Egészségügy | Kardiológia » Szigeti Gyula Péter - A kardiovaszkuláris rendszer működése kóros körülmények között

A kardiovaszkuláris rendszer működése kóros körülmények között Szigeti Gyula Péter 2006 A szisztémás artériás nyomást meghatározó faktorok A vénákat beidegző szimpatikus idegek Vérvolumen Izompumpa Perifériális vénák Vénás nyomás Légzési izommozgás Vénás visszaáramlás Plazma adrenalin Pitvari nyomás EDV A szív szimp. beidegzése A paraszimp. IR szívhatása Lokális hatások (pO2, pCO2, osm, bradykinin, egyéb metabolitok) Szimpatikus vazokonstriktor idegek Plazma ADR, AII és vazopresszin Hematokrit Szívizom SA csomó Arterioláris simaizom Pulzusvolumen Szívfrekvencia Arteriola átmérő PTF TPR Artériás középnyomás = PTF * TPR Vérviszkozitás Hipotenzió • Alacsony vérnyomás • Oka: 1. teljes vérvesztés (hemorrhagia) 2. plazmavesztés (bőr: fokozott izzadás, égés, GI traktus: diarrhea, hányás, vizelettermelő rendszer: fokozott vizelettermelés) 3. egyéb faktorok (emóció, endotoxinok,

allergiás reakció, alkohol, emelkedett testhőmérséklet, reflexes pl. postmicturitios) Azon események sorozata, amely a csökkent vérvolumen által előidézett csökkent artériás középnyomást okozza HEMORRHAGIA ↓ ARTÉRIÁS KÖZÉPNYOMÁS ↓ Vértérfogat ↓ PTF ↓ Vénás nyomás Szívizom ↓ Vénás visszaáramlás ↓ Pitvari nyomás ↓ Pulzusvolumen ↓ EDV A hipotenzió által okozott kompenzációs mechanizmusok • 1. baroreceptor reflex • 2. az intersticiális folyadék kapillárisokba áramlása • 3. hosszútávú reguláció (renin) 1. A vérvesztés által okozott artériás baroreceptor reflex kompenzáció HEMORRHAGIA PK ↓Artériás nyomás ↓Artériás baroreceptorok aktivitása ↓Paraszimpatikus szívhatások ↑Szimpatikus szívhatások PV, SIR ↑ Szimpatikus hatások a vénákon DK DV, CR PIR ↑ Szimpatikus hatások az arteriolákon Perifériás vénák SA csomó ↑ Konstrikció ↑ Szívfrekvencia

Arteriolák ↑ Konstrikció ↑ Vénás nyomás Szívizom ↑ Pulzusvolumen ↑ Vénásvisszaáramlás ↑ EDV ↑ PTF ↑ TPR ↑Arteriás nyomás (visszatérés a normális felé) BR Reciprok összefüggés az arteriás nyomás és a keringő vértérfogat között A - ↑Arteriás nyomás KEZDET ↓PTF Vesék ↑Nátrium és vízvesztés Szivizom ↑ Vérvolumen - KEZDET ↓Plazmavolumen ↑ Vénás nyomás ↑ Vénás visszaáramlás ↓Pulzusvolumen ↓Plazmavolumen ↓EDV B ↑ EDV Vesék ↓Vénás visszaáramlás ↑Nátrium és vizvesztés ↓Vénás nyomás ↓ Vérvolumen Szívizom ↑ Pulzusvolumen ↑ PTF ↑Artériás nyomás A vérvesztést követő kompenzációs mechanizmusok időfüggése HEMORRHAGIA Reflexes kompenzációk PV HR PTF=PV*HR TPR MAP=PTF*TPR 2. Az intersticiális folyadék kapillárisokba áramlása KEZDET ↓Artériás nyomás reflexek Arteriolák ↑ Konstrikció ↓Kapilláris nyomás ↑ Folyadék

