Pszichológia | Felsőoktatás » Fehér-Kapás - Eysenck-teszt

Eysenck-teszt Fehér Zsuzsanna II/3. Kapás Tamás II/3. 1 I. A VIZSGÁLAT ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE Az Eysenck-teszt felnőtt változata ( rövidítve: EPQ ), amely a szemé-lyiségtesztek sorába tartozik, négy különböző dimenzió szempontjából jellemzi a vizsgálati személyt, melyek a következők: - pszichoticizmus - extroverzió - neuroticizmus vagy emocionális labilitás - konformizmus. A pszichoticizmus az egyének agresszivitásra való hajlamát, empátiás készségét, impulzivitását, kreativitását, konvencionalizmusát, esetleges egocentrizmusát rejti magában. Az extroverzió dimenziója az egyének külvilág iránti nyitottságát, érdeklődését, vagy éppen ennek hiányát mutathatja ki. A neuroticizmus faktora a vizsgált személyek neurózisra való hajlamát jellemzi. A konformizmus-skála az adott társadalmi viszonyokhoz való alkalmazko-dóképességet vagy alkalmazkodásra való képtelenséget fejezheti ki. A teszt során három

alapkategóriába soroljuk a vizsgált személyeket, eredményeik alapján. Ez a három kategória: "átlag alatti", "átlagos", illetve "átlag feletti" Az átlagintervallumot a következő képlettel számoljuk ki: X SD. X az átlagot jelenti, SD pedig a szórást. Az átlag és a szórás különbsége jelenti az alsó határt, összegük pedig a felső határt. Azok az eredmények, amelyek a felső határt túllépik, az átlag feletti, azok pedig, amelyek az alsó határ alatt maradnak az átlag alatti kategóriába sorolhatók. (Az átlagintervallumokat a teszthez tartozó táblázat segítségével állapítottuk meg, melyeket a vizsgálat elemzése során az egyes dimenzióknál közlünk.) Maga a teszt 90 eldöntendő kérdést tartalmaz, melyekre rövid gondolkodási idő után kell a vizsgálati személyeknek "igen"-nel, illetve "nem"-mel felelniük. A válaszok kiértékelése megoldási kulcs alapján történik. Például:

1. igen P - ami azt jelenti, hogy amennyiben az illető az 1 kérdésre "igen"-nel válaszolt, akkor ez a pszichoticizmus dimenziójában 1 pontot jelent. Amennyiben a válasza "nem" volt, akkor nem értékeljük. 2 II. A vizsgálat körülményei A teszt felvételére 1998. március 4-én került sor a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán egy pszichológiai szeminárium keretében. A vizsgálati személyek másodéves hallgatók voltak, 19 és 23 év közötti fiatalok ( szám szerint 19 lány és 7 fiú ) . Az egyének nem rendelkeztek előzetes ismeretekkel a teszt által vizsgált dimenziókat illetően, de erre egyébként sem lett volna szükség, mivel úgy gondoljuk, hogy a válaszadás ezáltal könnyen manipulálhatóvá vált volna. III. Hipotézis Az életkori sajátosságokat, valamint a vizsgálati személyek szakirányultságát ( kommunikáció szakos hallgatók ) figyelembe véve a következő feltételezéseket fogalmaztuk

meg: 1) Tekintve, hogy a vizsgálati személyek életkora 19 és 23 év közötti, a konformizmus skálán nagy valószínűséggel többen fognak az "átlag alatti" kategóriába tartozni. 2) Feltételezésünk szerint a szakirányultságból adódóan a vizsgálati személyek többsége az extroverzió tekintetében "átlag feletti" értékeket mutat majd. 3) Mivel a vizsgálatban résztvevőket közelebbről is ismerjük, feltételezzük, hogy a pszichoticizmus és a neuroticizmus skáláján legtöbben az "átlagos" kategóriába fognak tartozni. IV. A vizsgálat elemzése A vizsgálati személyek eredményeit két táblázatban foglaltuk össze: az 1. számúban a lányok, a 2. számúban a fiúk eredményei láthatóak A teszthez a hallgatók, ha akarták keresztnevüket, monogramjukat vagy teljes nevüket adták, de jeligét is használhattak. ( Mi csak jeligével, illetve monogrammal nevezzük meg őket.) A táblázatban a nevek mellett szereplő

