Építészet | Tanulmányok, Esszék » Első lépések kandalló vásárlásnál

Alapadatok

Év, oldalszám:2015, 6 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:36

Feltöltve:2015. május 15.

Méret:46 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Első lépések kandalló vásárlásnál: Kémény A kémény a lakásnak az a meghatározó szerkezeti eleme, ahonnan el kell indulnunk, amikor kandallót szeretnénk vásárolni. Alapvetően a kémény mérete (keresztmetszete és hossza) határozza meg azt, hogy készülékünk mekkora méretű, milyen üvegfelületű lehet, ezért érdemes a kéményre különleges hangsúlyt fektetni már a ház tervezésének időszakában, illetve érdemes már ilyenkor konzultálni kandallóépítővel . A kémény átmérőjének méretére a kandalló tűztét méretével egyezőnek kell lennie. A kémény ideális működéséhez a megfelelő keresztmetszeten kívül megfelelő hossz is szükséges. Ahhoz, hogy kellő huzatunk legyen, a készülék kéménybe történő bekötésétől számítva 4-6 m magasságnál (kémény hasznos magassága) már kellő kürtőhatás keletkezik. Fontos az is, hogy készülékünk milyen szögben csatlakozik a kéményhez. Kifejezetten javasolt a

készüléket a függőleges kürtőhöz képest 45 fokos szögben bekötni, mert az ilyen csatlakozási pontnak jóval kisebb az áramlási ellenállása, mint a 90 fokos csatlakozásnak. Kéménytűz Kéménytűzzel akkor találkozunk, amikor a kéménykürtőben az égéstermékből lerakódott korom, kátrány szikra, vagy láng hatására begyullad. Ilyenkor a kéményben a hőmérséklet pár perc alatt 800-1000 oC felé szökhet. Mondanunk sem kell, hogy a kéménytűz nem kívánatos és veszélyes jelenség; rongálja a kémény szerkezetét, csökkenti élettartamát, esetleg tüzet is okozhat; azonban megelőzhető. Először is száraz keményfával tüzeljünk, mert a nedves tüzelőanyag hatására a korom lerakódás sokkal intenzívebben jelentkezik a kéményben. Javasoljuk továbbá, hogy évente, égessünk el egy "Kéménytisztító Fahasábot" készülékünkben. A "Kéménytisztító Fahasábban" található katalitikus anyag normál üzemi

hőmérsékleten leoxidálja a készülékben és a kémény belső falán lerakódott kormot és kátrányt . Huzat tüzelőberendezésünk megfelelő működéséhez, ahhoz, hogy az égéstermék a kéményen keresztül távozni tudjon, huzat szükséges. Ideális esetben a huzat 10-15 Pa között van. Amennyiben a huzat alacsony, nem lesz tökéletes készülékünkben az égés, az égéstermék nem ég el teljesen, készülékünk üvegfelülete először elfátyolosodik, majd rövid időn belül bekormozódik, ajtónyitáskor pedig könnyen előfordulhat, hogy füstgáz áramlik vissza a lakótérbe. Ha túl erős a kéményben a huzat, akkor viszont készülékünkből a kéményen keresztül a kelleténél több meleg áramlik a környezetbe és romlik a készülék hatásfoka, valamint a túlzott huzat a készülékben olyan hőmérsékletkülönbségeket okozhat, amelynek hatására a készülék élettartama jelentősen csökkenhet, sőt, öntöttvas készüléknél a

túlzott huzat esetleg az öntvény elemek elrepedéshez is vezethet. Ennek elkerülése érdekében érdemes huzatszabályozót beépíteni a kandallóbetét és a kémény közé. Égéshez szükséges levegő A huzattal szorosan összefüggő kérdés, illetve a készülék megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen, hogy az égéshez megfelelő mennyiségű levegő álljon rendelkezésre. Levegő nélkül nincs égés Napjainkban mindent elkövetünk, hogy spóroljunk fűtésszámlánkon, és ennek érdekében házunkon, lakásunkon igyekszünk minél jobb hőszigetelést alkalmazni. Azonban arra is kell gondolni, hogyha légtömör nyílászárókat építünk be lakásunkba, és az épületet kívülről is hőszigeteljük, akkor nagyon valószínű, hogy egy nyílt égésterű kandalló nem tud és ezért nem is fog megfelelően működni; ugyanis a kémény által létrehozott nyomáskülönbség nem képes az égéshez szükséges levegő utánpótlást biztosítani egy

