Gazdasági Ismeretek | Európai Unió » Szabó Krisztián - Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba

Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba AZ ÉLELMISZEREKET, ITALOKAT ÉS DOHÁNYTERMÉKEKET GYÁRTÓ ÁGAZATOK HELYZETE, TERMELÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK ALAKULÁSA Szerkesztette: Szabó Krisztián BSc 1998. Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba I. Az élelmiszeripar és a mezőgazdaság átalakulása, jelenlegi helyzete Az élelmiszereket, italokat és dohánytermékeket gyártó szakágazatokban 1995 végén 3091 jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetet tartottak nyilván. Ez a szám 11 %-kal magasabb, mint az egy évvel korábbi érték Az élelmiszeripari szervezetek 88 %-át korlátolt felelősségű társaságok tették ki, csaknem 80 %-uk 20 főnél kisebb létszámmal működött. Az állami vállalatok átalakulása az 1994. év végéig befejeződött Az átalakult termelő vállalatok 70 %-ának privatizációja is megtörtént az említett időpontig. A feldolgozóipar kereslete és a mezőgazdasági termékek kínálata eltért

egymástól. Hiány volt gyümölcsből, uborkából és hagymából a kínálat volt nagyobb a keresletnél Az új termésből származó kukoricához jóval drágábban lehetett hozzájutni, mint egy évvel korábban. A vágósertések átvétele időnként akadozott A mezőgazdasági termékek felvásárlási ára 1995-ben 27 %-kal volt magasabb a megelőző évinél. Az átlagot meghaladó mértékben drágultak a gyümölcsök, a szólóágazat termékei, az új termésből származó kukorica, valamint a baromfi kivételével az élőállatok A beruházások 1993 óta tartó növekedése 1995-ben is folytatódott, a növekedés üteme azonban mérséklődött. A vállalkozásoknál 6,2 %-kal tovább csökkent a létszám, a termelékenység 9,8 %-kal javult. Az élelmiszerek, italok és dohánytermékek gyártását korlátozó tényező a jövedelmek alakulása által behatárolt belső piac szűkössége. A belföldi fogyasztás az élelmiszerek többségéből csökkent Az

exportérdekeltséget csak a forint további inflációgerjesztő leértékelésével és támogatással lehetett fenntartani. Az élelmiszerek, italok és dohánytermékek gyártása 1995-ben az előző évinél kisebb mértékben (3,0 %-kal) bővült. A növekedési ütem tekintetében a szakágazatok között nagy különbségek voltak. Az exportorientált szakágazatokban a termelés növekedési üteme fele akkora volt, mint 1994-ben A szeszesitalok és dohánytermékek belföldi értékesítési lehetősége szűkült, amelyet a termelés visszafogása követett Összefoglaló elemzés 1 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba A húsipar termelési volumene 1,6 %-kal kevesebb volt, mint egy évvel korábban, amelyet a 37 %-kal magasabb fogyasztói árak miatt visszaesett belföldi kereslet idézte elő. A baromfifeldolgozás az egyetlen olyan exportorientált szakágazat, amelynek teljesítménye 1995-ben megközelítette az 1990. évit A baromfifeldolgozás saját

ipari termelésének volumene 14,2%-kal nagyobb volt az 1994. évinél A növekmény nagyobb részét a belföldi értékesítés többlete biztosította, az export növekedési üteme jelentősen mérséklődött. A gyümölcs- és zöldségfeldolgozást végző vállalkozások termelése az 1994. évi 20,1 %-os növekedés után 1995-ben 5,4 %-kal emelkedett. A lassulás elsődleges oka a belföldi igény csökkenése. A kivitel növekedési üteme is mérséklődött. A boripar termelése 1990 óta először 3,2 %-kal meghaladta az egy évvel korábbi szintet, amelyet az export növekedése tett lehetővé. 1995-ben is folytatódott a tejtermékek termelésének csökkenése, amelyet a jövedelmekhez képest magas árak miatt az egyre kisebb fogyasztás idézett elő. A malomipar termelése 24 %-kal, a takarmánygyártásé 6 %-kal növekedett. Drága volt a kukorica, az egyéb takarmány-komponensek is, amely a kész takarmányok eladási árának nagymértékű

növekedését vonta maga után. Az élelmiszerek, italok és a dohánytermékek értékesítésének volumene a termelésnél kisebb mértékben (1,7 %-kal) növekedett. A növekmény az export 21-22 %-os bővüléséből adódott, a belföldi értékesítés mintegy 2 %-kal elmaradt az 1994. évitől Az élelmiszerek, italok és dohánytermékek belföldi értékesítési ára 1995-ben a szakágazatok átlagában 22,2 %-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ez a fogyasztói árak 28,2 %-os emelkedését vonta maga után Az átlagot jelentősen meghaladó mértékben drágultak a hús- és húskészítmények, a zsír, az étkezési szalonna, az étolaj, de a többi fontos élelmiszer fogyasztói ára is a jövedelmeknél jóval nagyobb mértékben nőtt. Az értékesítés volumene a szakágazatok nagyobb részében csökkent. Az is gyakori, hogy a kibocsátás a termelésnél nagyobb mértékben esett vissza, amely a készletek növekedésére utal. Az élelmiszereket,

italokat és dohánytermékeket gyártó szervezetek 1995. év végén meglevő eszközállománya 15,1 %-kal volt nagyobb, mint egy évvel ko- Összefoglaló elemzés 2 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba rábban. A növekmény nagyobb részt a forgóeszközök körében következett be, értékük folyó áron 23,9 %-kal emelkedett. A forgóeszközök idegen forrással fedezett aránya az előző évben is magas szinthez képest tovább emelkedett. A tárgyi eszközök értéke 5,9 %-kal haladta meg az 1994. évit A beruházások révén mintegy 50 milliárd Ft értékű új eszközzel gyarapodott az élelmiszeripar, amely az év elején meglévő tárgyi eszközök 16,4 %-ának felelt meg. A tárgyi eszközök cseréje így is lassú, a szakágazatok helyzete ebből a szempontból is különböző. A beruházások zöme a külföldi érdekeltségű vállalkozásoknál történt Az élelmiszerek kivitelének közel 2/3-át előállító hús és hal-, valamint a

baromfi-, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozásban az élelmiszeripari beruházásoknak az utóbbi három évben kb. 20 %-a valósult meg A saját és a jegyzett tőke is 6,4 %-kal növekedett. A jegyzett tőkéből a külföldi részesedés 48%-ról 53%-ra emelkedett Az élelmiszerek, italok és dohánytermékek gyártásával foglalkozó szervezetek értékesítésének nettó árbevétele folyó áron 29 %-kal haladta meg az 1994. évit. Az exportból származó árbevétel aránya az összes árbevételből az 1994 évi 14,3 %-ról 17,9 %-ra emelkedett. Az egységnyi export-árbevételre jutó támogatás 15-16 %-kal mérséklődött. A folyó termelő-felhasználás 33 %-kal nőtt, 83 %-át az anyagköltség tette ki. Az anyagfelhasználás értéke 1995-ben 35,9 %-kal volt nagyobb az előző évinél. A növekedésben szerepe volt annak, hogy a mezőgazdasági termékekért többet kellett fizetni. Az importból származó anyagok magas árát a forint leértékelése és a

vámpótlék is növelte Az üzemi tevékenység eredménye 36,3 milliárd Ft volt, 17,9 %-kal kedvezőbb az 1994. évinél Az üzemi eredmény 53,7 milliárd Ft nyereség és 17,4 milliárd Ft veszteség egyenlegeként jött létre, mindkét összetevő növekedett az előző évihez mérten. A pénzügyi műveletek eredménye 26 milliárd Ft veszteség volt, a kamatterhek növekedése miatt 4,7 milliárd Ft-tal nagyobb az 1994. évinél Az 1995. évi adózás előtti eredmény 6,8 milliárd Ft nyereség volt, 20 %-kal több az 1994. évinél A feldolgozóipar többi ágában az adózás előtti eredmény 5,3-szeresére nőtt. Az élelmiszeripar saját tőkearányos eredménye kissé javult, a ráfordítások egységére jutó eredmény viszont az előző évit sem érte el Az adózás előtti eredmény úgy jött létre, hogy a gazdálkodó szervezetek 46,2 %-a 37,3 milliárd Ft nyereséget realizált, 1,8 %-uk nullára, 52 %-uk viszont Összefoglaló elemzés 3

Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba 30,4 milliárd Ft-os veszteséggel zárt. A veszteséges vállalkozások a saját tőke 26,7 %-ával az értékesítés nettó árbevételéből 27,3 %-kal részesedtek. A veszteséges szervezetek átlagos nagysága az árbevétel és a saját tőke alapján is 1/3-a volt a nyereségesekének, tehát a veszteség a kisebb szervezetekben gyakoribb. Figyelemre méltó, hogy 1994-ben is a nagyobb szervezetek gazdálkodása volt eredményesebb Az élelmiszeriparban működő vállalkozásoknak 1995-ben 79,6 %-a kizárólag belföldiek tulajdonában volt. Gazdálkodásuk eredményesebb volt az 1994 évinél. A többségi külföldi tulajdonban levő vállalkozások 1994-ben nyereséggel zárták az évet, 1995-ben viszont veszteségük nagyobb volt az általuk realizált nyereségnél. Összefoglaló elemzés 4 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba II. Az élelmiszeripari anyagok, élőállatok és élelmiszerek külkereskedelmi

forgalma 1995-ben 356,3 milliárd Ft értékű élelmiszeripari anyag, élőállat és élelmiszer hagyta el az ország vámhatárát, egyidejűleg 114,9 milliárd Ft értékű mezőgazdasági és élelmiszeripari termék behozatalára került sor. Az élelmiszertermelő ágazatok külkereskedelmi forgalmában keletkezett kiviteli többlet 241,4 milliárd Ft (1,9 milliárd dollár) volt. A kivitel mennyisége 20,9 %-kal nagyobb, a behozatal 15,5 %-kal kisebb volt, mint egy évvel korábban. Az export növekményének több mint 80 %-a a kiszállított áruk nagyobb tömegéből adódott Az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt a feldolgozatlan mezőgazdasági termékek kivitele, az összes dollárban számított exportbevételnek 1/3-át, az összes növekménynek 54,1 %-át ez a termékkör biztosította. 1995-ben 2763 ezer tonna búza, 467 ezer tonna takarmánykukorica kivitelére került sor, előbbi 3,6-szerese, utóbbi 4,7-szerese volt az 1994. évinek A zöldségfélék és

szaporítóanyaguk kiviteléből a kiszállított mennyiség növekedése révén 22 %-kal több bevételt sikerült elérni. A friss gyümölcsök exportjából származó dollárbevétel a 2/3-át sem érte el az 1994. évinek Oka az exportált mennyiség több mint 50 %-os csökkenése Az élelmiszeripari termékek kiviteléből 1995-ben 1957 millió dollár bevétel származott, amely 269 millió dollárral, 15,9 %-kal haladta meg az előző évit. Az élelmiszeripari termékek dollárbevételének növekményéből 75 millió dollár a malomipari termékek és a takarmánygyártás, 21 millió a cukoripar termékeinek többlete. Ezekből a termékekből a kivitel nagysága a nyersanyagtermelés függvénye 1994-ben a rossz termés miatt nem volt jelentős a kivitel, ehhez az alacsony bázishoz képest állt elő a nagy növekedés. A szeszipari termékek exportjából származó dollárbevétel, megközelítette a 120 millió dollárt, megelőzte a növényolajipart. A

vásárlók elsősorban a Szovjetunió utódállamai A hagyományosan legnagyobb exportot bonyolító szakágazatok közül a tartósítóiparok termékeiből az 1994. évinél 1 %-kal kevesebb bevétel származott Oka a gyümölcs-alapanyagú termékek, valamint az ételkonzervek eladásából Összefoglaló elemzés 5 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba származó bevétel visszaesése. A gyümölcskészítmények bevételkiesését elsősorban a kiszállított mennyiség csökkenése okozta A zöldség-alapanyagú készítmények kiviteléből 14-15 %-kal nőtt a bevétel. A növekmény mintegy 2/3-a az 1994. évinél közel 10 %-kal magasabb árszínvonal eredménye A baromfifeldolgozás termékeiből 383 millió dollár árbevétel származott, 7,3 %-kal több mint egy évvel korábban. A növekedés üteme lassult Az árszínvonal csökkent; az 1994 évinél alacsonyabb árak a csirkére, a tollra és a pehelyre voltak jellemzők. A húsipari termékek exportja 298

millió dollár bevételt eredményezett, 11,2 %-kal többet, mint egy évvel korábban. A növekmény 70 %-a a kiszállított termékek nagyobb volumenéből, a többi a dollárban számított árak 3-3,5 %os emelkedéséből adódott. A bevétel sertéshúsból 37 %-kal haladta meg az 1994. évit A növekedést a nagyobb volumen tette lehetővé, az árak csökkentek, nagyrészt azért, mert megváltozott az értékesítés iránya A magas feldolgozottságú termékek mindegyikéből kevesebbet tudtak külföldön értékesíteni, mint 1994-ben, áruk kedvezőbb volt az előző évinél. Az exportált növényolajipari termékek dollárértéke 2,9 %-kal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. A növekedés a magasabb árak és a szerkezetváltozás következménye A boripari termékek exportja 1995-ben 127,8 millió dollár bevételt hozott, 31,5 %-kal többet az előző évinél. Az árak kedvezőtlenül alakultak A hordós borok árcsökkenése az értékesítési irány

változásával függ össze. A palackozott borok és a pezsgő ára minden országcsoportban csökkent Az exportból származó bevétel dinamizmusát a kelet-európai országok, a szovjet utódállamok és a volt Jugoszlávia utódállamaiba irányuló szállítások alapozták meg. A kibővült EU és az EFTA országok részaránya 53 %-ról 45 %-ra visszaesett. Az agrárágazatok dollárban számított importja 1995-ben átlagosan 8 %-kal volt kisebb, mint egy évvel korábban. A behozatal közel fele olyan termék, amely Magyarországon nem, vagy eredményesen nem termelhető. Az állati takarmányok behozatala 12 %-kal, a kávé, tea és fűszereké 20 %kal növekedett. Egyidejűleg csökkent a húsok, a tejtermékek, a déligyümölcsök behozatala is Összefoglaló elemzés 6 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba III. Az állati termékek termelésének, értékesítésének, fogyasztásának alakulása A páneurópai integráció hosszú és még le nem zárult

folyamat. A résztvevő államok a maastrichti egyezmény után 1992 óta Európai Unióként lépnek fel. Elődjével, az 1957-ben létrejött EGK-val Magyarország 1988-ban kereskedelmi kapcsolatokat létesített, melyeket kétoldalú kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodással öntöttek formába A megállapodás általában kétoldalú áruforgalmi könnyítéseket tartalmazott Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy nem tesz hátrányos megkülönböztetést az importengedélyezésben, a fogyasztási javak forgalmazásában, sem az állami megrendelések odaítélésében. 1991. december 16-án került sor a Társulási Megállapodásra, mely egy lépcsőfok a későbbi teljes jogú tagság eléréséhez A megállapodás fő részei: a politikai párbeszéd, az áruk szabad mozgása, az alapszabadságok kérdése, a jogszabályok összehangolása, együttműködés az oktatás, a kultúra és a környezetvédelem területén, valamint a Társulási

Megállapodás intézményrendszere. Az ipari termékek körében gyakorlatilag megvalósult a szabad-kereskedelem, de a mezőgazdaság különösen érzékeny terület. Az érzékenység abból adódik, hogy a mezőgazdasági termelés jellege eltér az iparétól, mert a természeti tényezőktől függ, s mert a parasztság foglalkoztatása révén a társadalmi egyensúly fenntartását segíti elő. Az Európai Unió termelői exporttámogatás formájában nagy összegeket áldoz, belső árai magasak, s emiatt a mezőgazdasági termékeket olcsóbban előállító kelet-európai államok versenytárssá válnak. A Társulási Megállapodás tehát számunkra ilyen szempontból nem járt előnnyel, mivel importunk sok esetben meghaladja exportunkat. Nem tudjuk kihasználni a kapott vámkedvezményeket sem. Ennek oka az, hogy kedvezményes kereteinket nem sikerül teljes mértékben kitölteni (1. és 2 táblázat). 1. táblázat Az Európai Unió által az állati termékek

exportjára megállapított kedvezményes kvóták kihasználása három év (1992, 1993 és 1994) átlagában (VAJDA és MAÁCZ nyomán 1995) Árunemek Marhahús Egész csirke Sertéshús Összefoglaló elemzés Kihasználtság % 35 40 30 7 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba Egész kacsa Liba Kicsontozott pulyka- és csirkemell 100 100 100 2. táblázat Néhány mezőgazdasági eredetű termék kereskedelme Magyarország és az Európai Unió között (millió ECU) (RASKÓ nyomán 1994) 1990-es magyar export 1990-es import az EUból* 1992-es magyar export 1992-es import az EU-ból 1993-as magyar export 1993-as import az EU-ból Élő állatok, állati eredetű termékek Növényi eredetű termékek 10,5 380,4 40,7 166,6 Kész élelmiszerek, üdítők, élvezeti cikkek 60,9 155,3 31,7 398,1 23,1 127,7 64,6 205,5 49,6 76,9 121,4 213,8 83,4 79,0 *Európai Unió Nem egyértelműen kedvező számunkra az ún. GATT Uruguayi-Forduló (FAO 1995), mely a

kereskedelem liberalizálásával előírja, hogy a különböző piacvédő intézkedéseket (lefölözés, engedélyezés) vámmá kell alakítani. Termékeink bejutási esélyeit az növelné, ha a lefölözés eddigi 60%-os csökkentését 80%-osra lehetne növelni (VAJDA és MAÁCZ 1995, BALDWIN 1994). Belső piacukon az EU tagállamok is versenyben állnak egymással. A versenyhelyzetet jelentősen befolyásolják azok a különbségek, amelyek a tájkörzetekben és a gazdaságok méreteiben megtalálhatók (ANON 1994/1) A piacra jutásban az Európai Unió a közép- és kelet-európai államoknak segítségére siet, elsősorban a jobb tájékoztatással. Tanfolyamokat is szerveznek a kvótarendszer és a licencek megismertetése céljából, felülvizsgálják állat- és növény-egészségügyi intézkedéseiket, állategészség-ügyi téren esetleg közvetlen segítséget is nyújtanak (PHARE program). Tárgyalnak a vámcsökkentésről is (ANON 1995/1) Felmérést

készítettek a közép- és kelet-európai államoknak az Európai Unióba irányuló exportját gátló tényezőkről. (A visegrádi országok és az Európai Unió között folytatott kereskedelem alakulását a 3. táblázat mutatja) Az Összefoglaló elemzés 8 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba okok között szerepel a piacgazdaságra való áttérés okozta megrázkódtatás, az export visszafogása (részben a hazai ellátás fedezésére, részben a termelés csökkenése miatt), a befektetések hiánya, a kedvezőtlen gazdasági szerkezet, az Európai Unió szigorú minőségi igényei, állat- és növény-egészségügyi intézkedései, végül a termelt áruk eltérése a megszabott minőségtől. A jövőre vonatkozó kilátásokat egyébként jobbnak ítélik. (ANON 1995/1) 3. táblázat Az Európai Unió és a visegrádi országok közötti kereskedelem alakulása, az éves növekedés %-ában kifejezve (ANON. 1994/2) EXPORT az EU-ba Magyarország