számok az adott dimenzióban elért pontértéket jelentik. 3 1. táblázat Lányok Átlag feletti P Piros rózsa 7 K.Á 5 Átlagos Mici 3 F. Zs 3 Baba 2 Panka 2 Cica 1 Madár 1 Sz.R 1 G.E 1 V.M 1 Rózsa 1 Tekla 1 Scorpio 0 Dió 0 Jelige 0 Juliska 0 M.K 0 Gyöngy 0 E Jelige 19 Scorpio 18 Baba 18 V.M 17 Sz.R 17 F.Zs 17 Juliska 16 Rózsa 15 K.Á 15 Madár 15 Mici 14 M.K 14 Gyöngy 13 Piros rózsa 12 Panka 11 Tekla 10 Dió 9 Cica 9 G.E 4 Átlag alatti N G.E 20 Dió 19 Piros rózsa 19 L Tekla 17 Rózsa 15 K.Á 15 Panka 13 Juliska 13 Sz.R 13 Madár 12 Mici 12 Jelige 10 Gyöngy 10 M.K 9 Cica 9 Scorpio 8 Baba 8 Panka 13 M.K 12 G.E 9 Jelige 9 Cica 9 Juliska 8 V.M 7 F.Zs 6 F.Zs 7 Dió 6 Baba 6 Scorpio 4 Mici 4 Piros rózsa 4 Rózsa 4 K.Á 4 V.M 3 Madár 3 Gyöngy 2 Sz.R 2 Tekla 1 2. táblázat Fiúk Átlag feletti P E Cs.L 19 T.Zs 18 Sz.B 18 T.I 18 N K.T 19 Cs.A 18 L 4 Átlagos Átlag alatti K.T 4 T.I 3 T.Zs 2 Cs.L 2 Cs.A 1 Sz.B 1 V.F 1 V.F 15 Cs.A 7 K.T 6 T.Zs

15 Sz.B 12 T.I 9 V.F 7 Cs.L 7 V.F 13 Cs.A 12 T.Zs 8 T.I 6 K.T 5 Sz.B 4 Cs.L 3 5 A vizsgálati eredmények feldolgozásában dimenziók, azon belül pedig nemek szerint haladunk majd. PSZICHOTICIZMUS lányok: 0-4 pont Ezen dimenzió tekintetében két hallgató kivételével, akik átlag feletti értéket értek el, minden lány az "átlagos" kategóriába sorolható. A legmagasabb érték "Piros rózsa" -nál jelenik meg: 7 pont, ez kiugróan átlag feletti. Az "átlagos" kategórián belül azonban az is figyelemreméltó tény, hogy az itt szereplő 17 lány közül 13 csak alacsony - 0 vagy 1 - pontot ért el. Mindezekből láthatjuk, hogy az eredmények igen szélsőségesek, optimális ponttal csak kevesen rendelkeznek. fiúk: 1-6 pont A fiúk közül mindenki "átlagos" értéket ért el. A legmagasabb KT-é: 4 pont, a legalacsonyabb pedig 1 pont, amely 3 fiú esetén jelenik meg. Ezeknél a vizsgálati személyeknél is jellemző,

hogy az "átlagos" értékkategóriának az alsó határa körül helyezkednek el. Négyen értek el 1, illetve 2 pontot, amely igen alacsonynak mondható Mit is jelentenek ezek a számok? Az "átlag feletti" sávba tartozók általában agresszívak, ellenséges viselkedésűek, érzelmileg hidegnek tűnnek. Hiányzik az empátiás készségük, érzéketlenek mások és a saját érzelmeikkel szemben is. Az ilyen személyiségű egyének egocentrikusak, de impulzívak, gyakran kreatívak és nagyon eredetiek. Általában nem konvencionálisak, szeretik a furcsa, szokatlan embereket és dolgokat. EXTROVERZIÓ lányok: 6-15 pont Ezen dimenzió már nagyobb eltéréseket mutat. Az "átlagos" dimenzióba 11-en tartoznak, 7 átlag feletti és 1 átlag alatti pontszámot elért hallgató van a csoportban. Az átlag alatti, illetve feletti értékekre jellemző, hogy igen erősen eltérnek az "átlagos" kategória alsó, illetve felső

határértékétől. Ezt jól példázza " Jelige ", " Scorpio ", illetve " Baba " 19,18,18 pontja és G.E 4 pontja Az "átlagos" sávon belül érdekes módon egyetlen eredmény sem közelít az alsó határhoz, a legalacsonyabb pontszám is 9 . fiúk: 7-16 pont A fiúk esetében is nagyobb szórás tapasztalható, mint a pszichoticizmus dimenziójának esetében. A többség - 7-ből 4 hallgató - az "átlag feletti" kategóriában található, pontszámaik a lányokéhoz hasonlóan alakultak: pl. CsL 19 pont, T Zs 18 pont Az "átlagos" kategóriát két fiú képviseli: V.F 15 ponttal és CsA 7 ponttal Figyelemre méltó, hogy a két eredmény az átlagon belül két határeset. Az egyedüli "átlag alatti" KT 6 ponttal, azonban nála nem tapasztalható olyan mértékű eltérés az átlagtól, mint a lányoknál G.E esetében. 6 Mi jellemző ezekre az igen szélsőséges eredményt elért személyekre? Az

