Gazdasági Ismeretek | Vállalkozási ismeretek » Szakmai gyakorlat a Bácsvíz Rt.-nél

Szakmai gyakorlat a Bácsvíz Rt.-nél TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS2 2. A BÁCSVÍZ RT RÖVID BEMUTATÁSA 4 3. A SZÁMVITELI POLITIKA RÖVID ISMERTETÉSE6 4.VAGYONI HELYZET ALAKULÁSA ÖSSZETÉTEL SZERINT 8 4.1 Befektetett eszközök 9 4.11 Immateriális javak 10 4.12 Tárgyi eszközök 10 4.13 Befektetett pénzügyi eszközök 11 4.2 Forgóeszközök 12 4.21 Készletek alakulása 12 4.22 Követelések 13 4.23 Értékpapírok 13 4.324 Pénzeszközök 13 4.3 Aktív időbeli elhatárolások 14 4.4 Saját tőke 15 4.5 Céltartalék 15 4.6 Kötelezettség 16 4.61 Hosszú lejáratú kötelezettségek 16 4.62 Rövid lejáratú kötelezettségek 16 4.7 Passzív időbeli elhatárolások 17 5. JÖVEDELMEZŐSÉGI HELYZET BEMUTATÁSA 18 5.1 Bevételek 19 5.11 Az értékesítés nettó árbevétele 19 5.12 Egyéb bevételek 20 5.2 Költségek 21 5.3 Az üzemi tevékenység eredménye 22 5.4 A pénzügyi műveletek eredménye 22 5.5 Adózás előtti eredmény, adózott -

mérleg szerinti eredmény23 6. A JÖVEDELMEZŐSÉG VIZSGÁLATÁNAK MUTATÓI24 7. A VAGYONI HELYZET VIZSGÁLATÁNAK MUTATÓI25 8. A PÉNZÜGYI HELYZETVIZSGÁLATÁNAK MUTATÓI26 9. IRODALOMJEGYZÉK 27 10. TÁBLÁZATOK 28 11. MELLÉKLETEK35 1 1. Bevezetés A „Bácsvíz” Észak – Bács – Kiskun Megyei Vízművek Rt. (röviden: Bácsvíz Rt) a térség egyik legjelentősebb nagyvállalata. A csatorna és vízszolgáltató ágazatban hosszú évek óta az ügyfelek magas elégedettségi mutatójával büszkélkedhet, valamint a szakmai szövetségek elismerését is kivívta. A Bácsvíz Rt. 1991. december 31-én alakult át részvénytársasággá, alaptevékenységei: víztermelés, - kezelés, - elosztás, szennyvízelvezetés, - kezelés. Dolgozatomban a Társaság három év végi (1999., 2000, 2001 évek) magyar számviteli elvek szerint készített éves beszámoló - és eredmény kimutatásainak összehasonlításával és elemzésével a vállalat vagyoni,

pénzügyi és jövedelmi helyzetét kívánom bemutatni. A Társaság beszámolója a részvénytársaságra vonatkozó törvényi előírások - a Gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV tv és a többször módosított 1991. évi XVIII számviteli törvény (továbbiakban Sztv) - szerint éves beszámoló, könyvvezetése kettős könyvvitel. A Társaság a könyveit a Sztv és az általános számviteli elvek szerint vezeti. Az éves beszámoló összeállítása érdekében a Társaság a mérlegsémához igazodó számlarendet alkalmaz. A költségek könyvelése elsődlegesen az 5-ös számlaosztályban - költségnemek szerint - történik. A költségek másodlagos könyvelése a 6-os és 7-es számlaosztályban történik, ennek megfelelően a Társaság a mérleget „A” formátumban készíti el, az eredmény kimutatását pedig a forgalmi költség - eljárással készült „A” változat szerint állítja össze. A belső és a külső

információs igények kielégítése érdekében a költségek az SAP RK rendszerben kerülnek kimutatásra. A víz, - és csatornaszolgáltatás értékesítés analitikus könyvelése egy PEGASUS nevű standard szoftverrel történik. A számviteli rendszeren belül a pénzügyi, főkönyvi könyvelés, költség és anyagkönyvelés, a tárgyi eszköznyilvántartás, munkabér elszámolás integrált, on-line számítógépes rendszerrel feldolgozásra (SAP). E rendszer érvényesíti az egyszeri rögzítés elvét 2 kerül A főkönyv és a megfelelő analitikus számlák között a kapcsolatot a számlakeret teremti meg. Az on-line könyvelés azt jelenti, hogy minden gazdasági esemény megjelenik az analitikus számlákon egyedi tételként és a hozzárendelt számlán keresztül a főkönyvben. Ez a folyamat tehát automatikus és biztosítja, hogy a főkönyv és az analitikus számlák egyenlege mindenkor megegyezzen. Az ISO 9002 és ISO 14001 szabvány szerinti

minősítés 2000-ben történ megszerzése után 2001-ben sikeres külső auditon esett át a Társaság. A mérleg fordulónapja december 31., a mérlegkészítés határnapja a követő év március 31. 3 2. A Bácsvíz Rt bemutatása Az Észak – Bács – Kiskun Megyei Vízművek Részvénytársaság (Bácsvíz Rt.) 1992 óta részvénytársasági formában működő gazdálkodó szervezet, melynek célja a víz, - és csatornaszolgáltatást felhasználók igényeinek kielégítése, a vízellátás folytonosságának biztosítása a lehető legmagasabb színvonalon. A cég - illetve jogelődje, az Észak - Bács- Kiskun Megyei Vízművek Vállalat 1951 óta szolgáltatja a Bács – Kiskun Megye lakosságának, valamint vállalatainak az ivóvizet, valamint szennyvízelvezetést. Ennek megfelelően fő tevékenységi köre a víz, - és csatornaszolgáltatás Magyarország déli, dél-keleti részén: 32 településen a magyar lakosság mintegy egytizede részére. A

