Történelem | Középiskola » Politikai viszonyok Magyarországon 1945 és 1948 között

Politikai viszonyok Magyarországon 1945 és 1948 között Magyarország 1945-ben szovjet megszállás alá került. 1944-ben létrejön a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, a háborúval szembenálló pártok egyesülete. 1944 december 21-22-én Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front kezdeményezésére. A szovjet megszállás alatt lévő területeken Nemzeti Bizottságok alakultak, ezek delegáltak képviselőket az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. Többségük kommunista volt, mert az oroszok beleszóltak, hogy kiket küldjenek. Megalakul az Ideiglenes Nemzeti Kormány. Miniszterelnök: Dálnoki Miklós Béla A legjelentősebb pártok: MKP (Magyarországi Kommunisták Pártja) vezetői: - moszkoviták (Moszkvában tanultak és hazatértek): Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Révai József, Nagy Imre - az itthoni illegális kommunista mozgalomból kerültek ki: Kádár János, Rajk László Céljuk a szocializmus, majd a kommunizmus

felépítése Tagjaik egyszerű munkások. A Szovjetúnió támogatását élvezik, Moszkva parancsait feltétlenül végrehajtják. SZDP (Szociáldemokrata Párt) 1890 óta létezik legálisan. Két részre oszlott: Baloldal Szakasits Árpád Jobboldal Kéthly Anna Marosán György A baloldal majd eltolódik a kommunisták felé. Céljuk a polgári demokratikus Magyarország felépítése. Tagjaik képzettebb munkások. FKgP (Független KisgazdaPárt) vezetői: Tildy Zoltán (miniszterelnök) Nagy Ferenc Kovács Béla Céljuk a polgári demokrácia megteremtése. Tagjaik között minden rétegből vannak, igazi gyűjtőpárt, de legtöbb a polgári értelmiség. A gyűjtőpártok hátránya, hogy több frakció jöhet létre, amelyek között nehéz az érdekegyeztetés. NPP (Nemzeti ParasztPárt) A népi írók pártja, vezetői: Veress Péter Illyés Gyula Céljuk a paraszti érdekek érvényre juttatása, földreform végrehajtása. Tagjaik többsége paraszt, a párt tipikus

parasztpárt. Az Ideiglenes Kormány intézkedései: 1944 december 28-án hadat üzen Németországnak 1945 január 20-án fegyverszünetet köt Oroszországgal Ezek nagyon ügyes intézkedések voltak, de csaknem egy hónapig hadiállapotban voltunk mindkét hadviselő féllel! 1945-ben a SZEB (Szövetséges Ellenőrző Bizottság) munkálkodik Magyarországon. Gyakorlatilag a Szovjetúnió irányította. A SZEB vezetője Vorosilov marsall A SZEB kezében volt a legfelsőbb politikai és gazdasági irányítás és döntési jog. A béke megkötéséig működhetett. Az Ideiglenes Kormány átszervezte a közigazgatást: polgári közigazgatást vezetett be. Igazoló eljárások indultak a köztisztviselők ellen. Számonkérték a háborús bűnösöket A helyi bíróságokban a pártérdekek érvényesültek (10 tagból egy volt jogász, a többi pártképviselő). Szálasit, Sztójayt, Bárdossyt, Imrédyt halálra ítélik és kivégzik (Horthy Portugáliába menekült). 1945

márciusában megszületik a földreform: a 100 hol d feletti nagybirtokosi és a 200 hol d feletti paraszti birtokokat kisajátították és szétosztották. Az intézkedés az ország területének 30%-át érintette és 600 ezer ember részesült a szétosztott földekből. Egy ember átlag 5 hold földet kapott. Ennek a földreformnak köszönhetően az eddig úgy-ahogy működő közép- és nagybirtokrendszer megszűnik és a mezőgazdaság összeomlik. Az így keletkezett törpebirtokokból ugyanis nem lehetett megélni és a parasztoknak termelőeszközük sem volt. 1945 őszén demokratikus, parlamenti választásokat tartottak. Általános, titkos választójogot vezettek be a húsz év felettiek részére. A német nemzetiségűek nem szavazhattak A választásokat a FKgP nyeri. A SZEB mindent megtett, hogy a KMP-t juttassa hatalomra; itt már csak annyit tehet, hogy koalíciós kormányt alakíttat. A miniszterelnök Tildy Zoltán, a belügyminisztérium a KMP kezében

