Környezetvédelem | Tanulmányok, esszék » Tápláléklánc vagy szennyezéslánc

Tápláléklánc vagy szennyezéslánc? Mérgező anyagok az élelmiszerekben 2006, szeptember Összegzés Megjegyzés: Ez az elemzés bemutatja, milyen mesterséges vegyi anyagok hatásainak van kitéve az ember étkezései során. Nem átfogó élelmiszer-vizsgálatról van szó, amely a naponta bevitt vegyi anyag mennyiség meghatározását tűzte ki célul és nem kívánja meghatározni az egyes élelmiszerek által jelentett kockázatot sem. Az európai országok élelmiszerbiztonsággal foglalkozó intézményei átfogó vizsgálatokat készítenek az élelmiszerekben található vegyi anyagokkal kapcsolatban, és közzéteszik az egészségügyi kockázatokat, valamint az általuk javasolt fogyasztási útmutatót. Például, az Egyesült Királyság Élelmiszerbiztonsági Ügynöksége nemrégiben hozta nyilvánosságra jelentését a brómozott és fluor tartalmú vegyi anyagokról a nagy-britanniai élelmiszer mintákban, valamint a dioxint és PCB-ket tartalmazó

halakról és kagylókról. Független kutatók szintén vizsgálják az élelmiszerek szennyezettségét. A közelmúltban készült tanulmányok például, a brómozott égésblokkolókat és a nonylfenolok jelenlétét vizsgálták élelmiszerekben. A WWF úgy gondolja, hogy a vegyi anyagokkal kapcsolatos eddigi döntések során nem vették figyelembe a különféle vegyi anyagok kombinált, alacsony koncentrációjú, de hosszú távon kifejtett szennyező hatását, amely táplálékon, vagy más szennyezőforráson keresztül történik. A WWF ezért felszólítja az Európai Unió döntéshozóit, hogy támogassák a tervezett REACH jogszabály megfelelően szigorú változatát, mivel ez egy vissza nem térő lehetőség a tápláléklánc szennyezettségének csökkentésére, a nem lebomló, szervezetbe kerülő és a hormonháztartást befolyásoló vegyi anyagok helyettesítésére biztonságosabb alternatívákkal. Ez a jelentés a WWF vegyi anyagokkal kapcsolatban

folytatott 10 éves munkájának eredménye. A WWF már számos jelentést hozott nyilvánosságra az élővilág és az ember vegyi anyag szennyezettségének természetéről és kiterjedtségéről. Az előző tanulmányok után, ebben a dokumentumban most új adatokkal szolgálunk az élelmiszereinket szennyező vegyi anyagokról. Különösen érdekes mindez abból a szempontból, hogy a táplálkozás jelenti a legfontosabb „szennyezési utat”, amelyen keresztül a legtöbb nem lebomló, bioakkumulatív és a hormonháztartás működését befolyásoló mesterséges vegyi anyag a szervezetünkbe kerül. Az eredményeket nemcsak önmagukban mutatjuk be, hanem szélesebb összefüggésbe helyezzük, feltárva a vegyipar által előállított, a mindennapi életünk részeit alkotó mesterséges vegyi anyagok útját a környezetünkbe, az élővilágba és az emberbe. Az alábbiakban leírt világméretű „szennyezéslánc” tökéletesen illusztrálja, hogy miért

szükséges a készülő új, európai uniós vegyi anyag szabályozást (REACH - Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals, magyarul: a vegyi anyagok regisztrációja, értékelése és engedélyezése) az élővilág és az emberek egészségét legjobban szolgáló változatban elfogadni. Bevezetés A mesterséges vegyi anyagok modern életstílusunk elengedhetetlen részét alkotják. A bútoroktól, a textileken át, a tisztítószerekig a termékek széles skálájában jelen vannak. Miközben tagadhatatlanul javították életszínvonalunkat, sokuk nemkívánatos tulajdonságaival is szembesülnünk kellett. Károsak lehetnek egészségünkre, sok közülük nem bomlik le a környezetbe kikerülve és bejut az élőlényekbe – így az ember szervezetébe is. Ezek a tulajdonságok végül azt eredményezték, hogy az ökológiai rendszerek a világ minden táján, az ember által előállított különféle vegyi anyagok „koktéljával” szennyezettek. Jól