Részvénytársaság vagyonát, forgalmát és dolgozói létszámát tekintve az ágazat 25 jelentősebb nagyságrendű szervezete közé tartozik. A Bácsvíz Rt. székhelye Kecskeméten található, a társaság jegyzett tőkéje alapításkor 3.585000 ezer Ft volt, 2001 december 31-én pedig 4713715 ezer Ft A társaság működési területe Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Tiszakécske és Kunszentmiklós vonzáskörébe tartozó 32 település. A Bácsvíz Rt. alaptevékenységét tekintve víz, - és csatorna közszolgáltató vállalat, amely a megyében mintegy 130.000 ügyfél folyamatos víz ellátását biztosítja A Bácsvíz Rt. jelenleg természetes monopolhelyzetben működő társaság, szolgáltatási területén kizárólagos szolgáltatói joga van. Árai hatóságilag (gazdasági minisztérium) szabályozottak. Az árak 1997 január 01-től 2000 december 31-ig egy meghatározott (ár)képlet alapján kerültek kiszámításra. Ahhoz, hogy a Bácsvíz Rt. a

piacnyitást követően is meg tudja őrizni versenyképességét, a cég olyan átszervezése szükséges, amely ezt biztosítani képes. A várható új szolgáltató ágazati törvény kötelezni fogja a társaságokat, hogy az egyes tevékenységeket jogilag és számviteli szempontból is válasszák külön. Eszerint a két fő tevékenységet, a kereskedelmi és hálózatüzemeltető tevékenységet is külön társaságoknak kell végezniük. 4 A Bácsvíz Rt. az erre való felkészülés jegyében fokozatosan készül fel a műszaki és kereskedelmi folyamatok kettéválasztására. A Társaság 100 %-os önkormányzati tulajdonban van, legfőbb szerve a tulajdonosok képviselőiből álló közgyűlés. Az igazgatóság 9 főből áll, melynek tagja és egyben elnöke a vezérigazgató. Előzőek szerint tehát a jelenlegi struktúra helyett egy holding típusú társaságcsoport létrehozása válik szükségessé, melyben leányvállalatokként működnek az egyes

tevékenységet végző társaságok. De nem csak a műszaki és kereskedelmi tevékenységek szétválasztása szükséges a fenti módon, hanem a piacképesség megtartása érdekében egyéb „piacosítható” tevékenységeket is leányvállalati formában kell tovább üzemeltetni. Ilyenek például a mérőleolvasás, csatornatisztítás, gépjármű üzemeltetés, stb. A végleges szervezeti struktúra még nem alakult ki, tekintettel arra, hogy a legfőbb szabályozó – az új szolgáltató ágazati törvény, és a végrehajtásra vonatkozó rendelet – még nem készült el, de a társaság folyamatosan, egy projekt keretében készül a várható változásokra. A Társaság vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzete stabil, az elmúlt évek alatt állandósult az önfinanszírozás. Az alapszolgáltatások színvonala növekedett, a technikai színvonal javítása területén stratégiai időtávú tervezésre nyílt mód. Fontos alapelv az előző években (1998-ban)

bevezetésre került, fajlagos önköltséget figyelembe vevő településenkénti differenciált árrendszer alkalmazása, szem előtt tartva, hogy a Részvénytársaság működési területén az egyes települések közötti díjak különbsége ne legyen több 10%-nál. 5 3. A számviteli politika rövid ismertetése 1, Az éves beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások : A számvitelről szóló 2001. évi LXXIV törvénnyel módosított 2000 évi C törvényben (továbbiakban: Szt.) foglalt előírásoknak megfelelően a befektetett eszközöket, valamint a forgóeszközöket a törvény szerinti bekerülési értéken, a saját vállalkozáson belül végzett beruházások teljesítményértékét pedig közvetlen önköltségen értékelik. Csökkentik azokat a Szt-ben rögzített, továbbá a Társaság Számviteli politikájában meghatározott értékcsökkenés, illetve értékvesztés összegével. A Társaság a

mérlegkészítés időpontjában a követeléseket azok előző év december 31-i leltára alapján értékeli. A vállalkozói és közületi körben a követelések minősítése és az értékvesztés elszámolása egyedileg történik. A készpénzes lakossági vevőkövetelések értékelése és az értékvesztés képzése azok együttes minősítése alapján, csoportosan kerül meghatározásra. A készleteknél a választott értékelési mód az utolsó és az új beszerzésből képzett átlagár. A rendszeresen beszerzésre kerülő készletek körében a mérlegkészítés napjáig árcsökkenés nem volt, így értékvesztést elszámolni nem kellett. 2, Az értékcsökkenés elszámolásának módszere, az elszámolás gyakorisága: - Tervszerinti értékcsökkenés elszámolása: Az értékcsökkenés elszámolása a Társaság számviteli politikája alapján, a várható használati időnek megfelelően történik. Az értékcsökkenést a bruttó értékből

kiindulva lineáris leírással állapítják meg havi gyakorisággal, naptári napokra számolva. Az 50.000 Ft egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök, valamint a szellemi termékek beszerezési árát a használatba vételkor egy összegben számolják el 6 értékcsökkenési leírásként. Az 50000 Ft és a 200000 Ft közötti tárgyi eszközök leírását 2 adóévben végzik el. - Terven felüli értékcsökkenés elszámolása A Társaság a feleslegessé vált, rendeltetésszerűen nem használható immateriális javak és tárgyi eszközök után számolt el terven felüli értékcsökkenést. 7 4. Vagyoni helyzet alakulása A Bácsvíz Rt. vagyoni helyzetének alakulását az utolsó három évi mérlegadatok elemzésével mutatom be. A Bácsvíz Rt. Mérlege 1. számú táblázat Adatok ezer Ft-ban A tétel megnevezése 1999. 12 31 2000 12 31 2001 12 31 A. Befektetett eszközök 5 192 961 5 335 771 5 677 013 I. Immateriális javak 11 951 12 253

106 222 Vagyoni értékű jogok 654 481 8 Szellemi termékek 11 297 11 772 106 214 II. Tárgyi eszközök 5 173 010 5 316 365 5 563 191 Ingatlanok 4 319 078 4 351 789 4 433 787 Műszaki berendezések, felszerelések, 736 691 770 645 960 611 járművek Egyéb berendezések, felszerelések, 47 225 79 481 97 068 járművek Beruházások 70 016 114 450 71 725 III. Befektetett pénzügyi eszközök 8 000 7 153 7 600 Részesedések 400 400 400 Adott kölcsönök 7 600 6 753 7 200 B. Forgóeszközök 909 723 977 193 1 042 308 I. Készletek 137 441 174 290 198 831 II. Követelések 427 873 531 946 608 739 Követelések áruszállításból és 413 892 474 247 586 442 szolgáltatásokból Egyéb követelések 13 981 57 699 22 297 IV. Pénzeszközök 344 409 270 957 234 738 Pénztár, csekkek 478 216 507 Bankbetétek 343 931 270 741 234 231 C. Aktív időbeli elhatárolások 44 396 112 535 97 113 ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) 6 147 080 6 425 499 6 816 434 ÖSSZESEN 8 A tétel megnevezése 1999. 12

