Gazdasági Ismeretek | Marketing » Bauer-Jankovitsné - Termékfejlesztési stratégiák

NEMZETI TECHNOLÓGIAI PLATFORM A TEXTIL- ÉS RUHAIPAR MEGÚJÍTÁSÁÉRT Termékfejlesztési stratégiák a design, életminıség, innovatív szolgáltatás, piacszervezés, új üzleti modellek, üzleti környezet (pl. közbeszerzés, vállalkozások mőködésének feltételei stb.) figyelembevételével Alapozó tanulmány a Stratégiai Kutatási Tervhez Készült a TEXPLAT 4. munkacsoport keretében Munkacsoport vezetı: Lukács Jánosné Szerzık: Bauer Szilvia Jankovitsné dr. Varró Veronika Dr. Koczor Zoltán Lukács Jánosné Szabóné Molnár Márta Dr. Szalay Ágota Szerkesztı: Lukács Jánosné 2009. október Tartalomjegyzék I. Összefoglaló 1 II. Tárgyaló rész 2 2. Jövıkép 4 2.1 Fejlıdési irányok a világban 5 2.11 A termékek nyereségtartalmának növelése a tervezés-, termelés- és kereskedelem racionalizálás eszköztárával . 5 2.12 A termékek nyereségtartalmának növelése a divatelemekben rejlı többletérték piaci

értékesítésével . 7 2.13 Új piacok nyerése a termék felhasználási területek innovatív fejlesztésével 7 2.2 Fejlıdési irányok az EU-ban 7 3. Stratégiai célok 8 3.1 A világ látható stratégiai céljai 8 3.2 Az EU stratégiai céljai 9 3.3 Magyarország stratégiai céljai, K+F+I fı stratégiája 10 4. A stratégiai célok megvalósításának eszközei 11 4.1 Tudás-képzés, innováció orientált gondolkodás fejlesztése 11 4.11 Felnıttképzés (long life learning) 12 4.12 Graduális képzés - alapfokú, középfokú, felsıfokú, doktorandusz képzési rendszer .12 4.2 Innováció fı tényezıi, innovatív gondolkodás fejlesztése (“fejek innovációja“), együttmőködési készség.14 4.21 Innováció fı tényezıi 14 4.22 Innovatív gondolkodás fejlesztése („fejek innovációja”), együttmőködési készség .14 4.3 K+F+I központok - klaszterek létrehozása 18 4.31 Klaszterekrıl általában 18 4.32 Textil-és ruhaipari klaszterek

Európai Unióban 18 4.33 Klaszterek Magyarországon19 4.4 Nemzetközi eredmények átvétele 21 4.5 Termékfejlesztési és üzleti koncepciók a változó társadalmi igényeknek megfelelıen, üzleti környezet fejlesztését szolgáló javaslatok.23 4.51 Piaci környezet 23 4.52 Divat - design 28 4.53 A globális mőszaki fejlıdés által generált igény változások30 4.54 A környezeti fenntarthatóság követelményi30 4.55 Ellátási láncok 30 4.56 Az üzleti környezet egyéb tényezıi 31 5. Javaslatok az ipar összevont Stratégiai Kutatási Tervbe ajánlott témákra31 Felhasznált irodalom .33 Fogalomtár .34 I. Összefoglaló Az európai textil- és ruhaipar jövıje érdekében az Európai Unióban létrehozott szakmai High Level Group áttekintette az európai textil- és ruhaipar helyzetét és javasolta a két gyártási ág jövıképét kidolgozó platform létrehozását. Céljai: - az ipar innovációja az ipar, a tudomány és a kutatás alkotóinak

integrációja útján - az ipar jövıje érdekében hosszú távú stratégiai vízió kidolgozása - a szükséges forrásokhoz történı hozzájutás feltételeinek javítása, a kutatás, innováció általános feltételeinek megteremtése. Az Európai Technológiai Platform végsı célja, hogy Európában a textil- és ruhaipar hosszú távú versenyképességét alapozza meg. Az EU-ban kialakult gyakorlat alapján több országban és több nemzetgazdasági ágban megalakultak a platformok. Magyarországon a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatja a nemzeti platformok mőködését. Ennek köszönhetıen megalakulhatott a Nemzeti Technológiai Platform a textil- és ruhaipar megújításáért (TEXPLAT). A Platform keretében négy témacsoportban dolgoznak a szakemberek és részanyagok készülnek a TEXPLAT Stratégiai Kutatási Tervéhez. A jelen anyag feladata a termékfejlesztés helyzetének vizsgálata és javaslatok kidolgozása a követendı

termékfejlesztési stratégiára a design, életminıség, innovatív szolgáltatás, piacszervezés, új üzleti modellek, üzleti környezet (pl. közbeszerzés, vállalkozások mőködésének feltételei stb.) figyelembevételével Az anyag készítıi - a szakemberek széles körének bevonásával - két fázisban a SWOT elemzés módszerével értékelték a termékfejlesztés helyzetét a magyar textil- és ruhaiparban. Megállapították, hogy erısségek mellett számtalan gyengeség tapasztalható a termékfejlesztés gyakorlatában. Ezek objektív és szubjektív okokra vezethetık vissza egyaránt. Az innováció, a termékfejlesztés feladatait több oldalról vizsgálta a munkacsoport, figyelembe véve a világban és az Európai Unióban látható fejlıdési irányokat. Áttekintette a kapcsolódó iparágak innovációjának hatását a textil- és ruhaiparra (vegyiszál gyártás, gépgyártás, számítástechnika stb.), továbbá a felhasználó nemzetgazdasági

ágak igényeinek alakulását (pl. a növénytermesztésnél használt kötözı és védı textíliák, építıipari hı- és hangszigetelı, szerkezeterısítı termékek, geotechnikai, az út-, védıgátépítésben használatos textíliák, autóalkatrészek, egészségügyi textíliák stb.) Nagy hangsúlyt kapott az emberi tényezı szerepe az innovációban, ehhez kapcsolódóan az oktatás minden szintje, továbbá a textil- és ruhaipar társadalmi megítélésének jelentısége az utóbbi húsz év innovációs helyzetének alakulásában, valamint a jövı stratégiájának megalkotásában. A 4. Munkacsoport foglalkozott továbbá az innováció, a termékfejlesztés nem technológiai tényezıivel, pl. a lakosság korösszetételének változása, divat szerepe, környezeti fenntarthatóság, változó piacok, értékesítési módszerek stb. A szakemberek kitértek az üzleti környezettel kapcsolatos néhány fontos tényezıre is. Az egyéb, feltárt szükséges

teendık elvégzését a TEXPLAT projektet megvalósító TMTE kezdeményezi. Valamennyi megállapítás tükrében a Munkacsoport a Stratégiai Kutatási Tervhez az alábbi javaslatait teszi meg (a javaslatok az anyag végén is szerepelnek): 1 1. Kutatási feladat A magyar textil- és ruhaipari KKV-k piacrájutási feltételeinek javítása a korszerő információs technológiák alkalmazásával. Vázlatos tartalom: - milyen marketing eszközökkel az internet információs bázisán segíthetı az optimális piaci/termelési szerkezet kialakítása - módszerek és fogyasztói magatartás vizsgálat modelljeinek kidolgozása a fogyasztóra ható tényezık vizsgálatára, az új termékek befogadására ható valódi szempontok meghatározására - különbözı fogyasztói csoportok meghatározása: lakossági és intézményi, lakossági csoporton belül modellszerő különbségek megállapítása kor, régió, szociális helyzet szerint - milyen termékeknek van piaca,

hol vannak piaci rések - hogyan biztosítható a folyamatos, naprakész információ, amely a KKV-kat elısegíti az innovációs, fejlesztési döntéseik meghozatalában. Indoklás: A kiinduló helyzet vizsgálatánál megállapítást nyert, hogy több gyengeségi pont a piac ismeretére vonatkozik. A korszerő információs technológia alkalmazása a téma kidolgozásában lehetıvé teszi az eredmények fenntartható alkalmazását. 2. Kutatási feladat Ellátási lánc szakma specifikus modelljének kidolgozása a korszerő információs technológiák alkalmazásával. Vázlatos tartalom: - a KKV-knak az ellátási láncba történı integrálódásának elısegítése hálózatok, klaszterek modellezésével - innovációt támogató tudásközösségek modellezése - internet alapú benchmarking feltételeinek kutatása - az ellátási lánc szereplıi kommunikáció modelljének kidolgozása virtuálisan integrált EU ruházati ellátási lánchoz történı csatlakozás

elısegítése érdekében. Indoklás: A kiinduló helyzet vizsgálata megállapította, hogy hiányos a vállalkozások, a kutató helyek, az oktatási intézmények közötti együttmőködés, ennek a gyengeségnek a felszámolása lehetıség az iparág fenntarthatóságára. Bıvülhet az együttmőködés a felhasználó nemzetgazdasági ágakkal, ami elısegítheti a további innovációt, piac bıvítését. A feladat elvégzését indokolja továbbá, hogy az Európai Unióban folyik a munka a kereskedelmi tartalmi kommunikációnak egységesítésére. II. Tárgyaló rész 1. A kiinduló helyzet értékelése A magyar textil- és ruhaipar 2008. évben közel 200 milliárd Ft értékő terméket állított elı, ebbıl 65-80% export piacokon talál vevıre, divattól és szezontól függıen. A kivitel fı piaca az EU tagországok, ide kerül az exportált termékek kb. 70%-a Az export 80-90%-a bérmunka, ennek jelentıs hatása van - részben elınyös, részben hátrányos

- a termékfejlesztési tevékenységre. A két gyártási ág valamennyi vállalkozásánál dolgozókat figyelembe véve mintegy 50 ezer fınek biztosított munkát, a feldolgozóiparban foglalkoztatott létszám kb. 6%-a itt talál munkát. A termékfejlesztés helyzetének értékelésére a SWOT elemzés módszerét választottuk. A szakirodalom a módszert a stratégiai célok kialakításához ajánlja A SWOT módszerét a textil- és ruhaiparban korábban is alkalmaztuk az iparban dolgozó szakemberek széles körének bevonásával. 2 A termékfejlesztés helyzetére fókuszáló SWOT elemzés elkészítésébe workshop keretében széleskörő szakember gárdát vontuk be, a munkát két fordulóban végeztük az értékelés minél nagyobb alapossága érdekében. Az elsı fordulóban szakembereink 3 külön csoportban dolgoztak, a második fordulóban a munka egy csoportban folyt. A termékfejlesztés jelenlegi helyzetét a textil- és ruhaiparban a szakemberek az

alábbiak szerint értékelik. Erısségek - Kreativitás - Rugalmasság - Szaktudás - Mesterség-tudat - Hagyományırzés, népmővészet - Iparmővészeti háttér - Minıségi gyártás Lehetıségek - Mőszaki felszereltség javítása - Szaktudás és piacismeret fejlesztés - Szerviz szolgáltatás fejlesztése - Nyitottság az új befogadására - Szakmai oktatás színvonalának emelése - Informatikai háttér fejlesztése a naprakész ismeretek biztosítására - Földrajzi helyzet jobb kihasználása - EU-tagság jobb kihasználása - Tudományos és háttérterületek bevonása a termékfejlesztésbe - Klímaváltozás lehetıségeinek kihasználása - Munkaerı tartalékok piacra való visszavezetése - Motiválás erısítése - Pályázatok - Innovatív anyagok és technológiák /pl. nanotechnológia/ hasznosítása - Textília alkalmazási területek szélesítése - K+F hálózatok fejlesztése - Társadalmi és foglalkoztatási szerkezet átalakulása Gyengeségek

- Termékek gyenge piacképessége - Alacsony kockázatvállalási készség - Hiányos piacismeret, a felhasználási területek feltárása - Gyenge kapcsolat az iparmővészek és az ipar között - Hiányos kapcsolat az ipar és az oktatás között - Mőszaki színvonal - Tıke hiány - Szakmai féltékenység - Korszerő mőszaki és technológiai ismeretek hiányosak - Rövid távú gondolkodás - Kutatási területek közötti hiányos kommunikáció - Hiányos informatikai háttér - Régi módszerekhez való ragaszkodás - Hiányos nyelvismeret - Külföldi szakmai gyakorlat hiánya - Hiányos marketing ismeretek Veszélyek - Globalizáció - Távol-keleti offenzíva - Ágazat helyzete a gazdaságban - Olcsó árudömping - Piaci szervezet hiánya - Eszközök hiánya a tisztességtelen piaci magatartással szembeni fellépéshez - Gazdasági szabályozás kiszámítatlansága - Szakmai pálya elhagyás - Szakmai presztízs hiánya A termékfejlesztést, mint az innováció

egyik állomását a kutatás-fejlesztési tevékenység alapozza meg. A textil- és ruhaiparban magában az alapkutatás szerepe nem jelentıs, a kapcsolódó iparágakban végzett alapkutatásnak azonban nagy szerepe van a textíliák gyártásának innovációjában. A két gyártási ágban ugyanis meghatározó szerepe van a felhasznált alapanyagoknak, melyek a textiltermékek önköltségében 60-80%-ot képviselnek, a ruhaiparban ez az arány 50-60%. Az alapanyagok egyik elıállítója a vegyipar- vegyiszálak esetében -, a természetes szálak termesztésének gazdája a mezıgazdaság. A vegyipar - a világban kialakult versenynek köszönhetıen folyamatosan végez kutatási-fejlesztési munkát az új, ill a módosított, a megkövetelt funkciókat jobban kielégítı szálak, továbbá a korszerő kikészítést biztosító vegyianyagok fejlesztése érdekében. A mezıgazdaság pedig elvégzi a 3 szálakat adó növények nemesítését. A gépeket és

berendezéseket elıállító gépiparban folynak szükséges kutatások, a gépgyártók textil- és ruhaipari szakembereket is alkalmaznak, a gépfejlesztésben közremőködnek a számítástechnikai szakemberek is. Fentiekbıl adódik, hogy a „beszállító” iparágak innovációja a textil- és ruhaiparban is generálja a kutatást, elsısorban az alkalmazott kutatást, ezt a munkát viszont az innovációs lánc teljes hosszában kell elvégezni. Az innovációt elısegítı kutatás az alábbi három fı irányban folyhat: - termékfejlesztés a piaci igények szervezett és rendszeres kutatásával, a céltudatos marketing tevékenység támogatásával, ami különös szerepet kap a speciális igényeket kielégítı textíliák terjedésével számtalan nemzetgazdasági ágban, pl. építıipar, vegyipar, egészségügy stb. - technológiák fejlesztése, kidolgozása, ennek különösen nagy a jelentısége a speciális rendeltetéső, bizonyos funkciókat teljesítı

termékek létrehozásában - a számítástechnika minél szélesebb alkalmazása, a technológiai folyamatokban, az üzem és munkaszervezésben. A textil- és ruhaipar területén sem Európában, sem Magyarországon nem jellemzı az intenzív kutatási tevékenység, ennek okai objektívek és szubjektívek. Az objektív okokhoz soroljuk a vállalkozások elaprózottságát, ami - mint az EU-ban - a hazai textil- és ruhaipari vállalkozásokra is jellemzı, így azok nem rendelkeznek szükséges humán és anyagi forrásokkal az eszközigényes kutatási tevékenységhez. Magyarországon külön meg kell említeni a bérmunka magas arányát. Ez egyik oldalról hátráltatja a termékfejlesztés erısítését, saját szellemi termékek magasabb hozzáadott értékként érvénysízését, másik oldalról pedig a saját termékek fejlesztésének alacsony szintje nem teszi lehetıvé a bérmunka arányának csökkentését. A szubjektív okok közül megemlítendı, hogy a

