Földrajz | Természetföldrajz » Magyarország természeti viszonyai

MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI VISZONYAI Földrajzi helyzete A valódi mérsékelt övben helyezkedik el. Éghajlati vonásait az Atlanti-óceántól való távolság (1400-1500 km) és a medencejelleg közösen határozzák meg. Területén az óceáni hatás már erősen lecsökken, a kontinentális viszont még nem jut egyeduralomra, de télen Szibéria negatív hatása is érvényesül. A 200 km-re fekvő Adriai-tenger is hatással van éghajlatunkra Emiatt hazánk éghajlatában, természetes növényzetében, a folyók vízjárásában átmeneti vonások érvényesülnek. Domborzatát az alacsony tengerszint feletti magasság és a gyenge függőleges tagoltság jellemzi. Magyarország a Keleti-Alpok, a Kárpátok és a Dinári-hegyvidék által körülzárt Kárpátimedence központi részén fekszik. A medencejelleg a közlekedés számára kedvező, a vízhálózat szempontjából viszont kedvezőtlen, mivel a folyók nagy mennyiségű szennyeződést szállítanak magukkal

külföldről. Az országhatár sehol sem jelent természetes tájhatárt, hazánk tájai az államhatárokon túl folytatódnak, illetve onnan nyúlnak át. A nyugati határ mentén a Keleti-Alpok lealacsonyodó nyúlványai a Kőszegi- és a Soproni-hegység, valamint az alpokból érkező folyók szabdalta dombságok sorakoznak. Északnyugaton a Kisalföld átnyúlik Ausztriába (Fertőzug) és Szlovákiába (Csallóköz). Északon a folyóvölgyekkel sűrűn szabdalt dombságok a Kárpátok Magyarországra eső részét, az Északi-középhegységet kapcsolják össze a hegyvidék északabbi vonulataival. Az Alföld délen egészen a Duna vonaláig tart Földrajztörténete A lemeztektonikai elmélet Kárpát-medencére kidolgozott modellje szerint a medencealjzat Zágráb-Hernád vonaltól délre eső része a Tethys-óceán északi partszegélyén, az Eurázsiailemez peremén jött létre (akkori Dél-Európa); a medencealjzat Zágráb-Hernád vonaltól északabbra fekvő

sávjai a Tethys-óceán déli partszegélyén, az Afrikai-lemez peremén alakult ki (akkori idők Észak-Afrikája). Az Alpok és a Kárpátok kialakulásának idején az afrikai lemezperem ékszerűen benyomult az Eurázsiai-lemez kőzettestébe. Így került az afrikai eredetű lemezdarab a mai Kárpát-medence északi felére. Ezt a folyamatot lemezalábukáshoz kötődő andezites vulkáni tevékenység kísérte. Hazánk alatt a földkéreg az átlagosnál vékonyabb, ennek következménye, hogy a világátlagnál magasabb a geotermikus gradiens értéke. A medencealjzat nem egységes, merev kristályos tömbből, hanem különböző korú és eredetű kőzetsávokból áll. A medence belsejében lévő, mélybe süllyedt területek geológiai képződményei az alpi és kárpáti hegységkeret szerves folytatásai. A medencebelső sülyedése a harmadidőszakban ment végbe. A Kárpát-medence kőzetei az Eurázsiai- és az Afrikailemez szegélyterületein évmilliók alatt

utaztak a Föld déli féltekéjéről a jelenlegi helyükre A Zágráb-Hernád nagyszerkezeti vonal a tőle északra beékelődött afrikai és a tőle délre fekvő eurázsiai lemeztöredék határvonala. Magyarország legrégebbi kőzetei 1100 millió éve, még az előidőben képződtek, alföldi mélyfúrásból hozták a felszínre. A Zempléni-hegység keleti előterében 900 millió éves csillámpalára bukkantak. Óidő, a variszkuszi hegységképződés időszaka: a karbon időszakban képződött a Velenceihegység gránittömege, a Mórágyi rög gránitja, az Alföld mélyén húzódó gránitpászták anyaga. A Soproni-hegység kristályos palája A variszkuszi-hegységképződést száraz éghajlaton végbement lepusztulás követte. Ennek termékei a Balaton-felvidéken és a Mecsekben a permi vörös homokkövek. A középidőből a tengerelöntések nyomai őrződtek meg. A triász időszakban képződött a Dunántúli-középhegységben, a Mecsekben, a

