Földrajz | Társadalomföldrajz » Dienesné Rab Zsófia - Kazahsztán

KAZAHSZTÁN Készült: 2003. november 25 Készítette: Dienesné Rab Zsófia C. csoport Levelező tagozat Kazahsztán Kazahsztán kontinensnyi, 2,7 M négyzetkilométer , 14,9 M fő népességű ország Közigazgatásilag 14 m egyére oszlik, fővárosa 1997 óta Asztana. Politikai berendezkedést tekintve erős elnöki rendszer érvényesül, a parlament kétkamarás, a politikai pártok jelentsége másodlagos. Kazahsztán ásványkincsekben, termőterületekben rendkívül gazdag, perspektivikus ország. Örökölt gazdasági potenciálja is jelent s. Az óriási kőolaj és földgáztartalékok mellett, az országban szinte minden ásványkincs megtalálható (arany, ezüst, nikkel, réz, alumínium, cink, króm, molibdén, ólom, urán, vasérc, foszfor, kőszén, stb.) A legfejlettebb ipari ágazatok – a kitermelők után – a vas és színesfém kohászat, vegyipar, energetika, épít ipar. A feldolgozó szektor ugyanakkor fejletlen, elavult termelési struktúrával

és eszközökkel. Az ország mez gazdasági adottságai északon a kalászosok (Kazahsztán a FÁK-on belül az OF és Ukrajna után a 3. gabonatermelő, - nettó exportőr) termelésének, délen a gyapot, rizs, dohány, zöldség és gyümölcsfélék előállításának kedveznek. Az agráriumon belül hagyományosan nagy a súlya az állattartásnak, (főleg birka, szarvasmarha, ló és tevetenyésztés). A mezőgazdasági termelés dönt hányadát már a magán gazdaságok adják (számuk 2002 elején meghaladta a 122 ezret).A kazah mezőgazdaság számos problémával küszködik (alacsony termésátlagok, a talajerő utánpótlás és növényvédelem hiányosságai, az állatállomány oltóanyaggal történ ellátása, elavult géppark, a termelés finanszírozásának megoldatlansága, stb.) További gond a mez gazdasági termékfeldolgozás fejletlensége. KAZAHSZTÁN AZ EZREDFORDULÓIG 1. Kazahsztán a világgazdaságban Az 1991 de cemberében függetlenné vált

Kazahsztán a szovjet utódállamok egyik legígéretesebbjeként kezdte önálló létét, és a k ülföld szemében ma is az. E méretét tekintve a világ kilencedik legnagyobb állama mindezt a t erületén található gazdag nyersanyag lelőhelyének köszönheti. Kazahsztán továbbá világ jelentős atomhatalmai közé tartozik 2 Kazahsztánban a gazdasági reformok 1992-ben kezdődtek, s bár az átalakulás nem volt zökken mentes, a p iacgazdaság intézményrendszere a 90-es évek második felére kialakult. Annak dacára, hogy a privatizáció 1999-ben megtorpant, az állami tulajdon 80%-át magánosították, a magánszektor a G DP-nek közel 60%-át állítja elő . Ezen belül a kisvállalkozások (számuk meghaladja a 3 92 ezret) adták 2001-ben a n emzeti össztermék 17,2%-át. Általános elv, hogy egyes stratégiai ágazatokban (kőolaj és gázszektor, légi és vasúti közlekedés, villamosenergiahálózat, uránfeldolgozás) tartósan megmarad az állami

tulajdon. Sikeres volt az 1993-ban bevezetett nemzeti valuta, a t enge (kzt) 1999. évtől kezdett árfolyam lebegtetetése. A kurzus kezdeti gyors esését követően stabilizálódott az árfolyam, a tenge az elmúlt időszakban inkább a túlértékeltség jeleit mutatja. Kazahsztánban – egyes FÁK államoktól eltérően - nincs konvertációs probléma, az importfinanszírozás megoldott. Tartósan magasak az ország arany- és devizatartalékai (2002. szept közepén elérték a 4,77 Mrd USD-t), ezek mértéke huzamos ideje meghaladja a küls adósságállományt. Az ország valamennyi jelentősebb nemzetközi pénzügyi szervezetnek (IMF, WB, IFC, EBRD, Ázsiai és Iszlám fejlesztési bankok, stb.) tagja WTO tagfelvételi kérelmét 1996-ban adta be, a felvételi tárgyalások változó intenzitással, 2001-t l felgyorsulva folynak. Kazahsztán szintén tagja a Vámunió (OF, Kazahsztán, Kirgizisztán, Belorusszia, Tádzsikisztán) bázisán, Nazarbajev kezdeményezésére

alakult Eurázsia Gazdasági Közösségnek. 2. Kazahsztán és a FÁK A szovjetunió felbomlását követően az utódállamok különböző intenzitással és eltérő indítékoktól vezérelten törekedtek az elnyert függetlenség megvalósításra, de a k ezdeti „mely állam képes a legfüggetlenebbé válni” verseny idővel lelassult. Az újonnan létrejött államok számára egyre inkább világossá vált, hogy a reintegráció valamely formája elsősorban gazdaság, de biztonságpolitikai szempontból is szükséges és kívánatos. Kazahsztán azon országok sorába tartozik, amelyek vezetői különböző mértékben ugyan , de aggódtak a s zuverenitással járó hatalmas terhektől, s önállóságuk bizonyos szintű feláldozásával hajlandónak mutatkoztak azt egyfajta kvázi szuverenitással felváltani. Kazahsztán volt az ország, amely a legkésőbb deklarálta függetlenségét, ráadásul csak a Szovjetunió hivatalos felbomlása után. A Szovjetunió

helyébe lépő FÁK-államszövetség azonban egyre egyértelműbb orosz hegemóniával volt azonosítható, ami azt is jelenti, hogy a FÁK-hoz való viszonyulás meghatározása tulajdonképpen az Oroszországgal kialakítandó kapcsolatok irányainak kijelölésével is majdhogynem 3 egyenértékű. Kazahsztán ugyan megpróbált egy, a FÁK –szövetségtől eltérő reintegrációs javaslattal is előállni, nevezetesen az Eurázsiai Unió tervével, a kezdeményezés azonban sikertelen volt, és csak az orosz kapcsolatok súlyának erősödését vonta maga után. Kazahsztán az egyetlen olyan szovjet utódállam, ahol az ország alkotó nemzet nemcsak számszerű kisebbségben van, de ráadásul a két legnagyobb népcsoport, a kazah és az orosz szinte egyenlő súllyal van képviselve. Mint az egykori szovjetunió egyik legiparosodottabb tagállama gazdaság is ezer szállal kötődik az orosz gazdasághoz. Ennek leglátványosabb, és legkényesebb példája az

olajszállítási és – feldolgozási kapacitások kiépítésének útja és módja. Moszkva a szállítási útvonalak birtokosaként gyakorlatilag kezében tartja a külfölditőke-beáramlás, a gazdasági válságból való kilábalást elősegíteni hivatott nagyszabású projektek sorsát is. A két ország között számtalan igen jelentős egyezmény aláírásra került sor:  1996 elején katonai és szociális –gazdasági kérdésköröket érintően ,  1995-ös szerződés, amely garantálja a Kazahsztán területen élő oroszok számára a kettős állampolgárságot. A kazah vezetők rendszeresen magas szintű kapcsolatokat tartanak fenn Moszkvával. Gazdasági téren is szoros összefonódás és közeledés figyelhető meg. Az egyik legjelentősebb megállapodás az 1995 januárjában Oroszországgal és Belorussziával aláírt vámuniós egyezmény. Az 1993.decemberi orosz parlamenti választások óta a közel –külfölddel és azon belül a

középázsiai régióval kapcsolatos orosz külpolitikai álláspont eltökélt és világos: a poszt-szovjet köztársaságok Oroszország számára elsődleges érdekeltségi területet jelentenek. Miközben Oroszország fokozatosan megerősítette pozícióját az utódállamokkal szemben mind a FÁK-on belül, mind pedig a bilateriális egyezmények rendszerén keresztül, az utódállamok közti horizontális együttműködést, valamint azok harmadik országokkal való mélyebb kapcsolatépítést igyekszik megakadályozni. Moszkva új „eurázsiai” politikája már nemcsak a biztonsági-katonai kérdésekre összpontosít, hanem a gazdasági szálak mind szorosabbra fűzésére is. 3. Kazahsztán és a közép-ázsiai regionális együttműködés Az önállóvá vált közép-ázsiai országok közti együttműködést alapvetően behatárolja az a tény, hogy Kazahsztánhoz hasonlóan valamennyiük függő viszonyban van Oroszországtól, bár ennek mértéke és okai is

eltérőek. Valamennyi ország felismerte, hoyg a térségen belüli teljes dezintegráltság min denképpen elkerülendő. Az egymás felé fordulás okai között pedig nem 4 utolsó helyen szerepel az orosz dominancia megtörésére irányuló kísérlet. A regionális identitáskeresés jeleként értelmezhető az a tény is , hogy a térség eldobván a korábbi KözépÁzsia és Kazahsztán helyett, új elnevezést választott magának a „Közép(központi)- Ázsia„ névben. Melyek azok a tényezők, amelyek a regionális együttműködés irányába terelik a közép-ázsiai régió országait?  Az utóbbi időben számos olyan konkrét probléma merült fel, amelyek megoldása intraregionális erőfeszítéseket igényel. Ezek közül a legismertebbek egyes környezetvédelmi kérdések, mint például a Kaszpi-tó/tenger vagy az Aral.tó kérdése, vízgazdálkodási problémák. Ide tartozik a térség közlekedési-szállítási útvonalainak problematikája, vagy