Lengyelország Cseh és Szlovák Köztársaság IMPORT az EU-ból Magyarország Lengyelország Cseh és Szlovák Köztársaság 1990 1991 1992 1993 13 33 5 24 20 51 10 14 36 -1 7 9 -5 11 9 21 79 46 16 3 64 22 21 16 A megoldás az „előre menekülés”; mindenekelőtt a hústermelés és -export terén. Kiváló minőségű, feldolgozott árut kell szállítani, nem pedig alapanyagot, vagy félkész terméket Az alapanyag és a feldolgozott áru ugyanis versenytársai egymásnak El kell érni, hogy a magyar hús ne maradjon el a külföldi készítmények mögött Ragaszkodjunk védjegyeink használatához Támogatni szükséges a csomagolást és reklámot (BALÁZS 1995) Nem nélkülözhető a felvevő piac jellegének és igényeinek ismerete. Az államtól fokozatosan át kell venni azokat a tájékoztatási teendőket, melyeket eddig a hivatalok, vagy a külkereskedelmi vállalatai láttak el (BIACS 1991). Témadokumentációnk feladata egy meghatározott területre,

az állati termékekkel szemben az Európai Unióban támasztott követelményekre vonatkozó információ gyűjtése. Az anyag többrétű; a kötelező hatósági előírásoktól kezdve a fogyasztói igényekben megnyilvánuló divatokig. A gyűjtés mindegyik rétegből tartalmaz lehetőleg jellemző irodalmi hivatkozásokat. Összefoglaló elemzés 9 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba IV. Általános adatok Közvetlenül belátható, hogy az Európai Unióval (továbbiakban EU) létesült és létesítendő kapcsolatainkat áttételesen az EU és a világgazdaság kapcsolata befolyásolja; az EU a világgazdaság része és jelentős élelmiszertermelő. A világ élelmiszertermelése a népesség ellátására hivatott. Egyes feltételezések szerint a népesség csökkenőben van (a létszám a becslések szerint 2010re 7032 millió lesz, szemben az 1994-es 7149 millióval) Ezen belül Európában népességgyarapodást nem várnak (ANON 1995/2) 4. táblázat Az

EU 15 tagállama 1995. január 1-től (HAJDU és LAKNER 1995) EU ország Lakosság Terület GDP* Munkanélküli (millió fő) (km2) (%) (%) Németország 79,8 357 000 2,6 10,0 Nagy-Britannia 57,6 244 800 3,2 8,9 Olaszország 57,1 301 200 2,6 11,9 Franciaország 57,1 549 000 2,9 12,2 Spanyolország 39,0 549 000 2,7 24,4 Hollandia 15,1 504 000 2,8 9,5 Görögország 10,3 132 000 1,6 11,0 Belgium 10,0 30 500 2,6 12,7 Portugália 9,8 92 400 2,3 6,9 Svédország 8,6 450 000 2,9 7,8 Ausztria 8,0 83 900 2,7 4,6 Dánia 5,2 43 100 3,5 10,5 Finnország 5,0 338 200 4,7 17,7 Írország 3,5 70 300 4,5 15,4 Luxemburg 0,4 2 600 2,6 2,5 *GDP= (gross domestic product) bruttó nemzeti össztermék; a táblázat ennek 1995-re becsült növekedését tünteti fel 1994-hez képest. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelésfejlesztésére olyan államokban is törekszenek, ahol eddig elhanyagolták. Szaúd-Arábia pl a 90-es években már gabonaexportőr. Általában: amely országban évente és fejenként

0,5 t gabonát tudnak termelni, ott fedezve van a malom- és sütőipar révén a lakosság alapellátása. Ha a gabonahozamot sikerül 1 tonnányira növelni, akkor törvényszerűen fejlődik az állattenyésztés és a húsipar (BIACS 1991) Ezt bizo- Összefoglaló elemzés 10 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba nyítja pl. az 1994-ben ugrásszerű növekedés a brazíliai sertéshústermelésben A kiváltó ok a gabonabőség volt (FAO 1995) Mindez tükröződik a FAO egyik új, a világ árutermelését és kereskedelmi forgalmát bemutató, értékeléssel kísért felmérésében (FAO. 1995) A mezőgazdasági áruforgalomban, mint általában a világkereskedelemben, liberalizálásra irányuló törekvés mutatkozik Ennek szellemében fogant az UruguayForduló már említett, a piacvédő intézkedések feloldását célzó határozata A liberalizálásnak egyaránt lesznek nyertesei és vesztesei. Nyertesek a hatékonyan, kis önköltséggel termelők Sok olyan

ország is lesz azonban, amely csak az élelmiszertermelés ugrásszerű növelésével és az exporttevékenység fokozásával tudja az Uruguay-Forduló után megnyílt lehetőségeket kihasználni. Csökkenni fog az állami intervenció, és így a későbbiekben bizonytalanná válhat az élelmiszertartalékok képzése Általában erősbödik a regionális együttműködés A hús- és tejtermelésre, ill. forgalmazásra vonatkozó adatok az 1989-91-es, és az 1994-es évek közti időszakban a fejlődő országok jelentős előretörésére utalnak. Ezt az előretörést esetenként a termelés anyagi-természeti feltételeinek javulása (mint az említett brazil példában), de még inkább a fejlesztő gazdaságpolitika segítette elő. Az utóbbi támogatásokkal, befektetésekkel, a vásárlóerő serkentésével belföldi keresletet teremtett. Az így bekövetkezett élénkülés nemcsak a belpiacra és az importra, hanem az exportra is kedvezően hatott. A hústermelésben

a felmérés szerint a Távol-Keleten (igen erőteljesen Kína), valamint Dél-Amerikában mutatkozott fellendülés A fejlődő államok tejtermelésében India vezet 5. táblázat A világ hústermelésének alakulása 1989-91 és 1994 között. Vágott test (millió tonna), belsőségek és a vágáskor eltávolított zsiradék nélkül (FAO. 1995 nyomán) 1989-91 1994 A VILÁGTERMELÉS ÖSSZESEN 177,7 191,7 Ezen belül marhahús 54,0 52,9 Juhhús 9,6 9,9 Sertéshús 69,7 76,5 Baromfihús 40,7 48,6 Egyéb 3,6 3,8 A VILÁGTERMELÉSEN BELÜL A FEJLŐDŐ ORSZÁGOK RÉSZE73,8 90,8 SEDÉSE Ezen belül marhahús 19,6 21,0 Juhhús 5,6 6,2 Sertéshús 31,4 39,9 Összefoglaló elemzés Különbség + 14,0 – 1,1 + 0,3 + 6,8 + 7,9 + 0,2 + 17,0 + 1,4 + 0,6 + 8,5 11 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba Baromfihús egyéb A FEJLETT ORSZÁGOK RÉSZESEDÉSE Ezen belül marhahús juhhús sertéshús baromfihús egyéb 15,2 2,0 103,9 21,4 2,2 100,9 + 6,2 + 0,2 – 3,0 34,5 4,0

38,3 25,5 1,6 31,8 3,6 36,6 27,2 1,6 – 2,7 – 0,4 – 1,7 + 1,7 – A fejlett államok termelésében is kiviláglik a természeti környezet hatása. A volt Szovjetunióban pl. az aszály okozta takarmányhiány miatt csökkent a tejtermelés. A kelet-európai államokra többek közt a politikai változások hatottak kedvezőtlenül a visszaesés után lassú javulás várható 6. táblázat A világ húsexportjának néhány jellemző adata. Vágott test (millió tonna), belsőségek és a vágáskor eltávolított zsiradék nélkül (FAO. 1995 nyomán) AZ EXPORTFORGALOM ÖSSZESEN* Ezen belül a fejlődő országok részesedése a fejlett országok részesedése MARHAHÚS EXPORTFORGALMA Ezen belül a fejlődő országok részesedése a fejlett országok részesedése* JUH- ÉS KECSKEHÚS EXPORTFORGALMA Ezen belül a fejlődő országok részesedése a fejlett országok részesedése SERTÉSHÚS EXPORTFORGALMA Ezen belül a fejlődő országok részesedése a fejlett országok

részesedése* BAROMFIHÚS FORGALMA Ezen belül a fejlődő országok részesedése a fejlett országok részesedése 1989-91 10,24 1994 11,46 Különbség + 1,22 2,86 3,21 + 0,35 7,38 4,78 1,35 8,25 4,70 1,27 + 0,87 – 0,08 – 0,08 3,43 0,80 3,43 0,70 – – 0,10 0,08 0,08 – 0,71 1,83 0,50 0,61 2,10 0,54 – 0,10 + 0,27 + 0,04 1,33 1,95 0,64 1,57 3,31 1,13 + 0,24 + 1,36 + 0,49 1,32 2,18 *nem szerepel benne az EU belső forgalma Összefoglaló elemzés + 0,86 12 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba *a vizsgált időszakban az EU marhahús-exportja 1,16-ról 0,92 millió tonnára csökkent, a sertéshús-exportja 0,52-ről 0,80 millió tonnára nőtt. A többi húsféleség esetében a FAO összeállítás külön EU-adatokat nem tüntet föl. Az EU termelésére és kereskedelmére a piaci hatások és a kvóta-szabályozás, valamint a támogatások fokozatos leépítése nyomta rá bélyegét. A baromfihús termelése kissé nőtt az

áresés ellenére, a takarmányárak ugyanis még inkább estek. A sertéshús termelése kevéssé csökkent, noha a jövedelmezőség rosszul alakult; ez később nyílván hatással lesz a helyzetre A marhahústermelés, valamint a juh- és kecskehús-termelés szinten maradt A húsexport a támogatások visszafogása után előreláthatóan mérséklődik Az importot eddig kvótákkal szabályozták (Dél-Amerika pl külön kvótákhoz jutott) Erősen hat a kvótarendszer a tejtermelésre. Egyes államok (Olaszország, Spanyolország) kénytelenek voltak termelésüket mérsékelni, hogy az EU kívánalmainak megfeleljenek. Más, a belépésre váró államok (Ausztria, Finnország, Svédország) pedig növelték a termelésüket, hogy a kvótamegállapításkor előnyösebb helyzetbe kerüljenek A tejtermékekből az EU a világ vezető exportőre, az EU-t követi Óceánia és Észak-Amerika. A nyugateurópai termelési támogatások visszafogásával az olcsóbban termelő

ÚjZéland és Ausztrália világkereskedelmi szerepe megnőtt Törekvés van az EU-ban arra, hogy a túlontúl felhalmozódott készleteket (főként vajat) a belső felhasználásban (sütőipar, édesipar) értékesítsék, ezt támogatással is elősegítik. 7. táblázat A világ húsimportjának néhány jellemző adata. Vágott test (millió tonna), belsőségek és a vágáskor eltávolított zsiradék nélkül (FAO. 1995 nyomány) 1989-91 AZ IMPORTFORGALOM ÖSSZESEN* 9,54 Ezen belül a fejlődő országok részese3,30 dése a fejlett országok részesedése 6,24 MARHAHÚS IMPORTFORGALMA 4,46 Ezen belül a fejlődő országok részese1,34 dése a fejlett országok részesedése 3,11 JUH- ÉS KECSKEHÚS IMPORT0,74 FORGALMA Ezen belül a fejlődő országok részese0,27 dése a fejlett országok részesedése 0,47 SERTÉSHÚS IMPORTFORGALMA 1,75 Ezen belül a fejlődő országok részese0,36 Összefoglaló elemzés 1994 11,39 4,40 Különbség + 1,85 + 1,10 6,99 4,75 1,59 +

0,75 + 0,29 + 0,25 3,16 0,70 + 0,05 – 0,04 0,29 + 0,02 0,40 2,04 0,42 – 0,07 + 0,29 + 0,06 13 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba dése a fejlett országok részesedése 1,39 BAROMFIHÚS IMPORTFORGALMA 1,87 Ezen belül a fejlődő országok részese1,06 dése a fejlett országok részesedése 0,82 *az EU belső forgalma nélkül 1,62 3,24 1,88 + 0,23 + 1,37 + 0,82 1,36 + 0,54 Egészében véve az EU mezőgazdasága egy élénkülő világgazdaságban helyezkedik el, újonnan megjelent mezőgazdasági exportőrök között, akik helyzetüket jól ki tudják aknázni (FAO 1995). Az EU-nak saját belpiacain is világméretű versenyben kell helytállnia. A világ 10 legnagyobb kereskedelmi vállalata közül kilenc japán, egy amerikai. Egyetlen ilyen méretű nagykereskedelmi vállalat sem kerül ki az EU országaiból. A Közösségben fölerősödött a kereskedelmi cégek együttműködése, ez azonban nem jelenti, hogy egyöntetű gazdasági térség

alakult volna ki. Jellemző, hogy valamennyi OECD ország bruttó hazai termékének 60%-át a három nagy tengeri kikötő, Bristol, Genova és Hamburg által meghatározott háromszögben állítják elő. A jövőben is egyaránt fognak hatni egyesülés és elkülönülés irányába ható tényezők. Szinte valamennyi tagállamban kialakult olyan szervezet, melynek célja, hogy aktív állami segítséget nyújtson a nemzeti élelmiszeripar értékesítő tevékenységéhez. (Németországban pl a CMA, Franciaországban a SOPEXA, Nagy-Britanniában a terméktanácsok vállalják ezt a szerepet.) Igyekeznek a belső piacon a fogyasztó igényeihez alkalmazkodni, ezek az igények a népesség szerkezetével változtak. Az EU-n belül az élelmiszerfogyasztás mennyiségi növekedésére számítani nem lehet, sőt a minőségi követelmények is szigorodnak Az élelmiszer egyre inkább bizalmi cikké válik (HAJDU és LAKNER 1995) Erre a piacra a közép- és kelet-európai államok

exportjának 55%-a irányul (ANON 1994/2); ez a piac tőlünk vár alkalmazkodást a minőség tekintetében (BIACS 1991) Összefoglaló elemzés 14 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba V. A fogyasztói igények alakulása 1. A minőség fogalma A minőség újszerű megítélése A legtöbb ipari, kereskedelmi szervezet abból a célból állít elő terméket, hogy a fogyasztói igényeket kielégítse. A követelményeket műszaki előírásokba építik be, amelyek azonban hiányosak lehetnek (MSZ-EN 29000:1991) A hiányok kiküszöbölésére szolgálnak a szabványok, maga a szabványosítási folyamat is szabványosítva van (MSZ 271:1993) Szabványosított a „minőség” fogalom. Míg a Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (International Organization for Standardization, ISO) pontot nem tett az „ISO 9000-es” (1993) szabványsorozat megalkotásával egy állandóan fellángoló vita végére, addig a minőség is vitatott volt (MACFIE 1993). A Magyar

Szabványügyi Hivatal a jövőben Magyar Szabványügyi Testület tagja az ISO-nak és Magyarország az ISO 9000-est elfogadó Európai Szabványosítási Bizottságnak (Comité Européen de Normalization, CEN). Így Magyarország átvette és alkalmazza a CEN kidolgozta szabványokat, természetesen a minőségre vonatkozó szabványt is. Minőség a termék vagy szolgáltatás olyan tulajdonságainak és jellemzőinek összessége, amelyek hatással vannak a terméknek vagy szolgáltatásnak arra a képességére, hogy kifejezett vagy elvárható igényeket kielégítsen. A meghatározás nem összehasonlító értelmű, vagyis nem valamely célra való alkalmasság kifejezésére szolgál (MSZ 18995:1989) Az ISO 9000-es szabványsorozathoz hasonló a magyar 29000-es (MSZ-EN 29000, 29001, 29002, 29003 és 29004). Egyes irodalmi források a minőséget összehasonlító értelemben használják, s csak egyes kiemelt elemeit veszik figyelembe. Ehhez rendszerint magyarázat válik

szükségessé, de végső soron az eredeti meghatározáshoz kell visszatérni. A fogyasztó is hajlik arra, hogy a minőséget a szabványban külön meghatározott fokozattal azonosítsa, amely voltaképpen a termék funkcionális tulajdonságait értékeli (MSZ 18995:1989) Szükség van a szabványokban feltüntetett fogalmak meghatározására is, mert azok nem mindig felelnek meg a szótárakban közölt jelentéseknek. Néhány fogalmat röviden értelmezünk a továbbiakban A minőségbiztosítás (quality assurance) a termelési folyamat átfogó szemmel tartását is jelenti; ennél magasabb, az igények felmérését is magába foglaló Összefoglaló elemzés 15 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba módja a minőségvezérlés (quality management). A minőségszabályozás (quality control) a minőségi követelmények érdekében alkalmazott operatív eljárásokra és tevékenységekre terjed ki. A minőségügyi felülvizsgálat (quality audit) nem azonos

az egyszeri termékvizsgálattal, hanem rendszeres és független vizsgálatsor annak meghatározására, hogy a minőségügyi tevékenységek megfelelnek-e a tervezett intézkedéseknek, ezeket az intézkedéseket hatékonyan bevezették-e, valamint az intézkedések alkalmasak-e a célok elérésére. A minőség-felügyelet (quality surveillance) folyamatos figyelés és a nyert eredmények állandó összehasonlítása az előírásokkal. A minőségellenőrzés (inspection) egy, vagy több jellemző tulajdonság mérése az előírásokkal való összehasonlítás céljából. Az előírás (specification), megszabja a követelményeket, amelyeket a terméknek, vagy szolgáltatásnak ki kell elégítenie (MSZ 18995:1989). A modern felfogás szerint a szállítónak nem elszigetelt minőséget, hanem minőségügyi rendszert kell megvalósítania. A rendszer a minőségvezérlés megvalósításához szükséges szervezeti felépítés (struktúra), feladatkörök, eljárások,

folyamatok összessége (MSZ EN 29000). Foglalkoznak a szabványok az elvárások teljesítésének feltételeivel, beleértve a statisztikai módszerek alkalmazását is. A cél mindig az, hogy a nemmegfelelőséget kiküszöböljék Külön kihívás az európai egységes piac kialakulása az oda szállító termelők részére. Az EU piaci nyomásgyakorlás révén jelentős minőségbefolyásoló tényezővé vált, mind saját szállítói, mind a velük versengő külföldiek számára. A kereskedelem egyre nemzetközibbé válik A legtöbb szállítónak észre kell vennie, hogy versenytársai nem saját hazájában, hanem külföldön vannak. Ilyen körülmények közt a gyártást és forgalmazást átfogó szemléletben kell fejleszteni, tudomásul véve, hogy a minőség a siker fontos tényezője (GARCIA és MORA 1993). A minőségbiztosítási rendszer (Quality Assurance System) bevezetése és a vonatkozó szabályok szerinti nyilvántartása külön értéknövelő

tényező. Az ISO 9000-est 1993-ig több mint 50 ország fogadta el nemzeti szabványként. Előírásai azonban közvetlenül nem másolhatók, alakításukra van szükség. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy az ISO 9000 nem cél, hanem eszköz a túlélésre. Az alkalmazás kulcsfigurája a jól képzett, kellően érdekelt munkacsoportban (team) dolgozó szakember (BIACS, VÁRADI és SZABÓ 1993) Az alkalmazást az teszi lehetővé, hogy az előírásokban nem adott minőségbiztosító rendszerek, hanem a velük szemben támasztott követelmények szerepelnek (CHRISTELSOHN 1993). Az alkalmazás során néha bizonyos szellemi Összefoglaló elemzés 16 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba ellenállást is le kell győzni. Norvégiában 7 élelmiszergyártó cégnek van ISO tanúsítványa arról, hogy a minőségbiztosításuk az előírásoknak megfelel. Nehéz volt elérni, hogy ne a terméket ellenőrizzék csupán, hanem a termelési rendszer

