Kommunikáció | Felsőoktatás » Balázs Ágnes - Kommunikáció és paradigmaváltás

VÁLTOZÁSMENEDZSMENT Kommunikáció és paradigmaváltás Készítette: Balázs Ágnes ELŐZŐ ELŐADÁS TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ELEMEI Címe: Egy jó gyakorlat bevezetésének minőségirányítása Az innováció „szakmai elképzelésen alapuló folyamatos változtatás” , mely paradigmaváltáshoz is vezethet. (pedagógusoknál hosszú folyamat, nehézkes, „a jól bevált a jó”    Ez lehet : egy teljesen új koncepció bevitele a szervezetbe egy megkezdett folyamat kiterjesztése egy rossz gyakorlat elhagyása (!!!) SZEMÉLYES TAPASZTALAT    o  A változtatás szakmailag megalapozott legyen – Fontos tudni! (hitelesség) A változtatás ellenállásba fog ütközni- Nem ismerték az új pedagógia lényegét, szakmailag nem tartották megvalósíthatónak A projektpedagógia bevezetése innováció- minden változást érdemes innovációként kezelni és lépéseit szem előtt tartva és betartva végigvinni. Folyamatosan szem előtt

kell tartani azt az értéktöbbletet, amit ad a változás és ezáltal figyelemmel kell kísérni az innováció életgörbéjét is. –Ezzel lehet motiválni és érvelni Megfelelő kommunikáció, tervszerűség, szakszerűség, önbizalom, lépésenkénti haladás, csapatépítés EGY INNOVÁCIÓ BEVEZETÉSÉNEK LÉPÉSEI MELY FÁZISBAN KELL KOMMUNIKÁLNI?- A PIROSSAL MEGJELÖLTEK  Előkészítés (szkennelés)      PDCA modell változásmenedzselés Ellenőrzés, értékelés, visszacsatolás szakasza     illesztés s szervezeti stratégiába (McKinsey 7 S modellje) tervezés, munkaterv elkészítése - folyamatok Végrehajtó, megvalósító szakasz (innováció bevezetése)    Első év Stratégia: elemzés, tervezés    környezetelemzés (makro-mikro: SWOT analízis, BCG elemzés); közös tanulás elemzés (erőforrás, kompetencia, értéklánc) döntéshozatali előterjesztés (pontos célok megfogalmazása)

Balanced Scorecard a keletkezett értékek elemzése hiányosságok korrigálása (hibaelemzés és kockázatelemzés) Az innováció beágyazása a szervezetbe (a rendszer működtetése)    szervezetfejlesztés PDCA-SDCA modell TQM Második év BANÁNHÉJ, HA NEM JÓL KOMMUNIKÁLSZ!  Előkészítés (ismerkedés)  Változásmenedzselés  Szervezetfejlesztés: pszichológiai és szociológiai ismeretek szükségesek a szervezetfejlesztéshez: „nem csupán adminisztratív átszervezésről van szó, hanem a dolgozók képességeinek, személyiségének, értékrendszerének, egymáshoz való kapcsolatainak figyelembevételével végrehajtott változásról”(paradigma és attitűd változások) A mindennapi kommunikáció dönti el egy kapcsolat minőségét ! AMIVEL MOST NEM FOGLALKOZUNK: Mi a kommunikáció? Mindig kommunikálunk (verbális, nonverbális) Kommunikációs fogalmak: adó-vevő-kommunikációs csatornák, feedback, zaj, szűrők,