ismert példák erre a DDT (növényvédőszer) és a PCB (poliklórozott bifenilek – elektronikai termékekben használták őket), amelyek annak ellenére megtalálhatók a világ minden táján, hogy már évtizedek óta betiltották őket. Az utóbbi években az olyan modern vegyi anyagok, mint a brómozott égésblokkolók (például tévékészülékekben, számítógépekben, bútorhuzatokban, szőnyegekben, stb. használják őket a kigyulladás megakadályozására) és a fluorozott „nem-tapadó” vegyi anyagok (víz- és foltálló bevonatok fontos adalékanyagai) követték a PCB-ket és a DDT-t a világ minden tájára. Néhány vegyi anyag – szerkezetének köszönhetően – képes bekapcsolódni a szervezet hormonális folyamataiba, és megváltoztatni a hormonháztartás működését – ezek a hormonháztartást befolyásoló anyagok (angolul „endocrine disrupting” chemicals, vagy röviden EDC-k). Ilyenek a ftalátok, amelyeket elsősorban a műanyagok

lágyítására használnak és a PVC padlótól kezdve a kozmetikumokig sok termékben megtalálhatók. Számos tudományos bizonyíték van már a mesterséges vegyi anyagok élőlényekre gyakorolt negatív hatására: a DDT például több ragadozómadár faj állományának összeomlását okozta, a PCB-kről pedig bebizonyosodott, hogy a fókák immunrendszerének végzetes legyengüléséért felelősek. A kutatások, köztük a WWF saját biomonitoring tanulmányai, egymástól függetlenül kimutatták, hogy az emberek a világ minden részén ki vannak téve az olyan, potenciálisan veszélyes mesterséges vegyi anyagok koktéljának, mint a DDT, a PCB-k, a brómozott égésblokkolók, a fluorozott vegyi anyagok, a mesterséges pézsma (illatanyagként használják számos kozmetikai termékben) és a ftalátok. Sok anyagot közülük a gyermekek és a felnőttek szervezetében egyaránt kimutattak, sőt esetenként az egyes anyagok koncentrációja magasabb volt a gyermekek

szervezetében. Emellett egyre erősödik a gyanú, hogy kapcsolat van bizonyos vegyi anyagok (elsősorban a hormonszerű mesterséges vegyi anyagok) és az olyan egészségügyi problémák között, mint a rák, terméketlenség, születési rendellenességek, asztma, allergia, magatartási zavarok, az agy gyermekkori rendellenes fejlődése, a cukorbetegség és elhízás. Hogyan vannak kitéve az emberek és az állatok a vegyi anyagok szennyezésének? A vegyi anyagok többek között az ipari folyamatok során közvetlenül, vagy a helytelenül tárolt hulladékokból „kimosódással” juthatnak a környezetünkbe. A közvetlen felhasználás (például klórozott, szerves növényvédőszerek esetében), az előállítás, szállítás vagy tárolás közben bekövetkező szivárgás, kiömlés szintén komoly forrásai lehetnek a környezetünkbe jutó szennyezésnek. Ugyancsak a környezetbe kerülhetnek a mesterséges vegyi anyagok az egyes termékek előállítása,

azok használata, elhasználása, elhasználódása következtében. Például az otthonunk, iskoláink, irodáink levegője, és az ott lévő por égésblokkolókat, ftalátokat és PCB-ket tartalmazhatnak, amelyek az adott helyiségben, épületben található bútorokból, építőanyagokból, padlóból, szőnyegpadlóból és elektronikai termékekből kerültek ki. Néhány, egyes termékekben található vegyi anyag közvetlenül kerül be szervezetünkbe. Ilyenek például az égésblokkolók, amelyek a beltéri levegő és por belégzésével jutnak az emberbe. Más anyagok, például a szépségápolási termékekben lévő vegyi anyagok ftalátok és mesterséges pézsma, a bőrön át szívódnak fel. Azonban az állatok és az emberek szervezetébe a táplálékkal jut be a legtöbb vegyi anyag, különösen az olyan le nem bomló, felszívódó anyagok, mint a DDT és a PCB. Mindez a tápláléklánc szennyezettségének eredménye és a mesterséges vegyi anyagok

jelenléte az élelmiszerekben egyben a probléma világméretű jellegét is mutatja. A táplálék kulcsfontosságú eleme az események láncolatának, amely a mesterséges vegyi anyag gyártásával kezdődik és a vizsgált anyag köldökzsinórban, gyermekek, felnőttek és állatok vérében való nemkívánatos megjelenésével ér véget. Ez a tanulmány a WWF 10 éves, veszélyes vegyi anyagokkal kapcsolatos munkájának eredménye – azt kutatja, mennyire szennyezett táplálékunk és hogyan jut tovább belőle a vegyi szennyeződés. Látva az élelmiszerek szennyezettségét, az EU új vegyi anyagokkal kapcsolatos jogszabály-tervezetének, a REACH-nek fontossága még érthetőbbé válik. Ha megfelelően szigorú szabályozás kerül elfogadásra, a REACH kellő biztosítékot fog nyújtani a legnagyobb kockázatot jelentő vegyi anyagok használatának beszüntetésére és helyettesítésére, ahol csak lehetséges. A REACH egyedülálló lehetőséget kínál a nem