bérmunka sokszor elkényelmesíti a vállalkozások termékfejlesztıit. Ugyanakkor bérmunkának van elınyös hatása is: ötletadó a saját gyártmányok létrehozásához. A beszőkült önálló termék innováció miatt sok nagy tudású szakember, szervezet, piacon értékesíthetı fejlesztési kapacitás veszett el a szakma számára. Az üzemi gyakorlatban viszont tapasztalható, hogy a középvezetık nagyon kreatívak a racionális technológiai megoldások alkalmazásában. Az utóbbi két évtizedben a tervezési és beavatkozási folyamatok szereplıi sem a makro-, sem a mikrogazdasági környezetben nem voltak elég következetesek ahhoz, hogy idıben a biztosan esélytelen folyamatokban rejlı tıkét átcsoportosították volna a szükséges stratégiai, szemléleti, szerkezeti átalakításokhoz. A kutatás helyzete, a termékfejlesztés elmaradása vezetett ahhoz, hogy elég nagy súllyal reprezentáltak a fenti elemzésben a termékfejlesztéssel kapcsolatos

gyengeségek. 2. Jövıkép A textil- és ruhaipar jellegzetessége, hogy a termékeiben leggyorsabban megújulni képes iparág. A többi gyártási ághoz képest a megújulás költségei viszonylag alacsonyak. A klasszikus, elsısorban öltözködési célra alkalmas termékek felhasználási területe egyre bıvül számtalan olyan területtel, ahol a szálasanyagokban rejlı sajátos jellemzık elınyt jelentenek. Így kerülnek a textíliák széleskörő felhasználásra minden mőszaki és esztétikai területen, ahol a kis fajlagos tömeg, a relatív magas szilárdság, a hajlékonyság, a plaszticitás vagy a rugalmasság, a változtatható felületi méretek és a könnyő színezhetıség elınyt jelent. A szálasanyagok felhasználásának diverzifikációja A szálak adta alaki és vizuális sokszínőség, jellemzıik széles skálája azt a változatosságot képes biztosítani az egyes termékek tervezésénél, amely a polimerekkel mutat analógiát. Ennek

köszönhetı, hogy a textíliák széles körben jelennek meg azokon 4 a felhasználói területeken, ahol textilszerkezetek és technológiák segítségével eddig teljesen más elven alapuló terméket, szerkezetet váltanak ki. A környezetvédelem hordozó anyagaitól a szálerısítéső kompozitokon át, az egészségügy intelligens anyagaiig, az épületek szerkezeti elemeiig textíliák vesznek körül bennünket anélkül, hogy a termékcsoportot és az elıállítási folyamatokat a textília gyártás klasszikus csoportjába illesztenénk. 1. ábra: A szálasanyagok széleskörő felhasználása, mely túlmutat a textil- ruházati ipar hagyományos keretein (geotextília, elektromos hordozó, egészségmérési eszközök) A tudatos terméktervezés jövıképe több fázisban és különbözı irányból közelíthetı. A jelenkor kihívásaira adott válaszok esetében ma természetes reflexió, hogy az azonnal érzékelhetı problémák megoldását tartjuk

fontosnak. Ezzel szemben arra van szükség, hogy a megoldásra váró szerkezeti akadályok és ellentmondások feloldásával a textil- és ruhaipar javítsa esélyeit hosszabb távra. A lehetıség abban rejlik, hogy a termékfejlesztés területén várható potenciális erıforrástöbbletet és a várható kihívásokat megfelelı bátorsággal az adott területen (vállalkozás, klaszter, ország, EU) hasznosítsa az iparág, ill. megfeleljen a kihívásoknak E célok érdekében a szükséges erıforrásokat koncentrálni kell, hogy a termék innováció, a fejlesztés komplex folyamattá váljon és értékteremtı szakaszába kerüljön. A jövıkép részletezésénél külön figyelmet kell fordítani annak a mérlegelésére, hogy melyik irány kapjon nagyobb hangsúlyt: kapacitás értékesítés (pl. bérmunka prioritás) vagy termék értékesítés, az elızı elsısorban a gépi és a technológiai, az utóbbi pedig a termékfejlesztést helyezi elıtérbe. A két

iránynak egyaránt helye van a jövıbeni fejlesztési koncepció kidolgozásában. 2.1 Fejlıdési irányok a világban A világ termékfejlesztési irányainak célrendszerében az alábbi szempontok tükrözıdnek: - termékek nyereségtartalmának növelése a tervezés-, termelés- és kereskedelemracionalizálás eszköztárával - a termékek nyereségtartalmának növelése a divatelemekben rejlı többletérték piaci értékesítésével - új piacok nyerése a termék felhasználási területeinek innovatív fejlesztésével. 2.11 A termékek nyereségtartalmának növelése a tervezés-, termelés- és kereskedelem racionalizálás eszköztárával A világgazdaság globalizációja, a szabadkereskedelem lehetısége a beszállítói rendszerek széleskörő elterjedését okozta a textil- és ruhaipari területeken is. Egyes termékek 5 költségeiben a megjelenı magas élımunka igény elınyös helyzetbe hozta a nagy termelékenységgel dolgozó, alacsony bérő

világrészeket. A nagytávolságú szállítás egyre csökkenı ára és a forgalmazás szabadsága a termékek egyre nagyobb körénél tette gazdaságossá a távoli gyártást, felborította a textil- és ruhaipar korábbi európai és a benne lévı nemzetgazdaságok termelési arányainak kiegyensúlyozottságát (tervezés-, gyártás-, fejlesztés stb.) A világvezetı textil- és ruhaipari gépek és vizsgáló eszközök beszállítói is nehéz helyzetbe kerültek. A korábbi változtak. biztonsági kerültek a értékteremtı szervezetek az elmúlt évtizedekben meghatározó jellemzıikben A beszállítás biztonságát adó tulajdoncsoportok modulokra osztódtak, s a elemek a versenyhelyzeten és az új vállalatstratégiai megoldásokon keresztül rendszerbe. Tranzakciós pontok • • • • • • • • Egységes kritériumrendszer Kompatibilitási költségek Minimális folyamatköltség Globalizálódó megoldáskultúra Tıkehatékonyság

Kapacitáshatékonyság Minıségi paraméterek javulása Flexibilitás 2. ábra: Az outsourcingra épülı globalizált termelési egységek kapcsolódási rendszere A gyártási folyamatokban beszállítói hálózatokat alakítottak ki, ami alkalmat teremtett a tıkemegtérülési optimumok elérésére anélkül, hogy a folyamatban a nemzetgazdasági tıketerhek kiegyenlítése és a környezet fenntarthatóságának szempontjai megoldást nyertek volna. Az átalakulás feltétele volt, hogy gazdaságilag átjárhatóvá váljanak a határok, az informatikai és a logisztikai fejlesztés sosem látott sebességgel alakítsa át a világot, a gyártási folyamatok költségminimalizálása szükségszerővé tette a magas szintő tıkekoncentrációt. Az átalakulás a piaci stratégiák közgazdasági és menedzsment szempontjain túl a mőszaki megoldások kérdését is felveti, mint pl. a folyamaton belüli készletek minimalizálását, a gyártási, átállási idık

csökkentését, a rugalmas gyártási rendszerek kialakítását, valamint a költségek, az idıtöbbletet jelentı veszteségek csökkentését. A termék innováció célterületei kezdetben a mőveletek technológiai vagy szolgáltatási lépcsıi voltak, majd az összehangolt folyamatok kerültek elıtérbe. Ezek a folyamatok adják a beszállítói-vevıi lánc egyes elemeit, melyek általában a tulajdonviszonyok és a befektetés szempontjából is külön érdekeltséget alkotnak, de a fı tulajdonosi cél a maximalizált nyereség. A fenti ideálisnak látszó modell vesztesége akkor fedezhetı fel, ha a teljes termelési/szolgáltatási ciklus szempontjából vizsgáljuk. A beszállítói rendszer láncolata sok egyéni részérdek szerint történı optimalizálása nem azonos a végtermék szempontjából a piacképesség és a vevımegtartás szempontjait jelentı optimummal. Szükségessé vált az egyes részérdekek megfelelı áthidalása azokon a területeken, ahol

a 6 liberalizált piac törvényszerőségei ezt értékké teszik. Ez akkor válik megvalósíthatóvá, ha a tevékenységeket megfelelı irányítással, információkkal lehet támogatni. A sikeres kitörést jellemzıen a termék életciklus fenntarthatóságának teljes körő szempontrendszerének elemzésével lehet támogatni. Ehhez a tervezésnek tudatos irányt kell meghatároznia megfelelı célfüggvények érvényesítésével az alábbi területeken: - a vevıi igénypontok megjelenése a késztermékben - a sajátos kereskedelmi szempontokra reagáló tevékenységek megjelenése - az elıállítási erıforrások korlátozása - a felhasználási szakasz (karbantarthatóság, javíthatóság) támogatása a termékkonstrukción keresztül, a mőködtetési erıforrások korlátozása. A textil- és ruhaipar átalakítását ezen szempontok alapján, a vizsgált gazdasági egység adottságai, fejlesztési lehetıségi és korlátjai figyelembevételével

célszerő végezni. Ennek alapján a termékfejlesztés, a terméktervezés, a gyártási folyamat ki- és átalakítása, a termelési lánc, a kereskedelemi és termékforgási folyamatok, a szolgáltatások, az újrahasznosítási és terméklebontási tevékenységek teljességébıl ki-ki erısségei szerint találhatja meg a társadalmilag hasznos, fenntartható tennivalókat. 2.12 A termékek nyereségtartalmának növelése a divatelemekben rejlı többletérték piaci értékesítésével A szakmaspecifikus további megközelítési lehetıséget jelent a termék értéktartalmának elemzése. Megállapítható, hogy a textil- és ruhaipari termékek eladási árában a divattal és a vizuális kommunikációval kapcsolatos értékek jelentıs, esetenként meghatározó részarányt képviselnek. Ezek tudatos kezelése a terméktervezés számára új megközelítést tesz lehetıvé és szükségessé. A divat és egyéb vizuális trendek befolyásolása és befolyása

jelentıs tartalékot képvisel a gazdaságosság növelésében, a logisztikai és kereskedelmi folyamatokkal együtt.(Errıl az üzleti környezettel foglalkozó fejezetben külön szólunk). 2.13 Új piacok nyerése a termék felhasználási területek innovatív fejlesztésével A szálasanyagok folyamatos fejlesztése, az anyagtudományok és a funkció centrikus termékkonstrukciók fejlesztése az iparág továbbéltetését támogatja. A kitörés széles sávja mutatkozik az erısített szerkezeti anyagok, a gyógyászati eszközök, a környezetvédelem, az őrtechnika és más területeken. Az ebben rejlı lehetıségek kihasználása offenzívát igényel az iparágtól: aktívabban kell törekedni a gazdaság más ágai termelésének, szolgáltatásainak megismerésére itthon és a világban. 2.2 Fejlıdési irányok az EU-ban Az EU-ban végzett különbözı önértékelések eredménye, hogy a jellegzetes erısségek közé sorolják: - textil- és ruhaipar

hagyományaira alapuló magas mőszaki és divat ismeret - jelentıs textil- és ruhaipari gépgyártás - a kutatási és oktatási potenciál - a kereskedelmi pozíció - a nagy felvevı képességő ruházati piac. Közösen megállapított gyengeségek: - a többi régióhoz képest magas bérköltség (különösen, ha a termelékenység értékét is figyelembe vesszük) - a gyenge tıkekoncentráció - a magas járulékos költségek. 7 Ezek alapján az EU a fejlesztés irányait tekintve logikusan határozta meg azokat a kulcsterületeket, melyeken a magas hozzáadott értékő termelést fejleszteni kívánja. Ezért válik elsısorban stratégiai értelemben priorizált területté: - az alapanyag kutatás (nanotechnológia, mikroszálak, speciális felületkezelések, új anyagok stb.), - az új termékkonstrukciók innovációja (társított szerkezetek, kompozitok stb.) - a magas szintő vizsgálattechnológia - a divatmarketing aktív mővelése - a gyártási

technológiák és módszertanok fejlesztése. 3. Stratégiai célok A stratégia komplex megközelítést igényel. Egy iparág, mint gazdaságilag körülírható objektum stratégiájának - bármely gazdálkodási egységhez hasonlóan - egyfajta küldetés (mission) meghatározása alapján hierarchikus rendbe kell illeszkednie. A stratégia a küldetéshez tartozó legfontosabb fejlesztési és kitörési pontok, lényegi folyamatok tevékenységorientált körvonalazása. Szükséges a vizsgált objektumra vonatkozó belsı tényhelyzet, valamint a külsı környezet hatást gyakorló elemeinek pontos ismerete és a kölcsönhatások értékelési képessége. Általános értékelésre szolgál a helyesség, a realitás és az etikusság vonatkozásában a megvalósíthatóság (feasibility) és fenntarthatóság (sustainability) megfelelı értékelése. A kellı pontosságú értékelés lehetıvé teszi a valós tervezést A megvalósíthatóság a stratégiai tervekkel

kapcsolatos gazdasági tervek realitásán kívül a stratégiai folyamatok létrehozása során megjelenı piaci, munkaerı piaci kölcsönhatások elemzésére is kiterjed. A fenntarthatóság fogalmát klasszikusan az alábbiak szerint értelmezik: „kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy csökkentené a jövendı generációk képességét, hogy kielégítsék a saját igényeiket”. Alapvetı szempontokat határoz meg a gazdasági fejlıdésre, növekedésre (minıségi, mennyiségi), a környezeti tényezıkre és a társadalmi stabilitásra (igazságosság, egyenlıség), valamint ezek összefüggésrendszerére. Minél összetettebb a stratégiai tervezést végzı folyamatrendszer, annál érzékenyebb a benne rejlı tényezık változására. 3.1 A világ látható stratégiai céljai A világra vonatkozó iparági stratégiáról nehéz beszélni, de az egyes gazdasági közösségek szintjén találkozhatunk egységesnek mondható, tudatosan kialakított

stratégiákkal. Ugyanakkor a világ egészére érvényes tendenciák mégis elemezhetıvé teszik a stratégiákban megjelenı közös innovációs elemeket. A legfontosabb, a közös stratégiai világmérető hatások között lehet említeni: - a technikai fejlıdés irányait és a megvalósulás ütemét - a világgazdasági szinten megjelenı globális hatásokat - a világba egységessé váló tudatos keretrendszereket, melyek általában jogi korlátokként mutatkoznak (vámszabályok, környezetvédelmi, munkaerı piaci, stb.) Ennek megfelelıen valamennyi térségben felfedezhetık a textil- és ruhaipari innováció jellemzı stratégiai elemei: - törekvés az új nyersanyagok, technológiák és termékcsoportok kifejlesztésére és bevezetésére - a hatékony és termelékeny gyártásszervezés alkalmazása a versenyképesség érdekében - a divat befolyásolása vagy nyomon követése - a munkaerı szociális szempontjainak átláthatósága