Villányi-hegységben, a Bükkben és az Aggteleki-karszt területén található dolomit és mészkő. A jura időszak tengerében rakódott le a Bakony és a Gerecse mészköve. A bakonyi Úrkút mészkője rejti a mangánércet, a Gerecse vöröses színeződésű mészköve az ún. vörös márvány A Mecsek jura időszaki homokkövében feketekőszén található. A kréta időszak emléke az Alföld alatti 130 millió éves vulkáni vonulat, valamint a Bakony és a Vértes karsztos üregeiben felhalmozódott bauxit. Az újidő kezdetén a mai Kárpát-medence területét alkotó két lemezszegély még jó ezer km-rel délebbre helyezkedett el. A szárazulatok között tengervályúk húzódtak, itt képződött a Tatabánya és Oroszlán térségében fejtett eocén korú barnakőszén. Az oligocén korban agyag és homokkő halmozódott fel. A miocén elején a Földközi-tenger ősével a kapcsolat fokozatosan megszűnt. A Kárpátok erőteljesen megnövekedett, a

medencebelső megsüllyedt A hegyvidék és a medence határán vulkáni tevékenység kezdődött, kialakult a Visegrádihegységtől a Hargitáig húzódó vulkáni koszorú. A vulkánosság kísérője a Börzsöny, a Mátra és a Zempléni-hegység hidrotermális ércképződése. A vulkáni hegységek peremén lajtamészkő rakódott le. Mintegy 14 millió éve a Pannon-tenger végleg lefűződött az ŐsAdriáról A beltóvá kiédesedő beltengert az alpi-kárpáti hegységkeret felől lefutó folyók hordalékukkal fokozatosan feltöltötték. A pliocén emléke a bakonyi, kisalföldi és a nógrádi bazaltvulkánosság, valamint ekkor gyűlt össze a kőolaj és földgáz túlnyomó része, és a Mátraés Bükkalján fejtett lignit is. A Duna és a Tisza ősének futása ekkor még eltért a maitól A Tisza Csongrád térségében ömlött a Dunába, az pedig Szeged felé folyt tovább. A negyedidőszakban dombságaink és hegységeink több száz métert emelkedtek,

alföldjeink tovább süllyedtek. A Duna megváltoztatta irányát a kalocsi-bajai süllyedék felé A jégkorszakok a Kárpát-medence nagy részét rideg tundrává változtatták. Ekkor sodorták a szelek magukkal a Mezőföldön, Bácskában és a Hajdúságban felhalmozódó lösz poranyagát. Az éghajlatváltozások eredményeként vésődtek ki a nagy folyókat kísérő folyóteraszok. A holocén korban megkezdődött a felmelegedés. Ásványi nyersanyagok Három csoportja van: energiahordozók, ércek és egyéb. A fosszilis energiahordozók a kőszén, a kőolaj és a földgáz; a megújulók a víz, a szél és a napsugárzás. Szénbányáink geológiai adottságai igen kedvezőtlenek: gazdaságtalan, gáz vagy víz betörésveszély, kézi erővel kellett fejteni, mert a szénréteg vékony, kalóriaszegény, nagy volt a kéntartalma. Feketekőszenet Komlón bányásznek, a pécsi erőműben és Dunaújvárosban használják fel. Barnakőszenet a Bakonyban, a Vértesben,

