzése, megoldás keresés, megoldás visszajuttatás 8 Mellékletek Példaként bemutatott cégek főbb adatai CSI-Piemonte Az 1977-ben alapított CSI-Piemonte a közigazgatás területen az egyik legnagyobb ICT operátora Olaszországban, hat területi irodával (Torinói központtal) és 64 konzorciumi taggal rendelkezik, munkatársainak száma több mint 1200 fő. Éves bevétele 177 millió EUR, eszközállománya 195 millió EUR volt. A 2003-ban a szervezetben használt SAS technológiák jelentős növekedése miatt döntött egy belső BI kontroll szervezet megalakításáról. A BICC fő céljai a belső illetve a külső felhasználók

felé a help desk rendszeren keresztül a BI területtel kapcsolatos információk, támogatás nyújtása, a SAS eszközök fenntartásának biztosítása illetve megfelelő tanácsadó és support biztosítása. Az elmúlt évek folyamán hivatalos SAS partner és tanácsadó lett BICC terülten, így a SAS európai közigazgatási projektjeiben konzultációs tevékenységet is folytat. France Telecom A legnagyobb franciaországi ICT szolgáltató 2001-ben 91 millió fogyasztóval bírt, a világ 220 országából vagy tartományából. A vállalatnak több mint 190000 alkalmazottja van, akik közel 130.000 munkaállomást használnak A cégcsoport a hagyományos vezetékes telefon piac mellett érdekelt a mobiltelefóniában (Orange), az internet szolgáltatásban (Wanadoo) és a távközlési berendezések (Equant) piacán is. A cégcsoport üzleti informatikai alkalmazások területén a következőket használja: Business Objects (BI), Oracle Application (pénzügyek),

PeopleSoft CRM és Genesys (CRM), PeopleSoft HR (HR), WebMethod (EAI), Documentum (dokumentum menedzsment). Az egységes BI szemlélet érdekében 70.000 munkaállomásra vásárolt Business Objects licencet Pénzügyi eredmények tekintetében 2007-ben 52,96 milliárd EUR bevételt könyvelt el, míg teljes eszközértéke 101 milliárd EUR volt. Liberty Mutual Group Az amerikai székhelyű diverzifikált működési területű nemzetközi biztosító vállalat 2006-ban 23,5 milliárd USD bevételt könyvelt el (85,5 milliárd USD eszközállomány mellett), a 100-as Fortune lista 95. helyezettje Világszinten több mint 900 irodával rendelkeznek, 39000 feletti alkalmazotti létszámmal. Mutual&Federal A Mutual&Federal Dél-Afrikai Köztársaság piacvezető biztosítási vállalata több mint 2000 munkavállalóval, akik közül kb. 700 BI felhasználó A KPMG és a SAS által 2004 végén vázolt BICC megoldást kezdte el bevezetni, a teljes bevezetés közel 3 évig

tartott. A BICC létrehozásával a vállalat céljai között szerepelt a vállalati adatok egy igaz forrásának megvalósítása, a BI használat vállalaton belüli használatának elterjesztése, és BI folyamatok vállalati stratégiához való igazítása. 9 Nedbank A Nedbank a Dél-Afrikai Köztársaság a négy legnagyobb lakossági bankjának egyik. 2005-ban a banki rendszerek 80 TB adatmennyiséget kezeltek, 72 adatpiacot tartottak fenn, és 11.500 felhasználóval bírtak. A beszállítói oldalon SAS, Microsoft, Aprimo és MapInfo alkalmazások is találhatók. A bank 2006 végére hozta létre BICC egységét a szervezeten belül egységes BI kezelésének, a szervezeti bevezetésnek, az oktatásnak és a szervezeti tudásadásnak a támogatására. Piaci értékét 2006 májusában 46,5 milliárd randra (közel 5 milliárd EUR) becsülték. 10 BICC szerepkör ajánlások SAS BICC megközelítés4 A SAS BICC megközelítése 9 fő szerepkört különít el,

amelyek létrehozását javasolja egy BICC egységen belül. Ezen szerepkörök és főbb feladataik az alábbi táblázatban kerültek röviden összefoglalásra. Szerepkör megnevezése Kompetencia központ vezető (BICC manager) Üzleti elemző (Business analyst) Adat steward (Data Steward) Projektmenedzser (Project manager) Technikai konzulens (Technical consultant) Alkalmazás tervező / fejlesztő (Application designer/developer) Adattárház tanácsadó (Warehouse consultant) BI specialista (BI specialist) Tréning tanácsadó (Training consultant) 4 Ellátandó feladatok - BI értékek terjesztése a szervezeten belül - BI projektek igazítása az üzleti stratégiákkal - kapcsolat az IT és üzleti oldal között - beszállítók menedzselése - üzleti szabályok teljes körű megértése - adatok használatának kommunikálása - támogatás nyújtása az adat és a szükséglet igények megértéséhez - adatminőségben fellépő javításokra ajánlatok tétele -

