Informatika | Informatikai biztonság » Jasenszky Nándor - Adatszerzés, információhasznosulás, biztonságtudatos vállalati kultúra

„A nyílt információgyűjtés fejlődő területei” c. konferencián 2015 november 4-én elhangzott előadás írásos változata: Jasenszky Nándor: Adatszerzés – Információhasznosulás – Biztonságtudatos vállalati kultúra Absztrakt: „Az információ értéke annak alkalmazásában rejlik, nélküle nem képvisel jelentős értéket. Az információ, amely döntésekhez vezet, egyben szerves részévé válik a döntési folyamatnak, és hozzájárul a döntés sikeréhez. A termelési folyamat elemeként ugyanúgy, mint a munka az anyag és a tőke, vagyonban jelentkező érték kialakulását eredményezi. Ez a tulajdonsága, az információ vagyongeneráló funkciója az új kihívás, mely világszerte jelentkezik napjainkban.” Paul G. Zurkowsky: The Business of Information: The New Competitive Challenge; in Global Corporate Intelligence, Opportunities, Technologies and Threats in the 1990s; edited by George S. Roukis, Hugh Conway, and Bruce H Charnov; USA

1990. (77 oldal) Ki kell azonban emelni, hogy az információ önmagában nem hírszerzés és egy adat, részinformáció kiragadott elemzése sem jelent hírszerzést. Nem létezik elemzés, elemzett információ, háttér, összefüggések, források, időfaktor, beszerzési körülmények, kapcsolódó adatok nélkül. Tehát a döntéshozásban alkalmazott információ már egy hírszerzési végtermék, mely esetenként néhány momentumban tömörít rengeteg adatot, összefüggést, részinformációt. Amint az a fenti idézetben olvasható, az információ vagyonban mérhető értéket képes generálni. Ennek következményeként napjainkban az információ mennyisége és adathordozó képessége oly mértékben megnőtt, hogy a kezelése szisztematikus rendszereket kíván. Továbbá a döntések egyre információigényesebbek lettek, melyek kielégítése szintén szükségessé tette a rendszerbe foglalást. E két feltétel találkozik az üzleti hírszerzés

funkciójában, mely szervezeti rendszerben elégíti ki a döntéshozás fokozódó információigényét, miközben szisztematikusan dolgozza fel az adatokat, információkat: beszerzi, szelektálja, rendszerezi, elemzi, szétosztja, selejtezi, tárolja őket. Az információ, az információs kultúra, a biztonságtudatos vállalati magatartás, központi szerepet kall, hogy kapjon a mai modern vezetők irányítási szemléletében. 1 Abstract: “The value of the information is in its use without this has no significant value. The information leading to decisions becomes an inalienable part of that and contributes to the success of the given decision. Beside of the work, the material and the capital the decision being another element of the producing process brings to the formation of the value expressed in the wealth.” Paul Zurokowsky: The Business of Information: The New Competitive Challenge; in Global Corporate Intelligence, Opportunities, Technologies and Threats in

the 1990s; edited by George S. Roukis, Hugh Conway and Bruce H. Charnov; USA 1990 (p 77) It has to be underlined the information itself is not intelligence and the processing a single data or partial information is either intelligence. There is no analysis, analyzed information, without background, context, sources, time factor, circumstances of acquirement, without related data. It means the information used in the decision making is already a final product of intelligence which expresses a lot of data, connections and partial information in a concise form, in some words. As it is seen in the quotation above the information is able to generate value expressed in real wealth. As a consequence of this the amount of the information and its data containing capacity has grown so much that dealing with this requires structured systems. Furthermore, the demand of information for decision making has also increased what has made necessary to set up a system for its satisfaction. These two

conditions meet in the function of the business intelligence which satisfies the enhanced demand of information for decision making within an organized system while systematically processes the data and information in general: acquires, selects, puts into a structure, analyses, dispenses, culls and storages them. The information, the information culture the security-conscious corporate behavior has to play a key role in the concept of management of the modern executive officers (managers). Az üzleti környezet, a piac, az általános gazdasági feltételek és követelmények napjainkban gyorsan változnak. Az erősödő integrációs folyamatok, a globalizáció és regionalizáció, a technika és technológia robbanásszerű fejlődése alapvetően befolyásolják mind a nemzetközi, mind a nemzeti piacok szereplőinek helyzetét. A menedzsereknek folyton változó feltételek között kell a cégük teljesítményét, eredményességét befolyásoló döntéseket meghozniuk. Hogy