a nógrádi és a borsodi térségben bányásztak. Ma csak Borsod megyében működik egy bánya A kis fűtőértékű lignitet külszíni fejtéssel nyerik ki Visontán és Bükkábrányban. Helyben használják fel hőerőműben. A két világháború között a zalai térségben indult meg a kőolaj- és földgázkitermelés, ezek kimerültek. Ma már csak az Alföldön vannak jelentősebb telepek A kőolajmező Algyőtől Kalocsáig húzódik, földgáz Hajdúszoboszlón található. A magyarországi folyók kis esésű, síksági vízfolyások, energianyerésre csak korlátozottan alkalmasak. Vízerőmű Tiszalökön és Kiskörén van Magyarország egyetlen vasérclelőhelye Rudabányán volt, bezárták. A recski rézércbányát 6-7 évvel ezelőtt zárták be. A 60-as 70-es években bauxit nagyhatalom voltunk A legjelentősebb bauxitkészlet a Vértesben és a Bakonyban található. A készletek jelentős része a karsztvíz alatt helyezkedik el, így az veszélybe

került. A bauxit kibányászása a karsztvíz kiszivattyúzásával, vagyis erőteljes csökkentésével járt együtt, ezért csak több bánya bezárásával lehetett megóvni. A mangán jó minőségű ötvözőanyag, Úrkúton és Eplényben található. A mecseki uránércbányát bezárták A Zempléni-hegységben és a Mátrában fejtik a szűrőanyagként és hangszigetelőként használatos kovaföldet. A Balaton-felvidéken az üvegiparban felhasznált üveghomok található. A porcelángyártás alapanyagát a zempléni kaolin adja A Zempléni-hegységben fejtik a talajjavításra és könnyűbeton készítésére alaklmas perlitet. A zeolit utóvulkáni működés terméke. Éghajlati adottságai Magyarország a négy évszakú, valódi mérsékelt övbe, azon belül pedig a nedves kontinentális éghajlatba tartozik. Kis területű, alacsony tengerszint feletti magasságú és gyenge függőleges tagoltságú, ezért az egyes tájegységek éghajlatában nincsenek

jelentős eltérések. A kontinentális vonások az óceántól való távolság miatt nyugatról keletre növekednek, a medencejelleg hatására pedig a peremi hegységkeret felől a medence alföldi központja felé nő. Az időjárást három térség befolyásolja: az óceántól és a Földközi-tengertől való távolság, és télen Szibéria negatív hatása is érvényesül. Az éghajlati folyamatok alapja a napsugárzás. Eloszlását két tényező határozza meg: a hajlásszög és a borultság. A napsütéses órák száma a Duna-Tisza közén 2100 óra/év, a nyugati határ mentén viszont csak 1700-1800 óra /év. A napsugárzás nyári maximuma főleg a növénytermesztés és a turizmus számára kedvező. Magyarország évi középhőmérséklete 8-11 °C, a százéves átlag 9,9 °C. A januári középhőmérséklet -2- -3 °C; a júniusi középhőmérséklet 21-22 °C. A két középhőmérséklet között 20-25 °C a különbség. A mezőgazdaság szempontjából

fontos a hőösszeg, azaz a tenyészidőszak (április 1-jétől szeptember 30-áig tart) napi középhőmérsékleteinek összege. A hőösszeg a nyugati határszélen 2900 °C, a Dél-Alföldön 3300 °C. Május közepe táján gyakran törnek be sarki eredetű hideg légtömegek, amelyak talaj menti fagyokat okozhatnak (fagyosszentek). Szeptember végén a derült, napos időjárás a vénasszonyok nyara. A nyugati szelek övében a főn jellegű szelek az uralkodók. A Tiszáig nyugati, északnyugati, attól keletre északkeleti szél fúj. Az átlagos szélsebesség 2-4 m/s, ez már elegendő a szélerőmű meghajtására. A legcsapadékosabb terület a délnyugati >800 mm/év, a legszárazabb vidék pedig a KözépsőTisza mentén <450-500 mm/év található. Az átlagcsapadék 600 mm/év A csapadék elosztása egyenetlen. A legtöbb tavasz végén, nyár elején esik Ha május-júniusban hiányzik az eső, akkor az aszályos év. ősz végén az átlagosnál több

