Szociológia | Tanulmányok, esszék » Jó-e nagycsaládban élni?

Alapadatok

Év, oldalszám:2002, 7 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:499

Feltöltve:2006. november 05.

Méret:72 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

CSALÁDSZOCIOLÓGIA Jó-e nagycsaládban élni? Tartalomjegyzék: A család feladatai .3 A család szerkezete .4 Mekkora az ideális család? . 5 Nagycsaládok társadalmi helyzete .6 Nagycsaládok gazdasági helyzete .6 Nagycsaládok szociális helyzete .7 Emberi kapcsolatok, érzelmek a nagycsaládban .7 Összefoglalás .8 Felhasznált irodalom .9 Jó-e nagycsaládban élni? 2 Családnak szociológiai és statisztikai értelemben csak a vérségi kapcsolatban lévő együtt élők tekinthetők. Ilyen például a házaspár gyerekekkel vagy házaspár valamelyikük szüleivel. A család a társadalom legkisebb egysége Az érzelmi kapcsolatok tartják össze A család feladatai: A családnak több feladata is van. Ezek a következők: - Biztosítja a népesség utánpótlását a társadalom részére. - Rendelkezik gazdasági funkcióval mint fogyasztó - Közvetít az egyén és a társadalom között. - Családtagok irányítása, ellenőrzése. - Ellát

szocializációs, nevelési, kulturális, szabadidős feladatokat. A gyermek szocializációja. Az oktatási nevelési intézményekkel együtt a cs aládnak kell gondoskodnia arról, hogy a gyermek eltudjon igazodni a világban. Tanulja meg mind azt, ami szükséges ahhoz, hogy a társadalom hasznos tagjává váljék. - Betegekről és idősekről gondoskodik. - Érzelmi egyensúlyt, biztonságot nyújt. A család mindent személyes kapcsolatokban, kötődésekben, érzelmi telítődéssel közvetít. Nagyon fontos, hogy a tagjai számára a család érzelmi stabilitást, biztonságot nyújtson. A család tagjai személyes ragaszkodásukkal, szeretetükkel egymásnak olyan érzelmi biztonságérzetet nyújtanak, ami az élet minden más közegében is emberi stabilitást ad. Az összetartozás biztonságát. A családokban mindegyikünknek személy szerint a másikra van szüksége, a szülő, a testvér nem helyettesíthető más személlyel. A család szerkezete: A család

szerkezete, belső viszonyai és funkciói nem örök és természet adta törvények szerint alakulnak, hanem történetileg változnak. Történelmi koronként eltér a szerkezete és az is , hogy mennyi a gyerekek száma. A család szerkezet több féle is lehet: - szülők a nem házas gyerekeikkel 3 - szülők a nem házas gyerekeikkel és a saját szüleik - szülők a nem házas gyerekeikkel és valamilyen rokonnal Család változásai az utóbbi néhány évtizedben: Csökken a családok nagysága. Egyre kisebb a gyerekszám és az egyéb rokonok együtt lakása a családdal sem nagyon jellemző. 1949-ben a háztartások 23%-a állt több családból, illetve volt jelen a család mellett más rokon is. Hazánkban egy háztartás átlagos létszáma az utóbbi 100 évben a következő volt: 1890: 4.5 fő 1950: 3.6 fő 1990: 2.7 fő Persze mint minden átlag, ez is elfedi a jelentős különbségeket. Hiszen a nagyszüleink gyerekkorában, a XX. század elején gyakoriak

voltak a sok gyerekes családok Akár több mint 10 gyerekkel. Következő generációban már kisebbek voltak a családok Gyerekszám 10 alatt volt. Például 4-6 Ők viszont még kevesebb gyereket vállaltak A nagy átlag a 2 gyerek Manapság már elég sok 1 gyermekes család is van. Sőt a gyermektelen házaspárok is szép számmal akadnak. Egy részüknél ennek nem egészségügyi oka van. Egyre több nő végez felső fokú tanulmányokat, majd olyan munkát végez, ami teljesen leköti, kitölti az életét. Tulajdonképpen nem is hiányzik az életéből a gyerek. Vagy ha idővel mégis, akkor pedig meg már csak 1-re van ideje biológiailag Az egyszemélyes háztartások száma is folyamatosan növekedett. 1990-ben az összes háztartás nem egészen 1/4-ben élt egyetlen személy. Elsősorban az idős, egyedülálló emberek száma lett több. A válások számának növekedése szintén több egyfős háztartást eredményezett De a fiatalok életstílusának