döntéseik jól megalapozottak legyenek, ahhoz már nem elég ismerniük a múlt eseményeit, a belőlük fakadó következményeket. A megváltozott körülmények és feltételek módosították a piaci versenyt, amely folyamatosan változik. Tovább nehezíti a döntéshozók helyzetét, hogy a piaci szereplők száma is évről évre nő. Ma már nem elég csak megfelelni az általános közgazdasági törvényszerűségeknek, megkülönböztetett figyelmet kell fordítania a versenytársakra, azok üzleti politikájára, stratégiájára, kapcsolataira és mindezt be kell illeszteni egy komplex és folyamatosan változó környezetbe. Vagyis egy vállalatvezetőnek már nem csupán a trendek ismerete alapján kell döntenie, hanem számítania kell váratlanul felbukkanó lehetőségekre, fenyegetésekre, amelyek mind több bizonytalansági tényezőt jelentenek. Így a döntések megvalósításának kockázata megsokszorozódik: a menedzser egyre kevésbé tud hatékonyan

reagálni a meglepetésekre, vagyis nehezebb felkészülnie a jövő eseményeire. A fenti kép elég riasztó és elgondolkodtató. A legfélelmetesebb benne az, hogy nem jövőkép, hanem tény; tükörkép a körülöttünk zajló eseményekről, a változások irányáról. Persze már ma is vannak olyan vezetők, menedzserek, akik jóval korábban felismerték ezeknek a folyamatoknak a jelentőségét és megtalálták a versenyben maradás kulcsát a megváltozott 2 körülmények között. Sokan eljutottak tehát a helyzet megoldásának gyökeréhez, de még nem minden vezető értette meg a valódi megoldás lényegét. Ma már szinte mindenki elismeri, hogy az információnak – amely segíti a folyamatok, változások, események megismerését – kritikus szerepe van egy vállalat piaci működésében. Ez azonban még nem elég Az információéhség ˝Sok menedzser vélekedik úgy, hogy az információ a kulcsa a megoldásoknak. Úgy gondolják, ha elég

információ áll a rendelkezésükre, képesek a helyes döntés meghozatalára. Semmi sem lehet ennél messzebb az igazságtól.˝ 1 Valóban, van annál nagyobb probléma is, mint kevés információval rendelkezni – mégpedig az, ha túlságosan sok információ vesz körül bennünket. Pedig a megoldás kézenfekvő. Napjainkban egy-egy vállalat vezetése olyan – kicsiben –, mint egy állam, egy ország irányítása. A menedzsereknek hasonlóan sokoldalú követelményeknek kell eleget tenniük, mint egy kormánynak. Mi sem nyilvánvalóbb tehát, mint lemásolni az államvezetés módszereit és eszközeit, természetesen az eltérő környezetnek megfelelően. Mi az, ami a kormányok számára biztosítja a kellő informáltságot, az információk kezelését? A hírszerzés. Logikus tehát, hogy a hírszerzés módszereit kell alkalmazni, természetesen az eltérő körülményeknek megfelelő módon. A hírszerzést a világ második legrégibb foglalkozásaként

tartják számon. Tény, hogy már a Bibliában is olvasható a ˝kémkedés˝ kifejezés, valamint írásos dokumentumok számolnak be ókori birodalmak katonai hódításai előtt alkalmazott hírszerzési tevékenységről. Persze akkoriban még nem így hívták, de a tevékenység céljai hasonlóak voltak a mai modern hírszerzési munkához. Az egyik legrégebbi írásos forrás, amely tanulmányozza, elemzi és értékeli a hírszerzést az Szun-Ce legendás hírű kínai hadvezér könyve: The Art of War (A háború művészete). Ez a könyv több ezer évvel ezelőtt íródott, de a mai szerzők is előszeretettel idéznek Szun-Ce megállapításaiból. A kínai generális nemcsak felismerte a hírszerzés fontosságát, hanem tanulmányozta és alkalmazta is különböző helyzetekben. A hírszerzés a nemzeti, nemzetközi piacon, ágazatokban, vállalatok között új dimenziók felvetését teszi szükségessé. Amit ma globalizációként, erősödő piaci versenyként,