csapadék esik A leggyakoribb légszennyező anyagok a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid, valamint a leülepedő por. Ajka volt a legszennyezettebb, ma Budapest, a Borsodi-térség, Esztergomtól Komáromig pl. Lábatlan Vízrajzi adottságok A folyók 95%-a külföldről érkezik hazánkba, és nagy mennyiségű szennyeződést szállítanak magukkal. Az ország vízhálózata nem túl sűrű, kelet felé egyre gyérebb A Duna Magyarországi szakasza 417 km hosszú. Jobb oldali mellékfolyói a Rába, a Sió és a Dráva, bal oldali az Ipoly. A Duna vizét elsősorban ivó- és ipari vízként hasznosítják (Győr, Bp, paksi atomerőmű hűtővízszükséglete, vezetéken Pécs vízellátása). Egész magyarországi szakaszán hajózható (nehezen). A Tisza lomha, kis esésű, szélsőséges vízjárású folyó Magyarországi szakasza 596 km. Széles árterét holtágak és morotvatavak kísérik, ezeket többnyire a múlt századi szabályozás során vágták le a folyóról.

Jobb oldali mellékfolyói a Sajó és a Zagyva. Bal oldali mellékfolyói a Túr, a Szamos, a Körös és a Maros A folyókon évente két jelentősebb árhullám vonul le. A kora tavaszi jeges árvizet az alpikárpáti, valamint a hazai hóolvadás, a kora tavaszi árvizet a nyár eleji csapadékmaximum okozza. A magyarországi tavak fiatal geológiai képződmények. Vannak természetes és mesterséges tavak. Keletkezésük szerint több csoportba oszthatók Létrejöhetnek belső- és külső erők hatására. Szerkezeti (tektonikus) mélyedéseket kitöltő tavak: Balaton, Velencei-tó, Fertő tó A morotvatavak természetes úton (amikor egy-egy árvíz során a folyó átvágta a kanyarulatot, és kiegyenesítette futását) vagy mesterséges átvágással jöttek létre pl. Kalocsa melletti Szeliditó Az Alföldön a homokhátak közti szikes tavak a Szeged melletti Fehér-tó és a nyíregyházi Sós-tó. Langyos vagy melegvizű forrástavak a Hévízi-tó és a

miskolctapolcai forrástó Dolinató a Vörös-tó az Aggteleki-karszton. Csuszamlással elgátolt tó az Ózd környéki Arlóitó Mesterséges tavak pl a hortobágyi halastavak, a budapesti bányatavak, Feneketlen-tó Tavaink sekély vizűek, nyáron gyorsan felmelegszenek, télen hamar befagynak. A Velenceitónak és a Fertő tónak nagy a nád befedettsége A Fertő tó a világörökség része A Balaton vízminőségen rontott a túlzott idegenforgalom, és a Kis-Balaton lecsapolása után a Zala szennyeződése szűrés nélkül jutott a Balatonba. A Kis-Balaton felélesztésével a gondok mérséklődtek, Keszthelyen víztisztító telep működik. Napjainkban kiválló a minősége Magyarország felszín alatti vizekben különösen gazdag, gyógyvizekben Európa egyik leggazdagabb országa. A talajvíz szintje a csapadék mennyiségétől függ A talajvíz átlagos mélysége 3-6 m. A folyók árterén 1-2 m, az Alföldön 2-5 m, a dombságokon 7-12 m mélyen helyezkedik el.

A felszínről bemosódó szennyeződés pl műtrágya ivásra alkalmatlanná tette A hidrosztatikai nyomás alatt álló rétegvíz az artézi víz, fontos az ivóvízellátásban. A nagyobb mélységből érkező artézi vizek 25 °C-osnál melegebb hévízként törnek a felszínre. A geotermikus gradiens értéke hazánkban 6-8 °C/100 m. Felszínretörés közben értékes ásványi anyagokat oldanak ki, így gyógyászati célre rendkívül alkalmasak. Magyarországon a résvizek többsége karsztvíz. Ha szennyeződés van felette nem lehet tisztítani A karsztvíz ivóés ipari vízként egyaránt fontos A tapolcai tavasbarlangot és Hévízet is karsztvizek táplálják Természetes növénytakaró és talajviszonyok A holocén korban alakult ki a Kárpát-medence természetes növénytakarója. Az emberi beavatkozás következtében ma Magyarország területének 90%-a megművelt. A megmaradt 10%-on az eltérő éghajlati hatások szerint különböző jellegű.