megváltozása is hozzájárult ehhez. Mihelyst lehet külön költöznek és önálló háztartásban élnek. Tulajdonképpen a család szerkezete egyszerűsödött. A több generációs családok többsége ma elsősorban a szülőkkel együtt élő fiatal házasok. Kisebb számban fordul elő az olyan típus, amelyben idős szülő költözik felnőtt házas gyermekéhez rendszerint akkor, ha az idős ember gondozása nem oldható meg másképpen vagy ha az egyik szülő halála esetén a másik egyedül magára marad. Az öregek ezt a környezetváltozást nehezen viselik el. Különösen akkor, ha a megszokott személyes tárgyit is el kell hagynia. Mekkora az ideális család? 4 A jelenlegi társadalmunkban a g azdasági észszerűség és ebből fakadóan a közvélemény viszonylag egyértelműen megszabja a gyermekek kívánt számát, amely 1-2 esetleg 3. Az „előirányzott” ideális gyerekszám 3 lenne. Országunk fogyó lélekszáma több születést kívánna. Nem

az a legmegfelelőbb megoldás, hogy „idegenek” töltsék meg hazánkat Ám a jelenlegi gazdasági, társadalmi körülmények olyanok, hogy a legtöbb ember nem erre vágyik. Azt gondolják, hogy inkább legyen csak 1 vagy 2 gyerek. Őket viszont a lehető legjobb körülmények között tudják felnevelni és minél biztosabb jövőt tudjanak biztosítani számukra. Vannak akik a szükségesnél jóval nagyobb anyagi bőséget juttatnak a gyerekeiknek. Akadnak olyan szülők is akik inkább a saját igényeiket veszik minimálisra, de a gyereknek előteremtik a márkás ruhákat, cipőket,. rangos oktatási intézményt stb Véleményem szerint az egy gyerek mellé kell a testvér. Ahol az első meg van, ott nem igazán lehet gátja a pénz a másodiknak Főleg ahol megfelelő az életszínvonal. A testvér élménye nagyon fontos Manapság az értékek listáján egyre inkább elől foglal helyet az anyagi jólét, kényelem fogalma. Nagycsaládok társadalmi helyzete: Ma a

nagycsaládok megítélése inkább negatív, általánosságban úgy vélekednek róluk, hogy felelőtlenek, nem ismerik a családtervezést. Elég példát láthatunk erre a televízióban Csak kevesen gondolják úgy, hogy a sokgyermekes családok többsége tudatosan vállalja a gyerekeket. Erre viszont alig láthatunk példát Talán ezáltal a m édiának is szerepe van a nagycsaládok általános elítélő véleményezésében. Valójában a „gondos” nagycsaládok aránya kisebb lehet. Hiszen ennek felelősség teljes vállalásához nem kis anyagi háttér kell. Nagycsaládok gazdasági helyzete: A rossz körülmények között élő családoknak, akiknél nincsen meg az anyagi fedezet a nagycsalád ellátására. valóban csak annyi gyereket kellene vállalnia , amennyit biztonsággal feltud nevelni. Hiszen nem túl nagy öröm lehet állandó nélkülözésben élni, felnőni 5 Azt gondolom a családi pótlék biztosítása csak csepp a tengerben a gyermekek

