Egészségügy | Betegségek » Pro-anorexia közösségek az interneten

Pro-anorexia közösségek az interneten Jelige: „winger” A dolgozat címe: Pro-anorexia közösségek az interneten Jelige: „winger” Rezümé Hetente jelennek meg cikkek mind a nyomtatott sajtóban, mind az online médiában a különböző evészavarokról. Az anorexiában és a bulimiában szenvedők száma vészesen nő, ráadásul az utóbbi néhány évben egy új jelenség is felütötte a fejét a világhálón: az evészavarokat támogató, úgynevezett pro-anorexia honlapok. A pro-anorexia honlapok fórumain szerveződő csoportok új terepül szolgálnak a szubkultúra kutatás számára. Magukat a tökéletességért harcoló elitnek is nevezik, akik akár képesek meghalni is a tökéletes soványság elérésének érdekében. Dolgozatom célja, hogy meghatározzak egy releváns szubkultúra fogalmat, majd ennek segítségével elemezzem a pro-anorexia közösséget, mint szubkultúrát. Mindeközben áttekintést nyújtok az anorexia megértéséhez

szükséges összefüggésekről, mint amilyen a test és társadalom/kultúra viszonyának változásai; az anorexia és test kapcsolata; a betegségdiskurzus és a társadalmi,- kulturális változások közötti összefüggések; az anorexia történetének rövid leírása vagy az anorexia üzenete. Az elemzésem terepét 2 pro-anorexia és 1 pro-ed (pro-eating disorder, azaz evészavart támogató) honlap adja. Tartalomelemzéssel kívánom bizonyítani a hipotézisemet, miszerint a pro-anorexia/pro-ed honlapokat látogatók közössége szubkultúrának minősül. Valamint, hogy a szubkultúra kialakulásának egyik legfőbb oka a betegségről folyó diskurzus megváltozása. A tartalomelemzés és a szakirodalmak feldolgozása után kapott eredmények alapján azt a következtetést vontam le, hogy a pro-anorexia közösségek megfeleltethetőek a dolgozatomban leírt deviáns szubkultúra fogalomnak. 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés2 1.1 Hipotézis, a dolgozat

célkitűzései 2 2. Az anorexia konstrukciója 3 2.1 A betegség rövid története: szentségtől a hisztériáig 3 2.2 Az anorexia elméleti konstrukciója 5 2.3 Test és hatalom 7 3. Az anorexia metaforái 10 3.1 Az anorexia mint metafora avagy a test, mint a tiltakozás médiuma10 3.2 Az anorexia üzenete11 4. A pro anorexia közösség mint szubkultúra13 4.1 Szubkultúra fogalmak 13 4.2 Pro-anorexia közösségek az interneten 14 4.3 Ana és wanna’ – az anorexiáról folyó diskurzus átalakulása 16 4.4 Jogi kérdések az anorexia támogatása kapcsán 18 5. Esettanulmány 19 5.1 A pro-anorexia fórumok nyelve 19 5.2 A pro-anorexia vagy pro-ed honlapok felépítése 20 5.3 Fórum/vendégkönyv tartalomelemzése 22 5.4 Következtetések 25 6. Konklúzió 28 7. Bibliográfia 29 2 1. Bevezetés Hetente jelennek meg cikkek a nyomtatott sajtóban és az online médiában a különböző evészavarokról. Az anorexiában és a bulimiában szenvedők száma fokozatosan nő Ma

már nem csak a fiatal nőket érintik az evészavarok, egyre többször találkoznak a pszichiáterek férfi páciensekkel. A betegség alsó korhatára is egyre korábbra tolódik Az eredetileg magányos és titkolt betegségről folyó diskurzus átalakuláson ment keresztül a hetvenes évektől napjainkig. A XXI században rengeteg fogyókúrás trenddel találkozhatunk Akadnak köztük bizarr életmódok, de mind közül talán a legmeghökkentőbb az anorexia megközelítése, mint életforma, diéta. Az internet adta lehetőségek által az eddig magányos betegek sorstársakra leltek, de ahelyett, hogy közös erővel a gyógyulásra koncentrálnának, egymást segítik a további súlyvesztésben. Életüket kettősség jellemzi: szenvedély és szenvedés. Tudják, hogy meg kellene szabadulniuk a betegségtől, azonban erre nem képesek, és erőfeszítések helyett tovább koplalnak. Magukat sok esetben perfekcionista elitként definiálják, akik akár meghalni is képesek

a tökéletességért. 1.1 Hipotézis, a dolgozat célkitűzései Dolgozatomban az interneten egyre szaporodó anorexiát támogató, ún. pro-anorexia fórumok közösségeit vizsgálom. Célom, hogy meghatározzak egy releváns szubkultúra fogalmat, majd ennek segítségével elemezzem a pro-anorexia közösséget, mint szubkultúrát. Mindeközben áttekintést nyújtok az anorexia megértéséhez szükséges összefüggésekről, mint amilyen a test és társadalom/kultúra viszonyának változásai; az anorexia és test kapcsolata; a betegség-diskurzus és a társadalmi,- kulturális változások közötti összefüggések; az anorexia történetének rövid leírása vagy az anorexia üzenete. Az elemzésem terepét 2 pro-anorexia és 1 pro-ed (pro-eating disorder, azaz evészavart támogató) honlap adja. Tartalomelemzéssel kívánom bizonyítani a hipotézisemet, miszerint a pro-anorexia/pro-ed honlapokat látogatók közössége szubkultúrának minősül. Valamint, hogy

a szubkultúra kialakulásának egyik legfőbb oka a betegségről folyó diskurzus megváltozása. Először a honlap tartalmát veszem górcső alá egységes szimbólumrendszer után kutatva, másodszor a honlapokhoz tartozó fórumokon megjelent hozzászólásokat vizsgálom tartalmi szempontból. Arra szeretnék választ kapni, hogy milyen jellegű hozzászólások vannak túlsúlyban a honlapon, és ezek mennyire igazolják a szubkultúra mivoltot. 3 2. Az anorexia konstrukciója 2.1 A betegség rövid története: szentségtől a hisztériáig Mint a legtöbb betegségnek, az anorexiának 1 is régre nyúlnak vissza a gyökerei. Bár betegségként való leírására csak 1873-ban került sor, már a 17. században is születtek orvosi jegyzetek az anorexiáról, amit ekkor még „ideges felemésztődésnek” hívtak. (Túry, 2001) Az általunk is ismert nevet William Gull-tól kapta. A brit Gull-al párhuzamosan egy francia orvos, Laségue is foglalkozott az

anorexiával, így ők ketten osztoznak az anorexia nervosa „felfedezői” címén. Már eme „felfedezésének” kezdeti időszakában kizárták a biológiai tényezőket, azaz hogy nem emésztő-szervrendszeri rendellenesség okozza az étvágytalanságot. Gull úgy fogalmazott, hogy az anorexiát az énkép zavara okozza (Hepworth, 1999) Ez a nézet mostanáig fennáll, bár vannak, akik szerint – ahogy az autizmusnál is történt- nemsokára az anorexiáról is kiderül, hogy biológiai okai vannak, ezért fölösleges a médiát vagy a szülőket okolni a zavarért. (Tyre, 2004) Mivel az anorexia a társadalom egy bizonyos csoportját, a nőket érinti leginkább, ezért nem lehet elsiklani a nő és orvoslás viszonyának bemutatása felett. 1 Az anorexia nervosa szó szerinti jelentése hiányzó étvágy (an orexis). Az anorexia, mint általában a mentális zavarok, összetett betegség, ezért fontos több tényezőt értelmezni a vizsgálatakor.

Kialakulásának okaként a pszichiáterek számos tényezőt jelölnek meg. Ezek közül számunkra fontosak a társadalmi-kulturális tényezők Ez az aspektus foglalja magában azt, hogy az evészavarok gender-specifikus zavarok, azaz főként a nőket érintik. Az is ide tartozik, hogy egy bizonyos korhatár között mozognak a betegek, illetve a társadalmi osztályhelyzetük is hasonló, azaz főleg 13-31 közötti fehér, felső-középosztálybeli lányok/nők érintettek az evészavarokban. 1 Latin-amerikaiak között elenyésző az anorexiások száma, illetve roma és afro-amerikaiak között szinte alig találunk evészavaros lányokat. Társadalmi-kulturális tényezőnek számít még a karcsúságideál, illetve a teljesítménykényszer és a nőkre különösen jellemző szereptúlterhelések (Túry, 2005). Ezeken túl a szakirodalmak felsorolnak még hajlamosító tényezőket, mint amilyen például a labilis személyiség, a korábbi túlsúlyosság, negatív