(gyermekfoglalkoztatás, többmőszakos munkarend stb.) - a kritikus környezeti tényezık hatásának csökkentése. 8 Egy-egy gazdasági régiót a textil- és ruhaipar szorosan vett szempontjából vizsgálva tovább finomíthatók a célok. Az európai gazdaságban elsısorban az alapanyag-fejlesztés, a termék, a technológia innovációja vált stratégiailag kiemelt tényezıvé, így a következı fıbb célokat követik: - a kelmetermelı kapacitások telepítése az alapanyagforrások közelébe, külföldi befektetések eszközével is - a feldolgozó, konfekcionáló munkafolyamatok kihelyezése az olcsó, tömeg-munkaerıt biztosító országokba, sok esetben minıségi áldozatok árán is - a speciális, különbözı funkciókat teljesítı tulajdonságokkal rendelkezı textíliák kifejlesztése, ennek alárendelve az innovációs, a kutatás-fejlesztési tevékenységet. Meg kell jegyezni, hogy az új termékek nehezen védhetık meg a feltörekvı

gazdaságokban tapasztalt másolási szándéktól. A távol-keletiek meghatározó stratégiai iparággá kívánják fejleszteni a textil- és ruhaipari területet, melyben a gyártás mennyiségi és minıségi dominanciája jelenik meg. A kiterjedt és dinamikusan növekvı iparág a munkaerıpiacon is hatékonyan tölti be az inkább munka, mint tıkeigényes iparágak kiegyenlítı szerepét, céljaik: - saját kapacitások felépítése a saját alapanyagforrások minél jobb hasznosítása és munkahelyek létrehozása érdekében, pl. kínai és indiai textilgyártás fejlesztése a gyapot termıhelyei, valamint a fejlıdı vegyiszál gyártó kapacitások közelében - a feldolgozó, konfekcionáló kapacitások létrehozása saját, bıségesen rendelkezésre álló munkaerı foglalkoztatására elsısorban a tömegáru gyártásában. Az észak-amerikai gazdaság elsısorban a kereskedelem szabályozása szempontjából tesz lépéseket a saját szabad gazdaságának

támogatására. Szakmai-technológiai szempontból vizsgálva a következık láthatók a világ meghatározó gazdaságaiban: - a fejlett országok textília gyártói a hagyományos termékek elıállításánál elsısorban a nagyobb szellemi tevékenység tartalmú folyamatokra koncentrálnak: termékfejlesztés, mőszaki-technológiai elıírások elkészítése, termelésszervezés, minıségellenırzés - a magasabb hozzáadott értékkel és kutatási-fejlesztési tartammal bíró speciális termékek gyártására térnek át, mint pl. un intelligens ruházat, funkcionális ruházat (védıruházat), más iparágakban felhasználásra kerülı termékek, amelyek energiaigényes (pl. fém) termékek helyébe lépnek, alacsonyabb súlyúak (pl csomagolóanyagok) stb. Összességében: a magas gyártási kultúrát, jól képzett szakember gárdát igénylı gyártás fejlesztése a cél. 3.2 Az EU stratégiai céljai Európai Unió tagjaként, a textil- és ruhaipari export

közel 70%-át az EU tagországaiba szállító országként Magyarország számára nagyon fontos az EU stratégiájának ismerete. Magyarország tagja a textíliákat gyártók európai érdekvédelmi szervezetének - az EURATEX-nek. Az EURATEX 2004-ben hozta létre az Európai Textilipari Technológiai Platformot, melynek keretében folyó munkák iránya meghatározó a magyar textil- és ruhaipar számára is. Az EU Textilipari Technológiai Platformja három fı területre összpontosít: - elmozdulás a közszükségleti cikkek gyártásától a speciális termékek és rugalmas hightech folyamatok irányába - a legjobb minıségő textíliák felhasználásának megalapozása és kiterjesztése több iparágban és egyéb, új felhasználási területeken - textiltermékek tömeges gyártásának megszüntetése és elmozdulás a vevıre, személyre, egyénre szabott termékek irányába, új, jól szervezett termelés, logisztika és forgalmazás megvalósítása. 9 Az

EU Platform szükségesnek tartja, hogy ennek megfelelıen kell felállítani az innovációs célokat, kidolgozni a kutatási programokat és projekteket, a kutatási eredményeket törekedni kell közösen hasznosítani. A Platform-ban az a vélemény alakult ki, hogy az európai textil- és ruhaipar elıtt álló legnagyobb kihívás az, hogy “önmagának koordinált módon kell megerısödnie”. Ez jól képzett szakembereket igényel. Európának tovább kell építeni a jelenlegi erısségeit: - kutatás-fejlesztési helyek szoros kapcsolata a gyártókkal, az országok közötti K+F+I együttmőködés fejlesztése - innováció - minıség - kreativitás - tudományos kiválóság - változatos ipari kapacitások - megfelelı képzettség - partnerkapcsolat a vezetı ellátókkal és fogyasztói szektorral - hatalmas és kifinomult hazai piac (EU belsı piaca) - európai márkanevek 3.3 Magyarország stratégiai céljai, K+F+I fı stratégiája Magyar textil- és ruhaipar

stratégiai céljai megvalósításának fı eszköze az innováció felgyorsítása, a kutatás - fejlesztés színvonalának emelése, a vállalkozások innovációs tevékenységének fejlesztése. Magyarországon - statisztikai adatok szerint - 2007. évben a könnyőiparban 28 kutató helyen végeztek kutató, fejlesztı tevékenységet, ezeken a helyeken mintegy 300 fıt foglalkoztattak, ebbıl 200 fı kutató munkatárs volt, szakértıi ismereteink szerint ez a helyzet érdemben nem változott. Ugyancsak 2007 évben 1345 millió Ft-ot fordítottak kutatásra. Hogyan alakul a vállalkozások innovációs készsége és képessége? A textil- és ruhaiparra jellemzı elaprózott szerkezet miatt - a 20 fı alatti vállalkozások aránya 90 - 95% - a vállalkozásoknál gyakran hiányzik az a tudás, anyagi forrás, amely a hosszabb távú, rendszeres K+F tevékenységhez szükséges. A textil- és ruhaipari vállalkozások többségénél nincs önálló szervezeti egység,

amelynek alapvetı feladata a kutatás-fejlesztés lenne. A napi termelés fenntartásával kapcsolatos teendık is lekötik a menedzsment idejét, energiáját. Ugyanakkor el kell mondani, hogy a racionális napi technológiai megoldások keresése és alkalmazása területén kiemelkedıen innovatív magatartás tapasztalható a középvezetıi körben (szalagvezetık, csoportvezetık) a minıség és a termelékenység javítása céljából. A vállalkozások az innováció, a kutatás-fejlesztés feladatát úgy próbálják megoldani, hogy megállapodásokat kötnek a szakmai kutató helyekkel, egyetemekkel, kutató intézményekkel, ez elsısorban az innovatív vállalkozásokra jellemzı. A vállalkozásoknál tehát döntıen nem a fejlesztési szándék hiányzik, hanem a feltételek behatároltak szervezeti, szerkezeti adottságok miatt. A kutatás - fejlesztési tevékenység telepítése a kutatóhelyekre az eszközök koncentrálását jelenti, ami a hatékonyságot

növeli, ugyanakkor fokozottabb együttmőködést követel meg a kutatóhelyek és az eredmények gyakorlati hasznosítását biztosító vállalkozások között. A textil- és ruhaiparban stratégiai tervezés ugyanakkor megkésve és bizonytalankodások közepette történik. Az iparágra az is jellemzı probléma, hogy az egyes lényegi erıforrások biztosításában is felelıs kormányzati szféra nem mutatott kellı aktivitást. A hazai innovációs stratégiai célok általában az európai prioritások mentén haladnak, figyelembe véve a belsı helyzet adottságaiból eredı eltéréseket. A hazai 10 stratégiai célok között gyakran köszönnek vissza túlélésre és esélykiegyenlítésre vonatkozó célok, emiatt korlátozottak az innovációra fordítható források, amelyek döntıen az EU pályázatokon keretében biztosíthatók. Hazánkban a kutatások jellemzı csoportjai: - oktató-kutató intézmények kutatásai - ipari környezetben folytatott

kutatások és a gyártási rendszerek fejlesztése. 2006. évi adatok szerint a kutató munka kb 55%-a felsıoktatási intézményekben, mintegy 38%-a vállalkozásoknál és közel 7%-a kutató-fejlesztı intézményekben folyik. A két intézményrendszerben folyó innováció szerencsés esetben egymással kölcsönhatásban és egymásra utaltan történik. Az alapkutatás területén meg kell vizsgálni lehetıségeinket és néhány kiemelt területen célszerő stratégiai célokat megfogalmazni. A potenciális kutatási területek erısségei alapján van esély arra, hogy az alapkutatásokhoz szükséges finanszírozást el lehessen érni. A textil- és ruhaipar területén az alapanyagok kutatását indokolt kiemelt célként két-három jól körülhatárolt témában megvalósítani. Jó kiindulási alapok és komoly eredmények indokolják a szálhalmazok morfológiai és fizikai tulajdonságainak kutatásait (Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, BME), a

szénszálak (Zoltek ZRt), a módosított szénhidrát alapú szálak és a nanotechnológia (BME) kutatási területeinek kiemelt. A mőszaki területen végzett felhasználói szintő kutatások kijelölését az iparág valós problémái alapján lehet megfogalmazni. Ezen a területen a rugalmasságot növeli a témák egy részének önfinanszírozó jellege. Fontos kiemelni a konfekció méret és digitális tervezési módszerekre vonatkozó kutatásokat (BME - Budapesti Mőszaki Fıiskola, BMF), a technológiai intenzitás- és minıségfejlesztést, az új módszertanok kidolgozását (BMF). Továbbra is stratégiai nyitottság indokolt a hazai viszonyokra adaptálható Európához kapcsolódó projektek végrehajtásában, mivel ezekben az esetekben a finanszírozás általában biztosított. Jó példát mutat a pályázati rendszerrel kapcsolatos felelısségtudat fenntartására a benchmarking és a Textilplatform projektje (Innovatext, TMTE). Stratégiai cél a

pályázati rendszerben résztvevı intézmények, központok fenntartása, támogatása, megfelelı kapcsolati rendszerük biztosítása. 4. A stratégiai célok megvalósításának eszközei 4.1 Tudás-képzés, innováció orientált gondolkodás fejlesztése Európai Unió a kutatás - fejlesztés alapelveit az EU FP 7 programban foglalta össze, amelyek a következık: - együttmőködés - elképzelések, ötletek - emberek - kapacitások - Euratom Ebbıl látható, hogy az innováció, a kutatás - fejlesztés egyik kulcskérdésének az EU is a jól felkészült szakembert tartja. A felvázolt stratégiai célok megvalósítását, a legfejlettebb technológiai eljárások alkalmazását, a piac szélesebbre nyitását, a nemzetközi színvonalú tudásszerzést teszi szükségessé. A SWOT elemzés azt mutatja, hogy a gyengeségeink közé soroltak között jelentıs a tudással, annak hiányosságaival, együttmőködési készséggel, vagyis az emberek

felkészültségével kapcsolatos tényezık száma, ezeket célszerő ide is idézni: 11 - hiányos piacismeret - gyenge kapcsolat az iparmővészek és az ipar között - mőszaki színvonal - tıke hiány - szakmai féltékenység - korszerő mőszaki és technológiai ismeretek hiányosak - rövid távú gondolkodás - kutatási területek közötti hiányos kommunikáció - hiányos informatikai háttér A tudás fejlesztésre irányuló intézkedéseknek több irányúaknak kell lenniük, ezeket külön tárgyaljuk. 4.11 Felnıttképzés (long life learning) A leggyorsabb eredmény a jelenleg az iparban mőködı, kétségtelenül tapasztalt szakemberek tudásának folyamatos innovációjával, fejlesztésével érhetı el. Külön figyelmet kell szentelni a piacismeret és nyelv oktatásnak, de a szakmai tudást is meg kell újítani. A textil- és ruhaipar kialakította azt a tananyagrendszert, mely lehetıvé teszi a más elıképzettségő, vagy felnıtt korig képzetlen

érdekeltek képzését is. Ez egyes régiókban fontos szakmaterületeken (elsısorban a ruhaiparban) jó esélyt biztosít a szakképzett munkaerı pótlására. A felnıttképzés feladata olyan szakirányú továbbképzés, mely az emberi munkavégzési életciklus minden fázisához biztosít tudást (long life learning). Az innováció szükségességének kutatása itt komoly feladat. Az oktatásra akkreditált szervezeteken kívül az egyes termelési modellek szerint dolgozó cégeknél is rendszeres továbbképzési formákat kell kifejleszteni. A képzés formái döntıen a vállalkozások finanszírozási lehetıségein múlnak, anyagi gondjaik megoldásán a szakképzési hozzájárulás hasznosítása csak részben segít. A tematika kidolgozásához hasznosíthatók az utóbbi felmérés eredményei. 2009 évben a TMTE - szakértık bevonásával - felmérte a vállalkozások dolgozóinak igényét az oktatási tematika iránt, ami az alábbiakban látható. A

textilipari vállalkozások a következı arányokban érdeklıdnek a felsorolt témák iránt: - újszerő szálasanyagok 37 % - mőszaki textíliák 4% - kötıipari technológiák 14 % - fonás, cérnázás, terjedelmesítés 11 % - szövéstechnológia 11 % A ruhaipari vállalkozásokat a következı témák érdeklik a megjelölt arányokban: - varrási teljesítmény növelése 18 % - internet kapcsolat lehetıségek (vevıkkel, beszállítókkal, bérmunka partnerekkel) 15 % - termelésszervezés, fogyasztóvédelem 13 % - gyártás-elıkészítı rendszerek 12 % - korszerő hegesztési, varrás nélküli összeállítás 11 % - integrált vállalati rendszerek 10 % - ragasztás-technológia 4% - szabványok, követelmények 4% A felnıttképzés fejlesztését elısegítheti a digitális tananyagok kidolgozása, amit a TEXPLAT felelıse más projektek keretében kíván megvalósítani. 4.12 Graduális képzés - alapfokú, középfokú, felsıfokú, doktorandusz képzési

rendszer Az oktatási rendszer különbözı szakaszaiban az elmúlt idıszakban jelentıs változások 12 mentek végbe, amelyeket gyakran kritikával közelítik a korábbi rendszerek ismerıi. Jelenleg a szakmunkás képzéstıl a technikus képzésig a korábbiakhoz mérten elenyészı létszámában folyik oktatás. Az oktatásban résztvevık elkötelezettsége esetenként problémás, ehhez az iparági termelık is hozzájárulnak. Gond van a textil- és ruhaipari szakmáknak megnyerhetı pályaválasztó fiatalok létszámával, potenciális szakmunkások körében az eddiginél sokkal többet kell tennünk e szakmák szépségének, kreatív voltának ismertetésére. Az ágazat (szakma) presztízsének javításáról késıbb külön szólunk. Egy vállalkozás legtöbbször a munkaerı ellátottság kényszerő eszközeként vállal képzésben részt. Az új generáció számára a pálya biztosítása sokoldalú innovációt igényel (errıl a „fejek