térhasználat, térközszabályozás Kongruens, nem kongruens viselkedés Elméletek: Asszertivitás, NLP, erőszakmentes kommunikáció (zsiráf és sakálnyelv), nyertes/vesztes; szinergia,, Gordon: TET, stb. Önismeret fejlesztése AMIVEL FOGLALKOZUNK Mi a hatékony kommunikáció? Kommunikáció zavarai: Friedemann Schulz von Thun : Kommunikációs négyszöge és 4 fül elmélete Karl Mehrl német pszichológus kapcsolat elemein keresztül kiegészítjük a fentieket! A hatékony kommunikálás és a kommunikációs zavar elemzése Paradigmaváltás HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓRA VAN SZÜKSÉG AHHOZ, HOGY  Megfelelő információ birtokába jussunk  Megértessük magunkat és megértsünk másokat  Elfogadtassuk személyünket, mondanivalónkat  Javuljon a munkatársak közötti együttműködés  Erősödjön az önbizalom, csökkenjen a szorongás KOMMUNIKÁCIÓS NÉGYSZÖG A kommunikáció 4 szinten zajlik: 1. Tárgyi üzenet: amiről

beszélünk – MIT? 2. Önmegnyilvánulás: üzenet önmagunkról- hitelesség 3. Kapcsolat: utalás a kommunikálók egymáshoz fűződő kapcsolatára – HOGYAN? 4. Szándék: egy felszólítás – MIÉRT? A kommunikáció sikere azon múlik, hogy ez a 4 szint mennyire játszik össze egymással a kibocsátó és a befogadó részéről! 4 FÜL ELMÉLET A BESZÉLŐ 4 SZÁJJAL BESZÉL, A HALLGATÓ 4 FÜLLEL HALLGAT 2. Önmagunkról: személyiségünk nyilvánul meg implicit vagy explicit (én-üzenet) formában 3. Kapcsolat: Hogyan kezelem embertársaimat, amikor kommunikálok velük? Azzal, ahogy megszólítok valakit, kifejezem, mit tartok róla; ennek megfelelően a másik vagy úgy érzi, hogy elfogadom és egyenrangúként bánok vele, vagy úgy érzi, hogy lekezelem, gyámkodom fölötte, nem veszem komolyan. 1. Információ: Hogyan tudok tartalmakat világosan és érthetően közvetíteni? 4. Szándék, felszólítás: Amikor valaki közöl valamit, általában el is

akar érni valamit. (nyíltan vagy rejtetten) Igény, cél, utasítás, tanács, kívánság stb TANULSÁGOK a kommunikáció „érthetősége” négydimenziós dolog. (tartalom,kapcsolat,cél, mi is benne vagyunk) egy és ugyanazon közlés egyidejűleg több üzenetet is hordozhat és belső konfliktushoz vezethet (pl. tartalommal, céllal egyetértünk, de a kapcsolatival nem: nem úgy mondja, nem hiteles) a négyzet oldalai egyenlő hosszúságúak. Ebből pedig az a tézis következik, hogy a négy aspektus elvben egyenrangú (pl. a tárgyi üzenet túlsúlya- szociális tanulás nincs benne, személytelenné válik) alkalmas a kommunikációs zavar feltárására (!) KARL MEHRL : KAPCSOLAT ELEMEI Belső: 1. Szeretet (érzelem) Külső: 4. Idő 2. Hatalom (alá-fölé rendeltségi viszony)kapcsolat 5. Hely 3. Értelem (célok, érdekek)- szándék 6. Energia A KOMMUNIKÁCIÓ (A KAPCSOLAT ELEMEI SZERINTI KIEGÉSZÍTÉS) Belső elemek (1) Érzelem

(szeretet): o pozitív, negatív, közömbös emberek ( pozitív: lehet vele dolgozni, az újat elfogadja; negatív: mindenben az akadályt látja; nehéz az újat elfogadtatni vele; közömbös: kiégett,neki mindegy) o a kapcsolatban milyen érzelmek jelennek meg barátságos, ellenséges, gyűlölködő, stb) o (szeretetteli, „önmagunk” is benne van ( szakmailag elkötelezett, szenvedélyesen tud érvelni, számára fontos, pozitív gondolkodással: biztos a sikerben, lelkes) Ez a belső elem már meghatározhatja a kommunikáció hatékonyságát. Érdemes felmérni a hozzáállást (elkötelezettségi táblázat); mennyire hisznek a vezetőnek, hitelesség (szakmai, emberi); A KOMMUNIKÁCIÓ (A KAPCSOLAT ELEMEI SZERINT) Külső elemek: Idő: mennyi időt szánsz a kapcsolatra, „nem érek rá” fontos-e számodra? Hely: hol? Milyen körülmények között? Folyosón, irodában, asztal mellett, fotelben, kiránduláson, értekezleten, stb Energia: mélyebb

