Oktatás | Oktatáspolitika » Bertalan Zoltánné - Az oktatási kiadások és az oktatási kibocsátás hogyan korrelálnak egymással?

Alapadatok

Év, oldalszám:2004, 20 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:49

Feltöltve:2006. november 05.

Méret:140 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR GAZDÁLKODÁSI SZAK AZ OKTATÁSI KIADÁSOK ÉS AZ OKTATÁSI KIBOCSÁTÁS HOGYAN KOLERÁLNAK EGYMÁSSAL? BERTALAN ZOLTÁNNÉ GAZDÁLKODÁSI SZAK KÖZIGAZGATÁSI SZAKIRÁNY 200 3/2 00 4 „C” TA R TA L O M J E G Y Z É K 2 0 0 4 - E S É V K Ö L T S É G V E T É S E A Z O K T A T Á S B A N .3 o M E G R E F O R M Á L T É R E T S É G I V I Z S G A 7 .o F E L N Ő T T K É P Z É S .9 o K Ü L F Ö L D I N Y E L V I K É P Z É S 1 0 .o U N I Ó S P É N Z E K O K T A T Á S F E J L E S Z T É S R E 1 2 .o J E L E N T É S A K Ö Z O K T A T Á S R Ó L .1 4 o F E L S Ő O K T A T Á S Á T A L A K Í T Á S Á N A K T E R V E .1 6 o I N T E R N E T E S O K T A T Á S 1 7 .o U N I Ó S M I N I S Z T É R I U M I K U R Z U S O K 1 7 .o 2 Az oktatási k iadások és

oktatási k ibocsátás hogyan kolerálnak egym ással A 2004-es év költségvetése: a modernizáció és az esélyteremtés költségvetése az oktatásban A Fidesz ennek a költségvetésnek a kritikájában nem veszi figyelembe azt a 24 milliárd forintot, amely a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében oktatási, kutatási programok finanszírozására szolgálhat. Ebből a pénzből 6,550 milliárd forint a Strukturális Alapok ágazatot érintő intézkedéseinek társfinanszírozását szolgáló keret, amelyet a tárca a Miniszterelnöki Hivatalnak adott át. Ehhez társul – sikeres pályázatok esetén - 16,9 milliárd forint uniós támogatás. 2004-ben a gyermek és ifjúsági célú kiadások közel 100 milliárd Fttal, 9,3%-kal nőnek, összege 1147 milliárd forint, az összes költségvetési kiadás 19%-a. Jövőre több mint 8,0 milliárd forintra nő az ingyenes tankönyvtámogatás kerete, ezáltal 700-750 ezer diák ellátása válik ingyenessé. Több

mint 27,0 milliárd forintra nő az ingyenes és kedvezményes étkezés támogatása, így 400 ezer óvodás és iskolás gyermek kaphat 50%-os kedvezményes, illetve 100 ezer óvodás ingyenes ellátást. A normatív támogatás idei szintje megmarad, sőt néhány területen növekszik, bővül. Az önkormányzati közoktatási normatív támogatások összege 2004-ben 477,0 milliárd forint. (2003-ban 466,4 milliárd Ft) 3 A közoktatási törvény módosítása alapján a középiskolák 2004–től nyelvi, informatikai előkészítő évfolyamokat („0-dik év”) indíthatnak. Az előkészítő évfolyamok részére 66.000 kiegészítő Ft/fő normatív támogatás jár. Ez az összeg eléri a jelenlegi két tannyelvű osztályok finanszírozási szintjét. A nyelvvizsga és a számítógép-kezelői (ECDL) vizsga díja 2004-től a közoktatás normatív támogatási rendszerébe épül be, ami garanciát jelent a díjak visszatérítésére, vagyis a

sikeres vizsgák ingyenessé tételére. Jövő évi kerete 500 millió forint. Havonta a minimálbér mértékére, azaz az eddigi érték több mint háromszorosára nő az adó és járulékmentes hallgatói munkadíj felső határa, ami jelentős támogatás a hallgatók intézményen belüli foglalkoztatásához. A Fidesz állítása szerint a hallgatói támogatás összege mindössze ”néhány száz forinttal emelkedik” .A valóságban azonban 33000 forintról 50.000 forintra támogatása, (mintegy jelentősen 50%-kal) javítva nő mintegy a 135 hallgatók ezer lakhatási egyetemista és főiskolás lakhatási körülményeit. A felsőoktatási intézmények támogatása a 2003. évhez képest több mint egymilliárd támogatása a forinttal tervezett nő. Az uniós OM felsőoktatási forrásokkal és a célfeladatainak hozzájuk tartozó támogatással 16,6 milliárd forintról 21,3 milliárd forintra nő. 2004-ben a költségvetési források