lebomló, felszívódó és a hormonháztartást befolyásoló vegyi anyagok ellenőrzésére, és annak megakadályozására, hogy ezek az anyagok a környezetünkbe, a táplálékunkba és a vérünkbe kerüljenek. „Nem hagyhatjuk többé figyelmen kívül azokat a bizonyítékokat, amelyek tanúsítják, hogy a vegyi anyagok károsítják a sarkvidéki élővilág egészségét. A DDT, a PCB-k, de az olyan, relatíve új vegyi anyagok, mint a brómozott égésblokkolók és fluorozott vegyi anyagok egyaránt megtalálhatók a sarkvidéken élő emberek szervezetében. A vegyi szennyezés arra kényszerít minket, hogy hagyományos ételeinket más módon készítsük el, és kihagyjuk az étkezésből az állatok legszennyezettebb részeit.” Pavel Sulyandziga, Elnökhelyettes RAIPON – Russian Association of Indigenous Peoples of the North (Északi Őslakos Népek Orosz Szövetsége) A tápláléklánc szennyeződése Élelmiszerek elemzése A táplálék szintén

környezetünk részét alkotja, amely sok forrásból szennyeződhet vegyi anyagokkal. A környezetbe kikerülve (talaj, üledék, víz, levegő) a vegyi anyagok a tápláléklánc alján bekerülhetnek a növényekbe, állatokba, majd a táplálékláncban egyre magasabban elhelyezkedő állatok szervezetébe jutnak. A növényekben és állatokban lévő vegyi anyagok azután a mi szervezetünkbe is bekerülnek amikor elfogyasztjuk azokat, például hús, tejtermék, hal, zöldség, gyümölcs formájában. A táplálékláncon keresztül történő szennyezés különösen az olyanvegyi anyagok esetében jelentős, mint a DDT, a PCB-k és a brómozott égésblokkolók, amelyek nem bomlanak le a környezetben, hanem felhalmozódnak. A nagy mennyiségben használt, és a környezetben széles körben kimutathatóan jelenlévő vegyi anyagok (ilyen a ftalát) esetében, a táplálék szintén fontos forrása a szennyeződésnek. A csomagolás és a feldolgozás szintén szennyezheti

élelmiszereinket, például a gyorsétkezdékben használt „zsírálló” csomagolásból fluorozott vegyi anyagok juthatnak az ételünkbe. Fentiekből logikusan következett, hogy a WWF a humán biomonitoring vizsgálatok után az élelmiszerekben található mesterséges vegyi anyagokat vette górcső alá. A WWF vegyi anyagok jelenlétét vizsgálta 27 élelmiszermintában, melyeket hét EU tagállamban gyűjtöttek. Az élelmiszereket Finnország, Görögország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Svédország és Nagy-Britannia szupermarketjeiben vásárolták. A minták elemzését Hollandiában (TNO) végezték. A vizsgált vegyi anyagok között sok olyan volt (pl. PCB-k, DDT, brómozott égésblokkolók, fluorozott vegyi anyagok, ftalátok, szintetikus pézsma, illetve organotinok, alkil-fenolok), amelyeket a WWF, vagy más szervezetek vizsgáltak már különböző biomonitoring kutatásokban. „Az eredmények az mutatják, hogy a vizsgált anyagok

többsége 0.1 – 10 ng/g koncentrációban van jelen a táplálékmintákban, kivéve a ftalátokat, amelyek koncentrációja két nagyságrenddel nagyobb.” (TNO, technikai jelentés). A vizsgált élelmiszerek: UK: Cheddar sajt, bacon szalonna, kolbász, tojás, tej, olívaolaj, csirkemell, halrudak, skót füstölt lazac, tonhal (konzerv), méz, barna kenyér, narancslé, skót cheddar sajt. Az élelmiszermintákban vizsgált különféle vegyi anyagok az 1. táblázatban vannak feltüntetve. Bár egyes vegyi anyagok a csomagolóanyagokban is jelen vannak, a WWF elsősorban azokra a szennyező anyagokra helyezte a hangsúlyt az elemzés során, amelyek a környezetünkből – következésképpen a táplálékláncból – kerülnek táplálékunkba. A köztudat ezeket az anyagokat – eltérően például a növényvédő szerektől vagy a mesterséges élelmiszeradalékanyagoktól – általában nem hozza összefüggésbe az élelmiszerekkel. Olyan anyagokról van szó,

