Történelem | Középiskola » Történelem középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldással II., 2012

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 9 Név: . osztály: Történelem TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 9 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM középszint írásbeli vizsga 1211 Történelem középszint Név: . osztály: Fontos tudnivalók Egyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon – javítás esetén is! Válaszaiban a lényeg megfogalmazására törekedjen, ne lépje túl a rendelkezésre álló helyet! Csak annyi válaszelemet írjon, amennyit a feladat kér! (Ha többet ír, a beírás sorrendjében értékeljük válaszait.) Kérjük, kék színű tollat használjon! A feladatok megoldásakor tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat! • Olvassa el figyelmesen a feladatokat! • Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait! • Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)! •

Használja minden feladat megoldásához a megengedett segédeszközöket: a középiskolai történelmi atlasz térképeit és a helyesírási szótárt! A személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők! • Válaszait gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le! A szöveges, kifejtendő feladatok kidolgozásakor az alábbi munkamenetet javasoljuk: 1. Helyezze el időben és térben a feladatban megjelölt problémát! 2. Használja föl a feladat megértéséhez a forrásokat, illetve a középiskolai történelmi atlaszt! 3. Gyűjtse össze azokat az általános fogalmakat (pl fejlődés, változás, termelés), illetve az adott korszakhoz kapcsolódó fogalmakat (pl. várjobbágy, céh, személyi kultusz), melyekkel az adott probléma bemutatható! 4. Építse be fogalmazásába a forrásokból megszerezhető információkat, következtetéseket! 5. Ha szükséges, készítsen vázlatot, illetve piszkozatot! 6.

Tárja föl a probléma előzményeit, okait, következményeit! 7. Fogalmazzon meg feltételezéseket, magyarázatokat! 8. Építse be mondanivalójába önálló ismereteit (pl nevek, évszámok), nézőpontját, véleményét! 9. Ügyeljen arra, hogy mondatai világosak legyenek! 10. Szerkessze meg szövegét, és figyeljen a helyesírásra is! Tájékoztatásul: Az esszék javításának szempontjai: • a feladat megértése, • megfelelés a tartalmi követelményeknek, • a válasz megszerkesztettsége, logikussága, nyelvhelyessége. Eredményes munkát kívánunk! írásbeli vizsga 1211 2 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: I. RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. A feladat az ókori Róma történetével kapcsolatos Oldja meg a feladatokat a köztársaság kori Rómára vonatkozó források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) A) „Hárman barátságot kötöttek és azt esküvel is megpecsételték, majd az

állam ügyeit mind maguk intézték.” (Cassius Dio) B) „Galliát meghódító hadjárataiban [] éppen olyan jó katonának és elismerten tehetséges hadvezérnek bizonyult, akár kora legnagyobb hadvezérei.” (Plutarkhosz) C) „[] bevonult Rómába, felszólította a senatorokat, hogy a haza nevében segítsék meg, majd megtámadta Pompeius legerősebb csapatait, [] átkelt Macedoniába, és ott négy hónapig tartó ostrom után a pharsalosi csatában végleges győzelmet aratott.” (Suetonius) D) „A személyes biztonság megőrzésére a legjobb eszköznek a nép rokonszenvét tartotta. Ezért ünnepségekkel és ingyengabona-osztással [] a nép kegyét kereste Katonái részére pedig új telepes városokat alapított.” (Plutarkhosz) a) A fenti forrásrészletek egy történelmi személyiség pályafutásának fontos állomásait jelenítik meg. Nevezze meg ezt a személyt! b) Melyik fogalmat írja körül az A) jelű forrás? c) Mi volt az a Marius nevéhez

köthető, hadsereget érintő reform, amely elősegítette, hogy a hadvezérek fontos szerepet töltsenek be a politikai életben? d) Hogyan folytatódik az alábbi mondat? Karikázza be a helyes folytatás sorszámát! A hadvezérek versengése a Kr. e I században 1. a köztársasági rend megszilárdulását idézte elő 2. polgárháborús helyzetet teremtett 3. hozzájárult a Római Birodalom kettészakadásához 4. a Nyugat-római Birodalom bukásához vezetett 4 pont írásbeli vizsga 1211 3 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: 2. A feladat a világ jelentős vallásaihoz kapcsolódik Írja a táblázatba az egyes vallásokhoz tartozó állítás sorszámát és kép betűjelét! Egy valláshoz egy állítás és egy kép tartozik. Egy sorszámot és egy betűjelet nem kell beírnia a táblázatba. (Elemenként 0,5 pont) 1. Elsősorban Indiában elterjedt többistenhitű összetett vallási rendszer 2. A Földközi-tenger medencéjében az

ókorban jelentős szerepet játszó többistenhit 3. A Római Birodalom területén nem sokkal időszámításunk kezdete után keletkezett vallás 4. A zsidó és a keresztény hagyományokra is építő egyistenhit 5. Az ókori Közel-Keleten, több mint háromezer évvel ezelőtt született vallás 6. Dél- és Kelet-Ázsia számos vidékén elterjedt vallás, amelynek alapítója a hagyomány szerint egy kis indiai állam uralkodójának fia volt. A) C) írásbeli vizsga 1211 B) D) 4 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: E) F) Vallás: a) buddhizmus b) hinduizmus c) iszlám vallás d) kereszténység e) zsidó vallás Az állítás száma: A kép betűjele: 5 pont 3. A feladat a középkori magyar városfejlődéssel kapcsolatos Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! „A kereskedelem a legnagyobb szerepet játszotta Kassa jelentőségének növekvésében és lakossága szaporodásában. A Kassa fölött

hirtelen emelkedő hegységben már nem járhattak szekereikkel az alföldiek; a hegyvidékiek meg itt érhették legkönnyebben a Tisza mellől, a Hernád-völgy vonalán jövő vásáros népet, melynek nyers áruira, gabonájára, borára szükségük volt.” (Borovszky Samu, történész) „Károly Róbert 1327–1328-ban a csehországi Kuttenbergből behívott telepesekkel alapította meg kuttenbergi jog szerint Körmöcbánya városát. E csehországi [német] telepesek voltak a garasok első verői. [] Körmöcbánya alapítása és az alsómagyarországi bányavidék központjává emelése mutatják az aranybányászat jelentőségének emelkedését.” (Hóman Bálint, történész) „Budapest területén a legkorábban a Duna bal partján, Pesten indult meg a városi fejlődés. A települést a XI században már révátkelőhelyként említették [] Rogerius feljegyzésében a tatárjárás idején Pest nagy és igen gazdag német helységként szerepel. [] A XIII

század második felében Pest, a gyorsan fejlődő Budával szemben függő helyzetbe került. Csupán Zsigmond király uralkodása alatt nyerte vissza a közigazgatási függetlenségét. 1413-tól maga választotta bíróját, esküdtjeinek száma pedig elérte a hatot.” (A Budapesti Történeti Múzeum ismertetője) írásbeli vizsga 1211 5 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: a) Említsen meg a források alapján két természetföldrajzi tényezőt, amely elősegítette egy-egy város kialakulását vagy fejlődését! (Elemenként 1 pont.) b) Milyen etnikai sajátossága volt a középkori magyar városi társadalomnak? (1 pont) . c) Melyik területen helyezkedett el a legtöbb város a XIV–XV. században az alábbiak közül? Karikázza be a helyes válasz sorszámát! (1 pont) 1. Felvidék 2. Duna-Tisza köze 3. Dél-Dunántúl 4 pont 4. A feladat a nagy földrajzi felfedezésekkel kapcsolatos A térképen szereplő földrajzi

felfedezők közül melyikre igazak az állítások? Írjon X jelet a táblázat megfelelő oszlopaiba! Egy sorban több X jel is szerepelhet. (Soronként 1 pont) Állítás Da Gama Kolumbusz Magellán a) Útja során meg akarta találni az Indiába vezető tengeri utat. b) Spanyol szolgálatban indult útjára. c) Útja az angol gyarmatosítás kezdetét jelentette. d) Egyik hajójának sikeres útja beigazolta azt a feltételezést, hogy a Föld gömb alakú. írásbeli vizsga 1211 6 / 28 egyik sem 4 pont 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: 5. A feladat Mária Terézia reformjaival kapcsolatos Az alábbi táblázatok azt mutatják, hogy egy egésztelkes jobbágy milyen földeket használt és milyen fontosabb adókkal, járadékokkal tartozott a földesurának az úrbéri rendelet értelmében. Írja be a táblázatok kipontozott helyeire a megfelelő kifejezéseket! A felsoroltak közül válasszon! Három kifejezést nem kell beírnia.