önértékelés, gyermekkori negatív élmény (szexuális zaklatás, bántalmazás) vagy a túlzott szülői gondoskodás. Beszélhetünk még kiváltó tényezőkről: azaz stresszorokról Ebbe a csoportba soroljuk azokat a problémákat, melyek koplaláshoz, a táplálékfelvétel visszaszorításához vezethetnek. Vannak még betegségfenntartó tényezők, mint például az elsődleges betegségelőny. Ez általában egy komolyabb problémával szemben számít előnynek. Például az evészavar könnyebben viselhető probléma, mint a szülők válása Mindemellett a beteg figyelmet kap, aminek az idejére – a válás példájánál maradva – a szülők félreteszik a konfliktusaikat. A betegségfenntartó tényezők másik csoportjába tartoznak a másodlagos betegségelőnyök Ilyen előny lehet például a táppénz. Ahogy a név is mutatja, a betegségfenntartó tényezőknek nincs vagy kis szerepe van a betegség kialakulásában. Valamint a pszichológiai tényezők,

melyek a legfontosabbak, hiszen ezeknek az alapos vizsgálata hozza legközelebb a beteg igazi indítékait. A betegség 8-9%-ban halálos kimenetelű A gyógyítása hasonló elvek alapján működik, mint a szenvedélybetegségeké, azaz személyes- és csoportterápiában. (Túry, 2005) 4 A koplalást, bár mindig is voltak férfi képviselői, a nőkkel hozzák kapcsolatba az aszketizmussal foglalkozó irodalmak. A korai beszámolók a koplalást nem őrületként emlegetik. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy akkor még bírt vallásos tartalommal A vágyaiknak ellenállni tudó aszkétákat szentnek tartották. (Hepworth, 1999) Ezek az éhező szentek a 13. században váltak híressé Az egyik leghíresebb éhező szent IV Béla lánya, Szent Margit volt, aki a Nyulak szigetén egy dominikánus kolostorban töltötte aszkétikus életét. Később róla nevezték el a Margit-szigetet Azonban az ételmegvonást kísérő tünetek, mint amilyen az ingerlékenység is,

gyanússá vált a környezet számára, ilyenkor ördögi megszállottságot feltételeztek, ezért boszorkánypereken döntöttek az aszkéták sorsáról. Alkalmaztak egy ún. boszorkánymérleget, és aki túl könnyűnek bizonyult, azt megégették, mondván azért ilyen könnyű, hogy tudjon söprűn repülni. (Túry, 2005) Bell szerint a középkori aszkéták és a modern kori anorexiások között van összefüggés. Ezt azzal magyarázza, hogy a „nő és szentség” és a „nő és soványság” szoros kapcsolatban állnak egymással. Mindezek a női identitásért való küzdelem eszközei egy férfiak uralta világban. Szerinte a nők mintegy a megváltásukért szenvedtetik magukat (Bell, R.M In: Hepworth, 1999) Ez a szentből boszorkánnyá való transzformálódás rányomta a bélyegét a következő századok nőkkel kapcsolatos diskurzusára. A nőket, mint a „másikat” (the Other) kezdik emlegetni az ekkor megjelent írások. A nő kiszámíthatatlan,

ösztönlénynek számított, gondoljunk csak a hisztériára, ami kifejezetten egy női sajátosságnak számított. A másság nem olyasvalami, amit az adott csoport választ, hanem a többség különbözteti meg magától a nem odaillő elemeket. (Hepworth, 1999) Az anorexia megítélésének másik fontos tényezője, hogy a betegség és társadalom viszonya is sok változáson ment át az évszázadok során. A betegségekhez és a betegekhez való viszonyulásnak a kulcsmomentumaként tartják számon a Hôspital Général 1656-ös megnyitását. Azzal, hogy a betegséget egy intézménybe „űzik”, megváltoztatta a társadalom viszonyát a betegekhez. Ezáltal a betegség valami olyanná vált, ami nem való az egészséges emberek szeme elé, el kell különíteni. Egyre kevésbé volt divatos szörnyszülötteket mutogatni a cirkuszokban, inkább elrejtették őket. Az anorexiát a korai időszakban a hisztériával rokonították, ezért ugyanúgy kezelték,

elszakították a beteget az eredeti környezetéből, és elzárt helyen vizsgálták és próbálták gyógyítani. A terápiák során az orvosok figyelmesek lettek bizonyos ismétlődő család-mintákra (elnyomó anya, szexuálisan zaklató apa) az anorexiás lányok elbeszélései alapján. Egészen eddig csak női pszichés sajátosságnak tekintették az evészavarokat. A zavaros családi háttér mellett az anorexiás betegek sok 5 esetben az önkifejezés egy formájának nevezték betegségüket: „végre szabad lehettem” így fogalmazott egyikőjük. (Hepworth, 1999) 2.2 Az anorexia elméleti konstrukciója Az általam vizsgált jelenség megértéséhez szükséges ismerni az anorexia konstrukcióját. A terjedelem korlátai miatt egyes területeket csak érinteni fogok, míg másokat részletesen tárgyalok majd. Az anorexia komplex betegség, ezért nem lehetséges egy tényezőt kiragadni a többi közül, hanem összefüggésekben és viszonyokban kell

gondolkodunk a betegségről folyó értekezés során. A pszichoszomatikus jellegű betegségeknél valószínűségi gondolkozással próbálják megtalálni a kiváltó okokat, hogy azt megszüntetve a beteg a gyógyulás mezejére léphessen. Ehhez viszont el kell különíteni pszichológiai-, társadalmikulturális-, hajlamosító-, kiváltó- és betegségfenntartó faktorokat (Túry, 2005) A különböző társadalmi és kulturális folyamatok, változások nem csupán az egyénre hatnak, például hajlamosabbá téve bizonyos pszichés megbetegedésekre, hanem hatással vannak a betegségről folyó diskurzusra is. Meghatározzák, hogy a többség hogyan viszonyuljon a kisebbséghez, ami esetünkben az anorexiás lányok nem is olyan kicsi csoportja. Továbbá meghatározhatnak egy ideált, amihez a nők úgy érzik, idomulniuk kell Ez a szocio-kulturális nyomás hozhatja létre az olyan válaszreakciókat, mint a test modifikálására, formázására tett kísérletek,

amilyen a diéta, vagy ennek túlzásba vitt formája az anorexia. (Featherstone, 1999) A feminista elképzelés szerint a nők elnyomása a maszkulin hatalom által, ugyanilyen kiváltó faktor lehet. (Hepworth, 1999) Christian Klesse szerint, ha egy bizonyos hatalom rendelkezik a testünkkel, használja azt, akkor testünket úgy vehetjük (újra) birtokba, ha megjelöljük identitásunk látható jelével. (Featherstone, 1999) Kérdés, hogy meddig tart a társadalom által elfogadott önkifejezés és hol kezdődik az öncsonkítás? Ahogy a falcolás már túl van ezen a határon, a tetoválás vagy piercingek még elfogadottak. A tetoválás, ha az egész testünket beborítja, akkor az megint nem „normális”? Amíg valaki rendszeresen edzőterembe jár, hogy megőrizze vagy elérje a számára megfelelő alakot, mellette egészséges étrendet követ, akkor az megfelelő, sőt példaértékű. Azonban hol kezdődik az exorexia (edzésmánia)? Bizonyos edzésszámtól

vagy hozzáállásbeli különbségtől? Hogyan lehet ezt eldönteni? És kinek a tisztje ezt megszabni? Lehet-e egy betegség egy identitást kifejező jel? Érdekes feltételezés, hogy az önkifejezés eszköze lehet 6 egy mentális zavar. Ennek a feltételezésnek a gyakorlati jeleit kutatom a pro-anorexia fórumokon és honlapokon. Az alábbi diagram szemlélteti a különböző tényezők fontossági sorrendjét. A számunkra fontos faktorok a pro-anorexia közösségek általános vizsgálatakor a társadalmikulturális- (ide sorolják a média hatását) és a betegségfenntartó tényezők csoportja, mivel a pro-anorexia fórumok terepe is egy médium (internet). A szakdolgozatom eredménye és az ezzel kapcsolatosan olvasott szakirodalmak következtetései azt mutatják, hogy az internetes fórumok, mint társadalmi-kulturális tényezők lehetnek betegségfenntartó tényezők, de nem játszanak bizonyítottan (nagy) szerepet a betegség kialakulásában. Ezért a

pszichiátria továbbra is az egyén és az egyén környezetének vizsgálatát tartja a legfontosabbnak. A dolgozatom szempontjából azért volt fontos a fentieket összefoglalnom, hogy kitűnjön: az internet a közvetítő közege a pro-anorexia közösségeknek. A B C D E A: Pszichológiai B: Társadalmi-kulturális C: Kiváltó D: Betegségfenntartó E: Biológiai 1. ábra: A betegséget kiváltó lehetséges tényezők („winger”, 2009) 7 A dolgozat elején röviden összefoglaltam az anorexia történetét és ismertettem a betegség és társadalom viszonyát. A következőkben a társadalmi- és kulturális tényezők kapcsán rövid áttekintést nyújtok az anorexia és a test kapcsolatáról is. 2.3 Test és hatalom A pre-modern társadalmakban a test direktebb módon hirdette a társadalmi státust vagy a családi állapotot. Gyakran éltek csonkításokkal, elterjedtebbek voltak a tetoválások, bőrbemetszések. A mai társadalomban a ruházkodás, a

