Kémia | Tanulmányok, esszék » Gyöngyösi Anna - Az újraéledő szappangyártásról

OLAJ, SZAPPAN, KOZMETIKA 255 Az újraéledõ szappangyártásról GYÖNGYÖSI ANNA Az utóbbi néhány évtizedben már úgy tûnt, lemondhatunk egy igen érdekes anyagról, a régi idõk legfontosabb tisztálkodó- és tisztítószerérõl: a szappanról, de a közbülsõ latens idõ után reneszánszát éli ez a különleges kémiai vegyület. A szappan és szappangyártás kémiája Szappanoknak a nagy szénatomszámú zsírsavak nátrium-, illetve kálium-sóit nevezzük. A nátronszappanok kemények, a káliszappanok lágyak. A szappangyártás alapját a növényi és állati zsírok lúgokkal való reakciója adja: CH2 – OOC – R CH2 – OH CH2 – OOC – R +3NaOH = 3R – COONa + CH2 – OH CH2 – OOC – R CH2 – OH triglicerid lúg nátronszappan glicerin De gyárthatunk közvetlenül zsírsavból is szappant: R – COOH + NaOH zsírsav lúg = R – COONa + szappan H2 O víz Ez a reakció szódával is létrehozható: R – COOH + Na 2CO3 = R –

COONa + NaHCO3 zsírsav szóda szappan nátriumhidrogénkarbonát R–COOH + NaHCO3 = R–COONa + CO2 + H2 O Történeti áttekintés Nem tudjuk pontosan, mikor jelent meg a szappan az emberiség történetében, de különbözõ célokra, különbözõ formában már évezredekkel ezelõtt használták. A legrégibb idõkben nem tisztálkodásra, hanem bõrök cserzésére, kikészítésére használták. Az Ebers-féle egyiptomi papirusztekercsek adatai szerint az egyiptomiak a mumifikáláshoz alkalmazták az olajak és zsírok lúgos sóit Ezeknek a szappantartalmú anyagoknak gyógyító hatást is tulajdonítottak, és virágokból sajtolt illóolajokkal tették kellemesebbekké. Egyiptom területén nagy lehetõséget jelentett a szappangyártás szempontjából a sivatagban nagy mennyiségben található sziksó, vagyis szóda. I.e 2800-ból, Babilonból származó cseréptöredékek arra utalnak, hogy a nõk hajpomádét készítettek az olajokból és hamuból

elõállított szappanszerû kenõcsökbõl. Az ókori görögöknél a testkultúra rendkívül magas fokon állt, ám szappanról vagy szappanszerû anyagokról nem tesznek említést a korabeli leletek. Testük tisztítására agyagot, homokot, horzsakövet és hamut használtak, majd utána olajjal kenték be testüket A ruhák mosása kifejezetten nõi munkának számított, és csak vízzel történt. A rómaiak is hasonlóan – hamuval tisztálkodtak, és testüket olajjal dörzsölték be. A testre felvitt anyagokat megfelelõ kaparókkal távolították el A ruházat tisztítása számunkra meglehetõsen bizarr módon zajlott. A mosáshoz erjedt vizeletet használtak, melyet a Róma útkeresztezõdéseiben felállított edényekben gyûjtötték össze. A mosást a fennmaradt rajzok és feljegyzések szerint a vizeletbe áztatva, taposással végezték, kihasználva a vizelet erjedése közben keletkezõ ammónia lúgos kémhatását. Plinius a „Historia naturae” c.

mûvében leírja, milyen hasznos a gallok által használt, kecskezsírból és hamuból készített szilárd vagy kenõcsös szappan. A római asszonyok nagy érdeklõdést tanúsítottak iránta Nemcsak tisztítási célra hozattak a meghódított területekrõl, hanem a hajuk színezésére is használták, hiszen különlegesen szép vörös színt eredményezett. A pompeji ásatások során olyan mosókonyhát tártak fel, melynek edényeiben, tégelyeiben szappanmaradékok voltak. A IX. századi arab alkimisták feljegyzéseiben is találhatunk utalásokat a szappan tisztító hatása Ekkor már jelentõs Európában az arab, perzsa és indiai szappanbehozatal. Ezzel egyidõben kezd kifejlõdni Európában is a szappangyártás. Nagy Károly rendeletben írja elõ, hogy a hûbéri birtokon szappanfõzõ iparosokat is kell tartani. 51. évfolyam (2002) 6 szám 256 Szappanfõzõ céhek alakulnak. Már növényi olajt is használnak, de a lúg beszerzése még mindig nagyon