változatlan ütemezése mellett a PPP program keretében milliárdos nagyságrendben elindulnak a kollégiumi és más felsőoktatási beruházások. 4 A felsőoktatási intézmények mentesülnek a bevételeik után fizetendő 5%-os központi elvonástól, ezáltal 1,5 milliárd forint marad az intézményeknél, amit felújításra használhatnak fel. Évi 50 millió forintig háromszorosára nő az egyetemek területén K+F tevékenységet folytató vállalkozások társasági adóalap- kedvezménye, segítve a K+F szféra és az egyetemek együttműködését. Az újonnan létesülő K+F alapból további felsőoktatási beruházások indulnak. A felsőoktatási intézmények támogatása:  2003. évi eredeti előirányzat 155,2 milliárd forint  A módosított, jelenlegi előirányzat 151,8 milliárd forint  2004. évi tervezett előirányzat 153,0 milliárd forint Ezt kiegészíti 2004-től a bevételek korábban befizetésre kerülő

5%-ának intézménynél hagyása, ami kb. 1,5 milliárd forint lesz Nem felel meg a valóságnak a Fidesz azon állítása, mely szerint jövőre a felsőoktatás informatika fejlesztésre 96 %-kal kevesebb forrás jutna, ezzel szemben az előirányzat 2003-ban 3.050 millió forint, 2004-ben 1550 millió forint, amit kiegészít a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjában tervezett 1,2 milliárd forint hazai társfinanszírozás és EU támogatás. A felsőoktatási programok finanszírozási összege 2004-ben 500 millió forint, a könyvbeszerzés tervezett összege 50 millió forint, a tankönyv, szakkönyvtámogatás 300 millió forint. Az önkormányzatok számára2003-ban létesített 3 milliárdos felülről nyitott alap a 2002. évi béremelések áthúzódó hatásainak kiegészítő finanszírozására szolgált. 2003-ban évközi bérintézkedés nem volt, így jövő évre áthúzódó hatása sem keletkezik. 5 Az osztályfőnöki

pótlékemelés mintegy 70 ezer pedagógust érint. A Fidesz – MPSZ állításával ellentétben a pótlék növekedése minimum két és félszeres. Az emelés finanszírozása - más keresetelemhez hasonlóan több csatornás, fenntartóknál adóbevételek forrása részben a (önkormányzatoknál) /szja, normatív helyben gépjárműadó/, továbbá támogatások maradó az és iparűzési és a átengedett adó és az önkormányzatok egyéb bevételeinek 2004 évi növekménye. A pedagógus szakvizsga és továbbképzés normatívája 2003-ban 14.500 Ft, 2004-ben 15.000 Ft, vagyis szó sincs 55%-os csökkenésről A Sulinet program 2004. évi támogatási előirányzata 4,1 milliárd forint Jövőre tovább folytatódik adókedvezményes vásárlás a Sulinet révén Expressz lehetővé teszi program, az amely oktatási az szektor szereplői számára az otthoni számítógéphez jutást. A közoktatási tankönyvkiadás támogatása 2003-ban

600 millió Ft, 2004-ben 550 millió Ft (ebből: nemzetiségi 300 millió forint, gyógypedagógiai és egyéb 250 millió forint). Az adatokból látható, hogy a csökkenés nem 58%-os. A határon túli magyar oktatás támogatása 2003-hoz képest jelentősen nőtt, hiszen a 2003-as évi 1.365 millió forintos fejezeti előirányzat és a 300 millió forintos alapítványi előirányzat a benyújtott költségvetésben 1.023 millió forintos fejezetei előirányzatra és 1294 millió forintos alapítványi előirányzatra módosult, tehát összességében 38%-al 1665 millióról 2317 millióra nő. FORRÁS: www,oktatás.hu 6 MEGREFORMÁLT ÉRETTSÉGI VIZSGA Többéves vita végére tettek pontot a kultusztárca illetékesei, amikor javaslatukra kormánydöntés született a két szinten letehető érettségi vizsga bevezetéséről. A most elfogadott és 2004-től érvényes új szabályokkal kapcsolatban ma is sok a fenntartás. Ráadásul mintha a