kozmetikumok, testtartás inkább a gazdasági helyzetre utalnak, mintsem a törzsi kötődésre vagy vallási hovatartozásra. (Turner, 1995) A különböző kiegészítőink, melyeket a testünkön viselünk, az identitásunkat hivatottak kifejezni. A testünk az az elsődleges médium, amin keresztül kommunikálunk a környezetünkkel. Ezért ha valamilyen stílus vagy szubkultúra mellett elkötelezzük magunkat, akkor magunkévá tesszük a meghatározó stílusjegyeket. Számtalan szubkultúrát ismerünk: hippik, punkok, drogfogyasztók, zenei stílus köré csoportosuló közösségek. Az anorexia komplex betegség, melynek fő kifejező eszköze a test. Az anorexia legfőbb jellemzője a mértéktelen önkontroll. Az egyén a teste fölötti hatalom gyakorlását viszi túlzásba. Az anorexia mechanizmusának megértéséhez tekintsük át röviden, hogyan változott test és a kontroll viszonya az évszázadok során. Az egyház az önmegtartóztatással, aszkétizmussal

tartotta befolyása alatt a testet. Cserébe varázslatot, hovatartozást, isteni gondviselést, üdvözülést ajánlott. Az egyházi böjtnek gazdasági (az élelmiszerraktárak tél végi kimerültsége) és lelki okai voltak a mai értelemben vett diétával szemben. Ebben az időszakban a diétát leginkább a betegség kiűzésére vagy lelki megtisztulásra alkalmazták. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy mára a diéta fogalmát elbitorolta a szépségipar, és inkább jelenti a nők(!) önsanyargatását a tökéletes alak érdekében, mint testi-lelki megtisztulást. Természetesen a modern társadalomban is használják gyógyterápia részeként, és az egyre divatosabb böjtkúrák is inkább a belső megtisztulást hirdetik, de a diéta vagy fogyókúra fő célja a karcsúság elérése, a test formálása maradt. Az egyházi test-kisajátítás után az állam vette át az irányító szerepet a test, így az ember fölött. Turner úgy fogalmaz, hogy „a kolostori

diszciplínák a gyárakba vándoroltak” Azaz a kontroll maga nem változott, csak a kontrollálók váltottak stafétát. Az egyház szerepét az állam vette át. A testet lekorlátozó viktoriánus korszak után, a kapitalizmus a test látszólagos felszabadítását adta cserébe, de a vallás hiánya ütötte űrt a kapitalizmus nem tudta 8 teljes egészében betölteni. (Turner, 1996) A test és diéta szekularizációja megfosztotta a közösségeket a varázslattól. A vallási normák helyét világi normák vették át a kultúra államosításával. (Turner, 1995) Foucault szerint ez a shift, vagyis eltolódás (vallási „aszkétizmustól” a szekularizált „aszkétizmusig”, vagyis az ipari tömegtermelésnek otthont adó gyárig) a tartalmat, a küldetéstudatot vette el, és ezt a hiányt okolja egyes mentális zavarok kialakulásáért. (Foucault, 1996) A hatalom (korábban egyházi, majd az állami) kontrollja alá vonja a testet. Foucault szerint a

tudományos haladás nem szabadítja fel a testet a külső irányítás alól, hanem intenzívebbé és hatékonyabbá teszi azt. A gyári szervezettel a hatalom elérte a sok test kontrollját, ami még nagyobb ellenőrizhetőséget és irányíthatóságot tett lehetővé. (Turner, 1995) Turner Brumbergre hivatkozva megismétli Foucault gondolatát a pszichés zavarokról, miszerint a férfi-női viszonyok, a privát és nyilvános tér, illetve a család és gazdaság közötti kapcsolat változásai felelősek értük. A test és társadalom viszonyának változása mellett az egyén és test viszonya is átalakult az évszázadok során. Az evés kontrolljához tartozik az asztali illem megjelenése is Bizonyos folyamatokat el kell rejteni, mert megköveteli az etikett (pl. böfögés, köpés, egyéb hangok és testnedvek). Az etikett betartása a kulturáltság, civilizáltság jele Az személyiségét nem a születéssel egy időben kapja az egyén. A kultúra és a

társadalom adja, ami csak bizonyos feltételek teljesítésével fogadja magába az embert. Ilyen feltétel például a kulturált evés Az evésre odafigyelés, például az alacsony zsírtartalmú ételek, gyümölcsök és zöldségek fogyasztása nem csupán elfogadott, hanem elvárt az egyéntől, aki feltételezhetően hosszú és egészséges életet kíván élni. A diéta túlzásba vitele ugyanakkor már más elbírálás alá esik Az Istentől kapott testnek vigyázója a korábbi gyakorlat szerint maga Isten volt. A modern időkben a birtokló, azaz az ember autonómiája megnőtt így a felelősség átszállt az egyénre. A betegségek nem isteni csapásként vannak jelen, hanem a helytelen „használat” közvetlen következményeként. Az orvostudomány fejlődése lehetővé teszi az elromlott test „megjavítását”, és a korábban elfogadott folyamatok, mint az öregedés, fejlődés befolyásolhatóvá, alakíthatóvá váltak. Viszont mivel az orvosok nem

mindenhatóak, az egyén felelősségét a hangsúlyozzák (pl. dohányzás elleni kampányok, drogprevenció) Az anorexia konkrétabb kiváltó tényezője a testkép zavara. Turner szerint a képek és a vizualitás előtérbe kerülése vonta maga után a testkép fontosságát. Ehhez hozzáadódik, hogy a technikai fejlődés segítségével szembesülhetünk magunkkal (digitális fénykép). Illetve a szinte már elcsépelt tényező, hogy átlagban körülbelül 500 test képével kerülünk kapcsolatba 9 hetente a különböző médiumoknak köszönhetően. (Túry, 2001) Ezért sokan, - tévesenkizárólag a médiát okolják a testkép- és az evészavarok kialakulásáért Az evészavarokkal kapcsolatban a testképzavar fogalma viszonylag későn, a huszadik században merült föl. A testképzavar a test képének rossz érzékelését jelöli, míg az evészavar az evéssel kapcsolatos szokások perverzióját jelenti. Mivel az evészavarok alap célja a soványság

elérése, ezért szorosan kapcsolódik hozzá a testképzavar is, ami nem engedi láttatni a test valóságos arányait. Ezért fordulhat elő, hogy csontsovány lányok magukat még mindig túlsúlyosnak látják. A testkép konstrukciója összetett: vannak magatartásbeli és perceptuális tényezői Ezért amikor beáll a zavar, meg kell vizsgálni kulturális, fejlődési, családi és személyes faktorokat, ahogy az evészavaroknál is említettem ugyanezeket a szempontokat. Cash szerint a testképzavarok létrejöttében a tartósan alacsony önértékelés játssza a főszerepet. Az egyén levonhatja azt a konzekvenciát, hogy a karcsúság növelni fogja az önbecsülését, ezért diétába kezd, amiben megragadhat. Büszke a lesoványodott testére, a környezet visszacsatolásai „hú, de sokat fogytál” vagy „nem vagy túl sovány?” csak megerősítik abban, hogy jó úton halad a cél felé. (Cash, 2002) Természetesen, ha ilyen egyszerű lenne a képlet, akkor az

emberiség fele lassan anorexiássá válna, ezért nem elhanyagolhatóak a lábjegyzetben korábban felsorolt társadalmi-kulturális, pszichológiai (kényszerességre, szenvedélybetegségekre való hajlam), stb. tényezők Viszont a testkép megemlítése elengedhetetlen, ha az evészavarokról beszélünk. Arra a kérdésre, hogy milyen jelentései lehetnek az anorexiának, azaz az evés és az egészség megtagadásának, a következő fejezetben keresem a választ. 10 3. Az anorexia metaforái 3.1 Az anorexia mint metafora avagy a test, mint a tiltakozás médiuma Ahogy már szó volt róla, a betegségek intézménybe zárása misztifikálta azokat. A különböző kóroknak más és más metaforáik vannak. A társadalom egyes betegségeket kitaszít, mint az AIDS vagy a lepra, másokat heroizál, mint a TBC, és vannak a mentális zavarok, amelyekkel igazából nem tudunk mit kezdeni. (Sontag, 1990) A depressziónak nincsenek látható jelei, ezért jobban toleráljuk. A

klasszikus őrült-ábrázolással szerencsére keveset találkozunk a hétköznapokban. Ezért amikor valakiről kiderül, hogy például bulimiás, – ami az anorexiával ellentétben nem okoz szembetűnő elváltozások–, nem tudjuk, hogyan viszonyuljunk hozzá. Olyankor, amikor az elme nem sérül, nincsenek különösebb fura cselekedetei az egyénnek, csak egyszerűen nem eszik és egyre soványabb lesz, akkor előkerül a kérdés, hogy vajon miként viszonyuljunk hozzá. Egyértelműen nem „normális” amit csinál, ezért a társadalom kirekeszti. Taszítja őket a látvány és a betegség gondolata, a környezetét pedig aggasztja, ezért elkezdik piszkálni, hogy egyen, és a külsejére tesznek különböző megjegyzéseket, ami még inkább arra sarkallja a beteget, hogy visszahúzódjon. Mivel az utóbbi időben „divat” lett a diétázás, a család nem rökönyödik meg azon, hogy a gyerekük szigorú fogyókúrába kezdett. Ezt alátámasztják a korábbi2

kérdőívezésemre adott válaszok („winger”, 2009) Ezért mire rájönnek, hogy nem csak egyszerű kamaszkori önértékelési válságról van szó, hanem valami sokkal összetettebb és veszélyesebb problémáról, már nagy a baj. Ahogy korábban már említettem, az anorexiás betegek a testüket használják eszközként. Erre az szolgálhat magyarázatként, hogy a test kiválóan alkalmas a reprezentációra. A testem „én” vagyok, a testem reprezentálja a nem látható részeimet A 2 Szintén a pro-anorexia fórumokat vizsgáltam. A korábbi dolgozatnál az empirikus részt egy kérdőívezés adta, amelyből a fórumozók szokásaira derítettem fényt. Az itt kapott eredmények indították el azt a gondolatot, miszerint többről van szó, mint virtuális interakció hasonló betegségben szenvedő lányok között. Szerettem volna többet megtudni az anorexia és a testről folyó diskurzus változásaihoz vezető társadalmi- és kulturális