a gazdasági szerkezetváltással és modernizálással kapcsolatos problémahalmaz is.  Ezen országokat a kulturális örökség is összeköti, a közös történelem és a vallás. A tadzsik kivételével valamennyiük nyelve török eredetű. Valamennyien az iszlám befolyás árnyékában élnek. 4. A közép-ázsiai együttműködés eddigi eredményei és formái A Szovjetunió felbomlásával járó önállóság és függetlenség lehetősége meglehetősen felkészületlenül érte a régió országait, illetőleg azok kommunista vezetőit. 1991 decemberében három nappal azután, hogy Oroszország , U krajna, Belorusszia megalakították a FÁK-ét, a közép-ázsiai vezetők összeültek Ashgabatban, hogy kialakítsák közös álláspontjukat. Bár ezen a találkozón a regionális együttműködés több változatás is megvitatták, végül is a FÁKegyüttműködésben való részvétel mellet döntöttek, szemben a közép-ázsiai együttműködés

forszírozásával. Ezt követően számos találkozóra, illetve egyezmény megkötésére került sor a régió vezetői között. 1992 á prilisában Bishkekben például megállapodás született a gazdasági reform és az árpolitikák koordinációjáról, valamint pénzügyi és beruházási együttműködést elősegíteni hivatott intézmények létrehozásáról. 1992 d ecemberében a fenti országok együttesen csatlakoztak az ECO ( Economic Coorporation Organisation)-hoz. Mivel a FAK-on belüli gazdasági együttműködés eredményei meglehetősen szerények voltak, 1993-ban megbeszélések kezdődtek egy közép-ázsiai gazdasági együttműködési térség kialakításáró1, melynek eredményeképp 1994 f ebruárjában létrejött az "Egységes Gazdasági Tér", Kazahsztán, Üzbegisztán és Kirgizisztán kormányközi tanácsot állított fel, és a távlati célkitűzésekben pedig 2000 táján egy, Európai Unió típusú közös piac kialakítása is

szerepelt. (A 5 későbbiekben lehetővé tették Türkmenisztán és Tádzsikisztán csatlakozását is.) Az ENSZ Fejlesztési Programjának támogatásával 1995 j úniusában Kirgizisztánban megtartott konferencián egy "Közép-ázsiai regionális Együttműködésről" szóló dokumentumot fogadtak el. S nem utolsósorban itt említendő a Kirgizisztán, Üzbegisztán és Kazahsztán határai közötti szabadkereskedelmi övezet is. Mindezen elképzelések és eredmények dacára ugyanakkor számos elemző szerint a középázsiai együttműködés csak "papírépítmény", és ha az elképzeléseket ténylegesen meg akarnák valósítani, az csak kellemetlenségekhez vezetne. 5. Együttműködési lehetőségek az ECO-ban A közép-ázsiai országok közti együttműködés megpróbált túllépni a régió országhatárain is, amikor 1992-ben - ezzel éles orosz ellenkezést kiváltva - mind az öt ország, valamint Azerbajdzsán (és Afganisztán)

belépett az iszlám jellegű ECO (Economic Cooperation Organization) nemzetközi szervezetbe. Az ECO-t, illetve annak elődjét a Regional Cooperation for Development nevű szervezetet Irán, Pakisztán és Törökország hozta létre 1985-bcn (elődjét pedig még 1964ben), azzal a céllal, hogy a részvevők közti gazdasági, technikai és kulturális együttműködést elősegítsék. Az 1992-es kibővülései a korábban meglehetősen kis jelentőségű szervezet új lendületre kapott. A kibővüIt ECO ugyanis már Nyugat- és Közép-Ázsia valamennyi nem arab iszlám országát tömöríti A kibővüléskor Kazahsztán Törökország és Irán mögött a szervezet harmadik leggazdagabb országa volt. Az ECO eddigi eredményei meglehetősen szerények, az 1991-es - 1993 májusában alkalmazásra került - preferenciális vámegyezmény jelentősége marginális, mivel az aláíró ors1.ágok néhány - az egymás közti kereskedelemben amúgy is jelentéktelen termék esetében

ajánlottak fel mindössze 10%-nyi kedvezményes vámcsökkentést. Az elképzelések szerinti négy közös regionális intézmény felállítása szintén nehézkesen halad előre. Kazahsztán szempontjából vizsgálva a tömörülésen belüli kereskedelem súlyát, megállapítható, hogy az nem túl nagy jelentőségű. 1993-ban például a szervezeten belüli legnagyobb kereskedelmi partnerét jelentő Törökországba szállított kazah export mindössze 4,2%-ot tett ki a teljes kazah kivitelen belül, az Iránba, Pakisztánba és Afganisztánba szállított kazah kivitel pedig rendre 0,5% alatti volt. Ami egyedül fejlődést hordoz magában, az az újonnan létrejött szovjet utódállamok határai mentén zajló, elsősorban korábban nem kapható fogyasztási cikkekre összpontosít6 kisméretű, ha úgy tetszik "turista" kereskedelem, elsősorban török és iráni kereskedők részvételével. 6 Az együttműködésben résztvevő országok exportja sem

nevezhető kompetitívnek, legtöbbjük kivitelében az olaj, gáz és egyéb nyersanyagok, valamint a gyapot játszanak kulcsszerepet. Törökország exportszerkezete a legdiverzifikáltabb, ő az, aki alapanyagokért cserébe képes feldolgozott termékeket szállítani. A legnagyobb perspektívát azonban minden bizonnyal az új, szárazföldi tagok kereskedelme szám ám a közeljövőben kiépülő tranzit - vasúti, közúti és csővezetékes - útvonalak jelentik. Kazahsztán jelentősége ebben egyedülálló, hiszen az ország már ma is közvetlen vasúti és közúti összeköttetésben áll Kínával, a régió leginkább előretörő külkereskedelmi partnerével. Ugyanakkor kérdéses, hogy éppen a megvalósítás előtt álló kereskedelmi útvonalak kapcsán létrejön-e a régión belüli együttműködés, vagy helyette az egyéni boldogulást preferálva - az egyes országok inkább egymás vetélytársaivá válnak. (De fennáll annak a veszélye is, hogy a három

eredeti tag versenyre kel egymással a közép-ázsiai országok fölötti politikai és gazdasági befolyás megszerzéséért.) Kereskedelmi téren a kibontakozás útja lehet az utóbbi években a s zervezet által megfogalmazott azon célkitűzés is, amely szerint a kicsinyesked6 kedvezményes vámelbánások helyett egységesen a liberalizáció útjára lépnének - s egyúttal az új GATT/WTO irányelvek következetesebb átvételére és alkalmazására is sor kerülne az egymás közti kereskedelemben is. 6. Külföldi tőke Kazahsztánban Bár az adatok szerint a K azahsztánba áramló külföldi tőke összege az ország méretéhez és lehetőségeihez képest mind ez idáig meglehetősen szerény, Kazahsztán még ezzel együtt is a FÁK egyik legvonzóbb államának számít. A beérkező külföldi tőke évről évre növekedést mutat és 1996-ban már meghaladta az 1 milliárd dollárt. Az előzetes becslések az éves külfölditőkebeáramlás szerény

növekedésével számolnak A működő tőke-beáramlás éves adatai ( millió USD) 1993 1994 1995 1996 1997 1998 475 635 723 1230 110 1300 Nurszu/tán Nazarbajev államfő azonban ennél lényegesen optimistábban ítéli meg a helyzetet. Nyilatkozata szerint országába már eddig is több mint 6 milliárd dollár közvetlen befektetést eszközöltek a külföldiek, és az elkövetkez6 években még mintegy 60 milliárd dollárnyi külföldi működőtöké befektetésre van kilátás pusztán a már megkötött szerződések alapján. Nemzetközi 7 tapasztalat azonban, hogy a befektetési ígéreteknek valójában csak egy töredéke valósul meg. Kazahsztán számára - a többi FÁK-államhoz hasonlóan - a külföldi t6ke azért lét fontosságú, mert a belső tőkeszegénység folytán az ország elhúzódó, mély beruházási krízisben szenved. A bruttó beruházások még 1996-ban is mintegy 12%-kal csökkentek, és a beruházások növekedésének

megindulását csak 1998-ra teszik a szakértők. Bár a külföldi tőke egyéb - tehát a működő tőkén kívüli - formáiról nem állnak rendelkezésre statisztikák, feltételezhető, hogy azok sem elhanyagolható mértékűek, különös tekintettel a különböző beruházási és áruhitelekre. Egy, a sajtó számára készített helyzetjelentés szerint 199697 táján Kazahsztán 15 államot érintő, 17 jelentós hitel-megállapodással bírt mintegy 1,8 milliárd dollár érékben. Ezek a termelés technikai megújulását, az exportlehetőségek növekedését hivatottak szolgálni. A Kazahsztánnal kötött hitel megállapodások, valamint az eszközölt portfolió befektetések azt jelzik, hogy a nemzetközi tőkepiac már felfigyelt az országban rejlő lehetőségekre. A Kazahsztánban működő külföldi érdekeltségű vállalatok számáról is meglehetősen ellentmondóak az adatok. 1994 végén orosz forrás szerint a Kazahsztánban működő külföldi