mennyi energiát fektetsz a kapcsolatba, felületes kapcsolat vagy PÉLDA ELEMZÉSE „Felhívtam a portát, hogy itt vagy-e még az iskolában?” 4 FÜL + KAPCSOLAT SZERINTI ELEMZÉS Adó Vevő Beszélni akarok vele Tárgyi üzenet Kerestetett Lusta voltam, hogy végig járjam az iskolát Üzenet önmagunkról Ellenőrizni akarta, hogy elmentem-e? munkatárs Kapcsolat Ő a főnök Mindenképpen akartam vele még találkozni Felszólítás Előző konfliktusunk óta még mindig szórakozik velem Nem haragszom már rá, látom megijedt Érzelem Nem nagyon bírom Nincs/van időm most rá Idő Alkalmas/nem alkalmas a hely Hely Nem érdekel/érdekel Energia visszacsatolás VISSZACSATOLÁS Helyes mondat: Lusta voltam, hogy felmenjek a szobádba, másrészt nem is tudtam, hogy hányig vagy, ezért felhívtam a portást, hogy elmentél-e már, mert szeretnék veled beszélni. Pontos, konkrét fogalmazás, Én-üzenet: érzések felvállalása: Lusta

voltam Tisztázás- ha észreveszed, hogy rosszul fogalmaztál: Ne érts félrevisszakérdezés: Te hogyan látod? Hangsúly (kapcsolatra utal) Minősítés nélküliség, tényszerűség PARADIGMA Paradigma=gondolati séma, minta, példa, modell, „térkép”, gondolkodási szokás Miként látjuk (észleljük, értelmezzük) a világot Ki, mit lát a képen? Ugyanaz a kép és mégis mást látnak rajta! (lehet kondicionálni-kísérlet) KI MIT LÁT RAJTA? – NÉZŐPONT KÉRDÉSE PARADIGMÁINK Hatással van paradigmáinkra: Kondicionálás, felkészítés (pl. ne szemetelj!) Család, iskola, barátaink, munkatársaink, társadalmi paradigmák hozzáállás, viselkedés Minél inkább tisztában vagyunk paradigmáinkkal, annál inkább vállalhatjuk a felelősséget értük! PARADIGMAVÁLTÁS A paradigmaváltások minden esetben kimozdítják az egyensúlyból a világszemléletünket Ezáltal alapvetően meghatározzák hozzáállásunkat, viselkedésünket és

emberi kapcsolatainkat (A tudományok fejlődése szükségszerűen paradigmaváltásokkal járt és jár) Paradigma: gondolkodási szokás Eredmény: viselkedés Cselekvés: hozzáállás Ha kis változtatást akarsz: változtass cselekvést Ha nagyot: változtass paradigmát! PARADIGMAVÁLTÁS Gyors paradigmaváltás: metró-apuka-gyerekek, traumák is előidézhetik  Lassú (ez általánosabb)  Akadályozó tényezők: előítéletek tudatlanság (információ hiány) a szokás hatalma lustaság személyiségjegyek (+; - látásmód) nem megfelelő kommunikáció  PARADIGMAVÁLTÁST SEGÍTŐK          PDCA alkalmazása (tervezettség) Folyamatos visszajelzés (értékelőlapok, teamek) Értékek összegyűjtése és szem előtt tartása Folyamatos képzés Közös munka, egyéni feladatokkal, egyéni vállalásokkal Bevonás Közösségépítés Mérések, eredmények Folyamatos fejlesztés KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Adj Uram

türelmet, hogy el tudjam viselni, amin nem lehet változtatni! Adj Uram erőt és akaratot, hogy megváltoztassam, ami megváltoztatható! És kellő bölcsességet, hogy a kettőt meg tudjam különböztetni!