Művészet | Kézművesség » Magó Rebeka - Divat a csipke

Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és Szakiskolája “Divat a csipke” Magó Rebeka 2/14H ~1~ Bevezető: Napjainkban a csipke reneszánszát éli. Kedvenc motívumaim közé tartózik, mivel szolid és elegáns, de mégis különleges kiegészítő tud lenni egy ruhadarabon. A finomabb csipke pedig visszafogottabb eleganciát kölcsönözhet viselőjének. Egykor minden előkelő nő foglalkozott csipkekészítéssel, összejöttek az uraság házánál és az úrnő maga oktatta őket e díszek készítésére. Az egyház díszei többnyire a kolostorok csöndes celláiban készültek, szóval általános volt a szép és becses kézimunka. Az úri nők ízlésükkel irányították, a nép leányai sajátos egyéniségűket vitték bele. A nemesi és népi ruhákat a 16 századtól gazdagon díszítették vert csipkével és így viruló iparággá fejlődött országszerte A

szálvonásos mesterkélés legrégibb emléke Magyarországon II. Lajos (1516-1526) királyunk koronázó ing fodros kézelőjén látható, ez esetben aranyszállal kitöltve. A kalocsai szállások női lakossága bérmunkában varrta a hímeket már a 19. század végén is Főleg a környező vidék városai és a nagyobb települések igényesebb úri-polgári háztartásai számára készítették a fehér hímzéseket. Napjainkban a csipke készítésével (több mint 10-15 féle technikát) szakképzés és oktatóképzés keretében ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Magyarországon az elmúlt 20-25 évben több könyv jelent meg, leírva a különböző kézi csipkék történetét, és bemutatva azok készítési technikáját, valamint motívum kincsét. Azért választottam ezt a témát, mert az utóbbi időben divat közép pontja lett. Csak a képzelet szab határt, hogy milyen ruhadarabon vagy kiegészítőn köszön vissza a kalocsai motívum. ~2~ A hungarikum

Hungarikumnak nevezhetjük azokat a jelentős nemzeti értékeket, amelyeket a magyarság meghatározó része nemzeti kincsnek tekint. A hungarikum (hungaricum) kincs, a kincset pedig védeni kell E tág és nem jogi alapon fogalmazott meghatározást a küszöbön álló jogszabály biztosan pontosítja, a kincset pedig igyekszik majd a jog erejével védeni. A Hungarikum Nemzeti Bizottság fogja majd eldönteni, hogy mit minősít hungarikumnak, és így mit vesz fel a Hungarikumok Nemzeti Gyűjteményébe. A jogalkotó a hungarikumokat elsősorban fogyasztóvédelmi szabályozáson keresztül fogja védeni. A törvénytervezet szerint a „hungarikum” megkülönböztető megjelölés nem rendeltetésszerű használata a fogyasztó megtévesztésének minősül. Elfogadott törvény hiányában most még csak feltételezhetjük, hogy a hungarikumok három csoportba sorolhatók: 1./ áruk és szolgáltatások, pl bűvös kocka, Kodály-módszer 2./ földrajzi árujelzők és

eredetmegjelölések, pl Halas, Tokaj, 3./ különleges természeti és egyéb értékek, pl aggteleki cseppkő; huszár hagyomány A csipke: A csipke apró mintás textília, melynek sajátossága, hogy a mintát nem utólag viszik rá a kész anyagra, hanem a textil készítése közben jön létre maga a minta is. Ez a lyukacsos, áttört anyag könnyedsége, légiessége miatt igen reprezentatív megjelenésű, ezért az öltözködésben kapott először szerepet. Már az Árpád-kori leletekből is megállapítható, hogy az uralkodók asszonyai nemcsak pompás ékszereket, hanem aranyfonálból varrott, áttört főkötőt viseltek. A mai értelemben vett csipkét – csakúgy, mint az üveg- és tükörművességet – az itáliai reneszánsz indította világhódító útjára, a pompa városából, Velencéből. A csipke a ruházaton mell-, gallér- és kézelő fodorként volt divatos: nemcsak díszként szolgált, hanem drága holmi lévén viselőjének társadalmi