abszorpció az interstitiális kompartmentből a v a-v c ↑ Plazmavolumen Az artériás nyomás közelít a normális felé A hemorrhagiát követő folyadékmozgások Normális Azonnal 18 h-val A norm. a hemorrhagiát követően %-a Teljes vérvolumen, mL 5,000 4,000 (↓ 20%) 4,900 98 Erythrocyta volumen, mL 2,300 1,840 (↓ 20%) 1,840 80 ↑ renin Plazma volumen, mL 2,700 2,160 (↓ 20%) 3,060 113 3. Hosszútávú reguláció (renin) ↓ Renális perfúziós nyomás Angiotensiogen máj ↑ renin Angiotensin I JMA sejtek ACE (Angiotensin konvertáló enzim) tüdő Angiotensin II ↑ Aldoszteron vazokonstrikció m.vese kéreg ↑ Na+ visszavétel ↑ TPR ↑ vízretenció ↑ vérmennyiség ↑ vérnyomás Kardiovaszkuláris hatások közepes fizikai aktivitás után #1 Paraméter PTF HR Változás Magyarázat növekszik HR és PuTF növekszik növekszik SNS aktivitása fokozódik a SA csomón és a PNS aktivitás csökken PuTF

növekszik SNS aktivitása fokozódik a ventrikuláris miokardiumon, ezáltal nő a kontrakciós erő TPR csökken jobban csökken a szív és a vázizomzat ereinek ellenálása, mint az ellenálásfokozódás a szervezet többi erében MAP növekszik a PTF növekedés nagyobb, mint a TPR csökkenés Pulzusnyomás növekszik a PuTF és a kilökődés sebessége megnő EDV változatlan magas szívfrekvenciánál csökken a telődési idő, ami kompenzálódik vazokonstrikcióval, izompumpával, és fokozott légzőmozgásokkal Kardiovaszkuláris hatások közepes fizikai aktivitás után #2 Paraméter Változás Magyarázat Véráramlás a szívben és a vázizomban növekszik Véráramlás a bőrben Véráramlás a viszcerális térben Véráramlás az agyban aktív hiperémia történik a termelődő lokális metabolitok miatt növekszik a megnövekedett testhőmérséklet miatt a SNS aktivitása reflexesen gátlódik csökken SNS aktivitás fokozódik az abdominális

szervekben és a vesékben változatlan az agyi arteriolák autoregulációja (használat-függő) biztosítja a konstans véráramlást az emelkedett MAP esetén is A vázizom keringése A fizikai munkavégzés eseményei Működő izom •  Sympathicus cholinerg  VASODILATATIO •  Metabolit termelődés  pCO2, pO2, pH  VASODILATATIO •  Adrenalin  2 adrenerg receptor  VASODILATATIO  ÁRAMLÁS “A szervezet” PRESSZOR REFLEX •  Sympathicus adrenerg  1 adrenerg receptor  VASOCONSTRICTIO  ÁRAMLÁS Nem működő izom Hipertenzió #1 • A hipertenzió krónikusan megemelkedett szisztémás artériás nyomást jelent (>140/90 Hgmm). „Éljen 140/90 Hgmm alatt”. Gyógyszercégek újabb és újabb kritériumai. • Teoretikusan, a hipertenzió a megnövekedett PTF vagy a TPR következménye, esetleg mindkettőé. • Valójában azonban, a legfontosabb abnormalitás a legtöbb esetben a csökkent

érátmérő miatt megnövekedett TPR. Hipertenzió #2 Mi okozhatja az arterioláris konstrikciót? • Az ok leggyakrabban ismeretlen – Renális hipertenzió (renin->angiotensin II) • Több, mint a hipertenzióban szenvedő betegek 50%-ban, az arterioláris konstrikció oka ismeretlen (primer hipertenzió, korábban “esszenciális hipertenzió”) • Hipotézisek a fokozott arterioláris konstrikciók magyarázatára. – Fokozott nátrium bevitel, vagy csökkent kiválasztás (a genetikusan érintett betegekben) • Th.: Alacsony nátrium diéta, diuretikumok, – Obezitás • Th.: Súlycsökkentés, testmozgás A hipertenzió rengeteg egyéb probléma kialakulásához vezet ↑TPR ↑MAP adaptív ↑ LV izomtömeg a betegség korai fázisában (segíti a szív pumpafunkcióját) a betegség előrehaladtával megváltozik a szívizomsejtek organizációja és funkciója nem megfelelő pumpafunkció • Szív: • Arteriolák: ↑ az atherosclerosis