érdekeltségű vállalatok száma 380 volt. Ezzel Kazahsztán a FÁK országai közül csak a nála nagyobb népességű Oroszországot, Ukrajnát és Üzbegisztánt tudhatta maga előtt. Kazah számítások szerint a külföldi tőke részvételével működő vállalatok száma ma eléri a 700-at, mintegy 70 ország vállalatainak részvételével, s ezek egy jelentős része 1O0%-os külföldi tulajdonban van. (A WIIW adatai szerint ugyanakkor 1995 köz epén már 2000 vegyes vállalat, valamint 439 százszázalékos külföldi leányvállalat működött az országban.) 7. A kazah gazdaság vonzereje Melyek azok a tényezők, amelyek Kazahsztánt a FAK többi országához képest a külföldi tőke egyik legígéretesebb célpontjává teszik? 1. A tényezők között természetesen első helyen áll az ország természeti kincsekben való rendkívüli gazdagsága. Kazahsztán igen gazdag olajban és gázban, s ellentétben Oroszországgal, a lelőhelyek jó része még

kiaknázatlan, így különös jelentősége van a potenciális olaj- és gázlelőhelyeknek. Mindezen túlmenően számtalan más, olyan értékes nyersanyag és természeti kincs is jelentős mennyiségben fordul elő, mint például színes- és ritkafémek, a v asérc és az arany. 2. Mindez azonban önmagában kevés lenne, ha nem társulna hozzá az ország vezetésének eltökéltsége a külföldi tőke becsalogatásának szükségessége mellett, hiszen további halogatások 8 kétségessé tehetik, hogy egyáltalán sikerül-e a bajokon felülkerekedni. Érzékelhető a vezetés azon igyekezete, hogy a külfölditőke-befektetés általa alakítható feltételeit minél kedvezőbbé tegye. 3. A többi közép-ázsai országhoz hasonlóan politikai helyzete meglehetősen stabil, igaz - mint korábban már láttuk - ez nem jelenti egyúttal a d emokrácia sikeres megvalósulását is, a szinte teljhatalmú elnöki rendszer következtében. 4. A gazdasági stabilitás első

jelei most kezdenek megmutatkozni az infláció leszorításának sikerességében, a n övekedés lassú beindulásában, ami tükröződik a nemzetközi hitelminősítő intézmények ítéleteiben is, 1996 nove mberében a FÁK-országok közül Oroszország után egy hónappal másodikként kapott minősítést a Sandard and Poors-tól, mégpedig az orosszal egyező "BB-"minősítést. Mindezek dacára a külföldi befektetést szándékolóknak komoly nehézségekkel és kockázattal kell szembenézniük. Azon túlmenően, hogy bíznak-e az általános gazdasági helyzet javulásában, megfelelőnek és megbízhatónak tartják-e az állam által nyújtott jogi szabályozási feltételeket a leginkább érdekl6désre érdemes területen, a nyersanyag-kitermelésben számos komoly probléma vár még megoldásra. A külföldi tőke nagyobb volumenű beáramlását leginkább visszatartó tényező a kitermelt nyersanyag-szállítási. exportálási lehetőségeivel

kapcsolatos rengeteg korlát és bizonytalanság, infrastrukturális hiány, mely tényezők a már meglévő projektekben is tetemes veszteségekhez vezettek. 8. A külfölditőke-befektetések ágazati és a befektetők szerinti jellemzői A Kazahsztánban eszközölt külföldi tőkebefektetések ágazati megoszlásával kapcsolatosan köztudomású, hogy azok jelentős része az olaj-és gázszektorban koncentrálódik. Részben magában a k itermelésben, részben pedig az igen problémás szállítási területen új - elsősorban exportálási - lehetőségeket biztosító. de a hazai fogyasztás kielégítését is célzó vezetékek kiépítésében. A külföldi t6ke érdeklődésének központja az óriási ígéretekkel bíró tengizi lelőhely, valamint a Kaszpi-tenger térsége. Ezenkívül más nyersanyag kitermelő és feldolgozó ágazatok is jelentős külföldi befektetésekhez jutottak. Számottevő a külföldi t6ke érdeklődése a nemesfém-kitermelés iránt is.

Az arannyal kapcsolatos projektek különösen előrehaladott stádiumban vannak az olajügyletekhez képest, mivel itt szállítási problémák nem merülnek fel. A kazahsztáni lehetőségek iránt legélénkebben az amerikai befektetők érdeklődnek. Már 1994 vége felé mintegy 59 amerikai vállalattal és bankkal való együttműködést regisztráltak. Közülük a legjelentősebb a Chevron. amely a tengizi olajkitermelésben szerzett jelent6s érdekeltségeket 9 A kazah karacsaganaki gázmező kitermelésében érdekeit a szintén amerikai Exxon és Mobil. 1996 folyamán a Mobil szerződést írt alá a tengizi olajlelőhelyen való részesedés szerzésérő1 is. Az európai országok közül különösen jelent6s a német vállalatok kazahsztáni jelenléte. 199495 folyamán mintegy 170 közös kazah-német cég alakult, miközben 57 német nagyvállalat működött az országban. A British Gas és az o/asz AGIP szintén a fent említett karacsaganaki gázlelőhelyen

jutott érdekeltséghez. Az ázsiai befektetők között a török és a kínai cégeket érdemes megemlíteni. Az 1995 derekán a FÁK-területén jelenlév6 110 török érdekeltségű vállalatból 38 Kazahsztánban működött. Kína gazdasági expanziójának további növekedése várható az elkövetkező években a közép-ázsiai régióban. A külföldi érdekeltségű vállalatok jelentősége a kazah külkereskedelemben, azon belül is a kivitelben - a nemzetközi tapasztalatokhoz hasonlóan nagy, de egyelőre messze a lehetőségeken aluli. 1994-95 táján rájuk esett a FÁK-on kívüli kazah áruforgalom közel 10%-a, értéke pedig 1996-ban elérte a 600 mil1ió dollárt. 9. Külföldi befektetők és a privatizáció Kazahsztánban külföldi irányítás alá kerülhetnek kazah üzemek a tulajdonjog megszerzése előtt is. Ennek az a módja, hogy külföldi vállalatokkal állami tulajdonban lévő vállalatok irányítására kötnek szerződést, azok

privatizálására azonban csak később kerül sor. Ezáltal lehetővé válik a szükséges pénzügyi eszközök és a külföldi menedzsmenttapasztalat gyorsabb behozatala. Ma már több mint 30 ilyen típusú szerz6dés van érvényben a gazdaság alapágazataiban működő vezető vállalatokat érintve. E vállalatok súlyát jelzi, hogy mintegy 200 ezer dolgozónak adnak munkát, rájuk esik az ipari árutermelés közel 50%-a. Súlyuk 1997-ben várhatóan tovább növekszik. A külföldi irányítású vállalatok közé tartozik többek között a Karagandai Kohászati Kombinát, a Zsezkazgancvetmet (a Samsunggal) stb. Az irányítási lehetőség megvétele mellett természetesen magába a privatizációs folyamatba is bekapcsolódnak a külföldi vállalatok, zajlik az állami tulajdon külföldi vállalatoknak való eladása is, mégpedig többnyire egyéni projektek alapján. Külföldi vállalatok részvételével került privatizálásra például a Kaztelekom, az

Almati dohánygyár (ez utóbbi a Philip Moris cég bevonásával), a Simkenti csokoládégyár, stb. Döntés születetett az olaj- és gázszektorban működő Aktyubinsznyeft, a Juzskaznyeftyegaz, valamint a Simkentnyeftyeorgszintez 1996-98 folyamán megvalósuló privatizációjáról. 10 Mint a legtöbb átalakuló gazdaság esetében a kazah privatizációról is elmondható, hogy annak eredményei meglehetősen kétesek, számos esetben a hozzáértés, illetve kellő előkészítési munka hiányában a nemzeti vagyon értékén aluli kiárusításáról van szó, A Financial Times egyik 1996os tudósítása szerint Kazahsztánban különösen viharos tempóban folyik a magánosítás. Az ország legnagyobb vállalatai közül 1995-ben harminc - köztük értékes olajcégek, kohászati üzemek, szénbánya - került magánkézbe, amelyek privatizálása más európai országban több évig eltartana, ha egyáltalán rászánják magukat az érintett kormányok.

Különösen gyakran fordul elő a vállalatok értéken aluli kiárusítása zártkörű egyezségek esetén. Egy londoni székhelyű, Trans World nevű fém kereskedő cég Eurasia nevű bankján keresztül, 1995-ben például mindössze 36,8 millió dollárért egy krómbánya és egy kohó, 20 millió dollárért egy timföldgyár, 46 millióért pedig egy vasércbánya részvényeinek többségét vette meg. A hírforrások szerint a zártkörű pályázaton elnyert krómbánya és kohó még a vásárlás évében 143,5 millió dolláros nyereséget hozott. Az Eurasia Bank ugyan 398 millió dollárnyi befektetési ígéretet vállalt, kérdéses azonban, hogy megfelelő garanciák kikötése nélkül, a kormány ezt valóban be tudja-e rajta hajtani. Az ehhez hasonló esetekből a kazah vezetésnek azt a tapasztalatot kellett volna leszűrnie, hogy a privatizációs módszerek között a nyílt tendereket részesítse előnyben, szemben a zártkörű egyéni egyezkedésekkel.