31 2000 12 31 2001 12 31 D. Saját tőke 4 995 017 5 101 800 5 312 526 I. Jegyzett tőke 4 629 715 4 629 715 4 713 715 ebből: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken III. Tőketartalék 250 194 250 194 250 194 IV. Eredménytartalék 97 784 115 108 221 891 VI. Mérleg szerinti eredmény 17 324 106 783 126 726 E. Céltartalékok 35 338 39 224 0 Céltartalék a várható veszteségekre 35 338 39 224 0 Céltartalék a várható kötelezettségekre F. Kötelezettségek 182 527 329 173 465 948 I. Hosszú lejáratú kötelezettségek 33 021 29 600 201 198 II. Rövid lejáratú kötelezettségek 149 506 299 573 264 750 Kötelezettségek áruszállításból és 54 680 156 065 136 933 szolgáltatásokból Rövid lejáratú hitelek és kölcsönök Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 94 826 143508 127 817 G. Passzív időbeli elhatárolások 934 198 955 302 1 037 960 FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) 6 147 080 6 425 499 6 816 434 ÖSSZESEN Forrás: A Bácsvíz Rt. Éves jelentései

1999,2000, 2001 években A Társaság 2000. évi mérleg főösszege 6425499 ezer Ft A növekedés 1999 évi mérleg főösszeghez képest 278.419 ezer Ft (4,6 %) 2001. évi mérleg főösszege 6 816 434 ezer Ft A növekedés a 2000 évi mérleg főösszeghez viszonyítva 390 935 ezer Ft (6,1 %). 4.1 A Befektetett eszközök vizsgált három évben a befektetett eszközök a társaság összes eszközállományának mintegy 83-84%-át tették ki. 2000. évben a befektetett eszközök állománya 142 810 ezer Ft-tal, majd 2001 évben 341 242 ezer Ft-tal emelkedett. 9 A befektetett eszközök növekménye jelentősen a SAP integrált rendszer bevezetésével kapcsolatos immateriális javak költséginek aktiválásával keletkezett, a szellemi termékek növekménye 94 442 ezer Ft. 4.11 Immateriális javak A2001. évben a szellemi termékek 94 442 ezer Ft-tal, kilencszeresére emelkedtek az előző évhez képest, az emelkedés az új SAP rendszer

bevezetésével kapcsolatos szoftverek üzembe helyezésének eredménye. A társaságnál új ügyfélkezelési rendszer - a Pegasus - került bevezetésre, valamint az SAP integrált számítógépes rendszer négy moduljának bevezetése is megtörtént. 2000. évben az immateriális javak bruttó értékének 96 %-át szellemi termékek alkotják. A szellemi termékek elsősorban szoftver-rendszerek vásárlásának és telepítésének (MIR, Pénztárkezelő ) aktivált értékei. A szellemi termékek az 1999-es évhez viszonyítva 475 ezer Ft-tal nőttek, ez 4 %os növekedést jelent. 4.12 Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök esetében erősen kitűnik, hogy a társaságnak igen magas az eszközigénye. Minden évben növekedés következett be mind az ingatlanok, mind a műszaki berendezések, gépek, járművek mind pedig az egyéb berendezések, gépek, járművek értékében. 2000-ben az előző évhez 143 355ezer Ft, majd 2001-ben 246 826 ezer Ft a tárgyi eszközök

növekménye ezek döntő részben a hálózathoz kapcsolódnak. A tárgyi eszközök bruttó értékének több mint 79 %-át az ingatlanok értéke adja, amelyből 89 % a vízszolgáltatás elosztók és hálózatok értéke. 10 A műszaki berendezések bruttó értéke csaknem 18 %-ot képvisel az összes tárgyi eszközök értékén belül, amiből több mint 76 % a szivattyúk és a víztisztító berendezések értéke. 2001. évben a befektetett eszközök növekménye 341 242 ezer Ft Ez 6,4 %-kal jelent magasabb értéket az 2000. üzleti év adatához képest A növekedés jelentős részét, mintegy 72%-át gyakorlatilag a tárgyi eszközök növekménye okozta, melynek értéke 246 826 ezer Ft-tal magasabb, mint 2000. év végén 4.13 Befektetett pénzügyi eszközök A Bácsvíz Rt. pénzügyi befektetéseit a társaságcsoporthoz tartozó Kft-k üzletrészei és a dolgozóknak adott kamatmentes, hosszú lejáratú kölcsönök jelentik. Befektetett üzletrészek:

1, AGROGEO Kft 300 ezer Ft 2, BIOPUR Kft. 100 ezer Ft 11 4.2 Forgóeszközök 2000. évben forgóeszközök értéke 67 470 ezer Ft-tal emelkedett az előző évhez viszonyítva. 2001. évben a forgóeszközök értéke 65115 ezer Ft-tal emelkedett 4.21 Készletek alakulása A Társaság forgóeszközeinek 17,9 %-át kitevő készletek 2000. év végi mérleg értéke folyó áron az előző évhez viszonyítva 36 849 ezer Ft-tal, 26,9 %-kal emelkedett. A növekedés oka, egyrészt az, hogy bizonyos anyagok a IV negyedévben beérkeztek, amelyek felhasználására csak 2000. I negyedévben került sor. Jelentősen hozzájárult a készletek megemelkedéséhez az is, hogy korábban a hálózatépítési főbb anyagokat a kivitelezést végző Kft szerezte be, most pedig a Társaság raktárkészletében szerepelnek ezek az anyagok. A Társaság forgóeszközeinek 19,1 %-át a készletek teszik ki a 2001. év végén A készletek értéke folyó áron az előző évhez

viszonyítva 24 541 ezer Ft-tal 14,1 %kal, 198 831 ezer Ft-ra emelkedett. A növekedés oka, hogy bizonyos anyagok a IV. negyedévben érkeztek, amelyek felhasználására csak a következő év elején került sor. A Társaság raktári készleteit évente felülvizsgálja és azokat az anyagokat, amelyek felhasználása kétségessé vált, a használhatóságának megfelelő piaci értékre csökkenti, illetve leselejtezi. 12 4.22 Követelések A Bácsvíz Rt. vevőkkel szembeni követelése 2000 évben az előző évhez viszonyítva 14,6 %-kal emelkedett. A növekedés oka részben az áremelkedés, részben az új kisfogyasztói ügyfélkezelési rendszerre történő áttérés. Az előző számlázási rendszerben lévő tartozások elemzése és a csökkentésükre tett intézkedések átmenetileg háttérbe szorultak. 2001 év végére a követelések 14,5%kal , ezen belül az áruszállításból, szolgáltatásból származó követelések mintegy 23,7%-kal nőttek.