kormányzati érettségi reformerek sem tudnának frappáns válaszokat adni a bírálatokra. „Úgy bizonyos látszik, bármennyit fogalmakat nem szavakkal reagált magyarázzuk sikerült Báthori az érettségi reformját, egyebek mellett e tisztáznunk” – Zoltán, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közoktatásért felelős államtitkára a Magyar Nemzet 1996 június 6-ai számában a kultusztárca érettségivizsga-átalakítási terveit ért kritikákra. Mindezt néhány nappal az után, hogy pedagógus szervezetek által tartott szakmai konferencia résztvevői „ leszedték a keresztvizet” a tervezetről, illetve hogy egy a tanárok körében tartott felmérésből kiderült: a pedagógusok többsége ellenezte, hogy a jövőben minden tantárgyból kétféle – közép-, illetve emelt szintű – érettségi vizsgát lehessen tenni. A kormányzati oktatáspolitikusok ezt követően nem is magyaráztak tovább. Még abban a

hónapban – tehát 1996 júniusában – az Országgyűlés elé vitték az 1993-as közoktatás törvény módosítását- benne az újfajta érettségi vizsgáztatásra vonatkozó szabályokkal – amit a parlament 1996 nyarán el is fogadott. Ezt követően az érettségi reformról a MKM – ben újabb kormányrendelet-tervezet készült, ám ez sem szakított a kétszintűséggel, mindössze állítólag a pedagógusok bírálatát elfogadva közelítette a közép- illetve emeltszintű vizsgák követelményeit. 7 E javaslat ma már jogszabály: a kormány döntött a kétszintű érettségi rendszer bevezetéséről, valamint arról, hogy a jelenleg általános oskola 6. Osztályba járók 2004-ben már az „új módi” szerint érettségizzenek. A középiskoláknak - mint a szabályzatból kiderül – az érettségit megelőző két évben, vagyis az oktatás 11.-12 Évfolyamán legalább kilenc tantárgyból kell lehetővé tenni a vizsgára való

felkészülést. Igaz, csak középszinten: az emelt szintű érettségire való felkészítés érdekében lehetőség van arra, hogy több középiskola álljon össze, s ez esetben eredetileg más iskolába járók „ vendégtanulóként” látogatnák az órákat, az ilyen „diákvándorlás” technikai – szervezési feltételeiről nem szól a rendelet. FORRRÁS: hvg. XIX évfolyam 24(942) szám A FELNŐTTKÉPZÉSI TÖRVÉNYTERVEZET ELŐKÉSZÜLETEI A jelszóként divatba jött „élethosszig tartó tanulás” ösztönzése mellett az európai uniós pénzügyi források megcsapolhatósága is indokolttá teszi, hogy a felnőtt képzésről külön törvény szülessen – vélik az oktatási tárcánál. Az eddig napvilágra került koncepcióból azonban még az sem világos, hogy az állam a jövőben kit-mit és miképpen finanszírozna. Magyarországon mintegy 400 ezerre becsülhető azoknak a felnőtteknek a száma, akik az iskola

rendszeren kívüli képzésben vesznek részt. Ebben benne vannak a nyelvet tanulók, a számítástechnikai kurzusokon, vagy vállalati fejtágítókon okosodók, azok, akik azért ülnek újra az iskolapadba, hogy olyan - akár hivatásszerűen, akár szabadidős foglalatosságként is művelhető – mesterségeket tanuljanak. 8 Az igények gyors növekedésével az oktatási piac is lépést tartott, olyannyira, hogy ma még az Oktatási Minisztériumban sem tudják, hány vállalkozás kínálja e területen a szolgáltatásait, azt meg pláne nem, melyek azok a tanfolyamok, ahol magasan képzett előadók oktatnak. A „felnőttképzésbizniszben” ugyanis nemcsak oktatási, vagy kulturális intézmények – például művelődési házak, népfőiskolák, - vesznek részt, hanem cégek, nonprofit szervezetek és egyéni vállalkozók is, márpedig a felsoroltak más-más törvények hatálya alá tartozva végzik tevékenységüket. A