rangját, vagyoni helyzetét is érzékeltette. Ugyanakkor a csipke már igen korán megjelent az ágy- és párnahuzatokon. A csipke ma már minden tárgyon meg található. Kezdetben viszonylag egyszerű, geometrikus mintájú darabok készültek, a 16. századtól azonban mind gyakoribbak lettek a leveles, virágos motívumok, ember- és állatalakok. ~3~ A 17. században szinte plasztikaként ható, a kényelemre fittyet hányó, hatalmas csipkeköltemények születtek. Hogyan készül csipke: A több százéves múltra visszatekintő magyar csipke igen sokoldalú, sok esetben a csipkehatásúvá finomodott hímzéssel úgyszólván össze-olvadt, ezért osztályzásuk nem könnyű. A csipke fogalmát ki kell bővíteni, mert igen sokfajta szövedék tart igényt a csipke névre. Ide tartozik pl. a pókháló könnyűségű csipke mellett, a súlyos mintázatú paszomány és zsinórozás, az egyszerű receháló mellett a domborművű drága-köves ékszerre emlékeztető

aranycsipke, a vert csipke vékony cérnából vagy súlyos gyapjúfonalból, az országszerte elterjedt vagdalásos hímzés, a finom varrott csipke, a lyukhímzés, a buzsáki és pozsonyi tüllrátét, a höveji pókozás. A tulajdonképpeni csipke kétféle: a varrott és vert csipke. Mindkettő egy előre választott rendszerben és szerszámmal, külön fonálból maga alkotta szövedék. Ennek további változatai a fonott, horgolt és kötött csipke. De csipkét lehet alakítani készvászon és tüllből is bizonyos ritka-tásokkal, illetve áttöréssel és hímzéssel, ami nem egyéb, mint csipkeszerű hímzés. A magyar nép körében a változatos, szövetből kialakított csipke az elterjedtebb és régebbi eredetű. Legegyszerűbb fajtája a szálvonásos, szálszorításos (azsúr) munka: A szövet szegélyén hosszanti szálakat felvágják, azokat kihúzzák és a fonalakból többet különböző huroköltéssel összevonnak, a vágott részt megerősítésül

behímezik, esetleg a megritkított részbe új szálakat fűznek. A subrika az egyik legelterjedtebb és legrégibb technika, szintén szálhúzással készül. A hímzőfonallal be szövött minták geometrikusak és sűrűn tömöttek, régi szőttesekre emlékeztetnek. A sűrű, vastag vásznat is csipkeszerűvé teszik. Másik változata a szálvonásos munkának a varrott rece vagy forgatott rece. Ebben az esetben nem csak hosszanti, hanem keresztben álló szálcsoportokat is felvágnak és ~4~ kivonogatnak. Szabályos rendszerű rácsos rész áll elő, melynek felvágott szálú széleit meg kell erősíteni s a lazává ritkított szálcsomókat fonallal becsavarni. A kész rács különféle csipkeszerű öltéssel díszíthető. A belehímzett minta lehet virágmotívum, galambos, pávás, kakasos, néha lovasember alakú. Az országosan elterjedt vagdalásos munka a varrott rece egy fajtája. Nem fed be egy összefüggő, különböző mintákkal kivarrt, nagy

területet, mint a varrott rece. Az anyagot a minta szerint kivágják ollóval, a szálakat kihúzzák, és körüldolgozzák az átvágott széleket, néha belábazzák. Ez a rácsozás maga az anyag díszítménye, amely váltakozhat szálszámolásos lapos hímzéssel. A régi magyar varrott rece virágainak közepét esetenként ritkás csipkemunka díszíti. A díszítendő helyen az anyagot teljesen kivágták, a forma széleit behurkolták és a szövet szálaitól függetlenül készített hálózatra varrták az új mintát. Ez az egy szállal készülő tűmunka varrott csipke néven ismert A varrott csipke a középkorban keletkezett. A gomblyuköltésre (huroköltés) van alapozva Eleinte a vászonból készült ruhanemű széleire tűbe fűzött cérnával kis csúcsokat hurkoltak, melyek pálcikákból és ívekből álltak. Az egy szállal kötött-varrott csipke népi változata a minden szálki-húzás nélküli, szabadrajzú kör- és szilvamagalakú lyukacsos

