Szociológia | Devianciaszociológia » Az erőszakos bűnözés, jegyzet

Az erőszakos bűnözés az erőszakos bűnözés kutatásainak indokai: o az erőszakos cselekmények az emberi viselkedés részét képezik,  ezért az erőszakos bűncselekmények a kriminológia klasszikus kutatási területét képezik o kicsi a különbség jogellenes és hősies erőszakos csel között o a békés körülmények között meglévő erőszakos bűncsel-k száma nő o az erőszakos bűnözés nemzetközivé vált (lásd: terrorizmus) o a „technika” fejlődésével már a nők erőszakos bűnelkövetése is megjelent o és végül a hírközlés fejlődésével minderről bárki naprakész információkat kaphat (erőszak a hírekben, médiaerőszak) Az erőszak típusai Három nagy kategóriába csoportosítható a szerint, hogy ki alkalmazza az erőszakot (WHO kategorizálás szerint, Forrás: World Report on Violence and Health, WHO, 2002): 1. önsértő erőszak Az önsértő vagy más ellen irányuló erőszakos cselekmények adataiban jelentős

regionális különbségek vannak: a fejlett országokban jelentősen több az önsértő, befelé irányuló erőszak, míg a fejlődő országokban drámaian magas az emberölések száma. 2. személyközi erőszak   családi és partnerkapcsolati erőszak, amely nagyrészt családtagok között és egymással intim kapcsolatban álló személyek között történik, bár nem kizárólagosan, de legtöbbször otthon zajlik. Formái: gyermekek elleni erőszak, házastárs/partner elleni erőszak (ami legtöbbször = nők elleni), idősek elleni erőszak) A családon belüli erőszak a 20. századig magánügy maradt, elrejtve a közvélemény elől közösségi erőszak, amely olyan személyek között zajlik, akik nincsenek egymással rokoni kapcsolatban, akik ismerhetik egymást, de nem feltétlenül, és az otthon falain kívül történik az erőszak (pl. fiatalok által tanúsított erőszak, erőszakos közösülés, erőszak olyan intézményi környezetben, mint az

iskola, a munkahely, a börtön, vagy gondozó intézmény) 3. kollektív erőszak,    amely tovább bontható szociális politikai gazdasági erőszakra.  itt az alkategóriák az erőszak lehetséges motivumait jelzik. Kollektív erőszak valósul mneg például a rasszista cselekményeknél, a terrorista cselekményeknél, a népirtásnál, stb. Az Európa Tanács 6 (2002) számú a sportban megnyilvánuló fajgyűlöletről, idegengyűlöletről és faji alapú intoleranciáról szóló ajánlása felhívja a figyelmet arra, hogy a sporttal kapcsolatos huliganizmus és erőszak, valamint a rasszista szélsőjobboldali mozgalmak között összefüggés állhat fenn. Az ajánlás ösztönzi a tagállamokat arra, hogy a rasszista, xenofób, diszkriminatív és intoleráns viselkedés megelőzésére és leküzdésére irányuló hatékony intézkedésekkel előzzék meg e káros tevékenységeket. Az öngyilkossági ráta életkor és nem szerint (1990-2000 közötti

évek átlaga) 2 25 20 15 Férfi Nő 10 5 0 5-14 év 15-25 25-34 35-44 45-54 55-64 65-74 >75 Emberölési és öngyilkossági ráta régiók szerint, 2000-ben Emberölés Öngyilkosság Afrika Amerika Dél-Kelet- Európa Kelet-Medi- Régió Régió Azsia Régió Régió terrán Régió Ócenán Régió Ny-Csendes Az erőszak fogalma Az erőszak meghatározásának többféle lehetősége van. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) ekként határozza meg az erőszakot: Fizikai erő vagy hatalom szándékos alkalmazása, amely lehet fenyegető vagy ténylegesen bekövetkező, és amely irányulhat önsértésre vagy más személy vagy egy közösség vagy csoport tagja ellen, és amely sérülést, halált, pszichológiai károsodást, fejlődési elmaradást vagy deprivációt eredményez, vagy az ilyen eredmény bekövetkezésének veszélyével jár. Fontos: 1. Habár az erőszakot megkülönböztetjük a nem szándékolt olyan eredmények

okozásától, amelyek sérülést eredményeznek, a szándékosan alkalmazott erőszak sem jelenti minden esetben a károkozás szándékának meglétét. Jelentős különbség van a szándékos magatartás és a szándékolt következmények között. (Lásd: halált okozó testi sértés) 2. a szándékosság jelentheti a sérülésokozás szándékát és az erőszak alkalmazásának szándékát. Néhány ember, bár sérülést okoz másoknak, kulturális értékeik és meggyőződésük szerint ezt nem tekintik erőszak alkalmazásának. a) Az erőszak hétköznapi fogalma: Agresszió alatt köznapi értelemben ok nélküli támadást vagy tettlegességet értünk. Erőszakról általában akkor beszélünk, amikor fizikai erőszak alkalmazásával egy személynek sérülést, vagy egy vagyontárgyban kárt okoznak, a köznapi felfogás erőszak alatt általában súlyos agresszív viselkedést ért. 3 Emberi agresszió minden olyan társas (interperszonális) jelenség,