szabályozásnak praktikus okai is vannak. Az EU-s elvárásokon túl az önálló törvény mellett szól, hogy azokban az országokban ahol a felnőttképzés jól szabályozott (Dánia, Hollandia, Németország) az iskolák könnyebben jutnak a különböző nemzetközi programokon keresztül igénybe vehető pénzügyi forrásokhoz. Az EU Grundtvig – alapja például amely kifejezetten a felsőoktatás javítását tűzte ki célul - egy-egy hallgató esetében a képzési költségek 60-70 %-át is átvállalja, szemben például azokkal az alapítványi, vagy állami támogatásokkal, amelyek a költségeknek többnyire csak a töredékét állják. A fejlett piacgazdaság felértékeli az új ismeretek és készségek befogadásának, alkalmazásának képességét. „le kell mondani arról, az illúzióról, hogy a közoktatásban néhány év alatt annyi tudás gyömöszölhető egy tanuló fejébe, amivel az majd hosszú évtizedeken keresztül

elboldogul.” Fogalmazott Pokorni Zoltán az akkori oktatási miniszter. A felnőttképzési törvény egyik sarkallatos pontja éppen a finanszírozás kérdésének megoldása. A képzéseken résztvevők támogatása például elismert azoknál jöhet szóba, szakképesítéssel. programtámogatás lenne, akik A még nem rendelkeznek finanszírozás melynek keretében egyik az államilag formája állam a például átképzésekhez, szociális hátrányos helyzetűeknek vagy fogyatékosoknak szervezett oktatáshoz rendelne pénzeket. 9 Intézményi támogatást csak. olyan a felnőttképzéssel kitüntetett módon foglalkozó oktatógárdát és szervezetek az kapnának, infrastrukturális amelyek a feltételeket tananyagot tekintve az egyaránt megfelelnek a magas minőségi elvárásoknak – mondta Benedek András helyettes államtitkár. KÜLFÖLDI NYELVI KÉPZÉS Magyarországról becslések szerint éves átlagban alig több mint

kétezren indulnak szervezett keretek között külhoni tanulmányútra. Az ilyesféle utak szervezésével többféle cég is foglakozik: akadnak köztük utazási irodák, hazai nyelviskolák, valamint olyan nemzetközi hálózatok, amelyek itthon és külföldön egyaránt saját iskolákat tartanak fenn. Tanulni legtöbb ember nem szeret, utazni viszont igen. Erre alapul a nyelvturizmus ötlete. Ráadásul anyanyelvi környezetben sokkal inkább ragadnak az idegen szavak, hiszen úton-útfélen csak azokkal lehet találkozni. A tanulmányutak évről-évre több magyart csábítanak külföldre: az utazási irodákon, a hazai nyelviskolákon és a külföldi tanintézmények magyarországi közvetítőirodáin keresztül a becslések szerint már több mint kétezren kerekedtek fel ilyen céllal. S egy-egy „kucsaft” átlagban 26 napot töltött külföldön nyelvtanulással. A cégek egybecsengő nem szakmai közölnek pontos értesülések adatokat szerint a

a forgalmukról, piacvezető Study de Tours Idegenforgalmi Kft. 650 tanulni vágyót juttatott a határon túlra, míg a többiek a forgalom felével is kiegyeztek volna. A legtöbb iskola olcsóbb és drágább szállások közti választási lehetőséget is kínál: a skála a diáktárssal megosztott szobán keresztül a bentlakásos elitkollégiumig terjed. De azt is mérlegelni kell, mi ér többet: a függetlenség, vagy az órák utáni további nyelvtanfolyam egy családnál. 10 K Ü L F Ö L D I N Y E L V I K É P Z É S Á T L A G O S * K Ö L T S É G E I ( E Z E R F T .) SZÁLLÁS OR SZÁG DÍJ NAP I P LUSZ ÉS R EGGELI EGY FŐ R EP ÜLŐ- CSALÁDNÁL K L TS G E JEGY 289 131 30 71-102 257 121 38 45-51 AUSZTRÁLIA 168 114 28 185-192 USA NAGYBRITANNIA FRANCIAORSZÁG 167 188 45 50-55 KANADA 156 77 23 108-122 ÍRORSZÁG 152 87 25 48-55 142 165 34 38-50 116 92 69 41-63 ORSZÁG 112 106 21 53-69 MÁLTA 108 64 21