technológiai-technikai fejlődésként értékelnek a gazdasági szakemberek, vállalatvezetők, az a hírszerzés szemszögéből egy szóban összefoglalható: harc. Küzdelem, melynek résztvevői lehetnek: • az állam, mint regulatív, szabályozó szervezet; • állami tulajdonú vállalatok; • külföldi államok, mint gazdasági érdeket képviselő elemek; • nemzeti piacon működő vállalatok; • nemzetközi piacon működő nemzeti vállalatok; • transznacionális és multinacionális vállalatok; 1 Larry Kahaner: Competitive Intelligence, How to Gather, Analyze, and Use Information to Move Your Business to the Top. USA 1997 15old 3 • a piac fogyasztói oldala; • terrorista és szervezett bűnözőcsoportok; • egyéb környezeti tényezők. A felsorolás mutatja, hogy a vállalatok piaci pozíciója nemcsak piaci környezetben értékelendő, gazdasági biztonságukat nemcsak piaci szereplők veszélyeztethetik. Vagyis amit piaci

versenynek hívunk, valójában nemcsak piaci körülmények között folyik. Feltétlen szükségessé válik tehát egy szélesebb intervallumban, spektrumban történő gondolkodás. A globalizáció = Harc Francis Bacon egyszerűen úgy fogalmazott: ˝A tudás hatalom˝. A japán vállalatoknál ez már a következő módon jelentkezik: ˝Az információ a vállalat életereje˝ . Ez a Mitsushi Corporation mottója. De hogy ne csak az offenzív hírszerzés jelentőségét hangsúlyozzuk, hadd hivatkozzunk Hódító Nagy Sándorra, aki a következőt mondta: ˝Vereséget szenvedni megbocsátható, de ha meglepnek, az már nem˝. Sajnos a piaci verseny annyiban eltér a háborútól, hogy a piacon a vereség sem megbocsátható, de a meglepetés végképp nem. John W. Conway fogalmazza meg a kulcskérdést: ˝A két legáltalánosabb oka a vesztésnek az, hogy nem veszed észre, te vagy valakinek a legnagyobb vetélytársa, és nem tudod, kik a te vetélytársaid˝. Ezek az

idézetek talán ártatlan bölcsességeknek tűnnek, de az ártatlanságba vetett hit fenntartása, nagyon sokba tud kerülni. Az amerikai vállalatok több milliárd dollárnyi profitkiesésről, veszteségről számoltak be – csak a kereskedelmi titkok ellopásából származó károk miatt. És ez még nem is tartalmazza az egyéb fenyegetések miatti, az ipari kémkedésből, a konkurencia legális üzleti hírszerzési tevékenységéből, a külföldi állami hírszerző szolgálatok tevékenységéből adódó károkat. Nem tartalmazza továbbá azokat a veszteségeket, melyek a vállalati számítógépes rendszer hackeléséből, rombolásából következtek. Nem mutatja az állami apparátust ért támadásokat a privát hírszerző szervezetek részéről. Szintén az USA hozta nyilvánosságra, hogy éves szinten megközelítőleg ötvenmilliárd dollárra becsülik a szellemi tulajdonjogok ellopásából származó kárt. Tehát ha erről az oldalról vizsgáljuk az

üzleti hírszerzés helyzetét, elfogadottságát, szintén azt látjuk, hogy ezzel a döntéshozói eszközzel komolyan számolnak a vállalatvezetők. Azok, akik az üzleti hírszerzést alkalmazzák, már megértik a korábban idézett bölcsességek valódi értékét. Az üzleti hírszerzés kialakulásának igénye A nemzetközi piacon szinte mindegyik jelentősebb vállalat alkalmazza az üzleti hírszerzés valamilyen formáját. Ezek a multinacionális vagy transznacionális cégek belátták az üzleti hírszerzés szükségességét. Bob Galvin a Motorola elnöke a következőt vallja: „Amint az üzlet eléri a globális piaci verseny szintjét, a vállalatoknak csakúgy, mint a kormányoknak, szükségük lesz hírszerzésre. Akik alkalmazzák a hírszerzést, azok jobban fel lesznek készülve a döntésekre és a cselekvésre.” Bob Galvin tapasztalatból ismeri a különbséget: döntést hozni üzleti hírszerzői támogatással vagy nélküle. Az 1970-es években