kialakulása (szívmegállás, az occlusio vagy a ruptura a cerebrális vérerekben) AMI, stroke, vesebetegségek 1. 2. 3. 4. 5. A hipertenzió terápiája Diuretikumok Beta adrenerg receptor blokkolók Kalcium csatorna blokkolók Az angiotensin II kialakulást gátlók A SIR aktivitást gátló szerek Szívelégtelenség • A szív pumpafunkciója rengeteg ok miatt sérülhet, pl. a krónikusan emelkedett artériás nyomás miatt hipertenzióban, vagy strukturális elváltozások következtében. • Általánosan szívelégtelenségben a szív csökkent kontrakciója mutatható ki. PuV Normál szív FH SN stim-val Failing heart A szívelégtelenségben szenvedő szívre egy alacsonyabb Starling görbe jellemző, tehát kisebb PuV tartozik ugyanahhoz EDV az EDV-hez. Hogyan kompenzálódik az alacsonyabb Starling görbe? 1. ↑SNS aktivitás pozitív inotrópia és chronotrópia (nem hosszútávú reguláció béta receptorok down regulációja és az EPI/NOREPI

raktárok depletálódása) 2. ↑ EDV ↓PTF ↓MAP ↓baroreceptor reflexek ↑SNS aktivitás és ↓ nátrium és vízvisszaszívás a vesékben ↑ECF volumen ↑ VP ↑VR ↑EDV a PuV a normálishoz közelít Mellékhatása a ↑ VP oedema (↑ kapilláris filtráció) (RV elégtelen) alsóvégtag és lábduzzadás (LV elégtelen) tüdőoedema (folyadékfelszaporodás az intersticiális területekben, vagy a léghólyagokban) csökkent gázcsere Terápia Ca2+ transzport kamrai szívizomsejteken Az oedema legfőbb okai Fiziológia történés Az oedema okai ↑ MAP másodlagosan a ↑ PTF miatt ↑ capilláris nyomás, ↑ filtrációhoz vezet Lokális arteriola dilatáció, ↑ capilláris nyomás, ↑ filtrációhoz vezet ↑ VP, úgymint HF vagy vénás obstructio ↑ capilláris nyomás, ↑ filtrációhoz vezet ↓ plazma fehérje koncentráció ↓a kapillárison át az ozmótikus abszorp. (májbetegségek, vesebetegségek, vagy Ezáltal, a

nettó filtráció ↑ fehérje malnutrició) ↑ intersticiális folyadék fehérje konc. a ↑ kapilláris perm miatt A nyirokerek elzáródása, Pl. filariform lárvák miatt ↓a kapillárison át az ozmotikus abszorp. Ezáltal, a nettó filtráció ↑ A kapillárisokból kifiltrált folyadék nem szállítódik el az intersticiális térből. Protein szintén felszaporodik az intersticiális folyadékban. “Szívroham, szívszélhűdés” • Elégtelen koronária véráramlás, ami a miokardium károsodásához vezet az érintett területen, esetleg izomelhalás is kialakulhat. Miokardiális infarktus (heart attack). • Hozzávetőleg 1.5 millió AMI történik évente az USA-ban, ezek 75%-a a korházba kerül. A megfelelő orvosi ellátás esetén a betegek több, mint 80%-a túléli az inzultust. • Sajnos a maradék 25% esetén az AMI olyan gyors lefolyású, illetve olyan szívterületeket érint, hogy nincs esély a beteg intezív osztályra való