34-65 AUSZTRIA 93 76 32 33-39 NÉMETORSZÁG OLASZORSZÁG SPANYOL- *Az átlagos 26-napos tartózkodási időre, heti húsz tanórára vetítve. Az árak a Budapesttől az illető ország fővárosáig szóló kedvezményes, reptéri illetéket nem tartalmazó repülőjegyekre vonatkoznak. FORRÁS: hvg.,XXIIévfolyam34(1109) szám 11 UNIÓS PÉNZEK OKTATÁSFEJLESZTÉSRE Heteken belül uniós pályázati lehetőségek tömege árasztja el a szinte mit sem sejtő iskolákat, egyetemeket, tanárképző intézeteket. A Nemzeti Fejlesztési Tervben (brüsszeli és honi bürokratanyelven) lefektetett oktatási programokra 2008 végéig mintegy 270 millió euró áll rendelkezésre, melynek háromnegyedét az unió állja. Már nem sokat kell aludniuk azoknak az iskolaigazgatóknak, tanároknak, akik például új szakképzési módszertan kidolgozására éreznek késztetést, vagy briliáns ötletük van a diszlexiás diákok írásoktatásának

megkönnyítésére, ám eddig – pénz hiányában – nem tudták megvalósítani elképzeléseiket. Ha egyelőre nem is hallottak róla, a segítség karnyújtásnyira lehet. Néhány héten belül, de legkésőbb március végéig kiírják azoknak a pályázatoknak zömét, melyeket humánerőforrás- fejlesztési operatív program (hefop) néven ismer az uniós pénzek nemzeti elfogyasztását segítő, máris duzzadó pesti bürokrácia. A hefop az Európai Unió által a csatlakozóktól is megkövetelt Nemzeti Fejlesztési Terv öt nagy programjának egyike, és a többihez – az agrár–és vidékfejlesztés, környezetvédelem operatív és a infrastruktúra, programjához kapcsolatrendszerben gazdasági áll – az valamint hasonlóan éves versenyképesség, állami a regionális nehezen a fejlesztés áttekinthető költségvetéssel. Melyben természetesen szintén vannak oktatásfejlesztésre szánt pénzek. A hefop 750 millió

eurójából 2004 és 2008 között 270 millió eurót lehet ilyen célra költeni. A pénz 75 %-át az EU két strukturális alapja – az Európai Szociális adja, Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap – a maradékot pedig a magyar költségvetés állja. A hefop kidolgozása elegendő teret hagyott a legendás magyar kreativitásnak, hiszen az unióban – a mezőgazdasággal ellentétben – az oktatás alapvetően nemzeti hatáskörbe vonatkoznak rá. 12 tartozik, s csak ajánlások A Oktatási Minisztérium egy éve meghatározta a úgynevezett prioritásokat – ilyen például a hangzatos „egész életen át tanulás és alkalmazkodóképesség támogatása” -, melyek bekerültek az NFT-be. Ezen alapult a hefop, melyet december végén Brüsszelben is jóváhagytak. „Az elmúlt huszonöt évben nem volt ilyen esélye az országnak arra, hogy oktatási rendszerét így megreformálja. Ha most nem járunk sikerrel akkor sosem.

A szakembergárda mellett ezúttal a pénz is rendelkezésre áll.” – hangsúlyozza E Vámos Ágnes, aki a OM közoktatás-fejlesztési főosztály vezetőjéből lett a kht fejlesztési igazgatója. A központi programok másik kedvezményezettje a Nemzeti Szakképzési Intézet, mely a szakképzési szerkezet átalakítása címén elsősorban a gépészet – és a kereskedelem -, illetve marketing oktatást kísérli meg a munkaerő-piaci igényekhez alakítani oly módon, hogy a tananyag egymást kiegészítő és variálható egységekből épülhessen fel. A pályázatok alapján a szerződéseket 2006-ig szeretnék megkötni, a megítélt uniós pénzeket ugyanis 2008 végéig lehet kifizetni. A hefpohivatalban azonban úgy vélik, semmi akadálya nincs, hogy a nyár végére néhány pályázatnak már az eredményét is kihirdessék, s az ősszel megkössék az első szerződéseket a pénzek felhasználásáról. A legnagyobb összegek infrastruktúra fejlesztésre