az amerikai elnök hírszerzési tanácsadó testületének tagjaként betekintést nyert a hírszerzés által kínált lehetőségekbe. Amikor a Motorola elnöke lett, Jan Herringet (korábbi CIA-tisztet) bízta meg a vállalat üzleti hírszerzésének 4 kiépítésével. Döntését az idő igazolta, a Motorola a piacvezető vállalatok között szerepel ágazatában, és stratégiájára, teljesítményére az USA gazdaságának minden szegmenséből odafigyelnek. Az üzleti hírszerzésnek nagyon komoly jelentősége van a vállalatok működésében. A dinamikus piaci körülmények, az erősödő verseny, a nehezebb üzleti feltételek válaszra kényszerítik a vállalatokat. Az üzleti élet szereplői új kihívásokkal találják szembe magukat, amelyekre képtelenek reagálni, ha nem rendelkeznek megfelelő mennyiségű és minőségű információval. Ezek a kihívások lehetnek lehetőségek és fenyegetések Lehetőségek, amelyek a gyorsan változó piacon hirtelen

bukkannak fel, de csak az tudja kiaknázni, aki számít a kialakulásukra, és tudja, hogy hol, mikor, hogyan és mit tegyen. Valamint a megfelelő ismeretek birtokában képes a veszélyeket (fenyegetéseket) felismerni és a szükséges ellenintézkedéseket megtenni. Nézzük hogyan definiálható a fogalom. Elsőként néhány szakember megfogalmazását idézzük. Larry Kahaner, üzletihírszerzés-szakértő, konzultáns és szakmai publikációk szerzője: „Az üzleti hírszerzés hatékony alkalmazása erősíti a vállalatot, javítja a termelékenységet és szélesíti a szolgáltatások skáláját. () A legmegfelelőbb eszköz a vezető számára a taktikai döntések meghozatalától a stratégiai tervezésig.” George S. Roukis, szakértő, konzultáns, aki szintén szakmai publikációiról híres: „A komplex gazdasági versenyben az üzleti hírszerzés a lehetőségek és veszélyek feltárásának eszköze.” Richard Eells és Peter Nehemkis szakértők: „A

hírszerzés lehetővé teszi a vállalatvezető részére, hogy a gazdasági információkat politikai, szociális, pszichológiai faktorokkal kiegészítve, azok aspektusából vizsgálva szélesítse a vállalat stratégiai tervezési lehetőségeit.” A fenti idézetek olyan szakemberek megfogalmazásai, akiknek vannak gyakorlati hírszerzési tapasztalataik is. De hogy ne csak hírszerzők véleményét vegyük figyelembe, nézzük, hogyan fogalmaznak a gazdasági szakirodalomban. Elsőként a Financial Times FT Mastering Series kiadásában megjelent (The Complet MBA Companion, The Latest in Management Thinking from the World´s Leading Business Schools from IMD International Lausan Switzerland, from The Wharton School University of Pennsylvania and from the London Business School) anyagból: „Hírszerzés az, amelyre a vállalatnak szüksége van, hogy ismerje az üzleti környezetét, és amely képessé teszi arra, hogy felkészüljön a változásokra, s olyan stratégiát

tervezzen, amelynek segítségével kielégíti a fogyasztók igényeit, biztosítja a profitabilitást az új piaci és ágazati körülmények között a jövőben.” 5 Egy másik megközelítést kínál John A. Pearce II és Richard B Robinson Jr a Strategic Management, Formulation, Implementation and Control című könyvben: „A stratégia tervezése azon a meggyőződésen alapszik, hogy a vállalat ismeri a jövő piaci kondícióit, melyek ismerete javítja a profitabilitást és teljesítményt. A bizonytalansági tényezők és a dinamikus piaci környezet ellenére ez az értékelési folyamat – üzleti hírszerzés – hozzájárul a jövőre vonatkozó elképzelések kidolgozásához, ezért mindenképpen jelentős értéket képvisel a stratégiai menedzsment számára.” Ebből következik, hogy: Az üzleti hírszerzés a vállalat aktív és passzív gazdasági biztonsága kialakításának és fenntartásának eszköze, stratégiai és operatív szinten