(Elemenként 1 pont) Kifejezések: hűbérbirtok, legelő, kilenced, regálé, robot, szántó, tized Egy egésztelkes jobbágynak használatra járó földek A föld típusa A föld mérete, illetve a használat módja belső telek (házhellyel) 1 hold* 24–40 hold* a) . Rét 6–22 kaszás* közös használat a földesúrral b) . * 1 hold = 1600 négyszögöl = kb. 5755 m2 *1 kaszás = 800-1000 négyszögöl = kb. 2878-3597 m2 Egy egésztelkes jobbágy legfontosabb terhei, amelyekkel a földesúrnak tartozott A jobbágyteher neve A jobbágyteher (maximális) mértéke c) . munkajáradék: heti egy nap igás vagy két nap gyalog cenzus (pénzjáradék) évi egy forint d) . az összes termény tíz százaléka 4 pont 6. A feladat az ipari forradalmakkal kapcsolatos Oldja meg a feladatokat az adatok és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 1. táblázat: Az európai országok részesedése (%-ban) gazdasági ágazatonként 1820 körül (Európa = 100%)*

NagyÁgazatok Franciaország Többi állam Britannia Feketeszén88 4 8 termelés Nyersvastermelés 24 27 49 Gyapotfelhasználás 60 24 16 * Oroszország nélkül írásbeli vizsga 1211 7 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: 2. táblázat: Az európai országok részesedése (%-ban) gazdasági ágazatonként 1913-ban (Európa = 100%)* NagyTöbbi Ágazatok Franciaország Németország Britannia állam Feketeszén52 7 34 7 termelés Nyersvastermelés 25 13 40 22 Acélgyártás 20 12 46 22 Gépgyártás 27 5 48 20 Vegyipari termelés 19 14 41 26 Gyapotfelhasználás 43 11 19 27 * Oroszország nélkül a) Melyik időszakra igaz a következő állítás? Karikázza be a helyes válasz sorszámát! Az ipari forradalmak korában legfontosabbnak számító energiahordozó kitermelésében a táblázatokban szereplő nagyhatalmak nagyjából egyenlő arányban vettek részt. 1. Az első ipari forradalom korára 2. A második ipari forradalom korára 3.

Mindkettőre 4. Egyikre sem b) Nevezze meg a táblázatokban szereplő ágazatok közül azt, amelyikre igaz a következő állítás! Nagy-Britannia elsősorban a gyarmatairól – főként Indiából – érkező nyersanyagnak köszönhetően tudta megőrizni vezető szerepét ebben az ágazatban. Az ágazat neve: c) Nevezze meg azt az országot, amelyikre igaz a következő állítás! Az első világháború előestéjén a legtöbb nehézipari ágazatban vezető szerepet töltött be Európában. Az ország neve: . 3 pont 7. A feladat az 1848/49-es forradalomhoz és szabadságharchoz kapcsolódik Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei alapján! a) Írja a forrásrészletek alá annak a településnek a nevét, ahol a leírt események zajlottak! (Elemenként 1 pont.) 1. „Az ítéletek szigorúsága leírhatatlan izgatottságot keltett A tábornokok feleségei, gyermekei, hozzátartozói mind ide gyülekeztek. [] Damjanichné elájult, mikor férje halálos

ítéletét közölték vele. [] Ki volt tűzve a kivégzés ideje, [] Howiger várparancsnok ennélfogva megengedte, hogy a foglyoktól hozzátartozóik elbúcsúzzanak.”(Tolnai Világtörténelme) írásbeli vizsga 1211 8 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: 2. „A szakadó eső dacára mintegy 10 000 ember gyűlt a múzeum elé, honnan közhatározat szerint a városházához mentünk, hogy a tizenkét pontot magokénak vallják a polgárok is, és velünk egyesüljenek.” (Részlet Petőfi Sándor naplójából) 3. „29-én az előőrsök reggeli jelentései [] ellenséges támadást sejtetnek A hadtest reggel [] száll fegyverbe, s elfoglalja harci állását. Móga altábornagy jónak látja egy parlamentert [tárgyaló küldöttet] a horvát táborba küldeni [Jellasicshoz] megtudakolandó, hogy gróf Batthyány Lajos [] elhagyta-e már a horvát tábort, avagy ott fogolyként kezelik? [] A szélső jobbszárnyon vezénylő [] nemzetőr

ezredes [] a székesfehérvári szőlők előtt az ellenséges elővédre akadt.” (Hadműveleti naplórészlet) b) Tegye időrendbe az a) feladatrész eseményeit! A források sorszámát írja a téglalapokba! Kezdje a legkorábbival! (1 pont) 4 pont 8) A feladat az 1929–33-as nagy gazdasági világválsághoz kapcsolódik. Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) a) A válság mely jelenségei kapcsolhatóak a képekhez? Válassza ki a felsoroltak közül a megfelelőt! Minden képhez csak egy elem kapcsolható, három jelenség kimarad. Gazdasági és társadalmi jelenségek: bankzárlat, a reklámpiac összeomlása, a bankok iránti bizalom erősödése, az ipari termelés visszaesése, túltermelés, munkanélküliség 1. Karikatúra a válság idejéből (milk = tej) írásbeli vizsga 1211 9 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: 2. Korabeli fotó a Millbury Takarékbankról 3. Korabeli

fotó (job = állás) b) Nevezze meg, kit ábrázol az alábbi karikatúra! . A hivatalban lévő amerikai elnök a Vanity Fair magazin címlapján, 1934 írásbeli vizsga 1211 10 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: c) Fogalmazza meg röviden a karikatúra mondanivalóját! 5 pont 9. A feladat a trianoni béke társadalmi következményeivel kapcsolatos Rendelje a forrásokhoz a leginkább hozzájuk illő állítást! (Elemenként 1 pont.) 1. Revíziós plakát 2. Vagonlakók, korabeli fotó 3. „Evégre az állam mindennemű iskolában gondoskodik mindkét nembeli tanulóifjúság rendszeres testneveléséről, a főiskolák körében pedig ezt minden hallgató számára lehetővé teszi, szervezi az iskolát elhagyó ifjúság testnevelését oly módon, hogy ebben 21-ik életévének betöltéséig a nemzetnek minden férfitagja kötelezően részt vegyen, támogatja azokat a társadalmi alakulatokat, melyek testneveléssel komolyan

foglalkoznak s működésük nemzeti irányával a támogatást megérdemlik.” (Részlet az 1921 évi LIII törvénycikkből) Állítások: a) A magyar társadalom többé nem kíván részt venni olyan háborúban, amely területi veszteséggel jár. b) A rendszeres testmozgás elrendelése a trianoni trauma feldolgozását célzó intézkedés. c) A békét követően sok menekült érkezett a trianoni Magyarországra. d) A társadalom nem fogadja el a veszteségeket és a területek visszaszerzésére törekszik. e) A testnevelés szorgalmazása a katonai szolgálatra alkalmas ifjúság nevelését célozta. f) A béke után a vasúti kocsik jelentős része az új határon túli területeken maradt. Forrás sorszáma 1. 2. 3. Állítás betűjele 3 pont írásbeli vizsga 1211 11 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: 10. A feladat a Rákosi- és a Kádár-korszak életviszonyaival kapcsolatos Döntse el a következő viccekről és

plakátokról, hogy a Rákosi- vagy a Kádár-korszakra vonatkoznak! Írja betűjeleiket a táblázat megfelelő helyére! (Elemenként 0,5 pont.) A) - Hányféle sör van Magyarországon? - Háromféle: világos sör, barna sör és munkásőr. B) Késő éjjel rémisztő dörömbölés egy pesti bérlakás ajtaján, az alvó férfi felriad, ijedten kisiet az előszobába, reszkető hangon kérdi: - Ki az?. - A Halál! A férfi megkönnyebbülve suttogja: - Hála Istennek, már azt hittem, az ÁVH! C) Hárman ülnek egy sötét cellában, és kérdezik egymástól, hogy ki miért van itt. - Én azért vagyok itt, mert szidtam Rajk Lászlót! - kezdi az első. - Én azért, mert dicsértem Rajk Lászlót! - válaszolja a második. - És te miért ülsz?- kérdik a harmadikat, mire az csendben így válaszol: - Én vagyok Rajk László. D) A Ludas Matyi című vicclap címoldala írásbeli vizsga 1211 E) Korabeli plakát 12 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név:

. osztály: Rákosi-korszak: Kádár-korszak: F) Korabeli plakát 3 pont 11. A feladat az Európai Unió intézményeivel kapcsolatos Az Európai Unió mely intézményeire vonatkoznak az alábbi meghatározások? Válassza ki a felsoroltak közül a megfelelőt! (Elemenként 1 pont.) Intézmények: Európai Főtitkárság, Európai Unió Tanácsa, Európai Kormány, Európai Parlament, Európa Tanács, Európai Bizottság, Európai Bíróság a) Az Európai Unió egyetlen közvetlenül megválasztott testülete. E testület tagjainak feladata, hogy az uniós polgárokat képviseljék. Az Európai Unió 27 tagállamának választói ötévente választják meg e testület tagjait 500 millió polgár képviseletére. Munkáját a szakbizottságok rendszerének keretében szervezi meg. . b) Az Európai Unió egyik legfontosabb intézménye. Az EU egészének érdekeit képviseli Új európai jogszabályokra vonatkozó javaslatokat szövegez. Az uniós politikák végrehajtásával és

az uniós források elköltésével kapcsolatos mindennapi feladatokat irányítja. Tagjai az egyes uniós tagállamokból kinevezett személyek, akik ötéves hivatali idejük alatt az elnök által meghatározott, saját szakpolitikai területért felelősek. . c) Ennek az intézménynek a keretében az egyes uniós országok miniszterei üléseznek jogszabályok elfogadása és a szakpolitikák összehangolása céljából. Az EU legfőbb döntéshozó szerve, elsődleges, de nem kizárólagos jogalkotó. Nincsenek állandó tagjai, értekezletein egy-egy miniszter képviseli az Unió minden egyes kormányát. Az, hogy melyik miniszter, az a napirenden lévő témáktól függ. A testület elnöki tisztét félévente más ország tölti be. . írásbeli vizsga 1211 13 / 28 3 pont 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: 12. A feladat az 1990 utáni Magyarországhoz, a helyi önkormányzatokhoz kapcsolódik Döntse el a forrás és ismeretei alapján az

alábbi állításokról, hogy igazak vagy hamisak! Tegyen „X”- jelet a megfelelő oszlopba! (Elemenként 0,5 pont.) „12. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart. Az ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára. (2) A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselőtestület ülését. (3) A képviselő-testület ülése nyilvános. (4) A képviselő-testület a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési

ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor; b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. 30. § A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a legidősebb települési képviselő, mint korelnök vezeti 32. § A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt. 33. § A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét a jogszabály keretei között határozza meg. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.” (Részletek a

helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvényből) Állítás Hamis Igaz a) A polgármester megválasztása után esküt tesz a parlament előtt. b) A helyi önkormányzat a település irányítását látja el. c) A képviselő-testület alakuló ülését a korábbi polgármester vezeti. d) A törvény a rendszerváltás ötödik évfordulóján született. e) A képviselő-testület minden ülésének nyilvánosnak kell lennie. f) A polgármester fizetését a képviselő-testület állapítja meg. 3 pont írásbeli vizsga 1211 14 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK Olvassa el figyelmesen! A következő feladatok közül összesen hármat kell kidolgoznia. Az alábbi szabályok alapján kell választania: Kidolgozandó: egy, az egyetemes történelemre vonatkozó feladat, kettő, a magyar történelemre vonatkozó, egy rövid és egy hosszú, különböző korszakokra vonatkozó feladat.