Erre történtek is lépések, s a Juzsnyeftyegaz nevű vállalat például már 180 millió dollárért, 280 milliós - független könyvvizsgálói ellenőrzés alatt álló - befektetési ígéret mellett kelt el. Mindezen lehetőségek ellenére a kazah privatizációt még 1996-ban is meglehetősen lanyha külföldi érdeklődés kísérte. A nyugati befektetők a - most már ugyan körvonalazódó - kedvező, megbízható és világos befektetési feltételek kialakulására várnak. Különösen kritikus a helyzet az olaj- és gáz ipari komplexumban. 1991 és 1995 kö zött az olajtermelés évi 20,7-rő1 14,6 millió tonnára esett vissza. (Lloyd, [1997]) A kormány az olajipari válság leküzdése céljából kihirdette, hogy a kazah kitermelés és finomítás, petrokémia és hazai gázszolgáltatás vállalatai nagy részének privatizálását tervbe vette. Sarybai Kalmurzajev a Kazah Állami Vagyonbizottság vezetője nyilatkozata szerint a kormánynak egyszerűen nincs

más választása az energiaszektor óriási mértékű - szállítási és energiavállalatokkal, illetőleg a költségvetéssel szembeni - eladósodottsága következtében. Ugyanakkor számos minisztériumi és helyi önkormányzati tisztviselő fejezte ki tiltakozását "az anyaföld kiárusítása miatt", Szerintük a probléma megoldható lenne úgy is, ha beszüntetnék a mezőgazdasági fogyaszt6kra vonatkozó kötelező ingyenes szállításokat, és csak kisebb részvénycsomagokat bocsátanának áruba a tervezett nagyprivatizációs megoldások helyett. 11 A kormány ugyanakkor a külföldi tőkétől reméli az olaj ipar talpra állítását és modernizációját. A külföldi tőke beáramlását azonban - a fenti általános tényezőkön túlmenően - visszafogja néhány specifikus ok i s: az állami vállalatok megvásárlásával például nem kapták meg teljes körűen a tulajdonosi jogosítványokat azon befektet6k, amelyek már létező vegyes

vállalatokban jutottak érdekeltséghez (Lloyd, [1997.]); másrészt az exportútvonalak problémája szintén növeli a befektetési bizonytalanságokat. 10. Magyar – Kazah kapcsolatok A Magyarország és Kazahsztán közti gazdasági kapcsolatok meglehetősen visszafogottak. Ez részben indokolható a földrajzi távolsággal, részben azonban kiaknázatlan lehetőségekre hívja fel a figyelmet. A magyar-kazah árucserére jellemző, hogy annak mértéke az utóbbi években nem érte el az 50 millió dollárt sem. A forgalom értéke ingadozik, sem a magyar kivitelben, sem pedig a behozatalban nincs növekvő tendencia, sőt ez utóbbi 1994 óta egyértelműen csökken. Újabban magyar aktívum jellemzi a kétoldalú áruforgalmat. Az utóbbi években a Kazahsztánba szállított magyar áruk több, mint 50%-át élelmiszertermékek alkották, a második - értékben is növekedést mutató - termékcsoport a különböző feldolgozott termékek csoportja. Az 1994-ben még a

kivitel közel 30%-át nyújtó gépexport súlya 1996-ra 10% alá esett. A Kazahsztánból származó behozatalunk szerkezete meglehetősen egyoldalú, a különböző feldolgozott termékek, valamint az energiahordozók dominálnak benne. Növekedést mutat a K azahsztánból származó nyersanyagimport A kazah piacon élesedő verseny - a t6keerős német, olasz, holland, francia, amerikai és japán cégek megjelenése - következtében egyre nehezebb lesz a magyar vállalatoknak helytállniuk. Lehetőség van azonban a sokat emlegetett közvetítői szerep kihasználására - mivel a k azah vezetés hazánkat tekinti legfőbb kelet-európai hídfőállásának -, továbbá az új főváros építési munkálataiba való intenzív bekapcsolódásra. A két ország közötti tőkekapcsolatok jelent6sége még a külkereskedelmi áruforgaloménál is szerényebb. Pedig egyes vélemények szerint 12 a m agyar-kazah kapcsolatok messze a v alós lehetőségeken aluliak. A kazah nép

ugyanis különösen nyitott Magyarország iránt, mivel egyrészt rokonaiknak tekintenek minket, s ez megmutatkozik üzleti döntéseikben is, amelyekben az ún. érzelmi-bizalmi mozzanatoknak igen nagy szerep jut Másrészt tisztelettel adóznak és érdek1ődéssel tekintenek a számukra példaértékű gazdasági átmenet "magyar modelljére", ami fokozatosságában hasonlít a kazahok által elfogadott átalakulási mintához. 12 Magyarország külkereskedelme Kazahsztánnal, 1992-1996 Export 1992 1993 1994 1995 1996 (M US (0/0 (M (MUS (M (M US (0/0) (0/0) (0/0) (0/0) D) ) USD) D) USD) D) 9,6 36,6 0,42 24,2 0,23 23.5 0,18 32,2 0,24 Import 13,2 Egyenleg -3,6 (Forrás: KÜM) 27,9 0,22 30,6 8,7 -6,4 0,21 12,4 O,OH 12,1 11,1 0,07 20,1 Magyar export-kazah import 1995 Árucsoport 1996 (M USD) (%) (M USD) (%) Energiahordozók 0,0 0,0 0,0 0,0 Nyersanyagok I ,n 4,3 0,2 0,6 Gépek, berendezések 4,4 18,7 2,0 6,2 Feldolgozott termékek 6,3

26,8 I ,9 37,0 Élelmiszer, ital, dohány 11,8 50,2 18,1 56,2 Összesen 23,5 100,0 32,2 100,0 (Forrás: KÜM) 11. A bankrendszer korszerűsítése Kazahsztánban A fiatal közép-ázsiai köztársaság. Kazahsztán nagy igyekezettel fogott bankrendszerének a nyugat-európai szokványokhoz való hozzá igazításához. Ezzel is szeretné bizonyítani, hogy komoly szándékokkal. felkészülten várja a befektetőket Miután az ország 1991-ben független lett, a felszabadult gazdasági légkör jóvoltából bankok százai alakultak meg, Az Oroszország után második legnagyobb szovjet utódállam egyfelől a bankszektor fokozatos konszolidálására törekszik, hogy megteremtse egy egészséges pénzintézeti rendszer alapjait. Másfelől ezúton is támogatni kívánják Kazah Nemzeti Banknak (KNB) a n emzeti valuta, a t enge (1 dollár körülbelül 55 tengéveI egyenlő) stabilizálására tett erőfeszítéseit. Az Új kazah bankok többsége igen kicsi,

tőkehiánnyal küzd, ezért nem kap engedélyt a devizaüzletágra. A központi bank felügyeleti és jogi osztálya szeretné a bankok számát a mostani kétszáz körüliről mintegy hatvanra csökkenteni. Első lépésként a jegybank rendelkezett arról, mekkora minimális tőkével kell bírniuk a hitelintézeteknek. Az újonnan alakuló bankoknak ma már 500 ezer dollár saját töke meglétét kell 13 igazolniuk az engedély kérvényezésekor, a működő intézményeknek pedig fel kell emelni ük tőkéjüket; ez év április 15-ig 300 ezer, 1996 végéig pedig 500 ezer dollárra. A devizaügyletekre jogosult bankoknak április 15-ig 1.5 millió dollárra kell emelniük saját tőkéjűket E rendelkezések nem titkolt célja az, hogy a kisebb bankok egyesüljenek, vagy nagyobb, tőkeerős intézmények kebelezzék be őket. Egyes bankok máris nehéz helyzetbe kerültek hiszen előre látható, hogy nem tudnak majd megfelelni a KNB támasztotta követelményeknek.

Emellett a j egybanknak nincs olyan jogi háttere, amelyre támaszkodva a p roblémás intézményeket végrehajtási zárgondnokság alá vehetné. vagy megindíthatná náluk a csődeljárást hiányoznak továbbá a szigorú ellenőrzés jogi keretei, így a KNB engedélyezési eljárásai nem folynak mindig teljesen szabályszerűen. Ezért a Nemzetközi Valutaalap a Világbankkal valamint a Kazah Nemzeti Bank felügyeleti és jogi osztályával közösen az 1993-han módosított, de még mindig felettébb ellentmondásos banktörvény átalakításán dolgozik. Az infláció és a gazdaság kétes állapota ellenére egyes kazah bankoknak sikerült megvetniük a lábukat a piacon, és megerősíteniük üzleti bázisukat. A Kazkommercbank például tízmillió dollár saját tökéjével az ország egyik vezető bankjának számít. A mindössze háromesztendős intézmény annak köszönheti sikerét. hogy megszerezte egyebek között a kazah takarékpénztár, a Narodnij Bank 40

százalékos résztulajdonát. Ez utóbbi pedig több mint 4000 fiókjával e hatalmas ország minden falvában és városában jelen van Nurjan Szubkhanberdin, a Kazkommercbank elnöke ezzel kapcsolatban kifejtette: "Terveink szerint tovább növeljük részesedésünket a t akarékpénztárban. az állam ugyanis hamarosan újabb paketteket kíván elidegeníteni, " Az összes nagy fémexportőr a Kazkommercbank ügyfele. Az intézet által finanszírozott exportügyletek volumene eléri a százmillió dollárt, és ez az érték valószínűleg emelkedik. A bank nemzetközi hírét két vegyesbanknak köszönheti: a holland ABN-AMRO közreműködésével megalapította az ABN-AMRO Kazakhstant. (Az ABN-AMRO tízmillió dolláros befektetésével a külföldi pénzintézetek között élen jár Kazahsztánban,) A másik vegyesbankot, a TexaKaBankot a Texasi Központi Bankkal karöltve hozták tető alá. Az ABN-AMRO Kazakhstannak 20 % erejéig az International Finance