állnak majd rendelkezésre. A tervek közt az egyetemek és főiskolák épületbővítése, rekonstrukciója is szerepel ( az unió által díjazott „integrált szemlélet” tükrözi, hogy a programleírásban is megjelenik az „épületrészek akadálymentesítése a fogyatékossággal élők számára”). Összesen közel 50 millió euró áll rendelkezésre 16 „térségi integrált szakképző központ” kialakítására, a mi a gyakorlatban 6-8 meglévő oktatásfejlesztési intézmény együttműködésének szorosabbá fűzését és felszereltségének javítását jelenti majd. A pályázati pénzek központi programokhoz kapcsolódnak majd, ami garantálja, hogy a hefop pénzeket nem fogják értelmetlenül elherdálni. 13 JELENTÉS A KÖZOKTATÁSRÓL A magyar tanárok a statisztikák szerint kevesebbet dolgoznak, mint nyugati kollégáik, de sokkal kevesebbet is keresnek náluk ,méghozzá nemcsak abszolút mértékben, hanem

fizetésük vásárlóerejét figyelembe véve is – derül ki egyebek mellett az Országos Közoktatási Intézet Jelentés a magyar közoktatásról című a minap megjelent összeállításból. 15-ÉVES GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ PEDAGÓGUSOK EGY TANÓRÁRA ESŐ FIZETÉSE 2000-BEN (DOLLÁR) ALAPFOKÚ OKTATÁSBAN TANÍTÓK 36 PORTUGÁLIA SCÁJC 50 NÉMETORSZÁG 50 AUSZTRIA 40 BELGIUM 40 39 NORVÉGIA 10 MAGYARORSZÁG 30 FRANCIORSZÁG 38 USA 50 DÁNIA 0 10 20 30 14 40 50 60 A magyar közoktatási rendszer egyik alapproblémája továbbra is a községi iskolák alacsony színvonala - tűnik ki az Országos Közoktatási Intézet Jelentés a magyar közoktatásról című, nemrégiben közreadott kötetéből. Márpedig az általános iskolák több mint fele a kétezer léleknél kevesebbet számláló kisebb falvakban található, az ide járó nebulók jóval alacsonyabb szinten teljesítenek, mint városi társaik, s ez e kutatások szerint

kifejezetten az iskolák rovására írható. Az Orbán-kormány idején a helyzet javítására olyan finanszírozási formát találtak ki, amelyben a kis községi iskolák egy tanulóra számítva több állami pénzhez jutottak, mint a többi. E segítséget azonban furcsa módon a pedagógusok 2002. Szeptemberi rendkívüli béremelése gyakorlatilag semmissé tette. A béremelésnek ugyanis 2003-ban már csak a töredékét fedezte önkormányzatoknak a központi kellett költségvetés, (volna) a nagyobb kigazdálkodniuk. részt Egyébként az időről időre felmerül az a gondolat is, hogy a kis falusi iskolák feleslegesek, a diákok is jobban járnának egy körzetesített, jobban felszerelt, anyagilag és tanárokkal jobban ellátott iskolával. Ez ellen csupán az szól, hogy így alighanem sok kis település elsorvadna, hiszen intézmények híján – sok helyütt nincs már orvos, újabban pedig a posták szűnnek meg elveszítenék

népességmegtartó képességüket. 15-éves diákok PISA-teszten szerzett pontjai (2000) Településtípus Magyarország Olvasás Matematika Term.tud OECD-országok O lvasás Matematika Term.tud 3 ez re sn é l ki se b b 3 59 36 5 3 71 481 48 2 480 le ga lá b b 1 mi ll i ós 4 84 49 0 494 51 0 51 0 514 kü lö n bs é g 12 5 12 5 123 29 28 15 34 – A FELSŐOKTATÁS ÁTALAKÍTÁSÁNAK TERVE Az idén megkezdődik Magyarországon a kétszintű felsőoktatási rendszerre való áttérés. Az európai kompatibilitást ígérő, ám feszültségeket is magában hordó folyamat sok részlete még egyáltalán nem tisztázott. Magyar egyetemeken-főiskolákon kísérleti jelleggel, 2004 szeptemberében indulnak az első olyan szakok, melyekről azt hirdetik: képzési formájuk igazodik az európai felsőoktatási rendszerek összehangolását célzó úgynevezett bolognai folyamathoz. Azaz a diákok egy hároméves továbbtanulnak

