Étel- és italreceptek | Tanulmányok, esszék » Csipkebogyó

Csipkebogyó (Rosa canina) Népi elnevezései: bicskafa, csipkebokor, ebcsipke, kutyarózsa, hecsedli, tüskefa. A növény jellemzői A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik. Cserjés növény, mely megtalálható erdőszéleken, hegyvidékek lejtőin, domboldalakon, legelőkön. Hazánkban az egész ország területén találkozhatunk vele A világos rózsaszín virágok júniusban vagy júliusban nyílnak, nem tömöttek, szinte szagtalanok, a törzset és az ágakat durva tüskék borítják. A húsos vacokból keletkezik az érett állapotban fénylő, piros csipkebogyó, amelynek belsejében több kőkemény mag található. A magokat szőrök - viszketőpor - veszik körül Herbája: termése Gyűjtés: Termését, a csipkebogyót gyűjtjük szeptember környékén. Inkább akkor szedjük, amikor még kemény. Utána már nagyon málik, inkább csak lekvárnak lesz jól. Kétféle alakban kerül kereskedelembe: szárítva vagy magvaitól megtisztítva

"csipkehúsként". A növény hatóanyagai C-vitamin tartalma tízszer nagyobb a citroménál. Ezen kívül pektin, flavonoidok, cukor, alma- és citromsav, cseranyag, A-, B1-, B2-, E-, K-, P-vitaminok, ásványi anyagok (pl. magnézium), nyomelemek Hatások: A C-vitamin fokozza a szervezet ellenállóképességét, a flavonoidok gyulladás gátló és antibiotikus, valamint immunerősítő hatást fejtenek ki, a pektinek pedig segítik az emésztést. Gyógyászati felhasználása Belsőleg: A csipkebogyó készítmények, a növény termésében található magas C-vitamin tartalom miatt immunerősítő, roboráló, valamint antioxidáns hatásúak. A bogyóból vagy csipkehúsból készített tea reggel üdítő, élénkítő hatású. Napközben hidegen üdítőitalként is fogyasztható, kitűnő immunerősítő. Meghűlésés, influenzás időszakban különösen ajánlott rendszeres fogyasztása. Náthás és lázas, hurutos megbetegedések, legyengült állapotok

kiegészítő kezelésére elsősorban teakeverékekben javasolt. Lázas gyermekeknek ízleni szokott a csipkebogyótea, főként mézzel édesítve (különösen tetszik nekik piros színe miatt). A csipkebogyótea gyenge vizelethajtóként is ismert, ajánlott vesehomok kezelésére is. A túlérett csipkebogyóból készült lekvár (hecsedli) étvágygerjesztő hatású. Rossz étvágyú gyerekeknek megpróbálhatjuk reggelire adni. Külsőleg: A csipkebogyók főzete külsőleg lemosás, borogatás formájában jól használható nehezen gyógyuló sebek, fertőzések kezelésére. Elkészítése Teát, szirupot, lekvárt is csinálnak belőle, bár elkészítése igen munkás, miután bogyóban lévő apró szőröktől csak szőrszitán való átnyomással szabadulhatunk meg. A C-vitamin hőérzékeny, ezért a főzés – de még a forrázás is – csökkenti a tea C-vitamin tartalmát. A hatóanyagok másik része azonban csak forrázás hatására oldódik ki. Ezért

akkor járunk el a leghelyesebben, ha 2 teáskanál csipkehúst 1,5 dl hideg vízben 6-8 órán át áztatunk, majd leszűrjük. A leszűrt levet (macerátumot) félre tesszük A szűrőben maradt (korábban kiáztatott) bogyókat 1 dl forrásban levő vízzel leforrázzuk, 5-10 percig állni hagyjuk, és ezt is leszűrjük. A két szűrletet egybeöntjük Kombinációk más gyógynövényekkel: Íz javító hatása miatt gyógynövény-keverékekben, gyümölcsteákban gyakran alkalmazzák. Meghűlés elleni teakeverékek alkotórésze is lehet