Kereskedelem | Turizmus » Mi az ökoturizmus

Mi is az ökoturizmus? A többféle meghatározás közül a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) által adott definíció az alábbi: „Az ökológiai turizmus, vagy »ökoturizmus« a környezetért felelősséget vállaló utazás és látogatás a viszonylag zavartalan természeti területeken, azok természeti, valamint jelen és múltbeli kulturális értékeinek élvezete és értékelése céljából, úgy, hogy kíméli azokat a látogatás hatásainak mérséklésével, valamint a helyi népesség társadalmi, gazdasági előnyökhöz való juttatásával.” Az ökoturizmus egyúttal egy szemléletet is jelent, amely a turizmus valamennyi formájának fenntarthatóvá tételét célozza, hogy a turizmus járuljon hozzá az ökoszisztéma megőrzéséhez vagy helyreállításához, és ne járjon negatív hatásokkal a természeti erőforrásokra. Miért jó az ökoturizmus? Az ökoturizmus, mint értékmentő mozgalom nagyon fontos, hiszen nagyon jó

szemléletformáló hatása van. Ezt a szemléletváltást értelmezhetjük oda-vissza a kiránduló és vendéglátó között Az ökoturizmusban az értékesítésre kerülő „termék” – az attrakció – olyan egyedülálló vonzerőn alapszik. mint a természet szépsége, gazdagsága, különlegessége, egyedi értékei stb Ez a vonzerő rendkívüli figyelmet és törődést igényel úgy a terület gazdája, mint az oda látogatók részéről. A kirándulás célja a természeti vonzerőkön alapul, de nem csak a természeti vonzerők játszanak szerepet, hanem az épített környezet és a kulturális értékek is. Motivál a természeti-kulturális erőforrások fenntartható használatára, és az ökoszisztémák egyensúlyának fenntartására. Kis csoportlétszám a jellemző, így a résztvevők számára autentikus élményeket nyújt, valamint a terület értékeinek alapos és élményszerű megismerését természetvédelmi ismeretek elsajátításával.

teszi lehetővé és környezeti, Nem utolsó sorban tudatosan oktató és informáló szerepe van és ami nagyon fontos, hogy mindenki számára elérhető és nyitott. Az ökoturizmus mindenféleképpen egy hosszútávú, megalapozott, előrelátó gondolkodásmóddal párosul. Rengeteg élményt rejtő kis hazánkban sok érték tűnik el időseinkkel nyomtalan. Felgyorsult világunk lepelként fedi el népszokásainkat, hagyományainkat, természethez közeli tapasztalatainkat úgy hogy észre sem vesszük. Az ökoturisták növelik a helyiek önbecsülését és a táj iránti szeretetüket. A lakosok, látva, hogy a vendégek a helyi épületek, növények, állatok, gazdálkodás, kézművesség, hagyományok iránt érdeklődnek, nagyobb figyelmet szentelnek ezeknek a kincseknek. Ki az ökoturista? Az ökoturisták fogyasztói csoportjait a különböző szerzők más-és más névvel illetik, de a kategóriák nagy hasonlóságot mutatnak. A legelterjedtebb

csoportosítás szerint a következő szegmensek a legjellemzőbbek: Az úgynevezett alkalmi ökoturista, számára az „öko” jelző csak egy vonzerő a sok közül, de kirándulásai alkalmával nagyobb komfortigénnyel rendelkezik. Beszélhetünk aktív ökoturistáról, mely gyakran vesz részt öko- vagy ökobázisú túrákon. Az elkötelezett ökoturisták rendszeresen részt vesznek az ökoturizmusban, náluk az ismeretszerzési szándék dominál. Megemlítjük az „Ízig-vérig” ökoturistát is, aki kutatásokban, öko-projektekben veszt részt. Ökoturizmus Magyarországon Hazánkban az ökoturizmus egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Kezdetben, jellemzően a nemzeti parkok ökoturisztikai kínálata látta el és szolgálta ki a kirándulók igényeit, de mára már több vállalkozó, cég és magánszemély is biztosítja az ökoturizmus feltételeit. Megjelentek ugyanakkor az „egyéb” ökoturisztikai szolgáltatók is úgymint a natúrparkok,

természetvédelmi civil szervezetek, erdei iskolák, önkormányzatok, vállalkozók. Az ökoturizmus kínálata nagyon sokszínű, hiszen vannak köztük látogatóközpontok, bemutatóhelyek, kilátók, megfigyelők, kerékpáros- és lovastúra-útvonalak, szolgáltatások, tanösvények, erdei iskolák, szervezett programok és szálláshelyek. Hazai jó példa, az ökoturisztikában - Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter A Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter a Gyeregyalog.hu – Összefogás a Dél-Dunántúl Aktív- és Ökoturizmusáért Közhasznú Egyesület gesztorálásával alakult meg, majd 2010 nyarán elnyerte a DDOP keretében meghirdetett ökoturisztikai klaszterfejlesztési pályázatot. Ezen pályázat keretében számos olyan termék és szolgáltatás valósul meg, amely közvetve vagy közvetlenül is előnyt jelent a dél-dunántúli régióban működő ökoturisztikai szolgáltatóknak. Talán mindezeknél is fontosabb, hogy a klaszter