amely belső vagy külső eredetű konfliktusok megoldási eszközeként szolgál. b.) Az erőszak büntetőjogi fogalma: A büntetőjog az olyan erőszakos cselekményeket nyilvánítja bűncselekménnyé, amelyek a büntetőjog által védett jogtárgyak ellen irányulnak. Vannak olyan erőszakos magatartások, amelyek a jog szempontjából - bizonyos határok között - elfogadhatók (pl. a szülői felügyeleti jogok kiterjednek a gyermek megbüntetésére, bokszolók, stb.) az az erőszakos csel, amely a bj által védett jogtárgy ellen irányul = bűncselekmény Erőszakos bűnözés védett tárgykörei: -emberi élet -ember testi épsége és egészsége -szexuális szabadsága -vagyona c) Az erőszak kriminológiai fogalma: embertől eredő és közvetlenül emberre irányuló olyan szándékos cselekvést feltételez, amely fizikai vagy pszichikai erőszakban (fenyegetésben) nyilvánul meg. Az elkövető magatartása minden esetben szándékos, célzatos magatartás. A

szándék megvalósításához szükséges erőszak azonban kétféle lehet: - Az eszközként használt erőszak: - A tényállási elemet kimerítő erőszak: esetében az elkövető tettesi magatartása két mozzanatból áll, amelynél az események első stádiumában alkalmazott erőszak csak eszközül szolgál a kívánt cél eléréséhez. Az ilyen cselekményeknél a jogalkotó külön értékeli a magatartás célját és az annak elérésére alkalmazott erőszakot. Az ebbe a csoportba tartozó bűncselekményeknél a törvényi tényállás megvalósítása már önmagában is személy elleni erőszak alkalmazását feltételezi. Ilyen az emberölés vagy a testi sértés bűncselekménye. Az erőszak kriminológiai fogalma: - kriminológia: más ember pszichikai v. fizikai sérelme (embertől eredő és közvetlenül emberre irányuló olyan szándékos csel-t feltételez, amely fizikai v. pszichikai erőszakban nyilvánul meg) - tehát az erőszakos bűncsel:

szándékos, a sértett személye ellen irányuló magatartás, a sértettnek kényszerhelyzetet teremt; az erőszak lehet: - eszközcsel: rablás, zsarolás, erőszakos közösülés - a tv-i tényállás eleme: a tv-i tényállás megvalósítása már önmagában személy elleni erőszakot tételez fel (pl. emberölés) Az erőszakos cselekmények: legtöbbször triviális provokáció, mint a kötekedő tekintet, a meglökés, a feltételezett inzultus, vagy a női partnerrel kapcsolatos megjegyzések. Magyarországon 1990 – 1998 közötti időszakban elkövetett, valamennyi emberölést, halált okozó testi sértést vizsgált kutatás: A büntető ügyek közel 70 %-ában a cselekményt egyetlen bűnelkövető valósította meg. Ez a tény már önmagában arra utal, hogy hazai viszonylatban az ölés többnyire két ember közötti, személyes konfliktusok egyik megoldási módozata. Az erőszakos bűncsel-k jellemzői: - szándékos bűncsel-k - a sértett személye ellen

irányul az erőszak - az erőszak a sértett számára kényszerhelyzetet teremt, akaratát/ellenállását megtöri - az erőszak eszközcsel v. a tv-i tényállás eleme 4 - erőszakos bűncsel-k felsorolása: szándékos emberölés és kísérlete, erős felindulásban elkövetett emberölés, szándékos testi sértés, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, természet elleni erőszakos fajtalanság, rablás, zsarolás, kifosztás, hiv. személy elleni erőszak, garázdaság Az erőszakos bűncselekmények egyéb osztályozási szempontjai: - az alkalmazott erőszak formája és mértéke szerint: o élet elleni, o testi épség elleni - sértettek szempontjából: o hivatalos személy v. o állampolgár - előrelátás szerint: o kitervelt v. o spontán - eszközök szerint: o tényleges eszközzel v. o puszta testi erő - támadó életkora szerint: o fiatalkorú v. o felnőtt - körülmények szerint: o szükségletkielégítő bűncsel (rablás, erőszakos

közösülés, nyereségvágyból elkövetett emberölés), a szükséglet közvetlen kapcsolatot mutat a bűncsel indítékaival és motívumaival; jell: csoportos, városokban jellemző, nagyszámú alkalom o konfliktusfeloldó bűncsel, jell: személyközi viszonyokat rendez (konfliktusos szituáció lehet: tartós személyközi kapcsolat v. alkalmi szituáció); vélt v valós sérelem áll a konfliktus hátterében; jell: erős felindulás, alkohol hatása, alkalmi szituáció - bérgyilkosság (új típus, DE nem sorolható sehová) IV. Erőszakelméletek három nagy kategória: biológiai, pszichológiai és szociológiai, amelyeken belül további irányok találhatók. Biológusok: nincs veleszületett erőszak az emberben, Antropológusok: a történelem = békeszerető, anyagjogú törzsek története  a pszichológia és a szociológia tudománya tud a legtöbbet tud mondani a kriminális erőszak okairól. Az emberi erőszakkal foglalkozó elméletek alapvetően a