"átlag feletti" kategóriába tartozó hallgatók erősen extrovertált személyiségek. Jellemző rájuk a szociabilitás, szeretik a társas összejöveteleket, és sok barátjuk van. Szükségük van izgalomra, szenzációkeresők, kockázatvállalók. Szeretik a durva tréfákat Igen lendületes személyiségek, aktívak. Az "átlag alatti" egyének introvertáltak. Inkább befelé fordulóak, csendesek, jobban szeretnek olvasni, mint emberek közé járni. Kevés, de közeli barátaik vannak, általában kerülik az izgalmas dolgokat. NEUROTICIZMUS, EMOCIONÁLIS LABILITÁS lányok: 8 - 18 pontig A 19 lány közül 14 tartozik az "átlagos" kategóriába. Mindössze 5 kivétel van, azonban ők sem térnek el nagy mértékben az alsó, illetve felső átlaghatártól. A legmagasabb elért pont 20 pont G.E esetében, a legalacsonyabb 6 pont FZs-nél fiúk: 5 - 15 pontig A fiúknál csak két átlagtól eltérő pontszám fedezhető fel, azonban ők

jelentős mértékben átlépik az átlag felső határát: K.T 19 pontot, CsA pedig 18 pontot ért el Átlag alatti eredménye senkinek sem volt. Azokra a személyekre, akik magas értéket értek el a neuroticizmus dimenziójában jellemző, hogy örökösen aggályoskodnak, gyakran szoronganak, s ebből következőleg hangulatuk is eléggé változékony. Időnként depressziósak, hajlanak arra, hogy stresszre túlzott reakciót adjanak, nehezen nyugodnak meg. Az optimális, stabil pontszámot elért egyének nyugodtak, kimértek, nem aggodalmaskodók. Emocionálisan lassan reagálnak, viszont érzelmi egyensúlyukat könnyen visszanyerik. KONFORMIZMUS lányok: 8 - 16 pontig A lányok esetében nem volt átlagon felüli eredmény, néhányan tartoznak csak az "átlagos" kategóriába, a legtöbben - szám szerint 13-an - pedig átlag alatti pontszámot értek el. Az összes átlagos pontszámú lány az intervallum alsó felébe tartozik, a legmagasabb elért pont

mindössze 13. Az "átlag alatti" kategóriába sorolt hallgatók pontszámai széles skálán mozognak: 7 ponttól egészen 1 (!) pontig. fiúk: 6 - 16 pontig A fiúk szintén alig közelítik meg az átlagintervallum felső határát, inkább az alsó felében helyezkednek el. Az "átlag alatti" kategóriába 3-an tartoznak, azonban ők nem térnek el olyan mértékben az alsó határtól, amint láthattuk azt a lányok esetében. Azokat az egyéneket, akik ezen a skálán alacsony értéket értek el nonkonformistaként jellemezhetjük. Ezek a személyek képtelenek alkalmazkodni elvárásokhoz, vagy az adott társadalmi viszonyokhoz. A legtöbb szabályt felrúgják, semmisnek veszik Természetesen 7 azonban itt is - akárcsak a többi dimenzió esetén - megállapíthatók úgymond fokozatok, annak függvényében, hogy milyen mértékű a lemaradás az alsó határhoz képest. Minél kevesebb pontot ér el valaki, annál inkább jellemzőek rá az előbb

említett tulajdonságok. Mind a négy dimenziót figyelembe véve némi meglepetéssel tapasztaltuk, hogy mindössze 3 lány és csak egy olyan fiú van, aki valamennyi faktor tekintetében az "átlagos" kategóriába tartozik, a többiek egy vagy több dimenzióban eltérnek ettől. Négy olyan hallgató van, aki három pontszámában különbözik az átlagtól, 11-en vannak, akik kettőben és 7-en, akik egyben. Érdekes összefüggés még, hogy azon 11 hallgató közül, akik az extroverzió "átlagon felüli" sávjába tartoznak 7-en a konformizmus-skála alsó részén helyezkednek el. Meg kell tehát állapítanunk, hogy azok az egyének, akik nyitottak, extrovertált személyiségek, egyben nonkonformisták is, vagyis ez a lendületes, aktív életmód - talán szükségszerűen együtt jár gyakran a szabályok, az elvárások, a társadalmi normák esetleges felrúgásával is. V. VÁLASZ A HIPOTÉZISRE Mindhárom feltevésünk, mely szerint: "a

konformizmus skálán nagy valószínűséggel többen fognak az átlag alatti kategóriába tartozni", "a vizsgálati személyek többsége az extroverzió tekintetében átlag feletti értékeket mutat majd" és "a pszichoticizmus és a neuroticizmus skáláján legtöbben az átlagos kategóriába fognak tartozni" igazolódott, hiszen 8 személy kivételével mindenki az átlagos kategóriába sorolható a pszichoticizmus és a neuroticizmus dimenziójában, a hallgatók több, mint fele került a konformizmus-skála alsó részébe, illetve 11 vizsgálati személy bizonyult extrovertált személyiségnek a teszt alapján. Azonban érdekes a két utóbbi dimenzió közötti összefüggés is (lsd. 9 oldal), melyre a hipotézisek felállításakor még nem is gondoltunk. Ez a teszt is adalékul szolgálhat ahhoz, hogy személyiségünket egy kicsit jobban megismerjük, de ez az egy vizsgálat sem elég ahhoz, hogy valakit ezáltal ítéljünk meg, vagy

ezáltal ítéljenek minket. Egyébként sem lehet a lelkünket számokkal behatárolni és nem állíthatunk fel merev kategóriákat sem, de talán utólag elgondolkodunk a teszt néhány kérdésén és azon is, hogy tényleg ilyenek vagyunk-e?! Így is megismerhetjük önmagunkat. 8