tagjainak munkájához kézzelfogható, új ismeretekkel és tudással kívánják segíteni. Ennek jegyében rendszeresek a tematikus Workshop-ok, különböző képzések és konferenciák ahhoz a fenntartható fejlődés és az ökoturizmus aktuális kérdéseiről szerezhetnek hasznos információkat. Tagjai számos erdei iskola, programszolgáltató és szállásadó. Jelenlegi tagok: ·Éltető Világ Erdei Iskola – 8854 Őrtilos, Szentmihályhegy 169., wwweltetovilagcom ·Veronika Erdei Iskola, Lovastanya Vendégház- 7683 Gyűrűfű-ökofalu 9., wwwgyurufuhu ·Katica Tanya, Aktív Pihenés Központ- 7477 Patca, Faluvég, www.katicatanyahu ·Hotel Kardosfa* Ökoturisztikai és Konferenciaközpon- 7477 Zselickisfalud-Kardosfa 064/1 hrsz., wwwkardosfahu ·Üveghegy-8656 Nagyberény, Szabadság u. 44/A, wwwuveghegynet ·TÉDÉEM PÉCS Turisztikai Nonprofit Kft.-7621 Pécs, Széchenyi tér 1, wwwiranypecshu ·Kaposvári Egyetem EC, Vadgazdálkodási Tájközpont- 7475

Bőszénfa, Malom u. 3, www.szarvasfarmhu ·Kikerics Erdészeti Erdei Iskola- 7900 Szigetvár, Istvánffy u.10 wwwmecsekerdohu ·Mecsextrém Park-7628 Pécs, Árpádtető, www.mecsextremhu ·Mókus Suli Erdészeti www.mecsekerdohu Erdei Iskola és Erdő Háza-7628 Pécs, Árpádtető, ·Öko-Bükkösd Kft.- 7682 Bükkösd, 066/2 hrsz, wwwokobukkosdhu ·Orfű-Tekeres Ifjúsági Szállás és Családi Panzió-7677 Orfű, Petőfi utca 6., diakszallas.hu ·Tekeresi Lovaspanzió- 7677 Orfű, Petőfi u. 3, wwwtekeresilovaspanziohu ·Bátai Tájház-7149 Báta, Fő u. 86, wwwtajhaz-batahu www.orfu- ·Ökocsiga Játszóház- 7030 Paks, Eötvös u. 22, wwwokocsigamlaphu ·Szegedi Karszt- és www.mecsekhazahu Barlangkutató Egyesület-7677 Orfű, Barlangkutató u. 1., ·Galagonya tábor- 7147 Alsónána, Rákóczi u. 19, ·Gemenc Zrt. Ökoturisztikai Központ és Erdei Iskola- 7142 Pörböly, Bajai u 100, www.gemenczrthu ·Orfűi Turisztikai Egyesület- 7677 Orfű, Széchenyi

tér 1., wwworfuhu ·Hegyhát Gyöngye Erdei Iskola Nonprofit Kft.- 7347 Egyházaskozár, Béke utca 19, www.szuppihu ·Turisztikai és Természetismereti www.erdeiiskolagyulajzrthu Központ- 7184 Lengyel, Annafürdő ·Sziágyi Erdészeti Erdei Iskola- 7552 Rinyabesnyő, hrsz 0183/2, www.sefaghu 176., Az erdő fohásza Vándor, ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet! Én vagyok tűzhelyed melege hideg téli éjszakákon, Én vagyok tornácod barátságos fedele, Melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől, És gyümölcsöm oltja szomjadat. Én vagyok a gerenda, mely házadat tartja, és vagyok asztalod lapja, Én vagyok az ágy, amelyben fekszel, A deszka, amelyből csónakod építed. Én vagyok házad ajtaja, Bölcsőd fája, Koporsód fedele. Vándor, ki elmégy mellettem, Hallgasd meg kérésem: Ne bánts! A tolnai- és baranyai dombok lankái és a közülük kiemelkedő Mecsek szigethegysége a DélDunántúl igazi szíve, kulturális és természeti