szerint oszthatók fel, hogy az erőszakos egyénre, vagy az erőszakos, egyenlőtlenségeket gerjesztő társadalomra koncentrálnak. 1. AZ EGYÉNI VISELKEDÉS ALAPJÁN: a.) bio-pszicho sajátosságok alapján (Lorenz, Freud): - az agresszió veleszületett tulajdonság, nem rendellenes - mint etológus a civilizációt romboló emberi és az állati erőszakot hasonlította össze emberi és állati erőszak között:  hasonlóság: az erőszak nem ösztön, hanem „eszköz-viselkedés”, amely összefügg a szükségletkielégítéssel, a faj- és létfenntartással  különbség: o az állatvilágban: az erőszak mögött nincs érzelem; az állati erőszak a biológiai racionalizmus harca. o az emberek világában:  az embereknél már nem racionális eszközcsel, hiszen érzelemmel párosul az erőszak - mint eszközcselekmény - 5 érzelemmel = haraggal párosul; ⇒ az emberi erőszak konfliktus-feloldó és támadó erőszakká válik; ezáltal az erőszak

elveszti racionális eszközcselekmény jellegét és pl. az anyagi javak megszerzésének eszköze lesz  de ez a civilizáció felbomlásához vezethet b.) frusztráció-agresszió elmélet (a behaviorista irányzaton belül, pl Dollard) Az amerikai behaviorista irányzaton belül alakult ki. Az elmélet szerint a feszültség mindig agresszióhoz vezet. Berkovitz szerint minden egyes agresszió mögött frusztráció áll, a frusztrált személy dühösen és erőszakosan viselkedik. (Az egyéb reakciók tanult viselkedés formák - pl menekülés, kitérés, stb.) e kutatások a neofreudizmussal és a pavlovi reflex elmélettel párhuzamosan fejlődtek o - a frusztráció = a kielégítetlen szükséglet (a feszültség vezet az agresszivitáshoz = minden kitűzött cél lehetetlenülése erőszakot eredményez; - az agresszivitást növelő társadalmi tényezők: elidegenedés, társ-i sűrűség, anonimitás ezek oka: az életforma megváltozása, a városok fejlődése, a

gyári munka, stb.; kisebb helyen több ember él együtt, de egymás számára idegenül a jelenségek következménye: a kiüresedés (már a családokon belül is) a kontrol mechanizmusok megszűnéséhez; az anonimitás pedig kommunikációs zavarokhoz vezetett  ezek erőszak-növelő tényezők (a konfliktus feloldó erőszak is kommunikációs zavar;) c.) szociális elv (Bandura): az agresszív magatartás tanulható Társadalmi kognitív tanulás elmélet: Az emberben, mint biológiai lényben genetikailag kódolva van az agresszió, amely úgy aktivizálódik, ha kívülről stimulációt kap. Külső stimuláció hiányában az ember agresszióját elnyomja A szocializációtól függ, hogy miként tesszük ezt (pl. érdemes rámenősnek lenni agresszív életstílus, a társadalmi elismertség, státuszemelkedés, mint célok) Az erőszak, agresszív viselkedés megtanulható, több hatás eredője. 2. SZOCIOLÓGIAI SZEMPONTOK SZERINT A. ) Durkheim: társ-i-kulturális

tényezők magyarázzák az agressziót; Merton: anómiaelmélet (az egyensúly hiánya devianciát eredményez) = orientációs zavar (Merton a kulturálisan meghatározott célok és értékek, valamint az elérhetőségükre igénybe vehető eszközök viszonyát frusztrációforrásként fogalmazza meg.) B.) szubkultúra elmélet (Wolfgang, Ferracutti; a chicagói iskolán belül) Az agresszió általában abban a társadalmi szubkultúrában fordul elő gyakrabban, ahol az elfogadott problémamegoldó magatartásnak számít, ahol az össztársadalmi értéktől, viselkedési normáktól eltérő elemek dominálnak (pl. galeri) A szubkultúra mértékadóan befolyásolja a szocializációs folyamatot, az életstílust és az emberi kapcsolatokat. Ráadásul a csoportbefolyás erősíti az erőszakot, az elkövetőben nem alakul ki bűntudat (kollektív felelőtlenség). Az egyéni fejlődés során az egyéni értékrend részévé válik az erőszak, mivel a környezet eltűri is

el is várja az agressziót. • mint a rangsor kialakításának feltétele • mint a befogadás elérésének feltétele • mint a kirekesztődés következménye (pl. anyagi háttér  USA nagyvárosai, gettók) • különállást is kifejezheti A chicagói iskola kutatásai bizonyították, hogy a városok leromlott övezeteiben pl. kiemelkedően magas az erőszakos bűnözés. - az olasz normavilág továbbélését vizsgálták Amerikában a 60-as években Kiinduló helyzet az /1960-as években/: o az amerikai kultúra fehér, angolszász, protestáns kultúra o az olasz bevándorlók 2. generációja ekkoriban keresi helyét az amerikai kultúrában 6 az olasz bevándorlók 2. generációjánál a maffiakultúra eszközei az érvényesülés eszközeiként jelennek meg;  az eredetileg összetartó elemek az amerikai ellenállás miatt erőszakossá válnak (az egyéni fejlődés során az egyéni értékrend részévé válik az erőszak, mivel a környezet eltűri