egyaránt. Az üzleti hírszerzés a piaci környezet lehetőségeinek és fenyegetéseinek felismeréséhez, elemzéséhez és az e folyamatokhoz kapcsolódó döntések előkészítéséhez nyújt segítséget. Az üzleti hírszerzés modern vezetői, döntéshozói gondolkodást jelent a vállalat rugalmasságának növelése és a meglepetések, kockázati tényezők iránti érzékenység csökkentése érdekében. A definíció, bár tartalmazza a kulcsszavakat – biztonság, lehetőség, fenyegetés, rugalmasság, meglepetés, kockázat – mégsem képes tökéletesen leírni az üzleti hírszerzés jelentését. A meghatározásnak, de magának az üzleti hírszerzés oktatásának is a menedzserképzésben az egyik központi eleme a modern vezetői, döntéshozói gondolkodás kialakítása. A mai piaci versenyben egy vállalat sikerét vagy kudarcát elsősorban nem a gazdasági adottságaiban, körülményeiben kell keresni, hanem a döntéshozóknak a piaci versenyhez,

szerepléshez való hozzáállásában. Az információ két irányból szerezhető be: a vállalat maga, mint „belső” információforrás és a környezet, mint „külső” információforrás. Az eredményes üzleti hírszerzés alkalmazásának kulcs kérdése a bizalmi index. A vállalat vezetésének, az irányításban résztvevő vezetőknek ismernie kell az üzleti hírszerzés működését, rendszerét, hinnie kell, hogy az ezúton beszerzett – máshonnan, más úton meg nem szerezhető, hozzáadott értékkel bíró – információk, elemzések segítik és támogatják a mindennapi munkájukat. A menedzsmenttel történő elfogadtatás döntően a külső információk beszerzésének, feltételeik biztosításának fontos kérdése. Tapasztalataink szerint az egyik legnehezebb feladat, a belső, dolgozói bizalom, együttműködés megszerzése. A vállalati „GESTAPO”-tól az „elkerülhetetlenül szükségesig” Általánosságban tapasztaltható, hogy a

biztonsági szervekkel, állami titkosszolgálatokkal, nyomozó szervekkel való együttműködés megítélése kétes. Gondoljunk csak azon kifejezéseinkre, amelyekkel az ilyen "partnerséget" szoktuk megfogalmazni: -áruló, -tégla, vamzer, -besúgó. Kivétel nélkül el- és megítélő, negatív tartalmat tükröznek Ebből következik, hogy az együttműködés másik fele – és itt már maradjunk csak az üzleti hírszerző csapatnál – csak a vállalati „GESTAPO” lehet. Általában innen indulunk! Ebből eljutni az „elkerülhetetlenül szükségesig”, egy egészséges, folyamatos, kölcsönös információáramlásig, nagyon szép szakmai kihívás. A részletek kifejtése önálló dolgozatot is megérne, ezért itt és most rögzítsük, hogy nagyon hosszantartó, aprólékos, a közösségeket megszólító, mérhetetlen empátiát igénylő folyamatra kell felkészülni. Biztatásul annyit, hogy az emberek észérvekkel, 6 a közös érdekek

bemutatásával, az eredményes ügyekről történő tájékoztatással, információvisszacsatolással meggyőzhetőek, bizalmuk és együttműködésük megszerezhető. Ez annál is fontosabb mivel a belső, azaz vállalati információk alapul szolgálnak a vállalati profil kialakításához. Ennek a stratégiai tervezésben van hatalmas szerepe, és nélküle lehetetlen pl. egy benchmarking elvégzése Továbbá: a vállalat dolgozói mindannyian információhordozók, időnkénti meghallgatásuk, információik átadásának és áramoltatásának megszervezése alátámaszthatja a külső források információit. A belső információs adatbázis szintén segítséget adhat a külső forrásokból származó információk elemzéséhez. Tehát a belső információk kezelésének kulcsai: • karbantartott és folyamatosan frissített adatbázis; • belső információforrások bevonása az információs rendszerbe; • dolgozók tudása és ismerete; • belső