hímzés. A mintát a lyukak sorozata képezi Sok esetben található tömören kivarrt és lyukhímzéssel áttört módszer ugyanazon a darabon. Madeira-nak nevezik a lyukhímzést, amikor a kivágott virágszirmok és levelek nyílásait tűvel behálózzák, pókozással vagy átöltéssel bekötik. Ellentétben a madeirával a kalocsaiak által kedvelt riseliönél az alapanyagot a hímzett virágokon kívül vágják ki és a kivágott részt egyszerűen vagy "összevissza" belábazzák, behálózzák. Ezt manapság erősen iparosították és géppel készítik Lábatlan azsúrnak nevezik azt, amikor az áttört munkán a hímzett virágok és levelek összeérnek, és nem kerül közéjük pókozás/lábazás. A pókos varrott csipke legszebb fajtája a soproni (höveji) és pozsonyi pókozás. A lyukhímzésből fejlődött. A kivágott lyukakba idővel pókháló finomságú csipkét varrtak A bekötési mód változatos Egy-egy darabon ritkán látható azonos

pókozás. ~5~ Van olyan tűcsipke illetve varrott csipke, amely teljesen önmagáért készül és nincs kapcsolatban más hímzéssel vagy recével. Ez sokkal légiesebb, mert az egész csipke csupa hurokból, rácsokból, és póköltésekből alakul ki. Első emléke Magyarországon III Béla király (1172-1196) feleségének koporsójából került elő. A század elején indult meg a tűcsipke iparművészeti termelése (Csetniki, Pannónia, Hunnia csipke). A leghíresebb magyar varrott csipke a század elején alkotott Halasi csipke Külföldön a csipke erősen elterjedt és komoly megélhetést biztosít. Ezzel szemben Magyarországon, a halasit kivéve, a csipke nem ipari termék. A hálós rece (filé-csipke) már Mátyás király (1458-1490) idejében ismert volt nálunk. Alapja csomózással készült háló, amelyet kifeszítve virágos és alakos mintákkal, szövőöltéssel varrnak ki. A hálókötés csomója a halászhálóéval azonos. Tüllrátét elsősorban

Pozsony megyében és Buzsákon készítenek. Csipkeszerűen kivágott vékony batiszt anyagot apró öltésekkel tüllre erősítenek. A Felvidéken csodálatosan szép tüllhímzést is készítenek. A vert csipke (vetélt, szövött, klöplizett) a szövésnek egyik fajtája. A fonalak végére csontocskákat, faorsókat kötnek nehezékül és azokat ide-oda vetik, és ezzel fonják-szövik a mintát. A paszomány egy fajtája, illetve elődje a vert csipkének. Írott emlékeink szerint paszomány és gombkötő céhek már Zsigmond király (1387-1437) idejében is működtek. Valószínűleg régebben is, hiszen a gombot Európában a magyarok honosították meg. A nemesi ruhák díszítésére, vert módszerrel készített zsinór és paszomány Velencéből terjedt el. A magyar paszományverők már a 16 században nyergen vert módon készíttettek gombot és paszományt. Ez a módszer vezetett később a csipkeveréshez A horgolás régi munka. Gombkötőket és

paszományosok sok zsinórt, gombot, gombházat, horgolással készítettek. A Rákóczi hadsereg (1703-1711) tisztjei horgolt kardkötőt viseltek A horgolt csipke azonban új keletű. Említésre méltó a matyóföldi legények "borjúszájú" ingujjának szélére kötött horgolt csipke, mely ötletes és szép. Az egész világon a csipke tömegtermelése gépesített. Magyarországon is elterjedt ipar A kézi csipke azonban nem halott művészet, világszerte értékelt és keresett. Ruhát és lakást egyformán díszít évszázadok óta. ~6~ IRODALOM Domanovszky György. 1981 A magyar nép díszítömüvészete, I,II Akadémiai Kiadó, Budapest Kristó-Nagy, Katalin - Nagy-Jara Margit. 1983 Hungarian Embroideries Hungarian Folk Mu-seum, Passaic / Püski-Corvin, New York. Lengyel Györgyi. 1983 Kalocsai virágok Magyar Nök Országos Tanácsa / Kossuth Könyvkiadó, Budapest. Lengyel Lengyel Lengyel Györgyi. Györgyi. Györgyi. 1966. 1986. 1978.