Corporation, a Világbank egyik leánybankja is tulajdonosa. A Kazkommercbank azt reméli hogy öt éven belül megvásárolhatja tőle a pakettet. A Kazkommercbank 1993 óta együttműködik az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) a kazah középüzemeknek juttatandó hitelek odaítélésében. Az EBRD másik kazahsztáni partnere a Kramdsbank. amelyet 1989-ben hozott létre a Kramds állami ipari komplexum. A többi kazah bankhoz hasonlóan a Kramdsbank is arra törekedett, 14 hogy vegyesbankká váljon. A külföldi tőkehányaddal bíró pénzintézeteknek ugyanis nyereségűknek nem az általában szokásos 4 5, hanem csak a 3 0 százalékát kell befizetniük az államkasszába. és könnyebben hozzájutnak a külföldi refinanszírozási forrásokhoz Ezért a Kramdshank részvényeinek 30 s zázalékát eladta BCEN Eurobanknak. amelyet 1992-ben Párizsban alapítottak orosz üzletemberek, 5 százalékát pedig az orosz tőkével az Egyesült Államokban

létrehozott New Alliance befektetési társaságnak, E tranzakció eredményeként a Krarndshank saját tőkéje 75 millió dollárra emelkedett. A Kazah Nemzeti Bank konszolidációs törekvései nyomán jött létre az Eximbank, amely néhány hónapja hivatalosan is felvette a kapcsolatot olyan nemzetközi exportbiztosító intézményekkel, mint a Hermes, az Opic és a Sace. Az Eximbank egyik utódintézménye az Alemhanknak. az exportfinanszírozás egykori egyeduralkodójának amely most a múltból rámaradt rossz hitelek terhét nyögi. és a nehéz piacgazdasági viszonyok között fennmaradásáért küzd. Ami a külföldi bankok kazahsztáni jelenlétét illeti, az előbbiekben említett vegyesbankokat és néhány török bankot kivéve csak képviseleti irodákról beszélhetünk. Ez a helyzet azonban hamarosan megváltozhat: alma-atai pénzügyi körök egyik képviselője szerint az ABN-AMRO-nak a kazah piacba vetett bizalma pozitív jelzésként értékelhető a

nemzetközi Üzleti világ számára. amelynek érdeklődése kezd ébredezni a közép-ázsiai térség iránt Minthogy hiányzik a hitelnyújtás és főként a kölcsönbiztosítás törvényi szabályozása. még a vegyesbankok is elsősorban devizabeszerzései és befektetési tanácsadással foglalkoznak, Ezzel kapcsolatban Gregory Studer, a TexaKaBank alelnőke elmondta: .,Nagyon nehéz a hitelnyújtás a kazah gazdaságban. Először is a kamatok még nagyon magasak, másodszor pedig nincs törvény, amely megakadályozná a hitelkérőt, hogy ugyanazt a vagyontárgyat több kölcsön biztosítékaként is felhasználja." A rövid lejáratú tengehitelek kamata ma 350 s zázalék. Jóllehet a dollárkölcsönöket jóval alacsonyabb, 35-45 százalékos kamattal terhelik, az árfolyamkockázat miatt ma még alig veszik azokat igénybe. Az infláció miatt a tengehitelek maximális futamideje négy hónap, amit meg lehet hosszabbítani. Az áremelkedés üteme ez idő tájt

havi 9-10 százalék. A múlt év októberéhen az infláció a független Kazahsztán történetében először csillagászati magasságokba szökött; liberalizálták a kenyér árát, miáltal az 0,3 tengéről 10 tengére nőtt. Neíls Larsen, a Nemzetközi Valutaalap képviselője szerint "Kazahsztánnak meg kellett tennie ezt a fájdalmas lépést, ha előbbre akar jutni a piacgazdasághoz vezető úton". Az október óta hivatalban lévő kormányfő, Akezhan Kazhegeldin máris újabb reformokat 15 jelentett be. Mindenekelőtt a valuta megerősítésére és 8 befektetési klíma javítására tesznek intézkedéseket mert - mint Gulzhan Karagusova, Nurszultan Nazarbajev kazah elnök gazdasági tanácsadója mondta - "csak így tudjuk országunkba csábítani a külföldi tőkét, amelytől a kazah gazdaság felépülése függ. KAZAHSZTÁN A MILLENEUMTÓL NAPJAINKIG 1. Gzdaságpolitika A kazah gazdaságpolitika középtávú prioritásai között főleg

szociális célok szerepelnek: az elszegényedés megállítása, új munkahelyek teremtése, a régiók közötti különbségek mérséklése. Kiemelt hangsúlyt helyeznek a reálszféra teljesítményének növelésére, ideértve a vállalkozások működési feltételeinek javítását is. Megkezdődött az adórendszer reformja, 2001 nyarán új adókódexet fogadtak el, az áfa mértékét 20-ról 16%-ra, a szociális adóét 26-ról 21%-ra mérsékelték. A jegybank, korábban közzétett irányelveinek megfelelően több lépcsőben 2002 végéig 7,5%-ra csökkentette a r efinanszírozási kamatlábakat. Különös figyelmet szentelnek az állami költségvetés egyensúlyának, a pénzügyi szektor megerősítésének. A kereskedelmi bankok száma – a fúziók és a természetes szelekció következtében - öt év alatt 82-r l 44-re csökkent, ami átláthatóbbá tette a szektort. A kazah kormány és a N emzeti Bank tavaly év végén kiadott közös közleményében

ismertette 2003-ra szóló gazdaságpolitikai irányelveit, valamint makrogazdasági prognózisát. A kormány gazdasági prioritásait az agrárszektor, az ipari és szociális infrastruktúra fejlesztésében, az egészségügyi helyzet javításában, a humán erőforrások teljesebb kihasználásában jelöli meg. 2003-ban indulhatnak az új iparpolitikai és agrár programok, összességében az iparszerkezet diverzifikációja, a magas hozzáadott ágazatok kiemelt fejlesztése a cél, bár a GDP növekedés gerincét még huzamos ideig az olaj-gáz szektortól várják. 150 ezer új munkahelyet szeretnének létesíteni, amiből 20-25 ezret a központi beruházások generálnának. 2003-ban elfogadják az új vám- és költségvetési kódexet, a földtörvényt, januártól csökkennek a vállalkozókra nehezed adóterhek. A költségvetésben több mint egyharmaddal nőnek a szociális célokra és vidékfejlesztésre szánt összegek, folytatódik a szegénység elleni

program. 16 A Jegybank monetáris politikájának alapvető célja az éves infláció 4-6% között tartása, a devizatartalékok háromhavi importot meghaladó szintjének biztosítása, az alapkamatok 7,5-r l 6%-ra csökkentése, általánosságban a pénzügy és hitelpolitika közelítése a n emzetközi normákhoz. A lakossági megtakarítások várhatóan 22-24%-kal nőnek, miközben a kereskedelmi bankok kihelyezései 25-26%-kal bővülhetnek. Folytatják a biztosítási piac infrastruktúrájának fejlesztését, az értékpapír piac további kiszélesítését segíti majd a részvénytársaságokról, valamint az értékpapírokról szóló törvények elfogadása. A 2003. évi makrogazdasági prognózis a következő sarokszámokat tartalmazza: a GDP 6%-kal nő ;  az ipari termelés 8%-kal bővül;  az agrárszektor teljesítménye 2,8%-kal nő ;  az éves infláció mértéke 5,9%-on belül marad;  a beruházások 15%-kal emelkednek;  az

export 10.166 M, az import 8240 M USD-t tesz ki;  a devizatartalékok értéke eléri a 3,335 Mrd USD-t;  a tenge éves átlagárfolyamát 161,0 kzt/USD-re teszik;  a költségvetés hiánya nem haladja meg a GDP 2%-át. 2. Makrogazdaság Kazahsztán az elmúlt három évben kiváló makrogazdasági eredményeket tudott felmutatni. Az 1998-99-es orosz pénzügyi válság - bár visszavetette a reformokat - csak áttételesen érintette az országot, az elmúlt időszak átlagosan magas nyersanyagárai pedig besegítettek abba, hogy stabilizálódott a kazah gazdaság, és2000-t l kezdődően már a kiszámítható növekedés jeleit mutassa. 2001-ben az ország 10 éves függetlenségének legjobb gazdasági évét zárta: kimagasló, 13,2% os GDP növekedést ért el, az ipari termelés 13,5%-kal, a beruházások 21%-kal bővültek, eközben az éves infláció a tervezett 8-9% helyett mindössze 6,4%-ot ért el. Az agrárszektorban a korábbi éveket jóval