Tanulmányozza figyelmesen a feladatokat! Sorszám Korszakok, témák A feladat típusa Egyetemes 13. A levantei kereskedelem rövid történelem 14. Az ENSZ rövid 15. IV. Béla intézkedései a tatárjárás után rövid 16. Magyarország három részre szakadása hosszú Magyar 17. A nemzeti eszme és a reformkori kultúra történelem 18. A kiegyezés hosszú 19. A bethleni konszolidáció rövid 20. Kisebbségek Magyarországon rövid hosszú Segítségül megadjuk a helyesen kiválasztott feladatok sorszámainak lehetséges kombinációit. Jelöljön meg egy oszlopot az alábbi táblázatból! Karikázza be a választott oszlop betűjelét! Feladattípus A B C D E F G H I J K L rövid 13. 13. 13. 13. 13. 13. 14. 14. 14. 14. 14. 14. rövid 15. 15. 17. 17. 19. 19. 15. 15. 17. 17. 19. 19. hosszú 18. 20. 16. 20. 16. 18. 18. 20. 16. 20. 16. 18. Csak a szabályok szerint kiválasztott feladatok

értékelhetők! A feladatok után az értékelési szempontok szerepelnek, az elért pontszámokat a javító tanár állapítja meg. A feladatok közül csak a választott hármat dolgozza ki, a többit hagyja üresen! A feladatok kidolgozása előtt tanulmányozza a 2. oldalon található útmutatót! A válaszok elkészítése során fogalmazvány (piszkozat) készíthető! írásbeli vizsga 1211 15 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: 13. A feladat a középkori kereskedelemhez kapcsolódik (rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével a levantei kereskedelem legfontosabb jellemzőit! Válaszában röviden térjen ki a levantei kereskedelem jelentőségére! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! „Látták önök, hogy hajózásunk 3 ezer 10–200 amfora* terhelésű hajóból áll, melyeken 17 ezer matróz szolgál. Látták azt is, hogy van 300 nagyobb hajó 8 ezer matrózzal Látták azt is, hogy kisebb-nagyobb

gályánk átlagban 45 van, és ezeken 11 ezer matróz. Látták azt is, hogy 16 ezer hajóácsunk van [] Tudomást szereztek önök arról is, hogy a pénzverdében évenként egymillió arany dukátot vernek, ezüstből pedig vegyesen 20 ezer grossettót és mezzaninót []. Minden évben 500 ezer dukát és grossetto kerül forgalomba Szíriában és Egyiptomban, elsősorban a mi ottani telepeinken.” (Tommaso Mocenigo velencei dózse beszéde, 1423) *1 amfora = 0,6 tonna Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga 1211 16 / 28 Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 Osztószám 2 12 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: 14. A feladat az Egyesült Nemzetek Szervezetével kapcsolatos (rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével az

ENSZ Biztonsági Tanácsának és Közgyűlésének működését! Ismertesse az ENSZ megalapításának elsődleges célját! Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína (A tagok mindegyike vétójoggal rendelkezik a nem ügyrendi kérdésekben.) min. 9 igen szavazat HATÁROZAT 10 tagállam (a Közgyűlés által két évre választva) Az ENSZ Biztonsági Tanácsának összetétele és határozathozatali eljárása írásbeli vizsga 1211 17 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 Osztószám 2 12 15. A feladat IV Béla uralkodásához kapcsolódik (rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével IV. Bélának a tatárjárást

követő intézkedéseit! „Magyarország összes nemesei, akiket királyi szervienseknek mondanak, alázatosan és hódolattal azt kérték tőlünk, hogy őket a Szent István királytól megállapított és elnyert szabadságukban megtartani kegyeskedjünk, hogy nekünk és a koronának annál hívebben és lelkesebben szolgálhassanak, minél kegyesebb szabadságokkal ajándékozzuk meg őket.” (IV Béla törvénye, 1267) írásbeli vizsga 1211 18 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 Osztószám 2 12 16. A feladat a kora újkori magyar történelemhez kapcsolódik (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján Magyarország három részre szakadásának okait,

folyamatát és következményeit (1526-1541)! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! „Őfelsége a király olyan súlyos anyagi helyzetben van, hogy gyakran még konyhája költségeit sem tudja fedezni, az urak viszálykodnak, a nemesség pártokra bomlott, de még ha mindnyájan összetartanának is, mit tehetnének a török ellen, amikor legegyszerűbb hadifelszerelésük sincsen meg?” (Burgio pápai követ jelentéséből, 1526. január) „Minthogy pedig felséges János királynak most sem felesége, sem gyermekei nincsenek [] beleegyezett abba, hogy halála után, még ha volna is fia, az egész magyar birodalom összes országaival, tartományaival s alávetett részeivel s a királyi jog egész teljességével mi reánk, vagy ha mi időközben meghalnánk, fiunkra szálljon és maradjon.” (Részlet a váradi egyezségből, 1538) „Az elmúlt években Allah kegyelmével és győzedelmes kardom segítségével meghódítottam Magyarországot és fővárosát,

Budát. Akkor Magyarország királyságát János királyra ruháztam, aki adófizetésre kötelezte magát érte. Halála után pedig országát fiának ajándékoztam. A szomszédos Ferdinánd is szeretett volna azonban király lenni, ezért testvérének, Károlynak szövetségével óriási hadat gyűjtött össze. Ezekkel bejött, és hatalmat szerzett magának Magyarországon, s ostrom alá vette Buda városát. Én ekkor hős vezéremet, Mehmed pasát Buda felé küldtem. Célom tulajdonképpen az volt, hogy Budát az iszlám egyik házává tegyem, és Magyarországot birtokomba vegyem. János király fiát, ki Budában volt, megajándékoztam Erdély bánságával, Magyarországot pedig az Oszmán Birodalomhoz csatoltam.” (Szulejmán győzelmi jelentéséből, 1541) írásbeli vizsga 1211 19 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv

alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga 1211 20 / 28 Elérhető Elért Pont 8 4 4 8 10 8 42 Osztószám 2 21 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: 17. A feladat a reformkor kulturális életéhez kapcsolódik (rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével, hogyan jelentkezett a nemzeti eszme a magyar kulturális életben a reformkorban! Válaszában röviden térjen ki a kérdés politikai jelentőségére és a nemzeti kultúra intézményi hátterére! Jelenet Erkel Ferenc Hunyadi László című operájából (metszet, 1844) Jelenet Katona József Bánk bán című művéből (metszet, 1845) írásbeli vizsga 1211 21 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata

Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 Osztószám 2 12 18. A feladat a XIX századi magyar történelemhez kapcsolódik (hosszú) Ismertesse a kiegyezés megkötésének legfontosabb kül- és belpolitikai okait és körülményeit! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! „Nem hozzuk mi kétségbe a birodalom szilárd fennállhatásának fontosságát. Hiszen az 1861-i országgyűlés felirata is kijelentette, hogy azt a magyar nemzet veszélyeztetni semmiképpen nem akarja. [] Egyik cél tehát a birodalom szilárd fennállása, melyet nem kívánunk semmi más tekinteteknek alárendelni. Másik cél pedig fenntartása Magyarország alkotmányos fennállásának, jogainak, törvényeinek, melyeket a sanctio pragmatica is ünnepélyesen biztosít, s melyekből többet elvenni, mint amit a birodalom szilárd fennállhatásának biztosítása múlhatatlanul

megkíván, sem jogos nem volna, sem célszerű. Párhuzamosan a magyar alkotmánnyal megfér a közös uralkodó alatt, a közös védelem mellett, a lajtántúli országok teljes alkotmányos szabadsága is. Nem állnak ezek ellentétben egymással; azt hisszük, hogy megállhatunk egymás mellett, anélkül, hogy egymást absorbeálni [elnyelni] akarnánk.” (Deák Ferenc húsvéti cikkéből, 1865) A königgrätzi csata vázlata írásbeli vizsga 1211 22 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: I. Ferenc József királlyá koronázása (Eduard von Engerth festménye) írásbeli vizsga 1211 23 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért Pont 8 4 4 8 10 8