átalakulásokról. 11 testem a közvetlen közvetítő a környezetem és az énem között. Ezért funkcionálhat a test a tiltakozás médiumaként. Az anorexia jelenség megfejtéséhez multidiszciplináris megközelítésre van szükség. Ahogy erre a szakdolgozatomban már rámutattam, az anorexia több mint biológiai rendellenesség. Ahogy ez az Az anorexia elméleti konstrukciója című fejezetből is kitűnik, az anorexia és általában az evészavarok nagyon összetettek. A betegség megértésével mai napig küszködik az orvostudomány, ezért nem állítom, hogy segítek az olvasónak megérteni az evészavarok pontos mechanizmusát, de közelebb juthatunk a megismeréshez azáltal, hogy áttekintettük az anorexia orvostudományi leírását (lsd. 1 lábjegyzet), a test rövid kultúr- és társadalomtörténetét és a betegség és társadalom viszonyát. Hogy még közelebb jussunk a megismeréshez meg kell vizsgálnunk a betegség lehetséges üzeneteit. 3.2

Az anorexia üzenete Egy szubkultúra kutatásakor az első, amit feltételezünk, hogy akár látens akár nyílt módon, de rendelkezik egyfajta ideológiával és üzenettel, jelentéssel. Az anorexia kapcsán nem csak arról beszélhetünk, hogy a beteg anorexiában szenved, hanem az anorexia állapotának megélése kerül a középpontba. Turner, 1992) Turner szerint betegnek lenni egyfajta tagságot jelent. A beteg szerephez tartozó magaviseleti formákat tanulni kell és bizonyos normáknak megfelelni. A nyelv segítségével fejezi ki a páciens a panaszait, amit a klinikai orvos és a szociológus elemez. „Kórtani története során egy betegség sűrített formában mutatja be és fejezi ki azokat a személyes problémákra, amelyek a kultúrához, és társadalmi struktúrához köthető ellentmondások és feszültségek kapcsán merülnek fel.” (Turner, 1992) Ennek a fordítottja is igaz. A betegségről való nem beszélés ugyanilyen üzenet-értékkel bír. Az

anorexia az 1970-es években vált kifejezetten elterjedtté Ez az időszak egybeesik a fogyasztás és az én előtérbe kerülésével, a fogyókúra és testedzés divatjával. A különböző betegségek metaforái bizonyos társadalmi berendezkedésnek Nevezhetnénk akár a betegséget átvitt értelemben egyfajta társadalomkritikának is. Ebben az esetben megállja a helyét az az elmélet, amit a számok eleinte alá is támasztottak, hogy az anorexia a nyugati kultúra betegsége, túlnyomórészt fiatal, fehér, közép- és felsőközéposztálybeli nőket érint (Túry,2005). Már egész korán kiderült, hogy az egyén közvetlen környezetét is meg kell vizsgálni a megfelelő gyógymód kiválasztásához. Sir Williem Withey 12 1973-ban már a családi környezet rendellenességeiben kereste a betegség okait. Hilda Bruch pszichoanalitikus szerint azonban mindaddig sikertelen bármilyen gyógyítási kísérlet, amíg figyelmen kívül hagyják, hogy az anorexia mit

jelent az anorexiás beteg számára. Bruch szerint a kezdeti anorexiagyógyítás ott bukott el, hogy kizárólag az anorexiás beteg egészségi állapotával törődtek. Bruch aranyketrec metaforája jól szemlélteti a beteg fejében lezajló paradox gondolatokat. A beteg úgy érzi, hogy ő csak egy szürke veréb az aranyketrecben, így nem tud versenyre kelni a külvilág látszólag színes egyéniségeivel, de attól is meg van fosztva, hogy megtehesse azt, amit szeretne. Az anorexia paradox jellemzője a mértéktelen önkontroll egyfajta hamis hatalomérzést okoz. Az anorexia egyik fő kiváltó okként számon tartott tényezője a pszichiáterek által gyakran emlegetett túlzásba vitt szülői kontroll. Itt a lázadás eszköze az anorexia. A külső megszorításokra válaszol így a beteg A teste az egyetlen, ami kizárólag az övé. A felnőtté válás tagadása is lehet az anorexia, a női érési folyamat zűrzavaraira és ellentmondásaira adott sajátos

reakció. A nemi identitás és a szexuális kiteljesedés elnyomása. A kóros soványság egyik eredménye, hogy lassan az összes zsírszövetet feléli a beteg, így a melle lapos lesz, és elmarad a menstruációja. Turner írása alapján összegezve az anorexia fenomenológiai szinten álmegoldás a túlzottan védelmező környezet és fejlődő személyiség közötti kommunikációs problémákra. Társadalmi szinten válasz a „versengő szellemtől átitatott középosztályi kultúra képviselte követelményekkel szemben a betegszerep másodlagos nyereségein keresztül” Főként, ha az iskolázott középosztálybeli nők általános identitásválságára gondolunk. (hatalomnélküliség, mégis elvárás a versenyben elért eredmények) (Turner, 1992) Valamint szocietális szinten a fogyasztási és életstílus divatok eredménye. Az anorexia tehát a beteg számára egy burkolt üzenetet jelent egy tiltakozási formát. A beteg környezete számára pedig

megfejtendő jelet. Ahogy a betegség maga is komplex, úgy a jelentései is láthatóan sokrétűek. 13 4. A pro anorexia közösség, mint szubkultúra 4.1 Szubkultúra fogalmak A dolgozatom fő irányvonala tehát az, hogy a pro-anorexia fórum tagjait szubkultúraként definiáljam. Ehhez elengedhetetlen, hogy a tengernyi szubkultúra fogalom alapján meghatározzak egy releváns szubkultúra leírást. Andorka definíciója a szubkultúrára: „a társadalom többségének a kultúrájától eltérő kultúra.” Elkülönülhetnek a csoportok etnikum, anyanyelv, vallás mentén A mai modern társadalomban azonban máshogy is differenciálódhatnak. Léteznek nemek szerinti csoportok, életkor szerint elkülönülő és deviáns szubkultúrák. ( Andorka, 2003) Véleményem szerint az anorexiások virtuális csoportba rendeződése nem írható le csupán annyival, hogy azonos életmódot folytató emberek hasonló gondolkodású társaikkal lépnek interakcióba az internet

segítségével. Arról van szó, hogy a társadalom normáival szembehelyezkednek azzal a cselekedettel, hogy egy alapszükségletet, az evést tagadják meg, immáron nyíltan, valamint a fő szervező erő egy betegségből adódik. Hiába – bevallottan- szenvednek az éhezéstől és az állandó lelkiismeret furdalástól, ha mégis esznek, nem akarnak szabadulni a betegségtől. Hiába vannak tudatában annak, hogy az egészségükre káros amit csinálnak, sőt akár halállal is végződhet, nem kívánnak tenni ellene. Ezért vonok párhuzamot a kábítószer fogyasztók és a pro-anorexia fórumok tagjai között, és nevezem el virtuális deviáns szubkultúrának. Természetesen ez esetben is akadnak nem egyező pontok, például a kábítószer fogyasztó szubkultúrához viszonyítva, ugyanakkor ez a szubkultúra fogalom illik leginkább az általam vizsgált közösségre. Mert egy köztudottan ártó szenvedély/szenvedés rabjai és ennek a szenvedéllyé vált

betegségnek az „űzéséhez” csoportokba rendeződnek és egymást segítik a további súlyvesztésben. Mivel a 2000-es évek elején jöttek létre ezek a virtuális csoportok az interneten, a későbbiekben az esettanulmány során meg kell vizsgálnunk azt is, hogy mit tudunk a pro-anorexia közösségről az ideologizálás kapcsán. Azaz, mennyire beszélhetünk tudatos szubkultúráról, áll-e meghatározott ideológia a cselekvés mögött. A következőkben tovább boncolgatom a fent jelölt szubkultúra elméletemet. A deviáns szubkultúra kutatás egyik jeles egyénisége, David Matza használja a normasértő szubkultúra fogalmát. A normasértő szubkultúra egyik jellemzője, hogy tettekbe ágyazódik, a cselekvést kölcsönösen tanulják el, és közös nyelvet használnak. A cselekedet14 központúság minden hagyomány esetében jellemző, de Matza szerint a normasértő szubkultúráknál fordul elő a legnagyobb mértékben. A norma kódok a modern