tökéletesen zárt házban. Ilyenkor azt tapasztaljuk, hogy a begyújtást követően nem ég rendesen a tűz a készülékben, csak füstöl a tűztérben a fa, de nem ég rendesen. Abban a pillanatban, amikor kinyitunk egy külső ablakot, amin keresztül levegő áramolhat be a helyiségbe, akkor elindul az égés, ahogy azt becsukjuk, ismét csak elalszik a tűz a kandallóban. ZRT tűzterek 125mm-es átmérőjű levegő csatlakozásra van szükség. Tüzelőanyag Minden készülék kezelési útmutatójában fel van tüntetve, hogy milyen tüzelőanyaggal szabad használni. Kandalló esetében ez jellemzően a fa A fűtésre alkalmas tűzifa legalább 1,5-2 éve( kettő nyarat száradt) kivágott, összehasogatott és száraz, szellős helyen tárolt keményfa. A frissen kivágott fának 60-70% -a víz. Az ilyen "tüzelőanyagnak" minimális a fűtőértéke, hiszen ha sikerül is begyújtanunk a nedves tüzelőanyagot, az égés során keletkező hő nem a lakótér

fűtésére, hanem a fában található nedvesség elpárologtatására fordul. Azonban a nedves fával való tüzelésnek számos más kellemetlen következménye van. A nedves fa kormosan ég és úgy a készüléken, mint a kémény falán sokkal több korom, kátrány rakódik le. A készülékben lerakódó korom rontja a hőátadást; a kéményben lerakódó korom pedig szűkíti a kémény keresztmetszetét, ezzel csökken a kéményben a huzat, és kezdetét veszi egy öngerjesztő folyamat, amelynek a vége a kémény eldugulása. Szigetelés Ahhoz, hogy tüzelőberendezésünk a beépítést követően biztonságosan üzemeljen, az építményt és a falakat a kandalló/kályha körül megfelelő gondossággal kell hőszigetelni. Ne felejtsük el, hogy a tüzet bevisszük a lakásunkba és ez fokozott figyelmet és felelősséget jelent. Különösen fontos, hogy a könnyű szerkezetű házak esetében még fokozottabb gondossággal járjunk el, hiszen ennek hiányából

az utóbbi években sok tűzeset és nem egyszer haláleset is történt!2010 január 1-től, csak szakvizsgával rendelkező szakemberek végezhetik – e tevékenységet!!! Égési levegő Primer levegő: az elsődleges égési levegő a felelős elsősorban a fűtőkészülék égésért, jellemzően mindig alulról, rostélyon keresztül áramlik be az égéstérbe és onnan táplálja a tüzet, amikor a tűz már ég, akkor célszerű elzárni a ZRT tűztereknél igy, növelhetjük a készülék hatásfokát. Szekunder vagy öblítő levegő: általában a kandallóüveg felső ill alsó, égéstér felőli részénél vezetik be a ZRT készülékbe. Funkciója kettős: egyrészről tisztántartja a kandalló üvegfelületét, másrészt az üvegfelület felső részénél az égéstér felső részébe beáramló friss levegő segít a tűztér felső harmadában keletkező el nem égett gázok tökéletes elégetésében. A ZRT kandallóbetétek a szekunder levegőt

"előmelegítik", hogy ne "hideg" levegő áramoljon be az égéstérbe, ami hűti az égés hőmérsékletét, hanem meleg levegő, aminek köszönhetően a kandallóüveg tovább marad tiszta. Tercier levegő: szintén a tökéletesebb égést hivatott elősegíteni. A kandallóbetét hátsó vagy első, felső harmadában kerül az égéstérbe bevezetésre. Az itt beáramló levegő segít a tűztér felső részében elégetni az éghető gázokat, ennek köszönhetően magasabb lesz kandallóbetétünk hatásfoka, tisztább lesz a készülékből kilépő égéstermék és tisztább lesz a kandalló üvege. Nyílt égésterű kandalló (ajtóval rendelkezik de a levegőt nem kintről szívja az égéshez) : minden olyan kandalló nyílt égésterű, amely a működéséhez szükséges égési levegőt abból a helyiségből használja, amelyben beépítették. Zárt égésterű vagy külső égési levegővel működő kandalló: minden kandallóbetét

zárt égésterű, amely a működéséhez szükséges égési levegőt, a külső környezetből kapja egy légcsövön keresztül. Az ilyen készülék függetlenül üzemel a lakás légterétől, nem a lakótérből használja a levegőt. Jól szigetelt, légtömör nyílászáróval rendelkező házakba csak ilyen kandallóbetétet szabad beépíteni, ellenkező esetben könnyen előfordulhat, hogy nem fog működni égési levegő hiányában készülékünk. "Tiszta üveg rendszer" az a műszaki megoldás ZRT kandallóbetéteknél, amikor a kandalló égéstér felőli felső ill.alsó részénél az üveggel párhuzamosan levegőt jut be a tűztérbe, hogy a készülék égése tökéletesebb, üvegfelülete pedig tisztább legyen. "Folytonégés" a ZRT Tűzterek bizonyos kandallóbetéteire igaz, hogy megfelelő üzemi körülmények esetén: 1. 2. 3. 4. száraz, keményfa, megfelelő kémény, megfelelő huzat, megfelelő mennyiségű égési levegő, a