42 Osztószám 2 21 19. A feladat a XX századi magyar történelemhez kapcsolódik (rövid) Ismertesse a korabeli plakát és ismeretei alapján a bethleni konszolidáció alapvető gazdasági lépéseit! Korabeli plakát részlete írásbeli vizsga 1211 24 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 Osztószám 2 12 20. A feladat a rendszerváltozás utáni magyar társadalom nemzeti és etnikai kisebbségeihez kapcsolódik. (hosszú) Ismertesse a források és ismeretei segítségével a nemzeti és etnikai kisebbségek demográfiai és jogi helyzetét! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! év 1980 1990 2001 A magyarországi németek száma (1980–2001) az adat

megállapításának módja becsült adat (tanácsi minősítés) népszámlálás népszámlálás népszámlálás létszám 65 969 31 231 30 824 62 233 „Az Országgyűlés [] kinyilvánítja, hogy a nemzeti és etnikai önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részének tekinti, a nemzeti és etnikai kisebbségek sajátos egyéni és közösségi jogai alapvető szabadságjogok, amelyeket tiszteletben tart, és mindezeknek a Magyar Köztársaságban érvényt szerez. E törvény értelmében nemzeti és etnikai kisebbség [] minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok [].” (Részletek a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII törvényből) írásbeli vizsga 1211 25 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: . írásbeli vizsga

1211 26 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga 1211 27 / 28 Elérhető Elért Pont 8 4 4 8 10 8 42 Osztószám 2 21 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: maximális elért pontszám pontszám 1. Az ókori Róma 2. Vallások 3. Középkori városfejlődés Magyarországon 4. Földrajzi felfedezések 5. Úrbéri rendelet I. Egyszerű, 6 Ipari forradalmak 7. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc rövid feladatok 8. A nagy gazdasági világválság 9. A trianoni béke társadalmi következményei 10. Rákosi- és Kádár-korszak 11. Az Európai Unió intézményei 12. Helyi önkormányzatok I. Összesen 13. A levantei kereskedelem 14. Az ENSZ 15. IV Béla intézkedései a tatárjárás

után II. Szöveges 16 Magyarország három részre szakadása kifejtendő 17. A nemzeti eszme és a reformkori kultúra feladatok 18. A kiegyezés 19. A bethleni konszolidáció 20. Kisebbségek Magyarországon II. Összesen Az írásbeli vizsgarész pontszáma: 4 5 4 4 4 3 4 5 3 3 3 3 45 12 12 12 21 12 21 12 21 45 90 javító tanár Dátum: . elért pontszám programba egész beírt egész számra pontszám kerekítve I. Egyszerű, rövid feladatok II. Szöveges kifejtendő feladatok javító tanár Dátum: . írásbeli vizsga 1211 jegyző Dátum: . 28 / 28 2012. május 9 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 1211 TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató Útmutató az írásbeli

vizsgafeladatok javításához A dolgozatot a vizsgázó által használt színűtől eltérő színű tollal javítsa az alábbiak szerint! 1. Jó válasz 9 2. Hiány(osság) 3. Nem tartozik szorosan a megoldáshoz 4. Felesleges, értékelhetetlen rész (áthúzás) 5. Súlyos hiba, tartalmi tévedés (aláhúzás) √ [ ] 6. Értelmetlen szöveg, logikai problémák (aláhúzás) ∼∼∼∼∼∼ 7. Nyelvhelyesség (aláhúzás) 8. Durva helyesírási hiba (aláhúzás) (Durva helyesírási hiba: - a mássalhangzók időtartamának hibás jelölése, - az összeolvadás, a hasonulás és a kiesés hibás írásmódja, - kis- és nagy kezdőbetű tévesztése (pl. Római Birodalom, Széchenyi, napóleoni, németországi), - igekötős igék hibás egybe-, illetve különírása, - tagadószó egybeírása, - az ly- j tévesztése.) A feladatok alatt található téglalapok közül a bal oldaliban a feladatra adható maximális pontszám van, a jobb oldali téglalapba kell

beírni a tanuló által elért összes/teljes pontszámot. A feladatok egyes részeinek megoldásáért járó részpontszámokat is írja a dolgozat(ok)ra! Csak a megoldási útmutatóban megadott/megfogalmazott válaszelemeket fogadja el, és az egyes feladatoknál feltüntetett pontozás szerint értékeljen! A megadott válaszelemektől eltérést lehetővé tevő feladatokra, feladatelemekre (pl. indoklás) és feladattípusokra a részletes megoldási útmutatóban külön utalás található I. A rövid feladatok javítása, értékelése Értékelési alapelv, hogy a javítókulcsban szereplő válaszelemeket kell jó válaszként elfogadni. Pontozás Jó válasz/válaszelem: Rossz válasz: Hiányzó válasz: 0,5 vagy 1 pont (a megoldókulcsban feltüntetettek szerint) 0 pont 0 pont Azokra a feladatelemekre lehet 0,5 pontot adni, amelyeket a javítókulcs külön is megjelöl. A megoldókulcsban megadott pontszám egy-egy eleme már tovább nem bontható. Az egyes

feladatrészek pontjainak összesítése során kapott pontszámot nem kell kerekíteni, lehet pl. 3,5 pont írásbeli vizsga 1211 2 / 19 2012. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató A több válaszelemből álló feladatok pontozása: • ha 2 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan válaszelemért 1–1 pont adható; • ha 1 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan válaszelemért 0,5–0,5 pont adható. A nem zárt végű feladatoknál (az indoklásoknál, szövegértelmezéseknél stb.) minden olyan megoldás elfogadható, amely tartalmilag megegyezik a megoldási útmutatóban szereplő válasszal. (Ezért ezeknél a feladatoknál a megoldások „Pl”-val kezdődnek) Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani (pl. igaz-hamis), ott az összes válaszelem aláhúzása, megjelölése esetén a válasz

nem értékelhető. Ha egy feladat meghatározza az elem(ek) számát, és a vizsgázó ennél többet ír, akkor a beírás sorrendjében kell értékelni. A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó „jutalompont” nem adható. Hibás vagy hiányzó válaszelemek miatt pontot levonni nem szabad. Ha az egyszerű, rövid feladatok összpontszáma egész szám, akkor nincs teendő, ha törtszám, akkor a matematika szabályai szerint egész számra kell kerekíteni (pl. 23,5 pont kerekítve 24 pont). A kerettantervekben szereplő személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők. A megoldásban szereplő javítókulcstól csak különösen indokolt esetben lehet eltérni. Az eltérések okát a javítónak külön szöveges magyarázattal kell indokolnia. II. A szöveges feladatok javítása, értékelése 1. A feladatválasztás Összesen három feladat értékelhető: egy egyetemes történelemre vonatkozó rövid feladat, egy

magyar történelemre vonatkozó rövid feladat, egy magyar történelemre vonatkozó hosszú feladat. A két magyar történelemre vonatkozó feladatnak különböző korszakokra kell vonatkoznia. A feladatok értékelése a tanulók hibás feladatválasztása esetén Ha három feladatot oldott meg a tanuló, de helytelenül választott a korszakok, a feladattípus stb. vonatkozásában, akkor • azt a feladatát (vagy feladatait) kell figyelmen kívül hagyni, amelyikben a legkevesebb pontot érte el, így az összpontszám kiszámításánál a legkisebb pontveszteség éri; • azt az egy (kettő) feladatát kell figyelembe venni, amely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte. Ha a tanuló háromnál több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását, és a megoldások között van három olyan feladat, amelyik megfelel a választási szabályoknak, akkor a legkisebb sorszámú megoldott feladattól

indulva, a jó választás szabályai alapján emelkedő számsorrendben kell a feladatokat értékelni (pl. 13, 15, 18 vagy 14, 15, 18) Ha a tanuló háromnál több feladatba is belekezd, de nincs három olyan feladata, amely megfelel a választási szempontoknak, akkor azokat a feladatait kell figyelembe venni, amely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte. Ha a vizsgázó mindegyik feladatba belekezd, és nem jelzi egyértelműen választását, akkor a vizsgaleírásnak megfelelően a 13., 15, 20 feladatok megoldását kell értékelni írásbeli vizsga 1211 3 / 19 2012. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 2. A feladatok értékelése A feladatok értékelésében a következő szempontok a meghatározók: a) feladatmegértés, b) követelményeknek (kompetenciák, tartalmak) való megfelelés, c) megszerkesztettség, nyelvhelyesség. A szöveges feladatok értékelése a javítókulcs

felhasználásával történik, amely tartalmazza a konkrét értékelési szempontokat és a műveleteket, valamint a hozzájuk rendelhető tartalmakat. a) Útmutató a feladatmegértés pontozásához: A feladatmegértés kapcsán a következő szempontokat kell figyelembe venni. • A feladat (téma, korszak) azonosítása: a diák a megadott problémáról, témáról, korszakról ír-e? • A tématartás, a lényeg kiemelése: lényegre törően, a feladatban felvetett problémára koncentrál-e? • Tartalmi mélység, kifejtettség: megállapításai és következtetései mennyire összetettek, illetve relevánsak-e a probléma szempontjából? • A műveleti sokszínűség és eredményesség: használja-e a megfelelő forrásokat, és tude lényeges megállapításokat, következtetéseket tenni? A feladatok konkrét értékelésénél az első lépés annak eldöntése, hogy a feladatmegértésre adható 4 vagy 8 pontból elért-e a vizsgázó legalább 1 pontot. Ha nem,

akkor a feladat összpontszáma csak 0 pont lehet. A problémamegoldó (rövid) feladatoknál 4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott 3 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. 2 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozta ki, és használta a forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat. 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére vagy megoldására irányul. 0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben

félreérti a feladatot, nem használta a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak. Az elemző (hosszú) feladatoknál 7–8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket, megállapításokat fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott. 4–6 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. 2–3 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozta ki, és használta a forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat. írásbeli vizsga 1211 4 / 19 2012. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján

igazolható, hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére vagy megoldására irányul. 0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használja a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak. b) A műveletek és a tartalmi elemek pontozása A javítókulcsban az egyes kompetenciák (pl. idő- és térbeli tájékozódás, források használata) alkalmazásához kapcsolódó műveleteket „M”-mel, a hozzájuk rendelhető tartalmi elemeket pedig „T”-vel jelöltük. Szoros összefüggés van természetesen a két értékelési szempont között, hiszen a műveletek csak a konkrét tartalmakon keresztül értelmezhetők és értékelhetők. Egy művelethez a problémamegoldó (rövid) feladatok esetében egy-két tartalom kapcsolódik, míg az elemző feladatokban – különösképpen az eseményeket alakító tényezők föltárásánál – több,

kettő-három tartalmi elem is rendelődik. Ha a javítókulcsban egy művelethez csak egy tartalmi elem kapcsolódik, akkor a javításban a műveletek és a tartalmak pontszámának is meg kell egyeznie. (Például: rövid feladatok esetében a Tájékozódás térben és időben, a Szaknyelv alkalmazása és a Források használata szempontokra, illetve hosszú feladatok esetében a Tájékozódás térben és időben és a Szaknyelv alkalmazása szempontokra csak 0 vagy 2 vagy 4 pont adható.) Ha a javítókulcsban egy művelethez több tartalmi elem kapcsolódik, akkor a köztük lévő szoros összefüggés miatt bizonyos pontszámok nem adhatók (például: rövid feladatoknál az Eseményeket alakító tényezők feltárása szempontra nem adható 1 és 4 pont, a hosszú feladatoknál a Források használata szempontra nem adható 1 és 5 pont, az Eseményeket alakító tényezők feltárása szempontra nem adható 1 és 6 pont). Általános szabályként az egyes műveletek

és az egyes tartalmak pontozásakor az alábbiakat kell érvényesíteni. A „Műveletek” (M) pontozása 2 pont akkor adható, ha a hozzá tartozó, a vizsgázó által elért tartalmi pontszám magas (az elérhető maximális tartalmi pontszám több mint 50%-a). 1 pont akkor adható, ha a tartalmi pontszámokból a vizsgázó legalább 1 pontot elért, és a válasz nem tartalmaz durva hibát (téves adatot, megállapítást). 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó a tartalmi elemekre nem szerzett pontot, és a válasza súlyos tévedést tartalmaz. A tartalmi elemeknél szereplő példák (pl.) azt jelzik, hogy mely tartalmak fogadhatók el jó válaszként. A tartalmi válaszelemek általában két részből állnak: idő- és térmeghatározás; általános és konkrét fogalomhasználat; felsorolás (rögzítés, bemutatás) és következtetés (megállapítás). Ez a pontozásnál azt jelenti, hogy ha csak az egyik elemet tartalmazza a válasz, akkor 1 pontot, ha mindkettőt,

akkor 2 pontot lehet adni Természetesen a tartalmi válaszelemeknél – különösképpen a felsorolásoknál és következtetéseknél – másfajta jó kombináció is elfogadható, mint amit a javítókulcs tartalmaz! A javítókulcsban néhány tartalmi elemnél a „vagy” szóval elválasztva több jó válaszlehetőség is szerepel, mindez nem zárja ki, hogy más jó tartalmi elemeket is elfogadjon az értékelő. írásbeli vizsga 1211 5 / 19 2012. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató A „Tartalmi elemek” (T) pontozása 2 pont akkor adható, ha a válasz megfelelő mennyiségű helyes adatot tartalmaz, az elemzés jó színvonalon hivatkozik a forrásokra (szerzőre, szándékokra, körülményekre stb.), valamint többféle jellemző, tipikus okot, következményt fogalmaz meg, és/vagy említ az eseményekhez kapcsolódó történelmi személyiségeket 1 pont akkor adható, ha kevés és nem lényeges, nem a legjellemzőbb

adatot, következtetést, megállapítást tartalmaz az elemzés. 0 pont akkor adható, ha nincsenek adatok, összefüggések, vagy ha teljesen hibás megállapítások vannak a megoldásban. c) A „Megszerkesztettség, nyelvhelyesség” pontozása A problémamegoldó (rövid) feladatoknál 2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló, szerkesztett szöveg, melyben nincsenek durva helyesírási hibák. 1 pont akkor adható, ha több nyelvhelyességi és több durva helyesírási hiba van benne. 0 pont akkor adható, ha a megoldás csupán szavakból álló vázlat, nincsenek benne összefüggő mondatok. Az elemző (hosszú) feladatoknál 7–8 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló, koherens, szerkesztett szöveg, felépítése logikus, arányosan igazodik a tartalmi kifejtéshez, megállapításai árnyaltak, több szempontúak, és nem tartalmaz nyelvtani vagy helyesírási hibát. 4–6 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes

mondatokból áll, de aránytalanul szerkesztett, vagy néhány megállapítása leegyszerűsített, egysíkú, kisebb nyelvhelyességi hibákat tartalmaz. 2–3 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de a szöveg rosszul szerkesztett, aránytalan, hiányos (pl. a bevezetés, tárgyalás, befejezés közül valamelyik hiányzik). A szöveg megállapításai leegyszerűsítettek, egysíkúak, nyelvhelyességi hibákat tartalmaznak. 1 pont akkor adható, ha a válasz mondatokból áll, de a mondatok között alig van (tartalmi vagy nyelvi) összefüggés, és súlyos nyelvhelyességi és helyesírási hibákat tartalmaz. 0 pont akkor adható, ha a válasz vázlatszerű, csupán szavakból áll. 3. A szöveges feladatok terjedelme Fontos szövegalkotási kompetencia, hogy a vizsgázó a gondolatait az előre meghatározott terjedelem keretei között fejtse ki. Indokolt esetben a kipontozott helyen megkezdett gondolat a lap üres helyein befejezhető, és ez a

válaszelem is értékelhető. Ez a rövid feladatoknál kb. 2–3 sort, hosszú feladatoknál kb 4–5 sort jelent írásbeli vizsga 1211 6 / 19 2012. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 4. A szöveges feladatok értékelésének javasolt menete 1. Tanulmányozza át a feladatok javítókulcsait! 2. Tekintse át az értékelési szempontsor mintáját! 3. Ellenőrizze a vizsgázó feladatválasztásait! 4. Legalább kétszer olvassa el a tanuló dolgozatát! 5. A javítókulcs elemei szerint állapítsa meg az egyes szempontok szerint elért pontszámot! 6. Állapítsa meg az összpontszámot, és az osztószám (2) segítségével számítsa át vizsgaponttá! 7. A vizsgapontokat feladatonként ne kerekítse! 8. Számítsa ki a három esszéfeladatban elért összesített vizsgapontszámot! Ha ez az összpontszám egész szám, akkor nincs teendő, ha törtszám, akkor a matematika szabályai szerint egész számra kell kerekíteni (pl.

23,5 pont kerekítve 24 pont). III. A feladatlap összpontszámának megállapítása Adja össze az I. és a II összetevőben elért pontszámokat! Táblázatok a feladatok értékeléséhez, pontozásához Rövid választ igénylő feladat Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 OSZTÓSZÁM 2 12 Hosszú választ igénylő feladat Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga 1211 Elérhető Elért pont 8 4 4 8 10 8 42 OSZTÓSZÁM 2 21 7 / 19 2012. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató I. RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. Az

ókori Róma (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont) a) (Iulius / Julius) Caesar b) triumvirátus (I. / első triumvirátus) c) A zsoldos hadsereg létrehozása. (Elfogadható még: a veteránoknak földet adott) (Más helyes válasz is elfogadható.) d) 2. 2. Vallások (Elemenként 0,5 pont, összesen 5 pont) a) b) c) Vallás: buddhizmus hinduizmus iszlám vallás Az állítás 6. 1. 4. száma: A kép C D B betűjele: d) kereszténység e) zsidó vallás 3. 5. A F 3. Középkori városfejlődés Magyarországon (Összesen 4 pont) a) hegy és síkság találkozása, bánya(kincsek), folyó (Bármelyik két válasz elfogadható. Más, tartalmilag azonos, illetve a felsoroltakon belüli konkrétabb válasz [pl. aranybánya, Duna] is elfogadható, amennyiben a forrásokon alapul.) (Elemenként 1 pont) b) A városlakók többsége idegen / német származású volt. (Más, tartalmilag azonos válasz is elfogadható.) (1 pont) c) 1. (1 pont) 4. Földrajzi felfedezések (Soronként 1

pont, összesen 4 pont) Pont csak akkor adható, ha az adott sorban a javítási-értékelési útmutatónak megfelelő számú X szerepel, a megadott hely(ek)en. Állítás Da Gama a) Útja során meg akarta találni X az Indiába vezető tengeri utat. b) Spanyol szolgálatban indult útjára. c) Útja az angol gyarmatosítás kezdetét jelentette. d) Egyik hajójának sikeres útja beigazolta azt a feltételezést, hogy a Föld gömb alakú. Kolumbusz Magellán egyik sem X X X X X 5. Úrbéri rendelet (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont) a) szántó b) legelő c) robot d) kilenced 6. Ipari forradalmak (Elemenként 1 pont, összesen 3 pont) a) 4. b) gyapotfelhasználás (Elfogadható még: textilipar.) c) Németország (vagy Német Császárság vagy Német Birodalom) írásbeli vizsga 1211 8 / 19 2012. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 7. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc (Összesen 4 pont) a) (Elemenként 1 pont.) 1.