innovációja” fejezetben lesz szó). Az OKJ rendszerben oktatott szakmák tételszerő felsorolásától eltekintünk, ez más tanulmányokban részletesen kerül feldolgozásra. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a szakmunkás és középfokú szakoktatás égetı problémája a korszerő tankönyvek hiánya. Ennek megszüntetése az iparban dolgozó szakemberek egyik elsıdleges feladata. Szakmai specifikus ismeretek A felsıoktatásban gyökeres átalakulást jelentett a bolognai folyamat. A korábbi oktatási formából - melyben a konkrét, de kizárólag a szakmaterületre vonatkozó oktatási tartalom volt jellemzı - egy sokkal általánosabb tudást ígérı képzési rendszerre tértünk át. Ez lehetıséget ad a szakmai elmélyültségre, de már csak elitképzésben, általában elmélyült tudományos tartalommal. A rendszer a következı ábrán látható Folyamatosan szerzett ismeretek Fıiskola MSc PhD BSc Mérnök assz. Egyetem 3 4 6 7 8 9 10 11 12 14

szemeszterek Általános tudományos elmélyültség 3. ábra A mőszaki felsıoktatás korábbi és jelenlegi tudásátadása (a teljes tudás mértékét a koncentrikus körökben való elırehaladás mutatja, a folyamatos tört vonal jelöli az új képzési struktúra jelleggörbéjét) A továbbtanulásról a hallgató szabadon dönt, mivel egyre inkább kínálati piac a felsıoktatás. A munkaerıpiac igénye csak áttételesen hat, ha az adott munkaerıpiaci szegmens a hallgató számára érzékelhetı oktatástámogatást, a munkakezdéstıl fogva pedig jelentıs perspektívát kínál. A felsıoktatás területén a textil- és ruházati ipari szakember képzés maradhatott, miközben a határozott szakszám csökkentés nyomán a speciális tudást adó szakok zöme megszőnt. A mőszaki oktatásban a könnyőipari képzés elemei a Könnyőipari mérnök és az Ipari forma és terméktervezı BSC szak sajátos tanterveiben él tovább. Az elmúlt évben megindult a

könnyőipari mesterszak, mellyel biztosított, hogy érdeklıdés esetén hazai képzésben lehet a legmagasabb graduális végzettségig jutni (PhD). A felsıoktatásban több más szakon is folyik textil- és ruhaipari ismeretek átadása, de más témákhoz segédtudományként (pl. anyagmérnök, gépészmérnök, vegyészmérnök) Jelentıs változásokkal, de továbbra is keresett textil- és ruhaipari irányú képzés a mővészeti felsıoktatásban (pl. Moholy-Nagy Mővészeti Egyetem textil szaka, a Magyar Képzımővészeti Egyetem látványtervezı, díszlet-jelmez szaka). 13 Kezdeményezések vannak, hogy a BSc képzésben a korábbi fıiskolai tananyagból kimaradó ismereteket a felsıoktatási intézmény keretei között lehessen pótolni. Mivel az iparterület, melyen az oktatás folyik ma nem nevezhetı sikerágazatnak, szükséges, hogy az oktatás legyen a terület motorja („driver”e). Ez azt jelenti, hogy a megfelelıen választott módszertani

eszközök és a tudásközpont funkció hatékony betöltésével adjon esélyt egyes szakmai ismereteknek a túlélésre, majd kitörési pontok megtalálására. Ehhez az ipar aktív közremőködése szükséges 4.2 Innováció fı tényezıi, innovatív gondolkodás fejlesztése (“fejek innovációja“), együttmőködési készség 4.21 Innováció fı tényezıi Egy vállalkozásnál az innováció orientált gondolkodás meglétére való törekvés fıleg a következı szempontok figyelembe vételével értékelhetı: - a vállalkozás vezetése mennyiben tartja fontosnak, kiemelt kérdésnek az innovációt, ezen belül a termékfejlesztést. Milyen az „ötletgyártás”, a „brain storming”szervezés gyakorlata a cégnél - mennyire ismert a dolgozók elıtt a vezetés a vállalkozás, a termékfejlesztés stratégiája - hogyan érvényesül a termékfejlesztésben a marketing szemlélet - milyen az innovatív gondolkodás ösztönzési rendszere a

vállalkozásnál - hogyan mőködnek együtt a vállalkozás egyes szervezeti egységei a fejlesztésben, milyen a team munka - milyen összességében az innovációt gerjesztı kommunikáció a vállalkozáson belül - elızıeket hogyan támogatja a vállalkozás informatikai rendszere - milyen a kommunikáció a vevıkkel, szállítókkal - milyen a versenytársak ismerete. Fentieket megerısíti a következı ábra. 4. ábra: Az innováció sikertényezıi 4.22 Innovatív gondolkodás fejlesztése („fejek innovációja”), együttmőködési készség A hazai textil- és ruhaipar fennmaradásának és fenntartható mőködésének feltétele a szemléletmód és az érdekérvényesítési eszközök gyökeres megváltozása. Adott esetben és feladatok meghatározásánál irányadónak a következıt célszerő elfogadni: 14 „Innováció olyan bizonyos célra irányuló, szakszerő, intenzív fejlesztı tevékenység, amely a szervezetrendszerre, a struktúrára, a

mőködésre, piacra, termékre és technológiára vonatkozóan határoz meg célokat, valósít meg folyamatokat és az elterjesztés, a felhasználás megújulását tőzi ki célul. Az innováció kiindulópontja: az új lehetıség felismerése, vagyis a kreatív ötlet. Végpontja: a társadalom által elismert, sikeres megvalósítás, vagyis a fogyasztói igények kielégítése.” Ehhez az alaphelyzet lényeges adottságainak tisztázása indokolt - tudomásul kell venni, hogy a jelen versenyorientált gazdaságban valamennyi érdekelt a saját közvetlen céljai szerint képviseli szempontjait az átalakítás során, miközben a számottevı hatásokat jelentı strukturális változások meghatározó része nem kényszeríthetı ki a jelen törvényi keretrendszerben. Viszonylag könnyő keresztül vinni egy új termék vagy egy technológiatámogató rendszer befogadását. Nehéz viszont a dolgozók alkalmassá tétele egy magasabb szintő szellemi együttmőködésre,

még csak egy vegetáló vállalkozás folyamatainak átalakítása esetén is. Ugyanakkor látszik, hogy a jelen jogi és gazdasági keretrendszerben (tapasztalatok alapján az iparág ezt tudja a legkevésbé befolyásolni) a magas szellemi hozzáadott érték nélküli tevékenységek végtermékei nem versenyképesek az olcsóbb és fegyelmezettebb munkaerıvel rendelkezı régiók produktumaival - önkritikusan meg kell állapítani, hogy - néhány dicséretre méltó kezdeményezéstıl eltekintve - az elızı idıszakban a célszerő átalakulás területeirıl nem folyt elmélyült elemzés. Ez indokolttá teszi, hogy a személetmódot és a fejlesztési folyamatokat más iparágak és országok sikeres innovációs gyakorlatából vegyük át. Fel kell mérni, hogy a megmaradt szellemi erıforrás rendelkezik-e megfelelı ismeretanyaggal, mivel a szellemi tıke az iparágban az átlagosnál rosszabb körülmények közé került. Ennek oka a tehetséges innovátorok más

iparágakba történı migrációja és a fiatal, új szemlélető generáció beáramlásának korlátossága, így az iparág elkötelezettjei mellett szükség lehet a külsı professzionális partnerek bevonására. Egyes vélemények szerint az innováció szélesebb terjedését a munkaerı bérezésébıl eredı motiválatlanság is akadályozza. Az innovációt megfelelı keretek között, a megvalósítás teljes láncolatát végiggondolva, rendezett folyamatokban indokolt megszervezni. A kapott eredményeket széles körben publikálni indokolt, hogy a vállalkozásoknál igényeljenek megújulást, önkéntes bevonásuk reális legyen, mivel kívülrıl nem kényszeríthetı ki. Az innováció területeit széles körben kell nyitottá tenni az együttmőködés biztosítása érdekében a következı szegmensekben, a teljes innovációs láncban: - termékek - jogi és gazdasági szabályozók - piacok - humánerıforrás-fejlesztés - termelési rendszerek - ezek

kölcsönhatásai A területi nyitottságon kívül jó érzékkel kell a termék-elıállítási lánc és az iparág szempontjából érintett stake holder-eket bevonni a folyamatba. Jelenleg a szükségesnél kisebb rendelési állományra épülı mőködés jellemzı a hazai textil- és ruhaiparra. A gyártáscentrikus textil- és ruhaiparnak – néhány gyártót leszámítva – le kell mondani a tömegtermelésrıl. Az innovatív gondolkodáshoz az is hozzátartozik, hogy le tudjunk mondani bizonyos tevékenységekrıl és helyettük teljesen másokat telepítsünk. A gyártásban három termelési modell kialakítása látszik szükségesnek. - a döntıen a hazai közbeszerzési szempontokra kialakított vállalkozás modell, mely méretében a versenyeztetés minimumfeltételeihez igazodóan képes sorozatgyártásban nagyipari termelést folytatni. Ehhez a világszínvonalhoz képest is korszerő, magasan szervezett gyártási folyamatokra és technológiára, biztonságos

tıkeháttérre és a tenderezéssel kapcsolatosan korszerő ismeretekre van szükség 15 - távol-keleti távolságok és termékpaletta szempontjait ismerı gyártási rendszer, melynek legjellemzıbb sajátossága a rugalmasság. Ezen a területen az átfutási idık radikális csökkentésére és a széleskörő választékra van szükség, amihez kell az innováció, a gyorsaság, a rugalmasság szintén, mint innovációs tényezık - a tudatos innovációra alapozott gyártási rendszer, melynél alapvetıen az igényazonosítás, az újszerő termékek (esetleg folyamatok) innováció orientált megvalósítása kerül a középpontba. A termelési modellek külön megfogalmazása nem jelenti, hogy ezek ne férhetnének meg egyetlen vállalkozás keretei között. Ugyanakkor a profitszerzési lehetıségek az egyes esetekben annyira eltérıek, hogy a vállalkozásokon belül is külön kell foglalkozni alkalmazásukkal. A legnagyobb lehetıség a harmadik termelési

modell széleskörő elterjesztésében (az iparági értékteremtés valós komponensévé tétele) rejlik. Ennek alapján célszerő megjelölni azokat a tudatos innovációt igénylı területeket, azokat a termékcsoportokat, melyek körül a jelen adottságok és a potenciális készségek esélyt teremtenek. Az új innovációs témaként a jelenlegi fejlesztési területeken (K+F+I hazai fejlesztések) kívül a sikeres iparágakhoz való csatlakozás és az európai irányvonalak megértése ad lehetıséget a fejlıdésre. Elızıek alapján célszerő olyan területeket kijelölni a fejlesztésre és tudatosítani a fejekben, mint: - a szálhalmazok morfológiai és fizikai tulajdonságainak kutatásai alapján az erısített szerkezetek kialakítása esetenként sajátos (pl. biodegradációs) szempontokkal kiegészítve - a szénszálak és a módosított szénhidrát alapú szálak felhasználás centrikus fejlesztése a felhasználói igényekre alapozott

termékkonstrukciók esetében - a nanotechnológia felhasználása - digitális tervezési módszerekre vonatkozó kutatások gyakorlatban történı elterjesztése valamely szegmens területén (pl. egészségügyi termékek) - a technológiai intenzitás és minıségfejlesztés új módszertanának kidolgozása, mely a termelési modellek fejlesztésére biztosít innovációs megoldásokat (akár a másik két termelési modell számára) - a lakberendezés és divat innovatív mőhelyeinek kialakítása - a környezetvédelem meghatározott megoldásainak szálasanyag alapú támogatása - az életminıség javításával összefüggı kutatási központok kialakítása, biztosítva, hogy valóban elmélyült kutatás történhessék, vagyis csak meghatározott (pl. elektroszmog, testkultúra) szempontokra kialakított fejlesztésekre koncentrálva. Több területen a sikerhez vezetı utat az jelenti, ha más, esetenként eltérı szemlélető szakmai kutatásokat tudunk

megérteni és sikerül saját tudásunkkal a folyamatokhoz kapcsolódni. Jó kezdeményezésként mintául szolgál erre a textil- és ruhaipar számára is a BME-n folyó kutatások több projektje. Az iparág céljainak megvalósítása érdekében sokféle feltétel szükséges. - a tıkebefektetık hajlandósága, ill. a pályázati rendszeren keresztül elérhetı források - a gazdasági szabályozók eddiginél kedvezıbb alakulása - a munkaerı színvonalának emelését elısegítı pozitív társadalmi hatások - a piac kellı felvevı képessége, a megfelelı termékösszetétel mellett. Mindezek mellett azonban a legfontosabb feltétel az iparági fejlesztések irányításával kapcsolatos szemléletmód, valamint az egyeztetési mechanizmusok átalakítása, a fejlesztık együttmőködése. Kiemelt lehetıség itt az a tény, hogy az ezen a területen történı innováció azonnal és jelentıs erıforrások nélkül is megkezdhetı. A textil- ruhaiparban az elmúlt

idıszakban a létszám jelentıs csökkenése érintette a szakmai tudással rendelkezı vezetıket is. A hatásos innovációs teljesítményt emiatt 16 egy szőkebb – sok szempontot már képviselni sem tudó – menedzseri körrel kell megvalósítani, esetenként külsı hozzáértık bevonásával. Külön probléma, hogy a bevonhatók körében egészségtelen a korosztályi megoszlás, hiányoznak a fiatalok. Ennek alapján több területet érdemes átgondolni, s elıször valóban a „fejek innovációjára” van szükség. Az átgondolásra érdemes területeket néhány önmagában tárgyalható, de egymással szoros kapcsolatban lévı irányból érdemes feldolgozni. Ezen témák: - képzés, ezen belül a graduális és felnıtt oktatás, amirıl már volt szó - az iparági vezetık szemléletének átalakítása - a finanszírozók szemléletének átalakítása - a társadalmi megítélés javítása. A hozzáállás, a szemlélet változás több döntési

helyzetben lévı csoportban szükséges. Az iparági vezetık szemléletének átalakítása Szakmai tapasztalatok szerint a textil- és ruhaipar vezetıinek jelentıs része innovatív gondolkodású. Gyakorlati érvényesítésének azonban az a korlátja, hogy a változásokhoz cégcsoportok, klaszterek együttmozgása, együttgondolkozása lenne szükséges, vagyis az együttmőködési készség hiánya. Jól példázza a problémákat, hogy a EU támogatás mellett lefolytatott benchmarking (INNOVATEXT, TMTE 2005) lehetıségben a résztvevık száma jelentısen elmaradt egy innovációra ítélt iparágban elvárhatótól. Érzékelhetıen jobb arányok mutatkoznak az utóbbi idıben, de a megfelelı szervezeti keretek és tartalmi elemek jelentıs innovációt igényelnek. A finanszírozók szemléletének átalakítása A textil- és ruhaiparban széles körben megvalósítandó átalakulás/átalakítás - a belsı tıkehiány miatt - elsısorban külsı források