társadalmakban nyilvánvalóak és írottak. A normasértő kód ezzel szemben látens, és implicit módon, tettekbe ágyazódva jelenik meg. Ennek a látens ideológiának maguk a normasértők nincsenek tudatában. (Matza,1973) A csoport tagjai elvárják társaiktól, hogy magukévá tegyék a normasértés ideológiáját a cselekvés által. Aki ennek nem tesz eleget, az nem lehet tagja a közösségnek. Ergo csak az lehet a pro-ana csoport tagja, aki fogyni akar Viszont az akkor is, ha nem fér bele a betegség kritériumaiba. A kívülállók, akik nem ismerik a szubkultúra kódjait, nem tartózkodhatnak a virtuális közösségben. Jelen esetben az olyan fórumozók, akik beszólogatnak az anorexiás lányoknak, azonnal kivívják a csoport valamennyi tagjának ellenszenvét, akik visszatámadnak. A korábbi kérdőívezésemnél zavaró tényezőként szinte kivétel nélkül mindenki megemlítette a kívülállók betolakodását és az erőszakos „térítést”

(„egyetek már, mert enni jó”, stb.) („winger”, 2009) Ugyanakkor, aki segítő szándékkal közeledik (pl. anti ana honlapot ajánl), annak általában megköszönik a segítségét, de kedvesen visszautasítják. A fent említett látens ideológia azonban a proanorexia honlapok esetében nyílttá vált az utóbbi időben Az erről szóló bővebb magyarázat az esettanulmányban található. Az általam használt, a virtuális pro-anorexia csoportokra vonatkozó deviáns szubkultúra fogalom tehát a következő, melyet Andorka és Matza segítségével alkottam meg. Saját hagyományokkal, ambíciókkal, szimbólumokkal, rituálékkal és saját nyelvvel (szlenggel) rendelkező csoportkultúra, mely a normasértés gyakorlatára van fölfűzve. Ezáltal létrehozva egy, a többségi kultúrától merően eltérő kultúrát. Ahogy ezt majd az anorexia konstrukciójánál bővebben kifejtem, az általam bevezetett fogalom közelebb áll a klasszikus megfogalmazáshoz,

miszerint a szubkultúra a fennálló társadalmi rend ellen kialakult ún. „ellenkultúra”. Deviáns mivolta abból adódik, hogy egy, akár halállal is végződő betegséget sajátít ki és állít a szubkultúra középpontjába. Virtuális, mert helyszíne a világháló és tagjai jellemzően nem érintkeznek személyesen. Az internetes honlap ad otthont az egyre nyíltabb és konkrétabb ideológiának. 4.2 Pro-anorexia közösségek az interneten Az anorexia eredetileg egy néma, titkolt betegség volt. Az internet, azaz az arctalan ismeretségek melegágya azonban lehetővé tette a betegség felvállalását. Ez akkor is fontos 15 változás, ha anonim módon történik a kapcsolatteremtés, mivel a korábban szobája magányában koplaló beteg számára világossá vált, hogy nincs egyedül a betegségével. Más kérdés, hogy a betegség természetéből fakadóan nem gyógyulás céljából keresik egymás társaságát, hanem további súlyvesztés

reményében. A kirekesztettség még több erőt ad nekik ahhoz, hogy folytassák az önsanyargatást. Magukat sokszor elitként emlegetik, akik elég bátrak ahhoz, hogy akár az életük árán is, de „minden nap, minden percében harcoljanak, és elérjék a tökéletességet”. (Goodchild, 2006) Az internetes közösségek jellemzőit a következőképpen foglaltam össze a korábbi dolgozatomban. („winger”, 2009) Fiedler szerint a csoport: „() olyan egyének rendszere, akik közös sorssal rendelkeznek, azaz akik egymástól kölcsönösen függnek abban az értelemben, hogy az egyik tagot érintő esemény feltehetően valamennyi tagot érint majd.” (Csepeli, 2005) A hagyományos szociálpszichológiai alapelvek az internetes közösségek megjelenésével korrigálásra szorultak. A valódi identitás háttérbe szorul, és a cyber-én kerül előtérbe. A kilenc alapelv közül a legfontosabbak: kell, hogy legyen egy meghatározott célja a közösségnek. Ez a

pro-ana oldalak esetében a sorstársak megtalálása, tapasztalatcsere, „ötletbörze”. Másik fontos elem, hogy legyenek közös tevékenységek, események, amelyek összetartják a közösség tagjait. Legyen teljesítendő feladat: súlyvesztés, „közös” éhezés Gyakori, hogy a fórumozók összebeszélnek, és egyszerre tartanak egy-két hétig tartó vízkúrát. Közben naponta többször írnak a fórumba, hogy tartsák egymásban a lelket. A való világgal történő integráció is fontos tényező. Ennek lényege, hogy az egyén ne szakadjon el teljesen a személyes környezetétől, illetve, hogy azokkal alakítsanak ki személyes kapcsolatot, akikkel eddig csak online érintkeztek. A pro-ana közösségek esetében ez abban nyilvánul meg, hogy a hírességek galériái mellett saját képeket is töltenek fel a lányok, többnyire arc nélkül. (Suler, 2009) A cyber-tér előnye, hogy ott azokat is elmondjuk, megtesszük, amiket a „valóságban” nem

tennénk. A virtuális közösségek tagjai jobban megnyílnak és felszabadultabbak a virtuális tereken, mint a cyberspace-en kívül. Gátlásaik feloldódnak, mély érzéseiket, félelmeiket, vágyaikat tárják fel ebben a világban. A cybertérben köttetett ismeretségeknél sokkal nagyobb mértékű odafigyelést és kedvességet tapasztaltak a kutatók, mint általában. Mindezek következtében a csoporton belüli kötelékek és a személyek közti bizalom gyorsabban és könnyebben alakul ki, mint ahogy az személyesen történne. Előfordulhat ennek az ellenkezője is, mert az agresszió, a trágár beszéd is könnyebben megmutatkozik ebben az „arcnélküli” világban. Suler szerint ennek a jelenségnek a pozitívuma, hogy az egyén 16 könnyebben felfedezi saját világát, viszont ez az ál-katarzis semmilyen személyes fejlődéssel nem jár. Suler szerint a következő öt tényező segíti hozzá a cybertér tagjait ahhoz, hogy könnyedén megszabaduljanak

gátlásaiktól. Az első ilyen tényező az anonimitás. Amikor az emberek biztonságban érzik személyes világukat és identitásukat, könnyen megnyílnak. A tudat, hogy az itt feltárt belső énjük nem lesz hatással későbbi életükre, felszabadítóan hat rájuk. A második ilyen előnyös tényező a láthatatlanság. Az anonimitáshoz hasonlóan megadja azt a szabadságot, hogy olyat is kimondjunk, amit egyébként nem mernénk. Nem kell aggódniuk, hogyan néznek ki, hogy hangzik, amit mondanak. Az egyik külföldi pro-ana fórumozó, Nora így érvelt a személyes találkozás ellen: „Félnék, hogy kiderülne, hogy egy kövér lány bátorított, és tartotta bennem a lelket. (Dolan, 2003) A harmadik tényező, ami miatt előnyben részesítik a netes kommunikációt a késleltetett reakció. Az a tudat, hogy nem érkezik egyből válasz a leírtakra, illetve, hogy bármikor elhagyható a csoport megnyugtatóan hat a tagokra. A negyedik tényező, a szolipszista

azonosítás az a képességünk, hogy egy hozzászólás alapján építjük fel az illető karakterét. Önkéntelenül is társítunk hozzá személyiséget, hangot, külsőt. Előnye lehet, hogy mivel felépítettünk egy nekünk szimpatikus karaktert, empatikusabban állunk a problémájához. Ez mindaddig jelent előnyt, amíg tisztában vagyunk a torzulás tényével. Az utolsó Suler féle tényező a státusznélküliség. A névtelenség és láthatatlanság világában nem számítanak a társadalmi különbségek. Az, hogy valakit tisztelnek, az igazi világgal szemben itt nem a társadalomban elfoglalt helyéből vagy a származásából adódik. A virtuális közösségekben az elismerést a gondolatok minősége és eredetisége adja, illetve az íráskészség és a virtuális személy egysége. A pro-ana fórumokat látogató lányokat nem a társadalmi helyzet köti össze, hanem a betegség, amiben szenvednek, legalábbis szenvedni akarnak. 4.3 Ana és wanna’ –

