Alapadatok

Év, oldalszám:2001, 3 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:161

Feltöltve:2006. szeptember 03.

Méret:88 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

1 A hippikről Vietnámban 1945-ben kikiáltották a Vietnámi Demokratikus Köztársaságot. Ho Shi-minh vezetésével kommunista kormány alakult. Franciaország azonban egy évvel később háborút kezdett, hogy visszaszerezze a terület feletti uralmát. A háború sikertelen volt, és a béketárgyalásokon kettéosztották Vietnámot: északon kommunista délen tőkés rendszer alakult ki. Később polgárháború kezdődött, melybe a déli rendszer védelmében beleavatkozott az Egyesült Államok is, s a hatvanas évek közepén így Észak-Vietnamra is kiterjedt a háború. Mivel a háború nem mindig úgy alakult, ahogy azt az amerikaiak szerették volna, és egyre több amerikai fiatal katona halt meg „a hazáért” a közvélemény szemében megrendült az USA korlátlan hatalmában való hit, és egyre inkább értelmetlennek és hamisnak látták a háborút egy távoli országban. Johnson elnök a vietnámi háború miatt, az őt követő Nixon pedig a

Watergate-botrány kapcsán vált népszerűtlenné főleg a fiatal, önmagát kereső és a hazugságra. álszentségre nagyon érzékeny amerikaiak szemében Egyre több háborúellenes tüntetés kezdődött, melyek sokszor utcai harcokba torkolltak (ezek sokszor halállal végződtek), egyre több fiatal tagadta meg a katonai szolgálatot. Virágmintás ruhákba öltöztek, virágot tűztek a hajukba, békejelet akasztottak a nyakukba, szabadságot és szeretetet hirdettek, a környezetszennyezés ellen harcoltak, a nők, feketék és minden társadalmi csoport egyenjogúságát hangoztatták. Fontos vívmány, hogy azóta az Amerikai Egyesült Államokban törvény tilt mindennemű faji megkülönböztetést. A szabad szerelem hívei voltak (még nem ismerték az AIDS-t), és a lágy drogok legalizálása mellett érveltek. A hippivilágtól elválaszthatatlan jelenség a kábítószer, a „tudattágítás”, a joint körbeadása egyszerre volt tisztelgés az egykori indián

ősök előtt és újkori úrvacsoravétel. A drogok megítélése nemcsak rendőrségi ügyek miatt vált abszolút sötétté, hanem számos híresség (Jimi Hendrix, Janis Joplin, Elvis Prestley) korai halála miatt is. Habár ezeknél az eseteknél világosan kimutatható a szintetikus drogok használata, nem pedig a hippik által népszerűsített cannabis származékoké. Szembeszálltak a hatalommal és minden a hatalmat jelképező intézménnyel. Bizonyos értelemben anarchisták voltak: azt vallották, szavazz bárkire, a rendszer szar marad, ha tiltással nevelsz hazugságra nevelsz Ösztönösen lázadtak a papa háborús emlékei, a papa cége, a papa hite és erkölcse, a papa öltözködése, zenéje ellen. Az igazi harcot azonban a cenzorok, az erkölcscsőszök, a rasszisták ellen, a hosszú hajúakat, a hangos zenészeket, a homoszexuálisokat, a hitetleneket máglyára kívánók ellen vívták. Mindezek nem üres szólamok voltak: komolyan gondolták, hogy ne

gettósítsák se a négereket, se az indiánokat, se a többi faji, fizikai, szellemi, vagy vallási alapon kikiáltott deviánsokat. „Mások” voltak és meg akarták értetni a „másságot” Mindegy volt nekik hogy utcai tüntetéssel, bolond happeninggel, meztelen városfutással, vagy zenével érték el céljukat. Legnagyobb megmozdulásuk a Woodstock néven ismertté vált zenei fesztiválnak induló, örömünnepként végződő esemény volt. Márpedig jelentős célokat értek el 1961-ben megalapították az Amnesty International nevű ma is működő nemzetközi szervezetet, mely többek között az eltűntekkel, a jogtalanul fogva tartottakkal, a megkínzottakkal, az üldözött „másképp gondolkodókkal” foglalkozott és foglalkozik azóta is. Bár sajnos a vietnámi nem az utolsó az egész világot megrázó regionális konfliktus volt, a megmozdulások mégsem voltak hiábavalóak: annyit elértek, hogy a háborús és emberiség elleni bűnökért bármely