biztosításával várható. Ez jellemzıen - a hazai gazdaságtámogatási források - az EU által nyújtott pályázati lehetıségek - az iparágon kívülrıl érkezı befektetık által finanszírozott projektek formájában valósulhat meg. Ugyanakkor a belsı erıforrások is lehetıséget adnak az elsısorban tıkét nem igénylı innovatív megoldásokra. Fontos kérdés azonban, hogy a finanszírozók által biztosított keretek tartalmi vonatkozásai mennyiben szolgálják a fejlıdést. Ez idı szerint épp az egységes iparági stratégia és célhierarchia hiánya miatt nehéz elızetesen értékelni a finanszírozás sikeresélyét. A jelen projekt keretében kidolgozásra kerülı jövıkép, stratégiai terv, megvalósítási terv jó eligazítást adhat a döntéshozóknak. A társadalmi megítélés javítása Külön problémát jelent a társadalmi megítélés javítása, a szakma presztízsének helyreállítása. Sajnálatos módon maguk a vállalkozások is az

utóbbi közel két év tízedben a sajtóban, az elektronikus médiában tett nyilatkozatokkal hozzájárultak a presztízs rontásához. Ez ahhoz vezetett, hogy a fiatalok elvesztették a textil- és ruhaipari szakmák iránti érdeklıdést, ami most nagy nehézséget jelent az intézkedések, a projektek sikeressége szempontjából. Szükséges, hogy önálló innovációs területként kezeljük az iparág eredményeinek népszerősítését, ill. annak hatékony módszertanát, hiszen jelentıs elıny, hogy a termékek zöme közvetlenül és széles körben ismert, a hazai termék- és folyamatfejlesztés jól érthetıen tehetı közzé. El kell érni, hogy az embert életen át elkísérı termékek elıállítói megfelelı elismertséget kapjanak. Az elismertségen túl a társadalomnak fel kell figyelni a textil- és ruhaiparban 17 rejlı munkahely teremtés lehetıségeire. Itt külön szerep juthat a hátrányos helyzető csoportoknak (pl. a ma annak tekintett 50+,

bizonyos megváltozott munkaképességő csoportok teljes értékő munkát végezhetnének). 4.3 K+F+I központok - klaszterek létrehozása 4.31 Klaszterekrıl általában „A klaszter földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedı vállalatok és kapcsolódó intézmények meghatározott gazdasági területen együttmőködı csoportja, melyeket hasonlóságuk és egymást kiegészítı mivoltuk köt össze." (Michael E Porter, 1998) A klaszterek egy az ún. értékláncon kapcsolódnak egymáshoz, amelyet szintén Porter (1980) írt le részletesen. Ezek a kapcsolódások három típusúak lehetnek: Horizontális klaszter esetében a vállalkozások: - adott földrajzi területen helyezkednek el - ugyanabba az iparágba tartoznak - közös piacon mőködnek - hasonló mőszaki vagy ipari alapra épülnek - közös beszerzési/disztribúciós csatornát használnak. Vertikális klaszter esetén: - horizontális kapcsolódású klasztertagok is jelen vannak, de a beszerzési

lánc tagjai is megtalálhatóak, úgy mint beszállítók, a fogyasztók ill. a kapcsolódó szolgáltatások Diagonális klaszter: - ebben az esetben minden egyes cég értéket ad hozzá a másikhoz, ezáltal hozva létre az értékláncot. A DG Enterprise (EU) a következı meghatározást tekinti iránymutatónak: „A klaszterek olyan egymástól kölcsönösen függı vállalatok és kapcsolódó intézmények csoportjai, melyek: - földrajzilag egy vagy több régióban koncentrálódnak - együttmőködık és versenyzık - közös technológiák és képességek kötik ıket össze - meghatározott területre/ágazatra koncentrálnak - tudományos alapokon nyugszanak, vagy hagyományosak. Mindebbıl kifolyólag a klaszterek pozitív hatással vannak - az innovációra és versenyképességre - formális és informális képességekre - a növekedésre és a hosszú távú üzleti dinamikára.” Az OECD-LEED részérıl néhány évvel ezelıtt született egy újabb

meghatározás, amely így hangzik: „A klaszterek olyan vertikálisan és/vagy horizontálisan kapcsolódó cégek csoportja, melyek a kapcsolódó társintézményekkel együtt ugyanabban az ágazatban mőködnek.” 4.32 Textil-és ruhaipari klaszterek Európai Unióban Az EU textil- és ruhaiparában is a kis- és középvállalatok szerepe a meghatározó. Az 50 fı alatti cégek foglalkoztatják a munkaerı 60%-át és állítják elı a hozzáadott érték felét. Ugyanakkor a ruhaiparra erısen jellemzı a klaszterekbe szervezıdés, amikor számos kis vállalkozás állít elı hasonló, vagy azonos terméket egy adott körzeten belül. Ezek részben egymás versenytársai, részben közös tudás és innovációs bázis létrehozói és fejlesztıi. Általában kiegészítı, támogató iparágak cégei is települnek a klaszterbe, kialakul a képzés, kereskedelem szervezte is. 18 4.33 Klaszterek Magyarországon Magyarországon mindenki által hivatalosan is elfogadott

klaszter definíció a mai napig nem létezik. 1990-es évek végén a Széchenyi Terv Regionális Fejlesztési Programjának pályázatában azonban definiálták a klasztert: „A klaszterek földrajzi közelségen alapuló vállalati stratégiai szövetségek, amelyek a külsı versennyel szemben egységesek, belsı viszonyaikat pedig egyaránt jellemzi a konkurencia és a közös helyi érdekek összehangolása, a partnerek közötti bizalmi tıke megléte. A klaszter vállalkozásait informális kapcsolatok kötik össze, a közösen végzett innováció, a piaci igényekhez igazodó képzés, a hálózaton belüli közvetlen és célzott információáramlás révén csökkenthetık a tranzakciós költségek, ezáltal pedig az adott térség vállalkozásainak versenyképessége növekszik.” A magyar jog nem definiálja a klaszter fogalmát, együttmőködési formát és tartalmat sem jelöl ki. A formalizált együttmőködés ennek megfelelıen lehet egy együttmőködést

definiáló megállapodáson nyugvó, vagy a Ptk. által meghatározott szervezet (pl szövetkezet, egyesület vagy gazdasági társaság). A Ptk által meghatározott szervezeti alapú együttmőködés kötöttebb és a jog által meghatározottabb szervezetet és mőködést eredményez. Együttmőködési szerzıdés esetén a felek szabadsága nagyobb Az együttmőködés során megszerzett tapasztalatok alapján kialakulnak azok a csoportok, ahol a résztvevı partnerek közötti kapcsolatban megjelenik a bizalom. Az együttmőködés alapja tehát a bizalom, amelyet számos tényezı együttes hatása erısíthet vagy gyengíthet. A kapcsolat minıségét az együttmőködés tapasztalatain túl, a partner korábbi tevékenysége során a megbízhatóságáról kialakult kép, a tárgyalások alatti és a hálózaton kívüli „viselkedés” elfogadása (leegyszerősítve a cégkultúrák összeegyeztethetısége) befolyásolja. Az együttmőködı partnerek közötti

hálózaton belüli bizalom csökkenti a kapcsolat fenntartásával, a folyamatos információáramlás biztosításával kapcsolatos bürokratikus akadályokat, könnyebbé, gyorsabbá és olcsóbbá teszi az együttmőködést (nem kell bonyolult szerzıdéseket kötni és nem kell külön biztosítani a szerzıdés betartásának ellenırzésével és érvényesítésével kapcsolatos lehetıségeket). A klaszterbe szervezıdı vállalkozások nem adják fel egyéni célkitőzéseiket, csupán élnek azzal a lehetıséggel, hogy együttesen fellépve, a helyi adottságokat kihasználva (költségcsökkentés, innováció serkentés, a legjobb gyakorlatok gyors megismerése, a tranzakciós költségek minimalizálása stb.) elınyökre tegyenek szert a globális versenyben. Tehát a vállalkozások, amelyek helyi viszonyok között egymással versengenek, olyan együttmőködési területeket találnak, amelyeket kihasználva mindannyian elınyre tehetnek szert a globalizálódó

piaci versenyben (vagy legalábbis csökkenthetik versenyhátrányukat). Az elmúlt néhány évben sokat változott a klaszter helyzet Magyarországon. A pályázati kiírásoknak köszönhetıen megindult a klaszter szervezıdés. A Pólus Program Stratégiai Irányító Bizottsága által elfogadott koncepció alapján a klaszterek fejlesztése négy egymásra épülı fázisban valósulhat meg: - induló klaszterek - fejlıdı klaszterek - akkreditált innovációs klaszterek - pólus innovációs klaszterek. Klaszterek, mint a gazdaságfejlesztés eszközei Elınyök egy vállalkozás számára: - piaci információk az adott iparági területrıl - piaci szereplık széleskörő megismerése: versenytársakról és az együttmőködı vállalkozásokról átfogó helyzetkép, prompt információk 19 - együttmőködési lehetıségek különbözı területeken (közös beszerzés, közös géphasználat, megrendelések közös megszerzése, közös megjelenés

költségcsökkentés) - együttes fellépés egy regionális vagy bármilyen hatókörő szervezet égisze alatt (Az „együtt könnyebb”- elv alapján) - kapcsolódási lehetıségek más iparágakkal a klaszteren keresztül - piaci rések feltérképezése - hazai és nemzetközi pályázatokba való bekapcsolódás, melyek közvetlen hatással bírnak a vállalkozás mőködésére - hazai és nemzetközi kapcsolatok építése a klaszteren keresztül - innováció vezérelt mőködés megalapozása. Textil- és ruhaipari klaszterek Magyarországon Dél-Alföldi Regionális Textilipari Klaszter A Dél-alföldi Regionális Textilipari Klaszter 2001. évi nyertes projektjének lebonyolítására és koordinálására létrehozott menedzsment alakult át 2003-ban a Dél-alföldi Klaszterkoordinációs Projekt- és Forráscentrum Közhasznú Társasággá, jogi formába öntve a projekt vezetését. A Társaság fıtevékenységként a Klaszter szervezetét és tagjainak projektjeit

menedzseli. A Kht szervezetét, annak fenntartási költségeit az alapítók biztosítják. A Klaszter stratégiai fejlesztési terve alapján a kapacitáskoordináció legfıbb célja a vállalások komplexitásának biztosítása. A tagvállalkozások döntı többsége csak egyes munkafázisok ellátására szakosodott, a megrendelı számára a legfontosabb az igényei szerint elkészített termék megrendelése egy helyen, minimális szállítási és koordinációs költségekkel. A pályázott beruházás olyan munkafázisok elvégzését teszi lehetıvé a tag-vállalkozások részére, amelyeket - a magas költségigény miatt - elvállalni eddig önállóan nem tudtak. A hálózat keretében a következı szolgáltatások koordinációja történik: - bedolgozói hálózat üzemeltetése - kötı- és konfekcióipari javító és szervizbázis üzemeltetése - logisztikai háttérszolgáltatások biztosítása - megrendelés és kapacitás közvetítés - mintázás - az

együttmőködı vállalkozások saját termék modelljeinek közvetítése, kiajánlása - kiállításokon, vásárokon való részvétel szervezése - ágazaton belüli technológiai fejlesztésekhez szükséges források teremtése és közvetítése. Pannon Textil Klaszter A Pannon Textil Klaszter (PanTEX) 2005. szeptemberében alakult meg a NyugatDunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Pannon Gazdasági Kezdeményezés divíziója ösztönzésére, hogy a régióban található magas foglalkoztatási potenciálú textil-és ruhaipari kis-és középvállalkozásokat segítse. Akkor ehhez a kezdeményezéshez 19 vállalkozás csatlakozott, jelenleg a klaszternek 37 tagja van és folyamatosan bıvül. A területei lefedettséget tekintve a klasztertagok döntı többsége a Nyugat-dunántúli régióban található, de az eredményeknek köszönhetıen csatlakoztak további tagok a régión kívülrıl is (Békés megye, Pest megye). A klaszter nagyon fontos területnek

tekinti a középfokú oktatást, ezért is található a tagságban meg országos szinten az egyik legjobban felszereltséggel, ill. szakmai tudással rendelkezı szakiskola, az OÁMK Teleki Blanka Szakiskolája. Induláskor a klaszter szervezet felmérte a régióban található csatlakozott vállalkozások problémáit, amelyek a változó gazdasági környezetben három év távlatából is állandónak tekinthetık. 21 problémát sikerült összegyőjteni, a klaszter szervezet elsıdleges feladatának tekinti a nem makrogazdasági szintő problémák kezelését. Prioritásként szerepel ezek között a vállalkozások termékeinek, szolgáltatásainak piacra juttatása. Mérföldkıként 20 elmondható, hogy 2008-ban a Pannon Textil Klaszter ennek érdekében együttmőködési megállapodást írt alá a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökséggel (ITD Hungary ZRt.) Rajtuk, ill a klaszter által kialakított külföldi kapcsolatrendszeren keresztül

segíti a hazai vállalkozások külföldön történı piacra jutását. Klaszter szolgáltatásai tagvállalatai részére: - piackutatás - trendfigyelés - pályázatfigyelés - információ szolgáltatás - érdekérvényesítés - közös honlapok - projektgenerálás - benchmarking klub - innovációs, fejlesztési tevékenység segítése - beszállítói partner-kapcsolat kiépítésének segítése - szakmai tanulmányutakon, partnertalálkozókon való részvétel segítése - kiállításokon, vásárokon való részvétel segítése - üzletember találkozók szervezése - közös szakmai kiadványok megjelentetése - logisztikai szolgáltatások elérhetısége. 4.4 Nemzetközi eredmények átvétele A globalizált gazdaság jellemzıje, hogy az ismeretek és eredmények ösztönösen vagy tudatos technikák segítségével eljuthatnak a termelési - szállítási láncok szereplıihez. Ez sok esetben kiszolgáltatottá teszi a saját fejlesztésekkel, ismeretekkel

rendelkezıket. Az átvételre méltó innovációs eredmények részben a technológia, részben a folyamatszervezés, de esetenként a piaci vagy humánerıforrás területekre is kiterjednek. A tudásátadás spontán és tudatos eszközei a probléma jellegétıl, a résztvevıktıl és az együttmőködési készségtıl függıen alakulnak. Amennyiben a nemzetközi eredmények átvételét célként fogalmazzuk meg, indokolt, hogy a fenti folyamatokból merítsünk ötletet, bár a magyar textil- és ruhaipar szereplıi jelenleg jellemzıen nem beszállítói szerepkörben jelennek meg a termék-elıállítás folyamatában. Az eredmények átvételére elsısorban az alábbiak javasolhatóak: - a közzétett információk tudatos győjtése (más szervezetek piaci információi, tudományos konferenciák, a termékbıl/szolgáltatásból visszafejtett ismeretek) - a szerzıi jogokkal védett technológiák, termékek vagy szolgáltatások megvétele, bérlése (technológiai