kézbentartásával szabályozott körülményeket (termelési feltételeket) teremtsenek. Néhány szerző (JARMUND 1993, RAUTENBERG 1993) az ISO 9000 bevezetésénél a legnagyobb problémának az egyedi alkalmazást tartja. Az élelmiszeriparban külön gond az azonosulás a szabvány elveivel, mert az ágazat egyes eljárásaira vonatkozó leírás nincs. A bevezetés során tudomásul kell venni, hogy az nem pusztán a vizsgálati kézikönyv és utasítás elkészítéséből áll, hanem hozzátartozik a gyakorlati üzemvezetési elvek megvalósítása és a munkatársak nevelése (TRETZEL 1993). Fontos a belső ellenőrzés, de a munkacsoport tagjainak nem szabad a hibakeresésnél megállniuk, együtt kell működniük saját munkatársaikkal és a cég szállítóival (DE LEEUW 1993). Külön fejezete a minőségbiztosításnak a HACCP mozaikszó (Hazard Analysis and Critical Control Points) által jelzett kockázat-elemzési rendszer. A HACCP nem szabvány, de a nagyobb

független nemzetközi akkreditációs szervezetek következetesen ajánlják bevezetését, az ISO-tanúsítvány megszerzésével együtt. A HACCP célja a kockázati tényezők felderítése és elhárítása Bevezetésekor a következő lépéseket kell megtenni: Meg kell nyerni a vezetőség elkötelezettségét a rendszer iránt; jegyzéket kell készíteni a gyártás minden lépéséről, beleértve a kockázati tényezőket; kiválasztani azokat a pontokat, melyek ellenőrzése a hibák elkerüléséhez szükséges. Ezen az alapon meghatározhatók az intézkedések céljai és módjai; az egész tevékenységet figyelő és dokumentációs rendszer egészíti ki. Magának a HACCP-nek a hatékonyságát szintén ellenőrizni kell (SEBŐK 1993, KIRBY 1993). Érinti a HACCP bevezetése a mezőgazdaságot, mint az élelmiszeripar beszállítóját. Az ISO 9001/2 szabvány (ISO 1993) szerint a nyersanyagot (pl húst vagy akár élő állatot) olyan termelőtől kell beszerezni,

akit a megszabott követelményrendszer alapján választottak ki. A nyersanyagot vásárló intézmény célja nem a visszautasítás, hanem a nyersanyag-előállítás beillesztése a gyártási folyamatba, a megvalósított együttműködés révén (DE LEEUW 1993). Az EU-piacra szállító magyar vállalatok gyakorlati tapasztalata, hogy szívesen vásárolnak ISO-tanúsítvánnyal rendelkező, vagy olyan magyar cégektől, melyek független, nemzetközileg elismert laboratóriumokkal tanúsíttatják termékeik minőségét (BIACS et al. 1993, MÉSZÁROS 1995, NAT 1995) Összefoglaló elemzés 17 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba Az ISO-tanúsítvány megszerzéséhez szükséges feltételek megteremtése költségekkel jár. A BÁCSHÚS Rt számára az ISO 9001 bevezetése felkészüléskor 8,2 millió, tanúsításkor 2 millió forintba került. A megvalósított minőségpolitikát a piac egyre növekvő kereslettel méltányolta (ANON 1994/3) 2. A fogyasztó

igénye a minőséggel szemben Ma a fejlett országok fogyasztói megengedhetik maguknak, hogy pontosan a kívánt árut vegyék meg, állandó jó minőségben. Ennek híján a forgalmazó elveszti vásárlóit (BATTAGLIA 1993). Sokan fogyasztanak pl az USA-ban nem-vallási okokból kóser élelmiszert, mert biztosak lehetnek abban hogy az így készült áru előállításának minden egyes szakasza ellenőrzött, s a minőség megbízható (TAKEDA 1995). Egy felmérés szerint a német háziasszonyoknál vásárláskor az első fontos szempont a minőség (KRATOCHWILL 1995) Ugyanakkor a fogyasztói értékítélet nem fedi mindig a cégek által megadott leírásokat (specifikációkat). Az utóbbiak sok esetben összetételi határértékeket, vagy gyártási eljárásokat tüntetnek fel Az ellenőrző hatóságok az élelmiszer megbízhatóságára, megfelelő összetételére, ill a pontos címkézésére helyezik a hangsúlyt Ezek fontosak, de a fogyasztói kívánságokat

szintén nem mindig tartalmazzák. A vásárló a minőséget rendszerint külső megjelenés alapján (pl. küllem, szag, tapintás) ítéli meg, ezt az ítéletet az érzékszervi bírálóbizottságok („panelek”) segítségével lehet bár igen nehézkesen nyomon követni. A külső megjelenés alapján vásárolt áru a felhasználás során vagy kielégíti a vevő előzetes elvárásait, vagy nem. Utóbbi esetben a fogyasztó vagy hozzáigazítja igényét a termék tulajdonságaihoz, vagy rosszalló ítéletet alkot, rosszabbat, mintha előzetes várakozása nem lett volna (MACFIE 1993). SEBŐK (1993) szerint a fogyasztó a következőkön keresztül érzékeli a minőséget: élelmiszer-megbízhatóság és higiénia, érzékszervi tulajdonságok, fizikai és táplálkozási jellemzők, általában: a pénzért nyújtott érték. Nyugati vásárlóink az élelmiszer megbízhatóságát illetően az ISO-tanúsítvánnyal szemben előnyben részesítették a HACCP rendszert

Szerepet játszik az igények kialakulásában a társadalom szerkezeti átalakulása. Az EU polgárok körében nőtt az idősebb korosztály aránya Ez a réteg viszonylag többet költ élelmiszerre és hajlandó a jobb minőségre áldozni. Nőtt a családi otthonon kívül munkát vállaló nők aránya, ezzel a gyorsan elkészíthető élelmiszerek népszerűsége. Gyarapodott az egy- vagy kétszemélyes háztartások száma, ezzel a kisebb adagban csomagolt élelmiszerek iránti kereslet. Divattá vált a mozgás, a sport, ezzel olyan élelmiszerek népszerűsödtek, melyek összetétele és csomagolása megfelel a sportoló ember igényeinek. A bevándorlók és a vendégmunkások gyakran a hazájukban Összefoglaló elemzés 18 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba megszokott étrendhez ragaszkodnak (HAJDU és LAKNER 1995). A szupermarketek és a diszkont áruházak fokozódó térnyerése az előrecsomagolt áru iránti keresletet növelte meg. Az

előrecsomagolás mellett a feldolgozott (félkész vagy előfőzött) élelmiszer is népszerű Ez egyaránt érvényes Németországra, Angliára és Franciaországra, míg az olaszok konzervatívabbak (A közlemény főként a feldolgozott hússal foglalkozik) (ANON. 1994/4) Az egészséges táplálkozás tudatosulása az ún. organikus (vagy bio-) termékek vásárlásában is megnyilvánul A biogazdálkodás a környezeti tényezők figyelembevételével zajlik. A mezőgazdasági üzemet, mint a természet részét fogja fel, s annak folyamataihoz kíván alkalmazkodni. Az organikus, vagy biogazdálkodás igyekszik kiküszöbölni a természetidegen anyagokat, termeléstől a csomagolásig. Az állattartást szintén az állatok természetes igényeihez kívánják igazítani Az EU támogatja a biogazdálkodást (többek közt propagandaanyaggal) Európában több mint 15 000 biofarmot tartanak számon (ANON. 1995/3, SÁRKÖZY és SELÉNDY 1995) A német fogyasztók érzékenyek a

biotermékekben rejlő lehetőségekre és minőségre: 1984 és 1994 közt az organikus termékeket nem vásárló fogyasztók aránya 72%-ról 25%-ra csökkent. A vásárláskor a választás fő oka egészségi szempont volt (a megkérdezettek 58%-a körében). Az adatgyűjtők főként a nyugatnémet közönség magatartását vették figyelembe; a keleti tartományok lakóinak csak 31%-a vásárolt organikus terméket (ANON. 1995/4) Ugyanakkor a német fogyasztónak az élelmiszerfertőzésekkel szembeni közömbösségéről is van híradás (JUNGE 1994) Dániában egy társaság organikus tej termelésére szakosodott. A cég tejtermelő gazdákkal szerződik A jelenleg forgalmazott mennyiség 30 millió liter (ANON. 1995/5) Ezt a tejet még a dél-európai államok közönsége is szívesen vásárolja, mert Dániát kevésbé szennyezett területnek tartják. Ezzel szemben a brit közönség "érdeklődő, de nem vásárol". A tejtermékek fogyasztása

Franciaországban is növekszik (ANON. 1995/6) A zsiradékfogyasztást csökkentik (BOLOH 1990). Az angol közönség értékítéletét általában is tükrözi egy tojásvásárlási szokásokat tisztázó felmérés. A vásárló által a beszerzéskor figyelembe vett tényezők: a tojástermelés módja (tehát, hogy az áru ketreces tartásból, mélyalommal, vagy ülőrúddal kiképezett istállózásból, ill hagyományos szabadtartásból származik-e), a frissességre vonatkozó jelzés (a tojásrakás és csomagolás időpontjának feltüntetése), végül az ár. Az egyes személyek értékítéletét nagyban befolyásolja a társadalmi rétegeződés (NESS és GERHARDY 1994). Befolyásolja a fogyasztói magatartást ezenkívül az (esetenként negatív) propaganda, valamint (pl. Ausztriában) a konzervativizmus Az előbbire jellemző Összefoglaló elemzés 19 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba egy (bár nem európai, hanem kanadai) tejipari szakértő

összefoglaló véleménye: „ha a rémhírterjesztők sikeresek lesznek, rábeszélhetik a fogyasztókat, hogy szüntessék be a tejivást”. Bizonyos tartózkodás van a különböző „hozamfokozó” anyagok használatával szemben, de vannak egészen képtelen megnyilvánulások is. Egy asszony nyilatkozata szerint „ő nem iszik tejet, mert abban a balzsamozáskor használt folyadék van”. Kevésbé félretájékoztatott vásárlók csak a választás lehetőségére tartanak igényt, maguk akarják eldönteni, hogy milyen tartásban termelő tehenektől (hormonkezelés, ill. a kezelés elhagyása) származó tejet kívánnak vásárolni (MELLOR 1995/a, 1995/b). Svédországban egyes honi termékek iránt kifejezett bizalmatlanság tapasztalható. Ennek oka többek közt az északi államokban az utóbbi időben elharapódzott szalmonellózis (STEINERT 1995) Az osztrák piac meghódítását az Európai Unió szakemberei „nem könnyű”nek ítélik, az osztrák

fogyasztó konzervativizmusa miatt. A fogyasztónak fenntartása lévén a „tömegtermelésből származó” élelmiszerek ellen, a kereskedelem ehhez alkalmazkodik. Csaknem minden neves kereskedelmi lánc kizárólag osztrák húst hajlandó vásárolni. A következmény legalábbis német vélemények szerint, hogy a már elavult és drágán termelő osztrák agrárszerkezet továbbra is fennmarad. Sokat tehet a TV-reklám (GILLES 1995) A fogyasztói érdekvédelmi csoportok működése Nyugaton hatékony, lépéseket tudnak tenni a legmagasabb szinteken (megfelelő EU szervezetek, Codex Alimentarius stb.) is Összefoglaló elemzés 20 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba VI. Élő állatokkal és az állati eredetű termékekkel szemben támasztott minőségi követelmények A fogyasztó igényeit és érdekeit megjelenítő követelményekről való tájékozódás során az irányelveken, törvényeken és szabványokon (tehát a kötelező előírásokon)

kívül áttekintésre érdemesek a FAO vonatkozó felmérései és ajánlásai, valamint a témával foglalkozó szakirodalom. A törvényes rendelkezések az EU jogegyeztetése folytán az összes tagállamra kötelezők; ám az EU-törvények mellett (vagy rájuk épülve) helyi szabályozások is életbe léptek. Az EU jogszabályokat egy magyar szerkesztőbizottság (JAKAB et al. 1993) összegyűjtve kiadta A gyűjtés 1993-al zárult, a jogegyeztetés az egyes államok közt, valamint a rendelkezések korszerűsítése állandó folyamat. (Ez a folyamat a jelen összefoglaló készítése alatt és után is tart A további tájékozódás nem nélkülözhető, a rendelkezések az EU hivatalos lapjában nyomon követhetők. A jelen munkában a lehetőséghez képest bőséges helyet kaptak az EU rendelkezései. A tizenöt tagállam összes törvényei és szabályai nyílván nem szerepelhetnek, ezekre mintául a Németországban érvényes követelményeket közöljük. A

megoldást részben a német piac igényessége indokolja, részben az, hogy Németország egyik legnagyobb kereskedelmi partnerünk A FAO felmérések és ajánlások nemzetközileg elismert szakemberek közreműködésével készülnek. Kötelező erejük ugyan nincs, de vitás esetekben, információ, vagy érvényes rendelkezés híján előszeretettel fogadják el őket tárgyalási alapként. A szakirodalmi tájékozódást indokolja, hogy abban a még meg nem oldott, de felmerült és esetleg problémát okozó témákról találhatók beszámolók. A közösségi beavatkozást (tiltást, szabványosítást stb) igénylő kérdések az irodalomban jelennek meg először Ekkora, a törvényes rendelkezéseket, FAO ajánlásokat, irodalmi beszámolókat magában foglaló terület kimerítő ismertetése szétfeszítené a témadokumentáció kereteit. Ezért csak irányzatokat mutatunk be, hogy az érdeklődő szakember számára kiindulási pontokkal szolgáljanak. 1. Élő

állatok (szarvasmarha, juh, kecske, sertés, baromfi, csiga, hal) Összefoglaló elemzés 21 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba Az élő állatokra vonatkozó EU szabályozás elsősorban a tenyésztés összehangolására, állategészségügyi és állatvédelmi kérdésekre terjed ki. Az Unión belüli egységesítésen kívül külön foglalkoznak azokkal a feltételekkel, melyek mellett harmadik országgal kereskedelmi kapcsolatba lépnek. Tenyésztési és törzskönyvezési irányelvek és határozatok: Szarvasmarhára: Törzskönyvezés; fajtatiszta tenyészmarha tenyésztési igazolványa; fajtatiszta tenyészmarhák teljesítmény- és tenyészérték vizsgálatának módszerei; a mélyhűtött szarvasmarha-sperma Közösségen belüli kereskedelmi forgalmával és behozatalával kapcsolatos követelmények; határozat a mélyhűtött szarvasmarha-spermának a tagállamokba való behozatalára engedélyezett harmadik országok jegyzékéről. Sertésre:

Irányelvek a tenyészsertések tenyésztési szabályairól; fajtatiszta tenyészsertések törzskönyvezését végző tenyésztő szövetségek és szervezetek engedélyezésének feltételeiről; a fajtatiszta tenyészsertés, valamint spermája, petesejtje és embriója igazolásáról; az előbbiekhez hasonló megfogalmazású rendelkezések hibridsertésre; teljesítményvizsgálatok mindkét sertéskategóriára, a tenyésztés engedélyezése. Juhra és kecskére: Irányelvek a fajtatiszta tenyészjuhokról és tenyészkecskékről, törzskönyvezésükről, teljesítményvizsgálatukról, a tenyésztésbevétel engedélyezéséről, a sperma, petesejt és embrió tenyésztési igazolásáról. A rendelkezések átnyúlnak az állategészségügy területére is, az egyes feltételek (pl. a termékenyítő állomások működésének ismérvei) tárgyi leírásokat is tartalmaznak (JAKAB 1993/2). Baromfiról az állatvédelem területén van intézkedés, az élő hallal a

tengeri halászat szempontjából foglalkoznak. A csiga ugyan nem gazdasági haszonállat, de exportcikk. EU szabályozás rá vonatkozóan a már említett gyűjteményben nincs, de az importáló országok (elsősorban Francia- és Olaszország) állítanak fel követelményeket. Ezek közül fontos a méret (a csigaház nyílásának átmérője) és a valódiság A túlzott gyűjtés következtében lecsökkent állományt Európában csigakertekben próbálják tenyészteni, de az ágazat még nem teljesen kiforrott és sok kockázatot rejt. Ehelyett egyes vállalkozások próbálkoztak azzal, hogy az európai éti csi- Összefoglaló elemzés 22 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba ga héjába (a különben ehető) trópusi óriás Achatina-fajta húsát töltsék, a francia csigatenyésztőknek okozva gondot (BOLOH 1990, GAISFORD 1989). Szigorúak az állategészségügyi követelmények. Megjelennek nemcsak pusztán az állatorvoslás és megelőzés területén,

hanem az élelmiszerhigiéniát érintve, a feldolgozási és szállítási-tárolási feltételeket is megszabják. Magyarország szempontjából jelentős, hogy 1996-tól életbe lép az ún. egyenérték-megegyezés (equivalency agreement) az állat- és növény-egészségügyi kérdésekben. A megegyezés szerint mindkét fél kölcsönös elismerésben részesíti a fennálló állategészségügyi és növény-egészségügyi rendszereket A megegyezés hatálya alá tartozó termékeket és betegségeket három csoportba sorolják, a megegyezés életbelépésének időpontja mindhárom csoportra más. Ezzel a felek az EU-ba irányuló magyar kivitel kétharmadát (élő állat, sertéshús, marhahús, baromfihús, gabona és tejtermékek a fontosabb exportcikkek) lefedték (ANON. 1995/8) Az EU állategészségügyi követelményeiben is megjelenik a belső piac egységesítésére való törekvés. Az egyes tagállamok között együttműködés szükséges Szabályozzák a

Közösségen belüli kereskedelem állategészségügyi ellenőrzését Felsorolják azokat a betegségeket, amelyeknél kötelező a szükségállapot elrendelése: – ragadós száj- és körömfájás, – klasszikus sertéspestis, – afrikai sertéspestis, – sertések hólyagos betegsége (SVD), – baromfipestis, – keleti marhavész, – kiskérődzők pestise, – fertőző hólyagos szájgyulladás (VS), – kéknyelv betegség (blue tongue), – afrikai lópestis, – lovak járványos agy- és gerincvelő gyulladása, – fertőző sertésbénulás, – madárinfluenza (klasszikus baromfipestis), – juh- és kecskehimlő, – bőrcsomósodáskór, – riftvölgyi láz, – szarvasmarhák ragadós tüdőlobja. Rendelkeznek a gümőkór, brucellózis és leukózis ellen foganatosított intézkedések végrehajtásáról, száj- és körömfájás ellen hozott intézkedések bevezetéséről. Összefoglaló elemzés 23 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba

Biztosítják a rendelkezések végrehajtásának feltételeit, így intézkedés van a költségekről, a felállítandó intézményekről (pl. ellenőrző állomások laboratóriumairól), ill a már működő ellenőrző állomásokról (JAKAB 1993/4) Egy holland kezdeményezés az állategészségügyet és élelmiszerhigiéniát öszszefüggő fogalmakként kezeli, gyakorlati megoldásban. Az összefüggés az "integrált" húsvizsgálat bevezetésekor valósult meg Ennek keretében a gazdasági állatot jövendő vágóállatnak tekintik és célul tűzik ki a gazdaság, a vágóhíd és az állategészségügyi szolgálat közötti rendszeres és kölcsönös viszszacsatolásos (feed-back) információcserét Az integrált húsvizsgálat kialakítása nem egyszerű feladat: a korszerű elvek alapján működő IPP (integrált sertéstermelési projekt) bevezetése és megvalósítása Hollandiában 10 évet vett igénybe (SZÁZADOS 1995). 2. Nyers húsok (marhahús,

sertéshús, juhhús, kecskehús, baromfihús, halhús, vadhús) és húskészítmények A Közösségbe irányuló nyershús-export engedélyezés érdekében a harmadik országban lévő üzemeknek meg kell felelniük azon általános és különleges követelményeknek, amelyeket a 72/462 (EGK) számú irányelv megállapít. Magyarország benyújtotta azoknak az üzemeknek a jegyzékét, amelyek jogosultak nyers húst a Közösségbe exportálni. Ezt a határozatot ismételten felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani (JAKAB 1993/5). Az EU szabályzat megkülönbözteti a húst és a hústerméket. Eszerint a hústermék olyan termék, amelyet húsból, vagy hús felhasználásával állítottak elő, és olyan kezelés alá vontak, amely után a termék a vágási felületen már nem rendelkezik a nyers hús jellemzőivel (JAKAB 1993/6). Ugyanakkor a fogyasztó által friss hús gyanánt vásárolt áru már elsődleges feldolgozáson, érlelésen és

hűtőtároláson esett át. A modern húsüzemek saját vágóhíddal rendelkeznek, így saját, átfogó technológiájukkal állítják elő mind a friss tőkehúst, mind a hústermékeket (LŐRINCZ és LENCSEPETI 1973). Az EU területén a fogyasztó védelmére a hús és egyéb állati eredetű élelmiszerek kezelésével és feldolgozásával foglalkozó üzemek szigorú higiéniai előírásoknak vannak alávetve. Általános feltételeket szabtak ki állati eredetű élelmiszereket előállító üzemek engedélyezésére és higiéniai szabályozására; külön feltételek vonatkoznak a húsüzemekre (engedélyezés, higiéniai szabályozás, nyersanyagra és gyártásellenőrzésre vonatkozó követelmények, burkolás, csomagolás, fogyaszthatósági jelzés, tárolás és szállítás szabályai). Különleges feltételek érvényesek a légmentesen lezárt tartályokba kerülő pasztörizált, vagy sterilizált termékekre, valamint a húst tartalmazó készételekre

Összefoglaló elemzés 24 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba Szabályozás készült a kiolvasztott zsírra, ill. a melléktermékekre (zsigerek stb.) is (JAKAB 1993/6, 1993/7) A Közösségen belüli forgalmazás összehangolása érdekében a nyers húsokra egységes minőségi osztályozást állapítanak meg. Ilyen egységes minőségi osztály szolgál a sertés- és marhahús, valamint a juh- és kecskehús ármegállapításának alapjául (JAKAB 1993/7, 1993/8) A baromfihúst minőség és kiszerelés szerint A és B osztályba sorolják Értékesítésére külön szabályozást dolgoztak ki (JAKAB 1993/9). A továbbiakban a német importrendelkezések néhány jellegzetessége alapján kép alkotható az EU szabályozás („irányelvek”) gyakorlati átültetéséről, ill. néhány olyan helyi követelményről (pl. a vaddal és a vadhús készítményekkel szemben, a hallal és halhús készítményekkel szemben), melyeket jelesül az importáló ország

(ezúttal Németország) támaszt. Csak olyan, elsődleges és másodlagos (tehát tovább) feldolgozó üzemből fogadnak árut, mely az exportáló ország hatósági állatorvosainak felügyelete alá tartozik. Az üzemnek bizonyítania kell, hogy működése az EU-követelményeknek megfelel, s bele kell egyeznie abba, hogy az EU szakemberei tetszés szerinti időpontban helyi ellenőrzést hajtsanak végre. Követelmény a fogyasztási alkalmassági bizonyítvány és az egészségügyi bizonyítvány Az exportvágóhidakról a húst (a fagyasztottat is) a vágóállat következő darabjainak, ill részeinek formájában lehet importálni: 1. 2. 3. 4. juh és kecske egészben, félbevágott sertés, marha és egypatájú, negyed marha és egypatájú, egész marhanyelv, -szív, -máj és -vese, ugyanazok sertésből és bárányból, egész marhafarok, összefüggő belsőségek (nyelv, szív, tüdő, máj) egész csülök és sertésfej. A vágott állatot a hatóságilag

engedélyezett exportüzemek darabolhatják, a 100 g minimális tömegig terjedő kisebb húsrészek előállításához és exportálásához külön engedélyt kell kérni (engedély finomdarabolásra). Külön tiltó rendelkezések vonatkoznak a korcs, beteg, vagy feltehetően gyógyszermaradványokat tartalmazó húsú állatokra, valamint egyes vágóhídi hulladékokra. Friss (vadászaton elejtett) szőrmés vad csak akkor exportálható Németországba, ha azt elismert vadexportáló üzemben nyúzták meg és a húst hatósági állatorvos megvizsgálta. Rendelkezés van a nagyobb és kisebb tömegű darabolásról. (Ennek keretében szabályozzák a vad- és házinyúl exportimportját is) Rendelkeznek a finomdarabolásról A vágott szőrmés vad húsát darabolva úgy kell feliratozni, hogy származása egyedileg is megállapítható legyen. Vadtisztítási hulladékot (pl csontról leválasztott hús), beteg vagy el- Összefoglaló elemzés 25 Mezőgazdaságunk útja

az Európai Unióba hullott állatok húsát és egyes állatfajokat (pl. borz, macska stb) Németországba exportálni tilos A felszólamlások egyik leggyakoribb kiváltó oka, hogy friss hús, vagy a nem tökéletesen tartósított hústermék kívánatos hőmérsékletét szállítás során nem tartják be. A nem fagyasztott, valamint a fagyasztott, könnyen romló húsárunál a kötelező hőmérséklet felső határa: 1. 2. 3. 4. 5. friss vágási melléktermékek + 3 °C vadnyúl és házinyúl friss húsa + 4 °C az 1. és 2 pontban meg nem nevezett friss hús + 7 °C nyers, fagyasztott vágási melléktermék és fagyasztott vadhús – 12 °C nyers fagyasztott hús, amelyet az 1. és 2 pontban nem soroltak fel – 10 °C 6. mélyhűtött hús és egyéb mélyhűtött hústermék – 18 °C 7. romlandó, elkészített hús, amelynek csomagolásán a termékhez tartozó legmagasabb hőmérsékletet feltüntették + 7 °C Olyan több napig úton lévő hűtött

szállítmányoknál, melyek romlandó húst tartalmaznak, a hőmérséklet – 1 °C-tól legföljebb + 2 °C-ig terjedhet. A szárnyasok közül a szabályozás elsősorban csirke, pulyka, gyöngytyúk, kacsa és liba friss húsára, illetve az ezekből előállított húskészítményekre vonatkozik, amennyiben ezeket háziállatokként tartották. A bontásra és feldolgozásra vonatkozó higiéniai rendelkezések általában az egyéb húsfélékre érvényben lévőkhöz hasonlók, a szállítási és raktározási hőmérsékletekre az alábbi maximumokat írják elő: 1. 2. 3. 4. 5. 6. Szárnyas hús, nyers, mélyhűtött – 18 °C Vágási melléktermékek (belsőség, nyers, fagyasztott) – 12 °C Szárnyas hús, nyers, fagyasztott – 12 °C Friss vágási melléktermék (belsőség) + 3 °C Szárnyas húsból készült termékek (gyorsan romlandó) + 6 °C Friss szárnyas hús + 4 °C Hűtött szárnyashús-készítmény több napig tartó szállításakor – 1

°C-tól legföljebb + 2 °C-ig terjedhet a hőmérséklet. Célszerű, ha a félkész termékekről az exportőr és importőr előzetesen megállapodik, pl. a megmunkálásról, csomagolásról stb A hal és halkészítményeket az idézett forrás megjelenésének időpontjában (1992) az általános hatósági élelmiszervizsgálat szabályai szerint ellenőrizték. Hangsúlyosak a tengeri halak importjára vonatkozó előírások (JAKAB 1993/3), de ugyanezek közül sok az édesvízi halakra is vonatkoztatható. Vizsgálják, hogy az importált termék nem veszélyezteti-e a fogyasztó egészsé- Összefoglaló elemzés 26 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba gét, nem romlott, hamisított, vagy félrevezetően feliratozott-e? Elő van írva a hűtés (a kifogott halat max. + 2 °C-on, vagy olvadó jégben azonnal le kell hűteni) A parazitákat, pl fonalférgeket tartalmazó részeket a halból el kell távolítani A hisztamin-tartalom sem a halban, sem a

halkészítményekben nem haladhatja meg a 200 ppm értéket. Tilos a vegyi, vagy bakteriális úton fertőződött vizekből származó hal importja Tartósító anyagokból, meghatározott készítményekben a következők engedélyezettek (a felhasználható mennyiség behatárolásával): szorbinsav, benzoesav, parahidroxibenzoesav-etilészter, hangyasav. A csomagolásra néhány különleges, az áru természetéből adódó utasítástól eltekintve a csomagolás általános szabályai vonatkoznak. Végül megjegyzendő, hogy az idézett forrás a szerző által hangsúlyozottan nem teljesnek mondott törvény-felsorolással zárul. Hús és hústermékek Németországba történő importjára vonatkozóan 33, szárnyasra és szárnyashúsra 23, halra és halkészítményekre 12 rendelkezés található a közlemény végén (SCHRÖDER 1992). 3. Tej és tejtermékek A tej és tejtermékek közösségbeli egységes forgalmát és importját rendelkezés szabályozta, ez azonban

az Uruguay-Forduló következtében némileg módosult. A Közösség rendelkezései a tej fogalmát a következőkben határozzák meg: „A tej megnevezés kizárólag a normális tőgyváladék egy vagy több fejés során nyert termékére vonatkozik, minden adalék, vagy elvonás nélkül.” A zsírtartalom szabványosítását, s bizonyos jelzők használatát engedélyezik Ezek a tej típusát, majdani felhasználását, a rajta végrehajtott kezelést, esetleg természetes alkatrészeinek dúsítását tüntethetik fel. A tejtermék csak a tejből nyert termék, miközben az előállításhoz szükséges anyagokat adagolhatnak hozzá, hacsak ezt nem azért teszik, hogy az alkotórészek valamelyikét pótolják, Szabályozza a Közösség a külön a tejre alkalmazható jelöléseket is (JAKAB 1993/11, 1993/12). A minőségbiztosítás tej esetében is az állattartással kezdődik. A nyers tejnek olyan tejtermelő gazdaságokból kell származnia, amelyek az általános

higiéniai szabályokat betartják. A tagállamok gondoskodnak róla, hogy a tejtermelő gazdaságban rendszeres időközökben ellenőrizzék a higiéniai előírások betartását. Az ellenőrzés érdekében általános higiéniai kódexet kell kidolgozni Ez a kódex rögzíti a helyiségek karbantartásának általános feltételeit, általános szabályokat ad meg a fejőállás és fejőedények karbantartására, va- Összefoglaló elemzés 27 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba lamint a tej kezelésére, külön részletezi a fejésre vonatkozó általános higiéniai feltételeket (JAKAB 1993/13). A tej minőségének megtartását és a fogyasztó védelmét egyaránt szolgálja a nem kezelt nyers tej fagypontjának betartására vonatkozó előírás, amivel a vizezést kívánják gátolni (JAKAB 1993/14), ill. a hőkezelt tej kereskedelmében az egészségügyi és állategészségügyi kérdések szabályozása (JAKAB 1993/15). A piac megszilárdítására

vonatkozó egyik rendelkezés az, amely a sajt bizonyos összetevőit célozza meg. Kazein és kazeinátok előállításához ugyanis a lefölözött tejre támogatást állapítottak meg, de a termékeket „a támogatás eredeti céljai közt nem szereplő módokon használták fel”. Ezért olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek biztosítják, hogy a támogatás ne ingassa meg a piac egyensúlyát, és hogy a Közösségből és a Közösségen kívülről származó kazein és kazeinátok ugyanolyan elbánásban részesüljenek. A kazein és kazeinátok, valamint a sajtok jellemzői olyan hasonlóságokat mutatnak, hogy az utóbbi termékek különösen érzékenyek az említett pótlólagos műveletekre. Ezért a kazeinnak és a kazeinátoknak csak a sajtokban való felhasználását kell megfelelőképpen közösségi szintű előírásokkal szabályozni Az idézett rendeletnek megfelelően a kazein és kazeinátok felhasználása a sajtgyártásban engedélyezéshez

kötött (JAKAB 1993/16). A tejtermelés régi mezőgazdasági ágazat, a tej kezelésére és forgalmazására a táplálkozás-élettan és higiénia általános szabályai vonatkoznak. Az irodalom nyomon követi a jogi és műszaki fejlődést. Szolgáljon erre példaként két közlemény Az egyik a tej eredetének állatfajonként (tehén, kecske, juh) történő megkülönböztetésével, az erre irányuló vizsgálatokkal foglalkozik (RINCON, MORENO et al. 1994) A másik egy Ausztriáról szóló beszámoló, mely szerint az osztrák rendelkezés „friss”, továbbá „friss, gyermekek számára alkalmas”, ill. „friss teljes”, végül „teljes” tejet határoz meg A rendelkezés nemcsak az osztrák fogyasztó minőségi igényeit szolgálja ki, hanem egyúttal piacvédelmet is teljesít. Árháború helyett így gátolják azt, hogy a tejtermelő gazdák rovására bizonyos tejféleségek beáramoljanak az EU-ból (ANON 1994/5) Az EU-n belül pontos meghatározások

vonatkoznak a tejtermékekre is. Így „sűrített tej” az a folyékony termék, melyet közvetlenül részleges vízkivonás útján tejből; egészen, vagy részlegesen lefölözött tejből, vagy a termékek keverékéből, akár tejszín, tejpor, esetleg e két termék hozzáadásával állítanak elő. A kémiai összetétel is meg van adva, az összetevők (zsír, víz, szárazanyag stb.) hányada alapján megkülönböztetnek kondenzált tejet, cukormentes kondenzált tejet, kondenzált teljes tejet, s ugyanezeknek cukrozott változatait (JAKAB 1993/40). Összefoglaló elemzés 28 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba Hasonlóképp rögzített a tejpor fogalma. Tejpor a közvetlenül vízkivonás útján tejből, lefölözött tejből, vagy részben lefölözött tejből, tejszínből, vagy e termékek keverékéből előállított szilárd termék, amelynek víztartalma legfeljebb 5 súlyszázadrész. Meghatároznak tejport, teljes tejport, sovány tejport,

részben lefölözött tejport, magas zsírtartalmú tejport (JAKAB 1993/41) A fentiek forrásául szolgáló munka (JAKAB et al. 1993) utal arra, hogy a többi tejtermékre (vaj stb.), ill a tejet tartalmazó termékekre (édességek stb) szintén van minősítő EU-rendelkezés. 4. Tojás és tojástermékek A tojás értékesítési szabályait „rendszeresen szükséges felülvizsgálni azért, hogy jótállást és pontosabb tájékoztatást nyújtsanak a tojás fogyasztójának, különös figyelemmel a kereskedelmi gyakorlat kialakítására”. Világos különbséget kell tenni az emberi fogyasztásra alkalmas, és különösen az erre alkalmatlan törött, vagy keltetett tojás között. „A tojással szembeni minőségi követelményeknek könnyen érthetőknek kell lenniük a fogyasztó számára, és összhangban kell lenniük az elosztás minden szintjén megtett ésszerűsítési törekvésekkel”. „A termelő és fogyasztó érdekében egyaránt elengedhetetlen,

hogy a harmadik országból importált tojás megfeleljen a közösségi szabályoknak.” (JAKAB 1993/17). Közös piacszervezési szempontokból a következő kategóriákat különböztetik meg: – – baromfi tojás héjában, frissen tartósítva, vagy főzve, egyéb tojás héja nélkül, valamint egyéb tojássárgája, frissen, szárítva, gőzben, vagy vízben főzve, formába öntve, fagyasztva, vagy egyéb módon tartósítva, cukor, vagy egyéb édesítőszer hozzáadásával, vagy anélkül (JAKAB 1993/18). Az előbb említett értékesítési szabályok szerint a tojás „héjában lévő tyúktojás” és három minőségi kategóriába tartozik: „A” osztályú vagy friss tojás (ezt tovább súly szerint kell osztályozni), „B” osztályú, vagy másodosztályú, vagy tartósított tojás, „C” osztályú, vagy visszaminősített tojás (melyet egyes élelmiszeripari vállalatoknak szánnak). Külön rendelkezés szabályozza a csomagolást Az árut a

termelőüzemtől (gazdaságtól) kezdve nyomon követik. A minőségi osztályokra alkalmazható jellemzők elfogadásához a következő követelmé- Összefoglaló elemzés 29 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba nyeket veszik figyelembe: A héj külsejét, a fehérje állapotát, a légkamra magasságát, a tojássárgája méretét és rögzítését, a foltoktól és/vagy idegen testektől való mentességet, a csírasejt kialakulását (JAKAB 1993/17). A tojástermékek közül a tojásfehérje kereskedelmét (a tejfehérjével közösen) külön rendelet szabályozza (JAKAB 1993/19). Ugyancsak külön szabályozás alá esnek a tojástermékek előállítása és értékesítése során felmerülő higiéniai és egészségügyi kérdések. Külön védelem illeti az EU-ban előállított termékeket: „Harmadik országban előállított olyan tojástermékeket, amelyeket a Közösségen belül értékesítenek, nem lehet kedvezőbb elbánásban részesíteni,

mint ahogyan ezt az irányelv rögzíti. A harmadik országok üzemeit a közösségi eljárás szerint kell ellenőrizni” A tojástermékeket előállító üzemekre vonatkoznak: – az üzemek általános engedélyezési és működési feltételei; – az engedélyezés különleges feltételei (elegendő tér a tojások és kész tojástermékek elkülönített raktározásához, különböző mosó és fertőtlenítő berendezések stb.); – az üzemek személyzetére, a helyiségekre, a berendezési tárgyakra és munkaeszközökre vonatkozó higiéniai előírások; a nyersanyagra (tojásra) vonatkozó előírások; – a technológiára vonatkozó különleges higiéniai előírások; az elemzésekre vonatkozó előírások; – egészségügyi felügyelet; a termékek tartályokba töltése; tárolás, szállítás, jelölés (JAKAB 1993/20). Újabban felmerült probléma a szalmonellózis, megtárgyalására és a védekezés módjaira külön EU-szimpóziumot tartottak