költséges. A XVI. századból fennmaradt krónikákból kiderül, hogy a szappant borotválkozásra is használták már, és a borbélyok saját maguk állították elõ. A lúgoldat töménységének, fajsúlyának megállapítására tojást használtak. (15 t%-os lúgban úszó tojásnak a fele emelkedik ki a folyadékból, 8 t%osból az 1/4 része, 4 t%-osban pedig a tojás lebeg) A szappanfõzés eljárásait szigorú titokként kezelték, és elárulását komolyan büntették. A XIX. században a francia enciklopédisták egy gyönyörûen illusztrált könyvet adtak ki a szappanfõzés mûvészetérõl 1789-ben a Francia Tudományos Akadémia pályázatot írt ki a szóda ipari elõállítására. A pályázat nyertese 1791ben LEBLANC lett Ám az új szódát kezdetben bizalmatlanul fogadták: „A szódagyárak elûzik a felhõket, és aszályokat okoznak” – hirdették az ellenzõi, fegyveresekkel kellett védeni a gyárakat. A mai szódagyártás technológiájának

kifejlesztése FRESNEL francia fizikus nevéhez fûzõdik, 1811-ben szabadalmaztatta az ún. ammóniás eljárást, ennek ipari kifejlesztése pedig SOLVAY nevéhez kötõdik, ma is Solvayfelé szódagyártás néven ismert A szappangyártás a XX. század elsõ felében rohamos fejlõdésnek indult. A klasszikus, üstökben való szakaszos szappanfõzési eljárásokat felváltotta a korszerûbb, gazdaságosabban mûködõ folyamatos szappangyártási eljárás. Még meg sem élhette azonban a szappangyártás az ipari kibontakozását, a szintetikus mosószerek megjelenésével máris háttérbe került, a pipereszappanok helyét pedig elfoglalták a folyékony szappanok, habfürdõk. A szappan ma mégis reneszánszát éli, ennek egyik oka a házi szappankészítés újraéledése. Pár évtizeddel ezelõtt a szappanfõzés a háziasszonyok általános feladatai közé tartozott. Én is emlékszem, hogy édesanyám a disznóölés után a maradék zsiradékból szappant fõzött,

amely aztán a padláson állt hetekig: „érett”. Ezek a szappanok nem voltak olyan finomak, mint a mai utódai – némelyik olyan gusztusos, hogy legszívesebben beleharapna az ember. OLAJ, SZAPPAN, KOZMETIKA Manapság kellõ körültekintéssel különleges, a család igényeinek megfelelõ szappanokat lehet készíteni, és a hosszú téli esték egyik kedvelt kreatív tevékenysége lehet a szappankészítés. Alapszappan készítés 11. Mérjük ki a megfelelõ mennyiségû zsírt, olajt vagy méhviaszt! 12. Melegítsük lassú tûzön rozsdamentes fém- vagy zománcos edényben, amíg összeolvadnak, zárjuk el a fûtést, és hagyjuk lehûlni 54 °C-ra, idõnként keverjük meg! 13. Mérjük ki a NaOH-ot és a vizet! 14. Öntsük a NaOH szemcséket a vízbe, és keverjük, amíg feloldódik! (Vigyázat!!! A reakció nagy hõfejlõdéssel jár!) Hagyjuk az oldatot lehûlni 54 °C-ra. Használjunk védõszemüveget és gumikesztyût! Ne lélegezzük be a gõzöket! 15.

