Építészet | Tanulmányok, Esszék » Dr. Széll Mária - Üveg épületszerkezetek

ÜVEG ÉPÜLETSZERKEZETEK Az üveg és az üvegezett épületszerkezetek fejlődéstörténete BME, Magasépítési Tanszék: Dr. Széll Mária, 2011 ősz 1 Az üveg és az üvegezett épületszerkezetek fejlődéstörténete Tartalom 1. 2. 3. 4. 5. 6. Az üveg és az üveggyártás története Az üveg Magyarországon Az ablakok története Ablakfejlődés Magyarországon Üvegfalak fejlődéstörténete Üvegezett térlefedések fejlődéstörténete 1. Az üveg és az üveggyártás története Alapanyagainak forrása a földfelszín, korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre. Az üveg a vas mellett a legrégebben használt mesterséges anyag. Az üveg egész történetét a termékek és a gyártás tökéletesítésére irányuló törekvések jellemzik. Az üveg alkalmazási köre bővülő, pl. az építőiparban erősítő szálként, a híradás-technikában réz helyett alkalmazzák. Kutatók szerint a 3. évezred üvegkor lesz 3 Üveg Az üveggyártás

nyersanyagai: homok, szóda, nátriumszulfát, mészkőliszt, dolomitliszt, bórsav, hamuzsír, fémoxidok és üvegcserép. Hagyományos üvegek: • kálcium-üveg (közönséges táblaüveg, használati tárgyak) • kálium-kálcium üveg (laboratóriumi tárgyak) • ólomüveg (optikai eszközök, dísztárgyak) Az üveg receptje évszázadokon át változatlan: • az asszír király, Asszúrbanipál (Kr.e 668-626) ékírásos agyagtábláin megörökített üvegrecept: „Végy 60 rész homokot, 180 rész hamut, melyet tengeri növények elégetésével nyertél, 5 rész krétát – és üveget kapsz.” • a Kr.e 1 század: a Plinius által leírt üvegrecept is ilyenféle, • a receptúra a 18. század végéig hasonló, bizonytalan, az üveg minősége a természetes anyagok tulajdonságaitól függ. A folyékony üveg formázása: préselés, öntés, fúvás, húzás. Mechanikai, hő- és kémiai utókezelések. 4 Üveg Ősember: obszidián eszközök. Legrégibb

üveg-lelőhelyek: Egyiptom, Mezopotámia keleti része, Görögország, Dél-Tirol, Kína. Vitatott, hogy az üveg feltalálása az agyagedények égetéséhez, vagy a bronz olvasztásához köthető. Kr.e 3000 Egyiptom: kenőcsös, olajos edények Kr.e 2400 Theba: falképeken üvegolvasztó kemencék Kr.e 1000 Földközi tenger keleti medencéje: öntéssel, sajtolással készített nagyobb edények, tálak. Kr.e 200 szír kézművesek feltalálták az üvegfúvó pipát Kr. e 200 - 150 szír-palesztin hutából származó, sablonban készített csésze Kr. után 50 -100 olasz, fúvott üvegedény 5 Üveg Római birodalom: az üvegkészítés a népek közötti kapcsolat révén terjed. Császárság: az üvegkészítés virágkora. Legrégibb építőüvegek: Alexandria, Kr.e 1 sz Krisztus születése utáni idők: A 4. századi népvándorlást követő 500 évben: arab és bizánci üvegárúk. 8. század: velencei üvegipar kialakulása 1291-tól az üveggyártás

központja: Murano. Üvegkészítés 11. századi kézirat 9 századi ábrázolás másolata üvegfúvás a középkorban, a kemence és az üvegkészítés folyamata 6 Üvegkészítés 15. sz Csehország: üvegfúvás, a folyamat lépéseinek bemutatása Síküvegek készítése: 8. század: a szírek már ismerik a forgatás technikáját. 12. század: egy Theophilus nevű szerzetes leírja a cilinderhengerlési eljárást. 14. század, Franciaország: a forgatás technikája újra megjelenik. Színes üvegek: 4. század, Bizánc: színes üvegek és ólomszalagos összeépítésük. 10. század: figurális üvegfestészet Középkor, német Középhegység és Csehország: vándorló üveghuták. 7 Üvegkészítés 16. sz Németország: a kemence és az üvegkészítés folyamata 18. századi ábrázolás: forgatásos eljárás, a holdüveg készítése. 8 Üveggyártás Tükör készítése: 13. sz Németország, 14 sz Velence Bizánc bukása (1453.) után Velence

az üvegművesség központja. Fénykora a 15-16. század 1547.: az első velencei üvegművesek betelepedése Angliába. 1670-1700. az angol üvegipar expanziója: az üveg mindenki számára elérhetővé válik. Franciaország, XIV. Lajos kora: a csiszolt tükörüveg gyártási módszere. 1691. Saint-Gobain-i üveggyár 1789. Anglia: üveg csiszolása gőzgéppel. Öntött-üveg gyártása a 18. században 9 Üveggyártás 19. század: Művészi üvegek (francia Gallé, amerikai Tiffany) Iparosítás az üveggyártásban. 1856. Fr Siemens: hulladék-hőt hasznosító, folyamatos üzemmódú kádmedence kifejlesztése. 20. század: Automata palackfúvó; fúvás és húzás kombinációja. 1913: táblahúzás üveg-olvadékból; gépesített táblaüveg gyártás. 1919: folyamatos öntött-üveg gyártás (3x6 m-es táblák). 1959: A. Pilkington: úsztatott üveggyártás Tiffany üvegek 10 Gallé üvegek Üvegfúvás az 1950-es években Üveggyártás Üvegolvadék