(HUNTON 1994). Higiéniai kérdések merülhetnek fel, ha a tojás frissességéből veszít, ezekkel a folyamatokkal külön foglalkoztak az olasz kutatók (ROSSI et al. 1995) Franciaországban összefoglaló munka jelent meg a tojásfeldolgozási technológiákról (THAPON és BOURGEOIS 1994). 5. Méz A méz fogalmát a Közösségben szintén meghatározták. Eszerint a méz az az élelmiszer, amelyet mézelő méhek virágnektárból, vagy élő növényi részekből származó, vagy a rajtuk található bizonyos rovarfajok váladékából állítanak elő oly módon, hogy ezeket kiszívják, saját különleges anyagukkal megkötik, átalakítják, a lép sejtjeiben tárolják és érlelik. A méz lehet folyékony, vastagon folyó, vagy kristályos (JAKAB 1993/21) Összefoglaló elemzés 30 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba Származás szerint virágmézet, mézharmatmézet; a nyerés módja szerint lépes mézet, lépdarabokkal keveredett mézet, csurgatott

mézet, pörgetett mézet, sajtolt mézet különböztetnek meg. A méznek lehetőség szerint mentesnek kell lennie az olyan szerves és szervetlen idegen anyagoktól, mint penész, rovarok, rovardarabok, báb- és homokszemek, ha azt mézként iparszerűen hozzák forgalomba, vagy bármilyen, emberi fogyasztásra szánt termékben használják fel. A méz nem mutathat idegen ízt vagy illatot, nem erjedhet, vagy habozhat fel, nem forralható fel annyira, hogy ezáltal természetes enzimjei megsemmisüljenek, vagy jelentősen gyengüljenek, nem tartalmazhat művileg megváltoztatott savassági fokot. Semmilyen esetben sem tartalmazhat bármilyen anyagot oly mennyiségben, hogy veszélyt jelentsen az emberi egészségre. Az ettől kissé eltérő mézet erjedt méz, vagy ipari méz néven lehet forgalmazni Rendelkezés szabályozza a méz csomagolását, tartályait, címkézését, a csalások elleni védekezést. Mellékletben közlik a méz összetételét Eszerint: Látszólagos

redukáló cukortartalom invertcukorként számolva virágméz min. 65% mézharmatméz, tisztán, vagy virágmézkeverékben min. 60% Víztartalom általában max. 21%, mezei méz (csarab, Calluna) és (here, Trifolium sp.) lóhereméz max 23% Látszólagos szacharóztartalom általában max. 5%, mézharmatméz tisztán, vagy virágméz, akácméz és levendulaméz, valamint Banksia menziesii keverékében max. 10% Vízben oldhatatlan anyagok tartalma általában max. 0,1%, sajtolt méz max 0,5%. Ásványianyag-tartalom (por) általában max. 0,6%, mézharmatméz tisztán, vagy virágmézkeverékben max. 1% Szabad savtartalom max. 40 mEq4/kg Diasztázindex és hidroximetil-furfurol (HMF) tartalom meghatározás kezelés és keverék szerint a diasztáz index (kárskála) – általában min. 8% – kevés természetes enzim tartalmú méz (például citrusméz) max. 15 mg/kg HMF tartalommal min. 3% b/ HMF max 40 mg/kg (bizonyos fenntartásokkal) Magyarországon az eddig érvényes

szabványok helyett egy bejegyzett (akkreditált) magánlaboratórium készített követelményrendszert. Export esetében ezenkívül a felvásárlók a kötéseknek megfelelően határozzák meg a minőségi követelményeket (pl. német nyelvterületen 20% akácpollen-tartalmat írnak elő) (ANON. 1995/9) A német mézpiac problémáiról DREHER (1995) közöl összefoglalót. A bel- és külföldi verseny erős, helytállniuk úgy lehet, ha rendkívüli figyelmet szentelnek a fogyasztó igényeinek és szakmai szervezetekbe tömörülnek, melyek a forgalmazás (és reklámozás) terén is segítséget nyújtanak a méhészeknek. Németországban éppen a versenyképesség miatt rend- Összefoglaló elemzés 31 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba kívüli gondot fordítanak a honi termésű mézre, melynek minőségét független magánszervezetek szúrópróbaszerűen is ellenőrzik (DUSTMANN 1995). Mind Magyarországon, mind külföldön gondot jelentenek a

méhészeti termékekben és mézben lévő szermaradványok, melyek az áru minőségét és a fogyasztó egészségét is érintik. A szermaradvány-szennyezés elkerülésével mind hazai, mind külföldi szerzők sokat foglalkoznak (SZALAY 1995, FERNANDEZ-MUINO et al. 1995, KISS 1995, KOVÁCS 1995) 6. Gyapjú A gyapjú nem az élelmiszeripar, hanem egy könnyűipari ágazat, a textilipar nyersanyaga, így a vele szemben támasztott, követelmények típusa is eltér az élelmiszeriparéitól. Az iparnak megfelelő minőség biztosítása az állattenyésztés feladata Az ipar által megkövetelt vizsgálati előírások egyben az általános követelményrendszerre is felvilágosítással szolgálhatnak. A követelmények számszerűsítése a kereskedelem résztvevőinek feladata. Az értékmérők meghatározását rögzítik a hazai szabványok, az ISO egyes előírásai, és rögzíti a nagy nemzetközi szervezet, az IWTO is. Az IWTO a kívánalmakat különböző „színes

könyvekben” adja meg (rózsaszín, sárga, szürke, vörös stb. könyv) A vörös könyv negyvennél több jellemzőt, ún. specifikációt tartalmaz Néhányat közülük a felsorolás mutat be: A gyapjúszálak „pihe” és „magasság” adata; a gyapjú víz-extraktumának pHértéke; savtartalom; szálhosszúságra és szálátmérőre vonatkozó különböző mérőszámok; színek (fehérség, színes szálak hányada; szálak kötegerőssége; a gyapjúban lévő idegen anyagok; csomóképződés (merevedés); stb. A hazai követelményrendszer a teljesítményvizsgálatokhoz igazodik, az erre kijelölt OMMI Gyapjúminősítő Laboratórium gondozásában. Ezen felül kereskedelmi viták esetén hatósági vizsgálatokat is végeznek A hivatalos vizsgálóhelyek felsorolása még egy gyapjú- (textil-) laboratóriumot említ: az Innovatext Textilipari Műszaki Fejlesztő Rt. Textilanyagvizsgáló Laboratóriumát (SZÉKELY és MEGYER-NAGY 1995, NAT. 1995) Összefoglaló

elemzés 32 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba VII. Az állati termékek minőségét, a fogyasztó értékítéletét és egészségére gyakorolt hatását befolyásoló tényezők és az ezekre vonatkozó előírások A termék minőségét befolyásolják mindazok a folyamatok, melyek előállítását végigkísérik, kezdve a tenyésztői munkától az állattartáson és takarmányozáson át a termék tovább-feldolgozásáig és csomagolásáig. 1. Tartástechnológia, stressz (szállítás, állatok vágás előtti kezelése, vágása) A korszerű állattartás célja a termelés hatékonyságának javítása. A szakirodalom állandó fejlesztésről számol be A hatékonyság növelését szolgálja végeredményben az állatok komfortérzésének megteremtése és a rájuk nehezedő stressz csökkentése. Az utóbbi évtizedekben kifejezetten emberségességi szempontok is felmerültek. Van EU határozat a gazdasági állatok védelméről, különös

tekintettel a tömeges tartási rendszerekre. A tartásnak ezek a formái bizonyos esetekben az állatokat szükségtelen és túlságos szenvedésnek teszik ki. Az egyes tagállamoknak a tömegben tartott állatok védelmére vonatkozó jelenlegi jogi előírásai különbözők Mivel ez a versenyfeltételeket módosíthatja, szükséges az általános irányelvek megállapítása és valamennyi belterjes tartási rendszerre vonatkozó, közös minimális követelmények érvényesítése (JAKAB 1993/22) Külön rendelkeznek az állatok nemzetközi fuvarozásáról; többek közt szabályozzák az úton eszközlendő ellátást (etetést, itatást). Ilyen tekintetben is eltérnek az egyes tagállamok helyi rendelkezései, tehát azok összehangolása szintén szükséges (JAKAB 1993/23). Az állatvédelmi intézkedések visszhangra találtak új szakmai (tartástechnológiai) utak keresésében, egyúttal a fogyasztók körében, s emiatt a kereskedelempolitikában és a

reklámozásban is. A vélemények még megoszlanak Az angol földművelésügyi miniszter pl. egyoldalú intézkedéseket jelentett be a szállítandó állatok védelmére, miután a farmerek tanácsa nem tudott megegyezni az EU-szabványok alkalmazásáról (ANON. 1994/6) Az előírások szigorú betartása, amelyek szerint pl a sertéseket 1997-től a szállítás folyamán 24-óránként pihentetni kell, olykor kárt is okozhat. A messzire (KeletEurópába) irányított tenyészállatokat ugyanis a pihenőszállásokon esetleg fertőzés fenyegeti. Megoldásként az önetetőkkel és itatókkal felszerelt, nem zsúfoltan megrakott vagon kínálkozik (ANON. 1995/10) A szállítási időtartam megállapításánál is ütköztek a vélemények A brit farmerszövetség sze- Összefoglaló elemzés 33 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba rint „az Egyesült Királyságnak az állatszállításra vonatkozó szabályai Európában a legjobbak”. Amire szükség van, az a

szállítási normák Európa-szerte egységes és hatékony ellenőrzése. (Ezzel az állásfoglalással a görögök új szállítási normákra vonatkozó javaslatára válaszoltak) (ANON 1994/7) A dán kormány hatalmas összegeket fordít a sertések szabadtartásos technológiájának kifejlesztésére, a helyi hagyományokra alapozva. A tenyészállatok szabad tartásának nagy az angol visszhangja, de kétségek merültek föl, hogy megoldható-e nagyobb létszámú állománnyal is (JORDAN 1995). A kikötéses kocatartás 1996-tól 11 éves türelmi idővel életbelépő EU-tilalma a sertések kevésbé mesterkélt elhelyezését teszi lehetővé (PEET 1994). Az egyik dán nagyvállalat vezetője szerint: ha az angol fogyasztó szabadon tartott kocáktól származó, különleges árut kíván, azt a cég szállítani tudja, de a fogyasztóknak az áruért illő árat kell fizetniük (ANON. 1994/8) A szabadtartásnak megvannak az előnyei, hátrányai és különleges

követelményei. Szükség van pl az ilyen tartási viszonyokat jól tűrő fajtákra Egy magyar kísérletben a megfelelő sertéseket 120 kg-os testtömegig antibiotikumok és hozamfokozó hormonok alkalmazása nélkül tartották szabadon. Az állatok izmainak és májának koleszterintartalma 15, ill. 30%-kal csökkent, csökkent a test zsírtartalma, nőtt egyes vitaminok hányada, de növekedett a réz és cink, egyes esetekben a vas szintje is a húsban Csökkent a linolsavtartalom. (DWORSCHÁK et al 1995) Szabadtartáskor kevésbé védhetők ki a környezetből származó szennyezések. Egy, az orosz nikkelfeldolgozó üzemek közelében, a norvég határon végzett vizsgálat rénszarvasok, jávorszarvasok és juhok testében mutatott ki megnövekedett fém- (Al, Cd, Cr, Cu, Pb, Hg, Ni, Zn) és arzén-, valamint szeléntartalmat. Úgy tartják, hogy a szennyezések a levegővel kerültek oda (SIVERTSEN et al. 1995) A szennyező fémek közül különösen a kadmiumot, a

higanyt és az ólmot tartják veszélyesnek (PACKARD 1976, SZÁZADOS 1995). Németországban az import élelmiszereket nehézfémekre külön vizsgálják (KRISTL 1992) Olyan esetekben (tojótyúknál), ahol ketreces tartás engedélyezett, az elhelyezést állatvédelmi EU-irányelv szabályozza. Ez rögzíti a ketrecekhez használt anyaggal, a ketrecek méreteivel, az állatok kiszökésének meggátlásával, ellátásukkal, a megvilágítással, a környezettel (levegő tisztasága, hőmérséklet stb.), a kiszolgáló személyzettel és a tartási rendszer napi ellenőrzésével szembeni követelményeket (JAKAB 1993/22). Ettől teljesen eltérő a svájci rendszer, melyben 1981 óta törvény tiltja a ketreces tartást. A tojóházak formájára, az állatsűrűségre, a felnevelésre, a világításra, az etetőkre, az itatókra, a tojófészekre, a padozatra, az alomra, az ürülék eltávolítására pontos előírások vannak (ANON. 1995/11) Összefoglaló elemzés 34

Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba Az emberségességi szempontok mellett az állatvédelem gazdasági előnyei sem elhanyagolhatók. Az Egyesült Királyságban a pecsenyecsirke-tartás a technológiailag legfejlettebb mezőgazdasági ágazat Ennek ellenére a stressz (elhullás, sérülésből származó minőségromlás) következtében történt veszteségbecslés szerint évi 16,5 millió angol font (YOGARATNAM 1995) Erősen befolyásolják a hús minőségét a vágás körülményei, ezért azokat az állat szempontjából lehetőleg kíméletesen igyekeznek megoldani (LŐRINCZ és LENCSEPETI 1973). Az állatvédők és a fogyasztók egyaránt humánus módszereket követelnek, ezek elhagyása a forgalmazónak pénzügyi veszteséget okoz (RAJ 1995). A kérdésnek nagy az irodalma Megemlíthető SHEARD (1993) közleménye, mely átfogóan tárgyalja az állatok kezelését a tartástól egészen a vágóhídig, valamint GRANDIN (1995) hasonló témájú könyve. A

fogyasztó egyre inkább sürgeti az állatvédelmi előírások betartását. Egy angol komptársaság pl. „százezernyi” levélre hivatkozva beszüntette az élőállat-szállítást (ANON 1994/9) A brit áruházak azt fontolgatják, hogy a számukra vágott állatok szállítási időtartamát 8 órában maximálják Az állatvágásban érdekelt üzletemberek (vágóhíd-tulajdonosok stb) hisztériakeltésről panaszkodnak. Véleményük szerint a juh és a marha 24 órán át nyugodtan szállítható, ha megfelelően ellátják (ANON. 1995/12) A nagy brit üzletláncok (TESCO, Sainsbury, Marks és Spencer) viszont 1999-től csak olyan sertéshúst forgalmaznak, mely az állatvédelmi szabályoknak megfelelően tartott állatoktól származik (LAWSON 1995). Szintén Angliában a jövőben jelzik a „ketrecesen tartott tojóktól származó” tojást. Az állatvédelmi aktivisták a termelés ellenőrzése során reklámcélokra felhasznált hamis jelzést is találtak. Egyes

termelők pl a hagyományos baromfiudvart ábrázoló, színes képekkel díszített dobozokban olyan tojást forgalmaztak, mely zsúfolt ketrecekben tartott tyúkoktól származott (ANON 1995/13) Törekvés van arra, hogy az élő állatokra is terjedjenek ki az ISO 9000-es szabványok. A sertéstartás területén Németország végzett ilyen kísérletet Már évekkel ezelőtt elindult egy próbálkozás az „integrált sertés-előállítás” megvalósítására, a sertéstenyésztés, malacnevelés, hizlalás és vágás műveleteinek összehangolásával. Egyes vágóhidak már rendelkeznek ISO tanúsítvánnyal Ehhez most olyan rendszert kellett az állattartó üzemekben (egyes üzemekben vagy üzemcsoportokban) felépíteni, amely tanúsítvány kiadását teszi lehetővé. A pályázó üzemek részére útmutatót állítottak össze, az útmutatóban előírt elvek elfogadására több gazdaság vállalkozott, az eredményeket nyilvántartják (ANON. 1995/14) Hasonló

fejlesztésre kényszerülnek a házinyúltartók. Az egyre élesebb versenyben a telítődő piacon (pl az olcsó kínai nyúlhús beáramlása miatt) így kívánják helyüket megtartani. Egy ISO tanúsítvány birtokában jobban ellen- Összefoglaló elemzés 35 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba őrizni lehetne az állatok eredetét, egyszerűsíteni lehetne az üzemgazdasági adatok nyilvántartását, dokumentálni lehetne a tartástechnológiát, gyorsabban föl lehetne deríteni a kényszerű eltéréseket, jobban el lehetne látni az állatok egészségügyi felügyeletét. A tanúsítvány azonban ezzel együtt sem minőségi bizonyítvány (ANON. 1995/15) 2. Takarmányozás Az EU-nak (még az EGK idején) kialakított álláspontja: „Az állati eredetű termékek az Európai Gazdasági Közösség mezőgazdaságában fontos helyet foglalnak el, értékük nagymértékben függ a jó és megfelelő takarmányozástól”. A legfontosabb

takarmány-alapanyagok szabályozására van szükség; nem lehetnek romlottak, hamisítottak és eltérő kereskedelmi minőségűek (JAKAB 1993/24). Különös gonddal ügyelnek a takarmányok forgalmazására (JAKAB 1993/25), minősítésük elveire (JAKAB 1993/26), vizsgálatukra (JAKAB 1993/27), valamint arra, hogy egészségre ártalmas összetevők ne kerüljenek bele a gyártásba. Szigorú ellenőrzésnek vetik alá a mikrobiális fehérjét; az n-alkánokon (paraffin) tenyésztett „Candida” fajtájú élesztőkből nyert termékeket a takarmányozásban használni tilos (JAKAB 1993/28). Vizsgálandók a mikrobiális fehérje etetésének a környezetre gyakorolt esetleges hatásai. Meg lehet követelni, hogy a termék maradékai (közeg, táptalaj, oldószer) hatására vonatkozó adatokat közöljék. Tájékoztatást kell adni a szennyeződések hatásáról az állatok ürülékében, a trágyában, a talajban és a vízben, valamint a talajbiológiára, a

növényvilágra és a vízben élő állatokra gyakorolt hatásukról (JAKAB 1993/29). Vizsgálandók a takarmány-adalékanyagok általános hatásai, továbbá toxikológiai, mikrobiológiai tulajdonságaik, befolyásuk az anyagcserére, az esetleges szermaradványok, és azok kiválasztása (JAKAB 1993/29). A takarmánygyártásban erős a törekvés a minőségi követelmények érvényesítésére. A minőség-vezérlés és a nemzetközileg összehasonlítható mércék alkalmazása lehetővé teszik a takarmányt előállító üzem számára az ISOtanúsítvány megszerzését Ezzel felépíthető az átfogó minőségbiztosítási rendszer, kezdve az abrakkeverék-gyártáson, folytatva az állattartással, a vágással, a tej- és tojásfeldolgozással és befejezve az állati eredetű élelmiszerek forgalmazásával (HEIDENREICH 1995). Takarmányozással az állatok termelését és az állati termék minőségét régóta irányítják (pl. a tenyész- és hízóállatok

takarmányozásában) A termék össze- Összefoglaló elemzés 36 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba tételének (minőségének) irányításával a termelők a piac igényeihez kívánnak alkalmazkodni ezek az igények változók. Jelenleg pl a koleszterin- és energiaszegény élelmezés áll többek között az érdeklődés homlokterében, törekvés van tehát a koleszterinszegény és megfelelő összetételű baromfihús és tojás előállítására (ANON. 1995/16) Általános érdeke bármely ország fogyasztóinak a szennyezés- (maradékanyag-) mentesség, ennek megvalósításához az EU rendelkezései is hozzájárulnak. Egészségre ártalmas vegyianyag-maradéknak (reziduum) nevezik az élelmiszerhigiéniai szempontból kifogásolt vegyületet, vagy annak származékát, amely a növénytermesztés, az állattenyésztés, az állatorvosi beavatkozás, a termékkezelés, az élelmiszer-előállítás, továbbá a környezet szennyezése miatt az

élelmiszerbe kerül (SZÁZADOS 1995). 3. A takarmányból származó szermaradványok Nem tartoznak a klasszikus szermaradványok közé, de újabb, súlyos problémát jelentenek a sugárzó anyagok. Megjelenhetnek mind a takarmányban, mind az állati eredetű termékben, mind a növényi eredetű élelmiszerben is. A kérdéssel a FAO behatóan foglalkozott, tájékoztatót adott ki a nukleáris balesetek utáni teendőkről, valamint a nukleáris szennyező anyagok mibenlétéről és a szennyezettség vizsgálatának módjáról (BARATTA 1994). A környezetből és a takarmányból kerülhetnek nehézfémek az állati szervezetbe, s így termékébe, (ezekről az előzőkben már esett szó). Maximálták az élelmiszerekben fellelhető növényvédőszer-maradványok mennyiségét is (JAKAB 1993/32). Szennyezést okozhatnak a nem megfelelően alkalmazott gyógyszerek, ezek elő-állítását, forgalomba hozatalát és felhasználását EU-irányelv szabályozza (JAKAB 1993/30).

