Egészségügy | Parazitológia » A vírusok elnevezése és rendszerzése

A vírusok elnevezése és rendszerzése - a vírusok rendszerezése során a következő kritériumokat veszik figyelembe: a virion morfológiája; fiziko-kémiai tulajdonságok; vírusgenom; vírusfehérjék; genomszerveződés és replikáció; antigén tulajdonságok; biológiai tuljdonságok. Nemzetközi Vírustaxonómiai Társaság (ICTV) - a vírusrendszertanban használt nevezéktan: virales rend (pl. Nidovirales) viridae család (pl. Picornaviridae) virinae alcsalád (pl. Alphaherpesvirinae) virus nemzetség (pl. Enterovirus) - a vírusok hivatalos nemzetközi elnevezése az angol nevükhöz illetve az ebből kialakított rövidítéshez igazodik. pl. human herpesvirus HHV, tobacco mosaic virus TMV DNS-tartalmú víruscsaládok Adenovírusok - a virion szabályos ikozaéder alakú, a DNS kétszállú, lineáris. - az adenovírusok elsősorban a a felső légutak és a vékonybél hámsejtjeit fertőzik meg. Herpesvírusok Herpes Simples Vírus (HSV) -

a primer fertőzés gyakran tünetmentes, amely után a vírusgenom az érzőideg dúcokban a gazdasejt DNS-be integrálva lappang. - a bárányhimlő és az övsömör kórokozója. Parvovírusok - humán- és állatpatogén vírusok. - kubikális szimmetria, a DNS egyszálú lineáris, hiányzik a peplon. - anémia, bőrkiütések, ízületi gyulladások. Poxvírusok - a gerincesek vírusainak legkomplikáltabb összetételű képviselői. - fekete himlő, bőrfekély, bőrtumorok. RNS-tartalmú víruscsaládok Coronavírusok - az RNS-genom pozitív egyszálú; - humán- és állatpatogén vírusok; - felső légúti hurut - nátha Orthomyxovírusok - külső burokkal rendelkező, gömb vagy hosszúkás alakú helikális vírusok. - a vírus agglutinálja különböző emlős- és madárfajok vörösvértestjeit. - influenzavírus, Picornavírusok - a gerincesek legkisebb RNS-vírusai. - ide tartozik a száj- és körömfájás vírusa, mely sertések és

szarvasmarhák betegségét okozza mely esetenként pusztulással is jár. Retrovírusok - a virion belső fehérjéi között szerepel az RNS-függő DNS-polimeráz (reverz transzkriptáz) - RNS tumorvírusok HIV (Human Immundeficiency Virus) - a vírusnak a celluláris immunválaszban szerepet játszó T4limfocita populáció a támadáspontja, amelynek a vírusszaporodás következtében történő folyamatos pusztulása a sejt immunválasz képesség csökkenéséhez, elégtelenségéhez vezet. - az immunrendszer összeomlása következményeként kialakuló különböző opportunista fertőzések és daganatos megbetegedések jellemzők a kórképre. - a HIV vírus a betegek véréből, nyirokcsomóiból, ondójából, nyálából kitenyészthető, a T-sejtekben való szaporodását sokmagvú óriássejtképződés, sejtpusztulás jelzi. Rhabdovírusok - lövedék alakú, egyik végükön lekerekített, másik végükön lapos vírusok. - növény-, állat- és

emberpatogén vírusok tartoznak ide. - veszettség vírusa Szubvirális ágensek Viroidok - fehérjeburok nélküli nukleinsav molekulák; - növényi kórokozók pl. PSTVd – potato spindle tuber viroid; - sejtmag kromatinállományában találhatók, egyedi mechanizmussal szaporodnak, a gazdasejt RNS-polimeráz II-t használják, obligát intracelluláris paraziták. - egyszálú, cirkuláris RNS molekulák (246-375 nukleotid), intracelluláris bázispárosodás révén kétszálú, pálcaszerű szekunder szerkezetet vesznek fel. - nincs virion fázisa, mégis szaporodó és fertőzőképes; - kontakt módon jutnak egyik növényegyedből a másikba; - a viroid RNS semmiféle fehérjét nem kódol; - patogenitásuk háttere nem ismert pontosan. cadang-cadang coconut viroid CCVd apple scar skin viroid- ASSVd Prionok - fehérjetermészetű, fertőző ágens (proteinaceous infectious agent); - Prusiner vezette be a prion fogalmát 1982-ben. - pálcika alak – 10-20

nm/100-200 nm, kb. 1000 PrP – kristályszerű elrendeződésben; - prionprotein (PrP); - megtalálható központi idegrendszerben, lépben, nyirokcsomókban; - génje a gazdaszervezet genomjában. - a kis molekulasúlyú prekurzor fehérjék glikolizálódnak, majd glikolipid részükkel beágyazódnak a sejtmembránba és feltehetőleg az idegsejtek membránjai közötti kapcsolatokban játszanak szerepet. - fiziológiás körülmények között a sejten belüli felhalmozódásuk nem figyelhető meg. - a prionprotein génen is bekövetkezhetnek mutációk, melyek hatására az eredeti alfa-helix szerkezeten belül béta-láncok alakulnak ki, minek következtében a prionmolekula ellenáll a proteináz enzimeknek és fibrillumok formájában felhalmozódik a sejtben. - a kóros prionprotein képes áthatolni a sejtmembránon és kapcsolatba lépni az egészséges sejt által termelt normál prionprotein molekulákkal és azokat saját mintájára átalakítani. - a sejt

„észleli” a normál prionprotein molekulák hiányát és igyekszik rögtön abból többet szintetizálni, de a kóros prionprotein hatására azok mind kórossá alakulnak és a sejt elpusztul. A prionok által létrehozott fertőzések jellemzői - néhány hónaptól évekig terjedő inkubációs szakasz; - egyre súlyosbodó betegség; - minden esetben halálos kimenetel; - a károsodások az agyra korlátozódnak (spongioform átalakulás, neuronok számának csökkenése); - gyulladásos reakció nincs; - immunválasz hiányzik; - gyakran öröklődő, családi jellegűek. Állati prionbetegségek a juhoknál és a kecskéknél megfigyelt surlókor (scrapie), a szarvasmarhák szivacsos encephalopathiája (BSE – bovine spongiform encephalopathy) Emberben megjelenő prionbetegségek Kuru (nevető halál) - az Új-Guineában élő bennszülöttek betegsége, rituális kannibalimussal terjed. - a mozgásképesség fokozatosan leépül, végül a beteg ülni sem

tud, teljesen elgyengül és éhezés vagy másodlagos fertőzés következtében meghal. Creutzfedt-Jacob betegség (CJD) - súlyos idegrendszeri betegség. - szivacsos agyvelőgyulladás egyik fajtája. Formái: Sporadikus Szerzett Familiáris Új variáns (vCJD) – BSE tömeges fellépésével hozzák kapcsolatba