és formálás pipával 11 Öntöttüveg-gyártás: hengerlés, vágás, a tábla fölemelése a polírozó asztalról. Üveggyártás Float-üveg gyártása: a nyersanyag, az 1600 °C-os üveg ón-olvadékra terül, az üveg a hűtőalagútban ellenőrzötten hűl le 12 2. Az üveg Magyarországon 14. század, az Anjou királyok velencei hadjárata után olasz mesterek alapítottak Magyarországon üveghutákat. Mátyás udvarában velencei üvegtárgyakat használtak. 18 – 19. század: cseh hatás, felvidéki üveghuták 1792. Pest: tükörüveggyár 1881.: ipari fejlődést támogató törvény: Siemens-kemencék Az I. Világháború után a hazai üveggyártás Borsod és Veszprém megyében indult újra. 13 3. Az ablakok története Az egyszerű lakóház az uralkodó stílustól függetlenül fejlődött. Meghatározó: a földrajzi hely, az éghajlat, a helyi építőanyagok és a hagyományok voltak. Athén: Stoa Kr. e 159-138 A görög építészet nem

alkalmazott ablakot, a tereket a belső udvarok felé nyitották meg. A rómaiak már ismerték az üvegablakot (79. Pompeji: fürdő) Észak-Európában a nyílások elzárására külső oldali fatáblákkal védett, fix vagy nyíló, toló fakeretekre feszített fényáteresztő, víztaszító anyagokat (marhahólyag, olajos vászon) használtak. 14 Az ablakok története 337. Róma: S Paolo fuori le Mura székesegyház színes üvegablakai. 6. sz, Róma: a Laterán ablakai Középkor: templomépítés. 12. sz, gótika: az üveg térhatároló szerkezetté válik 1141-44. Suger apát: a Saint Denis apátság kóruskörüljárójának színes ablakai Ólom-üveg ablakok, üvegfestészet. 15. sz: angol gótikus katedrálisok üvegablakai Angol főúri kastélyok ablakai. 15 12. század, gótika: Saint Denis apátság A kóruskörüljáró színes ablakai. Az ablakok története Paris: Sainte Chapelle, 1243-48. Kőbordákba illesztett ólomüveg ablakok 17 Az

ablakok története Cambridge, King’s College kápolna, 1446-1547 Kőbordákba illesztett ólomüveg ablakok 18 Derbyshire: Hardwick Hall, R. Smythson: 1590-97 Az ablakok története Az angol vidéki kastélyok ablakai ekkor még egyrétegű üvegezésűek. 19 Az ablakok története 16. sz második fele: a barokk megszületése Ez a 17-18 század uralkodó stílusirányzata. 17. század vége: a holdüveg és a cilinder-üveg hiányosságainak kiküszöbölésére öntött-üveg gyártás. Tükör-készítés. Velencei tükör Versailles, a kastély tükörterme: 1678-84 20 Az ablakok története Anglia: függőleges síkban toló ablakok Franciaország: ablakok középfelnyíló szárnypárral 4. Ablakfejlődés Magyarországon A barokk és klasszicista ablak pallótokos szerkezetű Az eklektika ablaka kapcsolt gerébtokos szerkezetű A két világháború közötti időszak ablaka egyesített szárnyú Az 1960-as évek nyílászárója

hőszigetelő üvegezésű 5. Üvegfalak fejlődéstörténete 19. sz öntöttvas, acél (majd a 20 sz vasbeton) vázak a teherhordás és térhatárolás szétválasztása Gottfried Semper német építész esszéje: 1851. 1851. londoni világkiállítás fő látványossága a Joseph Paxton által tervezett acél – üveg Kristálypalota. A váz megteremtette a nagyméretű homlokzati üvegezett mezők kialakításának lehetőségét: Chicago, Reliance Building: 1894. Párizs, Rue de Franklin, vb. vázas lakóház: 1903 Az első függönyfal: Fagus-Werke, 1911-12., A legjelentősebb: a dessau-i Bauhaus új épülete, 1925-26. Építészelméleti vizsgálódások, Mies van der Rohe utópiái. Az I. világháború utáni modern építészet célkitűzései, épületfizikai és technológiai korlátok. Üveg épületszerkezetek London, Kristálypalota, Joseph Paxton, 1851. 27 Chicago, Reliance Building, 1894. Párizs, Rue de Franklin, lakóház: August Perret, 1903.