információáramlás kiépítése; • az információ kezelésének kidolgozása (védelem és felhasználás rendszere. 7 Egy lehetséges belső információ-kinyerési modell: 1. ábra: egy lehetséges belső információ-kinyerési modell Külső információs források lehetnek az ágazati elemek: • • • • • • a piaci versenykörnyezet elemzése – ágazati analízis; az előző elemzés felhasználásával ágazati előrejelzés készítése, a piaci verseny alakulásának feltérképezése; a stratégiai elképzelések elemzése a riválisok és az ágazat egyéb szereplői szempontjából; a vállalat gyenge pontjainak ismeretében a stratégia végrehajtásának „védelme”, defenzív taktika alkalmazása a konkurencia reagálásának kivédésére; a stratégia módosításának támogatása új előrejelzésekkel, elemzésekkel – ha szükségessé válik a környezet és a konkurencia reagálása miatt; annak a pontnak a meghatározása, amikor a

stratégia már nem szolgálja a vállalat érdekeit, nem célszerű az alkalmazása, valamint az alkalmatlanná vált stratégia káros hatásainak elemzése a környezeti és ágazati tényezők szempontjából; 8 és a környezeti tényezők: a.) Indirekt környezet Remote environment, mely szó szerinti fordításban távoli, közvetett környezetet jelent, tehát az adott vállalat szempontjából egy indirekt környezet. Ennek keretében az alábbi szempontokat értékelik: • gazdasági, • szociális, • politikai, • technológiai, • ökológiai b.) Direkt környezet A következő szint az industry environment, azaz az iparági vagy ágazati környezet. Ebben az értelmezésben ez az ágazati elemzést magában foglaló kategória (melyről az előző fejezetben már szó esett). c.) Működési környezet A harmadik kategória az operating environment, azaz a valódi működési környezet. Ebben a csoportban olyan tényezőket vizsgálnak, mint: •

versenytársak, • hitelezők, • fogyasztóközönség, • munkaerő. A biztonságtudatos információkultúra sarokköve az irányítás, a kommunikáció és az ellenőrzés. Ezeket az elemeket kell szolgálnia a belső és a külső információs rendszernek Az üzleti hírszerzés az információs kultúra gyakorlati megvalósulása. Az egyetlen pont, ahol a hírszerzés nem képviselteti magát a vállalaton belül, az információs rendszer irányítási oldala (command chain). Ettől eltekintve a hírszerzés meghatározó szerepet játszik az információs rendszer működésében, ugyanakkor annak kiépítettsége, szervezettsége, kihasználása nélkül nem lehet hatékony üzleti hírszerző részleget létrehozni. Tehát létfontosságú az információs kultúra magas színvonala, ami feltételezi az információ jelentőségének megértését, felhasználását. Önmagában az információ birtoklása nem elég A döntéshozó számára az információ

ismerethordozó, amelynek értékét a következő elemek adják: • az információ forrása; • az információbázis ismeretértéke; • az információ elemzett ismeretértéke; • az információ elemzett ismeretanyagának minősége, vagyis tényelemeket tartalmaz, jellemez, figyelmeztet, alátámaszt, igazol; • az információhoz jutás módja; • az információ ellenőrizhetősége; • az információbázisnak vagy elemzett ismeretértékének illeszkedése más információkhoz; 9 • az információ és ismeretértékének időszerűsége; Ahhoz, hogy ezen elemek valódi értékét megismerjük, a nyers információt fel kell dolgozni, analizálni, összefüggéseket keresni és azok alapján egy komplex anyagot összeállítani. Ez az a folyamat, amely valójában az üzleti hírszerzés munkáját jellemzi. Az az információ például, hogy az USA Federal Reserve elnöke ismételten javasolja a félpontos kamatcsökkentést, kevés

értékkel bír. Ha azonban tudjuk, hogy az információ valós, ismerjük a kijelentés és a várható végrehajtás időpontját, továbbá tudjuk, miként fog erre reagálni a pénzügyi szektor és a piac, akkor már nemcsak információnk van, hanem egy valószínű jövőképünk is. A jelenben zajló események a jövő változásainak hordozói. Vagyis változásokkal kell számolni, dinamikus piaci folyamatokkal, erősödő versennyel. Ennek hatása pedig nemcsak a döntéshozatal minőségi oldalával szemben támaszt magasabb követelményeket, hanem a gyorsaságával szemben is. A vezetőknek egyre kevesebb idejük van, ami szükségessé teszi az irányítói feladatok specializálását, előkészítettségének növelését, a felelősségek megosztását. Figyelembe véve a digitális technika nyújtotta lehetőségeket, a kommunikáció, a kapcsolattartás, a spontán információáramlás is felgyorsult, ami kettős hatással van a vállalatirányításra: 1.