meghaladó, 16,9%-os volt a növekedés, mert a meghatározó, gabonatermelő ágazatban rekord, 18,5 M tonnás (+37%) termést sikerült betakarítani. Az ország nemzetközi presztízsét növelte, hogy az USA Kereskedelmi Minisztériuma 2002. márciusában – a FÁK államok közül elsőként – Kazahsztánt törölte a „nem piacgazdaságú államok” sorából. Szeptemberben pedig a Moody’s hitelmin sít intézet a BA2 17 kategóriából BA3-ba emelte az országot, amivel Kazahsztán a térség éllovasává lépett el (az OF minősítését, pl. három egységgel haladja meg) 2002 elején Imangali Taszmagambetov vezetésével alakult új kormány. A kabinettevékenységének alapvető célja a pozitív gazdasági tendenciák megerősítése mellett, a szociális, gazdasági fejlődés minőségileg új pályára irányítása. A 2002-es gazdasági év a v ilággazdasági lassulás és a változó nyersanyag konjunktúra dacára, a vártnál jobban alakult. A magas

gazdasági növekedés mérsékelt inflációval, alacsony költségvetési hiánnyal, és az év második felében magára találó külkereskedelmi forgalommal társult. Az év elején még 7%-ra prognosztizált GDP növekedés 9,5%-os értéken állapodott meg, ami a magas bázist (2001-ben 13,2% volt a gazdasági növekedés) is figyelembe véve kiváló eredménynek mondható. A statisztikai hivatal gyorsjelentése szerint Kazahsztán megtermelt nemzeti összterméke 2002ben 3 t rillió 747,2 m illiárd tenge volt. Az ipari termelés 9,8 % -kal bővült A kőolajtermelés 18,4%-kal emelkedett és 42,97 millió tonnát tett ki, az éves kitermelési tervet (gázkondenzátummal együtt) a harmadik negyedévben a korábbi 46 millió tonnáról 47 millióra emelték. A mez gazdasági termelés 2,7%-kal nőtt, gabonából az átlagosnál nagyobb, feldolgozás után 16,2 millió tonnát kitevő termést takarítottak be, gyapotból viszont a tavalyi 420 ezer tonnával szemben csak 340

ezer tonnát termeltek. A beruházások dinamikája az első félévhez képest nőtt, és 19%-kal haladta meg a bázist, ezek 68%-a az iparba áramlott. A költségvetés - előzetes adatok szerint – jobban alakult a vártnál, hiszen az év elején még 2,3% GDP arányos hiánnyal tervezett büdzsé végül is 0,1% többletet mutatott. Az infláció a tervezettnél kissé magasabb volt, az év végéig 6,6%-ot ért el, eközben a tenge csak 3,25%-al értékelődött le. Az ország pénzügyi tartalékai folyamatosan nőttek, ami elegendő ahhoz, hogy esetleges gazdasági krízishelyzeteket elkerüljenek, ill. az állam maradéktalanul eleget tegyen törlesztési kötelezettségeinek, melyek 2002-ben 680 M USD-vel tetőztek. Kazahsztán arany- és devizatartalékai az év elején 3.748 M USD-t, december végén 4883 M USD-t tettek ki, ebből a Nemzeti Alapba kb. 1,9 Mrd-ot deponáltak Az áruszállítások az első tizenegy hónapban 9,1%-kal nőttek, ami 1.438 millió tonna áru

fuvarozását jelentette. Az épít ipar teljesítménye 19,3%-kal nőtt, az építkezések több mint egyharmada Asztanára és Almatira esett. A szolgáltatások növekedésének mértéke a k özlekedés és hírközlés területén 9,9 %, a kereskedelemben 8,5% volt. Az árutermelés 43,3 %-kal, a szolgáltatások 50,9 %-kal részesedtek a GDP-ből. 18 A potenciális gazdasági adottságok mellett, a külföldi befektetések szempontjából fontos tényező, hogy Kazahsztán a FÁK és a közép-ázsiai térség politikailag talán legstabilabb állama. A függetlenség több mint 11 é ve alatt Nurszultan Nazarbajev irányítja a 131 ne mzetiséget számláló országot – különösebb megrázkódtatások nélkül. Ráadásul Kazahsztán geopolitikai szerepe is felértékelődött, számos nagyhatalom – élen az USA-val – tekinti stratégiai partnernek. Az említettek miatt Kazahsztán mind népszerűbb külföldi befektetők körében: az OF után (Azerbajdzsánt és

Ukrajnát megelőzve) ideáramlott a legtöbb működő tőke, 2002. végéig megközelítőleg 21 Mrd USD A kazah gazdaságfejlesztés kétségkívül legperspektivikusabb területe az olaj-gáz szektor (a GDP-nek közel 25%-át állítja elő , az export 55%-át adja). Kazahsztán olajtermelése gyorsuló ütemben nő: 1999-ben 30 M.- 5 - tonnát, 2000-ben 35,2 M tonnát, 2001-ben 40 M tonnát ért el, 2002-ben már 47 M tonnát, idén 53 m illió tonnát terveznek felszínre hozni. A legújabb prognózisok Kazahsztán olajtartalékait 14 M rd tonnában jelölik meg, így mindinkább megalapozottnak tűnik az a feltételezés, hogy az ország már középtávon a vezető kőolaj exportőrök közé kerülhet. Mindezt nemcsak az igen biztató, kasagani óriás-mez feltárásai támasztják alá – a Kaszpi talapzatán jelenleg több mint 100 perspektivikus lelőhelyet tartanak nyilván. Szakértők szerint Kazahsztán 2010-ben 88 millió tonna kőolajat fog termelni, ambiciózusabb

becslések 2015-re 200 M tonnát jelölnek meg. A befektető az elkövetkező évtizedben 60-100 Mrd USD-t meghaladó beruházásokkal számolnak a kazah szénhidrogén szektorban. A jelenlegi cca. 25-30 M tonnás export potenciál gyors növelése elengedhetetlenné teszi a v ezeték kapacitások intenzív bővítését. Kazahsztán az ún „többvektorú”, diverzifikált vezetéképítések mellett áll ki, kiemelt projekteknek tekintik a Tengiz-Novorosszijszk (CPC), a Baku-Tbiliszi-Ceyhan (BTC) vezetékeket, de vizsgálják egy iráni útvonal és egy Nyugat-Kazahsztánból Kína irányába tartó olajvezeték építését is. 2002 márciusában a Kazahoil és a T ranszport Nyeftyi i G aza (TNG) állami vállalatok összevonásával létrehozták a KazMunajGaz olaj és gázipari szuperholdingot. Az újonnan létrehozott vállalatcsoport aktíváit szakértők 2 Mrd USD-re értékelik. A hivatalos indoklás szerint a KazMunajGaz létrehozására a v ilágban tapasztalható

fúziós kényszer mellett, a Kaszpi talapzat küszöbön álló óriás feltárásaiban történ hatékonyabb kazah állami szerepvállalás miatt volt szükség. Elemzők szerint e lépéssel az időközben jelentős tőkére szert tett hazai befektetők térnyerése várható a szénhidrogén szektorban – ezt támasztja alá a befektetési törvény nemzeti elbánás irányába történt módosítása is. A kazah olaj-gázipari projektek közül három ún. szuper-óriás mez emelendő ki: a kaszpi talapzat Kasagani szektorának 19 feltárásai (ezt az AGIP KCO konzorcium végzi), a Tengizi mez fejlesztése a TCO vezetésével, ill. a K aracsaganaki gáz-olaj lelőhely művelésbe vonása a Karachaganak Petroleum Operating Co.(KPOC) irányításával Az olajexport jelent s növelésével sikerült megfordítani a kazah külkereskedelemben az év első felében jelentkező kedvezőtlen tendenciákat. 2002-ben – az el z évhez hasonlóan – a külkereskedelem aktívummal

zárult. A 2001-es 1,3 milliárd dollárral szemben a tavalyi pozitív szaldó 3 milliárd 218,6 millió dollár volt. A külkereskedelmi árucsere-forgalom mértéke tavaly 16 milliárd 199, 6 millió dollár volt, ami 8 %-os növekedés az előző évhez képest. Az export: 9 milliárd 709,1 millió dollár volt (+12 %) – az import: 6 milliárd 490,5 millió (+2 %). A FÁKországok részesedése a kazah exportból 22,9 % volt (2001: 30,4 %) Részesedésük a kazah importból: 46,7 % volt (2001: 52 %) 3. Befektetések Kazahsztán jelenleg éllovas a F ÁK-on belül az egy főre eső FDI tekintetében. A külföldi befektetések relációs megoszlása 2001-ben a következő volt: USA (46,6%), Kanada (11,8%), Nagy-Britannia (10,9%), Olaszország (9%). A külföldi befektetések 80,7%-a, az olaj-gáz szektorba áramlott, miközben a feldolgozóiparba mindössze 3,9%-ot invesztáltak. Tartja magát az előrejelzés, hogy középtávon, várhatóan 2010-ig, csak a szénhidrogén

projektek mintegy 67 Mrd USD befektetést igényelnek. 2003-ra a szerényebb becslések 4,5-5 Mrd USD, az ambiciózusabbak 6 M rd USD invesztícióval számolnak. Várható, hogy élénkül a mind tőkeerősebb kazah társaságok (Kazmunajgaz, CPC konzorcium) befektetési kedve is. A külföldi befektetések feltételei viszonylag kedvezőek, folyamatosan erősítik a vonatkozó jogi szabályozást, ez év elején új befektetési törvényt fogadtak el. A szerkezetátalakítási kényszerb l adódóan és a nyersanyag piacoktól való túlzott függés mérséklésére a kazah állami beruházás ösztönzés preferált területeiként jelenleg a következőket jelölik meg: - ipari és közlekedési infrastruktúra, kommunikáció általános fejlesztése; - ipari alágazatok közül kiemelten a feldolgozóipar korszerűsítése – az import-helyettesítő program folytatása; - agrárszektor korszerűsítése az élelmiszeripar párhuzamos fejlesztése mellett; - turizmus; - a