Ennek oka egyrészt, az előző évben bevezetett ügyfélkezelési rendszer új moduljának bevezetése, másrészt, a 2001. évben az előző évek kisösszegű kintlévőségeinek késedelmi pótlékkal megnövelt újraszámlázása volt. 4.221 Egyéb követelések A Társaság a vízhálózat korszerűsítésére önkormányzatok részére megelőlegezett fejlesztési forrását ebben a mérlegsorban mutatja ki, ezért jelentkezett itt a 2000. évben több, mint négyszeres összeg, mint az előző évben. A fejlesztési források beérkezése a 2001. év közepén megkezdődött, így az egyéb követelések nagysága 35 402 ezer Ft-tal, vagyis 61,3%-kal csökkent. 4.23 Értékpapírok A Társaság tulajdonában értékpapírok sem a vizsgált időszakban , sem korábban nem voltak. 4.24 Pénzeszközök 2000. december 31-én a szabad pénzeszközök állománya 270 957 ezer Ft volt 13 Ez 73 452 ezer Ft-tal kisebb az előző év véginél, ebben az időszakban ugyanis az

új számlázási rendszer bevezetésével a kéthavonta történő vízfogyasztás leolvasás és díjfizetés alapján az év utolsó hónapjainak árbevétele nem került realizálásra., kimutatása az aktív időbeli elhatárolások között valósult meg. 2001. évben a pénzeszközök csökkenése további 36 219 ezer Ft, - amely a bankbetétek állományából adódik- ezt az immateriális javak között kimutatott ügyviteli rendszer nevezetésének magas költségei okozták. 4.3 Aktív időbeli elhatárolások 2000. évben az aktív időbeli elhatárolások összege 68 139 ezer Ft-tal magasabb, mint az előző évben. 2001. évben az aktív időbeli elhatárolások értéke 97 113 ezer Ft, 13,7 %-kal csökkent, ezt kizárólag a mérőben maradt, a fogyasztóknak még le nem számlázott víz, - és csatornaszolgáltatás értékének csökkenése okozta. 14 4.4 Saját tőke A saját tőke változását vizsgálva megállapítható, hogy mind két évben 1%-ot

megközelítő növekedés tapasztalható. A mérleg szerinti eredmény 2000-ben az előző évhez viszonyítva 89 459 ezer Fttal, vagyis több, mint hatszorosára nőtt. Ennek oka elsősorban, hogy még az értékesítés árbevétele a fogyasztók számának jelentős növelésének, valamint a fogyasztói árindex csaknem 20%-kos emelésének hatására közel 50%-kal nőtt, addig az értékesítés közvetlen költségei csupán 5% körüli nagysággal nőttek. 2001-ben a 2000. évhez viszonyítva a saját tőke 18,7%-os növekedést mutat A 2001. évi növekedés eredményeképpen a mérleg szerinti eredmény 109 402 ezer Ft-tal meghaladta az 1999. év 17 324 ezer Ft mérleg szerinti eredményét A Társaság részére alaptőkéje 2001-ben a Bács- Kiskun Megyei Önkormányzatok apportja révén 84 000 ezer Ft-tal, azaz 0,19 %-kal emelkedett. A részvénytársaság tőketartaléka a három év viszonylatában nem változott. 4.5 Céltartalék A céltartalékok étéke 2000. év

végén 39 224 ezer Ft volt Az előző évhez képest 3 886 ezer Ft-tal növekedett. 2001. évben a céltartalékok értéke nulla, vagyis megszüntetésre kerültek A képzett céltartalék várható veszteségekhez, valamint várható kötelezettségekhez - átszervezések, végkielégítések, korengedményes nyugdíjak és az ezekhez kapcsolódó költségek, valamint munkavállalói juttatások – kapcsolódott. 15 4.6 Kötelezettségek 4.61 Hosszú lejáratú kötelezettségek 1999. december 31-én a Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatallal szemben fennálló térségi beruházási hitel összege 33 021 ezer Ft volt, amelynek 10,3 %-a 2000-ben törlesztésre került. A Társaság pénzügyi helyzete jó, likviditási helyzete stabil, „sorban állás” a vizsgált időszakban nem volt, mind a szállító, mind pedig a költségvetéssel szembeni kötelezettségeket határidőben teljesíti. Likviditási hitel igénybevételére nem került sor. 2001.

évben – az előző évben már tervezett- gépjármű rekonstrukciót hajtottak végre, a beruházás finanszírozásához 180.000 ezer Ft összegű, 5 éves futamidejű kedvező kamatozású. állami garanciával nyújtott hitel vállalására volt szükség Így a hosszú lejáratú kötelezettségek 2001. december 31-i záró állománya 201 198 ezer Ft. 4.62 Rövid lejáratú kötelezettségek 2000. évben a rövid lejáratú kötelezettségek 150 067 ezer Ft-tal nőttek az előző évhez képest. A növekedés jelentős részét a szállítókkal szembeni kötelezettségek 101 385 ezer Ft-os emelkedése teszi ki. A jelentősen megnövekedett beruházások miatt a szállítói kötelezettségek is növekedtek ami ebből a mérlegsorból is tükröződik. 2001. évben a rövid lejáratú kötelezettségek összege 264 750 ezer Ft, ami34 823 ezer Ft csökkenést jelent 2000. évhez viszonyítva Ez a szállítókkal szembeni kötelezettségek csökkenésének tulajdonítható. 16

4.7 Passzív időbeli elhatárolások A passzív időbeli elhatárolások 2000. évben 21 104 ezer Ft-tal nőttek az előző évhez viszonyítva, ami az utolsó 12 hónap alatti fogyasztói vízhálózat fejlesztési hozzájárulások növekedésének összegét tartalmazza. 2001. évben a passzív időbeli elhatárolásoknál 82 658 ezer Ft növekedés volt 2000. évhez képest 17 5. A jövedelmezőségi helyzet bemutatása 2. számú táblázat A Bácsvíz Rt. Eredménykimutatása A tétel megnevezése 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Export értékesítés nettó árbevétele I. Értékesités nettó árbevétele 03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 04. Eladott áruk beszerzési értéke 05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke II. Értékesítés közvetlen költségei III. Értékesítés bruttó eredménye 06. Értékesítés, forgalmazási költségek 07. Igazgatási költségek 08. Egyéb általános költségek IV.