Magyarország növényvilága igen gazdag. Az ország növényzeti képét egyes növényfajok területileg jellegzetes csoportosulásai, az ún. növénytársulások határozzák meg Az alföldeket az erdős sztyep borította, a fák kiirtása miatt ma füves sztyep. A dombságokat és középhegységeket a lombhullató erdők társulásai uralják. A melegebb és szárazabb területeket tölgyesek, a magasabb, hűvösebb és nedvesebb részeket bükkösök alkotják. Tölgyesek: 200-250 m felett, 500-550 m-ig, gyertyán és tölgy alkottja, a cserjeszint és a gyepszint gazdag. Bükkösök: kezdetben vegyes, majd 600 m felett önálló bükkös, az egyenes, szürke törzs 60-70 cm átmérőjű, a lombozat összefüggő, ezért gyér a gyepszint, a cserjeszint gyakran teljesen hiányzik. A fenyvesek túlnyomó része telepített, a Soproni- és a Kőszegi-hegységben fordulnak elő. A Mecseken mediterrán hatás által szelídgesztenyés található, valamint a Bakonyban is. A

vékony talajú, mészköves területeken cserjékkel, bokrokkal tarkított ún karsztbokorerdőket találhatunk. A cserszömölce ősszel bevörösödik A folyópartokon füzes-nyáras ártéri erdők, a homokbuckákon füves, árvalányhajas, valamint borókások alakultak ki. Magyarországon zonális és azonális talaj egyaránt megtalálható. A magyar talajok mezőgazdaságilag kitűnő minőségűek. Zonális talajok az alföldeken a mezőségi talajok, és a domb- és hegyvidékek különféle erdőtalaja. A mezőségi talaj (csernozjom) löszön képződött feketeföld, ez a legjobb termőterületeken található pl. Bácskai-löszhát, Hajdúság, KörösMaros köze, Mezőföld (legjobb) Humuszban gazdag, néhol 1 méternél is vastagabb, sok a kálciumtartalma, morzsolékossága jó. A bő csapadékú, bükkösökkel fedett nyugat-dunántúli területeken a talajok felső szintjéből a humuszt a sok csapadék kilúgozta, így tápanyagban szegényebb fakó erdőtalaj jött

létre. A kevesebb csapadékú, alacsonyabban fekvő területeken a barna erdőtalaj különféle változatai alakultak ki. Ezek már több humuszt tartalmaznak A Dunántúli-dombvidéken, illetve a középhegységek peremi részein csernozjom barna erdőtalaj található. Zonális talajok: a folyók menti ártereken csekély humusztartalmú öntéstalaj, az év jelentős részében vízzel borított alacsony ártereken tőzeges láptalaj (kotutalaj), és a kiszáradt területeken szikes talaj alakult ki. A szikes talajok felső szintjén a vízben oldhatatlan sók erősen feldúsulnak, kiül rajta a sziksó. Ez a talaj művelésre alkalmatlan, a réti pipitér és a sóvirág él meg rajta. A talajerózió elsősorban azokon a területeken pusztít, ahol az ember az eredeti növénytakarót kiirtotta. A talajpusztulás a humuszban leggazdagabb felső réteget tarolja le, így a talaj termőképessége folyamatosan romlik. A helytelen művelés, a túlzott műtrágyázás, és a

nehézgépek által kinyomott talajlevegő is talajpusztuláshoz vezet. Magyarország tájai Természetföldrajzi tényezők alapján hat nagytájra osztjuk: Alföld, Kisalföld, Alpokalja, Dunántúli-dombvidék, Dunántúli-középhegység, Északi-középhegység. Legnagyobb területű tája az Alföld, ami domborzatilag és éghajlatilag is a legegységesebb. A ligetes és ártéri erdőségekkel fedett síkságon a földművelés meghonosításakor számtalan erdőt kivágtak. Az 1800-as években lecsapolták a mocsarakat A múlt században a Tiszát és mellékfolyóit szabályozták, gátakat építettek. Szikes és morotvatavak találhatók területén Elsősorban mezőgazdaságilag hasznosítják, és innen származik a magyar kőolaj- és földgáztermelés 90%-a. Az alföld túlnyomó része tökéletes síkság Kisebb-nagyobb egyenlőtlenségek: hordalékkúpok halmozódtak fel, ahol lösz fedi jó minőségű termőtalajok alakultak ki, ahol homok, ott felszínét