kincsekben leggazdagabb tája. A Mecsek hegység kis kiterjedése ellenére igen változatos geológiai felépítésű középhegységi táj, amely hagyományosan két részre tagolható: Kelet- és Nyugat-Mecsekre. A tájvédelmi körzetek elnevezései is ehhez igazodnak. Ha közelebbről megvizsgáljuk akár a földtani tényezőket, akár az élőhelyi adottságokat, célszerűbb a hármas tagolás használata. Így kerül elkülönítésre a Középső-Mecsek A Nyugati-Mecsek savanyú kémhatású vörös és szürke permi homokkőből épül fel, melyhez északi irányból nagy kiterjedésű karsztos felszín illeszkedik. Legmagasabb pontja a Jakab-hegy (592 m). Leghíresebb természeti értékei az ún. Babás szerkövek, melyek a délnyugati letörések impozáns homokkőoszlopai. Az északi karsztos területeken nevezetes az abaligeti cseppkőbarlang, az Égervölgy és a Szuadó mély szurdokvölgyei, ill. az Orfű környéki tavak. Kulturális emlékei közül

különösen becses a pálos rendi Szent Jakab apátság romegyüttese és a kora vaskori földvár a Jakab-hegy fennsíkján. A legszembetűnőbben növényföldrajzilag elkülönülő KözépsőMecsek, mely a Magyarürögi-völgy és a Hosszúhetényi-törés között helyezkedik el. Fő tömegét mészkő alkotja kisebb dolomit kibúvásokkal, a völgyekbe ékelődve homokkő felszínekkel. Ezt a területet a Pécs felett magasodó Misina-Tubes 611 m-ig emelkedő vonulata, a Melegmányi-völgy mésztufagátjai és barlangjai, valamint a Komló és Pécs-Vasas közt húzódó 400 m magas fennsík jellemzi. Kelet-Mecsek felszínét a központi Dobogó-Zengő csoport 682 m magasságot elérő tömbje és az északi irányból rákapcsolódó bástyaként tornyosuló sasbércek csoportja jellemzi, mely délen mészkőből északon és keleten pedig alsó-kréta kori vulkanikus kőzetekből áll. A Mecsek növényvilága különösen gazdag, hiszen a hegység területén három

ún. flóratartomány hatásai ötvöződnek A meleg, csapadékos nyugat-balkáni, a meleg, száraz kelet-balkáni és a hazai, pannon flóra elemei. Dél-Dunántúl erdeiben így a mecseki erdőkben is szembetűnő a különböző örökzöld fajok jelenléte, mint a szúrós és a lónyelvű csodabogyó (Ruscus aculeatus, R. hypoglossum) vagy a borostyán (Hedera helix). Kifejezetten a Mecsekre jellemző növényfajokból sincs hiány, melyek közül sok itt éri el elterjedésének északi határát. Ilyen a baranyai peremizs (Inula spiraeifolia), az olasz müge (Asperula taurina), a mecseki varjúháj (Sedum neglectum), a dalmát csenkesz (Festuca dalmatica). Orchideák közül a majomkosbor (Orchis simia), bodzaszagú ujjaskosbor (Dactilorhyza sambucina), szarvas bangó (Ophrys oestrifera), bíbor sallangvirág (Himantoglossum caprinum) említendő. A hegység endemikus alfaja a borhidi-csillagvirág (Scilla vindobonensis subs. borhidiana). Két impozáns

fészkesvirágzatú faj a kaukázusi zergevirág (Doronicum orientale) és a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum) ill. hibridjük a mecseki zergevirág (Doronicum x sopianae) is előfordul a Mecsekben. A hegység legismertebb bennszülött növénye a bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis subs. banatica), fokozottan védett faj, ugyanis a Kelet-Mecsekben tenyészik a világállomány 90%-a. A növényzet képében meghatározó az ezüsthárs (Tilia tomentosa), a virágos kőris (Fraxinus ornus) és az illatos hunyor (Helleborus odorus) megjelenése. A hegység déli lejtői valódi mediterrán táj benyomását keltik. A rendkívül változatos földtani felépítés miatt a vegetáció is mozaikos. A savanyú kémhatású homokkő felszínek jellegzetes erdőtársulásai az ún. mészkerülő tölgyesek ill. bükkösök Ezen erdők jellegzetes fája a szelídgesztenye (Castanea sativa), igaz a mecseki előfordulás valószínűleg a római korban történt

betelepítések eredménye. Mészkő alapkőzeten a vegetáció változatosabb és fajokban gazdagabb. A fennsíkokon és a csapadékosabb északi lejtőkön ezüsthársas gyertyános-tölgyesek és bükkösök tenyésznek. Az üde erdők jellegzetes faja a medvehagyma (Allium ursinum), amely összefüggő virágszőnyeget alkot. A déli oldalakon a száraz, meleg szelek ideális körülményeket biztosítanak a szubmediterrán erdőknek. Fő fafajuk a molyhos tölgy (Quercus pubescens), az olasz tölgy (Q. virgiliana) és a virágos kőris (Fraxinus ornus), cserjeszintjük egyedülálló, trópusi rokonságú pirítógyökér (Tamus communis), a kellemes illatú jerikói lonc (Lonicera caprifolium) és a borostyán (Hedera helix) indái fonják sűrű – szinte átjárhatatlan – bozóttá. A vegetáció sokféleségét ismertetni ilyen rövid terjedelemben nem egyszerű feladat. A Tubes-hegy vegetációjának példáján talán egyszerűbben megérthető ez a