beszállítására. A hírtelen szívhalál és az AMI • A hirtelen szívhalál leggyakoribb oka a kamrafibrilláció. • Az AMI tünetei mellkasfájdalom, gyakran bal karba sugárzik, émelygés, hányás, izzadás, halálfélelem, megrövidült légzés. • Az AMI diagnózisa a speciális EKG elváltozások, valamint enzimszintek emelkedése a vérplazmában (CPK és LDH). Atherosclerosis • Az elégtelen koronáriaáramlás leggyakoribb oka. • Az atherosclerosisban koronáriafal vastagodás mutatható ki 1. rengeteg az abnormális simaizom, és 2. cholesterol lerakódás figyelhető meg a koronária falában • A koronária falának megvastagodásához vezető mechanizmusok nem tisztázottak, de a dohányzás, a magas plazma cholesterol koncentráció, a diabetes elősegítik a kialakulását. • Az akut koronária elzáródás leggyakoribb okai 1. hírtelen véralvadék kialakulása, 2. egy leszakadt véralvadék, vagy zsirdeposit bekerülése egy kisarteriólába

3. vazospazmus Egyebek • Angina pectoris • Stroke • Hibernált és kábult miokardium Akut ischemia nekrózis Terhelés hatására jelentkező ischemia Mérsékelt hipoperfúzió Rövid hibernált állapot > 24 óra Oklúzió > 15 min Akut kábult miokardium Reperfúzió < 5 óra Repetitiv ischemia Subendokardiális nekrózis Krónikus kábult miokardium ? (normális nyugalmi véráramlás) Repetitiv ischemia – kritikus koronária stenózis Hibernált miokardium (csökkent nyugalmi véráramlás) Élettani és sejtszintű adaptációs mechanizmusok az életképes, de diszfunkciós miokardiumban Krónikus kábult miokardium Hibernált miokardium Nyugalmi véráramlás normális csökkent Vazodilatativ véráramlás csökkent csökkent Apoptózis normális emelkedett SR Ca2+ felvevő fehérjék normális csökkent CaATPáz (foszforilált) normális (?) csökkent (?) Foszfolamban (foszforilált) normális (csökkent) csökkent (?) Calsequestrin

normális normális TnI proteolizis hiányzik ? Sejthipertrófia nincs emelkedett FDG felvétel normális-emelkedett emelkedett Oxigénfogyasztás normális csökkent A perifériás keringési elégtelenség (shock) A perifériás keringési elégtelenség kialakulásához vezető okok 1. Csökkent vértérfogat vérzés (haemorrhágiás shock) nagyfokú dehidráció (hányás, hasmenés, verejtékezés, égés) 2. Az érrendszer megnövekedett befogadóképessége neurogén eredetű vazodilatáció anaphylaxia bakteriális toxinok által kiváltott vazodilatáció 3. Elégtelen szívműködés miokardium károsodása (AMI, Myocarditis acuta) csökkent szívműködés a gátolt vénás telődés miatt (szívtamponád) Perifériás keringési elégtelenségben kialakuló circulus vitiosus Égés, vérzés, dehidráció vénás telődés vértérfogat AMI szív PTF kapilláris permeabilitás acidózis, hipoxia szöveti átáramlás coagulatio

működés: szív, agy, vese, tüdő artériás vérnyomás katekolaminok tachycardia, verejtékezés perifériás vazokonstrikció A shock tünetei • • • • • Alacsony vérnyomás Sápadtság Hideg, nedves tapintatú bőr Szapora, felületes pulzus Felületes, gyors légzés, súlyosabb esetben nehézlégzés • Tompult szenzórium vagy nyugtalanság, szorongás, súlyosabb stádiumban eszméletvesztés A shock stádiumai • Reverzibilis – Kompenzált – Progresszív • Irreverzibilis • A kompenzált stádium A fiziológiás mechanizmusok még biztosítják az életfontosságú szervek vérellátását (stressz-reakció). 1. 2. 3. 4. Nő a szívfrekvencia Nő a PTF (ha a szívizom állapota ezt megengedi) Nő a koronária átáramlás Csökken a szplanknikus terület, a vese, a bőr ereinek a perfúziója 5. Csökken a vénák vértároló kapacitása, emiatt nő a szív telődése Kellő időben alkalmazott oki terápiával a folyamat