és várja az erőszakos reakciót) Megállapítások: 1. a szülőfölddel összefüggésben  minél északabbról érkezett a bevándorló az USA-ba, annál gyengébb a hozott kultúra erőszak elemeinek felerősödése;  és minél zártabb, hagyományokat tisztelő délebbi szegény kultúrából vándorolt be valaki, annál erőszakosabb módon próbál beilleszkedni  a hagyományos déli erőszak az USA-ban „rafináltabbá” válik az érvényesülés érdekében 2. a generációkra vonatkozóan  az 1. generációs olasz bevándorlók az olasz tradicionális kultúra felhasználásával alkalmazkodni próbáltak és kifelé nem alkalmaztak erőszakot  a 2. generáció már megszegte az alkoholtilalmat = gazdasági hatalommal próbált karriert csinálni  a 3. generáció volt a klasszikus „utcasarki” erőszak részese  és a 4. generáció tudott már, mint sikeres „amerikai” beilleszkedni az „új” körülményekbe 3. Általános

következtetés, hogy: o a legidegenebb kultúra is ha életképes, akkor be tud illeszkedni bármilyen társadalomba  ennek előfeltétele az eltérő kultúra sokszínűségének kibontakoztatása és felfuttatása  C.) interakciós megközelítés: kapcsolatrendszereket vizsgál, személyt és szituációt (agresszió: egymással különleges helyzetben kapcsolatba került személyek között kialakult viszony) - szimbolikus interakció: társ-i csoportok egymásra vonatkoztatott reakciói, magatartások félreértelmezése A szimbolikus interakciók elmélete: a különböző társadalmi csoportok egymásra vonatkoztatott reakcióit vizsgálja és kiemeli, hogy nem csak a reakció, de annak a másik fél általi értelmezése is befolyásolja a viselkedést. Az erőszak kialakulását a magatartás félreértelmezése is elősegítheti. A viselkedésben metakommunikatív elemek is vannak, amelyek félreérthetők lehetnek  az üzenetet küldő és az azt befogadó

kódrendszere eltér egy mástól (= kódolás-dekódolás zavara.)  Az emberek valójában nem a másik cselekedetére reagálnak, hanem értelmezik, definiálják azt a maguk számára és valójában a saját interpretációjukra reagálnak. A LEGÚJABB KUTATÁSOK: A.) szociokulturális magyarázat (Gelles, Gil): a társ strukturális tényezői felelősek az erőszakért (agresszió: az arra adott válasz) B.) a kontroll elmélet erőszakkutatása: o a közösségi szálak lazulásával és a közösségek kiüresedésével, növekszik a társadalomban az erőszak és azon belül is a céltalan erőszak pl.: vandalizmus, brutális rablógyilkosságok, stb. o ennek oka, hogy: megszűnik a közösségek kontrolláló lehetősége o a kontroll a cselekmények következményeinek mérlegelését jelenti (megéri / sem és ha nem, akkor nem teszi) (nincs közösség, nincs kontroll van erőszak) 7 o o éppen ezért az ilyen körülmények között elkövetett erőszak csak

visszafelé = a közösségek megszűnésével magyarázható a közösségi szálak lazulásával, a közösségi kontroll csökkenésével nő az erőszak (kontroll: a csel-k következményeinek mérlegelése) C.) szegregációs elmélet: a kiinduló tétel, hogy o a társadalomban nő a csupán fogyasztóként jelentkező rétegek számbeli nagysága o e rétegekre nincs szükség mint munkaerő a társadalom számára nem érdemes e rétegek taníttatásába befektetni e felesleges réteg léte csak fogyasztása miatt érték o az értelmes társadalom számára e rétegek féken tartása a fő cél ⇒ e rétegek nem tudnak civilizáltan érvényesülni o ennek következménye, hogy o az e rétegekhez tartozók nem sajátítják el az érvényesülés civilizált módjait o ezért vagy erőszak felhasználásával sikeresek lesznek és bekerülnek a társadalomba o vagy végleg kilépnek a társadalomból és mindennapi szükségleteik kielégítése érdekében alkalmaznak

erőszakot ez utóbbi réteg veszélye, hogy o bár ilyen szegregált periférikus rétegek minden korban voltak, e rétegeket a háborúkkal, járványokkal ki lehetett vonni fizikailag is a társadalomból o jelenleg nincsenek már háborúk / járványok és a szociális szervezetek egyébként is életben tartják e rétegeket o e rétegek növekedésével az emberiség önmagára nézve válik veszélyessé D.) a lakosság elszigetelődése az erőszak ellen: a túlzott védelem miatt az erőszak célja áttevődött a személyekre az anyagi javak védelme o a modern korban a technika fejlődésével már lehetséges (kerítés, riasztó, kamera, stb.) ⇒ önmagunk börtönbe zárása o kialakult a védelmi iparág, aminek következménye, hogy a lakosság az elkövetők helyett önmagát „zárja börtönbe” o a javakat védeni lehet a technika segítségével = eredmény a teljes elszigetelődés a „többséggel” szemben; a személy kiszolgáltatottsága o a vagyon

túlzott és fokozódó védelmének és ezáltal megközelíthetetlenségének következményeként az erőszakcélja áttevődött a személyekre o ⇒ a vagyon védve marad, de tulajdonosa áldozat lesz o a háttér erőszak szemtől-szembeni erőszakra vált (autó lopás helyett emberrablás) o = a technikai védelem fokozásával az erőszak intenzitása fokozódik következtetés, hogy o elsősorban D-Amerikában a társadalomnak a szociális békét a technikai védelem enyhítésével kell visszanyernie o a technika által nyújtott vagyonvédelem feláldozásával a meggazdagodás rovására a társadalmi béke érdekében kell áldozatokat hozni Neutralizációs (semlegesítő) elmélet: Az ember az agresszív viselkedést lelke mélyén nem tartja helyénvalónak, de mégis gyakorolja. Azért, hogy saját magát felmentse, különféle semlegesítő mentségeket dolgoz ki, azaz racionalizálja az erőszakot, kiegészítő elméleteket gyárt (pl. a dohányzás azért nem