változatosság. A 611 m magas, sátor alakú hegy építőeleme a triász kori szürkés színű anizuszi mészkő. A hegyet – a kőzetminőségből és morfológiából következően – kiterjedt edafikus és intrazonális társulások fedik. Az északi oldal lankásabb részein már fellép a zonális vegetációtípus (a déli lejtőn ennek helyén ma Pécs városát találjuk). A déli hegyoldalt szubmediterrán tölgyesek borítják, az északi lejtőt extrazonális szubmontán bükkös, az ellaposodó hegyhátat klímazonális gyertyánostölgyes fedi. A gerincen, kőtörmelékes aljzaton reliktumelemeket hordozó hársas-kőrises törmeléklejtő-erdők – gyöngyvesszős cserjéssel kísérve – nőnek. A déli meleg, sziklás termőhelyeken karsztbokorerdő, pusztafüves lejtősztyepp-mozaik alakult ki (Morschhauser 1995). A Mecsek további ritka, az országban csak itt található erdőtársulásokat hordoz. Ilyen az ún. mecseki sisakvirágos tetőerdő,

mely a déli és az északi oldal társulásainak fajkészletét egyaránt magába foglalja. Megismerve a növényzet rendkívüli változatosságát gondolhatjuk, hogy hegységünk bizony hasonló gazdagságot mutat az állatfajok szempontjából is. Az állatközösségek bővelkednek déli, szubmediterrán-pontomediterrán, balkáni elterjedésű fajokban, bár közel sem olyan magas fajszámban, mint a Dunántúli-középhegység hasonló élőhelyein. Ennek fő oka a hegység, ill a rajta található gyeptársulások kis kiterjedése. Talajszintre jellemző, ragadozó életmódú, 7-8 cm-re megnövő hatalmas termetű öves százlábú (Scolopendra cingulata), röpképtelen bogárfaj pl. a zömök gyászbogár (Gnaptor spinimanus) és a különböző gyaloglevelész fajok (Timarcha spp.) mind a mediterrán klímát idéző száraz, meleg élőhelyeken fordulnak elő. Ezek a biotópok gazdagok továbbá nagy és közepes termetű ragadozó szöcskefajokban, mint a

legnagyobb hazai ízeltlábú, a szűznemzéssel szaporodó fűrészlábú szöcske (Saga pedo), a nagy és a galléros avarszöcske (Pholidoptera aptera, Ph. fallax), a helyhez kötött előfordulású német szöcske (Rhacocleis germanica) és a karcsú szöcske (Pachytrachis gracilis). ezerjófű bagolylepke (Pyrrhia purpurina) hernyójának. Déli kitettségben található mozaikos bokorerdő-sziklagyep társulások lakója volt a csinos csuklyásbagoly, tápnövénye a sziklai üröm (Artemisia alba). A faj korábban a Misina déli oldalán gyakori volt, de élőhelyeinek teljes átalakítása következtében és a megnövekedett gépjárműforgalom okozta légszennyeződés miatt innen eltűnt. A megmaradt bokorerdő-sziklagyep mozaikok rovaregyütteseire a mediterrán hatás erősen rányomja bélyegét, ilyen pl. a jerikói loncon (Lonicera caprifolium) fejlődő kék lonclepke (Limenitis reducta), magyar boglárka (Jolana jolas) pukkanó dudafürthöz (Colutea

arborescens) kötődő hernyója. Különösen nagyszámú, a leginkább molyhos tölgyön fejlődő, pontomediterrán elterjedésű, lombfogyasztó hernyójú faj, amilyen a magyar faaraszoló (Paraboarmia viertlii), a magyar téliaraszoló (Erannis ankeraria), a magyar púposszövő (Phalera bucephaloides) és a vörös gyapjaslepke (Ocneria rubea). A mészkedvelő tölgyesek a tetőhelyzetű gerinceken igen sekély termőrétegű sisakvirágos tetőerdőbe megy át. Ezen az élőhelyen már kevésbé jellemző a mediterrán hatás. Néhány védett nappali lepkefaj élőhelyei ezek az erdők, pl. a keltikefajokhoz (Corydalis sp) kötődő kis apollólepke (Parnassius mnemosyne), a nagy fehérsávoslepke (Neptis rivularis) vagy a díszes tarkalepke (Euphydryas maturna). Déli elterjedésű a védett óriás-énekeskabóca (Tibicina haematodes), amely hangjával is hozzájárul a mediterrán hangulathoz. Az északi oldalak bükköseiben előforduló havasi cincér (Rosalia