megállitható és visszaforditható. A progresszív stádium • A kompenzáló mechanizmusok ellenére a vérnyomás lassan, de progresszíven esik. • Ha az artériás középnyomás 60 Hgmm alá csökken, károsodik a(z) – szívműködés (elégtelen koronáriaperfúzió) – veseműködés (elégtelen glomeruláris perfúzió) – idegrendszer működése (neocortex, majd vegetatív funkciók) Kellő időben alkalmazott terápiával (keringés és szívtámogatás) a beteg élete még megmenthető. Az irreverzibilis stádium • A perctérfogat és a vérnyomás nagyon alacsony, a vitális funkciók csökkennek. • Transzfúzióval, gyógyszerekkel a keringés átmenetileg javítható, de a vérnyomásesés folytatódik és a beteg a helyesen alkalmazott terápia ellenére is meghal. A hipoxia, a hiperkapnia, és az acidózis keringésélettani hatásai Lokális hatások A hypoxia - adenozin rendszer  Szerv munkája  pO2 HASZNÁLAT-FÜGGŐ

AUTOREGULATIO!!!  Adenozin OK  pO2 sejt  Qcor Vasoconstrictio  ADE  Qcor Vasodilatatio Receptor kötődés ér Lokális hatások A hypercapnia - acidosis rendszer  fizikai aktivitás pO2 & pCO2 & pH Presszor reflex &  SIR VASODILATATIO lokálisan & a használatfüggő szervekben a systemas keringésben (VASOCONSTRICTIO) H2O + CO2 H2CO3 H+ + HCO3- Lokális hatások A hypercapnia – NO rendszer Lokális hatások - NO rendszer A kisvérköri keringés Ventilatio-Perfusio Kapcsolás A vér átirányítása a jól “átlélegzett” szegmensek felé A Haldane-kísérlet Légzési PTF Légzési PTF ↑ PCO2 idő Ép n. X Bilaterális vagotomia ↓ PO2 idő A hypoxia centrális hatása a légzésre ↓ A belélegzett PO2 ↓ Az alveoláris PO2 ↑ ventilláció ↓ Az arteriális PO2 Perifériás kemoreceptorok ↑ ingerület Légzőizmok ↑ kontrakció Az alveoláris és az artériás PO2

normalizálódik A hypoxia centrális hatása a keringésre ↓ Az arteriális PO2 Perifériás kemoreceptorok ↑ ingerület ↑ presszor központ Presszor válasz 1. 2. 3. 4. Pozitív inotróp hatás Pozitív chronotróp hatás (↑ HR) Generalizált vasoconstrictio (↑ TPR) ↑ perctérfogat (HR x TPR), ↑ a kisvérköri áramlás, ↑ koronáriaáramlás, ↑ agyi véráramlás 5. ↑ vénás telődés és ↓ vérraktárak 6. ↑ légzési PTF A hypercapnia centrális hatása a légzésre ↑A belélegzett levegő PCO2 ↑ alveoláris PCO2 ↑ artériás PCO2 ↑ az agyban az EC PCO2 ↑ artériás [H+] ↑ az agyban az EC [H+] Centrális kemoreceptorok Perifériás kemoreceptorok ↑ tüzelés ↑ tüzelés Légzőizmok ↑ kontrakciók az artériás [H+] normalizálódik az agyban az EC [H+] normalizálódik ↑ ventilláció az agyban az EC PCO2 normalizálódik az alveoláris és artériás PCO2 normalizálódik A hypercapnia centrális hatása a