ország vezetőit felelősségre lehet vonni egy nemzetközi bíróság előtt és az áldozatok is reménykedhetnek némi jogorvoslatban. A legfőbb eredmény azonban az, hogy a háborúellenességben nagy hangsúlyt kapott az atomellenesség, a vegyi és biológiai fegyverek betiltásának követelése a környezetünk fokozatos szennyeződése iránti aggódáshoz és a különféle „zöld mozgalmak” megszületéséhez. Ezek a követelések először csak a fegyvergyárak, az atomerőművek, valamint a katonai támaszpontok előtti akciókban merültek ki, - egy ilyen Kanadában 2 megrendezett akció során született meg 1969-ben a Greenpeace mozgalom, később Angliában a Friends of The Earth. Ezek a csoportosulások kezdetben társadalmi szervezettekként működtek, később azonban politikai pártokként is, amelyekkel számolnia kell a parlamenti demokráciáknak. A hippi jelszavak: 1. „Az áru a nép ópiuma” – már az 1960-70-es években felvetették azt a

problémát, hogy mindent, ami eladható rázúdítanak a népre és jobbnál jobb áruk sokaságával kábítják az embereket és terelik el figyelmüket a valódi értékekről. Ezen a téren azóta csak tovább romlott a helyzet. 2. „ Ne lépj a fűre – szívd!” – szerettek volna polgárjogot nyerni a fű élvezetének, az évezredes keleti kultúrák örökségére hivatkozva 3. „Che Jesus Christ” – a XX: század leglángolóbb forradalmárát Ernesto Che Guevarát szentté avatták 4. „Szeretkezz, ne háborúzz!” – a vietnámi háború ellen tüntetők fő jelszava, mellyel azt akarták jelképezni, hogy a háború értelmetlen, agyatlan fegyverkezés 5. „Megtámadni egy bankot forradalmi tett” – a hatalommal és a pénz uralmával való szembeszállás 6. „A kultúra forradalmi öntudatra való ébredés” – tiltakozás a népek kulturális színvonalának minél alacsonyabb szintre való süllyesztése ellen (ma pl.: szappanoperák) 7. „Nincs

szabadság kenyér nélkül” – addig nem lesznek szabadok az egykori elnyomott országok, míg nem érik el a „Nyugat” gazdasági színvonalát 8. „Álmaidat fogadd el valóság helyett” – az álmok éltetik az embert és vágyak nélkül nem érdemes élni, a világot az álmodozók viszik előbbre 9. „Kockáztasd az agyadat azokon a gondolatokon, amelyeket eddig még senki sem gondolt végig.” – lásd fent + ne legyenek semmittevő emberek 10. „Sajtó – vigyázz méreg!” 11. „Élj holtidő nélkül” – azok jelmondata akik a kiszámított nyugalmas élet ellenzői, akik szerrel vagy szer nélkül kitágították tudatukat 12. „Egy perc ösztönösség többet ér egy egész élet tapasztalatánál” 13. „Az álszabadság rosszabb, mint az elnyomás” – ez az elv, amiből mi, a volt szocialista országok lakói kaphattunk néhány évtizednyi ízelítőt 14. „A szabadság olyan bűn, ami magába foglalja az összes többit” 15. „Tilos

megtiltani” A virágok a hajban, a ruhákon elhervadtak, a hajdani hippik hazamentek, hogy a folyó helyett csempés fürdőkádban mosakodjanak meg, levágatták a hajukat, és bár nem minden esetben váltották öltönyre virágmintás farmerjukat és pólójukat, megpróbáltak beilleszkedni. A Szabad Szerelem Lányai nevű – meglehetősen laza erkölcsű – szervezet egykori tagjai gyermeküket féltő gondos anyákká váltak. A barikádharcosok beültek a törvényhozásba, miniszterséget vállaltak vagy egyetemi katedrát kaptak, ahol már mint történelmi eseményekről beszélnek a régi szép időkről. Ők voltak a XX század harmadik Nagy Generációja. Az első az a bizonyos „elveszett nemzedék”, amelyről többek között Hemingway és Faulkner annyit regélt – akiknek ifjúságát elvette az első világháború. Aztán jött egy második nemzedék, amely ismét egy világháború örvényébe keveredett bele, bűnösként vagy áldozatként attól

függően hogy hová szülte a sors. És a harmadik, a hippi generáció, akinek bár a feje felett ott volt a harmadik világégés réme, megúszta ezt a borzadalmat, és volt ereje és bátorsága rákérdezni az apáik vétkére, volt ereje és bátorsága megkérdőjelezni hősiességüket, a „fekete és fehér” világszemléletet, miként azt is, hogy az új Boldog Békeidők, a „gazdasági csodák” világa valóban a létező világok legjobbika. A hippi nemzedék tagjai ma is élnek és még mindig kérdeznek, hogy érdemes volt-e hinni, cselekedni, 3 kitörni, kivonulni, megtagadni. És kérdezik az utánuk jövőket, hogy felfogtak-e valamit üzenetükből