alpina) a Mecsek rendkívül gazdag – 157 fajt számláló – cincérfaunájának ritka képviselője. A hegység tiszta vizű patakjainak és kisebb állóvizeinek lakói a különböző szitakötő fajok lárvái, pl. kétcsíkos hegyiszitakötő (Cordulegaster heros), Kisasszony szitakötő (Calopteryx virgo), a vörös légivadász (Pyrrhosoma nymphula) és az erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia) kifejlett egyedeivel akár vizektől távolabb is találkozhatunk. Egyes tiszta vizű patakok lakója a bennszülött mecseki őszitegzes (Chaetopteryx schmidi mecsekensis) elnevezésű apró rovarfaj. A barlangok élővilága is tartogat olyan meglepetéseket, amely csak a valódi barlangásztúrákon ismerhető meg. Abaligeti barlang ízeltlábúi közül számos faj kizárólag a Nyugat-Mecsek barlangjaiban él, pl. a Niphargus foreli gebhardti elnevezésű vakbolharák alfaj. A Mecsek bővizű forrásaiból táplálkozó gyors folyású patakokban előforduló

halfajok közül említésre méltó a fürge cselle (Phoxinus phoxinus) és a kövi csík (Barbatula barbatula) állománya. A Mecsekben található állandó és időszakos állóvizek, ill. a hegység lábánál elhelyezkedő mesterséges tavak fontos petézőhelyei a hegyvidékeken előforduló sárgahasú unkának, erdei békának (Rana dalmatina), hosszúlábú mocsári békának (R. alvaris woltersorffi), barna varangynak (Bufo bufo), stb. A mecseki sziklagyepek a hüllők fontos élőhelyei. Sokfelé gyakori a faligyík (Podarcis muralis) és a zöld gyík (Lacerta viridis). Fátlan élőhelyek faja a rézsikló (Coronella austriaca), míg az erdei sikló inkább bokorerdők, erdők lakója. Mérges kígyó, azaz vipera faj nem él a Mecsekben. A hegység vizes élőhelyein találkozhatunk mocsári teknőssel (Emys orbicularis) és sajnálatos módon egyre több tóból kerül elő a házi kedvencként megunt, szabadon engedett vörös fülű

ékszerteknős (Trachemys scripta elegans), amely akár kiszoríthatja őshonos rokonát. A madarak kutatása és védelme jelentős hagyományokkal rendelkezik a Mecsek és általában Baranya megye területén. Az ismertető szűk keretei miatt csak a legfontosabb fajokat említem élőhely alapján csoportosítva. A hegylábi területeken elterülő mocsárrétek ritka fészkelője a haris (Crex crex), mely csak bizonyos években jelenik meg nagyobb számban. A rétek fontos táplálkozó helyei a környező falvakban költő fehér gólyának (Ciconia ciconia) és rokonának, a hegyvidék rejtett völgyeiben, járatlan erdőkben költő fekete gólyának (Ciconia nigra). Az utóbbi élőhelyek egy másik ritka, háborítatlan erdőket kedvelő fajnak a békászó sasnak (Aquila pomarina) is fészkelőhelyet biztosítanak, amely táplálékszerzés céljából fátlan területeket és irtásokat keres fel. Az északi oldalak bükköseiben és a mély völgyek erdeiben,

fák üregeibe rakja fészkét a kis légykapó (Ficedula parva). Hasonló élőhelyen él és általában a bükkfába készíti odúját a fekete harkály (Dryocopus martius), míg a közép fakopáncs (Dendrocopus medius) az idős tölgyesek lakója. Az odúlakó madarak, mint pl. az örvös légykapó (Ficedula albicollis), a csuszka (Sitta europea), a seregély (Sturnus vulgaris) vagy a különböző cinege fajok, mint a széncinege (Parus major), kékcinege (P. caeruleus), barátcinege (P palustris) csak ott tud jelentős számban költeni, ahol az erdő viszonylag idős. A fiatal erdőkben szükséges lehet mesterséges madárodúk kihelyezésére. Ez a tevékenység több mint száz éve segíti a madarak megtelepedését, hiszen egy mecseki faluban Kárászon alapították az ország első fészekodú gyárát 1904-ben. A Mecsek elhagyott bányáiban és sziklafalain az elmúlt években két fokozottan védett madárfaj is megtelepedett. A világ leggyorsabb állata a

vándorsólyom (Falco peregrinus), amely a fő táplálékát jelentő madarakat a levegőben fogja meg és a világ egyik legnagyobb bagolyfaja az uhu (Bubo bubo), mely akár a sünt is képes kifordítani bőréből. A déli meleg oldalak bokorerdő-gyep mozaikos élőhelyein fészkel a bajszos sármány (Emberiza cia), az elmúlt években egy nyugat- és dél-európai faj a sövénysármány (E. cirlus) egyedei is megtelepedtek Pécs környékén, de sajnos manapság fészkelésük kérdéses. A Mecsek emlősei közül említésre méltó denevérek igen nagy fajszámban találhatók a hegységben pl. a nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum), piszedenevér (Barbastella barbastellus), tavi denevér (Myotis dasycneme). A kisebb-nagyobb barlangok számos fajnak nyújtanak telelőhelyet, ezért zavartalanságuk fenntartása kiemelt feladat. Az emlősfauna általában az ország erdeihez hasonlóan alakul. Patakok mentén és a vízben keresi táplálékát a vízi