gyümölcsössel és szőlőssel igyekeztek megkötni. A süllyedékekben a mocsarakat mára lecsapolták, az árterületek vizenyősek. Az Alföld résztájai: Duna-Tisza köze, Tiszántúl, Mezőföld, Dráva-mellék. A Duna-Tisza közén a Dunát és a Tiszát 15-25 km széles ártér kíséri. A két ártéri sík között magasabb fekvésű tájak: Kiskunság, ami a Duna hordalékkupja, nemzeti parkja hét részre oszlik; a Bugac mozgó homokát szőlővel akarták megfogni; a Jászságon a jászokat telepítették le; a Bácskai-löszhátnak csak északi pereme nyúlik át Magyarországra. Tiszántúl részei: a Nyírséget a Tisza és mellékfolyói építették fel, az 1800-as években a mozgó homokot gyümölcsfákkal és akácerdők telepítésével kötötték meg; déli előtere a Hajdúság, amit lösz fed; Hortobágy fás sztyep volt, most füves puszta, területén egy egységes nemzeti park és szikes tavak találhatók; a Nagykunság és környéke hazánk

legszárazabb vidéke; a Körös vidékét (Kis- és Nagy-Sárrét) szétágazó folyóágak, lápok és mocsarak foglalták el, ma rét- és legelőgazdálkodás folyik; a Körös-Maros-köze lösszel fedett síksága hazánk legjobb mezőségi talajú tája. A lösszel borított Mezőföld a Dunántúlon fekszik. A lösz nyugatról keletre 20 méterig is emelkedhet. A városok a löszre épültek ez nem előnyös a nagyobb földcsuszamlások miatt A Drávamelléki-síkságon érvényesül legerősebben a mediterrán éghajlati hatás. Kisalföld: az óceán hatása is érvényesül, egyenletes a csapadékelosztás, erősebb a borultság, hazánk legszelesebb tája. Résztájai: Győri-medence, Marcal-medence és KomáromEsztergomi-síkság A Győri-medence a Kisalföld központja és legalacsonyabb pontja. Részei a Duna és melékfolyóinak hordalékkúpjai, a Szigetköz, a Mosoni-síkság és a Rábaköz, illetve az általuk közrefogott Fertő-Hánság-süllyedék

(világörökség része, nemzeti park). Felszínüket többnyire öntéstalaj borítja. A Hanság egykori lápvilágát napjainkra majdnem teljesen lecsapolták, jelentős tőzegkészletet rejt. A medencében található az erősen elmocsarasadó Fertő tó A Marcal-medencét a Marcal folyó alakította ki. Nem túl jó termőtalaj, kavicsos, homokos Déli peremén magasodnak a tanúhegyek (Somló, Ság) bazaltkúpjai. A Komárom-Esztergomi-síkság a Dunát kísérő folyóterasz-maradványokból áll. Kiválló borvidék. Az Alpokalján két geologiai képződmény találhatunk: fiatal lánchegységet és óidei rögöket. A Soproni-hegység óidei kőzetekből áll. A Kőszegi-hegység óidei kőzeteit még középidei üledékek is takarják. Az itt található Írott-kő a Dunántúl legmagasabb pontja Bükkösök, fenyvesek borítják, foltokban szelídgeszenye, előterükben szőlő. A Kemeneshát folyók és patakok által feltöltött terület. A Vasi-Hegyhátat és