Fagus Werke, Walter Gropius, Bauhaus, Dessau: W. Gropius, Berlin, Friedrichstrasse, felhőkarcoló terve: Mies van der Rohe, 1919. Berlin, Potsdamer Platz, Sony Center: Murphy / Jahn Architects, 2000. Tugendhat ház, Brno: Mies van der Rohe 1928-30 Farnsworth ház, Mies van der Rohe, 1951. A II. világháború utáni függönyfal szerkezetek Chicago, Lake Shore Drive: Mies van der Rohe, 1951. New York, Lever Building: SOM, 1952. - acél bordaváz, egyrétegű üvegezés; Koppenhága, Jespersen irodaház: Arne Jakobsen, 1955. – hőszigetelő üvegezés; Detroit, General Motors Technical Center: Eero Saarinen, 1949-56. – az autókarosszéria-gyártás tapasztalatainak átvétele; 1960-as évektől szintetikus gumitömítések; 1962. az első hőhídmentes profilrendszer megjelenése Németországban; 1963. az első Structural Glazing (SG) homlokzat megépülése Klímatizálás és következményei. Üvegfalak az 1970-es évek energiaválsága után Szerkezeti

és technológiai fejlesztések; Kéthéjú üveghomlokzatok megjelenése: 1979-84. London, Lloyd’s Biztosító: Richard Rogers; 1992-2000. Berlin, Potsdamer Platz, „debis”: Renzo Piano; Intelligens szerkezetek, intelligens épületek. Chicago, Lake Shore Drive: Mies van der Rohe, 1951. New York, Lever Building: SOM, 1952. Koppenhága, Jespersen irodaház: Arne Jakobsen, 1955. Detroit, General Motors Technical Center: Eero Saarinen, 1949-56. Berlin, National Galerie: Mies van der Rohe,1968. Függönyfal szerkezete 1950-es évek, Seagram building Ezredforduló, SG üvegfalas irodaház Bécs, UNO City VIC (Vienne Internationale Centre): Johann Staber, 1973-79. a függönyfal mai állapota Kéthéjú homlokzatok, a fejődés 20 éve 1979-84. London, Lloyd’s Biztosító: Richard Rogers, 1992-2000. Berlin, Potsdamer Platz, „debis”: Renzo Piano 6. Üvegezett térlefedések fejlődéstörténete Üvegházak a római birodalomban. 16. sz

holland üvegházak 17 – 19. század üvegházak, orangerie-k, pálmaházak 19. sz az ipar, a kereskedelem és a közlekedés céljaira nagyméretű csarnokok, a természetes bevilágításra felülvilágítók, üvegtetők. Vas és üveg együttdolgozása tapasztalatok alapján: Halle au blé de Paris: J. Brunet, 1813 Devon, pálmaház, 1820-40. Milano, Galeria Vittorio Emanuel, 1865. 1860-as évek, a statika önálló tudománnyá válása. Tartószerkezet fejlődés: Wilhelm Schwedler (1823-94) német építőmérnök: a rúdrács héj merevítése és számításokkal történő igazolása: Schwedler-kupola Berlin, a Gasometer kupolája, 1863. Halle au blé de Paris: J. Brunet, 1813 Devon, pálmaház, 1820-40. Milano, Galeria Vittorio Emanuel, 1865. Berlin, Gasometer, Schwedler, 1863. A 20. század üvegtető szerkezetei Ipari, közlekedési és kereskedelmi célú csarnokok acél tartószerkezettel: Pennsylvania Station, New York City, 1910. Vasbeton

héjszerkezetek megjelenése: Jena, Zeiss planetárium: Dischinger1922-24. Üvegezett rúdrács héjak: Szerkezetek sarokmerev csomópontokkal – transzparencia sérül, Visszatérés a schwedleri gondolathoz: Hamburg, Történeti Múzeum udvarának lefedése, Jörg Schlaich, 1990. Üvegezett háló: München, olimpiai létesítmények lefedése, 1972. Jörg Sclaich Pennsylvania Station, New York City, 1910. Jena, Zeiss művek kupolájának vasszerelése betonozás előtt és készen Dischinger, 1922-24. A tartószerkezet és a transzparencia összefüggése Hamburg: Hanza negyed Westend City Center Budapest Hamburg, Történeti Múzeum udvarának lefedése üvegezett héjszerkezettel Jörg Schlaich, 1990. Függesztett kötélháló, nagyméretű akril-üveg táblákkal: München, Olimpiai létesítmények, 1972. 79 Irodalom: 1. M. Wigginton: Glas in der Architectur, DVA, 1997 2. Kuslits Tibor: A függönyfal – Egy épületszerkezeti elem jelentéstana és

fejlődéstörténete. Alaprajz, 1998/1 3. J. Schlaich, H Schober, J Knippers: Vom Bogen zur Tonne: Der Weg zum Trgawerk des Fernbahnhofs Spandau, Detail, 1999/4. 4. internetes oldalak 52