amelyek az emberi tevékenységek, a különféle termékek, a szintetikus mezőgazdasági szerek és ipari vegyi anyagok használata során kerülnek a környezetbe. Mit találtak az élelmiszerekben? Finnország: virsli, rénszarvashús. Svédország: pácolt hering, darált marhahús. Lengyelország: disznóhús, túró. Olaszország: szalámi, caciotta sajt. Spanyolország: sonka, manchego sajt. Görögország: disznóhús, kefalotyri sajt. Az összes élelmiszermintában találtak mesterséges vegyi anyagokat (1. táblázat) A WWF biomonitoring vizsgálatai sokat közülük már korábban kimutattak állatokból, emberekből és a vizsgálatok rávilágítottak, a táplálék az egyik fő szennyezőforrás. Az élelmiszerminták elemzésének, és a bennük talált vegyi anyagok koncentrációinak részletes leírása a TNO analitikai laboratórium által készített technikai jelentésben olvasható angol nyelven (www.pandaorg/epo/chain) Az összes szennyezőanyag

nanogramm per gramm (a minta nedves tömegére vonatkoztatva) egységben van kifejezve. A nanogramm a gramm egymilliárdod része. A WWF élelmiszervizsgálatának eredményei (for further information on the chemicals, please refer to the factsheets – http://www.pandaorg/epo/chain 1. táblázat A vizsgált vegyi anyag csoport Megjegyzés Az élelmiszer, amiben vizsgálták Eredmény 12-féle klórozott, szerves növényvédő szer (OCP). (köztük DDT, HCB, a lindán, a klórdén) A mezőgazdaságban rovarkártevők ellen használták. Európában már betiltották őket, néhányukat már világszerte is. Nehezen, vagy egyáltalán nem bomlanak le, felhalmozódnak a szervezetben, mérgező hatásuk hosszú távon kimutatható. Mindegyik élelmiszermintában. Nagy gyakorisággal kimutatható a különböző élelmiszerekben, halban, sajtban, füstölt lazacban, vajkrémben, húsokban. A kapott érték viszonylag alacsony, ha összehasonlítjukva az US FDA-s

felmérésével, melyet az Egyesült Államokban végeztek. A p,p’DDE (a DDT lebomlási terméke) 27 élelmiszerből 16-ban kimutatható – magasabb érték mutatható ki nagyobb mennyiségben van a halakban ( sós hering, füstölt lazac) és a sajtban (manchego, kefalotyri, cheddar sajt). A legmagasabb érték a sós heringben volt P,p’DDE és o,p’DDE a narancslében is volt. Az összes szerves növényvédőszer-származék legnagyobb mennyiségben a sós heringben volt, azt követte a narancslé. 44-féle poliklórozott-bifenil (PCB) Hűtőfolyadékokként és kenőanyagokként használták elektronikai termékeknél, de már világszerte betiltották őket. Nehezen, vagy egyáltalán nem bomlanak le és beépülnek a szervezetbe. Néhányuk bizonyítottan károsítja az idegrendszert. A narancslé kivételével mindegyik élelmiszermintában. Változó mértékben de minden megvizsgált termékben található, még a vajkrémben, mézben és a barna kenyérben is.

Legmagasabb érték a halakban volt kimutatható (füstölt lazacban illetve a sós heringben) Az eredmények hasonlóak az EFSA eredményeihez, melyeket európai élelmiszerek vizsgálatakor kaptak. 33-féle brómozott égésblokkoló (BFR), 31 féle polibrómozott-bifenil (PBDEs) + HBCD és TBBP-A Megtalálhatók műanyagokban, szövetekben, kárpitokban, bútorokban, szőnyegpadlókban, illetve elektronikus készülékekben (TV, számítógép). Nehezen, vagy egyáltalán nem bomlanak le és beépülnek a szervezetbe. Van amelyiket már betiltották, legtöbbjüket azonban napjainkban is használják. Néhányuk összefüggésbe hozható viselkedési zavarokkal, valamint az állatok idegrendszerének rendellenes fejlődésével. A narancslé kivételével minden élelmiszerben. 26 megvizsgált élelmiszerből 19 termékben mutatható ki – elsősorban húsban, sajtban és halban, továbbá olyan termékekben, mint a barna kenyér, vajkrém és a méz. Ellentétben más