van (e mögött is a SZEB van). 1946 február 1-én kikiáltják a Magyar Köztársaságot. A köztársasági elnök Tildy Zoltán lesz, helyette a miniszterelnök pedig Nagy Ferenc. A kormányt bíráló pártokból létrejön a Baloldali Blokk: MKP, SZDP, NPP. A FKgP kompromisszumokra hajlik, nem akar szembeszállni a SZEB-bel és az egész Szovjetúnióval. Megindulnak a "bélistázások", ami azt jelentette, hogy az állam- és közigazgatási dolgozókat csoportokra osztották és eszerint bocsátották el őket állásukból és építették le a közigazgatási apparátust. "A-lista": megbízható volt, megtarthatta állását "B-lista": elvesztette állását, de bizonyos idő után újra felvehető volt "C-lista": elvesztette állását, de soha többé nem dolgozhatott közigazgatási intézményben Ilyen módon közel 60 ezer embert bocsátottak el. A kormány stabilizálni akarta a gazdaságot. A gazdaság irányítása a Gazdasági

Főtanács kezébe került, tehát központilag irányították (egészen 1989-ig!). 1946-ban a nemzeti bank időközben USA-ba került aranykészletét visszaigényelték és kölcsönt is vettek fel. Az új pénz kibocsátásához szükséges árufedezetet központi irányítással hozták létre, terménybeszolgáltatásokkal, természetbeni adózással (sajnos, egy kicsit eltúlozták, mert a parasztoktól még a következő évre való vetőmagot is beszedték adó gyanánt). 1946 augusztus 1-én bevezetik a forintot. (Ekkor már annyira elértéktelenedett a pengő, hogy nem is volt érdemes beváltani, ekkor volt a híres "pénzsöprés".) A gazdaság stabilizálására központi ár- és bérrendszert vezetnek be. Ez már a tervgazdálkodás kezdete. 1947-ben életbe lép az első hároméves terv (A tervgazdálkodás is 1989-ig tart!) 1946-ban államosították a közlekedési üzemeket, bankokat, később az ipari üzemeket is. Újraéled a nemzetiségi

kérdés. A lakosság 10%-a nemzetiségi, főleg német A trianoni béke következtében már kül- és belpolitikai kérdés is. A Potsdami konferencián a németek kitelepítése mellett döntenek. Tőlünk 213 ezer németet telepítenek ki, de helyettük nem magyarokat, hanem más nemzetiségieket kapunk. A határon kívül élő magyarok helyzete Csehszlovákiában a legrosszabb. 1945-ben kormányrendelet fosztotta meg őket csehszlovák állampolgárságuktól. 1946-ban létrejön Csehszlovákiával a lakosságcsere-egyezmény, amely önkéntes hazatérési lehetőséget kínált volna a Magyarországon élő szlovákoknak és cserébe ugyanannyi magyart telepítettek volna át Magyarországra. Ezután beindul a reszlovakizáció, azaz ha a Csehszlovákiában élő magyar megtagadta magyarságát, visszakapta az állampolgárságot és Sziléziába telepítették. 1946-47-ben voltak a béketárgyalások Párizsban. A béke visszaállította az 1937-es határokat, kivéve 3 f

alut (43 km2-t), amit Csehszlovákia kért, Pozsony déli védelme érdekében. Jóvátételt kellett fizetni, a hadsereg létszámát 65 ezer főre kellett csökkenteni. A pártok a béke hatására újrafogalmazzák programjukat. A KMP új programja szerint a közvetlen cél a s zocializmus és a t ervgazdálkodás megvalósítása, a polgári pártok felszámolása. A leszámolást a FKGP vezetőin kezdték Kovács Bélát államellenes bűnténnyel gyanúsítják, koncepciós perbe fogják. Tárgyalásra nem kerül sor, mert az ügy kezdetekor megvan már ugyan az ítélet, de nincs elég bizonyíték ellene, ezért nemes egyszerűséggel elraboltatják a SZEB-bel. Nagy Ferencet egy külföldi tartózkodása során "meggyőzik", hogy maradjon is ott (Svájcban), különben megölik a fiát. (Elég meggyőző érv!) 1947-ben parlamenti választásokat tartanak: ekkor volt a k ékcédulás választás. A KMP választási csalással megnyeri a választást. 1948-ban

végrehajtották a f úziót: a K MP és a S ZDP egyesülésével létrejött a M agyar Dolgozok Pártja. Ezzel kezdetét veszi Magyarországon az egypártrendszer, ami 1989-ig tart