ért az egészségnek, mert mellette sportol). A kognitív disszonanciát feloldja egy kisegítő-kiegészítő elmélettel, annak ellenére, hogy 8 kognitív (tudati) szinten tudja, hogy amit tesz az nem jó, de igyekszik ezt a konfliktust feloldani (pl. bolsevikok, nácik arra hivatkoztak, hogy a népkártevők ellen léptek fel a közjó érdekében). 1958-ban Marvin Wolfgang fogalmazta meg a „sértetti közrehatás” fogalmát, annak leírására, hogy amikor a sértett kezdeményetzi a kriminális erőszakot (előhúzva egy fegyvert, vagy ököllel ütve). Az őt követő kirminológusok továbbfejlesztették ezt az elképzelést, és leírták azt a „vetélkedő helyzetet”, amely tipikusan lezíjlik az elkövető és a sértett – és sokszor a nézőközönség – részvételével: David Luckenbill (1977) által kidolgozott ötlépésű folyamatleíró modell a legismertebb ebben a körben: 1. a sértett tesz valami olyat, amit az elkövető fenyegető mozdulatnak,

gesztusnak, vagy megjegyzésnek értékel 2. Az elkövető tisztázni vagy értelmezi akarja a fenyegetés tartalmát azzal, hogy visszakérdezi a sértettet vagy a jelenlévőket, hogy mit is jelent 3. ezután az elkövető szóval vagy tettlegességgel megtorolja a sértést 4. A sértettben ezután növekvő visszavágási igény és dük keletkezik 5. a vita végén vagy az elkövető, vagy a sértett meghal, vagy súlyos sérülést szerez A bűnözés eredőinek elemzése: az ökológiai (környezeti) modell 1. Első szint: a biológiai és személyes élettörténet tényezői, amelyek az egyén magatartását meghatározzák (pl.: impulzivitás, szenvedélybetegség, korábbi erőszakos viselkedés-történet, stb) 2. Második szint a közeli személyes kapcsolatok (kortárscsoport, intim partnerek, családtagok) milyen móson erősítik az erőszak áldozatává vagy elkövetéjévé válást. Olyan ügyekben pélkdául, ahol a partnerek közötti erőszak a gyermekek

elhanyagolásával társul, könnyen eszkalálódhat a fizikai erőszak is. 3. Harmadik szint: közösségi kontextusban vizsgálja az erőszakot, olyan helyzetekben, amelyekbe az emberek kerülnek, mint az iskola, munkahely, szomszédság. 4. Negyedik szint = a szélesebb társadalmi tényezők szintje, amely az erőszak elterjedtségét befolyásolja. (Pl: az erőszak alkalmazásának elfogadottsága, amelyek csökkentik az erőszak alkalmazásával kapcsolatos tilalmazottságot, de azok is amelyek jelentős különbséget tesznek a társadalom különböző szegmensei között, vagy növelik a feszültséget bizonyos társadalmi csoportok, kisebbségek, vagy országok között. Ide tartoznak:  olyan kulturális normák, amelyek támogatják az erőszakot, mint a konfliktusok megoldásának elfogadott eszközét:  azok a normák, amelyek a szülői jogoknak adnak elsőbbséget a gyermekek jóllétével szemben,  azok a normák, amelyek megerősítik a férfiak

dominanciáját a nőkkel és a gyermekekkel kapcsolatosan,  azok a normák, amelyek elfogadottá teszik a rendőrségi erőszak alkalmazását az állampolgárokkal szemben,  azok a normák, amelyek a politikai konfliktusokat gerjesztik. III. Az erőszak mérése és az erőszakos bűnözés morfológiája Milyen típusú adatok köréből gyűjthető az erőszakkal kapcsolatos információ:   a betegségekkel, a sérülésekkel és más egészségi állapottal kapcsolatos egészségügyi adatok önbevalláson alakuló kutatási eredmények az attitűdökkel, hitekkel, magatartással, kulturális gyakorlattal, viktimizációval, vagy az erőszak alkalmazásával kapcsolatosan 9      népességi adatok, amelyek az adott közösséget jellemzik, pl. jövedelmi viszonyok, képzettség vagy munkanélküliség szempontjából kriminálstatisztikai adatok, amelyek az erőszakos bűncselekményekkel és elkövetőikkel kapcsolatosak gazdasági adatok,

amelyek a kezelések költségeivel és a szociális szolgáltatásokkal vannak kapcsolatban olyan adatok, amelyek az egészségügyi rendszer gazdasági teherbíró képességét jelzik, és a megelőzési programokkal kapcsolatos lehetséges megtakarításokat a szakpolitikákkal és a jogalkotással kapcsolatos adatok. Az erőszakos bűnözés adatainak összehasonlíthatósága:   a leginkább összehasonlítható információ az egyes országokból még mindig az emberölésre, illetve a halált okozó testi sértésre korlátozódik. A nem halálos eredménnyel járó erőszakos cselekményekkel kapcsolatos adatok kevésbé összehasonlíthatók, ezért sokszor nehéz megérteni az erőszakos bűnözés természetét és kiterjedtségét, és nehéz a megelőzési eszközök tervezése. Szükség lenne az igazságszolgáltatási és az egészségügyi szervezetek együttműködésére Mivel hasonlítom össze: pl. az emberölési adatokat - hány ember hal meg közúti