Kemeneshátat a Rába és mellékfolyói szabdalják fel. A Zalai-dombságot kisebb-nagyobb folyók szabdalják fel, helyenként lefolyástalan mocsárvidék. A településeket a dombtetőkre építették A homokos, kavicsos, agyagos talaj nem jó földművelésre. (Lovásziban régen kőolaj- és földgázkitermelés) zalakaroson hévforrás található. A Göcsej és az Őrség néprajzi térség A Dunántúli-dombvidék alapját a pannon üledékek alkotják, amelyeket negyedidőszaki, részben löszös lerakódások fedtek be. Részei: Somogyi-dombság, Tolnai-dombság, Baranyaidombság a Mecsekkel és a Vilánnyi-hegységgel Somogyi-dombság: a délnyugati részén fekvő Belső-Somogy lényegesen alacsonyabb, alföldi jellegű vidék. A pannon üledéket homok, kavics és vékony rétegben lösz borítja A KülsőSomogy jellegzetes dombsági táj, a löszréteg is emelkedik Tölgyesek,cseresek, és szép legelők borítják. Tolnai-dombság: a tagolt dombságot sokféle löszön

kialakult, jó minőségű mezőségi talaj fedi. Részei a Tolnai-Hegyhát, a Völgység és a Szekszárdi-dombság (szőlő, bor) A Baranyai-dombság lösszel fedett, alacsony térszínéből emelkedik ki két középidei rög, a Mecsek és a Villányi-hegység. A Mecsek fő tömege középidei üledékből áll, de a gránitból álló Mórágyi-rög és a jakab-hegyi vörös homokkő óidei. A hegység triász mészköve gazdag karsztformákban, pl. Abaligeti-barlang, Tettyei-karsztforrás A hegység déli lejtőjén mediterrán jellegű az éghajlat. A permi homokkövében található az uránérc, a jura időszakban üledékeiben a feketekőszén. A Villányi-hegység egy leszakadt rögökből felszínen maradt rész, egyetlen keskeny sasbérc. Keskeny gerince középidei mészkőből áll Lösszel fedett lejtőin termelik a híres villányi vörösborokat. A Szársomlyó-hegyen terem a ritka kikerics, ami a kétforintos hátoldalát díszíti. A hegység közelében húzódó

törésvonal mentén tör fel a harkányi gyógyfürdőt tápláló 62 °C-os hévíz. Dunántúli-középhegység: a Balaton északnyugati sarkától a Dunáig húzódó hegység 200 km és a bauxitbányászat leapasztotta. A mészkővidékeken vékony rendzinatalaj, a nem karsztos területeken barna erdőtalaj alakult ki. Tagjai: Bakony, Vértes, Velencei-hegység, Dunazughegység (Gerecse, Pilis, Budai-hegység) Bakony: a hegységet árkos törések és medencék tagolják. Az Északi-Bakonyban magasodik a hegység legmagasabb csúcsa, a Kőris-hegy, és itt található a Cuha-patak völgye. A DéliBakony a barnakőszén-, mangán-, és bauxitbányászat területe Úrkúton mangánbányászat A harmad-negyedidőszaki Kab-hegyet bazalt láva takaró fedi, és megszilárdult láva veszi körül. A Balaton-felvidéken és a Tapolcai-medencén bazaltláva ömlött szét, ami megszilárdulva kemény védőburkot vont az üledékek fölé. A bazaltkúpok, tanúhegyek, pl Badacsony

őrzik a térszín egykori magasságát. A bazaltmálladékkal fedett lejtőkön alakult ki a badacsonyi borvidék. Bazaltos vulkáni működés játszódott le a Tihanyi-félszigeten is, ott bazalttufa fedte be a pannoni üledéket. Az itt található Aranymáz gejzírkúp az aranysárga zuzmóról kapta a nevét. A Vértest a Móri-árok és a Tata-bicskei-árok közötti hegységet elsősorban triász mészkő és dolomit építi fel. A dolomiton csak a feketefenyő tud megtelepedni Tagolatlan, meredeken emelkedik ki, törésvonalak veszik körül. Peremén bauxit- és barnakőszéntelepek találhatók Nyugati pereme a móri borvidék. Velencei-hegység gránit rög, idősebb mint a Dunántúli-hegység többi része, karbon idei. Gránit lepusztulásforma az ingókövek. Déli előterében a pleisztocén végén süllyedt be a Velencei-tó árka. A Dunazug-hegység a Tata-bicskei-ároktól a Visegrádi-hegységig tart. Részei: Pilis, Gerecse, Budai-hegység. A pilist főként