Különösen szigorú elveket követ az EU a hormonok és a hozamfokozók tekintetében. Ami a hormonokat illeti: bár jelentőségük nyilván megvan a tenyésztési feltételek szempontjából, a szabályozások az egyes tagállamokban eltérően ítélik meg az emberi egészségre kifejtett hatásukat Piaci szempontból is célszerű megtiltani a hormonhatású szerek hizlalásban történő alkalmazását. Bizonyos szerek gyógyászati célú használata engedélyezhető, de ezt szigorúan ellenőrizni kell a visszaélések megakadályozása végett Továbbá az így kezelt állatok és húsok tekintettel az egész rendszer ellenőrzésének hatékonyságát fenyegető kockázatra alapvetően nem vehetnek részt az árucseré- Összefoglaló elemzés 37 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba ben. Kivételek is engedélyezhetők a tilalom alól, azzal a feltétellel, hogy bizonyos biztosítékokat nyújtanak Az összehangolt szabályozás elfogadása a Közösségben az

azonos jellegű szavatosságot nyújtó harmadik országok importrendszerére is kihat (JAKAB 1993/31) Gyógykezelésre meghatározott körülmények között meghatározott hormonhatású szerek alkalmazhatók, de a kezelt állatot csak a várakozási idő után szabad levágni. A tireosztatikus, ösztrogén, androgén és gesztagén hatású szereket gyártó vállalatok, (ill. ezek felsorolásban meghatározott kereskedelmi ügyfelei) nyilvántartás vezetésére kötelesek Szigorú korlátai vannak a hormonkezelt állatok belső forgalmának és importjának (JAKAB 1993/31). A rendelkezés hatására sok EU állam kezdett „zöld” növekedés-serkentőkkel kísérletezni (különösen a sertéstartásban), de a takarmányozási szakemberek kétkednek azok hatékonyságában (ANON. 1995/17) A rendelkezések szigorát a belső piac szereplőinek egy része visszaélésekkel, külső felszólamlásokkal és az EU termékekre vonatkozó tilalmak kilátásba helyezésével próbálta

feloldani. Belgiumban pl a hormonhasználók igen durva eszközhöz folyamodtak, egy ellenőrző állatorvos gyilkosság áldozata lett (Becslés szerint a Belgiumban forgalmazott hús 20-40%-a hormonkezelt állatból származik.) Amennyiben valamelyik állatnál a hormonhasználat kimutatható, azt az állatot Belgiumban megsemmisítik (ANON 1995/18) Érzékenyen érinti a hormontilalom az USA exportőröket, az USA-ban engedélyezett a teljesítményeket fokozó szomatotropinok használata. Ennek következtében noha az USA mezőgazdasága 10-20 évvel, környezetvédelme legalább 25 évvel jár az EU mögött az EU termelők költségei magasabbak Kormányaiknak vagy lazítaniuk kell a serkentőkre vonatkozó rendelkezések szigorán, vagy más eszközök révén kell az olcsóbb importtal szemben a versenyképességet javítaniok A vélemények az EU tagállamokon belül sem egységesek, Olaszország pl a tilalom ellen nyilatkozott Az USA retorziókkal válaszolt, végső esetben

a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO) kíván fordulni Bár a BST6 használatának felfüggesztése 1999-ig tart, az EU tagállamoknak szigorúan ellenőrzött körülmények közt engedélyezik a kísérletezést a BST-vel (ANON. 1994/10, 1994/11, 1995/19) A hormonvita a legmagasabb nemzetközi szakmai szinteken is folyik. A WHO/FAO élelmiszert szabványosító csoportja, a Codex Alimentarius Commission megszavazta az öt, az USA-ban engedélyezett hormonra (ösztradiol 17-B, progeszteron, tesztoszteron, zeranol, trenbolonacetát) a termékekben maximálisan engedélyezhető mennyiséget (Maximum Residue Level, MRL). A határozat ugyan nem kötelező, de erőteljes hivatkozási alapot ad a hormonhasználatot szorgalmazóknak. Egy EU vélemény szerint ez hamis üzenet a fogyasztó irányába, mert hallgatólagosan elfogadtatja a hor- Összefoglaló elemzés 38 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba monhasználatot (ANON. 1995/20) A határozatot egy fogyasztói

érdekvédelmi csoport (a Consumers International) megtámadta. Szerintük a döntést alátámasztó adatbázis hiányos Ugyanakkor a nemzetközi állatgyógyszeripar győzelmet ünnepelt, azzal szemben, hogy „az EU nem-tudományos szempontokat kívánt beépíteni a Codex-eljárásokba”. Az USA véleménye: a hormonkezelés tilalma álcázott kereskedelmi korlát Amellett az USA csalódott is, mert a Codex 1997-ig kitolta a BST-nek a tejtermelésben serkentőként való alkalmazásával kapcsolatos döntést. Az egyik EU tisztségviselő a megfelelő ipari érdekek győzelmét látja a határozatokba (ANON. 1995/21) A harc tovább folyik. Tizennégy európai „nyomást gyakorló csoport” („pressure group”) közös kampányt kezdett a tejtermelést fokozó „rekombináns” szarvasmarha-szomatotropin (rBST) ellen. Nyilatkozatukat már több mint száz szervezet írta alá. Véleményük szerint mind a farmerek, mind a fogyasztók, nemkülönben az állatok és a környezet

károsodni fog, ha a moratóriumot feloldják. Az rBST-vel termelt tejet különösen károsnak tartják csecsemőkre (ANON 1994/12) Vita van a hízóteljesítményt befolyásoló ún. béta-agonisták kérdésében is Ezek nem hormonjellegű vegyületek, így a hormonok listáján nem szerepelnek; a fiatal állatok légzési problémáinak kezelésére alkalmasak. Az EU bizottsága 1993-ban javasolta a béta-agonisták letiltását (ANON 1995/19) Írországban a tilalomnak erélyesen szereznek érvényt, a béta- agonisták, köztük a clenbuterol nevű vegyület használatáért súlyos börtön- és pénzbüntetés, valamint a szennyezett állatok (hízómarha) kárpótlás nélküli elkobzása járt (ANON. 1994/13, 1995/22) A növekedésserkentők használata Spanyolországban tömeges mérgezést okozott a fogyasztók között, s egy olyan sajtóvitát váltott ki, mely az egész spanyol húsipart érintheti (ANON. 1994/14) A takarmányokba keverhető, hozamfokozó

antibiotikumokat illetően is körültekintő az eljárás. Engedélyezésük szigorú feltételekhez kötött, esetenként tilalmat rendelnek el. Ez általában tiltakozást vált ki a gyártó részéről Az eredetileg baromfi számára készült antibiotikumnak, az avoparcinnak letiltását a marhatartásban a gyártó Cyanamid cég „tudományosan nem eléggé megalapozottnak” minősítette (ANON. 1995/23, 1995/24) A viták, tiltások és engedélyezések folyamatosan követik egymást, a rendelkezések állandó nyomon követése szükséges. Összefoglaló elemzés 39 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba 4. A takarmánnyal és a környezetből az állat szervezetébe, és innen az állati eredetű élelmiszerekbe kerülő kórokozók. Hatásuk a közegészségügyre Minden állati eredetű élelmiszer előállításának higiéniai követelményei bele vannak építve az adott élelmiszerrel szemben támasztott általános követelményekbe. Külön említést

érdemel néhány probléma, amely a fogyasztóközönségben aggodalmat keltett és az érintett államoknak nagy gazdasági hátrányt okozott Takarmányozási eredetű, de ma már gyógyíthatatlan fertőző betegségként számontartott a szarvasmarha spongioform encephalopathia betegsége (BSE). Ezt kisméretű, ún „nem szokványos vírus” (prion) okozza A kórokozó súrlókórban megbetegedett juhok hulláiból és vágóhídi hulladékából készült ipari táppal került először szarvasmarhákba, ahol az emberi encephalopathiához (agyvelőgyulladás) hasonló tünetekkel megbetegedéseket okozott (SZÁZADOS 1995). Zoonózisként, azaz emberre is átterjedő betegségként történő megítélése vitatott (ANON 1994/15) 1989-től az angol vágóhidakon BSE-vizsgálatot tettek kötelezővé, ennek eredményeként 130 000 fertőzött állatot szűrtek ki. A kontinensre irányuló ír és angol export vásárlói azonnal reagáltak, különösen Németország, ahol a

marhahús fogyasztása 25%-kal esett. Franciaország és Olaszország reakciója nem ilyen éles, de azért a brit exportőrök harmadik piacok keresésére is kényszerültek. Az angol kereslet nem változott (ANON 1994/16) Az EU fertőzésmentességi bizonyítványt rendelt el a brit marhahúsra, az angol farmerszövetség szerint a bizonyítványban rögzített követelmények „túlmennek azon a határon, amely ésszerűen betartható” (ANON. 1994/17, 1995/31) A rendelkezéseken enyhítettek: az 1992 január 1-je után született állatok exportjához nem kötelező az a bizonyítvány, mely szerint az érintett felnevelő gazdaságban 6 éve nem fordult elő BSE. Ehelyett csak azt kell igazolni, hogy az állat a jelzett időpont után született (ANON. 1994/18) BSE-esetek a kontinensen is előfordultak, ezek számát azonban pontosan nem jelentették. Kivétel Svájc, annak szakértőit a brit Földművelésügyi Minisztérium kínosan becsületesnek tartja Svájcban 1994

augusztusáig 98 esetet jelentettek, az első 1990-ben fordult elő, az előfordulások minden évben megduplázódnak. Ennél veszélyeztetettebb Portugália (ANON 1994/19) Bizonyítottan zoonózist okoz a Salmonella. Az utóbbi években több baromfitartó és borjúnevelő üzemben mutatták ki jelenlétét A védekezés különösen nehéz ellene, mert az istállók falán lerakódó biohártyák védőréteget képeznek számára. Az élelmiszeriparban a védekezés jóval előbbre jár, mint az állattartásban (WRAY 1995) A probléma megoldására Svédország Salmonella-programot dolgozott ki, elsősorban baromfitartó üzemek számára. (Salmonella-fertőzött lehet a marhából, vagy sertésből származó élelmiszer is) A programban a HACCP elveit Összefoglaló elemzés 40 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba alkalmazzák, s látványos eredményeket értek el (ANON. 1995/25) A dánok a sertéstartásban kísérlik meg a Salmonella-mentesítést. Ha a

fertőzés az állattartó telepre visszavezethető, mentesítő program kidolgozására és végrehajtására kötelezik a gazdát, s ehhez állatorvosi segédletet kell igénybe vennie (ANON. 1994/20) A civil fogyasztói szervezetek is felvették a harcot a Salmonella ellen. Az "Európai Fogyasztók Szervezete" (European Consumers Organisation, BEUC) csirkehúsmintákat vizsgáltatott meg. 1700 mintának kb a fele volt Salmonellával, Campylobacterrel, vagy mindkettővel fertőzve Hatásos feldolgozási higiéniát követelnek (ANON. 1994/21) Egyéb, az emberi egészséget veszélyeztető és a forgalmazást gátló tényezők voltak: az Escherichia-coli 0157H7 toxin az ír szarvasmarhából származó hús 1%-ában volt kimutatható (ANON. 1994/22), valamint egy a holland sertésexportot sújtó vírusos betegség (ANON 1994/23) A szakirodalom is felfigyelt arra, hogy az elmúlt 20 évben számos baktérium, vírus és parazita az élelmiszerrel terjedő betegségeket

okoz. Nagymértékű előfordulásuk számos tényezőre vezethető vissza; ilyenek a mikroszervezetekben bekövetkező genetikai változások, amelyektől virulenciájuk fokozódik; továbbá a változások a gazdasági helyzetben, étkezési szokásokban, az élelmiszerek termelési, feldolgozási, kezelési, előkészítési módszereiben. Változott a társadalmi szerkezet is Az élelmiszerekkel terjedő kórokozók meghatározására új módszerek váltak szükségessé Minderről SMITH és FRANTAMICO összefoglaló munkája (1995) ad felvilágosítást). 5. Termékfeldolgozás, csomagolás A termékfeldolgozás alapvető technológiai eljárásait szakkönyvek, az újabban felmerülő problémákat szakirodalmi közlemények ismertetik. A különleges egy-egy üzemre, vagy termékre vonatkozó előírásokat gyártási titok védheti. A higiéniai követelmények azok, melyek szabályozás alá esnek, és a termékek előállítására vonatkozó irányelvekbe be vannak

építve (JAKAB 1993/6, 1993/13, 1993/20), a követelmények kielégítése a HACCP bevezetésének és az ISO-tanúsítvány megszerzésének körébe esik. Részben a termékelőállítás követelményei között szabályozható a raktározás és hűtőtárolás is, részben külön jogszabály foglalkozik vele. Ez utóbbi a mélyhűtött élelmiszerekre vonatkozó intézkedések EU összehangolása. Hangsúlyos a hőmérséklet kérdése. A termék egy pontja sem melegedhet (3 °C-os tűréshatárral) – 18 °C fölé. (A tagállamok saját hatáskörükön belül a tűréshatárt emelhetik, max. 6 °C-ra) Előírták a hűtő- és tároló- Összefoglaló elemzés 41 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba berendezésekkel szembeni elvárásokat, s amennyiben a mélyhűtés fagyasztó folyadékkal történik, úgy a folyadéknak közömbösnek kell lennie, hogy belőle szermaradvány a termékbe ne kerüljön, vagy a termék összetételét meg ne változtassa (JAKAB

1993/33). Másik és legalábbis a szakirodalomban élénk vitát kiváltó kezelési forma a sugárkezelés. Az egész világon terjed ennek a kezelési módnak az engedélyezése, ennek ellenére egyes államok még ma is tiltják, vagy korlátozzák (ONORI és PANTALONI 1994). Egy a WHO által elvégzett adatgyűjtés eredménye szerint: „A besugárzás teljesen ellenőrzött technológia A biztonságosságra vonatkozó vizsgálatok eddig nem mutattak ki káros hatásokat A besugárzás biztonságosabb és bőségesebb élelmiszerellátást fog lehetővé tenni, meghosszabbítva az élelmiszerek tárolhatóságát és ártalmatlanítva a kártevőket, valamint a kórokozókat.” A technológiák nem megfelelő végrehajtásából eredő kockázat sem nagyobb más élelmiszeripari technológiák hasonló okokból eredő kockázatánál (ANON. 1995/26) A gyártás higiéniai feltételeihez sorolható az adalékanyagok engedélyezése (JAKAB 1993/34). Higiéniai feltétel, de már a

csomagolás kérdését érinti az élelmiszerekkel érintkező anyagok minőségének szabályozása. A gyártásnál a különböző eszközök ártalmatlanságát (pl rozsdamentességet) írják elő, a csomagolásnál: „A csomagoló- és burkolóanyagoknál, amelyek az élelmiszerekkel részben, vagy teljesen egészet alkotnak, nem lehet abból kiindulni, hogy ezek az élelmiszerekkel csak érintkezésbe kerülnek, az azokkal érintkező minden közszükségleti cikknek semlegesnek kell lennie, vagyis az élelmiszernek ne adjon át alkotórészeket olyan mennyiségben, amely vagy az élelmiszerek megváltozásával, vagy érzékszervi tulajdonságaik károsodásával járhat”. Név szerint említik a vinilklorid-monomert, a celofánt, a kerámiacikkeket, külön téma a műanyag tárgyakból származó migráció (ionvándorlás) (JAKAB 1993/35). A fogyasztó kényelmét és egészségét szolgálják az élelmiszerek csomagolásán feltüntetendő jelzések szabályozása, a

megtévesztő reklám tiltása, valamint a kiszerelés méreteinek pontosítása. A címkézésre vonatkozó szabályozásoknak tartalmazniuk kell, hogy tilos a vásárlók megtévesztése, az élelmiszereknek gyógyhatás tulajdonítása. A hatékonyság érdekében ezt a tilalmat az élelmiszerek kiszerelésére és reklámozására is ki kell terjeszteni A tagállamoknak továbbá lehetőséget kell nyújtani, hogy a helyi viszonyoknak és a gyakorlati körülményeknek megfelelően állapítsák meg a csomago- Összefoglaló elemzés 42 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba latlan élelmiszerek címkézésének sajátosságait. Ebben az esetben is szavatolni kell a fogyasztók tájékoztatását (JAKAB 1993/36) Az előbbi irányelv, melynek részletei az idézetet alkották, kiterjed többek között a következőkre: Meghatározza magát a fogyasztóhoz kerülő élelmiszert, a címkézést. Ez utóbbi esetében külön kitér arra, hogy a feliratozás nem lehet

alkalmas a vásárlók megtévesztésére (nem térhet el az élelmiszer milyenségétől, nem közölhet olyan tulajdonságokat, melyekkel az élelmiszer nem rendelkezik, nem tüntethet fel általánosan, minden élelmiszerben meglévő tulajdonságokat különlegességként). Szabályozzák, hogy mi szerepeljen a feliratokon, különös tekintettel a kereskedelmi névre, az áru eredetére és amennyiben történt a sugárkezeléses tartósításra. Bizonyos esetekben fel kell tüntetni a nyersanyagot, az előre csomagolt élelmiszer nettó tömegét, az eltarthatóságot (gyorsan romló élelmiszereknél a fogyaszthatósági határidőt), a használati utasítást stb Van rendelkezés az ármegállapításról, a készcsomagolású élelmiszerek kiszerelési méreteiről, a térfogat szerint árusított termékek tartályainak térfogatairól (JAKAB 1993/36). A rendelkezésekre alapozott gyakorlati kívánalmakat ismertet a Németországba importált, csomagolt élelmiszerekre

vonatkozóan STEIB (1992). Az ún. hitelesítési törvénynek megfelelően az eladási göngyölegekkel szembeni nagyobb jelentőségű követelmények: – – – – a göngyölegek töltőtömegének pontossága, tömegben, vagy térfogatban kifejezve, a töltési tömeg feltüntetése, a göngyölegek szabványosítása, a göngyölegek kialakítása (tilos a csomagolásban túlzottan nagy légterek kialakítása, ami azt az érzetet kelti, mintha a göngyöleg a valóságosnál több árut tartalmazna, s az ún. „terimés” (nagykiterjedésű) csomagolások használata. HALLERMAYER (1992) a német élelmiszer és fogyasztási-cikk törvény „pilléreit” ismertetve kitér a vegyi veszélyforrásokra, Így a nem megfelelő csomagolóanyagokra, továbbá kitér a raktározás kérdéseire, a mikrobiológiai veszélyforrásokra, a gyógyászati hatóanyagokra, a megtévesztés tiltására, az élelmiszerek jelölésére, a fogyasztásra való alkalmatlanságra és az