cickány, rágcsálók közül előfordul a nagy pele (Glis glis), mogyorós pele (Muscardinus avellanarius) és a vörös mókus (Sciurus vulgaris). Ragadozók közül érdemes megemlíteni a vadmacskát (Felis silvestris) és a nyusztot (Martes martes). A nagyvadakat jellemzően a gímszarvas (Cervus elaphus) és a vaddisznó (Sus scrofa) képviseli. A Mecsek természetvédelme A Mecsek hegység területén két, a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó, tájvédelmi körzetet találunk. A Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet a Pécs-Abaliget-Bükkösd-Cserkút által határolt területen helyezkedik el 10 315 ha kiterjedésben. Magába foglal több korábban létrehozott természetvédelmi területet, így a Jakab-hegy, Természetvédelmi Terület, Melegmányi-völgy, Pintér-kert, Abaligetibarlang felszíne területét, valamint a Kőszegiforrás erdőrezervátumot. Helyi jelentőségű védett természeti területek közül a legjelentősebb a Pécsi Parkerdő, amely szintén az

új tájvédelmi körzet része lett. A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet a Mecsek hegység legérintetlenebb területeit foglalja magába. Területe 9348 hektár, fokozottan védett ebből mintegy 1180 hektár. Legmagasabb pontja a Zengő Mély völgyekkel, patakokkal, széles hegyhátakkal tagolt vidék jellemzi. A Mecsek csobogó forrásai A Mecsekben túrázva akaratlanul is rátalálhatunk egy-egy forrásra. Több mint 1200 vízkifolyás van Az ember ősidők óta tudja, hogy az egyik legnagyobb kincs a víz. Azon belül az ivóvíz A forrásokat, mint a természet többi tagját is tisztelték. Sokszor nevet is adtak nekik Némelyikükhöz legendák, mesék is kötődnek. Magyarországon minden forrás védett a mai napig. Ahhoz, hogy a források vize továbbra is élvezhető legyen a szomjas, kitikkadt vándor számára a vízgyűjtő területet is nagy gonddal kell óvni! Szuadó-forrás Turista-forrás Sárkány-forrás Lóri-forrás (Lóri)

Cserkész-forrás (Kőlyuk) Máré-forrás (Magyaregregy) További ismertebb források a Mecsekben: Amália-forrás (Farkas-árok) Anyák-kútja (Melegmány) Árnyas-forrás (Süle-völgy) Balincai-kút (Balinca) Barátság-forrás (Petnyáki-völgy) Betyár-forrás (Hidasi-völgy) Bodzás-forrás (Óbányai-völgy) Bögrés-kút (Körtvélyesi-völgy) Bugyogó-forrás (Koszonya-tető) Büdös-kút (Büdöskúti-kh.) Cigány-forrás (Zobákpuszta) Cirkó-forrás (Petnyáki-völgy) Cserfa-forrás (Mázától délre) Cserkész-forrás (Kőlyuk) Csertetői-forrás (Szabolcsfalu) Csokonay-kút (Virágos-völgy) Csonka Ferenc-forrás (Kisbattyántól északra) Dagonyázó-forrás(Tripammer-fától északra) Gergely Éva-forrás (Máré-vár) Hármasbükk-forrás (Hármas-bükk) Hidasi-forrás (Hidasi-völgy) Hideg-kút (Kis-rét) Hidegkúti-forrás (Döngölt-árok felett) Jágerok-kútja (Farkas-árok) Laci-forrás (Szuadó-völgy) Laura-forrás (Sikondai erdő) Szent Imre-forrás

(Szent Imre-erdő) Szúnyog-forrás (Nyáras-völgy) Takanyó-forrás(Takanyó-völgy) Tixi-forrás (Szuadó-nyereg) Vadvirág-forrás(Farkas-árok) Vasas-forrás (Köves-tető) Zipernowszky-forrás (Orfű) Zsolnay-kút(Tripammer-fa) Farkas-forrás (Éger-völgy) Gégen-kút (Éger-völgy) Turistautak a Mecsekben Több turistaút található a Mecsekben. Kiváló térképek készültek idáig erről a vidékről A turistajelzések több természetbarát aktív munkája jóvoltából fel vannak újítva. Mecseki Kéktúra Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli kéktúra szakasza Írott-kőtől egészen Szekszárdig vezet, mintegy 565 kilométerével. A mecseki szakasza 58,9 km hosszú Abaligetről a vasútállomásról indul és Apátvarasd településig hosszában szeli át a hegységet. Érintett települések: Abaliget, Zobák-puszta, Csurgó, Kisújbánya, Óbánya, Apátvarasd telep Érintett források: Büdös-kút, Hársas-forrás Kiemelkedő Tripammer-fa. természeti