az anorexiáról folyó diskurzus átalakulása A korábbi, szakdolgozatomhoz készített kutatás során fontosnak tartottam, hogy elkülönítsem az anorexiás lányok két csoportját. Az elemzés szempontjából ugyan nem fontos, hogy a fórumot látogató lány anorexiás-e vagy sem, viszont a „szubkultúra” ideológiai hátterének megfogalmazásához el kell rugaszkodnunk az orvosi leírástól. Az egyik csoport, 17 akik rejtegetik betegségüket vagy nincsenek is tudatában, bő ruhákban járnak, és a soványságot inverz nőiességnek tekintik. Ahogy már a lábjegyzetben (1) is kitértem rá, a betegség ilyesfajta kivetülése gyakori a szexuális zaklatáson átesett lányok körében. Az anorexia hátterében állhatnak családpszichológiai tényezők is (lsd. Az anorexia üzenete c fejezet). A másik csoportba sorolom azokat a lányokat, akik életmódként tekintenek az anorexiára, őket általában „wannarexiásként” emlegetik. Magukat a

tökéletességért harcoló elitnek tartják. Mernek mások lenni, és nem szégyellik a csontsovány testüket, éppen ellenkezőleg, a pro-ana blogok képtáraiba gyakran töltenek fel képeket saját magukról. 1. kép: Privát fotó az egyik pro-ana blog galériájából Ez az elkülönítés nem jelenti azt, hogy nincs átfedés a két csoport között, hiszen sok olyan lány látogat pro-ana honlapokat, akiknél régebben kezdődött a betegség, tehát nem életmódként, önként választották, és sorstársak találása miatt kereste fel a fórumokat. Az elemzés szempontjából nem fontos (és sajnos virtuális csoport lévén nem is igen ellenőrizhető), hogy a fórumozók valóban anorexiásak-e. A korábbi kutatásom során a fórumozók fele vallotta magát anorexiásnak, a többiek csak fogyókúrás tippek után keresgélve akadtak a pro-ana site-okra, és a jó társaság miatt ott ragadtak. Az orvostudományt is meglepte a fordulat, hogy a betegségtudattal

korábban nem rendelkező anorexiások egyszer csak felmerték vállalni a betegséget. A pro-ana mozgalom a 2000-es évek elején kezdődött A pszichiáterek ámulatba igazán akkor estek, amikor a közösségek tagjai elkezdték az anorexia nervosá-t Ana-ként a bulimia nervosá-t pedig Mia-ként „becézni”. Istennőként, 18 barátnőként emlegetik őket. Amikor meginognak, hozzájuk fohászkodnak akaraterőért A betegségből egyszeribe életmód, életstílus lett. Az anorexiáról szóló diskurzus megváltozásával kezdődött el e modern, virtuális szubkultúra kialakulása. 4.4 Jogi kérdések az anorexia támogatása kapcsán Ha egy halálos kimenetelű betegséget istenítenek és támogatnak bármilyen fórumon, joggal merül fel az egyszerű halandóban a kérdés, hogy miért nincsen erre vonatkozó szabályozás a magyar jogszabályban. A válasz erre a kérdésre a következő Holló Dóra, ügyvéd szerint az internetszolgáltató akkor tehető

felelőssé, ha olyan tartalom fölött huny szemet, amely jogszabályellenes, például büntetőjogot, közerkölcsöt, közegészségügyet, államrendet vagy a szerzői jogot sérti. Mindemellett ezek az oldalak a kezdőlapon található figyelmeztetéssel eleget tesznek azon kötelezettségüknek, hogy felhívják az oda tévedő olvasók figyelmét a veszélyesnek minősíthető tartalomra. (Tv2, 2008) Ezért nem tartom valószínűnek, hogy valamilyen egyezmény alapján , a tartalom miatt kerülnének törlésre. Kivételek lehetnek ez alól az olyan portálok, ahol fórumfelületet biztosítanak bármilyen témában, mint amilyen például a hoxa.hu Itt találtam olyan bejegyzést, ami arra utal, hogy a korábban létrehozott pro-ana topic törölve lett tartalmi okok miatt. 19 5. Esettanulmány, tartalomelemzés Mielőtt belekezdenék az elemzésbe, röviden megismétlem az általam definiált szubkultúra főbb jellemzőit. A virtuális deviáns szubkultúra legfőbb

vonásai: saját hagyományok, ambíciók szimbólumrendszer, rituálék és saját nyelv, terepe az internet, valamint átvitt értelemben a közvetítője a test. 5.1 A pro-anorexia fórumok nyelve Mint a legtöbb szubkultúra, a pro-anorexia közösségek is rendelkeznek sajátos nyelvezettel. Minthogy az interakciók lebonyolítása írott nyelven történik, ezt a legcélszerűbb megvizsgálni. „Egy nyelvet akkor tekinthetünk csoportnyelvnek, ha az egy meghatározatlan számú embercsoport kommunikációjában a köznyelvtől való eltéréseiben szabályszerűséget mutat, függetlenül attól, hogy az eltérés a nyelv milyen szintjén jelentkezik (Hajdú, 1980 In: Demetrovics) olvashatjuk Demetrovics írásában. Az pro-anorexia fórumok tagjainak nyelve az én értelmezésemben minősülhet csoportnyelvnek ez alapján a definíció alapján. A szavak és kifejezések gyűjtése a pro-anorexia közösségek esetén nem ütközik különösebb problémába, ugyanis

szinte minden evészavart támogató honlap rendelkezik „Kifejezések” menüponttal. Ana: anorexia becézve, de az egyik honlap szószedetének leírásában találtam olyan választ is erre, hogy „az Anorexiások egyfajta barátja (angyal) aki vigyáz rájuk és segít nekik elérni a kivánt célt.” Mia: bulímia ,becézve vagy itt is a „Bulímiások barátja (védő angyala)” EDNOS/Eating Disorder Not Otherwise Specified: Az anorexia és bulímia közös halmazának nevezhetnénk a „nem specifikus evészavart”. Egyaránt mutat anorexiás és bulímiás tüneteket Orvosi kifejezés (is) Fast/fastolás: víznap, a legjobb fogyasztó módszer. A beteg semmit nem juttat a szervezetébe vizen kívül Ez akár több napig is tarthat. 20 Purge/purgálás: megszabaduláso folyamat a mégis bevitt tápláléktől önhánytatással vagy hashajtózással. Gyakrban követi a „binge”-t (lsd. lent) Binge/binge evés: zabálás. Mindegy, hogy éhes-e vagy sem, annyi

táplálék juttat a szervezetébe, amennyit csak tud, minimális idő alatt. Ezt szinte mindig „purge” vagy purgálás követi (lsd fent) Thinspiration /thinspo’: a thin és inspiration szó keveréke, ami csontsovány lányokról készült képekre és képekből összeállított videókra utal / előbbi rövidítése Amint ez a szószedetből is kitűnik, az anorexiás betegek gyakran becézik a betegséget. Demetrovics hasonló gyűjtést végzett drogfogyasztóknél, és arra a következtetésre jutott, hogy a játékosság, becézés, a kifejezések lágysága a dolog komolyságát próbálja elvenni. A kellemetlen dolgok énközelibbé, érzelmileg elfogadhatóbbá válnak a humor által. (Demetrovics) Ahogy a szubkultúráknál általában, a pro-anorexia közösségekbe való tartozás egyik feltétele a közös nyelv ismerete. A honlapon található szószedet rendelkezésére áll a látogatóknak, hogy kiigazodhassanak a fórumon. 5.2 A pro-anorexia vagy pro-ed

honlapok felépítése A pro-anorexia szubkultúra összetettségét a honlapok menüpontjainak sokszínűsége érzékelteti a legjobban. A következőkben felsorolom és röviden megmagyarázom a leggyakoribb menüpontokat. Gyakori menüpontok: Figyelmeztetés: legtöbbször a kezdőlapon található felhívás az evészavar veszélyeire, és határozott kijelentés, hogy a honlap gazdája és látogatói senkit nem kívánnak belerángatni egy betegségbe, mindenki a saját felelősségére látogasson bármilyen evészavart támogató honlapot. 21 2. kép: Figyelmeztető szöveg az egyik pro-ana honlap kezdőoldaláról Szószedet, kifejezések: az előző fejezetben kifejtett evészavarral kapcsolatos szavak gyüjteménye Tippek, trükkök: találhatóak azok a „hasznos” információk, amiknek a segítségével még nagyobb súlyvesztés érhető el. Ez a második legnépszerűbb pont a Pro-ana oldalakon Valamint itt találhatóak a különböző ötletek, amellyel

tovább rejtegethetik soványságukat (pl. lábra rögzíthető súly mérlegelésnél) Thinspiration/ motivácó: Ezek általában példaképek (karcsú modellek, anorexiás sztárok), ritkábban csontsovány civilek fotóiból álló slide show-k, ami alatt zene hallható. Ilyen videókkal nem csak a pro-ana oldalakon találkozhatunk. Bármely videomegosztó portálon nézhetünk ilyen képsorozatokat 3. kép : Kép a „Kedvenc képeim menüpontból” a következő képaláírással: „Kar + láb Love.” 22 Fórum/ Vendégkönyv: általában regisztráció után szólhatnak hozzá a tagok. Általában tippeket kérnek és bátorítást a többi fórumozótól. Kevésbé gyakori menüpontok: Vény nélkül kapható hashajtók Fogyasztószerek: zsírégető, étvágycsökkentő tabletták listája. Néhol árral és beszerzési hellyel együtt Receptek: zsírégető ételek receptjei Filmek: elkülönülnek a thinspiration videóktól. Evészavarral kapcsolatos