Arad 2. Pest (Elfogadható még: Pest-Buda, Buda-Pest, Budapest) 3. Pákozd (-Sukoró) b) (A helyes sorrend 1 pont.) 2. 3. 1. 8. A nagy gazdasági világválság (Elemenként 1 pont, összesen 5 pont) a) 1. túltermelés 2. bankzárlat 3. munkanélküliség b) (Franklin Delano) Roosevelt c) az amerikai elnök megpróbálja megfékezni a válságot vagy az elnök próbál nyeregben maradni vagy a válság az elnök sorsát is befolyásolhatja (Más, hasonló értelmű válasz is elfogadható, de a kép mondanivaló nélküli egyszerű leírása – pl. az elnök a lónak / bikának ábrázolt országát üli meg – nem elegendő) 9. A trianoni béke társadalmi következményei (Elemenként 1 pont, összesen 3 pont) Forrás Állítás sorszáma betűjele 1. d 2. c 3. e 10. Rákosi- és Kádár-korszak (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont) Rákosi-korszak: B), C), E), F) Kádár-korszak: A), D) 11. Az Európai Unió intézményei (Elemenként 1 pont, összesen 3 pont) a) Európai

Parlament b) Európai Bizottság c) Európai Unió Tanácsa 12. Helyi önkormányzatok (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont) Állítás a) A polgármester megválasztása után esküt tesz a parlament előtt. b) A helyi önkormányzat a település irányítását látja el. c) A képviselő-testület alakuló ülését a korábbi polgármester vezeti. d) A törvény a rendszerváltás ötödik évfordulóján született. e) A képviselő-testület minden ülésének nyilvánosnak kell lennie. f) A polgármester fizetését a képviselő-testület állapítja meg. írásbeli vizsga 1211 9 / 19 Igaz Hamis X X X X X X 2012. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK 13. A levantei kereskedelem (rövid) Szempontok Feladatmegértés Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően a levantei kereskedelmet mutatja be. A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel (pl. Velence

szerepe a levantei kereskedelemben) M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben Tájékozódás elhelyezi. térben és T Rögzíti, hogy a levantei kereskedelem virágkora az érett időben középkorra tehető, és megállapítja, hogy jellemzően a Földközitenger keleti medencéjében (és a Fekete-tengeren) zajlott. M A vizsgázó helyesen használja az általános fogalmakat és a Szaknyelv témára vonatkozó szakkifejezéseket. alkalmazása T Használja az általános fogalmakat és a téma szakkifejezéseit: pl. kereskedelem, áru, luxuscikk, város M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásban található Források információkat, és következtetéseket von le belőlük. használata T Rögzíti a velencei kereskedelem valamely sajátosságát a forrás alapján (pl. hajóépítés, flotta, pénzverés, kereskedelmi telepek), és tesz egy megállapítást Velence jelentőségével kapcsolatban (pl. a levantei kereskedelem ura, Európa leggazdagabb

városa). M A vizsgázó bemutatja a levantei kereskedelem jellemzőit, és Eseményeket rávilágít jelentőségére. alakító T Rögzít néhányat a levantei kereskedelem jellemző árucikkei tényezők közül (a Keletről Európába pl.: fűszerek, illatszerek, festékek, feltárása selyem, rabszolga; Európából a Keletre pl.: nemesfém, vas, fa, fegyver), és tesz egy megállapítást az árucikkekkel kapcsolatban (pl. a Keletről jellemzően luxuscikkek érkeztek, Európából jellemzően pénzt és nyersanyagokat vittek ki, a Távol-Keletről arab közvetítéssel érkeztek áruk Európába) vagy megállapítja, hogy a távolsági kereskedelem a középkorban nagyrészt vízi úton zajlott. T Rögzíti, hogy a levantei kereskedelmet észak-itáliai városállamok bonyolították le vagy rögzíti, mit értünk levantei kereskedelem alatt (Földközi-tenger keleti medencéjének kereskedelme), és tesz egy megállapítást jelentőségére vonatkozóan (pl. ezen az

útvonalon érkeztek Európába luxuscikkek, a földrajzi felfedezésekig ez biztosította az Európa és Ázsia közti gazdasági kapcsolatokat, fontos szerepe volt a keresztény Európa és a Kelet közti kulturális érintkezésben is) vagy utal a kereskedelem és a keresztes hadjáratok összefüggéseire. A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A Megszerkeszválasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási tettség, nyelvhelyesség hibát. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM írásbeli vizsga 1211 10 / 19 Pont 0–4 0–4 [nem adható: 1 és 3] 0–4 [nem adható: 1 és 3] 0–4 [nem adható: 1 és 3] 0–6 [nem adható: 1 és 4] 0–2 24 12 2012. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 14. Az ENSZ (rövid) Szempontok Feladatmegértés Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően az ENSZ Biztonsági Tanácsát és Közgyűlését, valamint létrehozásának

fő célját mutatja be. A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel (pl. a nagyhatalmak kiemelt szerepe a Biztonsági Tanácsban). M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben Tájékozódás térben és időben elhelyezi. T Rögzíti, hogy az ENSZ a második világháború végén (1945-ben) alakult meg, és megállapítja a téma valamely térbeli jellemzőjét (pl. a világ majdnem összes állama tagja, San Franciscóban alakult meg, New Yorkban van a székhelye). M A vizsgázó helyesen használja az általános fogalmakat és a Szaknyelv témára vonatkozó szakkifejezéseket. alkalmazása T Használja az általános fogalmakat és a téma szakkifejezéseit: pl. béke, szervezet, döntés, tagállam M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásban található Források információkat, és következtetéseket von le belőlük. használata T Rögzíti a Biztonsági Tanács összetételét (öt állandó és tíz ideiglenes tag)

vagy hogy egy határozat meghozatalához legalább kilenc igen szavazatra van szükség, és megállapítja a nagyhatalmak kiemelt szerepét (vétójog). M A vizsgázó bemutatja az ENSZ létrehozásának elsődleges Eseményeket alakító tényezők célját, és ismerteti a Közgyűlés felépítésének, működésének fontosabb jellemzőit. feltárása T Rögzíti, hogy az ENSZ létrehozásának elsődleges célja a világ békéjének és biztonságának megteremtése volt, és megállapítja, hogy ezt az Alapokmány tartalmazza vagy tesz egy megállapítást a létrehozás előzményeire vonatkozóan (pl. a Népszövetség kudarca indokolta, a második világháborúban győztes hatalmak határozták el megalapítását) vagy utal az ENSZ korlátozott lehetőségeire a nemzetközi konfliktusok megoldásában. T Rögzíti a Közgyűlés összetételének egy fontos elemét (pl. minden tagállam képviselteti magát, minden tagállam egy szavazattal rendelkezik), és tesz egy

megállapítást a működésével kapcsolatban (pl. évente egyszer ülésezik, többségi szavazással dönt, ez választja meg a főtitkárt, ez választja a Biztonsági Tanács ideiglenes tagjait). A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A Megszerkeszválasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási tettség, hibát. nyelvhelyesség A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM írásbeli vizsga 1211 11 / 19 Pont 0–4 0–4 [nem adható: 1 és 3] 0–4 [nem adható: 1 és 3] 0–4 [nem adható: 1 és 3] 0–6 [nem adható: 1 és 4] 0–2 24 12 2012. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 15. IV Béla intézkedései a tatárjárás után (rövid) Szempontok Műveletek, tartalmak Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően IV. Béla tatárjárást követő intézkedéseit mutatja be. A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel (pl. a

szerviensek jogainak elismerése és a királyi hatalom megerősítésére irányuló törekvés közti összefüggés). M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben Tájékozódás térben és időben elhelyezi. T Rögzíti, hogy a tatárjárás 1241–42-ben volt vagy rögzíti IV. Béla uralkodásának évszámait (1235–1270), és utal a téma valamely földrajzi jellemzőjére (pl. megindult a városfejlődés, kialakult a nemesi vármegye, a kunokat az Alföldön telepítették le) vagy megnevez konkrét épülő várakat. M A vizsgázó helyesen használja az általános fogalmakat és a Szaknyelv témára vonatkozó szakkifejezéseket. alkalmazása T Használja az általános fogalmakat és a téma szakkifejezéseit: pl. tatárjárás, újjáépítés, uralkodó, báró, nemes. M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásban található Források információkat, és következtetéseket von le belőlük. használata T Rögzíti, hogy IV. Béla elismerte a

szerviensek jogait, és tesz egy érdemi megállapítást ezzel kapcsolatosan (pl. ők alkották a kialakulóban lévő /köz/nemességet, ezzel az uralkodó saját hatalmát igyekezett erősíteni.) M A vizsgázó bemutatja IV. Béla tatárjárás utáni politikájának Eseményeket alakító tényezők fontosabb lépéseit, és ismerteti ezek okait, hatásait. T Rögzíti, hogy IV. Béla tatárjárást követően feltárása birtokadományozásokba kezdett, és tesz egy érdemi megállapítást ezzel kapcsolatban (pl. ez változást jelentett korábbi politikájához képest, ezzel megerősítette a bárói réteget, az adományozást a várépítéshez kötötte). T Rögzíti IV. Béla egy további – a tatárjárást követő – intézkedését (pl. a kunok betelepítése, hospesek betelepítése, városi kiváltságok adományozása), és tesz egy megállapítást erre vonatkozóan (pl. IV Béla fő célja a tatárjárás után az újjáépítés volt, intézkedései a