értékek: Cseppkőbarlang, Jakab-hegy, Patacsi-mező, Remete-rét, Mecseki Pirostúra A Dél-Dunántúli Piros Túra Siófokot köti össze Szekszárddal teljes hossza 318,5 km. A Mecseket érintő szakasz ebből 67,2 km. A túra mecseki szakasza a bükkösdi vasútállomáson kezdődik Érintett települések: Bükkösd, Sikonda, Mecsekjánosi, Mecseknádasd Érintett források: Pásztor-forrás Kiemelkedő természeti értékek: Éger-völgy, Remete-rét, Dömör-kapu, Rábay-fa, Nagymély-völgy Mecseki Zöldtúra A túra hossza 101 km. Kígyószerűen hálózza be a Mecseket Vasasd településről indul és Mecseknádasdon ér véget. Érintett települések: Mecseknádasd, Kisbattyán, Kisvaszar, Sikonda, Orfű, Pécs, Vasas Érintett források: Csonka Ferenc-forrás, Pécsi barlangkutatók-forrása, Isten-kút, Mohosi-kis-kút, Cirkó-forrás, Barátság-forrás, Rigó-kút, Hársas-forrás Kiemelkedő természeti értékek: Jakab-hegy, Tripammer-fa, Sugói-rét,

Koszonya-tető Tanösvények a Mecsekben Több témát feldolgozva várják a kirándulni vágyókat a mecseki tanösvények. Az elmúlt években több tanösvény létesült. A legfontosabb tanösvények a Mecsekben: Kis-réti-, Mókus-, Kismélyvölgyi-, Jakabhegyi-, Vízfői-, az óbányai Pro Sylva-, a vár-völgyi Geológiai-, az abaligeti Denevér-, a Flóra-pihenői-, és a Rotary-tanösvény. Árpádtetőn egy egyedülálló tanösvény várja a mozgáskorlátozottakat. Nemrég valósult meg az orfűi Tekeresi- és Csermaaljai-tanösvény is Kis-réti tanösvény: A tanösvény Pécs Városának belterületén található, a Mecsek oldalában. Mecsek hegység, Pécs, Dömörkapu Jelzése: piros sáv turistajelzés Hossza: 1,5 km Időtartama: 30 perc Jellege: természetismereti Látogathatóság: szabadon látogatható Mókus tanösvény: A tanösvény a terület növény- és állatvilágát mutatja be. Nagyon tanulságos és tartalmas kirándulásra adja a

fejét az, aki útnak indul rajta. Mecsek hegység, Pécs-Árpadtető Jelzése: fehér mezőben mókus jel Hossza: 4,5 km Időtartama: 3 óra Jellege: természetismereti Látogathatóság: szabadon látogatható, munkafüzet szükséges Rotary tanösvény: Ereth Ede, bőrgyári igazgató az 1930-as évek elején adott pénzadományából készült a Rotary tanösvény. Útvonala a Kis-Tubes és a Tubes csúcsai alatt megy Az ösvényen haladva az erdő változatosságát szemlélhetjük, fafajaival ismerkedhetünk. Nagyon szép, kellemes túraútvonal. Mecsek hegység, Pécs Jelzése: sárga kör-ösvény jel Hossza: 3 km Időtartama: 1 óra Jellege: növényismereti Látogathatóság: szabadon látogatható Sikondai tanösvény: A Közép-Mecsek szívében helyezkedik el Sikonda(fürdő), Pécstől 15 km-re. Közigazgatásilag Komló városához tartozik. A Sikondai tanösvény a környék természeti értékeit mutatja be, miközben egy kellemes sétán

veszünk részt. Mecsek hegység, Komló-Sikondafürdő Jelzése: piros és zöld sáv jelzés Hossza: 1,5 km Időtartama: 30 perc Jellege: természetismereti Látogathatóság: szabadon látogatható Nagymátéi tanösvény: A Nagymátéi tanösvéyn a Nyugat-Mecsek egyik legszebb pontján található. Az ösvény a Nagymátéi Vadászházat körülöleleő közel 10 hektár területű csodálatos, közel 50 éves arborétumban található. Zselic, Sásd Jelzése: - Hossza: 600 m Időtartama: 30 perc Jellege: természetismereti Látogathatóság: szabadon látogatható Jakab-hegyi tanösvény: A Mecsek legrégebbi tanösvényét a Nyugat-Mecsekben elhelyezkedő Jakab-hegyen alakították ki. A mai időkre azonban a teljesen tönkrement táblák felújítása mindenképpen szükségessé vált. Ezért a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 1998-ban úgy döntött, hogy a régi táblákat kicseréli, valamint új típusú, tematikájú táblákat is kihelyez. Az