dokumentumfilmek, vagy olyan fikciós filmek, melyek tornászokról, sportolókról szólnak, akik a súlyukkal és önmagukkal küzdenek. Verseny: versenyéhezés. Ki tud többet leadni a legrövidebb idő alatt A verseny állását a fórumon, bizalmi alapon követik figyelemmel. „A mi ED jelzésünk”: cyber téren kívüli jelzés a többi sorstársnak. 4. kép: „A mi ED jelzésünk” 5.3 Fórum/vendégkönyv tartalomelemzése A három fórum/vendégkönyv (Anorsexy, xxxProanaxxx és Pro-ed site) vizsgálatakor a táblázatokban szereplő címszavakat előre megfogalmaztam és szükség esetén kiegészítettem 23 az elemzés során. Mindhárom esetében 60 hozzászólásig kerestem vissza, és egy hozzászólást néhány esetben két tartalmi elemhez is párosítottam. Érdekes, hogy szinte csak az első fórum esetében volt szükség erre, itt összetettebb hozzászólásokkal találkoztam, míg a másik kettőnél rövidebb, ha beszámolót is írt a hozzászóló,

akkor is egy témára összpontosító volt. Anorsexy - 60 hozzászólás más pro-ed honlap reklámja "térítő" jellegű "wannarexiás" beszámoló evésről, fogyásról anorexiával kapcsolatos kérdések/erőmerítés válasz, visszajelzés extra tartalom nélkül tipp adása thinspiration kép vagy videó megosztása off topic /nem releváns hozzászólás 3 x 1 19 14 12 7 1 10 1. táblázat: Anorsexy pro-ed honlap vendégkönyve (20100302 - 20101202 között 60 hozzászólás) xxxProanaxxx más pro-ed honlap reklámja "térítő" jellegű "wannarexiás" beszámoló evésről, fogyásról anorexiával kapcsolatos kérdések/erőmerítés válasz, visszajelzés extra tartalom nélkül tipp adása thinspiration kép vagy videó megosztása off topic /nem releváns hozzászólás 4 10 x 4 15 17 6 x 3 2. táblázat: xxxProanaxxx pro-ana honlap vendégkönyve (2010 júl 12 - 2010 nov 01 között. 60 hozzászólás) 24 Pro-ed site más

pro-ed honlap reklámja "térítő" jellegű "wannarexiás" beszámoló evésről, fogyásról anorexiával kapcsolatos kérdések/erőmerítés válasz, visszajelzés extra tartalom nélkül tipp adása thinspiration kép vagy videó megosztása off topic /nem releváns hozzászólás x x x 17 5 10 10 x 21 3. táblázat: Pro-ed site pro-ed oldal vendégkönyve (2011 január 2 – 2011 január 5 között. 60 hozzászólás) Az Anorsexy honlapon, ahogy azt fent már említettem, tartalmilag összetettebb hozzászólásokkal találkoztam. Legtöbbször az evésről vagy nem evésről történő leírások, beszámolók mellett a segítségkérés volt a jellemző. A segítségkérés mindhárom fórumnál sok esetben fogyasztó tippel egybekötött lelki támaszt jelentett. Meglepő módon egy kivétellel nem találkoztam olyan hozzászólásokkal, amikben a fórumozó azt fejti ki, hogy anorexiás szeretne lenni. Az egyik esetben arról panaszkodik a lány, hogy

egy hete nem tud hányni evés után, nincs hányingere. Válaszul ketten is „nekiesnek”, hogy ne akarjon beteg lenni, ők örülnének, ha nem jelentkeznének a panaszaik. Ugyanennél a fórumnál volt példa arra a közelmúltban, hogy az egyik tagról kiderült, hogy nem sovány, nem anorexiás. Egy közösségi oldalon bukkantak a leleplező fotókra, és azonnal számon kérték, majd pedig elhajtották a lányt: „Szánalmas vagy és mi a legjobb??? LÁTTAM A KÉPEIDET!!! Haha,Közel se nézel ki „betegesen” sőt!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! SZÁNALMAS VAGY’’!!!!! CSAK 1 WANNA akinek nincs helye PROANA fórumokon! UNATKOZÓ, WANNA SEMMI KERESNIVALÓD KÖZTÜNK!!!! HORD ELMAGAD!!!”. A caps lock használata utalhat egyrészt „kiabálásra”, másrészt a lényeg kiemelésére. A másik két fórumon az általam vizsgált hozzászólások között nem akadt más konfliktus. A xxxProanaxxx fórumán ugyan volt egy „térítő” szándékú hozzászóló, aki több

fórumbejegyzésen keresztül ecsetelte a betegség lehetséges következményeit és megpróbálta meggyőzni a pro-anásokat, hogy hagyjanak fel helytelen életmódjukkal, és próbáljanak meg megszabadulni a betegségtől. Őt a legtöbben ignorálták, valaki kedvesen válaszolt, és megpróbálta elmagyarázni, miért nem tudnak szabadulni. Érdekes, hogy általában sosem írja egyik fórumozó sem, hogy nem akar megszabadulni a betegségtől, sőt, 25 szinte kivétel nélkül mindenki kifejezi a vágyódását az egészséges élet felé, mégis tovább keresik a fogyási módszereket és tudatosan koplalnak tovább. A harmadik, Pro-ed site a napokban is sok hozzászólást kapott. Megfigyeltem, hogy a fogyókúrás tippek megosztása mellett túlsúlyban vannak az „off-topic” témák, mint az újévi üdvözletek, személyes témák (gyermek születésnapja, egymás elérhetőségeinek elkérése, „twittelés”). Ezen a fórumon egy anyuka beszámol arról, hogy a

terhessége alatt hogyan próbálta tartani a súlyát, majd a terhesség után mivel adta le a mégis felkúszott néhány kilót (pl. hajnali 3-kor edzés) A közelmúltban elhunyt Isabelle Caro-ról értelemszerűen csak a naprakész, Pro-ed site-on esett szó. A régóta anorexiás modell halálhíre miatt elszomorodott az egyik hozzászóló, semminemű hajlandóságot nem mutatott arra, hogy konzekvenciaként levonja, abba kéne hagyniuk az éhezést. Ahogy ez a táblázatokból is kitűnik konverzációk többnyire az evés (elcsábulások, külső kényszerre történő evés) és a nem evés (sikerek) körül forognak. Általában aki saját bevallása szerint erőt meríteni jött a fórumra, mindjárt további tippeket is kér a társaitól. A harmadik leggyakoribb témájú hozzászólás a válaszok csoportja. Ezek bátorító jellegű bejegyzések, reakciók a másik által írtakra. Például: „heaven” bejegyzése: „Otthon el voltam a sajat kis világommal, de itt

nem hagyják, hogy úgy éljek, ahogy eddig.” Erre „Gina” válaszolt: „Ez nem megoldás, hogy felhizlalnak. Az egész evési zavarnak lelki oka van, én tuti összeroppannék és depis lennék, ha híznom kéne 75-re és nem lenne meg ez a kontroll. Legalább ezt a dolgot ÉN irányítom az életemben.” A következő népszerű kategória a fogyókúrás és edzési tippek adása volt. Ezt követi az off topik, ami jelenthet: msn cím elkérését/megadását, olyan személyes problémák tárgyalását, melyek nem kapcsolódnak közvetlenül az evészavarhoz (szakítás, magánéleti válság), honlapra vonatkozó (általában pozitív) visszajelzéseket. Thinspiration képek vagy videók fórumban történő megosztása nem volt jellemző, ahogy a térítés sem. 5.4 Következtetések A pro-anorexia honlapok és fórumok állandó vendégei, az általam szubkultúra tagoknak feltételezett látogatók jellemzését három csoportra osztottam. a) A honlap tartalma alapján

levonható fizikumra vonatkozó következtetések b.) A honlap tartalma alapján 26 feltételezett és korábban összegyűjtött viselkedésminták. c) A fórumokon előforduló hozzászólások tartalmi elemzéséből levonható konzekvenciák. a.)A honlap tartalma alapján levonható fizikumra vonatkozó következtetések: Az általam vizsgált három pro-ana site közül az egyiken az általános szószedet mellett találtam egy „karkötőkre” vonatkozó eligazítást. Miszerint az anorexiások piros karkötőt, a bulímiások lilát, az EDNOS-ok pedig rózsaszínt viselnek. Találkozhatunk testre rajzolással (kis csillag a csuklón) is, de ezek is általában diszkrétek. Mivel az anorexia a külvilág felé titkolt betegség, diszkrét módokat kell kitalálniuk a szubkultúra tagjainak, hogy jelezzék a sorstársak számára a cyber téren kívüli közegben is, hogy melyik „kaszthoz” tartoznak. Érdekes, hogy például az igen feltűnő punkokkal szemben az