tanulmányokkal, a legmagasabb koncentráció nem a halakban, hanem a húsokban, illetve bizonyos sajttermékekben volt kimutatható – a legmagasabb PBDE érték a darált húsban volt, ezt követte a skót cheddar sajt. PBDE a tonhalban illetve a sós heringben is jelen van, de a füstölt lazacban nem. A koncentrációkat összehasonlítva a különböző tanulmányokban szereplő értékekkel, elmondható, hogy a jelen vizsgálat során talált értékek alacsonyabbak, mint az US tanulmányban közölt eredmények, de általában magasabbak, mint a 2006-os UK FSA eredmények. 8-féle fluorozott vegyi anyag (PFOS, PFOSA) Teflon bevonatok gyártásánál, valamint gyorsételek csomagolásánál, zsírálló, illetve vízhatlanná tevő felületkezeléseknél használják. Beépül a szervezetbe, károsítja a májat és növeli a kockázatát a húgyhólyag rák kialakulásának. Az EUban már folyamatban van használatának a korlátozása. Halrudak, füstölt lazac, tonhal,

sós hering, barna kenyér. PFOS és PFOSA csak a sós heringben mutatható ki, a korábbi tanulmány eredményeihez hasonlóan. PFOS nagyobb mértékben van jelen, mint a PFOSA. Hasonló értéket mutatott a PFOS koncentrációja, mint az UK FSA élelmiszer mintáiban talált értékek. 8-féle ftalát DEHP, DBP, BBP Rugalmas műanyagok készítésénél használják lágyítóként (például a PVC-t) valamint szépségápolási cikkek előállításánál. Hormonháztartást befolyásolhatják,.különösen a férfiaknál van káros hatása (születési rendellenesség, rák, alacsony spermaszám). Néhány ftalátot már betiltottak az EU-ban, sokat azonban még nem. Minden élelmiszermintában, kivéve a halrudakat, a füstölt heringet, a tonhalat, a mézet, a barna kenyeret és a sós heringet Ftalátokat a 21 megvizsgált termékből 16-ban találtak – túlnyomórészt húsokban (pl csirkében, sonkában) és tejtermékeknél (vaj, sajt, tútó). A DBP, BBP és

különösen a DEHP a leggyakrabban kimutatható ftalátok. A legmagasabb DEHP szintet (és a teljes ftalátok) az olíva olajban találták. A ftalátok a manchego sajtban találhatók második legmagasabb értékben. Az értékek hasonlóak az UK FSA tanulmányaiban említettekkel. 4-féle mesterséges pézsma: AHTN és HHCB, musk-xylene (MX), musk-ketone (MK) Mesterséges illatanyagként használják piperéknél, tisztító szereknél, légfrissítőknél, szépítő szereknél. Nehezen, vagy egyáltalán nem bomlanak le és beépülnek a szervezetbe. Feltételezhető, hogy a hormonháztartás működését is negatívan befolyásolják. Két fajtájuk (a MX-t és a MK-t) használatát már jelentősen korlátozták az EU-ban. Halrudak, füstölt lazac, tonhal, sós hering. AHTN és HHCB-t találtak a tonhalban, sós heringben. Az értékek alacsonyabbak, mint a már korábban említett tanulmányokban. Alkilfenol izomerek: nonilfenol (NP) és oktilfenol (OP) Többek közt

mosószereknél használták. A nonilfenolt az EU-ban már betiltották, de az oktilfenol még mindig használatban van. A nonilfenol meglehetősen káros hatású a vízi élőlényekre nézve. Megzavarják a hormonháztartás működését, halak esetében egyes fajok „elnőiesedésével” is összefüggésbe hozható. Minden élelmiszerben, kivéve a halrudakat, a füstölt lazacot, tonhalat, mézet, barna kenyeret és sós heringet. Nonilfenol izomerek kimutathatók a vajban és a bacon szalonnában, a 2002-es átfogó tanulmányban mért értékekhez hasonló koncentrációban. 5-féle organotin TBT (tributyltin) Csíraölőként, fák tartósítósához, valamint a tengeri járművek külső felületén az algásodás megelőzésére használták. Nehezen, vagy egyáltalán nem bomlanak le, felhalmozódnak a szervezetben, emellett megzavarják a hormonrendszer működését. Utóbbi miatt a TBT egyes szennyezett területen élő tengeri gerinctelen állatok populációinak