társadalmi viszonyok átalakulásának felgyorsulásához vezettek, ezzel is erősítette az ország védelmi képességét). A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A Megszerkeszválasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási tettség, hibát. nyelvhelyesség A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM írásbeli vizsga 1211 12 / 19 Pont 0–4 0–4 [nem adható: 1 és 3] 0–4 [nem adható: 1 és 3] 0–4 [nem adható: 1 és 3] 0–6 [nem adható: 1 és 4] 0–2 24 12 2012. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 16. Magyarország három részre szakadása Szempontok (hosszú) Műveletek, tartalmak A vizsgázó ismerteti Magyarország három részre szakadásának Feladatfolyamatát, körülményeit. megértés Az elemzés bemutatja Buda török kézre kerülésének okait, hátterét. A válasz lényegre törően mutatja be az ország három részre szakadásának

következményeit (tartós török berendezkedés, Erdély sajátos szerepe, a Habsburgok magyarországi királysága). A vizsgázó a témára vonatkozó tényeket, összefüggéseket, adatokat helyesen alkalmazza. M A vizsgázó ismeri a téma térbeli, kronológiai, összefüggéseit, Tájékozódás azokat beépíti válaszába. térben és T Említi a lényeges események helyszíneit és időpontját időben (Mohács 1526, Buda eleste 1541), megnevezi a három országrészt (Magyar Királyság / Királyi Magyarország, török hódoltság, Erdélyi Fejedelemség). M A vizsgázó helyesen használja az általános fogalmakat és a Szaknyelv témára vonatkozó szakkifejezéseket. alkalmazása T Használja az általános fogalmakat és a téma szakkifejezéseit: pl. hadsereg, béke, szultán, császár, Oszmán Birodalom, hódoltság, kettős királyválasztás. M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található Források információkat, és következtetéseket von le

azokból. használata T Rögzíti a Mohács előtti Magyarország valamely problémáját (pl. a királyi bevételek jelentős csökkenése, a nemesség pártoskodása, hadfelszerelés hiánya), és megállapítja, hogy ezek hozzájárultak a mohácsi katonai vereséghez. T Bemutatja az 1538-as megállapodás tartalmát (pl. I Ferdinánd és Szapolyai János kötötték, Szapolyai halála esetén I. Ferdinándé a magyar trón), és megállapítja valamelyik fél célját (pl. I Ferdinánd meg akarja szerezni Magyarországot, Szapolyai és I. Ferdinánd el akarják kerülni a további háborúkat, a török terjeszkedésének megakadályozása) vagy megállapítja a megállapodás valamely következményét (pl. I Ferdinánd sikertelenül próbálta bevenni Budát, Szapolyai saját fiára ruházza a magyar trónt, mindkét fél megszegi a megállapodást). T Rögzíti, hogy Szulejmán 1541-ben elfoglalta Budát, és ezzel kapcsolatos lényegi megállapítást tesz (pl. Szapolyai

családja Erdélybe menekült, Buda tartósan török kézre került, a török csellel szerzi meg a korábban Szapolyainak átengedett várost). M A vizsgázó bemutatja az ország három részre szakadásában Eseményeket szerepet játszó tényezőket, és vázolja a három részre szakadás alakító főbb következményeit. tényezők T Rögzíti a mohácsi csata elvesztésének egy konkrét okát (pl. feltárása török túlerő, magyar taktikai hibák), és rámutat a csatavesztés valamely hatására, következményére (a magyar király és az országnagyok jelentős részének halála, a török hadsereg ellenőrzés alá vonta az ország középső részét). írásbeli vizsga 1211 13 / 19 Pont 0–8 0–4 [nem adható: 1 és 3] 0–4 [nem adható: 1 és 3] 0–8 [nem adható: 1 és 5] 0–10 [nem adható: 1 és 6] 2012. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató T Rögzíti az ország két részre szakadásának tényét (kettős

királyválasztás), és megállapítja ennek valamely összetevőjét (pl. Szapolyai vazallusi szerepe a szultánnal szemben, egyesítési törekvések megjelenése, a magyar nemesség megosztottsága). T Rögzíti, a török valamely Bécs elleni hadjáratát (1529, 1532), és megállapítja, hogy ezek a hadjáratok nem érték el céljukat vagy rögzíti a Buda elfoglalásában szerepet játszó tényezők valamelyikét (Szulejmán hódító törekvései, Szapolyai halála, Ferdinánd érvényt próbált szerezni a váradi békében foglaltaknak), és megállapítja, hogy 1541-re Magyarország három részre szakadt. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. A kifejtés mondatokból áll, a mondatok világosak és egyérMegszerkesztelműek. tettség, Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését nyelvhelyesség szolgálja. A vizsgázó megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A válasz

nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 0–8 A feladatban elérhető összpontszám 42 Elérhető vizsgapontszám 21 17. A nemzeti eszme és a reformkori kultúra Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata írásbeli vizsga 1211 (rövid) Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően a nemzeti eszme megjelenését mutatja be a reformkor kulturális életében A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket 0–4 tár fel (pl. a nemzeti eszme megerősödése és a kultúra egyes területein tapasztalható változások). M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. 0–4 T Rögzíti a reformkor időbeli határait (1825/1830/1832– [nem 1848), és utal a téma valamely térbeli vonatkozására (pl. adható: Magyarország a Habsburg Birodalom része volt, a 1 és 3] nacionalizmus a korabeli Európa fontos eszmeáramlata volt). M

A vizsgázó helyesen használja az általános fogalmakat és a 0–4 témára vonatkozó szakkifejezéseket. [nem T Használja az általános fogalmakat és a téma adható: szakkifejezéseit: pl. reformkor, kultúra, nemzet, politika, 1 és 3] nacionalizmus. M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található 0–4 információkat, és következtetéseket von le belőlük. [nem T Rögzíti a képek alapján, milyen módon jelent meg a adható: nemzeti eszme a kultúrában (pl. a magyar nyelvű irodalom 1 és 3] fellendülése, a magyar nyelvű színjátszás fellendülése, a 14 / 19 2012. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató nemzeti múltból vett témák feldolgozása, az idegen befolyás elleni küzdelem megjelenítése, nemzeti viselet elterjedése), és tesz egy érdemi megállapítást ezzel kapcsolatban (pl. a nemzeti eszme a kulturális élet több területén is megjelent: irodalom, színház, zene, a nemzeti eszme

megjelenése összekapcsolódott a romantikával, a magyar ruha viselésének politikai tartalma is volt). M A vizsgázó bemutatja a nemzeti eszme megjelenését a Eseményeket alakító tényezők reformkor kulturális életében, és rávilágít ennek politikai hátterére. feltárása T Rögzíti, hogy a reformkorban a kultúra és a politika szorosan összekapcsolódott egymással, és tesz egy megállapítást azzal kapcsolatban, milyen politikai 0–6 törekvésekkel állt összhangban a nemzeti kultúra fellendülése [nem (pl. nagyobb nemzeti önállóság követelése, nemzetállami adható: igények megfogalmazása, a „haza és haladás” gondolatának 1 és 4] felvetése, kultúrnemzet fogalmának megjelenése). T Rögzíti a reformkor néhány nemzeti jellegű kulturális alkotását (pl. Nemzeti Színház, Nemzeti Múzeum, Magyar Tudós Társaság, Himnusz, Szózat), és megállapítja, hogy a nemzeti eszme jelentős szerepet töltött be a korszak kulturális

életében (a reformkor a nemzeti kultúra virágkora volt). A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A Megszerkeszválasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási tettség, 0–2 hibát. nyelvhelyesség A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 24 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 12 18. A kiegyezés (hosszú) Szempontok Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó ismerteti a kiegyezés körülményeit, bemutatja annak Feladattartalmát. megértés A válasz lényegre törően ismerteti a kiegyezés megkötésének okait, belső és külső kényszereit. 0–8 Az elemzés bemutatja a kiegyezés szerepét, jelentőségét. A vizsgázó a témára vonatkozó tényeket, összefüggéseket, adatokat helyesen alkalmazza. M A vizsgázó ismeri a téma alapvető kronológiai, topográfiai Tájékozódás 0–4 összefüggéseit, azokat beépíti válaszába. térben és [nem T Rögzíti, hogy a kiegyezést 1867-ben kötötték, és megnevezi az időben

adható: ennek következtében létrejött államot (Osztrák–Magyar 1 és 3] Monarchia). M A vizsgázó helyesen használja az általános fogalmakat és a Szaknyelv 0–4 témára vonatkozó szakkifejezéseket. alkalmazása [nem T Használja az általános fogalmakat és a téma szakkifejezéseit: adható: pl. passzív ellenállás, külpolitika, kormány, országgyűlés, 1 és 3] dualizmus, közös ügyek. írásbeli vizsga 1211 15 / 19 2012. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat és következtetéseket von le azokból. T Rögzíti Deák Ferenc cikkének valamely lényeges elemét (pl. Deák a megállapodást szükségesnek tartja, a Habsburg Birodalom felbomlása nem érdeke Magyarországnak), és tesz egy ezzel kapcsolatos érdemi megállapítást (pl. Deák kompromisszumra törekedett, Deák engedett az 1848-as törvényekből, a húsvéti 0–8 cikkel