készülék egyszeri megrakással (10-15kg tüzelőanyag) képes a lassú égést követő 10-15 óra elteltével is olyan parazsat tartani, amelyről a tűz újraindítható tiszta üveg mellett. Egyenletesebb hőleadás, kevesebb tüzelőanyag, komfortosabb meleg! Teljesítmény arra utal, hogy készülékünk mekkora hőmennyiséget képes időegység alatt leadni. Hatásfok arra utaló arányszám, hogy a befektetett hőenergiának hány százaléka hasznosul a lakótérben leadott hő formájában és hány százaléka lesz veszteség, azaz megy ki a kéményen keresztül a külső környezetbe. Kandalló vagy cserépkályha ki-ki azt válassza, amely életvitelének, igényének leginkább megfelel. Kandalló: egy jó hatásfokkal működő fém tűztér megfelelően körbeburkolva, kővel vagy kályhacsempével. A hőleadás konvekció formájában valósul meg (hideg, meleg levegő fajsúlykülönbse hoz létre áramlást). Nincs samott téglából épített füstjárat A

begyújtást követő 15 percen belül érezhető a meleg, azonban csak addig, ameddig a készülékben ég a tűz. A kandalló kiváló kiegészítő fűtés, de egyes tűzterek ("folytonégő") kiválóan alkalmasak főfűtésre is. A kandallót mindazoknak javasoljuk, akik: - szeretik élvezni a lobogó tűz látványát, - nem rendszeresen (ősztől tavaszig minden nap) fogják használni készüléküket, - a begyújtástól számított rövid időn belül szeretnék élvezni a meleget. - éppen a kandalló előbb említett tulajdonsága miatt: nyaralókba, hétvégi házakba és minden olyan helyre, ahol hirtelen szeretnének meleget a begyújtást követően. Jó tanács, hogy nyaralók esetében praktikus mindig az adott fűteni kívánt helyiség hőigényét meghaladó teljesítményű készüléket vásárolni, hiszen az áthűlt falak felfűtéséhez praktikus ha van - az egyébként szükségesnél - nagyobb teljesítményünk. Cserépkályha: samott téglából

megépített égéstérből, samott füstjáratokon keresztül jut el az égéstermék a kéménybe. Az égés hőjétől a samott téglák átmelegszenek és a begyújtást követő 2-3 óra elteltével a meleg sugárzó hő formájában a kályhacsempén keresztül jut vissza a lakótérbe. A hőleadás akkor is intenzív, amikor a tűz már kialudt Egy cserépkályhát egy nap maximum kétszer kell megrakni tüzelőanyaggal, és miután a tüzelőanyag leégett róla, le kell zárni az ajtaján az égési levegő szabályozót, hogy a meleg benn maradjon a kályhában. Fel kell arra is készülni, hogy a cserépkályhát bizonyos idő elteltével át kell építeni. Rendszeres használat mellett kb 8-10 fűtési szezon elteltével már indokolt megvizsgálni, hogy a kályha füstjáratai nem szorulnak-e felújításra, tisztításra. A nyitott tűzterű kandallókról: abban az esetben beszélünk, ha a kandalló tűztere szabadon, nyitva áll a lakótér felé és nincs ajtó az

égéstér előtt. A nyitott tűzterű kandallók igen rossz hatásfokkal működnek (<10%), hiszen ahhoz, hogy az égéstermék begyújtáskor a kéményen kifelé menjen és ne a lakótérbe, ahhoz kell egy nagy kémény, amin azonban nem csak a füst, hanem a meleg is kimegy. A zárt tűzterű kandalló: gyakorlatilag egy zárt tűztérbetét, amely fémből (öntöttvas, acél) készül. Szerkezeti kialakításában, méretében, formájában igen sokféle változata létezik. Hatásfoka 65-85% között mozog, tehát fűtésre alkalmas. Nem igényel különösen nagy kéményt és a füstgáz lakótérbe történő visszaáramlása gyakorlatilag kizárt. Azt javasoljuk, hogy abban az esetben se döntsünk a nyitott tűzterű kandalló mellett, ha mindenképpen ragaszkodunk a tűz közvetlen látványához, hanem vásároljunk olyan zárt tűzterű kandallóbetétet, amelynek ajtaja liftes mechanikájú. Az ilyen készülékek annyiban különböznek a hagyományos, zárt

tűzétől