főváros, Asztana fejlesztésére irányuló projektek. 20 4. Magyar-kazah gazdasági kapcsolatok A kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokról szóló egyezményt 1992-ben, a kettős adózás kizárásáról szóló és a b eruházás-védelmi megállapodást 1994-ben írták alá. 1995 m árciusában jött létre a Gazdasági-kereskedelmi Együttműködési Kormányközi Bizottság létrehozásáról szóló egyezmény, az ipari és kereskedelmi minisztériumok közötti együttműködési jegyzőkönyv, a légi közlekedési megállapodás. A Kormányközi Bizottság két ülést tartott A kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséhez jó alapot nyújtanak mind a magyar, mind a kazah gazdaság tartós növekedési pályára állása, ill. gazdaságaink strukturális eltéréseiből származó komparatív előnyök. Kazahsztán a FÁK államaival folytatott magyar külkereskedelmi forgalomban – Oroszországot, Ukrajnát és Fehéroroszországot követve - a 4. helyen áll 2002-ben a

m agyar-kazah áruforgalom jelent s mértékben, 40%-kal n tt és az el z év i 41,5 M USD-ről 58 M USD-re emelkedett. A magyar export (33,4 M USD) 20,6%-kal b vült, az import (24,6 M USD) 78,3%-kal nőtt. Az exporton belül a feldolgozott termékcsoportban 17,2%-os volt a növekedés, gépexportunk 43,7%-kal bővült, és nőtt élelmiszer kivitelünk is. A magyar export növekményének meghatározó tételei: gyógyszerek, egészségügyi betétek, rovarirtó szerek, konzerváru, sörgyárak, autóbusz alkatrészek. Importunk 80%-a energiahordozó A magyar-kazah áruforgalom áru-főcsoportonként EXPORT 2001. 2002. 02/01 M USD % M USD % % Élelmiszer, ital, dohány 2,2 8,0 3,3 9,9 149,7 Nyersanyagok 2,7 9,6 2,3 6,8 85,1 Energiahordozók 0,0 0,0 0,0 0,0 262,7 Feldolgozott termékek 19,0 68,7 22,3 66,8 117,2 Gépek, gépi berendezések 3,8 13,7 5,5 16,4 143,7 Összesen 27,7 100,0 33,4 100,0 120,5 (Forrás: KÜM) 21 IMPORT 2001.

2002. 02/01 M USD % M USD % % Élelmiszer, ital, dohány 0,0 0,0 0,0 0,0 , Nyersanyagok 0,4 2,6 0,1 0,2 15,3 Energiahordozók 12,4 89,8 19,7 80,3 158,4 Feldolgozott termékek 1,0 7,6 4,8 19,5 457,4 Gépek, gépi berendezések 0,0 0,0 0,0 0,0 , Összesen 13,8 100,0 24,5 100,0 177,4 (Forrás: KÜM) Sikeres a m agyar szolgáltatásexport, melynek volumene összevethet az áruforgalom nagyságrendjével, és immár fontos eleme a kétoldalú gazdasági kapcsolatoknak. Számos magyar szakember dolgozik. különböző kazah olaj-gázipari projektek megvalósításán és jelentős számú vegyes vállalat is működik e szektorban. Az év õszén külügyi helyettes államtitkár vezette delegáció folytatott tárgyalásokat Kazahsztánban a kölcsönösen előnyös gazdasági - kooperációs együttműködés bővítésének lehetőségeiről. A gazdasági-ipari együttműködés perspektivikus területeként a gáz- és kőolajipar, a

gyógyszergyártás, gyógyászati berendezések gyártása, a vegyipar, valamint az autóbusz felújítás- és összeszerelés, szervizelés, alkatrészgyártás, infrastruktúrafejlesztések (hidak, utak, repül terek építése) lettek kiemelve. Az agrárágazatban komoly igény van élelmiszerfeldolgozóipari technológiára (állattenyésztés és a növénytermesztés termékeinek feldolgozása) 5. Bajkonur Az ötvenes évek elején alapított Bajkonurt méltán lehet a szovjet-orosz űrkutatás bölcsőjének is nevezni. Innen lőtték fel 1957-ben az első szputnyikot és innen indult történelmi útjára a világ első űrhajósa Jurij Gagarin is. A bázis fénykora az 1970-es évekre esett, a Szovjetunió széthullása után azonban komolyan megkérdőjeleződött a jövője. Moszkva 1994-ben azonban úgy döntött, folytatja az űrprogramot és így Bajkonur is újraéledhetett. A szovjet időkben katonai célú fellövésekre is használták a k azahsztáni bázist,

jelenleg azonban az orosz katonai műholdakat a Moszkva közeli Pleszeckből indítják útnak. 22 Az amerikai űrsikló balesete óta kizárólag innen indulnak útjára az Alfa nemzetközi űrállomás utánpótlását és váltólegénységet szállító Szojuz rakéták is. A Kazahsztán déli részén fekvő Bajkonur sorsát nem befolyásolja a tervezett orosz–francia megállapodás a kourou-i űrbázis használatáról. Továbbra is érvényben marad ugyanis az a húsz évre szóló szerződés, amelynek értelmében Oroszország évi 115 millió dollár ellenében bérli az óriási, hatezer négyzetkilométeres területet. 6. A kazah olaj utat keres az Adriától Kínáig – Miután a kazah olaj exportútvonala alapvetően Oroszországon keresztül vezet Nyugatra, érdekel bennünket az a lehetőség, amelyet az Adria-kőolajvezeték kétirányúsítása kínál. Ezen át a mi te rmékünk eljuthatna a horvátországi Omisalj kikötőjébe, és onnan akár Amerikába

is. Kazahsztán teljes jogú tagként szeretne csatlakozni a d ecemberben Zágrábban aláírt horvát– magyar–szlovák–fehérorosz–ukrán–orosz megállapodáshoz, a Barátság- és az Adria- kőolajvezeték összekapcsolására vonatkozó egyezményhez. Mindezt Klara Rahmetova, a KazMunajGaz állami olajvállalat fejlesztési igazgatója jelentette ki, midőn a 30 ezer embert foglalkoztató mamutcég asztanai központjában, egy vadonatúj palota 13. emeleti irodájában nyilatkozott a Népszabadságnak. A kazah gazdaságfejlesztésnek ma az alapja, a legnagyobb lehetőségeket kínáló ágazata az olajbányászat. A bruttó hazai termék negyedét, a külkereskedelmi kivitelnek pedig több mint felét az olaj-gáz szektor biztosítja. Az idei évre 53 milliót terveznek, s eközben feszített ütemben folyik az újabb mezők feltérképezése, feltárása. A legfrissebb előrejelzések szerint Kazahsztán olajtartalékai meghaladhatják a 14 milliárd tonnát, ami

valószínűsíti, hogy az ország hamarosan bekerül a vezető olajexportőrök közé. Nem véletlen, hogy az olajmultik érdeklődő tekintetüket e szénhidrogénmezőkre is rávetették, s több világcég bekapcsolódott vagy bekapcsolódna a Kaszpi-tenger talapzatán behatárolt mintegy 100 lelőhely, köztük a különösképpen sokat ígérő kasagani óriás mező feltárásába. A Chevron az elmúlt hetekben törlesztette a kazah kormánynak azt a 210 millió dolláros adósságot, amellyel az 1993-ban átvett részvényekért még tartozott. Ez mindenesetre biztató arra nézve, hogy talán Kazahsztán is rászánja magát végre a Tengiz ügyében Magyarországgal szemben még meglévő – 1 milliárd 400 millió köbméter földgázban kifejezett – államadósságának törlesztésére. Rahmetova asszony adósságügyben nem illetékes, így ehhez nem is tud mit hozzáfűzni, a kitermelésről és a „fekete arany” elszállításáról viszont igen felkészülten

tájékoztat. Szakértők szerint Kazahsztán 2010-ben közel 90 millió tonna kőolajat termelhet majd, ez 2015-re akár 200 23 millióra is felszökhet. Ennek a mennyiségnek az elszállításához már messze nem lesz elegendő az a k apacitás, amivel a j elenlegi 25-30 millió tonnás exportot lebonyolítják, elsősorban Oroszországon keresztül. Az oroszországi vezetékrendszeren az újonnan átadott balti-tengeri Primorszk kikötőjéig is továbbíthatják a szállítmányokat, amelyeket az észak-európai, skandináv térségnek szánnak. (Innen azonban nem indulhatnak szupertankerek Amerika felé, mert nem elég mély a dániai tengerszoros a számukra – ez is magyarázza a kazah érdeklődést az Adria-projekt iránt.) A kazah szakembereket a t ermelés növekedésével párhuzamosan egyre intenzívebben foglalkoztatja új szállítási útvonalak kialakítása. Tanulmányozzák a működő, Csecsenföldet immár elkerülő észak-kaukázusi csővezeték

megtoldását Tengizig, ezen át Novorosszijszkba pumpálnák az olajat, onnan tankhajókkal továbbítanák a Fekete-tenger nyugati végébe, majd a bulgáriai Burgasztól, illetve a román Konstancától új, transzbalkáni csővezetéken görög vagy albán kikötőkbe, esetleg Triesztig. Ennél konkrétabb és reálisabb terv a Baku–Tbiliszi–Ceyhan vonal, amelyen a kaszpi térség olaja a földközi-tengeri török kikötőig jutna el, s onnan már bárhová. A nyugati irányok mellett a kazah stratégiai tervezőket két másik alternatív megoldás is igencsak foglalkoztatja. Az egyik: csővezeték létesítése Türkmenisztánon keresztül Irán felé, amelynek már meglévő, illetve ezután kiépülő hálózatán át a kazah kőolaj eljutna a Perzsa-öbölig. Ennél konkrétabb elképzelések mentén alakul a Nyugat-Kazahsztánt Kína energiahordozókban szegény nyugati tartományaival összekötő olajvezeték terve. A több ezer kilométeres csőkígyóból az