transzfer, szabadalom, know-how, franchise, stb.) - benchmarking, mely szakértıi támogatással mutatja ki a résztvevık számára a konkrét szakma és régió jellemzı trendjeit, segítséget nyújtva a „legjobb gyakorlat” átvételére vagy kifejlesztésére. A felsoroltak közül a technológia transzfer és a benchmarking kérdéseit emeljük ki. Technológia transzfer A technológiai transzfer kétirányú átadás-átvételi tevékenység, mely ugyanúgy érintheti a technológiai folyamatot, a terméket és a szervezési módszereket. A jellemzı technológiai transzfer formák az alábbiak: - a migráció: konferenciák, csereprogramok, ösztöndíjak - az agyelszívás (brain drain) - az együttmőködés (nemzetközi szintő K+F+I) - az alvállalkozás - a licenc, royalty és a technológiával, szolgáltatással, termék vagy termelési szervezéssel kapcsolatos tudás vásárlása. 21 A technológiai transzferrel foglalkozó szervezetek jellegzetes formái: -

az aktív hídképzı intézmények - az innovációs ügynökségek - az egyetemi technológia transzfer irodák - a tudományos és technológiai parkok, technológiai központok. A hazai textil- ruhaiparban dolgozó szervezeteknek az EU tagországok együttmőködésén kívül jelentıs forrás a távol-kereti országok által szervezett közvetlen kommunikáció is. Az EU tagországok együttmőködésének erısítéséhez hozzájárulhat a budapesti székhellyel létrehozott Európai Innovációs és Technológiai Intézet. A textil- és ruhaipar területét érintı tevékenységérıl még nincs információnk, ez a létrehozása óta eltelt rövid idıvel is összefügg. A technológiai transzfer sikeréhez meg kell gyorsítani az információ szerzését és annak lehetséges alkalmazását. Benchmarking A benchmarking nem egy egyszerő másolási folyamat, hanem egy kreatív adaptáció. Gyakorlati szempontból a benchmarking egy olyan vezetési eszköz, mely a mások

mőködési módjából megoldást merítı, a saját folyamatunkra alkalmazott tudást vesz át. Olyan információval szolgál, amely betekintést enged a fennálló hiányosságokba és ezáltal elısegíti a kívánt célok elérését. A benchmarking a legmagasabb szintő teljesítmény eléréséhez vezetı legjobb üzleti gyakorlatok kutatása. A textil- és ruhaiparban a benchmarking a nemzetközi piacon lévı közvetlen versenytársakat használja vonatkoztatási alapnak. A cél ugyanazon terméket elıállító, szolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak egy adott vállalkozással való összehasonlítása és annak felismerése, hogyan tud náluk jobbá válni. A nemzetközi szintő benchmarking csak magas szintő szervezéssel valósulhat meg, pl. EU pályázati keretek között. Minden szervezési, fejlesztési tevékenységnek az elsı lépése, hogy pontosan kell rögzíteni, mire fog irányulni az adott projekt. Ki kell választani a benchmarking tárgyát és meg

kell határozni, mit akarunk elérni. A költséges és energiaigényes benchmarking célja csak valamilyen kritikus tényezı vizsgálata lehet. Ilyenek például: - vevıi elégedettséggel szorosan összefüggı kérdések - az ismétlıdı termelési és mőködési problémák - a termék legfontosabb, a megítélést meghatározó jellemzıi - a cég piaci pozícióját veszélyeztetı területek - a teljesítményjellemzık megvalósításának lehetıségei - a nyereség, a fedezet és a költségviselés összefüggései a termékkel - kritikus tényezık az áruforgási sebesség és az ellátás kérdéseiben. A benchmarking folyamatokban üzletileg kritikus adatok kerülnek nyilvánosságra, azért a folyamatot alapos jogi, partnerigény felmérés elızi meg. A multilaterális benchmarking szervezését legtöbbször egy erre független felkészült szervezet vagy szakértı irányítja. 22 Konfekció Kikészítı TEXTILRUHÁZATI VÁLLALKOZÁSOK SZAKÉRTİI

TÁMOGATÁS Szervezı szervezet Saját mutatók anonim közreadása, fejlesztési irányok reményében – Mőszaki szakértés – Oktatási tevékenység – Minıségügyi szakértés – Gazdasági szakértés – Közös tudásbázison alapuló önfejlesztı, hibamegelızı folyamat 5. ábra: A multilaterális benchmarking folyamat jellemzı szervezeti felállása A minıségi és mennyiségi elemzések megmutatják a gyengepontokat és a teljesítménykülönbség mértékét. A teljesítményértékek lehetnek rosszabbak, jobbak, esetleg azonos szintőek, melyek meghatározzák a következı lépéseket. 4.5 Termékfejlesztési és üzleti koncepciók a változó társadalmi igényeknek megfelelıen, üzleti környezet fejlesztését szolgáló javaslatok 4.51 Piaci környezet A XXI. század elejét a ruházati cikkek globális piacán – a fogyasztási cikkek piacának egészéhez hasonlóan – alapvetıen és összességében túlkínálat jellemzi. Ez a tény

állandósította és a jövıre nézve is a legjellemzıbb piaci jelenséggé teszi a fizetıképes vevıért folytatott harcot. Aki ebben a harcban alul marad, bármilyen kiváló terméket kínál, nem tudja azt értékesíteni. Mi lehet a gyızelem, a siker záloga? Szükséges, de nem elégséges feltételek: - korszerő, kiváló paraméterekkel rendelkezı, innovatív termék, mely a fogyasztó igényeit funkcionálisan és esztétikailag egyaránt kielégíti - megfelelı technológiával rendelkezı, rugalmas, a vevı-igényekhez folyamatosan alkalmazkodni tudó, megbízható szállító. Szükséges és elégséges – a fentiek megtartása mellett: - a célpiacok alapos ismerete a fogyasztói igények, illetve az általános kereskedelmi feltételek (inkl. értékesítési módszerek) tekintetében A magyar ruházati ipar számára célpiacként általában mind a gazdasági tradíciók, mind a jelen realitásainak figyelembe vételével az Európai Unió, illetve a

környezı országok tekinthetık. - fogyasztói trendek ismerete: ruházati késztermék kibocsátása esetén mindkét ország csoportban elengedhetetlen a jól felépített márkakoncepció, a stratégiának megfelelı kommunikációval. Igényes ruházati termék, a gyártó és a forgalmazó számára egyaránt tartósan nyereséget is magában foglaló árszinten az elmúlt évtizedekben számottevıen megváltozott fogyasztói igények nyomán kizárólag ismert (elismert) márkatermékként adható el. A névtelen (no-name) cikkeket a piac automatikusan az olcsó tömegáruk kategóriájába sorolja, amit „az ára ad el”. Magyar gyártók számára ez az alternatíva nem tud gazdaságos üzletet hozni. A hazai KKV-k részére ezért jelent nagy kihívást a vevı márkák gyártásában való együttmőködésen túl a saját márka megteremtése és piacra vitele. A gyártási vertikum egyéb területein elhelyezkedı eladók az EU stratégiai céljaira

„rácsatlakozva” találhatják meg azokat a piaci réseket, lehetıségeket, melyekre specializálódva a távol-keleti tömegtermeléssel ellentétes személyre szabott európai 23 - - - - vevıkiszolgálás részeseivé, illetve az innovatív high-tech textilterületek szereplıivé válhatnak. Ezeken a területen a specializáció, a nagyfokú rugalmasság (gyártási szériák, átfutási idık), a földrajzi közelségbıl adódó logisztikai és kommunikációs elınyök, illetve az ezek biztosítását célzó innováció biztosíthatják azt a gyártási és szervezési többletértéket, melyet a piac honorál. kereskedelmi feltételek: Informálódjunk a piacról, a tendenciákról, konkurensekrıl és természetesen a lehetséges vevıkrıl. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a ruházati cikkek forgalmazói a tartósan fennálló „vevık piaca” helyzetnek nagyon tudatában vannak és ezt beszerzéseik feltételeiben érvényesíteni kívánják. Ezért, és

saját versenyképességük fenntartása érdekében is „menekülnek” minden felesleges költségtıl és kockázattól. Elvárják, hogy a szállító az árut telephelyükre bérmentesítve leszállítsa, 30-60-90 napos késleltetett fizetési kondíciót kapjanak, legyen rövid határidejő utánrendelési lehetıség és mindemellett még árban is versenyképes legyen (az ár/érték arány folyamatos összehasonlítás tárgya a rendelkezésre álló beszállítók között) értékesítési módszerek: A vevık maximális kiszolgálása az értékesítési mód tekintetében is érvényesül. Ruházati késztermékek esetében általános gyakorlattá vált, hogy az eladó a vevınek térben és idıben legkedvezıbb helyzetet teremtve kínálja fel kollekcióját. B2B esetben (viszonteladói értékesítés) ez többnyire a vevı telephelyén történı bemutató, de lehet regionálisan szervezett kiállítás is. Bármelyiket választjuk is azonban, mindenképpen

közvetlen értékesítés jellegő, személyes eladás kell, hogy legyen, mely a vevı „testre szabott” kiszolgálását jelenti. B2C eladásnál (fogyasztói értékesítés) stratégiai céljaink alapján kell meghatároznunk kereskedelmi módszereinket: e-kereskedelem, mono vagy multi-brand üzlet, franchise, esetleg shop-in-shop, mindenképpen egyértelmő koncepcióval, a vevınek szóló konkrét üzenettel. A magyar ruházati KKV-k esetében elsısorban a multi-brand szaküzletek jöhetnek szóba, lehetıleg e-kereskedelemmel kombinálva; a bevezetettség és a tıkeerı függvényében késıbb a shop-in-shop játszhat még szerepet. Beszállítói (kapacitás) értékesítés esetén az információ és a kommunikáció kap döntı szerepet és meghatározó jelentısége lesz a láthatóságnak és az elérhetıségnek. Módszerként leginkább a korszerő internet technológiák jöhetnek szóba. forgalmazási csatornák: Az Európai Unió kibıvülésével az

export-import közgazdasági tartalma is változáson ment át. A közösségi belsı forgalom jelentısen leegyszerősítette az áruforgalom lebonyolítását, mind az adminisztrációt, mind a tényleges teljesítést illetıen. Ez a tény is nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a versenyképességért folytatott folyamatos harc átalakíthassa a ruházati késztermékek értékesítési csatornáit, és a készletezési, finanszírozási funkciók ellátása miatt szükségszerően magasabb árrést realizáló disztribútorok helyét a kizárólag az üzlet létrehozására szakosodott ügynökök vegyék át, lényegesen költséghatékonyabban. A közösségi belsı forgalomban így a korábbi lánc lerövidült, a közvetítı az eladás szervezésében csak „kívülrıl” vesz részt: gyártó (márkatulajdonos) – disztribútor (nagykereskedı) – kiskereskedı – fogyasztó helyett gyártó (márkatulajdonos) – kiskereskedı – fogyasztó (ügynök)

vevıszelekció: ahogyan nem lehet általában gyártani valamit, csak specifikusan, úgy eladni sem lehet általában. Ahhoz, hogy a termékünk (szolgáltatásunk, kapacitásunk) vevıre találjon, ismernünk kell a vevı specifikus igényeit. A ruházati termékek vevıinek konkrét igényei széles skálán mozognak, annak függvényében, hogy milyen nemő, korú, társadalmi státuszú, jövedelmi helyzető, stb. személyrıl van szó Mindenekelıtt piackutatással tisztáznunk kell azt, hogy melyik az a vevı-szegmens, akit termékeink skáláját és specifikumait tekintve ki tudunk szolgálni, és ezen belül melyik az a réteg, akit piaci elvárásai, gazdasági adottságai (fizetıképessége) alapján meg szeretnénk célozni. Ezután pedig listába kell vennünk, hogy az adott vevıkör konkrétan, részletekbe menıen milyen elvárásokkal rendelkezik a szóban forgó 24 termékkel és a hozzá kapcsolódó szolgáltatással szemben. Célszerő figyelembe venni az

adott piac „mikroklímáját” is: a keresleti-kínálati viszonyok egy-egy szőkebb piaci szegmensben egymástól számottevıen eltérıek lehetnek. Pl Az utóbbi idıben a ruházati piacon is egyre többen fedezik fel, hogy az átlagéletkor növekedésével párhuzamosan az 50+ korosztály életmódja és fogyasztási szokásai drasztikusan megváltoztak, ami új fogyasztói igényeket indukált, de a kínálati oldal ezt csak késve és hiányosan követte. A piaci rések feltárása és az arra való gyors reagálás az általános túlkínálat közepette is jó lehetıséget nyújthat a piacépítésre mind a ruházati termékek, mind a szolgáltatások (beszállítás, kapacitás értékesítés) esetén - marketing: sikertörténetek sora példázza, hogy eredményt tartósan csak profi marketing eszközökkel lehet elérni. Ennek a tökéletes marketing stratégia ugyanúgy feltétele, mint a jól megválasztott marketing célok. A reális, az adott vállalkozás

érdekeit kifejezı célok meghatározása a felvázolt piaci elemzésekre, információkra kell hogy épüljön. A marketing stratégiák ezek alapján tőzik ki azt, hogy melyik célt hogyan akarjuk elérni, a marketing-mix egyes elemeit ehhez hogyan kívánjuk felhasználni. A termékpolitikát illetıen a jelenlegi általános piaci helyzet miatt célszerő, hogy ne csak feltárjuk a vállalkozás által kínálható termékek iránti specifikus igényt, hanem igyekezzünk új fogyasztói igényeket is generálni, ami az értékesítési volument növelheti. Ennek viszonylag egyszerő módja lehet például egy adott fogyasztói igényt kielégítı alap termékhez funkcionálisan hozzá rendelhetı kiegészítıket is kínálni. (Pl a fürdıruhákat kísérı blúzok, tunikák, strand-ruhák, stb.) A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kapcsolódó termékek révén az eladások a meglévı vevıkörben is számottevıen növelhetık, ami költséghatékonyság szempontjából

igen kedvezı. Az árpolitika csak és kizárólag akkor lehet sikeres, ha a piacból kiindulva meg tudja teremteni az összhangot a termékre fordított költségek, illetve a vállalkozás profit elvárásai között. Ami a piaci oldalt illeti, a vevı az árat több szempontból minısíti: piaci eladhatóság, ár-érték arány, konkurens termékek árszintje, a kínált termékkel együtt járó szállítói szolgáltatások, stb. Egyetlen dolgot azonban a vevı nem vizsgál (nem érdekli): a termék elıállításának költségeit. A vevı feltétel nélkül elvárja a szállítójától a versenyképes árat, számára közömbös, hogy a szállító nyer, vagy veszít az üzleten. Ellenkezı esetben pedig egyszerően nem érdekelt a vételben, hiszen egy versenyképtelen árral olyan kockázatot vállalna fel, mely az ı vállalkozását teheti tönkre. Ahhoz, hogy az ár minden érintett részére jól „mőködjön”, három szintet kell helyesen meghatározni (a