összeomlását is okozhatja. Az EU-ban megegyezés született a TBT hajófestékként való használatának betiltására. Hal rudak, füstölt lazac, tonhal, sós hering. Organotinok kimutathatóak a halrudakban, tonhalban és sós heringben. Legmagasabb értékben a tonhalnál mutatható ki. Az értékek hasonlóak az EFSA tanulmányaiban mért értékekkel. Tápláléklánc A globális tápláléklánc olyan veszélyes anyagokkal szennyezett, mint például a DDT, a PCB-k és brómozott égésblokkolók. Nem véletlen tehát, hogy a táplálék az elsődleges forrása a szennyezőanyagoknak mind az ember, mind más élőlények esetében. A hús, a halak, a tejtermékek, zöldségek és gyümölcsök mind tartalmazhatnak nyomokban mesterséges vegyi anyagokat. A szennyezés láncolata A „szennyezéslánc” bemutatja, a kémiai anyagok hogyan jutnak el bolygónk rejtett zugaiba, hogyan kapcsolódnak össze az előállitók, a termékek, a természet és az ember. Ezzel

folyamattal a WWF és más civil szervezetek már több kutatásban is foglalkoztak (emberi vér, köldökzsinórvér és anyatej vizsgálata, valamint háztartási hulladék elemzése során), de más kutatóintézetek is vizsgálták már a jelenséget, nemegyszer állami szintű kérésre. Többek között az Európai Unió is felállít egy biomonitoring adatbázist a tagállamok részére. A tanulmányban bemutatott élelmiszer elemzések eredményei hozzájárultak, hogy tisztább képet kapjunk, a láncolat egyes elemei hogyan kapcsolódnak egymáshoz és jutnak benne egyre magasabb szintre a kemikáliák. Emberek A mesterséges vegyi anyagok rendszeresen kimutathatók az emberi vérből. Azt is bebizonyították, hogy ezek az anyagok a magzatburkon át egyenesen a fejlődő magzatba kerülnek, illetve hasonló módon bekerülnek az anyatejbe is. A mesterséges vegyi anyagok elsősorban a táplálékon keresztül, a belső (és külső) terekben belélegzett levegővel,

valamint a bőrön át jutnak az emberekbe. Termékek A vegyi anyagok kijuthatnak a termékekből a használat során, valamint azok hulladéklerakókba történő elhelyezése után. Belső terek levegőjébe kerülnek, hozzátapadnak a porszemcsékhez, és elérik a talaj, a talajvizet, folyókat és óceánokat – mérgezve az embereket és az élővilágot. Élővilág A nehezen lebomló mesterséges anyagok koncentrációja folyamatosan növekszik, amint felfelé haladunk a táplálékláncban. Például a planktontól, a halakon keresztül a fókákon át a jegesmedvék felé fokozatosan nő a vegyi anyagok koncentrációja az egyes állatfajok egyedeinek szervezetében, komoly egészségügyi problémákat idézve elő. Környezetünk világszerte Veszélyes vegyi anyagok juthatnak a környezetünkbe gyártásuk, szállításuk, tárolásuk során, a hulladéklerakás eredményeképpen, vagy közvetlenül a termékből (lásd alább). Vízi és légi úton egyaránt

szállítódhatnak, és lerakódnak a talajban, az üledékben, folyókban, torkolatokban és óceánokban, majd belépnek az élővilágot és az embert is magában foglaló táplálékláncba. Még az olyan távoli, érintetlen, mindenféle ipari tevékenységtől mentes területek is szennyezettek mesterséges vegyi anyagokkal, mint a sarkvidék. Gyártás/Vegyipar A jelenleg legnagyobb mennyiségben felhasznált mesterséges vegyi anyagok mindössze 14%-áról áll rendelkezésre – minimális mennyiségű – nyilvánosan elérhető adat, amelyek alapján el lehet végezni egy alapvető elsődleges biztonsági értékelést. Néhány ezek közül az anyagok közül veszélyes tulajdonságokkal bír – hatással van a hormonrendszerre, rákkeltő, nem lebomló, felhalmozódik vagy terméketlenséget okozhat. Mit jelent mindez? Az itt bemutatott élelmiszer eredmények, csakúgy, mint a WWF biomonitoring tanulmányai azt mutatják, hogy mi mindannyian szennyezettek vagyunk

számos veszélyes vegyi anyaggal. Jelenleg még egyáltalán nem megfelelő a vegyi anyagok egészségügyi és biztonsági adatait tartalmazó adatbázis, amely információval szolgál a legtöbb, EU-ban is forgalmazott anyag lehetséges hatásairól. Az élelmiszermintákban talált vegyszerek mennyisége ugyan nem jár közvetlen, azonnali egészségügyi hatással, (a kereskedőket tehát nem szükséges figyelmeztetni, sem pedig óvakodni ezektől az élelmiszerfajtáktól), de aggódhatunk a hosszú távú hatásaik miatt, különösen a fejlődő magzatra, csecsemőkre és kisgyermekekre nézve. Nagyobb mértékű problémát jelent, hogy a veszélyes vegyi anyagok folyamatosan szennyezik egész környezetünket, nem csak az élelmiszereket. A WWF véleménye szerint ezért a vegyi anyagokat sokkal szigorúbban kell szabályozni. A tanulmányban kimutatott vegyi anyagok közül többnek még nem ismerjük teljesen a hatásait, de érdemes figyelembe venni a következőket:

• A mai tudományos kutatások alátámasztják, hogy a vegyi anyagok hatása összeadódhat. Ez kulcsfontosságú lehet, mivel az emberek a kemikáliák széles körének vannak kitéve. Külön-külön a „biztonságos” mérték alatt lehetnek, de együtt túlléphetik a kritikus határértéket. • Az élelmiszerekre vonatkozó biztonságos kockázati szintet vegyi kockázatkezeléssel állították fel. Ezek gyakran elégtelen adatokon alapulnak, és általános feltevéseket foglalnak magukban arról, hogy mennyire vagyunk kitéve bizonyos vegyi anyagoknak. Amennyiben hiányos információk állnak rendelkezésünkre a szennyezettség elterjedéséről, valamint a lehetséges hatásokról, a „biztonságos” szint meghatározása meglehetősen nehéz. Az általános étkezési tanulmányok nem feltétlenül veszik figyelembe az átlagnál többet fogyasztókat, és elhanyagolják a gyermekre kifejtett hatást. • A fejlődő magzatok, csecsemők és fiatal gyermekek

különösen érzékenyek a kémiai anyagokra. A vegyi anyagok a terhesség ideje alatt a magzat rendellenes fejlődését is okozhatják. Nem csupán a szennyezés mértéke, de annak időtartama is meghatározza a lehetséges negatív hatásokat. • A hosszú távú, alacsony szintű szennyezés az élet korai szakaszában váratlan hatásokat okozhat, melyek csak évekkel később mutatkoznak. • Egyes kemikáliáknál nem lehet meghatározni a biztonságos szintet, különösen a népesség érzékeny tagjainál, például a fejlődő magzatnál. A vegyi anyagok közül sok bioakkumulatív hatású, azaz beépül a szervezetbe és ott felhalmozódik. Így aztán folyamatosan növekvő mennyiségben vannak jelen a szövetekben, hacsak nem szüntetik be teljesen ezek használatát. Tudományos nézetek Sok elismert tudós egyre jobban érdeklődik a téma iránt, mivel gyűlnek a bizonyítékok a bioakkumulatív és a hormonháztartást befolyásoló vegyi anyagok káros

egészségügyi hatásaira. Orvosok és természettudósok már többször kérték a veszélyes vegyi anyagok és a hormonháztartást befolyásoló anyagok elővigyázatosabb használatát. Ilyen például a Prágai Nyilatkozat, melyet EU és USA-beli tudósok szignáltak. Az élelmiszerekben előforduló, hormonháztartást befolyásoló vegyi anyagokat vizsgáló európai szervezet, a CASCADE tudósai aggodalmuknak adtak hangot az EU tervezett vegyi anyag törvényének, a REACHnek a gyengítésével kapcsolatban. Szigorú és átlátható REACH fontosságát hangsúlyozzák, amely biztosítja a kutatás fejlődését a vegyi anyagok egészségre kifejtett hatásának vizsgálatában. A növekvő aggodalmak miatt, a WWF nem hagyhatja figyelmen kívül annak lehetőségét, hogy a hormonháztartást befolyásoló vegyi anyagok szerepet játszanak a meddőség kiala kulásában,befolyásolhatják a gyermekek agyi fejlődését, de az egyre gyakrabban előforduló ún. „nyugati

népbetegségek” esetében is, mint pl. az elhízás, szerepük lehet „ A tápláléklánc csúcsán álló ember különösen ki van téve az élelmiszerekben előforduló vegyi anyagok hatásának. Mivel néhány vegyi anyag hasonló a hormonokhoz, hatnak az endokrin rendszerünk működésére, és rizikó faktorrá válhatnak olyan betegségeknél, mint az elhízás, a rák, a cukorbetegség, valamint a csökkent termékenység. A REACH egy fontos eszköz az ilyen vegyi anyagok szabályozásában. Minthogy a kutatók az endokrin rendszert tanulmányozzák, bizonyítva látjuk, hogy a vegyi anyagok használata tudományos adatokon kell hogy alapuljon. Éppen ezért hangsúlyozzuk, hogy a tesztadatok és információkhozzáférhet őek legyenek a tudományos társadalom számára. A fogyasztók tájékoztatása az élelmiszerekben található vegyi anyagokról szintén alapvető, hogy a számukra megfelelő élelmiszert választhassák ki.” Professzor Jan-Ake Gustafsson,