Atirau–Kenkijak 448 kilométeres szakasz már létezik, a második – 800 kilométeres – vezetéket most tervezik Kenkijak és Kumkol között, innen ismét működő csőszakasz visz Ataszuig. Az ettől a településtől a kínai Alasankouig húzódó, több mint ezer kilométeres szakaszt – megállapodás esetén – két év alatt kellene megépíteni, a kivitelezési költség megközelítheti az egymilliárd dollárt. Megfigyelők arra számítanak, hogy a kínai államfő és pártvezér, Hu Csin-tao napokban lebonyolított kazahsztáni hivatalos látogatása nyomán e nagyszabású terv is lendületet kap. 7. Nazarbajev liberalizálást és reformot ígér A közép-ázsiai volt szovjet köztársaság államfője – akit odahaza és külföldön egyaránt bírálnak önkényuralmi hajlamai miatt – most szükségesnek nevezte az államigazgatás korszerűsítését, a hatalom decentralizálását, és állást foglalt amellett, hogy demokratizálják a választási

rendszert, a pártoknak adva át a parlamenti képviselők jelölésének kizárólagos jogát. 24 Nazarbajev számos gazdasági és szociális intézkedést is kilátásba helyezett, egyebek közt a nyugdíjak, a minimálbér és a keresetek átlagosan 20, 50, illetve 30 százalékos emelését ígérve. Az államfő szükségesnek nevezte az adórendszer reformját és az adók jövő évtől kezdődő csökkentését, ipari szerkezetváltást szorgalmazott és a gazdaság erőteljes növekedési pályára állítását ígérte. Bejelentette, hogy az idei évtől egymilliárd dollárt érő, három évre szóló programot indítanak a mezőgazdaság fejlesztésére, és lehetővé teszik a termőföld magántulajdonba vételét. Az elnök új médiatörvény kidolgozását is kezdeményezte, amely – mint mondta – megerősíti a sajtó önállóságát, az igazságszolgáltatásban pedig a h alálbüntetések végrehajtásának befagyasztását, az esküdtszék

intézményének bevezetését javasolta, illetve azt, hogy letartóztatást csak bíróság rendelhessen el. 8. A kazahok még tartoznak a magyaroknak Gázban mérik a tengizi beruházás miatt fennálló adósságot Kazahsztán még mindig tartozik Magyarországnak – utolsóként a posztszovjet államok közül. A kazahok gázban mérik velünk szembeni adósságukat, amely 1,4 m illiárd köbmétert tesz ki. A tartozás a t engizi szénhidrogén-lelőhelyek feltárásához végzett magyar munkához kötődik, amely még a Szovjetunió fennállása idején kezdődött, de azt követően is folytatódott, hogy 1991 decemberében a Kazah Köztársaság önállóvá vált. Az építés és a szolgáltatások árának egy részét azonban máig várja Budapest. 25 Az orosz államadósság hosszú évekig húzódó kifizetése mellett árnyékban maradt, hogy a szovjet utódállamok közül Kazahsztán máig tartozik Magyarországnak a tengizi szénhidrogénlelőhelyek

feltárásához kapcsolódó beruházások miatt. Az 1991 végéig Kazahsztánban végzett magyar munkálatok kifizetését Moszkva átvállalta és rendezte, az adósság fejében az oroszok több mint 13 milliárd köbméter földgázt szállítottak Magyarországra. Az építéssel és szereléssel megbízott Vegyépszer azonban egy ideig még folytatta tevékenységét a m ár független Kazahsztánban, amely immár a tengizi olajmező tulajdonosává vált. A kazah állam a komplexum jelentős hányadát 1993-ban negyven évre eladta a Chevron amerikai olajcégnek. A tíz éve végrehajtott privatizáció nyomán bonyodalmak támadtak az államadósság törlesztésével, jóllehet Almatiban (Alma-Ata) a függetlenné válást követően elismerték, hogy az 1992. január 1-je után teljesített szolgáltatások árát nekik kell megfizetniük Magyarországnak Ez azonban csak deklaráció formájában jelent meg, kormányközi megállapodás mindmáig nem született, bár a kazah

miniszterelnök 1996-os magyarországi látogatása alkalmával a k érdés szerepelt a tárgyalások napirendjén. Az illetékes minisztériumok szakértői a kazah féllel egyetértésben megállapították, hogy az államadósság létezik, s erről „emlékeztető” született. Az adósság volumenét nem pénzben, hanem gázban, 1,4 m illiárd köbméterben határozták meg. A törlesztési megállapodást azonban sem akkor, sem később nem írták alá, pedig Göncz Árpád köztársasági elnök 1997-es hivatalos kazahsztáni látogatása során kínálkozott volna az alkalom. Tavaly októberben Major István, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára Kazahsztánban járt, és az államadósságról is tárgyalt a kazah igazságügyi miniszterhelyettessel – ott a k érdést elsősorban jogi problémaként kezelik. Magyarország átadta az ügyre vonatkozó, Budapesten fellelhető összes dokumentum másolatát. Később levélváltásra került sor László Csaba

pénzügyminiszter és Alekszandr Pavlov első miniszterelnök-helyettes között, akit a m agyar politikus meghívott Budapestre, de a látogatás időpontjáról nem született döntés, az adósságról még kevésbé. Időközben – Medgyessy Péter decemberi moszkvai látogatásán – megállapodást fogadtak el az orosz tartozások törlesztéséről, így a posztszovjet államok közül Magyarországnak már csak Kazahsztán tartozik. 26 A magyarok lakótelepe Tengizben a beruházás idején A budapesti kazah nagykövetségtől származó információink szerint Kazahsztán nem vitatja, hogy 1992. január 1-jétől 1993 május 1-jéig a magyarok által elvégzett munkát ki kell fizetni. Azt állítják azonban, hogy az adósság csökkentését célzó gázszállítások részben legalábbis megtörténtek, ám adminisztrációs vagy egyéb hiba folytán a szállítmányok nem követhetők Magyarországig – legalábbis semmi nyoma annak, hogy az

adósság fejében gáz érkezett volna hozzánk. Az ügymenetet nehezíti, hogy a kazah törvények értelmében az időközben magántulajdonba került tengizi olajmezőt terhelő adósság törlesztése kikerült az állam feladatai közül. A függetlenség kezdeti időszakában Kazahsztánnak rendkívül komoly gazdasági nehézségekkel kellett szembenéznie – teszi hozzá a követség munkatársa. A Népszabadságot tájékoztató diplomaták hozzátették, hogy a végleges rendezésre vonatkozó döntéssel a kazah fővárosban „a legmagasabb szinten” foglalkoznak. A teljes, pontos kép kialakítása érdekében nemcsak a dokumentációt kérték meg magyar partnereiktől, hanem olyan kétoldalú szakértői bizottság életre hívását is kezdeményezték, amelyben műszaki szakemberek és jogászok egyaránt helyet kapnának. A bizottságnak egyebek mellett azt is meg kellene állapítania, hogy az évtizedes halasztás után mennyi kamat illeti meg

Magyarországot, s hogy ezt földgázra vetítve hogyan számolják ki. Kazahsztán fizetőképessége az önálló államiság éveiben megszilárdult, gazdasági helyzete megerősödött, kiépült az új főváros, Asztana, ahová az államfő hivatala és számos közintézmény már átköltözött Almatiból. Az ország a FÁK-on felüli politikai és gazdasági együttműködés fontos alakítója, s esélyes a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) tagságára is. A magyar–kazah viszony jó, budapesti nagykövetségük Prágától Szófiáig öt országban képviseli az asztanai kormányt. A diplomaták maguk is elismerték, hogy kétoldalú kapcsolatainkban csupán az államadósság ügye jelent problémát. A térség viszonyainak ismerői szerint a végső döntés a kazah államfőre, Nurszultan Nazarbajevra vár. Az elnöknek még Göncz Árpád adott át hivatalos meghívást, de a budapesti nagykövetségen egyelőre nem tudnak arról, hogy az Európába egyébként

gyakran és szívesen utazó politikus felkeresi-e az idén Magyarországot. 27 FELHASZNÁLT IRODALOM  NÉPSZABADSÁG EGYES SZÁMAI  BANK ÉS TŐZSDE  KILÁTÓ  KIHÍVÁSOK  KAZAHSZTÁNI MAGYAR KONZULÁTUS  KÖZGAZDASÁGI SZEMLE  WWW.KAZINVESTKZ  WWW.PRESIDENTKZ  WWW.KISIKZ 28