pozitív hatás: gyorsítja a vállalat kommunikációs lehetőségeit, szélesíti és gyorsítja a megszerezhető információk körét, segíti a változásokra történő gyors reagálást; 2. negatív hatás: a nagy információs tömeg nehezíti a megfelelő információk kiválasztását, rövidíti az elemzési, értékelési időt, a későn felismert információra nincs idő reagálni. A menedzserek már nem képesek a növekvő információmennyiséget feldolgozni, döntéseikbe beépíteni, ami a piaci versenypozíciójuk elvesztéséhez vezethet. Feltétlenül szükségessé vált tehát a megfelelő szervezeti forma kiépítése. Kézenfekvő megoldás lehet a vállalat teljes információs rendszerének átfogó kezelését az üzleti hírszerzésre bízni. Az egyre komplexebbé váló piaci körülmények és erősödő verseny következtében az üzleti hírszerzés feladata a vállalat lehetőségeinek és a rá leselkedő veszélyeknek a feltárása. Ennek alapvető

feltétele a vállalatvezetés magasszintű biztonságtudatos információs kultúrája. Az üzleti hírszerzés a modern vállalatirányítás fontos eleme, a döntés-előkészítés eszköze. Alkalmazásával a menedzser növeli vállalatának rugalmas reagálási képességét, csökkenti kockázati érzékenységét, s lehetővé teszi a meglepetések elkerülését. Budapest, 2016. június 10 Felhasznált irodalom 1. Paul G Zurkowsky: The Business of Information: The New Competitive Challenge; in Global Corporate Intelligence, Opportunities, Technologies and Threats in the 1990s; edited by George S. Roukis, Hugh Conway, and Bruce H Charnov; USA 1990 (77. oldal) 2. Samuel Porteous: Economic Espionage II Commentary No 46 A CSIS Publication, Canada 1994. 3. Larry Kahaner: Competitive Intelligence, How to Gather, Analyze and Use information to Move Your Business to the Top; USA 1996. 4. O Gábor László, Jasenszky Nándor, Forró György, Harmados György: Üzleti hírszerzés

tankönyv, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet, 2001. Budapest 5. Sasvári Rudolf: Üzleti hírszerzés avagy Az ügynöktartás ábécéje Agave könyvek 2006. ISBN: 978-963-7118-26-5 6. A megfigyeléstől az üzleti hírszerzésig Magánnyomozók kézikönyve SZVMSZK 2008. ISBN: 978-963-7433-17-7 7. Czilják József: Magánbiztonsági szervek és a rendvédelem Tudományos Közlemények. Pécsi Határőr 8. Czilják József: A biztonságszervezés helye a magánbiztonság rendszerében Pécsi Határőr Tudományos Közlemények XI. szám Pécs, 2011 305-308 o 9. Csurgai Gyula: Geopolitics, Geoeconomics and Economic Intelligence in Startegic Datalink, a publication of The Canadian Institute of Strategic Studies. No 69, Canada 1998. 10. David A Aaker: Developing Business Strategies; USA 1996 11. Eric J Johnson, J Edward Russo: Coevolution: Toward a Third Frame for Analyzing Competitive Decision making - in Wharton on Dynamic Competitive

Strategy, edited by George S. Day, David J Reibstein, Robert Gunter USA 1997 12. Teck Hua Ho, Keith Weigelt: Game Theory and Competitive Strategy 141old; megjelent Georg S. Day és David J Reibstein könyvében: Wharton on Dynamic Competitive Strategy; USA 1997. 13. John A Pearce , Richard B Robinson, Jr : Strategic Management, Formulation, Implementation, and Control; USA 1997. IRWIN 14. David A Aaker : Developing Business Strategies; USA 1996 15. Szentes Tamás: A világgazdaságtan elméleti és módszertani alapjai; Aula Kiadó Kft Budapest, 1995. 354 Old 11 16. John Nolan: Confidental; Uncover Your Competitor´s Top Business Secrets Legally and Quickly and Protect Your Own. USA 1999 Jasenszky Nándor egyetemi szakoktató Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Nemzetbiztonsági Intézet Terrorelhárítási Tanszék Tel.: Email.: +36309486204 jasynandi@icloud.com 12