Értékesítés közvetített költségei V. Egyéb bevételek Ebből visszaírt értékvesztés VI. Egyéb ráfordítások Ebből értékvesztés A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE 09. Kapott járó osztalék, és részesedés 10. Részesedések értékesítésének árfnyeresége 11. Befektetett pénzügyi eszkkamatai 12.Egyéb kapott kamat, kamat jellbevételek 13. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei VII. pénzügyi műveletek bevételei összesen 14. Befektetett pénzügyi eszkárfolyamvesztesége 15. Fizetendő kamatok 16. Részes, értékpapbankbetértékvesztése 17. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása VIII. Pénzügyi műveletek ráfordításai összesen B.PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE C.SZOKÁSOS VÁLLKOZÁSI EREDMÉNY IX. Rendkívüli bevételek X. Rendkívüli ráfordítások D.RENDKÍVÜLI EREDMÉNY E.ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY XI. Adófizetési kötelezettség F.ADÓZOTT EREDMÉNY 18. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra 19. Fizetett,

jóváhagyott osztalék, részesedés G.MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY Forrás: A Démász Rt. Éves jelentései 1998,1999, 2000 években 18 1999.1231 2 233 870 2 233 870 1 648 048 59 133 Adatok ezer Ft-ban 2000.1231 2001.1231 2 762 153 2 984 368 1 707 181 526 689 76 808 375 079 21 694 473 581 117 678 2 762 153 1 872 945 24 105 125 296 2 022 346 739 807 134 545 487 117 35 787 657 449 84 581 2 2984 368 1 906 896 36 937 112 244 2 056 077 928 291 155 664 415 539 188 969 760 172 115 842 107 160 90 815 107 239 63 626 76 124 176 722 44 106 30 751 21 347 44 147 30 751 21 347 305 777 8 227 305 43 842 107 468 26 584 95 572 -68 988 38 480 21 156 17 324 777 29 974 106 098 48 192 25 274 22 918 129 016 22 233 106 783 8 227 13 120 189 842 53 860 90 528 -36 668 153 174 26 448 126 726 17 324 106 783 126 726 41 5.1 Bevételek 5.11 Az értékesítés nettó árbevétele Az értékesített víz,- és csatorna szolgáltatás alakulása 1999-2001-ig (m3) 3. számú táblázat

Mennyiségi 1999. év 2000. év 2001. év egység Értékesített víz mennyiség m3 10 586 010 11 048 402 11302 107 Értékesített szennyvíz csatorna m3 6 672 120 7 930 830 8 000 915 Összes értékesítés m3 17 258 130 18 979 232 19 303 022 Forrás: A Bácsvíz Rt. Éves jelentései 1999,2000, 2001 években Az értékesített víz, -és csatornaszolgáltatás mennyiségének megoszlása 1999-2001-ig (m3) 4. számú táblázat Menny. 1999. év egység Kecskeméti körzet m3 Változás 2000. év 2000/1999. Változás 2001. év 2001/2000 12 152 600 +8 % 13 054 429 +2% 13 319 645 2 412 342 + 16 % 2 796 584 +1% 2 812 336 1 486 423 +20 % 1 775 618 +1% 1 781 925 m 3 Tiszakécskei körzet m 3 Kszentmikósi. körzet m3 1 206 765 + 12 % 1 352 601 +3% 1 389 116 Összesen: m3 17 258 130 + 10 % 18 979 232 +2% 19 303 022 Kkfélegyházi. körzet Forrás: A Bácsvíz Rt. Éves jelentései 1999,2000, 2001 években A víz,- és

csatornaszolgáltatás értékesítés 2000-ben 10 %-kal emelkedett az előző évhez viszonyítva, amely 18 979 232 m3 értékesítést jelentett. 2001-ben a víz, -és csatornaszolgáltatás értékesítés éves volumene 19 303 022 m3, amely 2 %-kal nagyobb az előző évinél. A legnagyobb növekedést, 20 %-ot a Tiszakécskei körzethez tartozó 15 településen értékesített vezetékes ivóvíz érte el, mivel ebben a körzetben a 2000. évben végrehajtott hálózat bővítés eredményeként a víz, -és csatorna hálózat hossza csaknem 50 %-kal nőtt. 19 Jelentősen megnőtt a vízfogyasztás valamennyi körzetben az enyhe, csapadékmentes időjárás miatt. A 2001. évi értékesítési volumen növekedésének határt szabott a 2000 évben bekövetkezett csaknem 20%-os fogyasztói árrendezés, valamint a fogyasztóknál a tarifaváltást követően megfigyelhető tudatosabb vízgazdálkodás. Az értékesítés növelése, illetve szinten tartása érdekében, a

fogyasztók számára előnyös feltételeket biztosító marketingakciók támogatták a szivattyúk, locsoló berendezések, vízfűtéses rendszerek vásárlását. Ezen felül a Társaság számos ipari és egyéb közületi fogyasztót keresett meg a működésüket hatékonyabbá tevő technológiai fejlesztési javaslatokkal, amelyekből már születtek konkrét, a víz szolgáltatás és vízenergia-forgalom bővülését eredményező megoldások. Összességében az árbevétel elemzésekor megállapítható, hogy a Bácsvíz Rt. esetében az összes árbevétel legnagyobb részét - 98,7 %-át - a víz és csatornaszolgáltatás értékesítésből származó bevétel jelenti. Az értékesítés nettó árbevétele 528 283 ezer Ft-tal nőtt 2000-ben, ami 24 %-os növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. A növekmény a víz, -és csatorna szolgáltatás értékesítési átlagárának 20 %-os, és az értékesített víz mennyiségének 10 %-os eredője. 2001.

évben az értékesítés nettó árbevétele közel 222 215 ezer Ft-tal nőtt, ami az 2000. üzleti évhez viszonyítva 8 %-os növekedést jelent, ami a víz, - és csatornaszolgáltatás átlagárának 11 %-os, és az értékesített víz mennyiségének 2 %-os növekedésének eredője. 5.12 Egyéb bevételek Az egyéb bevételek értéke 1999-ban 117 678 ezer Ft volt, 2000-ben 28 %-kal vagyis 84 581 ezer Ft-ra csökkent. 2001-ben az egyéb bevételek növekedése az előző évhez képest- 37 % , azaz 31 261 ezer Ft. A csökkenést illetve növekedést a várható veszteségekre és kötelezettségekre képzett céltartalékok visszaforgatása okozta. 20 5.2 Költségek A költségek költségnemenkénti részletezését az 5. táblázat tartalmazza 2000-ben az anyagjellegű ráfordítások 397 668 ezer Ft-tal nőttek. A víz és csatornaszolgáltatás értékesítési átlagára 20 %-kal emelkedett. Az anyagköltség 11,5 %-kal, 67 684 ezer Ft-tal nőtt, ennek oka

elsősorban a 2000. utolsó negyedévében történt nagy volumenű saját kivitelezésű aktivált hálózatfejlesztés megnövekedett anyagszükséglete. 2001-ben az anyagjellegű ráfordítások csökkenése 2,9 %, amit döntő mértékben az értékesített víz és csatorna szolgáltatás anyagszükségletének 1,2 %-os és az anyagjellegű szolgáltatások 5,1 %-os csökkenése határozott meg. 2000-ben a személyi jellegű ráfordítások 195 026 ezer Ft-tal nőttek, ez 19,1 %-os növekedés jelent 1999-hez képest. A végrehajtott béremelések mértékénél kisebb költségnövekedés a csökkenő létszám és társadalombiztosítási járulékfizetés kedvezőbb tárgyévi szabályozásának együttes következménye. A statisztikai állományi létszámot tekintve a csökkenés 2 fő volt. 2000-ben csupán egy esetben került sor munkáltatói felmondásra a szervezet korszerűsítésével összhangban. 2001-ben személyi jellegű ráfordítások 111 552 ezer Ft-tal