váltak nyilvánossá a tárgyalások). [nem T Rögzíti, hogy az osztrák csapatok 1866-ban Königgrätz mellett adható: vereséget szenvedtek a poroszoktól, és megállapítja, hogy 1 és 5] Ausztria kiszorult a német egységből vagy ez felgyorsította a kiegyezési tárgyalásokat. T Rögzíti, hogy a kiegyezést követően a magyarok Ferenc Józsefet királlyá koronázták, és megállapítja, hogy ez elősegítette a megbékélést az uralkodó és a magyarok között vagy ezzel vált Ferenc József uralkodása törvényessé vagy megnevezi az esemény valamely körülményét (pl. időpont, helyszín, öltözet) M A vizsgázó válaszában bemutatja a kiegyezés körülményeit, Eseményeket ismerteti a megállapodás megkötésében szerepet játszó alakító meghatározó tényezőket. tényezők T Rögzíti, hogy a kiegyezés megkötésében szerepet játszottak feltárása külpolitikai tényezők (pl. Ausztria katonai vereségei, az olasz és a német egység

folyamata, az európai hatalmi átrendeződés), és megállapítja, hogy Ausztria nagyhatalmi szerepének megtartásához szükség volt a megegyezésre. 0–10 T Rögzíti, hogy a kiegyezést előmozdították belpolitikai, [nem gazdasági tényezők is (pl. a passzív ellenállás / az önkényuralom adható: nem volt tovább tartható, a gazdasági modernizáció kényszere), és 1 és 6] megállapítja, hogy a magyar nemességnek is érdeke volt a megállapodás vagy ezzel lezárult az önkényuralom korszaka. T Rögzíti, hogy a kiegyezést a bécsi udvar és a magyar politiai elit kötötte, és megállapítja, hogy dualista állam jött létre vagy utal a nemzetiségi követelésekre, illetve a kiegyezés alternatíváira. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. A kifejtés mondatokból áll, a mondatok világosak és egyérMegszertelműek. kesztettség, Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését

nyelvhelyesszolgálja. 0–8 ség A vizsgázó megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. Források használata A feladatban elérhető összpontszám 42 Elérhető vizsgapontszám 21 írásbeli vizsga 1211 16 / 19 2012. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 19. A bethleni konszolidáció (rövid) Szempontok Feladatmegértés Műveletek, tartalmak A vizsgázó a bethleni konszolidáció gazdasági jellegzetességeit mutatja be, és a témára vonatkozó megállapításokat tesz. Rávilágít a konszolidáció fontosabb körülményeire (külső források bevonása, új pénz bevezetése). A válasz a forrás és ismeretei felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel (a gazdasági konszolidáció része volt a politikai-hatalmi helyzet stabilizálásának). M A vizsgázó ismeri a téma térbeli, kronológiai, Tájékozódás

térben és időben összefüggéseit, azokat beépíti válaszába. T Megemlíti, hogy Bethlen István 1921–31 között volt miniszterelnök Magyarországon. M A vizsgázó helyesen használja az általános fogalmakat és Szaknyelv a témára vonatkozó szakkifejezéseket. alkalmazása T Használja az általános fogalmakat és a téma szakkifejezéseit: pl. konszolidáció, kölcsön, Nemzeti Bank, pengő, infláció, Népszövetség. M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásban található Források információkat, és következtetéseket von le azokból. használata T Rögzíti, hogy Magyarország népszövetségi kölcsönt vett fel, és megállapítja, hogy Magyarországot felvették a Népszövetségbe vagy a felvett kölcsön elősegítette a konszolidációt vagy a plakát a jövőre vonatkozóan pozitív várakozást fejez ki. M A vizsgázó bemutatja a gazdasági konszolidáció fontosabb Eseményeket alakító tényezők lépéseit, és megvilágítja az

intézkedések okait, azok jellemző hatásait. feltárása T Rögzíti a gazdasági konszolidációt szükségessé tevő tényezők valamelyikét (pl. háború, az Osztrák-Magyar Monarchia egységes piacának felbomlása, forradalmak, területek elcsatolása), és megállapítja a konszolidáció céljainak valamely elemét (pl. piacszerzés, szerkezeti átalakítás, infláció letörése, munkahelyteremtés). T Rögzíti a gazdasági konszolidációban fontos szerepet játszó pénzügyi intézkedéseket (népszövetségi kölcsön felvétele, a Magyar Nemzeti Bank megalakítása, új pénz bevezetése), és megállapítja, hogy a gazdasági konszolidáció sikeres volt vagy a gazdasági konszolidáció elősegítette a politikai konszolidációt is. A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. MegszerkeszA válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy tettség, helyesírási hibát. nyelvhelyesség A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ

VIZSGAPONTSZÁM írásbeli vizsga 1211 17 / 19 Pont 0–4 0–4 [nem adható: 1 és 3] 0–4 [nem adható: 1 és 3] 0–4 [nem adható: 1 és 3] 0–6 [nem adható: 1 és 4] 0–2 24 12 2012. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 20. Kisebbségek Magyarországon Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata írásbeli vizsga 1211 (hosszú) Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően a mai magyar társadalom nemzeti és etnikai kisebbségeit mutatja be. Ismerteti demográfiai jellemzőiket. Bemutatja a kisebbségek jogi helyzetét. A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Rögzíti, hogy a jelenleg hatályos nemzetiségi törvény a rendszerváltás (1989-90) után született, és válaszában

a Magyarországon élő kisebbségeket mutatja be vagy utal a nemzetiségek területi eloszlására. M A vizsgázó helyesen használja az általános fogalmakat és a témára vonatkozó szakkifejezéseket. T Használja az általános fogalmakat és a téma szakkifejezéseit: pl. kisebbség vagy nemzetiség, népesség, népszámlálás, jog, önkormányzat. M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Rögzíti a táblázatban szereplő adatok valamely fontos jellemzőjét (pl. 1980-ban a népszámláláson a becsült adatokhoz képest feleannyian vallották magukat németnek, 1990 és 2000 között megkétszereződött a magukat németnek vallók száma), és tesz egy érdemi megállapítást valamelyik eltéréssel kapcsolatban (pl. az egypárti diktatúra időszakában / a háború utáni kitelepítések miatt sokan nem vállalták, hogy a német kisebbséghez tartoznak, a közélet

demokratizálódásának köszönhetően vallják ma már lényegesen többen németnek magukat). T Rögzíti, hogy a magyar állam a kisebbségek közösségi és egyéni jogait is elismeri vagy alapvető szabadságjognak ismeri el jogaikat, és megállapítja, hogy ez megfelel az (európai) demokratikus normáknak vagy a törvény a rendszerváltást követő demokratizálódás eredménye. T Rögzíti, hogy a kisebbséghez tartozás magyar állampolgársághoz kötött vagy a kisebbségként való elismerésnek feltétele a legalább egy évszázados magyarországi múlt, és tesz egy megállapítást ezzel kapcsolatban (pl. jogi és történelmi szempontok is érvényesülnek, a bevándorlók nem minősülnek kisebbségnek). 18 / 19 Pont 0–8 0–4 [nem adható: 1 és 3] 0–4 [nem adható: 1 és 3] 0–8 [nem adható: 1 és 5] 2012. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató M A vizsgázó bemutatja a nemzeti kisebbségek helyzetét, és

Eseményeket feltárja ennek fontos összetevőit. alakító tényezők T Felsorol néhányat a legnagyobb létszámú kisebbségek feltárása közül (pl. cigány, német, szlovák, horvát, román, ukrán, szlovén, szerb stb.), és tesz egy megállapítást létszámukkal kapcsolatban (pl. a legnagyobb létszámú kisebbség vagy etnikum a cigány, a legnagyobb létszámú nemzeti kisebbség a német). T Rögzíti a kisebbségek valamely kollektív, illetve egyéni jogát (pl. önkormányzatot választhatnak, oktatáshoz való jog, nyelvhasználat), és tesz egy érdemi megállapítást ezzel kapcsolatban (pl. a választásokra négyévente, a helyhatósági 0–10 választásokkal egy időben kerül sor, helyi és országos szintű [nem adható: önkormányzatok is működnek, az állam fenntart nemzetiségi 1 és 6] nyelvű közoktatási intézményeket is). T Rögzíti, hogy kutatóknak és a népszámlálásoknak a kisebbségek létszámára vonatkozó adatai eltérhetnek, és

megemlíti az eltérés egy jellemző okát (pl. a népszámláláson nem kötelező nyilatkozni a kisebbséghez való tartozásról, a kettős kötődés gyakorisága) vagy rögzíti, hogy Magyarországon ma a nemzeti kisebbségek aránya néhány százalék, és megemlíti ennek egy történelmi okát (pl. trianoni béke, lakosságcsere, kitelepítések). T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. A kifejtés mondatokból áll, a mondatok világosak és egyérMegszerkesztelműek. tettség, Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését nyelvhelyesség szolgálja. 0–8 A vizsgázó megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A feladatban elérhető összpontszám 42 Elérhető vizsgapontszám 21 A feladatlapon szereplő források (szöveg, kép, táblázat, grafikon) lelőhelyei: 6. feladat: Norman J G Pounds,

Európa történeti földrajza 8. feladat: cartoonmovementcom, sechistoricalorg, dipitycom 9. feladat: urbanlegendshu, nolhu 10. feladat: http://gyujtbloghu/2008/05/20/politikai plakatok, civertanhu 17. feladat: wwwkeptaroszkhu 18. feladat: wikipediaorg, museumhu írásbeli vizsga 1211 19 / 19 2012. május 9