sorrendiség is fontos): - mi az a maximális ár, amit a fogyasztó az adott termékért még hajlandó megfizetni (amin még volumen eladható)? - ehhez képest mi lehet a beszerzési ár (=szállítói eladási ár, beszállító költsége) maximális szintje, figyelembe véve, hogy ruházati cikkekben a szóban forgó piacokon a fogyasztói ár szorzója a bekerülési árhoz képest általában 2,3 – 2,5. - az így kalkulált szállítói eladási árhoz – a vállalkozás profit elvárásait is figyelembe véve – maximum milyen mértékő (termelési és kereskedelmi) összköltség tartozhat? Kommunikáció: Túlkínálati piacon az image kialakítása az a befektetés, ami a hosszú távú sikert megalapozhatja. Az image nagyon összetett folyamat végeredménye: kialakulásában szerepet játszik a termék esztétikus megjelenése, funkcionális teljesítıképessége éppúgy, mint a hozzá kapcsolódó bármilyen szolgáltatás, fogyasztói tapasztalat, akár

valamilyen probléma felmerülése és annak rendezési módja, stb. A közvetlen tapasztalat mellett igen jelentıs szerepet játszanak még a fogyasztói befolyásolás különbözı eszközei, mint a reklámok, vagy a márkatermék esetén alap elvárásnak tekintett, eladás támogató POS reklámanyagok. Az image nemcsak a terméket, a gyártót is minısíti. A beszállítói kapcsolatok, kapacitás, ill szolgáltatás értékesítés alapja a bizalom, melynek képét a vevıben megfelelı kommunikációval ki kell építeni. Segíthetik ezt az egységesített nemzetközi 25 mércét biztosító különféle minısítési rendszerek (pl. ISO), de szerepet játszik benne a szállító tevékenységének minden megnyilvánulása. (Rugalmasság, pontosság, kommunikáció színvonala.) Egy termék (szolgáltatás, kapacitás) tartósan gazdaságos, sikeres értékesítése, - lehet az új termék/új vagy meglévı - sokrétő feladat, mely profi szakemberek szoros

együttmőködését, színvonalas team-munkát igényel. A kis és középvállalatok esetében a cég mérete korlátot jelenthet, mely sokszor nem teszi lehetıvé, hogy valamennyi részterületen megfelelı szakemberrel rendelkezzenek, illetve bizonyos szakemberek kapacitását nem tudnák költség-hatékonyan kihasználni. A korszerő munkaszervezés a gazdasági folyamat egészében (marketing, fejlesztés, gyártás, értékesítés) kínál erre megoldásokat (pl. out-sourcing), csak merni kell élni vele Közbeszerzés mint lehetséges piac A hazai textil- és ruhaipar szempontjából a közbeszerzési piac két fı szegmense emelendı ki: - a hazai szervezetek, intézmények közbeszerzései - az EU tagországok közbeszerzési tenderei. Bár a közbeszerzés útján értékesített termékek aránya statisztikailag nem határozható meg, egy - egy vállalkozás és a szakma mőködése és jövıje szempontjából fontos piaci szegmens. A közbeszerzési piac kifejezetten

lehet a nem hagyományos, divattermékek, hanem funkcionális, speciális tulajdonságokkal rendelkezı termékek piaca. A potenciális ajánlatkérık alábbi felsorolása is támasztja alá: - hadsereg - rendırség - vámırség - állami kórházak - büntetés végrehajtási intézetek - állami egészségügyi intézmények - egyéb állami tulajdonú intézmények - különbözı önkormányzati intézmények Az EU közbeszerzési piac teljes megnyitásával fokozottabb szerepet kapott a belföldi közbeszerzési piac, amelynek jó mőködése hasznos referencia lehet a külföldi tendereken való sikeres szerepléshez. A közbeszerzési terület vizsgálatát az is indokolja, hogy az Európai Unió illetékes szervei az utóbbi években külön hangsúlyt helyeztek a könnyőipari gyártási ágak, ezen belül a textíliákat és a ruházatot gyártó ágazatok helyzetének vizsgálatára, a munkahelyek megırzésére. Az un. Magas Szintő Csoport (High Level Group - HLG)

komplexen tekintette át az érintett gyártási ágak helyzetét és anyaga külön fejezetet szentelt a közbeszerzésre: „ Az EU - n belül a közbeszerzés témájában gyakran elmulasztják számba venni az áron kívül egyéb kritériumokat is, amely így egyedüli meghatározója annak, hogy ki nyeri meg az adott tendert. Az EU - n belül mőködı vállalatok számára ez látható hátrányt jelent, akik képtelenek árban megküzdeni az európai környezetvédelmi és szociális jogszabályok adta költségek terhével, melyeket azon hatóságok léptetnek életbe, akik a tendert kiírják. Látni kell ennek fontosságát a textil- és ruhaiparban egyaránt; a hatóságoknak ez átfogó hasznot hoz annak következtében, hogy megbízható, EU szabályozás alá esı vállalat a tendert megnyerı szállító”. „ - A HLG felkéri a közhatóságokat, hogy gazdasági elınyök szempontjából vegyenek figyelembe egyéb kritériumokat is a döntéseik meghozatalánál,

mint csupán egyedül az ár kérdését. Felhívják a Tagállamok figyelmét a 2004 március 31-i Cikk 2004/18/EG Határozat a.) pontjának alkalmazására „Ezzel egy idıben a közhatóságoknak a tender kiírásakor világosan meg kell határozni döntéshozatalukban a különbözı kritériumok mértékét. Ez átláthatóságot fog jelenteni és megkönnyíti a potenciális beszállítók teljesítését.” 26 A hazai közbeszerzési piacon a vállalkozások több problémával találkoznak: - mennyiségi követelmények mennyiségi igényeknél sokszor magas tőréshatárokat írnak elı, pl. plusz - mínusz 30%, ami a szokványos kereskedelmi ügyletekben nem jellemzı - minıségi követelmények problémája a gyakorlatban szinte általános a szakmailag helytelen követelmények elıfordulása, ami indokolatlanul drágítja az eljárást, vagyis fontos a közbeszerzési ajánlatkérés szakszerősége - határidı követelmények problémája az ajánlattételre

rövid idı áll rendelkezésre, ez különösen akkor okoz problémát, ha az ajánlatkérı elıírja a termékminta beadását, akkreditált laboratórium által bevizsgálva - ajánlattevık felkészültsége a gyakorlatból látható, hogy annak a vállalkozásnak van nagyobb esélye, amelynek a munkatársai el tudnak igazodni a pályázat készítés rejtelmeiben és a két oldal közötti együttmőködés jobb, ahol az ajánlatkérés szakmai tartalma helyes - dokumentáció árának problémája az EU tenderek dokumentációját jellemzıen vagy díjmentesen, vagy 20 - 50 EUR közötti összegért lehet beszerezni. A hazai ajánlatkérık által megszabott ár még mindig magas - utólagos monitoring a gyakorlatban találkozunk olyan információval, hogy a tömegben szállított termék nem olyan, amelyet pl. a bemutatott minta alapján választott ki a kiíró Ezért a közbeszerzési eljárások keretében nyertes pályázatok feltételei teljesítésének értékeléséhez

ki kell alakítani az utólagos, de folyamatos és a következtetések gyors levonására alkalmas monitoring rendszerét. Hazai lakossági piac A magyar textil- és ruhaipar a lakossági igények mintegy 30%-t elégíti ki, további áruforrás az import. Meg kell jegyezni, hogy a hazai ipar részesedése az utóbbi 20 évben változott meg drasztikusán: korábban a belföldi forrás adta az áru 70%-át A lakossági piac igényei jelentısen megváltoztak. Az igények változásának több oka van. Egyik ok az, hogy megváltozott a lakosság kor szerinti összetétele, nıtt a születéskor várható életkor: Férfiaknál 1990-ben 65,1 év 2008-ban 69,8 év Nıknél 1990-ben 73,7 év 2008-ban 77,8 év A társadalom öregedési indexe (65 éves és e feletti népesség a 0-14 éves népesség %ában) 1990. évi 64,5%-ról 2009 év elejére 109,9%-ra emelkedett! A gyerek korosztály (0-14 év között) textil szükségleteit a felnıttek elégítik ki, nagyon elterjedtek a „second

hand ruhák“ ebben a korosztályban: részben adják tovább a családban és a baráti körben a ruházatot, különösen iskoláskorig, részben használt ruhát vesznek. Nagyon szők réteg vásárol divatos új terméket gyermeke számára, azt is sokszor külföldön, mivel itthon több termék drágább. A legjobban divatorientált réteg a 15 – 25 éves korosztály, különösen, ha van saját jövedelme és még nincs családja. Jellemzıen ık „shoppingolnak“, itt is fıleg a lányok, a fiúknál is ebben a korosztályban van kedvenc ruhamárka vagy cipı. İk nemzetközi reklámokkal is erıteljesen megcélzott vásárlóréteg, mivel igazi fogyasztók, ık döntenek, ık hordják a ruhákat. Számos divatot nekik találnak ki, így állandó harc folyik a kegyeikért. Ugyanakkor sokszor az egészséget károsító divatot is követik, pl 27 szők nadrágok, vagy a derekat szabadon hagyó trikók sok kárt okoznak, amely felnıtt korban jelentkezik. Ez a

korosztály a ruházat „hagyományos“ funkcióit nem veszi figyelembe. Magyarországon az életkor növekedésével nagy létszámú nyugdíjas korosztály él, ennek ellenére ezt a korosztályt nem számítják vásárlóerınek, így az ı fogyasztásukat funkcionálisnak tekintik. A divat hatása erre a korosztályra ma nem jellemzı, de a divatkreátorok nem is tesznek erıfeszítéseket befolyásuk kialakítására, ami részben az idısebb korosztály igen konzervatív társadalmi megítélésébıl ered. Ez utóbbi érzékelhetı valamivel fiatalabb korosztálynál is: általános szakértıi tapasztalat az, hogy a növekvı 50+ korosztály egyre nehezebben talál igényeinek megfelelı terméket. Az idısebb korosztályok ruházati igényinek hiányos kielégítésében szerepe van a kereskedelem kedvezıtlen szerkezetének is, amirıl még lesz szó. Az igények változásának másik oka a lakosság jövedelmi viszonyainak jelentıs differenciálódása: az utóbbi 20

évben a legalacsonyabb és a legmagasabb jövedelmi csoport jövedelme közötti különbség nagyon megnıtt, jelenleg ez az arány 1:6 körül van. Az alacsony jövedelmő csoportokban sikeres volt a távol-keleti olcsó tömegáru import offenzíva. Harmadik, általánosabb ok, hogy Magyarországon viszonylag alacsony a ruházati fogyasztás, a kiadások 5-6%-át teszi ki. Vannak olyan termékek, amelyekbıl átlagosan 10-15 év alatt egyet vásárol a hazai fogyasztó. Az egyéb fogyasztási cikk gyártásának robbanásszerő térhódítása megteremtette a fogyasztás „divatját” is: a mobiltelefon, a szórakoztató elektronika státusz szimbólum divatja elınybe helyezi ezen termékek vásárlását és általában háttérbe szorítja a ruházati fogyasztást. Az innovatív termék bevezetéséhez fontos a fogyasztók véleményének megismerése, az innováció, az új termék iránti befogadó készségét és a befogadás feltételeit meg kell ismerni. A befogadást

meghatározhatják: elsısorban a termékrıl szóló információ minısége, megérthetısége, az abban foglalt, a termékbıl származó relatív elınyök, a bonyolultság, a kipróbálhatóság, a kezelés (tisztítás) igényének bemutatása. A fogyasztót a korai, megismerési-meggyızési szakaszban lehet a legjobban befolyásolni és ezzel biztosítani az innováció diffúzióját, az újdonság befogadását. Kutatási feladat felmérni a fogyasztókra, felhasználókra ható tényezıket, vizsgálni kell, melyek a fogyasztók valódi szempontjai a termék újdonságok értékelése esetén. Egyes kutatások szerint nagy a szóródás a befogadás idıtartamban: míg az innovatív fogyasztónak kb. 5 hónapra van szüksége, addig a „lemaradónak átlagosan 4,65 évre Az igényes fogyasztást hátráltatja a kereskedelem kedvezıtlen szerkezete: a szakboltok csupán kb. 25%-kal részesednek forgalomból, igen magas, mintegy 21% az utcai árusok részesedése és ennél

is valamivel magasabb, 22%-ot meghaladó a távolkeleti üzletek aránya. 4.52 Divat - design Egy francia divat szakember szerint „ Az élet dolgai közül kiemelkedik a mőtárgy, az ékszer és a ruházat, mi a RUHÁT kínáljuk”. A textil- és ruházati szakmában a divat kiemelt helyet foglal el. A divat hatása, természetesen, nem csak a ruházatban, de szélesebb értelemben vett környezetben, szakmáink szempontjából elsısorban fontos lakáskultúrában, irodai, közösségi helyiségek berendezéseiben is érvényesül. 28 A divat komoly gazdasági tényezı, mint gazdasági tényezı pedig kemény konkurencia harc terepévé vált. A divat bizonyos mértékig uniformizál, lehetıvé teszi egyes gyártási folyamatok egységesítését, versenyképesség növelését. Ennek példájaként említhetı a színek divatja, ha egy meghatározott szín uralja a ruházatot, színezék gyártó vállalkozás hatékonyabban tud mőködni egy típusú termék

elıállítása esetén, mint ha sok kisebb tételt kellene termelnie. A divat megköveteli a termékek szezonról szezonra történı megújítását. Az utóbbi idıben a globalizáció, az egyre élezıdı verseny következtében a szezonok féléves idıtartamról sok esetben negyedévre is lerövidültek, ami növeli a gyorsaság és rugalmasság szerepét, mint az innováció tényezıjét. Textiles szakmák innovációja tehát nem csak mőszaki innovációról, hanem a formai (divat, design) innovációról is szól. A divatot meg kell tervezni, megvalósítani és eladni, a divat lényegében termékként viselkedik. A divat és annak népszerősítése a piacbefolyásolás egyik fontos eszköze. A divat megismertetése és elfogadtatása lényegében propaganda és a konkrét ismertetése a reklám A termelık törekednek arra, hogy a fogyasztó fogadja el divatosként termékeit. A divathoz való viszony szempontjából - a korábbi nemzetközi és magyar kutatások szerint