növekedtek, így 0,9 %-kal voltak magasabbak az előző évhez képest. Az értékcsökkenési leírás növekménye 2000-ben 49 880 ezer Ft, 2001-ben 31 718 ezer Ft, ez 26 %-kal magasabb, mint 1999-ben. A növekmény egyrészt a megnövekedett beruházásokkal összefüggő rekonstrukciós selejtezések elszámolásának, másrészt az informatikai eszközök 2000. évben megnövelt leírási kulcsainak következménye. Az egyéb ráfordítások csökkenése 16 345 ezer Ft volt 2000-ben, ennek legnagyobb részét a vállalkozást terhelő kifizetések jelentős 29 682 ezer Ft-os csökkenése jelentette. 2001.-ben az egyéb ráfordítások 16 426 ezer Ft-tal, vagyis 18 %-kal nőttek, ennek oka elsősorban a tárgyieszköz értékesítések, valamint a követelések értékvesztésének jelentős növekedése. Ezzel összefüggésben az új számviteli törvény értelmében megszűnt a várható veszteségekre képzett céltartalék. 21 5.3 Az üzemi tevékenység eredménye Az

üzemi tevékenység eredményét vizsgálva megállapítható, hogy mind három év során növekedés következett be. Ez a növekedés 2000-ben 12 498 ezer Ft, 2001-ben pedig 100 598 ezer Ft volt az előző évhez viszonyítva. Jelentős növekedést elsősorban a Társaság árbevételének növekedése idézte elő. Az üzletágak tevékenysége eredményének több mint 90 %-át adja a vízszolgáltatás - üzletág eredménye. 5.4 A pénzügyi műveletek eredménye 2000-ben a pénzügyi műveletek eredményének a bázisidőszakhoz képesti 31,7 %os csökkenését mind a pénzügyi műveletek bevételének csökkenése, mint a pénzügyi műveletek ráfordításainak növekedése okozta. Az előbbi a lecsökkent pénzeszközök és pénzpiaci kamatok negyedik negyedévi csökkenésének eredője, az utóbbi pedig arra vezethető vissza, hogy a Bácsvíz Rt. megváltoztatta befektetési stratégiáját, pénzeszközeit kockázatmentes, de alacsonyabb kamatozású befektetésekbe

helyezi. 2001.-ben a pénzügyi műveletek eredménye 56,3 %-kal, 16 854 ezer Ft-tal csökkent. Ennek oka a 2001-ben felvett hosszú lejáratú fejlesztési hitel után a fizetendő kamat összege, valamint a pénzeszköz mennyiség, és a kamatbevételek csökkenése. Ez utóbbi a pénzpiaci kamatokban történt változásokra vezethető vissza. 22 5.5 Adózás előtti eredmény, adózott eredmény, mérleg szerinti eredmény A Társaság adózás előtti eredménye 1999.-ban 38 480 ezer Ft volt, 2000-ben 129 016 ezer Ft és 2001.-ben pedig 153 174 ezer Ft volt 2000.-ben a Társaság adózás előtti eredménye jelentősen emelkedett az előző évhez képest, ezt az 1999. évi rendkívüli eredmény igen alacsony – 68 988 ezer Ft-os értéke okozta, ami a rendkívüli ráfordítások kedvező alakulásának köszönhető. 2001-ben 18,7 %-os volt a növekedés a 2000. üzleti évhez viszonyítva Az egyes évek adózás előtti eredményének értékét jelentősen módosítja a

Társaság adófizetési kötelezettségének értéke. Az adózott eredmény 1999.-ben 17 324 ezer Ft, 2000-ben 106 783 ezer Ft, 2001.-ben pedig 126 726 ezer Ft, melyet a Részvénytársaság javítási, karbantartási munkák elvégzésére, új fejlesztések megvalósítására fordít. 23 6. A jövedelmezőség vizsgálatának mutatói 5.sztáblázat A mutató megnevezése 1999. 2000. Index 2001. Index év év (%) év (%) 1. Árbevétel arányos üzemi eredmény 2,8 2,8 100,0 6,0 214,2 2. Tőkearányos eredmény 1,8 2,1 116,6 3,8 180,9 3. Alaptőke jövedelmezősége 1,5 2,3 153,3 2,7 117,3 4. Tőkemegtérülési ráta 1,3 2,1 161,5 3,5 166,6 5. Eszközhatékonyság 1,6 2,0 125,0 2,3 115,0 (i) A Társaság 1999. évtől csak az “A” típusú összköltség eljárással készülő eredménykimutatást készíti el, emiatt a költségek közvetlen és közvetett megbontása nem áll rendelkezésre. A jövedelmezőségi helyzet

alakulását jellemző főbb mutatók számításának módját a 3. melléklet szemlélteti A Társaság jövedelmezőségi mutatói közül az árbevétel arányos üzemi eredmény hányad 2000. évben ugyanakkora, mint előző évben, annak ellenére, hogy az értékesítés árbevételre vetített költséghányada 1,5 %-kal csökkent. Ennek oka, hogy a Társaság a várható veszteségei és kötelezettségei fedezetére 2000. évben nagyobb arányban képzett céltartalékot. 20001-ben a Társaság jövedelmezőségi mutatói közül az árbevétel arányos üzemi eredmény hányad jelentősen 114,2 %-kal javult 2000-hez viszonyítva, melynek oka, hogy az értékesítés összegszerű növekedése meghaladja az értékesítés összes költségét, valamint az egyéb bevételek jelentős növekedése jótékony hatást gyakorolt az üzemi eredmény alakulására. 24 7. A vagyoni helyzet vizsgálatának mutatói 6.sztáblázat A mutató megnevezése 1999. 2000. Index