élelmiszerutánzatokra. (A közlemény az állati eredetű élelmiszereknek bőséges teret szentel, noha nemcsak azokkal foglalkozik.) Közleménye mintegy összefoglaló, átfogó jellegű, bár elsősorban a csomagolás kérdéseit érinti Összefoglaló elemzés 43 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba A csomagolás fontosságát jelzi, hogy a Világbanki AGRÁRIPARI KORSZERŰSÍTÉSI PROGRAM a Technikai Segélynyújtási program keretében bázisintézmény létesült a Központi Élelmiszeripari Kutatóintézetben. Az intézmény kutat, oktat és gyakorlati segítséget nyújt (KÉKI. 1994) Összefoglaló elemzés 44 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba VIII. Termelés és környezetvédelem Az EU egyes termékek előállításánál környezetvédelmi szempontokat is beépített rendelkezéseibe az átfogó szabályozás azonban a jelen témadokumentációval egyidőben készül (AGRARBERICHT 1994). Tekintettel a már folyó jogegyeztetésre, a

környezetvédelmi alapelveket saját törvényünkbe is az EU irányelvei szerint kell beépíteni. A környezetpolitika alapelvei az egész fejlett világban lényegében azonosak, eltérések a megvalósítás ütemében mutatkoznak. A kívánalmak: a káros környezeti hatások megelőzése, az elővigyázatosság (olyan anyagokkal szemben, melyeknek a környezetre gyakorolt hatásai nem pontosan ismertek), a környezeti szempontok érvényesítése, azok beépítése az egyes ágazatok gazdaságpolitikájába. 1972-ben az OECD kimondott egy elvet (a szennyező fizet, a használó fizet) amit az EU is magáévá tett. Az eredmény azonban nem felelt meg a várakozásoknak, a használókkal fizettetett összeg a tényleges környezeti (pl. a csomagolóanyagok okozta) károkat nem fedezte A környezetvédelem összetett feladat, a környezetvédelmi beruházások a termelőfolyamat költségeit növelik, előnyös hatásaikat viszont a termelőfolyamatban nem érintett közösségek

élvezik (POMÁZI 1994, BIACS 1994). Környezetszennyezést okozhat maga az állattartás, a termékfeldolgozás és a csomagolás. Pusztán a tiltással nem feltétlenül lehet eredményt elérni. A környezetbe kibocsátott nitrát mennyiségének visszafogására tervbe vett „nitráttörvény” becslés szerint 12%-al fogja az EU-ban a sertéslétszámot, 10%-al a pecsenyecsirke és tojás előállítást, 8%-al a tejtermelést, 5%-al a marhahústermelést csökkenteni. Ezzel szemben a juhtenyésztés előretörése várható, mert a juh „csekély nitrogén-kibocsátású” faj (ANON. 1995/27) Különösen kedvezőtlen környezeti hatások írhatók a nagy állattartó üzemek és nagy feldolgozók számlájára (BÖHM 1995, ANON. 1995/28) Az állatlétszám (mint pl az angliai sertéslétszám) csökkentésére a telepeken tervbe vett számok tiltakozást váltottak ki, s a törvényhozók kénytelenek voltak az intézkedés felpuhítására, mert a Brit Sertéstenyésztők

Szövetsége szerint a sertéstartókat „máris a kelleténél több környezetvédelmi törvénykezés korlátozza”. Több eredménnyel kecsegtetnek a műszaki megoldások, ezeket a feldolgozóipar már régebben felkarolta, de hozzájuk fordult az állattartás is. Összefoglaló elemzés 45 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba Ezeket a megtoldásokat kalkulációk is kísérik. Van törekvés arra, hogy az intenzíven tartott baromfi ammóniák-kibocsátását az ezredforduló utánra a 80-as években mértnek 80%-ára mérsékeljék. Az ammóniák-kibocsátásnak akár 90%-a is meggátolható az alom szellőztetésével, az eljárás üzemköltségei megtérülnek, de a beruházáséi (az istálló átalakítása és felszerelése) nem (ANON. 1995/29) Mérsékelhető a környezet terhelése a takarmányozáson keresztül. Hollandiában szigorú büntetéssel kívánják többek között a sertéstelepek foszfátkibocsátását megrendszabályozni, de erre a

takarmány fitáztartalmának növelésével és így az emésztetlenül kiürített foszfor mennyiségének korlátozásával meg is lehet teremteni a lehetőséget. A nitrogén-kibocsátás a tartáson keresztül szabályozható, az ún többfázisú etetéssel (a nitrogéntartalmat a tápban az állat kor szerinti igényeihez igazítva hizlalási szakaszonként mérséklik) Ez utóbbi megoldás már költség megtakarítással jár (EVANS 1995) Szintetikus aminosavakkal javítva a fehérjék biológiai értékét szintén csökkenthető az etetett és a környezetbe emésztetlenül kibocsátott nitrogénmenynyiség (EVAN 1995). Az EU ún diétás takarmányokra is dolgoz ki irányelveket, ezek arra szolgálnak, hogy etetésükkel a takarmányba kevert gyógyszerek mennyiségét leszorítsák (AGRARBERICHT 1994) A melléktermékek által a környezetre nehezedő terhelés nemcsak a mennyiség csökkentésével, hanem hasznosításukkal is elérhető. A hasznosítás feldolgozás

után vagy közvetlenül a takarmányozásban történhet A közvetlen felhasználás rendszerint a keletkezés helyén valósul meg. Ha feldolgozásról van szó, úgy a melléktermék már alapanyag, melynek továbbkezelésére az EU általános (pl. higiéniai) előírásai vonatkoztathatók Melléktermékfeldolgozási és hasznosítási technológiáról sok beszámoló található a szakirodalomban, ezekből témadokumentáció a tavalyi évben készült (VITAI I-né 1994). A hasznosítás a rentábilisabb megoldás (CHAUBERT 1995) A környezetet terhelheti a csomagolóanyag is, noha VISZKEI (1994) szerint: maga a csomagolás lényegében környezetvédelmi intézkedésnek tekinthető, mivel megvédi a terméket a hulladékká válástól, hozzájárul ahhoz, hogy a termék használati funkcióját betöltse. Mellékhatása a csomagolásnak az, hogy hulladékká válik. Ez a hulladék lerakókra kerül, melyek befogadóképessége korlátozott A hulladéktárolók úgy

tehermentesíthetők, hogy a lerakásra szánt hulladékból a hasznosítható anyagokat kivonják Az EU 1985-ben adott ki irányelvet a csomagolási hulladékok újrahasznosítására, ez azonban nem vált be. Hasonlóképp különböző hibákkal terheltek az idevágó svájci, német, francia és angol rendelkezések. Új tervet dolgozott ki az Európa Parlament, melyet azután az Európa Tanácshoz juttatott vissza. Ez a terv együttműködést irányoz elő az állam, az önkormányzatok, a lakosság, a kereskedelem, a gyártók (ipar) és a csomagolóipar között. Az alapvető Összefoglaló elemzés 46 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba kötelezettség az újrahasznosítás, ennek minden formája egyenértékű. Az újrahasznosításnak a piacgazdaság szerint kell működnie, központi, bürokratikus irányítás mellett nem lehet hatékony Magyarországon mindezek figyelembevétele és fokozatos bevezetése az élelmiszerárak 2-3%-os emelkedését idézheti

elő. Összefoglaló elemzés 47 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba IX. Minőségvizsgálat, vizsgálati módszerek, minőségbiztosítás A minőségbiztosítás fontos tényezői a különböző ellenőrzések. Eszközeik közé tartoznak a vizsgálati módszerek. A termékek vizsgálata a gyártás befejezésével nem ér véget, a gyártmányt a kereskedelmi partner is ellenőrizteti Célszerű a partnerrel a kívánt minőségi jellemzők mellett a vizsgálati módszerekben is megegyezni, mert az eredmények többek között az egyes módszerek eltérő hibahatárai révén maguktól a módszerektől is függnek. A szakirodalomban sokféle vizsgálati eljárás található, számuk a technikai tökéletesedéssel és az árufélék választékának gyarapodásával egyre növekszik. A módszerkészlet összeválogatásakor először a jogszabályba foglalt eljárásoknak kell tekintetbe jönniük, s ezek száma sem csekély Pusztán a takarmányvizsgálatra a

JAKAB-BÉRCI-REIMANN gyűjtés negyvenkét, a módszerekre vonatkozó intézkedés számát és hatálybalépésének dátumát sorolja fel (JAKAB 1993/27). Vizsgálati szempontból az áru minőségbiztosítása a vizsgálólaboratórium saját minőségbiztosításával kezdődik. Ennek megvalósításához a FAO állíttatott össze kézikönyvet (FAO. 1993/a) A kézikönyv alapgondolata: Az élelmiszert ellenőrző laboratóriumnak az élelmiszer összetételéről kell tájékoztatást nyújtania. Ennek a tájékoztatásnak az értéke azon ítélhető meg, hogy menynyiben felel meg a szabványoknak, rendelkezésre áll-e kellő időben, és milyen áron hozzáférhető A szabványoknak megfelelés annyit jelent, hogy az adatok a szándékolt célra felhasználhatók. A kézikönyv a laboratórium munkájára vonatkozó minőségbiztosítási rendszer követelményeit (és megvalósításuk módjait) a következő beosztásban tárgyalja: – célok, fogalmak, felelősségek; –

a minőségbiztosítási program általában; – a laboratórium teljes szervezete, helyiségtől az adatnyílvántartásig; – személyzet és munkaszervezés; – mintavétel, vizsgálati minták; – berendezés; – elemzési módszerek (a módszerek leírása; pl. hivatalos vagy helyi módszerek, a módszerekkel szemben támasztott követelmények); – vegyszerek, reagensek, referencia-anyagok (ez utóbbiak összetételét, vagy egyéb jellemzőjét külső szervnek kell hitelesítenie); – külső (más laborral együttműködve végzett) vizsgálati eredmény ellenőrzés; – adatnyilvántartás; Összefoglaló elemzés 48 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba – a minőségbiztosítás átfogó ellenőrzése, hitelesítés. Az összeállításhoz a függelékben mintaívek vannak csatolva, így van minta az adatnyilvántartó ívre, az elemzési eredmények első, a laborban kimunkált adatait tartalmazó ívre stb. Csatoltan található továbbá egy 14

részes sorozat címlistája. A sorozatnak az ismertetett kézikönyv tulajdonképpen záró fejezete, s a sorozat a különböző vizsgálat-típusok leírását tartalmazza (Kiegészítő anyagok, szennyező anyagok vizsgálata, mikrobiológiai vizsgálatok, élelmiszer-ellenőrzés és vizsgálat, az élelmiszer minősége, romlottsága, azonosítása, külön az export-vizsgálatok, bevezetés a mintavételbe, felkészítés a mikotoxinelemzésre, az élelmiszer-ellenőrző programok igazgatása, minőségbiztosítás az élelmiszer-ellenőrző laboratóriumban, növényvédőszermaradványok kimutatása). Egy teljes FAO kézikönyv foglalkozik az import-élelmiszerek ellenőrzésének kérdésével, külön magyarázatot adva arra, hogy az ellenőrzés miért szükséges. Ismerteti az IFIP (Imported Food Inspection, importált élelmiszer ellenőrzése) működési politikáját, a politika megvalósítását a gyakorlatban, a vonatkozó törvénykezést, az ellenőr személyének

kívánatos tulajdonságait, az ügyvitelt, a szabványokat és szabályozásokat, a laboratóriummal szemben fennálló követelményeket, a bizonylatolást, dokumentációt, a Codex Alimentarius nemzetközi szabványainak és ajánlásainak alkalmazását (FAO. 1993/b). Időszerű témát feldolgozó műként ismertethető a növényvédőszermaradványok kérdését tárgyaló FAO kiadvány (1994). Tulajdonképpen nem vizsgálati kézikönyv, hangsúlyosak benne az egészségügyi programok és az eltűrhető mennyiségek felsorolásai, különös tekintettel a toxikológiára és egyes analitikai szempontokra. FAO-WHO együttműködésben jelent meg hasonló szellemű kiadvány az állatorvosi gyógyszerek maradványainak kérdéséről Ez utóbbi közleményhez csatoltan tíz analitikai mű felsorolása található (FAO-WHO 1995) Önálló, a toxikológiai kiértékelést középpontba állító munkát jelentetett meg a WHO, a munka az értékelésen kívül vizsgálati

eredményeket és toxikológiai határértékeket tartalmaz (WHO. 1994) Szintén időszerű téma a sugárzó anyagokkal történt szennyezettség kérdése. A témát FAO megbízásból BARATTA (1994) dolgozta fel. Az alapfogalmakat ismertető bevezetés után módszertani kérdésekre tér át (minta-előkészítés, műszerek, analitikai módszerek külön a gamma-sugárzást, külön a bétasugárzást, külön az alfa-sugárzást kibocsátó szennyezések meghatározására). Közli az adatkezelés módját, valamint az óvórendszabályokat A szöveghez a szakkifejezések felsorolása csatlakozik Összefoglaló elemzés 49 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba Nem radioaktív szennyezésekre történő vizsgálat ugyan, de meg kell emlékezni azokról a módszerekről, melyek egy adott élelmiszer besugárzással történt fertőtlenítését (vagy nem-besugárzottságát) mutatják ki. A kezeléssel szemben ugyanis egyes államokban nagy az bár nem teljesen

indokolt ellenérzés, s ezek az államok az így kezelt árut visszautasítják. A FAO, valamint még más nemzetközi szervezetek (CEC, IABA) módszerkutatásokat kezdeményeztek. Az érdeklődés középpontjába az elektron-spin rezonancia módszer került (ESR). A módszer alkalmas a besugárzás tényének megállapítására és a besugárzási adag kimutatására. Az ESR sikeresen olyan termékek vizsgálatára alkalmazható, amelyek csontot, porcot, vagy egyéb „kemény” anyagot tartalmaznak (ONORI és PANTALONI 1994). A vizsgálati módszerek területén általában a gyors, műszerrel végezhető eljárások törnek előre. Néhány példa az irodalomból: A marhahús érzékszervi tulajdonságait a közeli infravörösben végzett spektroszkópiával lehet előre jeleznie (HILDRUM et al. 1994) A vágott marha felek tulajdonságaira következtetnek számítógépes képelemzés alapján (KUCHIDA et al. 1995) Sertésekben a szövetek abszolút mennyisége és egymás

közti arányaik nagy pontossággal voltak meghatározhatók mágneses rezonancia mérésekkel. Vágott felekben a pontosság még nagyobb kimutathatók az alaktani torzulások, amelyek betegség vagy tartási hiba következtében álltak elő (KALLWEIT et al. 1994) A hús frissessége a dielektromos tulajdonságok alapján is megítélhető (HALL et al. 1994) Vágott bárány felek összetétele elektromágneses letapogató használatával becsülhető (FORREST et al. 1994) A pecsenyecsirke mellhús-termelése in vivo (élőben) mérhető ultrahangos vizsgálattal (GRASHORN 1994). Jelennek meg összefoglaló élelmiszervizsgálati munkák a nemzetközi szervezetektől függetlenül is. Az egyik ilyen mű ismertetője a teljességet hiányolja A terület azonban akkora, hogy ez a kifogás bármely összeállításra vagy szakkönyvre felhozható. Az eset érdekessége, hogy a szerzők egy hagyományos szerkesztési és szemléltető technikához tértek vissza, s ezt a bíráló

javukra írja Különleges jelentőséget nyertek egyes fizikai vizsgálati módszerek azáltal, hogy két EU országban (Nagy-Britannia, Spanyolország) a hasított sertések osztályba sorolása műszeres vizsgálat alapján történik. Nagy-Britanniában az Intrascope optikai szondát, a Fat-O-Meter-t és a Hennessy osztályozó szondát (HGP) használják, Spanyolországban a Destron PG 100 (DEST), FatO-Meter (FOM) és a Hennessy osztályozó (HGP) kerül alkalmazásra (JAKAB 1993/37, 1993/38). Összefoglaló elemzés 50 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba A gyapjúvizsgálatok zöme fizikai vizsgálat. Hazánkban törekvés van arra, hogy ISO-azonos, vagy más nemzetközi (IWTO) szabványok szerinti vizsgálatok honosodjanak meg. Ez azonban a szükséges műszerek beszerzési ára miatt anyagi nehézségekkel is jár. Összefoglaló elemzés 51 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba X. Az állati termékek minőségének hatása az árképzésre

Szociálpolitika, piacirányítás, piacvédelem Az alapelv: „A mezőgazdasági termékek közös piacának működésével és fejlődésével egy időben kell kialakítani a közös agrárpolitikát, hogy a piacokat megszilárdítsák és a mezőgazdaságban foglalkoztatott lakosságnak megfelelő életszínvonalat biztosítsanak stb.” (Az utóbbi kitétel minden közös piacszervezési intézkedés bevezetőjében megtalálható) Az árak piacszabályozó hatását a belső forgalomban, valamint az exportimport számukra kedvező befolyásolására kívánják kihasználni. A konkrét intézkedések a jövőben az Uruguayi-Forduló következtében változni fognak, mert a lefölözés mint piacvédelmi eszköz megszűnik, valamint megszűnnek a lefölözés eszközei is. Az alapelvek feltehetően megmaradnak továbbra is Szabaddá kívánják tenni az EU-n belül az áruforgalmat, tilos a belső vámok vagy mennyiségi korlátozások, azonos típusú illetékek bevezetése.