- a fogyasztók általában a következı csoportokba oszthatók: - divatirányítók (avantgárd csoport), ezek a korábbi nemzetközi és hazai kutatások szerint a lakosság 2-5%-át adják - aktívan divatosak, arányuk 10-20% között mozog - divat iránt érdeklıdık hányada 30-35% - divatot elfogadók aránya 30-35% - divat iránt közömbösek 10-15%. Magyarországon az elmúlt 20 évben nem alakult ki divatfüggıség, divattervezı szakemberek szerint romlott is. Vannak egyedi jelenségek, mint az olasz vagy angol lakástextil design, esetleg bizonyos ruházati márkák preferálása (Adidas, Mangó stb.), de még sincs nagyszámú tudatos vásárló a textíliák piacán. Az öltözködés kultúrának oktatása híján az átlag magyar nı (aki a legtöbb textíliát vásárolja) a magazinokból és a televízióból tájékozódik, esetleg baráti körben. Az átlag eladó is tájékozatlan a textíliák, a divat ismeretében. Ma Nyugat-Európában az 50 feletti

korosztály vásárol a leginkább, nemcsak a saját, de a családja számára is. A megnövekedett szabadidı és a viszonylag biztos egzisztencia - a válság megjelenéséig - komoly vásárlókedvet adott az embereknek, a „shoppingolás“ egyfajta életformává vált, ennek tárgya nagy arányban textil- és ruhanemő. Belföldön a divatkutatás több, mint két évtizede nem folyik. A szakértı által összeállított kérdıív alapján felmérés történt egy diákcsoport körében.Kiértékelés megmutatta, hogy még a textillel foglalkozó diákok fele is olyan márkaneveket vásárol, ami számukra biztos divatorientációt ad. A másik fele egyedi termékekre törekszik és mindössze 1 diák(lány) volt, aki maga tervezi és varrja a ruháit. Ugyanakkor meglepıen nagy volt a használt ruhát vásároltak aránya. Magyarországon a „hagyományos“ ruházati termékeknél a divat általában háttérbe szorul a funkció mögé. Ezért a termékfejlesztésben

figyelembe kell venni a funkciót, rendelkezzen a termék érthetı mőszaki paraméterekkel, bár meg kell felelnie a divat és az esztétika követelményeinek. Ez a két utóbbi szempont olyan hozzáadott érték, amely önmagában nem adja el a terméket. A termékfejlesztı vállalkozásoknak sok tennivalójuk van a divat szerepének megújításában, amennyiben kellıen felmérik a hazai piac lehetıségeit számolni kell a nemzetközi konkurenciával a divat területén is. Külön kell kezelni a nem hagyományos ruházkodási célt szolgáló termékeknél, amelyeknél a bizonyos funkciók teljesítése is elengedhetetlen követelmény. Ugyanakkor a funkcionális 29 termékeknél is bizonyos mértékig érvényesül a divat. A divat jegyeit nem nélkülözı formaruhát akar viselni pl. a közszolgáltató cég alkalmazottja, katona, tőzoltó stb 4.53 A globális mőszaki fejlıdés által generált igény változások Az általános fejlıdés szükségessé tette a

textíliák funkcionális tulajdonságainak és azok iránti igények fokozottabb figyelembe vételét. A ruházatnál ezek közül a következık emelhetık ki: viselési komfort, védı funkciók (pl. UV-sugárzás, hı, tőz, vegyszer hatása ellen), az új és extrém sportok ruházatának speciális tulajdonságai, könnyő, környezetkímélı kezelhetıség, tisztíthatóság, higiéniai és egészségvédelmi funkciók (pl. antibakteriális, baktérium ölı, hipoallergén stb) A mőszaki rendeltetéső termékeknél: növénytermesztésnél használt kötözı és védı textíliák, építıipari hı- és hangszigetelı, szerkezeterısítı termékek, geotechnikai és az út-, védıgátépítésben használatos textíliák, autóalkatrészek, az idegenforgalom fejlıdésével a szállodai textíliák stb. Külön csoportot jelentenek az egészségügyi textíliák, amelyek számtalan funkciót hivatottak ellátni. Meg kell említeni az ú.n hungarikumnak számító

különbözı termékeket, amelyek nagyrészt a turista forgalomban méltó emléktárgyak lehetnek mint a népmővészeti tárgyak pl. könyvjelzı, szalvéta, kötény, terítı, kötény stb Elızıek mutatják, milyen rendkívül széles területe van textil- és ruhaipari gyártmányok alkalmazásának és az innovációnak mennyre kell kapcsolódnia a nemzetgazdaság számtalan ágához. 4.54 A környezeti fenntarthatóság követelményi A környezetvédelem szempontjából a textil- és ruhaipari innovációnak az alábbi fıbb szempontokat kell szem elıtt tartani: - a gyártási folyamatok környezetkárosító hatásainak csökkentése - az elıállított termékek életciklusa végén lehetıleg környezetkímélı megsemmíthetıség, ruházati és mőszaki rendeltetéső termékeknél egyaránt - az új, kifejezetten egy-egy funkció teljesítésére kifejlesztett textíliák elterjesztése kiválthatja a nagy energia igényő termékek alkalmazását, pl. az

építıiparban, mivel a textíliák elıállítása lényegesen kevesebb energiát igényel, mint a hagyományosan alkalmazott fémszerkezetek gyártása. 4.55 Ellátási láncok A fejlıdı logisztika, a kommunikáció új lehetıségei újfajta kapcsolati rendszert kíván a vállalkozásoktól. Az ellátási láncokról idézünk két meghatározást: M.Christofer: „ Az ellátási lánc a szervezetek olyan hálózata, amely azokat a folyamatokat és tevékenységet foglalja magában, melyek termék és szolgáltatás formájában értéket teremtenek a fogyasztóknak „ Csikán A. „ Értékteremtı folyamatok együttmőködı vállalatokon átívelı sorozata, amely vevıi igények kielégítésére alkalmas terméket, ill. szolgáltatást hoz létre” Mit foglal magába az alábbiakban idézett innovációs lánc? Marketing Kutatás-fejlesztés Beruházás Termelés Értékesítés Az ellátási lánc az innováció része a textil- és ruhaiparban, mőködtetése is

gondolkodás-váltást, innovációt igényel a kifejlesztett terméknek a fogyasztóhoz történı eljuttatása érdekében. 30 Ellátási lánc mőködése az utóbbi 10 - 15 évben a progresszív vállalkozásoknál, több gazdaságban jól vizsgázott, természetesen egyes iparágakban mélysége eltérı. Lényege: egy vállalkozáson belül a különbözı szervezeti egységek együttmőködése, szélesebb értelemben pedig egyes vállalkozások közötti együttmőködés, megállapodásuk szerinti területeken és mélységben. A textil- és ruhaiparban az ellátási láncok mőködtetésére való törekvés még nem fejlıdött ki, ehhez az ipar jelenlegi elaprózott szervezeti szerkezetében vállalkozások csoportjainak az eddiginél lényegesen szorosabb együttmőködése szükséges. 4.56 Az üzleti környezet egyéb tényezıi A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által koordinált „Üzletre hangolva” program célul tőzte ki, hogy

érzékelhetıen csökkenjen a vállalkozásokra nehezedı bürokratikus teher, és a vállalkozások az így felszabaduló erıforrásaikat növekedésre, beruházásra, innovációra, új munkahelyek teremtésére fordíthassák Néhány, program keretében megvalósult intézkedés: - jelentıs elırelépés történt a cégalapítás, ill. a cégeljárások egyszerőbbé, olcsóbbá, gyorsabbá tétele érdekében. Egyszerősített cégeljárás esetén pedig az elektronikus cégeljárásnak köszönhetıen ügyintézési határideje egy munkaórára csökkent - 2008. január 1-jétıl 50 millió forintról 100 millió forintra emelkedett a kötelezı könyvvizsgálati értékhatár, ha a megelızı két üzleti évben az átlagos foglalkoztatott létszám nem lépte túl az 50 fıt. A változás mintegy 25 ezer vállalkozás számára jelenthet tehercsökkenést - 2008. január 1-jén lépett hatályba az ingyenes céginformációról szóló rendelet, a www.e-cegjegyzekhu

honlapján érhetı el az információ - a 2008. évre vonatkozó mérlegtıl kezdıdıen - azaz 2009-tıl - kötelezıvé válik a számviteli törvény szerinti mérleg elektronikus közzététele is - a pályázati adminisztráció csökkentése érdekében kisebb összegő támogatások esetében egyszerősített, normatív jellegő pályáztatás került kialakításra. A biztosítéki szabályok megváltoztak: a korábbi 5 millió Ft helyett 10 millió Ft támogatás alatt nem szükséges biztosíték, 10 M felett pedig csökkent a biztosíték elıírt mértéke. A „Kormány középtávú munkaprogramjának végrehajtásáról szóló” elıterjesztés szerint a közigazgatással összefüggı fejezetben cél a nemzeti szabályozásból adódó vállalkozói adminisztratív terhek folyamatos, 2012-ig legalább 25%-os csökkentése. Ezzel Magyarország csatlakozott ahhoz a 23 tagállamhoz, amelyek legalább ilyen mértékő tehercsökkentési vállalást tettek meg az EU

Bizottság ajánlására. Így pl 2009-tıl egyszerősített beszámolókat készíthetnek a bt-k és a kkv-k, valamint öt helyett csak kétféle járulékalap használatos: a munkaadói járulék alapja a munkaadói nyugdíj- és egészségbiztosítási alap lesz, a munkavállalói járulék alapja pedig az egyéni egészségbiztosítási 5. Javaslatok az ipar összevont Stratégiai Kutatási Tervbe ajánlott témákra A 4. Munkacsoport a feltárt tapasztalatok, a nemzetközi gyakorlat, a jövı által támasztott követelmények alapján kiemelten kezeli a gyengeségek felszámolását, a piaci lehetıségek bıvítését és fenntartását elısegítı stratégiai jelentıségő munkák elvégzését, így kiemelten két kutatási feladatot javasol. Az egyéb, feltárt szükséges teendık elvégzését a TEXPLAT projektet megvalósító TMTE kezdeményezi. 1. Kutatási feladat A magyar textil- és ruhaipari KKV-k piacrájutási feltételeinek javítása a korszerő információs

technológiák alkalmazásával. 31 Vázlatos tartalom: - milyen marketing eszközökkel az internet információs bázisán segíthetı az optimális piaci/termelési szerkezet kialakítása - módszerek és fogyasztói magatartás vizsgálat modelljeinek kidolgozása a fogyasztóra ható tényezık vizsgálatára, az új termékek befogadására ható valódi szempontok meghatározására - különbözı fogyasztói csoportok meghatározása: lakossági és intézményi, lakossági csoporton belül modellszerő különbségek megállapítása kor, régió, szociális helyzet szerint - milyen termékeknek van piaca, hol vannak piaci rések - hogyan biztosítható a folyamatos, naprakész információ, amely a KKV-kat elısegíti az innovációs, fejlesztési döntéseik meghozatalában. Indoklás: A kiinduló helyzet vizsgálatánál megállapítást nyert, hogy több gyengeségi pont a piac ismeretére vonatkozik. A korszerő információs technológia alkalmazása a téma

kidolgozásában lehetıvé teszi az eredmények fenntartható alkalmazását. 2. Kutatási feladat Ellátási lánc szakma specifikus modelljének kidolgozása a korszerő információs technológiák alkalmazásával. Vázlatos tartalom: - a KKV-knak az ellátási láncba történı integrálódásának elısegítése hálózatok, klaszterek modellezésével - innovációt támogató tudásközösségek modellezése - internet alapú benchmarking feltételeinek kutatása - az ellátási lánc szereplıi kommunikáció modelljének kidolgozása a virtuálisan integrált EU ruházati ellátási lánchoz történı csatlakozás elısegítése érdekében. Indoklás: A kiinduló helyzet vizsgálata megállapította, hogy hiányos a vállalkozások, a kutató helyek, az oktatási intézmények közötti együttmőködés, ennek a gyengeségnek a felszámolása lehetıség az iparág fenntarthatóságára. Bıvülhet az együttmőködés a felhasználó nemzetgazdasági ágakkal, ami

elısegítheti a további innovációt, piac bıvítését. A feladat elvégzését indokolja továbbá, hogy az Európai Unióban folyik a munka a kereskedelmi tartalmi kommunikációnak egységesítésére. 32 Felhasznált irodalom - Pólus Klaszter Kézikönyv - http://www.eurotexeu/klaszterhtml - A textil-, textilruházati és tisztítóipari, ill. bır- és cipıipari szakágazatokban a felnıttképzési igények felmérése, különös tekintettel a távoktató programokra c. zárótanulmány, 2009. - Csikán, Czakó, Zoltayné, Paprika: Fókuszban a verseny, gyorsjelentés, 2004. - Az EU Magas Szintő Csoportjának (High Level Group) anyaga - Európai Textilipari Platform anyaga - A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által koordinált „Üzletre hangolva” program dokumentumai 33 Fogalomtár Platform - egy csoport programja, adott esetben a magyar textil- és ruhaipar hosszú távú programja. Stratégia - hosszú távú versenyelınyt biztosító

tevékenységek, termékek meghatározása. Ebbıl értelemszerően adódik a stratégiai terv, ill annak megalapozását elısegítı stratégiai kutatási terv. „Innováció olyan bizonyos célra irányuló, szakszerő, intenzív fejlesztı tevékenység, amely a szervezetrendszerre, a struktúrára, a mőködésre, piacra, termékre és technológiára vonatkozóan határoz meg célokat, valósít meg folyamatokat és az elterjesztés, a felhasználás megújulását tőzi ki célul. Az innováció kiindulópontja: az új lehetıség felismerése, vagyis a kreatív ötlet. Végpontja: a társadalom által elismert, sikeres megvalósítás, vagyis a fogyasztói igények kielégítése.” Innováció fogalma egy vállalkozás tevékenységében Innováció = újítás Innováció területei - Termék innováció - Beszerzési innováció - Értékesítési innováció - Technológiai innováció - Szervezeti innováció (új szervezet megszüntetése, létrehozása) Az innováció

a fogyasztói igények kielégítésének új, magasabb minıségő módja. Az innováció alapvetı tulajdonsága az újdonság, melynek mértéke eltérı lehet. Az innováció teremti meg a vállalkozás versenyelınyét, ezáltal a vállalkozás mőködik, fejlıdik. A versenyképességre törekvı vállalkozás tevékenységének szerves része a folyamatos megújulás. Az innováció lehet kisebb újdonság, vagy nagyobb jelentıségő fejlesztés is. A jelentısebb vállaltoknál tudatosan foglalkoznak az innováció megvalósításával. kérdéseivel, Innovációs lánc keretében jelenik meg a termékfejlesztés, technológiai megújítás, szervezeti modernizálás. Az innovációs lánc nem más, mint a vállalkozási tevékenységrendszer különbözı elemeinek az innováció folyamata szerinti összekapcsolása. Innovációs lánc: Marketing Kutatás-fejlesztés Beruházás Termelés Értékesítés Az innováció tudatos megvalósítása a vállalkozásoknál

szükségessé teszi az innovációs stratégia alkalmazását. A vállalkozásoknál általában alapvetı stratégiai törekvés, hogy a fı termékek életgörbéjét figyelembe véve ütemezzék az új termékek bevezetését, törekedve az árbevétel megfelelı szinten tartására, ill. növelésére Az innovációs stratégia kialakításánál fontos szerepe van a külsı környezet alakulásának. Az innovációnál irányadó a fogyasztói igények alakulása, valamint a szállítók, a versenytársak fejlıdése. A rugalmas piac és innovációs politika megvalósítása alapvetı követelmény a versenyképesség biztosításához. A vállalatok innovációs magatartását az állam eltérı mértékben és módszerekkel befolyásolja. Az állam közvetlen (pénzügyi), vagy közvetett (oktatás, infrastruktúra, képzés) módon támogatja az innovációt. 34 Innováció fokozatai - Hétköznapi innováció (pl. jó munkahelyi légkör) - Technológiai innováció -

Áttörést jelentı innováció. Az innováció a szervezet minden szintjén jelen van, ill. szükséges A termékfejlesztést mint fogalmat különbözıképpen határoznak meg. A 4 Munkacsoport a következıkben határozhatja meg a textil- és ruhaiparra vonatkozóan. A termékfejlesztés alapvetı célja a piacon értékesíthetı teljesen új termékkel vagy javított tulajdonságú termékkel megjelenés a piacon. A termékfejlesztés a komplex innováció része. 35