ellátásában. Segélyeken élni pedig nem igazán jó megoldás. A mai magyar átlag fizetés pedig nem képes fedezni a nagy létszámú család költségeit. Továbbá a l akáshelyzet sem igazán kedvez a n agycsaládosok számára. A lakótelepi lakások nem valók 4 főnél több kényelmes együttélésére. Megint csak sok pénz kellene ahhoz, hogy egy ilyen család megfelelő lakáshoz vagy házhoz jusson. Nagycsaládok szociális helyzete: A sokgyermekes családok esetében a megfelelő jővödelmen kívül még egyéb hiányosságok is előfordulhatnak. Például a szegénységnek nem szükséges velejárójának kellene lennie a tisztaság és rend igényének nélkülözése. Illetve olyan életviteli felfogások megléte, amelyek a mai társadalomban nem pozitívak. Például a gyermekeket nem biztatják a tanulmányai jó elvégzésére, mert nem tartják fontosnak. Ezek főleg a szegény cigány családoknál fordul elő De ezeket a megállapításokat nem szabad

általánosítani minden egyes családra. Hisz nagycsaládosság nem feltétlenül azonos a szegénységgel, nemtörődömséggel. Emberi kapcsolatok, érzelmek a nagycsaládban: A testvéri kapcsolatban élő gyerekek jóval több gazdagságot, szeretet kapnak mint az egykék. Egykék esetében a szülőknek kell mindazt pótolniuk, ami a testvéri közösség hiánya miatt kimarad a gyerek életéből. Többet kell személyesen foglalkozni velük Játszótársakat, barátokat kell szervezni melléjük. Fent áll a veszélye, hogy idővel a szülői-nagyszülői rajongás nem tesz jót a személyiségének. Esetleg elkényeztetett, önző lesz Vagy netán nem nevelődik eléggé az életre, nem rendelkezik elég önbizalommal, harcolni tudással, hiszen meg kapott mindent. Akinek pedig több testvére is van, annak viszont meg kell tanulnia a saját akaratát érvényesíteni úgy, hogy másnak is jó legyen. Sok gyermek esetén – pl. 5-nél több gyerek esetén- - már más a

kapcsolat a szülőkkel és a korban távolabb álló testvérekkel. 6 Itt már nincs igazán lehetőség nagymértékben az egyénenkénti személyes foglalkozásra - például a személyre szóló esti mese -. Az idősebb testvérre idővel némi szülői feladat is hárul. Fontos segítenie a háztartásban illetve a kisebbek rendezésében Főleg ha egy családban 10 vagy ennél több gyerek van. Ezt egyáltalán nem biztos, hogy mindig örömmel végzi. Főképpen amikor már saját barátai, némiképp saját élete lenne – tizenéves korban - Az igazi testvér kapcsolat a korban egymáshoz közel állóknál van meg, akik között csak egypár év eltérés van. A kicsik a nagytestvérre kicsit úgy tekintenek, mint egy pótszülőre Például ha a legkisebb gyerek még 6 éven aluli a legnagyobb meg már esetleg elmúlt 18). Ha felnőnek nem mindig jellemző rájuk az összetartás. Ha valami baj van valakivel a családban, mindenki a többire vár. Így fordulhat elő

az, hogy némely idősebb embernek akár 12 testvére is lehetett, mégis esetleg magányos, egyedül él, ha nincs saját családja. Pedig még él néhány közülük Nagy segítség ezekben a cs aládokban, ha valamelyik nagymama együtt él velük és aktívan tud segíteni a háztartás és a gyerekek ellátásában. Összefoglalva: Igazi nagycsaládban, ahol több mint 4 gyerek van, figyelembe véve az anyagi és egyéb körülményeket, nem igazán lehet jó élni. Bár lelkileg, emberileg gazdag emberek kerülhetnek ki belőle. De ezt nem ellensúlyozza az, hogy a szülők személyes figyelme túl sok felé oszlik. Továbbá nagyon fontos a megfelelő anyagi háttér biztosítása. Ne létbizonytalanságban kelljen élni De minden szempontból az egykének sem irigylésre méltó a helyzete. Felhasznált irodalom: Felber Mária: Pénzgazdálkodás nagyban és kicsiben. Labora kiadó, Budapest, 1994 7