koordinátor, CASCADE network A WWF célja Az európai vegyi anyag törvény 1981 óta első alkalommal került átvilágítás alá. Az európai kormányok számára itt a lehetőség, hogy gyermekeink és az élővilág számára biztonságosabb jövőt építsenek. Az új törvénytervezet, a REACH, az EU környezeti és egészségügyi törvényhozásának egyik legfontosabb eleme. 2006 októbernovemberben tárgyalják a végleges tervezetet, amit aztán életbe léptetnek. Az ipar nyomást gyakorol a döntéshozókra annak érdekében, hogy az új szabályozást gyengítsék. Ha a jelenlegi helyzetet tekintjük, úgy tűnik, az Európai Tanács megfogja engedni, hogy néhány karcinogén (például DEHP) és a hormonháztartás működését zavaró anyag (például bisphenol A) a piacon maradjon, még akkor is, ha használhatnának helyettük biztonságosabbat. A WWF kéri az Európai Uniót, hogy a REACH elfogadásánál és bevezetésénél vegyék figyelembe a

következőket: 1. Vonják ki a forgalomból a bioakkumulatív és hormonháztartást károsító anyagokat. 2. Ahol csak lehet, helyettesítsék a vegyi anyagokat biztonságosabb alternatívákkal. A WWF nem lát okot arra, hogy miért kellene kockáztatni az emberek egészségét és a természet épségét azáltal, hogy közismerten veszélyes kémiai anyagokat használunk, mikor biztonságosabb megoldás is létezik. 3. A vegyi anyagok gyártóinak legyen kötelező biztonsági információt adni az általuk gyártott vegyi anyagokról. 4. Legyenek bárki számára hozzáférhető információk a mindennapjaink során használt termékekben található vegyi anyagokról. „Az étkezés egy fontos terjedési módja a mesterségesen előállított vegyi anyagoknak, beleértve néhány endokrin rendszert károsító tulajdonságút is, amelyek a tanulmányok szerint az élővilág és az emberek egészségére ártalmas hatással lehetnek. Jó néhány vegyi anyag, mely az

élelmiszereket szennyezi, összegyűlhet a szervezetben, és átadódhat a fejlődő magzatnak. Egy erős REACH kritikus annak biztosításában, hogy a jövőben ne szennyeződjön ilyen mértékben a tápláléklánc, és csökkenjen az endokrin rendszert károsító vegyi anyagok jelenléte.” Dr. Andreas Kortenkamp – Reader and Head of Centre for Toxicology, The School of Pharmacy, University of London. FOTÓK: CÍMLAP: WWF-UK/ S. Lindsay WWF-Canon/ A. Kerr WWF-Canon/ M. Harvey Digital Vision WWF/ K. Schafer WWF-Canon/ M. Rautkari 3. OLDAL: WWF-Canon/ E. Parker WWF-Canon/ J. Daniels WWF-Canon/ J. Daniels WWF-Canon/ A. Kerr 6 OLDAL: WWF-Canon/ D. Garces Photodisc www.wwfhu/detox 1.OLDAL: WWF/ J. Van De Kam 2. OLDAL: WWF-Canon/ J. Frankham WWF-Canon/ K. Schafer 4. OLDAL: image 100/ Alamy N. Hicks/ Alamy Image Source/ Alamy D. Hurst/ Alamy Imageshop/ Alamy Medioimages/ Alamy WWF-Scotland/ G. Doak 8. OLDAL: WWF-Canon/ J. Frankham HÁTSÓ BELSŐ BORÍTÓ: WWF-Canon/ V. J

Toledo WWF Magyarország 1124, Budapest, Németvölgyi út 78/b tel.: 06 1 214 5554 panda@wwf.hu, wwwwwfhu számlaszám: adószám: WWF, 2006 A WWF küldetése, hogy megállítsa bolygónk élővilágának pusztulását és olyan jövőt építsen fel, amelyben az ember harmóniában él a természettel. Főbb célkitűzései: HÁTLAP: • Az élővilág sokféleségének megőrzése, WWF-Canon/ E. Parker WWF-Canon/ F. Pierrel • Az erőforrások fenntratható módon történő hasznosítása, BELSŐ BORÍTÓ: • A környezetszennyezések csökkentése