triász üledékek alkotják Itt található a Dunántúliközéphegység legmagasabb pontja A Gerecsét a jura üledékek alkotják Az itt bányászott vöröses színű mészkő az ún. vörösmárvány, amit márvány helyett használnak A hegység peremén eocén korú barnaszenet bányásznak, ami a karsztvíz csökkenését okozta. A Budaihegység a legösszetöredezettebb, változatos kőzetfelépítésű hegység Számos barlangja, gyógy- és hévízforrása van. Az Északi-középhegységet elsősorban harmadidőszaki vulkáni kőzetek (andezit, riolit) építik fel, és emellett középidei üledékes hegységeket is találunk, a Cserhát egyes részei, a Bükk és az Aggteleki karszt. A hegyvidéket észak felől harmad-negyedidőszaki üledékeken kialakult dombságok és medencék határolják. Hazánk leghűvösebb, és erdőkben leggazdagabb területe (tölgyesek, bükkösök). Uralkodó talajtípusai a barna erdőtalajok különféle változatai A hegységek délre

néző lejtőin történelmi borvidékek alakultak ki (Eger, Tokaj). Változatos ásványkincsvagyona megteremtette az ipar kialakulásának feltételeit. Tagjai: Visegrádihegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Aggteleki-karszt, Cserehát, Zempléni-hegység A Visegrádi-hegység a Kárpátok vulkáni vonulatának kezdőtagja. A Duna teraszos áttöréses völgye szakította el a vulkáni vonulat következő tagjától, a Börzsönytől. A Dunakanyar Magyarország természeti-történelmi látnivalókban egyik leggazdagabb tája. A Börzsöny vulkáni eredetű hegység, a legmagasabb csúcsok környékén felismerhetők az egykori kaldérák maradványai. A peremén lévő medencékben a középkorban még nemesfémek érceit bányászták, napjainkban csak andezitet. A hegység belseje sűrű erdőség A Cserhát rendkívül változatos domborzatú és kőzetfelépítésű terület. A Naszály középidei üledékes, a Keleti-Cserhát andezites, az Északi-Cserhát

harmadidőszaki dombvidék. Ide tartozik az Alföldbe mélyen benyúló Gödöllői-dombság is. A Karancs egykor a felszín alatt megszilárdult andezittömeg. A Cserháton kevesebb az erdős terület A Mátra vulkáni hegység, nyugaton a Zagyva, keleten a Tarna völgye határolja. Itt található hazánk legmagasabb csúcsa, a Kékes. A hegységhez északon völgyekkel erősen szabdalt dombság (Mátralába), délen feltöltött térszín (Mátraalja) csatlakozik. A recski rézércbányát 67 évvel ezelőtt zárták be A kis fűtőértékű lignitet külszíni fejtéssel nyerik ki Visontán A Bükk hazánk legnagyobb átlagmagasságú hegysége. Középidei, elsősorban triász mészkőből áll, ami jól karsztosodik. A karsztos formák főleg a Bükk-fennsíkon figyelhetők meg. A hegység központi területét nemzeti parkká nyilvánították A hegységet délről a Bükkalja dombsága határolja. Riolit- és dácittufa-takaróin sajátos lepusztulásformák jöttek létre.

A meredek falú, süveg alakú sziklaképződményeket kaptárköveknek nevezik A triász mészkőből álló Aggteleki-karszt nemzeti park. Itt találjuk hazánk leghosszabb, legkiterjedtebb barlangjáratait (Baradla-barlang 22 km). A karsztvidék Szlovákiában folytatódik. Magyarország egyetlen vasérclelőhelye Rudabányán működött A Cserehát a Bódva és a Hernád völgye között fekszik. A terület üledékkel borított, folyókkal felszabdalt dombság. A Zempléni-hegység andezitből, riolitból és riolittufából álló kőzetei 11-13 millió évesek. A hegységet számos medence tagolja. A középkorban Telkibánya arany- és ezüstbányászatáról volt híres, ma a tokaji borról. Itt fejtik hazánk legtöbb nemérces ásványkincsét, a perlitet, a kaolint és a zeolitot