balesetben - hány ember hal meg foglalkozási szabály megszegése miatt + az élet elleni bűncselekmények hivatalos statisztikáját befolyásolják: - az orvostudomány fejlettsége - az utak állapota (milyen gyorsan jut el a sérült az orvoshoz) - a mentőszolgálat felkészültsége - a fegyverek elterjedtsége  a nagyobb tűzerejű fegyverek biztosabban vezetnek az halálos eredményhez Kriminálstatisztikai adatok A legmagasabb emberölési ráta a harmadik világ országaiban mérhető  következtetés: az emberölésnek kapcsolata van az egyenlőtlenséggel, a kétségbesettséggel, a kilátástalansággal, a szegénységgel és a deprivációval, illetve a relatív deprivációval is. DE: az USA-ban is a legmagasabb emberölési gyakoriság a déli tagállamokban mérhető. Ezt a „délszaki hipotézisnek” nevezik a kriminológiában, amely sokféle tényező jelenlétének elemzését eredményezte már: pl. a klíma, a kultúra, a fegyvertartás

szabályozása (ami a déli államokban magasabb). A kapcsolat a fegyverek birtoklása, az alkohol és az erőszakos bűnözés között  a halálos következmények gyakoriságának növekedése Az Egyesült Államokban a jellemző erőszakos elkövető jellegzetességei: neme: férfi, kora: 25 élv alatti, fajtája: afro-amerikai, lakóhelye: város  ezek jellemzik majdnem a ¾-ét az erőszakos cselekmények elkövetőinek az USA-ban. Ebből állították fel a kriminológusok a „szubkulturális erőszak” hipotézisét. Az emberölési ráta jelentősen különbözik régiók szerint:  0,9/százezer lakos (= fejlett európai országok és Ázsia bizonyos területei)  17,6/százezer lakos (= afrikai területek)  36,4/százazer lakos (= dél-amerikai országok) A fiatalkori erőszak: néhány gyermeknél már igen korán megnyilvánul, és fokozatosan alakul tovább még súlyosabb erőszakos cselekményekbe a tizenéves kor előtt vagy annak folyamán. 1. az

„életút során kialakuló erőszak” ( ők követik el a legtöbb súlyos erőszakos cselekményt, és gyakran folytatódik az erőszakos viselkedés a felnőtt korban is.) 10  az erőszakos viselkedéstípus az életkor előre haladtával időről-időre változik. (pl Pittsburgban (PA, USA) lefolytatott longitudinális vizsgálat szerint a 7, 10 és 13 éves korban felmért 1500 fiúval kapcsolatosan Loeber és munkatársai azt tapasztalták, hogy a gyermekkori agresszió bandaharcokban való részvétellé fejlődött, majd később – a tinédzserkorban – erőszakos cselekményekbe.)  DE! az élethosszi bűnelkövetők csak egy kicsiny részét teszik ki azoknak, akik erőszakos viselkedést tanúsítanak. 2. Az erőszakosan viselkedő fiatalok jelentős része ennél rövidebb ideig viselkedik erőszakos módon. Ezeket a személyeket „tizenéves korra korlátozódó elkövetők” csoportjába lehet sorolni az USA-ban lefolytatott National Youth Survey

eredményei szerint, az erőszakos viselkedést tanúsító fiatalok ¾ részénél ez az erőszakos viselkedéskor 1-3 évig tart. Erőszakos bűnözés Európában 1996 és 2000 között az erőszakos bűnözés átlagosan 14%-kal növekedett az EU országokban. Ezen belül a legnagyobb növekedés Spanyolországban (38%), Franciaországban (36%), Hollandiában (35%) Portuigáliában (28%), Olaszországban (20%), Dániában (17%) és Angliában és Walesben (15%) következett be. Az egyetlen ország, ahol az erőszakos bűnözés csökkent az Írország volt (49%). Néhány más országban is magas növekedés volt, pl. Japan (72%), Lengyelország (49%), Szlovénia (36%), Litvánia (23%) és Szlovákia (19%). Ugyanakkor jelentős csökkenés volt Cipruson (37%) és az USA-ban (16%). 2000-ben az átlagos növekedés 2% volt az EU tagállamokban. Franciaországban tovább növekedett (13%), Dánia (7%) és Finnország (7%). Az egyén országokat tekintve a legmagasabb növekedést