Adjuk hozzá a NaOH oldatot a zsírhoz, és óvatosan keverjük össze! 16. Kevergessük az oldatot a besûrûsödésig, addig a pontig, amikor még a szappan visszacsöpög a kanálról, de nyomot hagy a keverék felszínén! Ilyenkor már „ír” a szappan. 17. Adjuk hozzá a színezõ anyagokat, illóolajokat! 18. Keverjük össze, és öntsük az elõkészített, kizsírozott formákba! 19. Takarjuk le a szappant egy takaróval vagy törölközõvel, és hagyjuk állni 24 óráig, vagy a keményedésig! 10. Vegyünk fel gumikesztyût, borítsuk ki a szappant az öntõformákból, és vágjuk fel a kívánt méretre! Utána takarjuk be ismét a szappandarabokat, és hagyjuk érni legalább 4 hétig! RECEPTEK A legegyszerûbb alap-szappan 500 g növényi zsír /margarin/ 63 g NaOH /nátrium-hidroxid/ 156 g desztillált víz vagy forrásvíz 1 kávéskanál a kedvenc illóolajból vagy a kedvenc parfümbõl Kb. 30 perc a reakcióidõ, nagyon kellemes, apró buborékokkal habzó,

finom szappant eredményez Gyümölcs-szappanok Ezek a legkellemesebb szappanok, szépek, illatosak, kiváló bõrkímélõ hatásuk van. Elkészítésükhöz használhatunk természetes vagy mesterséges gyümölcsaromákat, illóolajokat, de tehetünk bele friss gyümölcsöket is. Préseljük ki a gyümölcsök nedvtartalmát, és tegyük a NaOH oldatba A tartósításukhoz használjunk néhány csepp grapefruit-mag kivonatot – erõteljesen antibakteriális hatású Tehetünk hozzá finomra reszelt citrushéjat – remek színezõ szer, illetve szerkezeti anyag. Sajnos a gyümölcsök színe (pl. a feketeszeder gyönyörû 51. évfolyam (2002) 6 szám OLAJ, SZAPPAN, KOZMETIKA 257 sötétkékje) a NaOH hatására megváltozik, így extra színezékre van szükségünk, ha élénkebb színû szappanokat szeretnénk. Természetes színezõ anyagok: cayanne bors: rózsaszín fahéj: drapp kakaó por: barna curry por: sárga paprika: barackszín étcsokoládé: barna folyékony

klorofill: világos zöld. De lehet színezni ételfestékkel is. Csoki-szappan 560 g margarin 340 g kókuszzsír 20 g étcsokoládé 280 g forrásvíz vagy desztillált víz 120 g tej 140 g NaOH A víz–tej elegyben oldjuk a NaOH-t. Ha nem találjuk elég sötétbarnának a szappanunk színét, a kiöntés elõtt adhatunk hozzá még kakaóport a szín mélyítéséhez. Õszibarackos szappan-csoda 340 g margarin 280 g kókuszzsír 260 g olívaolaj 370 g desztillált víz vagy forrásvíz 125 g NaOH 1 evõkanál (15 g) glicerin 1 evõkanál (15 g) barackmag-olaj 1 teáskanál (5 g) geránium illóolaj 1 teáskanál (5 g) barack aroma vagy illóolaj Fahéjas téli-varázs 400 g pálmaolaj 310 g kukoricacsira-olaj 190 g margarin 370 g desztillált víz vagy forrásvíz 125 g NaOH 2 kávéskanál fahéj por 1 kávéskanál fahéj illóolaj Kókusz-szappan IRODALOM [1] [2] [3] [4] 340 g kókuszzsír 140 g olívaolaj 140 g pálmaolaj 20 g mandulaolaj 310 g desztillált víz vagy

forrásvíz 105g NaOH 1 teáskanál kókusz illóolaj 5 púpozott evõkanál kókuszreszelék 8–10 csepp grapefruit-mag kivonat [5] Lászlóczy Gyula – Szép József: Szappanok, mosószerek Táncsics Könyvkiadó, Budapest (1964) Kõhler Ernõ: Szappanok és mosószerek készítése Magyar Vegyipari Szövetség kiadása, Budapest (1942) Dr. Bene Ernõ – Dr Hunyady László – Ifj Lindner Elek – Vépi Ernõ: Szappanok és mosószerek Mûszaki Könyvkiadó, Budapest (1957) Susan Miller Cavitch: The natural Soap Book Storey Book, Nermont (1995) Melinda Coss: The handmade soap book London (1998) A szerzõ neve, beosztása és címe: Gyöngyösi Anna, középiskolai kémia tanár ALCHEMILLA Bt. Budapest, Villányi út 52 HÍRDESSEN FOLYÓIRATUNKBAN! PUT YOUR AD IN OUR PERIODICAL! WERBEN SIE IN UNSERER ZEITSCHRIFT! 51. évfolyam (2002) 6 szám