újonnan kialakított, geológiai és így már kultúrtörténeti értékeket is bemutató 11 táblás tanösvény megismertet a terület földtörténetével, kialakult érdekes földtani formakincseivel, valamint az ősidőktől a hegyet lakhelyéül választó ember évezredes emlékeivel. Cserkút, Kővágószőlős, Pécs Jelzése: piros jelzés Hossza: 8 km Időtartama: 2 óra Jellege: természetismereti, geológiai Látogathatóság: szabadon látogatható Abaliget Denevér tanösvény: A cseppkőbarlang környékének változatos élővilágát, geológiai érdekességeit, a különböző gazdálkodási módok természetre gyakorolt hatását mutatja be. A tanösvény bemutatja az erdő természetes megújulását, a talajeróziót, a víznyelőket, a tájidegenfafajokat, a vizes élőhelyek és a mesterséges tavak élővilágát. Abaliget Jelzése: denevér Hossza: 5 km Időtartama: 3 óra Jellege: természetismereti Látogathatóság: szabadon

látogatható A Mecsekben található kilátók A Mecsek változatos erdeiben barangolva, egy-egy gerincre, majd csúcsra felkapaszkodva kilátást nyerünk a bennünket körülvevő festői környezetre. Több kilátó épült, a kíváncsi szemet gyönyörködtetni kívánó turisták számára. Ismertebb kilátók: Balázs-pihenő kilátópontja, Tettye (Közép-Mecsek) +289 m Cigány-hegyi kilátó +524 m (Keleti-Mecsek) Éger-tetői kilátó +315 m (Nyugati-Mecsek) Flóra-pihenő (kilátó), Bertalan-szikla +404 m (Közép-Mecsek) Gábor-kilátó, Hetvehely, Fehér-hegy +182 m (Nyugati-Mecsek) Jakab-hegyi-kilátó +579 m (Nyugati-Mecsek) Kis-Tubesi kilátó + 581 m (Közép-Mecsek) Tv torony, Misina-tető +534 m (Közép-Mecsek) Napszentély-kilátó, Magyarhertelend (Nyugati-Mecsek) +228 m Sós-hegyi-kilátó +497 m (Közép-Mecsek) Lehoczky János: A vizek fohásza Vándor, ki szomjadat oltod forrásom vizével vigyázz reám! Én hűsítem

arcodat forró nyári napsütésben, én frissítem fáradt testedet vándorútjaid után. Csobogásom nyugtatja zaklatott lelkedet, habjaim tánca bűvöli tekintetedet. Poros gúnyádat tisztítom, egészséged őrzöm. Szépítelek, gyógyítalak, üdítelek, vidítalak. Erőmmel hajtod gépedet, malmodat. Tartom csónakodat, hordozom hajódat. Általam sarjad vetésed, én küldök termékeny esőt szikkadt kertjeidre. Ott búvom édes gyümölcseidben, a nádasok illatában rejtezem, barlangok mélyén, erdők rejtekén, sziklák között, csúcsok fölött, posványban, sodrásban, rám találsz. Az élet bárkáit ringatom. Otthonaként velem érez megannyi lény, úszó, lebegő állat, lengedező növény. Kusza hínár, tündérlő virág, meglepő, eleven vízivilág. Remélő ikra, játszi poronty, leső harcsa, óvatos nyurga ponty. Bölcső vagyok, folytonos születés csöndes színpada. Kezdet vagyok, a földi élet ősanyja. Változás vagyok, végzet vagyok, a

pillanat méhe. Állandóság vagyok, szüntelen harcok békévé összegződő reménye. Szelíd forrásként becézhetsz, érként, patakként kedvelhetsz, folyamként köszönthetsz. Megmosolyogsz tavaszi pocsolyákban, üdvözölsz berekben, limányban, lidérces lápon, keserű mocsárban. Csepp vagyok és óceán. Tomboló vihar és szivárvány, búvópatak és szökőár, felhő és kút. Ismersz, mint szigorú jéghegy, zord jégvilág, mint lenge hópehely, tréfás jégvirág, illanó pára, gomolygó zivatar. Vízesés robaja, hullám moraja, cseppkő csöppenése, veder csobbanása, eső koppanása, véred dobbanása. Kék vagyok, mint a tenger, fénylő, mint a csermely, szőke, mint a folyó, zöld, mint a tó, fehér, mint a hó. Feszítő gőz vagyok, tanulj meg tisztelni! Csikorgó fagy vagyok, tanulj meg kibírni! Aranyhíd vagyok, tanulj meg csodálni! Örvény vagyok, tanulj meg vigyázni! Buborék vagyok, tajték vagyok, szeretned kell! Hűsítő korsó

vagyok, heves zuhany vagyok, élvezned kell! Tükör vagyok, arcod vagyok. Hullám és híd, part és a víz. Erő és báj, folyó és táj, úszás és merülés, áldás és könyörgés, értened kell! Víz vagyok. Őrizned kell!