keringésre ↓ Az arteriális PO2 Centrális kemoreceptorok ↑ ingerület ↑ presszor központ Presszor válasz 1. 2. 3. 4. Pozitív inotróp hatás Pozitív chronotróp hatás (↑ HR) Generalizált vasoconstrictio (↑ TPR) ↑ perctérfogat (HR x TPR), ↑ a kisvérköri áramlás, ↑ koronáriaáramlás, ↑ agyi véráramlás 5. ↑ vénás telődés és ↓ vérraktárak 6. ↑ légzési PTF Az alapvető sejtélettani folyamatok szerepe a klinikai gyakorlatban Lássunk néhány gyakorlati példát 1. Eset Epidurális anesztézia, a lidokain hatása az idegi akcióspotenciálokra • • • • • • • • • 27 éves terhes kismama, első terhesség A terhesség normális lefolyású. A szülés idejének közeledtével a szülőfájások igen intenzivvé váltak. A testvérek “horrorisztikus” szülési élménybeszámolói alapján a kismama a fájdalomcsillapítás felől érdeklődik. A szülész, mivel nincs kizáró ok, az epidurális

érzéstelenítést javasolja. A szülész elmagyarázza, hogy lidokaint, ami egy helyi érzéstelenítő szer, fognak az epidurális térbe juttatni a gerincvelői lumbális szakaszán. A lidokain a szenzoros neuronokon gátolja az akciós potenciálok kialakulását ezáltal a fájdalominformáció nem jut el a KIR szenzoros területeire, így nem alakul ki fájdalomérzet. A kismama kérte az anesztézia alkalmazását, így “fájdalommentesen” adott életet a kisbabájának. A kismama elmondása szerint az epidurális anesztézia a “legjobb dolog a szeletelt kenyér” feltalálása óta. • Alacsony koncentrációban a lidokain csökkenti az akciós potenciálok felszálló szárának meredekségét, valamint a csúcsértéket. Nagyobb koncentrációban teljesen legátolják az AP kialakulását. Ezek alapján mely ionok membránon történő áthaladását gátolják meg? • Mivel az AP depolarizációját, valamint a csúcspotenciált leginkább a Na ionok

Na-csatornán történő bejutása hozza létre, ezért a lidokain ezt a feszültség-függő Na-csatorna populációt gátolja le. • Ha a lidokain gyenge bázis, a pK-ja pedig 7.9, akkor a fiziológiás pH esetén a vegyület inkább töltött, vagy pedig töltetlen formában van jelen? • Henderson-Hasselbach egyenlet: pH = pK+log([bázis]/[sav]) 7,4 = 7,9+log([bázis]/[sav]) 0,316 = [bázis]/[sav] [sav]/[bázis] = 3,16 ami azt jelenti, hogy a töltött forma hozzávetőleg háromszor nagyobb koncentrációban van jelen a töltetlenhez viszonyítva • Ha a lidokain az ioncsatornákat az IC oldal felől képes gátolni. Ez viszont azt jelenti, hogy a molekulának át kell haladnia a membránon. Ha az epidurális térben a pH 7.0 (acidotikusabb, mint a szervezetben neutrálisnak tekintett 7.4), akkor a szer aktivitása nő, csökken, vagy pedig változatlan. • Az előzőekben kiderült, hogy a hogy a töltött forma hozzávetőleg háromszor nagyobb koncentrációban van

jelen a töltetlenhez viszonyítva, ha a pH 7,4. • Ha a pH = 7,0 akkor a Henderson-Hasselbach összefüggés felhasználásával a [sav]/[bázis] = 7,94 ami arra utal, hogy a töltéssel nem rendelkező bázikus forma koncentrációja csökkent. • Mindez azért fontos, mert membránpermeabilitással csak a töltetlen forma rendelkezik, így a savi pH csökkenti a szer hatását. • Az AP-al kapcsolatos ismeretei alapján, a lidokain hogyan képes módosítani az idegsejteken az AP tovahaladását? • Az AP idegsejten való tovahaladása az inward áramok kialakulásától függ, jelen esetben a feszültség-függő Na csatorna aktiválódásától. Ha ezt az aktivációt legátoljuk, akkor nem fog AP kialakulni, ezáltal tovahaladni sem. 2. Eset Myasthenia gravis, a neuromuscularis transmisszió • 23 éves nőbeteg, aki az utóbbi 8 hónapban észrevette, hogy egy ˝különös˝ betegségben szenved • Ha 15 percnél hosszabb ideig olvas, akkor a szemei