2001. Index év év (%) év (%) 1. Tartósan befektetett eszközök aránya 84,4 83,1 98,4 83,3 100,2 2. Forgóeszközök aránya 14,7 16,9 114,9 16,7 98,8 3. Tőkeellátottság 81,2 79,4 97,7 77,9 98,1 0,6 0,5 83,3 3,6 720,0 18,7 19,9 106,4 39,4 197,9 4. Eladósodottsági mutató 5. Tőkeszerkezet A vagyoni helyzet alakulását jellemző főbb mutatók számításának módját a 1. melléklet szemlélteti. A Társaság vagyoni helyzetét jellemző mutatói közül az eladósodottsági illetve a tőkeszerkezet mutatók kedvezőtlenül alakultak 2001. évben, a felvett 180 000 ezer Ft hosszú lejáratú beruházási hitel miatt. Az idegen tőke aránya a korábbi évekhez képest 97,9%-kal nőtt, a vállalat hosszú lejáratú kötelezettségei jelentősen a 2000. évi 29 600 ezer Ft-ról 201 198 ezer Ft-ra, vagyis csaknem hétszeresére nőttek. A tartósan befektetett és forgóeszközök aránya a vizsgált időszakban számottevően nem

változott, az összes eszközérték 83-84 %-át fektetik be, ugyanakkor a forgóeszközök készletek állománya 14-17 % között (növekvő tendenciában) mozog. 25 8. A pénzügyi helyzet vizsgálatának mutatói 7.sztáblázat A mutató megnevezése 1999. 2000. Index 2001. Index év év (%) év (%) 1. Pénzhányad 91,2 90,4 99,1 88,6 98,0 2. Mobilizálható eszközök aránya 61,2 63,9 104,4 64,7 101,2 3. Forgóeszközök aránya 86,1 86,8 100,8 87,5 100,8 4. Forgótőke aránya 15,1 15,4 101,9 16,4 106,4 5. Vevők futamideje 27,1 26,4 97,4 24,4 92,4 A pénzügyi helyzet alakulását jellemző főbb mutatók számításának módját a 2. melléklet szemlélteti. A Társaság pénzügyi helyzetét jellemző mutatói közül jelentős csökkenés vagy növekedés az előző évekhez képest nem tapasztalható. Továbbra is fontos a vállalat számára a stabil likviditás fenntartása, a forgóeszközök valamint a mobilizálható

eszközök 100% körüli értéken maradtak, így elegendő forrást biztosítanak a mindennapi működés finanszírozásához. Csökkent a pénzhányad aránya, vagyis mintegy 2%-kal kevesebb pénzeszközt tart a társaság készpénz formájában Ez a csökkenés azonban nem jelentős. Lényegesen, vagyis 7,6%-kal csökkent a vevők futamideje, vagyis az átlagos beszedési idő. Ez a csökkenés kedvezően hat a vállalat tevékenységére, hiszen csökkent az értékesítés árbevételének realizálásáig eltelt időszak. Ez a hatékony behajtási módszerek, kampányszerű , fizetési hajlandóságot elősegítő beszedési akciók eredménye. 26 9. Irodalomjegyzék 1. A BácsvízRt 1999 évi éves beszámolója 2. A Bácsvíz Rt 2000 évi éves beszámolója 3. A Bácsvíz Rt 2001 évi éves beszámolója 4. A Bácsvíz Rt 1999 évi éves jelentése 5. A Bácsvíz Rt 2000 évi éves jelentése 6. A Bácsvíz Rt 2001 évi éves jelentése 7. Trautmann Imre:

Mutatószámok az éves beszámolóból Saldo Rt Budapest, 1993. 27 10. Táblázatok 1. táblázat: Mérleg 8. oldal 2. táblázat: Eredménykimutatás 18.oldal 3. táblázat: Értékesített víz-és csatornaszolgáltatás árbevételének alakulása 19. oldal Értékesített víz-és csatornaszolgáltatás mennyiségének 19. oldal 4. táblázat: megoszlása 5. táblázat Jövedelmezőség vizsgálat mutatószámai 24. oldal 6. táblázat A vagyoni helyzet vizsgálatának mutatói 25. oldal 7. táblázat 8. táblázat 9. táblázat 10. táblázat A pénzügyi helyzet vizsgálatának mutatói Mérleg Tárgyi eszközök alakulása Immateriális javak és tárgyi eszközök bruttó és nettó értékének összehasonlító elemzése Eredménykimutatás Költségek költségnemenkénti részletezése 26. oldal 29. oldal 30. oldal 32. oldal 11. táblázat 12. táblázat 28 33. oldal 34. oldal 8. táblázat M É R L E G (eFt) Adatok ezer Ft-ban A tétel

megnevezése I. 1999. év IMMATERIÁLIS JAVAK 2000. év 2001. év 11 951 12 253 106 222 5 173 010 5 316 365 5 563 191 8 000 7 153 7 600 5 192 961 5 335 771 5 677 013 KÉSZLETEK 137 441 174 290 198 831 II. KÖVETELÉSEK 427 873 531 946 608 739 IV. PÉNZESZKÖZÖK 344 409 270 957 234 738 B. FORGÓESZKÖZÖK 909 723 977 193 1 042 308 44 396 112 535 97 113 6 147 080 6 425 499 6 816 434 4 995 017 5 101 800 5 312 526 E. CÉLTARTALÉKOK 35 338 39 224 I. 33 021 29 600 201 198 II. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 149 506 299 573 264 750 F. 182 527 329 173 465 948 934 198 955 302 1 037 960 6 147 080 6425 499 6 816 434 II. TÁRGYI ESZKÖZÖK III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. III. ÉRTÉKPAPÍROK C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN: D. SAJÁT TŐKE HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK KÖTELEZETTSÉGEK G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)

ÖSSZESEN: Forrás: Éves beszámoló 29 9. sz táblázat A tárgyi eszközök alakulása Adatok ezer Ft-ban BRUTTÓ ÉRTÉK Ingatlanok Műszaki Egyéb berendezések, berendezések, gépek, járművek Beruházások Beruházásokra Összesen adott előlegek járművek Nyitó egyenleg 3 430 319 347 391 56 197 15 387 0 3 871 061 Beszerzések 602 054 342 902 32 605 484 004 Aktiválások 281 859 16 123 1 613 426 892 Átsorolás (i) 7 991 76 135 Selejtezések, eladások, egyéb 3 145 45 860 43 190 2 483 4 319 078 736 691 47 225 70 016 0 5 173 010 Beszerzések 170 117 106 402 51 511 597 831 30 Aktiválások 49 949 9 802 1 306 551 607 187 355 112 117 20 561 1 790 30 4 351 789 770 645 79 481 114 450 0 211 720 401 303 55 490 605 480 1999. január 1 csökkenések Záró egyenleg 1999. december 31 Átsorolás (i) Selejtezések, eladások, egyéb csökkenések Záró egyenleg 2000. december 31 Beszerzések 5 316 365

BRUTTÓ ÉRTÉK Ingatlanok Műszaki Egyéb berendezések, berendezések, gépek, járművek Beruházások Beruházásokra Összesen adott előlegek járművek Aktiválások 4 960 11 679 647 344 134 682 223 016 37 904 861 4 433 787 960 611 97 067 71 725 Átsorolás (i) Selejtezések, eladások, egyéb csökkenések Záró egyenleg 0 5 563 191 2001. december 31 Forrás: Éves beszámoló (i) Az átsorolás sor tartalmazza az eszközök közötti átsorolásokat, illetve az eszközökből a készletek közé (a selejtezésből visszanyert hulladékok esetén) történő átminősítéseket. 31 10. táblázat Immateriális javak és tárgyi eszközök bruttó és nettó értékének összehasonlító elemzése Adatok ezer Ft-ban Megnevezés I. Immateriális javak összesen Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Alapítás-átszervezés aktivált értéke Befejezetlen immateriális javak 1999. év 24 422 1 036 21 780 1 606 0 Bruttó érték 2000.