evészavaros betegek inkább elrejtik, hogy melyik szubkultúrához tartoznak, és inkább csak a virtuális térre szorítkoznak betegségük felvállalásakor. A másik, már kevésbé elrejthető fizikális jele a hovatartozásnak maga a sovány test. Ezt részletesen egy korábbi fejezetben tárgyaltam (lsd Az anorexia mint metafora avagy a test, mint a tiltakozás médiuma c. fejezet) A jellegzetes és egységes kinézetre való törekvésből azt a következtetést vontam le, hogy a szubkultúrára jellemző többségtől való határozott elkülönülés azáltal, hogy egy csoport uniformizálódik (egyformán sovány test, szimbólumok megfigyelhető a pro-anorexia csoportoknál. b.) A honlap tartalma alapján feltételezett és korábban összegyűjtött viselkedésminták: A legérdekesebb dolog a pro-anorexia jelenséggel kapcsolatban, ami miatt fontosnak és rendhagyónak tartom ezt a témát, hogy a legfőbb viselkedésminta egybeesik egy mentális zavar

viselkedésmintáival. A betegséghez kapcsolódó rossz szokások új értelmezést kapnak a szubkultúra tagjai által. Az ilyen egészségre káros szokások a koplalás, hánytatás, hashajtózás, fogyasztószerek szedése. Az elemzésem ezen a ponton mutat a legtöbb hasonlóságot a kábítószer fogyasztó szubkultúrával. Ugyanis a személyes megtapasztalás (ájulás, mardosó éhség, szívritmuszavar, szívroham, veseelégtelenség) ellenére folytatják az egészségre káros gyakorlatot. Sokszor az illegális gyógyszerhasználattól sem riadnak vissza Több ízben esik szó az Adipex retard nevű erős fogyasztószerről. Beszerzése csak „dílerek” által lehetséges, mivel hazánkban sosem volt bejegyezve. A gyógyszer mellékhatásai nagyon kellemetlenek, nem megfelelő adagolás esetén az Adipex retard halálos is lehet. 27 Az anorexia hétköznapi életben való elrejtése, titkolása is egyfajta cselekedet. A betegség nyílt vállalása általában csak a

fórumon jellemző. A versenyéhezések vagy az önmaguknak kitűzött célok eléréséért folytatott harcok megfeleltethetőek egyfajta rituáléknak. A közös nyelv, szleng használata is csoportképző szereppel bír. Ez a szűkebb körben ismert szókészlet-használat mutatja meg, hogy ki milyen mélyre ásta magát a témában, és méltó-e, hogy a közösség tagja legyen. c) A fórumokon előforduló hozzászólások tartalmi elemzéséből levonható konzekvenciák. A fórumbejegyzések tartalmi vizsgálata alátámasztotta az előfeltételezést, miszerint a honlap alapján összeírt viselkedésminták a gyakorlatban valóban működnek és jellemzőek a proanorexia honlapok rendszeres látogatóira. Az a megállapítás is megállja a helyét a kapott eredmények alapján, hogy a proanorexia közösségek tagjai ragaszkodnak a betegségükhöz annak ellenére, hogy tudják, mivel végződhet, és szenvednek tőle. Azt a következtetést vontam le a fórumok tartalmi

elemzésének befejeztével, hogy a proanorexia közösségek megfeleltethetőek a leírt deviáns szubkultúra fogalomnak. 28 6. Konklúzió A pro-anorexia fórumokon szerveződött közösségek sajátos viselkedésmintával, ambíciókkal, szimbólumrendszerrel és rituálékkal rendelkező szubkultúra, melynek fő működési terepe a világháló. Kinyúlik ugyanakkor a jellegzetes fizikum, vagy a diszkrét jelzések által a való világba is, de a betegség, ami köré szerveződik a szubkultúra, titkolt jellege miatt az interakciók a virtuális térben kerülnek lebonyolításra (fórum, msn, skype, email). A szubkultúra ideológiája, hogy az evészavart, mint életformát is lehet folytatni Ellentmondásos, hogy a szenvedélyük egyaránt szenvedés is. Elméletben mindenki szabadulni akar az evészavartól, gyakorlatban mégis ennek ellenkezőjére törekszenek. Magukat a tökéletességért harcoló elitnek nevezik. A szubkultúra szerveződése ezzel, a

betegségről folyó diskurzus-változással kezdődött meg. Amint a betegség szóba jöhetett mint életforma, rögtön akadtak követői e bizarr divatnak. Dolgozatomban a célom egy új szubkultúra fogalom létrehozása volt. Ennek segítségével elemeztem a pro-anorexia közösségeket és bizonyítottam, hogy beszélhetünk virtuális deviáns szubkultúráról. 29 7. Bibliográfia Andorka Rudolf, Bevezetés a szociológiába. (Budapest: Osiris Kiadó, 2003): 489 „winger”, (2009) – Alapszakos Záródolgozat: Pro-anorexia fórumok: az evészavarok kommunikációs aspektusai. ELTE Cash, Thomas F.(2002) Body Image: A Handbook of Theory, Research, and Clinical Practice. The Guilford PressA Division of Guilford Publications, Inc Csepeli György (2005) Szociálpszichológia. Budapest: Osiris Kiadó 402 Dallos, Rudi (2009) Attachment Themes in Families with Anorexia (Elhangzott: Budapest: 13. PSZINAPSZIS - 2009. április 18) Demetrovics Zsolt (1997) A drogosok

nyelvhasználata és szempontváltás az addiktológiai ellátásban, Budapest. 18 Dolan, Deirdre (2003), Learning to love anorexia? ’Pro-Ana’ web sites flourish. http://www.observercom/node/47063 Featherstone, Mike. (1999): Body modification: An introduction Body & Society SAGE publications Inc. Foucault, Michel (1996): A szexualitás története – A tudás akarása. Atlantisz Könyvkiadó, Budapest Gergely Zsófia (2007) Anorexiás közösségek az interneten: Tippek az éhenhaláshoz. Magyar Narancs Online http://www.mancshu/indexphp?gcPage=/public/hirek/hirphp&id=14340 Hajdú M. (1980) A csoportnyelvekről In: Demetrovics Zsolt (1997) A drogosok nyelvhasználata és szempontváltás az addiktológiai ellátásban, Budapest. 27 30 Matza, David (1973) A normasértő elköteleződés természetéről. In: Devianciák (2002) Budapest. 84 87 Sophie Goodchild, (2006). „Dying to be thin” http://findarticles.com/p/articles/mi qn4159/is 20061029/ai n16812307/pg 3/

Hebdidge, Dick (1979) The meaning of Style . Richard Clay (The Chaucer Press) Ltd Bungay, Suffolk. Hepworth, Julie (1999) The Social Construction of Anorexia Nervosa Inquiries in Social Construction. Sage Publications, Inc Keszeg Vilmos (2006): Csoportok és kultúrák. Korunk folyóirat http://epa.oszkhu/00400/00458/00117/1814html Lichfield, John (2008) France bans websites promoting anorexia ’cult’, http://www.independentcouk/news/world/europe/france-bans-websites-promoting-anorexiacult-809617html Pitts, Victoria (1999): Body modification, self-mutilation and agency in media accounts of a subculture in: Body & Society. SAGE publications Inc Sontag, Susan (1990): Az AIDS és metaforái. Budapest: Európa Könyvkiadó Suler, John (2009) :The Psychology of Cyberspace. http://www-usr.rideredu/~suler/psycyber/psycyberhtml Turner, Bryan (1992) A beszédes betegség In: In: Devianciák (2002) Budapest. 227 237 Turner, Bryan (1995) A test – Társadalmi fejlődés,

kulturális teória. (A test elméletének újabb fejlődése és Az étrendről folyó diskurzus című tanulmányok.) Jószöveg könyvek 31 Turner, Bryan (1996) The Body and Society : Explorations in Social Theory Theory, Culture & Society. Sage Publications, Inc Túry Ferenc (2001): Anorexia – Bulimia Az evés zavarai. Budapest: B+V Kiadó, 2001 Túry Ferenc (2005), Anorexia, bulimia Önsegítő és családsegítő kalauz. Budapest: Print-XBudavár Kiadó 15 29 31 43-45 51 53 Tyre, Peg (2004) Fighting Anorexia: No One to Blame, http://www.newsweekcom/id/51592 Tv2 Mokka (2008), Interneten dicsőített anorexia, http://webcast.tv2hu/dynamic/indexphp?m=video&video id=373506 G-Portal Szabályzat, (2009) http://fooldal.gportalhu/objectAAE06C29-F86F-45E3-B88BF2EF95A61D3Civy Mindenkilapja szabályzat, (2009) http://mindenkilapja.hu/staticphp?static=law Függelék 1 kép: http://www.controcopertinait/2008/12/05/proana-2/ 2. kép: http://proanamindenkilapjahu/

3.kép: http://users2mlmindenkilapjahu/users/proana/icons/l22859780jpg 4. kép: csukló http://wwwproedgportalhu/gindexphp?pg=22304325 32