˝túleröltetődnek˝és le akarnak csukódni. • Ha ételt rág, ha fogat mos, ha hajat szárít akkor nagyon hamar elfárad és a munkavégzés is hamar kifárasztja. • Nehéz tárgyakat képtelen az utóbbi időben megemelni. • Az orvos myasthenia gravis-t állapított meg. • Amíg az szérum ellenanyag teszt eredményéra várnak, addig az orvos pyridostigmin (AChE gátló) terápiát kezdett el, amitől a beteg azonnal jobban érezte magát, az ereje kezdett visszatérni. • Az ellenanyag teszt igazolta a myasthenia gravis diagnózist. • A neuromuszkuláris transzmisszió mely lépései lehetnek érintettek? http://www.coloradoedu/intphys/Class/IPHY3430-200/image/figure7mjpg • Milyen ellenanyagot mutathattak ki a beteg vérplazmájából? • Nikotinos AChR ellenes antitest, aminek a szintje megemelkedik myasthenia gravis esetén. Ez az AChR-ab nevet viseli a klinikai laboratóriumi gyakorlatban. • Felhasználva a neuromuszkuláris transzmisszióról

tanultakat hogyan alakul ki az izomgyengeség myasthenia gravis esetén? • Myasthenia gravis-ban az abnormális antitestek, AChR-ab, keringenek a vérben és bárhol ahol van elérhető nikotinos AChR található, ott képesek bekötődni. Amikor az ACHR-ab kötődik a receptorhoz, akkor a receptor-specifikus agonista (ACh) nem képes a továbbiakban a receptort aktiválni, így a motoneuronok izomösszehúzódást kialakító hatása megszűnik és az EPP és ezáltal az izom AP nem fog kialakulni. • Ezáltal az izomerő fokozatosan gyengül, majd az izmok egyáltalán nem fognak összehúzódni. • Miért alkalmazható a pyridostigmin (AChE gátló) a myasthenia gravis tüneteinek enyhítésére? • Az ACh, ami aktiválja az AChR-t, az AChE enzim bontja le a szinaptikus térben. Ezáltal az ACh cholinná és acetáttá bomlik szét, csökkentve az ACh véglemezhatását. A cholin ezután visszavevődik a motoneuronba és részt vesz az ACh további szintézisében. • A

pyridostigmin egy AChE gátló, ez azt jelenti, hogy kötődik az enzimhez és megakadályozza a ACh lebontását, így növeli a neuromuscularis junctio-ban az ACh koncentrációját és fokozza a hatását. A nagyobb koncentrációjú ACh képes az AChR-ab leszorítani a AChR kötésből ezáltal megszüntetni az általa létrehozozott gátlást. • A felsorolt szerek közül melyik az , amelyik kontraindikált az adott betegségben? Botulinus toxin, Kuráre, Neostigmin, Hemikolin • Általánosságban az mondható el, hogy minden olyan anyag, amelyik interferál az neuromuscularis transmissió bármelyik lépésével, az kontraindikált. • Botulinus toxin: gátolja az ACh felszabadulást amotoneuronból, ezáltal teljes izomgátást képes létrehozni Kuráre: AChR-on az ACh kompetitív inhibítora,a mi megakadályozza az EPP és ezáltal az izom AP kialakulását Neostigmin: AChE gátló, ezáltal elősegíti az ACh hatását a receptoron Hemikolin: gátolja a cholin

motoneuronba történő visszavételét ezáltal elősegíti a motoneuronban az ACh raktárak kimerülését