Harmadik ország árajánlatát ECU-ban kérik és a pontos szállítási teljesítés érdekében óvadékot kívánnak. Kívánatosnak tartják továbbá a társ-harmadikországokban kialakult helyi árak ismeretét Az exportot ártámogatással segítik elő A belpiaci árcsökkenések megakadályozására egyéni raktározást elősegítő támogatásokat alkalmaznak, vagy intervenciós felvásárlásokat eszközölnek. Az áruhiányt prémium- és támogatási rendszerrel gátolják meg, de a támogatás nem lehet olyan, vagy akkora, hogy a Közös Piacban kialakuló árrendszert megzavarja. Van prémiumrendszer még az áruellátásban fellépő idényszerű ingadozás kiküszöbölésére is Az árrendszer, melyhez végeredményben az EU-ban exportáló vállalatnak is alkalmazkodnia kell, szilárd alapokon nyugszik. Meghatározzák (esetenként) az árut előállító termelőt, magát az árut és az árat is (JAKAB 1993/10). A termelőt illetően pl. a premizáláskor

pontosan tisztázzák, milyen természetes, vagy jogi személyt lehet termelőnek tekinteni Az áruk esetében tisztázzák, hogy mely áruk esnek közös piacszabályozás alá és mely áruk nem Tisztázzák az áru minőségét is. Meghatározzák a minőséget az értékítélet nélküli körülírással, amivel voltaképpen azt fejezik ki, hogy mit forgalmaznak, ill. vásárolnak Megjelölik a felhasználói minőséget (fokozatot), ami pedig azt tükrözi, hogy a termék a vásárló számára milyen értékű Szövegezési ritkaság a hasított sertés színhústartalma szerinti osztályozás; az osztályoknak megfelelő betűjelek függőleges egybeolvasása az „EUROP” szót adja ki. Összefoglaló elemzés 52 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba Szabottak az árak is. A lefölözéshez megállapított „zsilip” ár feltehetően hatályát fogja veszteni; a Közösségen belül a minőségi osztályokhoz rendelt árak valószínűleg nem. A hatályban

maradás nem az ár számszerűségét, hanem jellegét illeti. Sertésnél és juhnál „alap”-árat, marhára „tájékoztató” árat és a 3,7% zsírtartalmú tejre „irány”-árat állapítanak meg stb. Ezeknek az áraknak az érvényességi időtartama korlátozott, s meg van szabva, hogy tőlük mekkora eltérés engedélyezhető. Az árképzés körültekintően történik, pl. a szarvasmarha „tájékoztató ár” esetében a következő tényezőket veszik figyelembe (JAKAB 1993/7): – – – a marhahústermelés és fogyasztás alakulásának kilátásait, a tej és tejtermékek piaci helyzetét, a tapasztalatokat. A felsoroltak csak a piacszervezés szellemét érzékeltethetik; tényleges üzletkötéskor feltétlenül jogi tájékozódás szükséges. Ezt indokolja a rendelkezések nagy száma: a JAKAB BÉRCZI- REIMANN féle gyűjtés pl a tej közös piacszervezéséről szóló irányelv (JAKAB 1993/11) mellé lábjegyzetben több, mint 40 odavágó

további rendelkezést sorol fel. Ezek ismerete az üzletkötésnél feltehetően nélkülözhetetlen Az ár és forgalmazás kérdésében bizonytalansági tényező a fogyasztó, akinek sokszor indokolt, máskor indokolatlan fenntartásai, vagy igényei az áru forgalmazhatóságát és ezen keresztül az árat is befolyásolják. Összefoglaló elemzés 53 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba XI. Az állati termékekkel szemben támasztott minőségi követelményekből eredő feladataink az Európai Unióhoz való csatlakozást, valamint a világpiaci kívánalmakat illetően 1. Harmadik országok piacai Az EU-n kívül eső harmadik piacon való megjelenés változatos igények kielégítését követelheti meg. Közvetlenül belátható, hogy a nem EU-tag, de európai Norvégiának mások lesznek az igényei, mint egy távoli kontinensen elhelyezkedő országéi A távolabbra szállítás azonban a megkövetelhető, jó minőségről való lemondást nem jelent

Sőt, az elvárások fokozottak lehetnek, s a helyi kereskedelem részéről a verseny erős. Tajvanon legújabban egyre terjedő piacuk van a csíramentes (aszeptikus) csomagolású termékeknek, a kormány a technológiát és a vonatkozó kutatást támogatja, saját aszeptikus csomagolóüzemet is létesítettek (LIU 1995). A minőség biztosítása és szinten tartása mellett rendkívül nagy szerepet kell adni a harmadik piac helyi igényeit célzó pontos felmérésnek, a helyi szokások megismerésének. Köztudott, hogy pl a mohamedán és zsidó országok sertéshúst nem fogyasztanak, s a többi állat rituális vágását is igénylik. Az ízek iránti igények is teljesen mások lehetnek. A hatvanas években egy exportra dolgozó tejüzembe juhtejből előállított vajtermékre érkezett rendelés. Az üzem laboratóriumi gárdája beható kísérletezéssel kidolgozott egy eljárást, mellyel a „birkaszag”-ot a termékből ki lehetett vonni Az ügyfél viszont

berzenkedett, hogy az áru „íztelen” (VITAI I-né 1968) Eddig nem ismert területen tehát az elsődleges szerep a marketing szakembereké, s az általuk felderített követelményeket, melyek számunkra egzotikusnak, vagy kevésbé fontosnak tűnhetnek, gondosan figyelembe kell venni. A további minőségbiztosítási feladatok nem különböznek, akár az EU-hoz történő csatlakozásról, az EU piacain való megjelenésről, akár harmadik piacról van szó, tárgyalásukat ezért a következő pontban összevonjuk. 2. Az Európai Unió csatlakozásunk és megjelenésünk Csatlakozásunk célja a politikai szándékok mellett a részvétel az EU kereskedelmében. Ennek követelményei egy német közlés alapján fogalmazhatók Összefoglaló elemzés 54 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba meg, s a közlésben foglaltak mind az EU, mind a harmadik piac szempontjait is tükrözik: Hosszú távra megbízható kereskedelmi partnerekre van igény, akik az érintett

ország importőrével együttműködnek, az általános szervezeti változásokhoz alkalmazkodnak, az élelmiszerek feldolgozásában a tudományos fejlődéssel lépést tartanak, figyelembe veszik a gyakran változó fogyasztási szokásokat és az élelmiszerjogi előírások változásait (KRISTL 1992). Az ehhez szükséges exportstratégia elveit egy méhészeti szakcikk foglalja öszsze, de ajánlásai bármely másik exportágazat számára megszívlelhetők: egy nyugati áruházi láncba csak bizonyos, nem éppen ingyenes feltételekkel lehet bejutni. Ám az igazi nehézség csak ezután következik: több száz, vagy akár ezer tonna egyenletes és tanúsítható minőségű árut kell a megadott időre és a kért csomagolásban szállítani. Ez a feltételrendszer viszont csak összefogással, az ország és nem egy-egy vállalkozás olykor önző érdekeinek szem előtt tartásával teljesíthető, főleg nem a külpiacokon egymás alá ígérgetéssel. Célszerűnek

látszik az egységes exportstratégia, illetve az összehangolt árpolitika kialakítása (ANON 1995/30) Az EU erősen telített piacán kelendők lehetnek az ún. hungaricumok, azaz a csak Magyarországra jellemző földrajzi (eredet-) megjelöléssel forgalmazott áruk. Ezek márkavédelmét az EU vállalja, de csak kölcsönösségi alapon, azaz saját termékei számára a márkavédelmet a mi piacunkon megköveteli (TATTAY 1995, SZAKÁLY 1993). Minőségbiztosítás nélkül a legjobban reklámozott áru sem lehet sikeres. Ennek nemcsak az áru milyenségét érintő feltételei, hanem jogi feltételei is vannak Az 1993-as magyar élelmiszertörvény már az EU jogrendjét figyelembe véve készült (BIACS 1995). A szerződéskötésekkor követendő minőségi előírások mikéntjét az európaiakkal egybehangolt magyar szabvány rögzíti Az MSZ EN 29000:1992 szerint: e nemzetközi szabvány tanulmányozása után a vevőnek és szállítónak hivatkoznia kell az ISO 9001, az

ISO 9002, vagy az ISO 9003 szabványra, hogy e nemzetközi szabványok közül melyik a leginkább mértékadó a szóban forgó szerződés szempontjából, és esetenként milyen külön adaptálást kell végezni. Egy adott esetnek megfelelő minőségbiztosítási modell kiválasztása és alkalmazása előnyös mind a vevő, mind pedig a szállító számára. A továbbiakban a szabvány rendezi a minőségbiztosítási modell megválasztásának módját, a kimutatásokat és dokumentálást, a szerződést megelőző minősítést (azaz annak tisztázását, hogy a szállító minőségügyi rendszere mennyiben képes az ISO 9001, 9002, vagy 9003 követelményeinek megfelelni.) A szabvány lehetőséget ad az adaptálásra is, vagyis egyes elemek törölhetők a minőségi rendszerből, másokat ahhoz hozzá lehet adni. Összefoglaló elemzés 55 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba A követelmények szigorúak, az ISO 9000-eshez való alkalmazkodás kívánatos,

ennek része az ISO által meghatározott irányvonalaknak a termelésbe való átültetése, az ISO-tanúsítványok és akkreditációk megszerzése, a szakemberek magatartását formáló képzési programok kidolgozása és megvalósítása (BIACS et al. 1993) A magatartás formálása a szemlélet szükséges változását hivatott elősegíteni. Meg kell változnia a mezőgazdasági termelésnek a hazai társadalom általi megítélésének, de meg kell változnia a mezőgazdaságban és a mezőgazdasági termékeket feldolgozó iparokban a szakemberek saját látásmódjának is. HORN (1995) szerint: Egyszer végre be kellene látni, hogy Magyarország egyetlen, valóban teherbíró és magában nagy lehetőségeket hordozó ágazata az agrárgazdaság a politikát rá kell szorítani arra, hogy az agráriumot valódi értékének megfelelően kezelje. A szemléletváltozásnak meg kell jelennie a képzésben. A majdani mezőgazdának tudnia kell, hogy termelvénye nem

végtermék, hanem egy hosszú termelési lánc szeme, s még anyagi érdekei is azt diktálják, hogy a piac igényeinek megfelelő mennyiségű és minőségű, tovább-feldolgozásra alkalmas árut állítson elő. A feldolgozónak tisztában kell lennie a nyersanyagot termelő szakemberrel megvalósított együttműködés értékével munkájuk integrálásának szükségességével (BIACS és VITAI 1995). Az oktatás feladata az új minőségszemlélet kialakítása is. A termelés bármely szintjén és bármely szakaszában a közreműködőnek tudnia kell, hogy a „minőség közös ügyünk” (SKANDINÁV MUNKACSOPORT 1985). Az elmúlt 30 év tapasztalatai alapján a minőségbiztosításra való nevelés nem elégedhet meg azzal, hogy a megfelelő ismeretanyagot és készségeket csak a termelésben résztvevő személyekkel sajátíttatja el. Magát az embert is művelni és nevelni szükséges. A készségeken kívül ösztönzést kell számára nyújtani, s ez nem

csupán anyagi előnyök ígéretét jelenti. Tudatosítani kell, hogy a minőségi munka, az arra való felkészítésben történő részvétel személyének értékét, fontosságát növeli, a munkafolyamatokra és a társadalmi környezetre gyakorolt befolyását szélesíti. Hazánkban az agrároktatás keretében vannak minőségszabályozási kollégiumok. Amennyiben ugyanezt az ismeretanyagot nem az iskolai képzés keretében, hanem a már működő termelőüzemben kívánják elsajátíttatni, úgy a legfelső vezetés szoros együttműködése szükséges. Nem elegendő az egyetértés nyilvánítása és valamely kész program elfogadása, hanem az oktatásnak az üzem saját minőségbiztosítási programjához kell csatlakoznia, annak részét képezve. Tudomásul veendő az is, hogy az ilyen képzés nem olcsó A Összefoglaló elemzés 56 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba költségeket azonban olyan befektetésnek kell tekinteni, amely később a

jövedelmezőség növekedésében térül vissza. Összefoglaló elemzés 57 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba XII. Szabványosítás, akkreditálás A kormány áttekintette a nemzeti szabványosítás és akkreditálás feladatait. A jelenlegi elavult szabályozást felváltó, a legszükségesebb teendőket tartalmazó 42/1994. (III25) kormányrendeletet már 1994 április 1-jétől alkalmazni kell A nemzeti szabványosítás új felfogásmódja az EK-val kötött társulási megállapodásból eredő egyeztetési kötelezettséget figyelembe véve, az európai elveket, intézményi és működési rendet veszi a szabályozás alapjául. A régi és az új szabályozás közti leglényegesebb különbség, hogy a szabvány jogszabály jellege megszűnik és a jövőben nem mint a jogalkotásról szóló törvény szerinti „állami irányítás eszköze” funkcionál. A törvényjavaslat követendőnek előírja a nemzetközileg elfogadott alapelveket, így

különösen az önkéntességet, a nyilvánosságot, a közérdek képviseletét, a különböző érdekcsoportok túlsúlyától való függetlenséget. A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes, kivéve, ha jogszabály kötelezően alkalmazandónak nyilvánítja. A jogi szabályozás szempontjából kiemelt területeken (élet-, egészségvédelem, környezetvédelem, fogyasztók védelme stb) ugyanis az európai szabályozásból eredően szükséges, hogy a jogszabály által betartani rendelt követelményeket szabványokban határozzák meg. Ez esetben a szabvány alkalmazását jogszabállyal kell kötelezővé tenni. A törvény a szervezeti kérdésekről is intézkedik Az átalakulást követően a Magyar Köztársaság kizárólagos joggal felruházott nemzeti szabványügyi szervezete a Magyar Szabványügyi Testület lesz, amely a Ptk. szerinti köztestületként működik majd. A Ptk. 65 § (1) bekezdése szerint: A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott

tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, ill a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy Az akkreditálás: Európában az egyes országokban létrehozott akkreditálási rendszerek teremtik meg a vizsgálati eredmények és tanúsítványok kölcsönös elfogadásának, ezáltal a termékek és szolgáltatások szabad áramlásának, az ismételt vizsgálatok kiküszöbölésének és az ezzel összefüggő költségek csökkentésének lehetőségét. Az akkreditálás ugyanis annak hivatalos elismerése, hogy egy intézmény, szervezet felkészült bizonyos tevékenységek (vizsgálat, tanúsítás, kalibrálás, ellenőrzés) meghatározott feltételek szerinti elvégzésére. Összefoglaló elemzés 58 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba Az akkreditálás keretében bármely szervezet kérheti, hogy egy független, a nemzetközi

normák szerint minősítő intézmény a nemzeti akkreditáló szerv igazolja felkészültségét. A laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló törvénytervezetet, az akkreditálás európai elveit és szabályozását követik. Igénybevétele önkéntes Az akkreditálás csak abban az esetben előfeltétele a hatósági vizsgálatra és/vagy tanúsításra való kijelölésnek, ha adott területen a jogszabály kibocsátásáért felelős miniszter azt elrendeli. A nemzeti akkreditálás szervezete a nonprofit szervezetként, köztestületként (Ptk. 65 §) működő Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT), tagságát az államigazgatási intézmények, szakmai érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetek és az akkreditált szervezetek képviselői alkotják Az átmeneti időszak feladatai A nemzeti szabványosításról, valamint a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálási rendjének ideiglenes

szabályairól, továbbá az MSZH ideiglenes feladat- és hatásköréről szóló 42/1994. (III 25) rendelet 1994. április 1-jével lépett hatályba A kormányrendelet a hatálybalépéstől bevezeti a szabványok alkalmazásának önkéntességét. Az MSZH feladatkörében már most megjelennek azok a legfontosabb teendők, amit a törvénytervezetek tartalmaznak Ezek közül külön érdemes megemlíteni a megfelelőség-tanúsításra vonatkozó rendszer működtetését, amely magában foglalja a nemzeti szabványnak való megfelelőség tanúsítását, továbbá tanúsítási rendszer létrehozását a minőségbiztosítási rendszerek tanúsítására vonatkozó európai szabványok szerint. A rendelet azt is tisztázza, hogy az MSZH és a minisztériumok 6 hónapon belül rendezik a korábban ágazati szabványként kiadott állami szabványok sorsát, azaz ezeket nemzeti szabványként kell átvenniük, vagy a miniszter feladatkörén belül jogszabállyá kell

átformálniuk, illetőleg az elavultakat hatályon kívül helyezniük (SZABVÁNYOSÍTÁS, AKKREDITÁLÁS 1994). Összefoglaló elemzés 59 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba XIII. Néhány információ az ISO működéséről Az ISO (International Organization for Standardization) a nemzeti szabványosítási testületek világméretű szövetsége, jelenleg 92 taggal. Küldetése az, hogy a szabványosítást és a vele kapcsolatos tevékenységeket világszerte előmozdítsa, abból a célból, hogy az árucserét és a szolgáltatások cseréjét megkönnyítse, s fejlessze az intellektuális, tudományos, technológiai és közgazdasági tevékenységek területén az együttműködést. Az ISO munkája nemzetközi egyezményeket eredményez, melyeket mint nemzetközi szabványokat (International Standards) publikálnak. Szabványosítási tevékenysége minden területre kiterjed, kivéve az elektromérnöki és elektrotechnikai területeket, melyek a Nemzetközi

Elektrotechnikai Bizottság (International Electrotechnical Commission, IEC) hatáskörébe tartoznak. Az ISO-ból és IEC-ből álló nemzetközi szabványosítási szervezet a legnagyobb önkéntes, nem kormányszintű rendszere az ipari és technikai együttműködésnek. Valamely tagtestület az ISO-ban az a nemzeti testület, mely „leginkább képviseli hazája szabványosítási tevékenységét”. Következésképp egy-egy országból csak egy testületet fogadnak el ISO-tagként Az ISO-tagok többsége törvényesen bejegyzett állami intézmény, vagy szervezet A többiek hazájuk ügyviteli szerveivel szoros kapcsolatban álló testületek. A levelező tagok rendszerint fejlődő országbeli testületek, ott, ahol még nincs nemzeti szabványosítási szervezet. Nem vesznek tevőleg részt a műszaki munkában, de jogosultak az őket érintő kérdésekről teljes körű tájékoztatásra. Általában állami szervezetek Az „ISO 9000-esek” összegző közleményét

azok hirtelen kialakult népszerűsége tette szükségessé (ISO 9000 1993). Összefoglaló elemzés 60 Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba TARTALOMJEGYZÉK: I. AZ ÉLELMISZERIPAR ÉS A MEZŐGAZDASÁG ÁTALAKULÁSA, JELENLEGI HELYZETE 1 II. AZ ÉLELMISZERIPARI ANYAGOK, ÉLŐÁLLATOK ÉS ÉLELMISZEREK KÜLKERESKEDELMI FORGALMA . 5 III. AZ ÁLLATI TERMÉKEK TERMELÉSÉNEK, ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK, FOGYASZTÁSÁNAK ALAKULÁSA . 7 IV. ÁLTALÁNOS ADATOK 10 V. A FOGYASZTÓI IGÉNYEK ALAKULÁSA 15 1. A MINŐSÉG FOGALMA A MINŐSÉG ÚJSZERŰ MEGÍTÉLÉSE 15 2. A FOGYASZTÓ IGÉNYE A MINŐSÉGGEL SZEMBEN 18 VI. ÉLŐ ÁLLATOKKAL ÉS AZ ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK . 21 1. ÉLŐ ÁLLATOK (SZARVASMARHA, JUH, KECSKE, SERTÉS, BAROMFI, CSIGA, HAL) 21 2. NYERS HÚSOK (MARHAHÚS, SERTÉSHÚS, JUHHÚS, KECSKEHÚS, BAROMFIHÚS, HALHÚS, VADHÚS) ÉS HÚSKÉSZÍTMÉNYEK. 24 3. TEJ ÉS TEJTERMÉKEK 27 4. TOJÁS ÉS TOJÁSTERMÉKEK 29

5. MÉZ 30 6. GYAPJÚ 32 VII. AZ ÁLLATI TERMÉKEK MINŐSÉGÉT, A FOGYASZTÓ ÉRTÉKÍTÉLETÉT ÉS EGÉSZSÉGÉRE GYAKOROLT HATÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS AZ EZEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK . 33 1. TARTÁSTECHNOLÓGIA, STRESSZ (SZÁLLÍTÁS, ÁLLATOK VÁGÁS ELŐTTI KEZELÉSE, VÁGÁSA) 33 2. TAKARMÁNYOZÁS 36 3. A TAKARMÁNYBÓL SZÁRMAZÓ SZERMARADVÁNYOK 37 4. A TAKARMÁNNYAL ÉS A KÖRNYEZETBŐL AZ ÁLLAT SZERVEZETÉBE, ÉS INNEN AZ ÁLLATI EREDETŰ ÉLELMISZEREKBE KERÜLŐ KÓROKOZÓK. HATÁSUK A KÖZEGÉSZSÉGÜGYRE 40 5. TERMÉKFELDOLGOZÁS, CSOMAGOLÁS 41 VIII. TERMELÉS ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM 45 IX. MINŐSÉGVIZSGÁLAT, VIZSGÁLATI MÓDSZEREK, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS 48 X. AZ ÁLLATI TERMÉKEK MINŐSÉGÉNEK HATÁSA AZ ÁRKÉPZÉSRE SZOCIÁLPOLITIKA, PIACIRÁNYÍTÁS, PIACVÉDELEM . 52 XI. AZ ÁLLATI TERMÉKEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEKBŐL EREDŐ FELADATAINK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁST, VALAMINT A VILÁGPIACI KÍVÁNALMAKAT

ILLETŐEN. 54 1. HARMADIK ORSZÁGOK PIACAI 54 2. AZ EURÓPAI UNIÓ CSATLAKOZÁSUNK ÉS MEGJELENÉSÜNK 54 XII. SZABVÁNYOSÍTÁS, AKKREDITÁLÁS 58 XIII. NÉHÁNY INFORMÁCIÓ AZ ISO MŰKÖDÉSÉRŐL 60 Összefoglaló elemzés 61