év 27 935 1 036 26 899 0 0 2001. év 137 326 90 137 236 0 0 II. Tárgyi eszközök összesen Ingatlanok - Telkek - Épületek - Nyomvonalas építmény (hálózat) - Egyéb építmények Műszaki berendezések - ebből szivattyúk és víztisztítók Egyéb berendezések Beruházások 6 385 111 5 049 461 544 300 3 114 500 1 265 103 125 558 1 142 017 897 300 123 617 70 016 6 868 267 5 229 725 559 302 3 241 100 1 267 205 162 118 1 348 750 977 201 175 342 114 450 7 448 270 5 445 556 561 917 3 347 656 1 412 370 123 613 1 709 570 1 115 690 221 419 71 725 32 1999. év 11 951 654 10 012 1 285 0 Nettó érték 2000. év 12 253 481 11 772 0 0 2001. év 106 222 8 106 214 0 0 5 173 010 4 319 078 465 569 2 663 575 1 082 111 107 823 736 691 574 272 47 225 70 016 5 316 365 4 351 789 477 302 2 684 401 1 083 100 106 986 770 645 557 004 79 481 114 450 5 563 191 4 433 787 478 205 2 794 544 1 102 300 58 738 960 611 792 139 97 068 71 725 A jövedelmezőség alakulásának bemutatása 11.

táblázat EREDMÉNYKIMUTATÁS Adatok ezer Ft-ban A tétel megnevezése Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Aktivált saját telj. értéke Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb költségek Egyéb ráfordítások 1999. év 2000. év 2001. év 2 233 870 117 678 131 825 777 902 1 018 301 312 895 203 489 107 160 2 762 153 84 581 71 877 1 175 570 1 213 327 362 775 2 984 368 115 842 -44 493 1 141 370 1 324 879 394 493 90 815 107 239 Üzemi tevékenység eredménye 63 626 76 124 176 722 Pénzügyi műveletek eredménye 43 842 29 974 13 120 Szokásos vállalkozási eredmény 107 468 106 098 189 842 Rendkívüli eredmény -68 988 22 918 -36 668 Adózás előtti eredmény 38 480 129 016 153 174 Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény Fizetett osztalék 21 156 17 324 22 233 106 783 26 448 126 726 Mérleg szerinti eredmény 17 324 106 783 126 726 Forrás: Éves

beszámoló 33 Költségek költségnemenkénti részletezése 12. táblázat Adatok ezer Ft-ban A tétel megnevezése Anyagköltség 1999. év 2000. év 2001. év 583 841 651 525 643 824 134 928 374 645 349 365 Eladott áruk beszerzési értéke 12 137 24 105 36 937 Alvállalkozói telj.-ek értéke 46 996 125 295 112 244 Anyagjellegű ráfordítások 777 902 1 175 570 1 141 370 Bérköltség 699 357 784 781 871 973 52 049 94 995 103 066 Társadalombiztosítási járulék 266 895 333 551 349 840 Személyi jellegű ráfordítások 1 018 301 1 213 327 1 324 879 Értékcsökkenési leírás 312 895 362 775 394 493 Egyéb költségek 203 489 90 815 107 239 2 312 587 2 842 487 2 967 981 -142 343 -156 458 -160 335 2 170 244 2 686 029 2 807 646 Igénybevett szolgáltatások értéke anyagjellegű Személyi jellegű egyéb kifizetések Összes költség Aktivált teljesítmény érték Üzemi költség összesen Forrás: Éves

beszámoló 34 11. Mellékletek 1. melléklet: 2. melléklet: 3. melléklet: A vagyoni helyzetet jellemző főbb mutatók számításának módja 36. oldal A pénzügyi helyzetet jellemző főbb mutatók számításának módja 37. oldal A jövedelmi helyzetet jellemző főbb mutatók számításának módja 38. oldal 35 1. számú melléklet A vagyoni helyzetet jellemző főbb mutatók számításának módja Tartósan befektetett eszközök aránya = Forgóeszközök aránya = Tőkeellátottság = Forgóeszközök értéke(i) Összes eszközök értéke Saját forrás(ii) Összes forrás Eladósodási mutató = Tőkeszerkezet = Befektetett eszközök értéke Összes eszközök értéke Hosszú lejáratú kötelezettség Saját tőke + hosszú lejáratú kötelezettségek Idegen tőke(iii) Összes forrás Működő tőke = Hosszúlejáratú passzívák(iv) − Befektetett eszközök (MFt ) (i) (ii) (iii) (iv) Beleértve az aktív időbeli

elhatárolásokat is Saját forrás: Saját tőke + céltartalékok Beleértve a passzív időbeli elhatárolások összegét is, de figyelmen kívül hagyva a hálózatfejlesztési hozzájárulás elhatárolt összegét és az ingyenesen átvett eszközökkel kapcsolatos passzív elhatárolásokat Saját tőke + céltartalék + hosszú lejáratú kötelezettségek 36 2. számú melléklet A pénzügyi helyzet alakulását jellemző főbb mutatók számításának módja Pénzhányad (%) = Pénzeszköz Rövid lejáratú kötelezettség (i) Mobilizálható eszközök aránya (%) = Forgóeszközök aránya (%) = Forgótőke aránya (%) = Vevők futamideje = (i) (ii) (iii) (iv) Pénzeszköz + követelés (ii) + értékpapír Rövid lejáratú kötelezettség (i) Forgóeszköz (iv) Rövid lejáratú kötelezettség (i) Forgóeszköz (iv) - rövid lejáratú kötelezettség Saját tőke Vevőállomány (lejárt esedékességű) (iii) 1 napra jutó árbevétel Beleértve a

passzív időbeli elhatárolást, de figyelmen kívül hagyva a hálózatfejlesztési hozzájárulás elhatárolt összegét és az ingyenesen átvett eszközökkel kapcsolatos passzív elhatárolást. Nem esedékes vevőkövetelés nélkül A vevőállomány ÁFA nélkül Aktív időbeli elhatárolásokkal együtt 37 3.számú melléklet A jövedelmezőség vizsgálatának mutatói Árbevétel arányos üzemi eredmény = Tőkearányos eredmény = Szokásos vállalkozási eredmény Saját tőke Alaptőke jövedelmezősége = Tőkemegtérülési ráta = Eszközhatékonyság = Üzemi eredmény Értékesítés nettó árbevétele Adózott eredmény Jegyzett tőke Adózott eredmény Saját tőke Szokásos vállalkozási eredmény Eszközök összesen 38