Japánban (47%), Litvániában (21%) és Lengyelországban (15%) mérték. Életkor és erőszak Fiatalok által tanúsított erőszak Az emberölés gyakorisági mutatói fiatalok között: 2000-ben 199.000 fiatal (9,2 fő/százezer lakos) esett erőszakos cselekmény áldozatául a világon. Más szavakkal, átlagosan 565 gyermek, fiatalkorú vagy fiatal felnőtt (10-29 éves korig) halt meg minden nap 2000-ben erőszakos cselekmény következtében. A rablások száma világszerte növekszik. Különösen gyors az emelkedés üteme a „fiatal demokráciákban”. 1990 és 1996 között a rablások aránya Bulgáriában 418 százalékkal, Litvániában 961 százalékkal, Romániában 119 százalékkal nőtt. Ugyanebben az időszakban az európai emelkedés átlaga 63 százalék volt. Killias és Aebi: az erőszak növekedése az EU tagállamokban a droggal kapcsolatos cselekmények emelkedésével függhet össze.  a különböző kábítószerfajták eltérő módon hathatnak

az erőszakos bűnözés változására Európában. Ez a különbség magyarázhatja a különböző bűnözési gyakoriságot az európai államok és az Egyesült Államok között. Erőszakos bűnözés Magyarországon 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2001 Erőszakos bűncselekmények 16464 14049 13196 17598 20383 25731 29144 30821 Összes bűncselekmény 122289 120889 130470 165816 341061 502036 450673 465694 11 2002 2003 31214 31476 420782 413343 - 1970-es évek: főleg konfliktus feloldó erőszak, elsősorban a tradicionális életmódhoz kapcsolódó falusi erőszak (szándékos súlyos testi sértés) - a sértettek általában az elkövető szoros ismeretségi, család / munkatársi köréből kerültek ki  az erőszakot érzelmi személyes konfliktusok gerjesztették; érzelmi, személyes konfliktusok  főleg konfliktusfeloldó erőszak volt az erőszakos cselekmények péntek délutántól, vasárnap estig történtek „otthon” (az elkövető

többsége ugyanis munkásszálláson lakott); vagy a kocsmában - 1980-as évek: - a konfliktus feloldó erőszak nagysága változatlan maradt  aktív erőszakos bűnözés - elkövetők: alacsony iskolai végzettség, 0 szakképzettség o - a mikro-problémák növekedése nem az öngyilkosságok számát növeli, hanem az erőszakos viselkedésekét  ugrásszerű emelkedés: városi rablás, fiatalkorúak által elkövetett garázdaság o városi körülmények között, ismeretlen sértettek ellen, konfliktus nélkül anyagi javak megszerzésére irányul (rablás) - 1990-es évek: az elmúlt két évtizedben az erőszakos bűncselekmények arányának emelkedése elmaradt a vagyon elleni bűnözés növekedésétől, de a százezer lakosra jutó erőszakos bűncselekmények száma 47 százalékkal emelkedett. 1989 és 1995 között az emberölések száma is növekedett. Az erőszakos bűncselekmények százezer lakosra számított 263-as hazai aránya a dániaival áll

azonos szinten, ebből a szempontból az európai középmezőnybe tartozik. A világ 28 nagyvárosa közül Budapest a százezer lakosra jutó emberölések száma szerint a 14-ik helyet foglalja el, azonos helyzetben van Prágával, Madriddal, Lisszabonnal és Helsinkivel. Az előre megtervezett, kegyetlen módszerekkel elkövetett és a leszámolás-jellegű gyilkosságok megjelenése azonban megrémítette a lakosságot. Egyes erőszakos bűncselekmények – különösen az önbíráskodás, a zsarolás, a garázdaság, a rablás – előfordulása manapság sokkal gyakoribb, mint a korábbi évtizedekben volt. A rendszerváltást követően e téren is jelentős mértékű terjedelmi változás következett be, a dinamika azonban jóval alacsonyabbnak bizonyult az összbűnözés változásánál, ezért a korábban megszokott arány visszaesett 5-6 %-ra. - súlyos testi sértés: alkalmi v. tartós konfliktusok oldására - garázdaság, rablás: nő a fiatalkorú elkövetők

száma - idegen sértettek ellen elkövetett bűncsel-k száma duplázódik (szükségletkielégítés a cél) - nő a szándékos súlyos testi sértések száma is (de jell. a garázdaság és a rablás, is) - nő a fiatalkorú elkövetők száma - az erőszakos bűncsel-k száma nő, de az elkövetők száma csökken (ok: halmazatok száma, visszaesők); csökken az erőszakos bűncsel aránya is (10-ről 7%-ra) - a konfliktusfeloldó erőszak nagysága változatlan (városokban inkább konfliktus nélküli), de - új jellemzők: bérgyilkosság, periférián élők (elkövető és áldozat egyben), apartheid jellegű(faji, vallási, etnikai) Az utóbbi időben mintegy lassú visszarendeződési folyamat: 2000-től ismét 6 % fölé emelkedett az erőszakos bűnözés részaránya, 2003-ban már 7,6 % volt, amely az 1989-es helyzetnek felel meg. Az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények százezer lakosra jutó adataiban 3-4-szeres eltérések vannak az ország egyes

területei között  gyakoribbak az ország északi, észak-keleti területein.  A garázdaságok folyamatos emelkedése! 12 A rendőrségi statisztika adataira alig lehet támaszkodni azoknak az erőszakos cselekményeknek az értékelésében, amelyek körében alacsony a „feljelentési hajlandóság”. Ilyenek nálunk a szexuális bűncselekmények és a családon belüli erőszak esetei. 2001-ben növekedett, 2002-ben csökkent az erőszakos közösülés sértetteinek száma és a gyermek- és fiatalkorú sértettek aránya. Amíg korábban az ismertté vált szexuális bűncselekmények áldozatainak fele sem volt gyermek- és fiatalkorú, addig az elmúlt három évben ez az arány 60 százalék körülire emelkedett (2000-ben 60,0; 2001-ben 58,5; 2002-ben 57,7 százalék). A cselekmények jelentős részénél a sértett és az elkövető családi, rokoni, ismerősi kapcsolatban volt. Minden negyedik ismertté vált bűncselekményt alkohol hatása alatt követnek