Kézimunkakönyv. Nagyanyáink Népi öröksége. kézimunkák. M.NOT M.NOT/KK M.NOT/KK Budapest Budapest Ortutay Gyula, föszerk. 1977 Magyar Néprajzi Lexikon, I Akadémiai Kiadó, Budapest Undi Mária. Magyar hímvarró művészet / Szerző Kiadása, Budapest, 1930-as évek vége Undi Mária. Hungarian Fancy Needlework and Weaving Publisher by author, Budapest, 1930s http://www.gepicsipkehu/hu/a-csipke-tortenete/csipke-kezihtml) http://hu.wikipediaorg/wiki/Csipke, http://hungariaorg/ahm/muzeum/indexphp?get=csipke Kalocsai és a halasi csipke “hazánk ékessége”: Halasi csipke: ~7~ A Kiskunhalason készülő "halasi csipke" első bemutatkozásától, 1902-től kezdve a magyar iparművészet szerves részévé vált. A magyar háziipari mozgalom egyik elindítója a kiskunhalasi gimnázium rajztanára, Dékáni Árpád (1861-1931) volt. Neki köszönhető az új magyar varrott csipke, a halasi csipke megteremtése. Az egyedülálló, új technika

kidolgozója azonban nem ő, hanem a kiskunhalasi születésű Markovits Mária (1875-1954) volt. 1902-1906 között minden csipkét Dékáni Árpád tervezett. Csipkéin a jellegzetes magyar virágokat, állatalakokat (szarvas, galamb, páva), leányokat, legényeket a szecesszió növénystilizációjával, vonaljátékával kapcsolja össze. 1906-ban, miután Dékáni Árpádot Budapestre helyezték, a technikai irányítást továbbra is Markovits Mária végezte, majd 1911-ben a művészeti vezetést az Iparművészeti Iskola vállalta magára Tar Antal (1891-?) irányításával; az ő csipkéi még a szecesszió jegyében fogantak. AZ 1920-as, 30-as évek legkiválóbb tervezője Stepanek Ernő (1881-1934) volt. Terveinek ihletői a régi magyar hímzések és csipkék. Leghíresebb munkáját - halála után - Julianna holland trónörökös nőnek ajándékozták. Az 1930-as évek elején, a gazdasági világválság következtében végveszélybe került halasi csipke ügyét

dr. Fekete Imre polgármester karolta fel Lelkes munkájának köszönhetően a halasi csipke ismertté vált bel- és külföldön egyaránt. Ekkortájt látták el áruvédjeggyel is Nem sokkal később pedig felépült a Csipkeház, mely otthont adott az addig elszórtan dolgozó csipkevarrók számára, továbbá itt kapott helyet a halasi csipke és a népművészeti gyűjtemény is. 1936-ra a halasi csipke világmárka lett. 1937-ben Párizsban elnyerte a Nemzetközi Kézműipari Kiállítás nagydíját, megelőzve ezzel az addig verhetetlennek tartott brüsszeli csipkét. 1958-ban pedig, a Brüsszeli Világkiállításon nagydíjas lett. Az 1950-es évek második felétől a halasi csipke mintakincse megújításra, bővítésre szorult. Bár folyamatosan készültek a már klasszikusnak számító csipkék, Molnár Béla, Nagy Kálózi Lili és Vorák Józsefnek köszönhetően számos modern csipketervvel gazdagodott a csipkeminták tárháza. A halasi csipkevarrás őrzi

bravúros, rendkívül változatos, egyedi öltéstechnikákát; művészi terveinek formavilágát és harmóniáját. Minden négyzetmillimétere - 100 éve - kizárólag kézi munkával készül, minden darabja egyedileg zsűriztetett, minőségi bizonyítvánnyal ellátott. Kalocsai csipke: ~8~ Története Kezdetekben úgynevezett "kalocsai ütőfá"-val nyomták elő a motívumok körvonalait a vászonra. A kalocsai elő nyomda 1860 körül nyílt meg Kalocsán. Természetesen a bérmunka időszak kezdete előtt is hímezték e vidék asszonyai, leányai a saját holmijukat is. Később a hímző asszonyok, leányok maguk rajzolják elő a mintákat az alapanyagon, amely az iparosodás után már egyre inkább finomabb gyolcs, pamut a korábbi vászon helyett. Az 1890-es évek után egyre gyakrabban előfordult, hogy a kezdetben lyukhímzéssel kivarrt motívumokat teljesen betöltik lapos öltéssel. 1912-ben nyílt meg nagyatádi fonalgyár, ahonnan már