adat tulajdonosok definiálása - gondoskodás arról, hogy a BI projekt üzleti értéket teremtsen - napi szintű csapat menedzselés, koordináció - projektek státuszának jelentése - vállalati támogatáshoz és erőforrásokhoz való hozzáférés - a BI környezethez megfelelő technológiai támogatás nyújtása - tanácsok a projekt teameknek biztonság és összekapcsolhatóság témakörében - teljes technikai környezet megértése - BI programok és alkalmazások tervezése, fejlesztése és tesztelése - adatmodellek és tervek készítése az üzleti igények alapján - modellek és riportok megértése - üzleti tudás az analitikai és statisztikai modellek értelmezéséhez és alkalmazásához - BI megoldások fejlesztésének segítése - felhasználók emelt szintű kéréséinek támogatása - periodikus jelleggel képzések tartása - az üzleti felhasználók képességinek figyelembe vételével tréningek megtervezése és kidolgozása Gloria J. Miller

[edited by]: The Business Intelligence Competency Center: A SAS Approach; SAS Press 11 PA Consulting Group megközelítés5 A PA Consulting Group megközelítése 9 fő funkciót határoz meg, amelyeknek a lefedése véleménye szerint szükséges egy BICC egységen belül. Ezen funkciók és főbb területeik az alábbi táblázatban kerültek röviden összefoglalásra. Funkciók megnevezése BI stratégia Teljesítmény menedzsment Fejlett elemzés, analitika Adat bevitel Adat menedzsment BI megoldások Support Oktatás Beszállító menedzsment 5 Ellátandó területek - BI használat vállalaton belüli elterjesztése - BI összehangolása az üzleti célokkal és stratégiákkal - üzleti teljesítmény mérés menedzselése - adatmodellezés - előrejelzések - adatbányászat - adatintegráció tervezése, végrehajtása - adatok tesztelése - adattárház menedzsment - adat standardok felállítása - adatminőség biztosítása - adatgazdai szerepek ellátása -

gyors bevezetés és fejlesztés - BI alkalmazások - riport eszközök - portál - felhasználói helpdesk - külső beszállítói termék helpdesk - felhasználói oktatás - coaching - BI képesítések szerepe - beszállítói licencek kezelése - SLA megállapodások menedzsmentje http://www.obisomniforumcom/documents/PA Consulting/PAConsultingWP-BICCpdf 12 Jeroen Leverman féle megközelítés6 Jeroen Leverman – BI tanácsadó, elsősorban Cognos eszközök területe – megközelítése 10 fő funkciót határoz meg, amelyeknek a lefedése véleménye szerint szükséges egy BICC egységen belül. Ezen funkciók és főbb területeik az alábbi táblázatban kerültek röviden összefoglalásra. Funkciók megnevezése Szervezet Projekt tervezés Adatgazda Fejlesztés Oktatás Support Licence menedzsment Infrastruktúra Tanácsadás és konzultáció Üzleti analitika 6 Ellátandó területek - BI és BICC stratégia megalkotása - BI roadmap - BI felelősségi

körök meghatározása - BI kommunikációs tervek - BI projekt metodológia meghatározása - BI projekt roadmap - metaadat menedzsment - metaadat eljárások és folyamatok - BI fejlesztési standardok - BI bevezetési folyamatok - fejlesztési best practice-k - oktatási tervek és segédanyagok - technikai és végfelhasználói oktatás - helpdesk folyamatok és eljárások - beszállítói licenc menedzsment - jelenlegi és jövőbeli HW/SW biztosítása - mentési és visszaállítás tervek, folyamatok - tanácsadási folyamatok - kommunikációs tervek - üzleti célokhoz és stratégiához szükséges analitikai lehetőségek biztosítása http://www.gobeeeyecom/BICC/BICC SIPOCvsd 13 How Companies Are Implementing Business Intelligence Competency Centers (BICCs) kutatás részletes eredményei7 A felmérésben részt vevők megoszlása A BI standardok, szabályok a szervezetben 7 A grafikonok a How Companies Are Implementing Business Intelligence Competency Centers

(BICCs), ComputerWorld, April 2006 jelentésből származnak. 14 A BICC egység megléte vagy létrehozásának szándékai A BICC előnyei, hasznai, céljai 15 A BICC egység finanszírozása A BICC szervezetben elfoglalt helye A BICC létszáma 16 Üzleti alkalmazások és az azokat támogató kompetencia központok 17