el. 2002-ben az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények 30,2 százalékát és a közrend elleni bűncselekmények 18,6 százalékát, alkohol hatása alatt követték el. 1985 és 2002 között az ismertté vált elkövetők aránya valamivel több, mint 142 százalékkal emelkedett. Ugyanebben az időszakban az iszákos életmóddal jellemezhető ismertté vált elkövetők aránya két és félszeresére nőtt. Az erőszakos és garázda jellegű bűncselekményeket elkövetők körében 335 százalékos az emelkedés. 37-40 ezer ismertté vált bűncselekményt ismerős és hozzátartozó sérelmére követtek el. A kutatások szerint az emberek általában az idegenek által elkövetett erőszaktól és támadástól félnek leginkább. Ezzel szemben háromszor-négyszer gyakrabban fordul elő erőszakos támadás az elkövető számára ismert személy ellen. Az ismertté vált emberölések 80 százalékát, a súlyos testi sértések 70 százalékát az elkövetők

velük valamilyen közeli kapcsolatban álló személy sérelmére követték el. A szexuális bűncselekmények 60 százalékát olyan elkövető valósítja meg, akivel a sértett rokonsági, ismeretségi kapcsolatban van. Évente 10 ezer kiskorú személy válik bűncselekmény áldozatává. Az ismertté vált rablások majdnem negyedét (21,2 százalékát) gyermekek és fiatalkorúak sérelmére követik el. Minden egyes napon két kiskorú válik rablás áldozatává. A személy elleni erőszakos bűncselekmények 10 százalékának gyermek- és fiatalkorú a sértettje. Az élet elleni cselekmények 8,5 százalékának áldozata kiskorú. Amíg 1997-1999 között az ismertté vált szexuális bűncselekmények áldozatainak csak majdnem a fele volt gyermek- és fiatalkorú, addig 2000-2001-ben ez az arány 60 százalék körülire emelkedett. A kiskorúakat támadó erőszak jelentős részét a szülők vagy gondozók követik el Viktimizációs felmérés A hazai erőszakos

bűnözés sértettjei  reprezentatív látenciakutatás (N=10.020)  A 2002-ben sértettekké váltak (1206 fő) 10,5 %-a (127 fő) volt erőszakos bűncselekmény áldozata, összesen 213 esetben, amely az összes cselekmény 9,4 %-át jelentette.  A cselekmények több mint kétharmadánál, 147 esetben, a sértett nem tett feljelentést.  Az erőszakos bűncselekmények áldozatai jellemzően fiatalabb korcsoportba tartoznak AZ ERŐSZAKOS BŰNÖZÉSSEL KAPCSOLATOS BÜNTETŐPOLITIKA ÉS MEGELŐZÉS - USA, Ny-EU: szigorodó büntetések, Mo: humanizálódás - általános tendencia: mellékbüntetések egyre fontosabbak, szabveszt visszaszorul - fontos: előrejelzés, szituációk csökkentése; egyéni és társ-i szintű megelőzés Média és erőszak 13 A gyilkosság a leggyakoribb bűncselekmény, amellyel az amerikai televiziós csatornákon találkozhatunk, bár  az USA-ban az őrizetbevételeknek csak kb 5%-a történik erőszakos cselekmény maitt, és a

gyilkossági ügyek kevesebb, mint 1%-át teszik ki az összes őrizetbevételnek. Svédország „Médierőszak Tanács”: (a svéd parlament hozta létre 1990-ben) Cél: a filmekben és a videókban megnyilvánuló erőszak csökkentése  mai célterületek: televizió, a hírműsorokban megjelenő erőszak, számítógépes játékok, internet, más elektronikjus médiaeszközök. 1996-os jelentés: az erőszak ábrázolás súlyos következményekkel jár a mentális fejlődésre, különösen azoknál a fiataloknál, akik alacsony önértékeléssel és magas sérülékenységgel jellemezhetők. Az első statisztikai svéd kutatás = „40 óra egy héten”  6 tévé csatornán összesen 40 órányi fizikai erőszak volt látható egy héten, úgy, hogy a baleseteket, a katasztrófákat, mint például a földrengést nem tekintették erőszaknak, és a hírekben tálalt erőszakot sem vették figyelembe.  a svéd televizióban bemutatott erőszakos cselekmények

62%-a amerikai eredetű alkotás volt Az U.S television (The National Television Violence Study, 1996, 1997) az erőszakkal kapcsolatos átfogó tartalomelemzés részeként Barbara Wilson és munkatársaink kutatása:  a kontextuális tényezők azonosítása, amelyekből meg lehet állapítani, hogy a nézők hogyan reagálnak a látott erőszakos tartalmakra. Az elemzett szakirodalom alapján kilenc ilyen tényezőt azonosítottak: 1. a támadó természetes vagy minősége 2. a sértett természete vagy minősége 3. az erőszak alkalmazásának indoka: igazolható volt vagy sem 4. fegyver jelenléte 5. a kiterjedtsége és/vagy részletezettsége az erőszaknak 6. az erőszakos cselekmény realitásának mértéke 7. az erőszakot alkalmazót megbüntették, vagy díjazták 8. az erőszak következményeit jelző sérülés vagy fájdalom bemutatása 9. tartalmazott-e humoros elemeket az erőszakos jelenet