színtartó fonalat tudtak beszerezni a kalocsai hímzéshez. A színtartó fonalak elterjedésével a kalocsai hímzés az I. világháború után kezd színesedni. A varrógép elterjedésével a 20 században sajátos iparág alakult ki ezen a vidéken: a kalocsai gépi hímzés, amely "riseliős" néven terjedt el. A riseliős hímzés csipkeszerűen áttört felületet ad. A színes kalocsai hímzés kibontakozásában nagy szerepet játszott Kovácsné Király Ilus Színvilág Az ó kalocsai hímzések egyszínűek voltak. Eleinte csak tiszta fehér hímzőfonalat használtak az ágynemű, párnavég, asztalnemű díszítésére. Az ágyruhát gyakran fehér lyukhímzéssel varrták ki a korai időkben. Saját használatú holmikra hímeztek kék-vörös, fekete pamutfonallal is A régi egyszínű színes hímzések általában kifakult zöldet mutatnak. Ennek oka az volt, hogy nem tudtak színtartó fonalat készíteni, beszerezni a korai időszakban. A huszadik

század első harmadától kezdve igen színessé vált a kalocsai hímzés. A legismertebb, alkalmazott sajátos, helyi elnevezésű színek: tulipiros, lángszín, borszín, liba zöld, irigy sárga, fecskenyak vörös, vadgalamb kék, gálic kék, bársony kék. A kalocsai színes hímzésben jelenleg használatos a hat főszín két árnyalatban, amelyeket így célszerű párosítani: Hímzett kalocsai napernyő a bordót a pirossal, a rózsaszínt saját sötétebb árnyalatával, a narancssárgát citromsárgával, a kéket saját sötétebb árnyalatával, a lilát saját sötétebb árnyalatával és a zöldet saját sötétebb árnyalatával. A leveleket középen lehet felezni, s a zöld kétféle árnyalatával hímezni A viseletdarabok hímzéseinek színezését meghatározta viselőjük életkora. A legdíszesebb, legélénkebb színezésű az új menyecske ruhája volt. Az idősebb asszonyok öltözete kevésbé díszes, a színek ~9~ sötétülnek. A kék-

lila-zöld színekkel hímzett darabokat szomorú Pamukosnak nevezték, s a félgyász jele volt a kalocsai hímzésben. Stílustörés, ha pl a szomorú Pamukos vagy öregmintákat a későbbi időkben kialakult természethű mintákkal együtt úgy alkalmazzák, hogy nem hangolják össze ezeket. A melírozott fonal alkalmazása erőltetett, nem tartozik a kalocsai hímzés hagyományaihoz. A motívumok A minták, motívumok a házakon alkalmazott falfestés mintáit követték a hímzéseken is. Igen elterjedt volt a virágornamentika, amelyek kertekben a mezőkön és tartalmazták: szegfű, ibolya, megtalálható virágokat csillagvirág, liliom, pillevirág, tulipán, harangvirág, margaréta, orgona, fukszia, rózsa, rózsabimbó, a híres kalocsai bogyók, gyöngyvirág stb. A virágokat sávosan, nefelejcs, piros paprika, árvácska, különböző koszorúformában, csokrosan helyezték el a kivarrandó munkadarabon, illetve teljes felületeket is

kitöltöttek velük (pl. kalocsai kötény, mellény) A mintavilágban törekszenek a természetábrázolásra A már felsoroltak mellett kedvelt motívumok voltak: rozmaringos, szíves, kerekrúzsás, hosszúrúzsás, nyolcas, szőlőfejes, szilvamagos, szederindás, búzakalászos, pipacsos, harcsás minták is. A nagyobb mintájú virágokat (pl. tulipán, szegfű, rózsa, harangvirág) és a leveleket felezve rajzolták elő, és a virág vagy levél színének megfelelő szín két árnyalatával hímezték. Alkalmazás Hímzéssel díszítették az ágyruhákat (díszes lepedőszélek, párnavégek), asztalneműket (abrosz, asztali futó, szalvéta), zsebkendőket. Ezek részei voltak az asszonynak való leányok kelengyéjének is Szintén ~ 10 ~ kihímezték a női felsőruházat nagy részét: kötényeket, blúzok ingvállait, nyakrészét, mellényeket (pruszlikokat), valamint különböző kendőket (komakendő, fejkendő, keszkenő). A férfiingek kézelőjére, az