alapozó(bachelor) e a szakasz magasabb(master) fokozat után eldönthetik, megszerzéséért, vagy megelégszenek az így kapott alacsonyabb végzettséggel. A kísérletben részt vevő intézmények tulajdonképpen csak eddigi gyakorlatukat „bolognaiasították”. Magyarország – 28 másik európai országgal együtt - 1999-ben írta alá a bolognai nyilatkozatot (melyhez később még 4 állam csatlakozott). Ebben vállalta, hogy legkésőbb 2010-ig bevezeti a kétciklusú felsőoktatást. Az aláíró országok többségének oktatási miniszterei tavalyi berlini értekezletükön abban állapodtak meg, hogy az új rendszerű képzés első évfolyamainak indítását 2005-re hozzák előre. Magyarország óvatosan csak azt vállalta, hogy lassabban, három lépésben csatlakozik a Bolognafolyamathoz. 2004 jelleggel indulnak szeptemberében néhány intézményben, kísérleti a kétciklusú képzésbe illő szakok, 2005-ben még önkéntesen

csatlakozhatnak az intézmények az új rendszerhez, 2006-ban viszont már minden intézmény minden első évfolyamát a szerint indítaná, s így a hazai felsőoktatás 2011-re alakulna teljesen át. FORRÁS: hvg XXVI.évfolyam 3szám 16 INTERNETES TÁVOKTATÁS MAGYARORSZÁGON Az internetes távoktatásnak Magyarországon nagyobb még a füstje, mint a lángja: on-line kurzusokat kevesen kínálnak, s még az is aki ezt teszi, többnyire csak a töredékét használja ki a technikai lehetőségeknek. Az internetes távoktatáshoz tulajdonképpen minden adott, ám a világháló magyar fertálya egyelőre mégsem kínál igazi alternatívát a hagyományos kurzusokkal szemben. A neten történő oktatás helyzete ugyanis most még így summázható: szakmai körökben mindenki beszél róla, de alig akad aki minden benne rejlő lehetőséget kihasználna. Bár magyar nyelvű kurzusok bőven akadnak, a neten, ezek többsége – mint például a SWI Kommunikációs

Kft. által 4500 forintért kínált kelta mitológiai bevezetés vagy az 5 ezer forintot kóstáló illemtankurzus ( a tandíjat, melynek fejében a nebuló megkapja hozzáférési jelszavát, személyesen, vagy postai csekken lehet befizetni) – általában megmarad az ismeretterjesztés szintjén. A munkaerőpiacon is értékesíthető tudást ígérő tanfolyamok számítástechnikai oktatásra korlátozódnak. Az egyetemek főiskolák döntő többségében működnek ugyan távoktatási központok, mégis kevés az internetre támaszkodó, netán teljes egészében a világhálón zajló kurzus. UNIÓS MINISZTÉRIUMI KURZUSOK A minisztériumok többsége évek óta tanfolyamokkal igyekszik felkészíteni munkatársait a Európai Unió jogi, szervezeti rendjének ismeretére. Az alkalmazottak beiskolázása egyes tárcáknál már-már tömegméreteket ölt: a Gazdasági Minisztériumban dolgozók közel kétharmada vett vagy vesz részt valamilyen uniós fejtágításon.

17 M E L L É K L E TE K K Ü L F Ö L D I N Y E L V I K É P Z É S K Ö L T S É G E I .1 1 o P E D A G Ó G U S O K F I Z E T É S É N E K Ö S S Z E H A S O M L Í T Á S A 1 4 .o 1 5 - É V E S D I Á K O K P I S A - T E S Z T E N S Z E R Z E T T P O N T J A I 1 5 .o 18 FOR R ÁSOK WWW. OKTATÁS HU HVG. X I X ÉVFOLYAM 24 SZÁM HVG. X X I I ÉVFOLY AM 34 SZÁM HVG. X X VI I ÉVFOLY AM 3 SZÁM 19 20