ujjakra, és a nyakrészre szintén hímzés került. Divat 2012-ben: Gyerekkorunkban a csipkét gyönyörűnek gondoltuk, most felnőttkorban azonban a csipke mindegyikünk számára a romantikus, nőies, elegáns viseletet testesíti meg. Minden attól függ, hogyan viseljük. Végre idén a csipkét igazán trendinek mondhatjuk, bátran viselhetjük a 2011-es tavaszi/nyári szezonban, és a legszebbnek, legnőiesebbnek érezhetjük magunkat benne. Romantikus csipke trendek Ha csipkéről van szó, sokaknak a fehérnemű, de maximum a ruhák jutnak eszükbe. Azonban a tervezők idén sokkal tovább merészkedtek: cipőkön, nyakláncokon, karkötőkön, táskákon is fellelhető egyszeregyszer ez a minta. Amennyiben egész ruhánk csipkés, már ne válasszunk hozzá ugyanilyen kiegészítőket, ruhadarabokat. Ugyanígy figyeljünk arra, hogy csak egy ruhadarabunk, vagy több kiegészítőnk legyen csipkés, illetve, hogy ezek egyszínűek legyenek, vagy színben harmonizáljanak

egymással. A csipke idén több anyaggal is kombinálható, főként szaténnal, selyemmel, fényes és légies anyagokkal vegyítsük. Minden attól függ, hogy mivel viseljük: lehet egyszerre nagyon nőies és bohém is. . Azonban ügyeljünk arra, hogy a csipke ne veszítse el az egyediségét, szépségét, és legfőképpen előkelőségét. A klasszikus színű csipkével, a feketével, a fehérrel, a tört fehérrel biztosan nem lőhetünk mellé, de az élénk színek a piacon idén nagy slágerek. Narancsok, türkizek, sárgák, pinkek ugyanúgy megtalálható az üzletekben. Az ártatlanságát újraértelmezve a csipke is folytatja idén divat pályafutását IRODALOM / REFERENCES Domanovszky György. 1981 A magyar nép díszítömüvészete, I,II Akadémiai Kiadó, Budapest ~ 11 ~ Kristó-Nagy, Katalin - Nagy-Jara Margit. 1983 Hungarian Embroideries Hungarian Folk Mu-seum, Passaic / Püski-Corvin, New York. Lengyel Györgyi. 1983 Kalocsai virágok Magyar Nök

Országos Tanácsa / Kossuth Könyvkiadó, Budapest. Lengyel Györgyi. 1966 Kézimunkakönyv MNOT Lengyel Györgyi 1986 Nagyanyáink öröksége M.NOT/KK Budapest Lengyel Györgyi. 1978 Népi kézimunkák MNOT/KK BudapestOrtutay Gyula, föszerk 1977 Magyar Néprajzi Lexikon, I. Akadémiai Kiadó, Budapest Undi Mária. Magyar himvarró müvészet / Szerzö Kiadása, Budapest, 1930-as évek vége Undi Mária. Hungarian Fancy Needlework and Weaving Published by author, Budapest, 1930s. www.gepicsipkehu/hu/a-csipke-tortenete/csipke-kezihtml hu.wikipediaorg/wiki/Csipke hungaria.org/ahm/muzeum/indexphp?get=csipke http://www.folkfashionhu/ MUSEUM.HU - A Magyar Múzeumok Honlapja hungaria.org/ahm/muzeum/indexphp?get=csipke www.femcafehu/cikkek/divat/romantikus-csipke-trendek-0 www.vedjegyportalhu/hungarikum-es-vedjegy ~ 12 ~ ~ 13 ~ Tartalomjegyzék Bevezetés„Újra divat a csipke”. 1 A csipke: .2 Hogyan készül csipke: .3 Kalocsai csipke: Története .4 Divat 2012-ben:.5

Irodalmi jegyzék.6 ~ 14 ~