Környezetvédelem | Hulladékgazdálkodás » A hulladékgazdálkodás alapjai, alapfogalmak

Alapadatok

Év, oldalszám:2009, 7 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:23

Feltöltve:2019. május 10.

Méret:721 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

12. A hulladékgazdálkodás alapjai, alapfogalmak A törvény célja: Az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megóvása, a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás, hulladékok minimalizálása, a hulladékkeletkezés megelőzése, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a nem hasznosuló hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása. A törvény hatálya kiterjed: Minden hulladékra, a hulladékgazdálkodási tevékenységekre és létesítményekre, az állati hulladékra, mezőgazdaságban felhasználható nem veszélyes anyagokra, a szennyvizekre, a hatástalanított robbanóanyagokra. Nem terjed ki a törvény hatálya a levegő tisztaságvédelmi jogszabály hatálya alá tartozó, a levegőbe kibocsátott anyagokra, a radioaktív hulladékokra. Alapfogalmak: Hulladék: bármely kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy

anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles Veszélyes hulladék: a 2. számú mellékletben felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék. Települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék. Folyékony hulladék: az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül. Gyártó: a termék előállítója, illetőleg külföldi gyártó esetén importálója. Termelő: akinek a tevékenysége során a hulladék keletkezik vagy tevékenysége következtében a hulladék jellege és összetétele

megváltozik. Hulladékkezelő: aki a hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék birtokosától átveszi, kezeli. Hulladékkezelés, hulladékhasznosítás általános szabályai Hulladékkezelés: Hulladékkezelési tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása. Hulladékkezelési tevékenység kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. A hulladékkezelő köteles betartani a hulladék termelőjére megállapított kötelezettségeket. A hulladékkezelő köteles a hulladék birtokosa számára előírt nyilvántartás és adatszolgáltatáson túl az általa végzett kezelésre vonatkozó adatokat nyilvántartani és a hatóságoknak adatot szolgáltatni. Hulladékgyűjtés: A hulladék gyűjtése a hulladék termelőjének vagy birtokosának kötelezettsége. A hulladék telephelyen belüli gyűjtése környezetvédelmi hatósági

engedély nélkül végezhető. A begyűjtés során a hulladékkezelő a hulladékot a hulladék termelőitől vagy más birtokosaitól rendszeresen összeszedi és elszállítja a begyűjtőhelyre, a hasznosítás vagy ártalmatlanítás helyére. Hulladékszállítás: Hulladékot úgy kell szállítani, hogy annak során a környezet ne szennyeződjék. Szállításból eredő szennyeződés esetén a szállító a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződésmentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról köteles gondoskodni. A hulladék behozatala, kivitele és átszállítása Az ország területére hulladékot a) csak hasznosítás céljára, b) a környezet állapotát nem veszélyeztető, nem szennyező módon, c) a környezet károsodásának kizárásával, d) a környezetvédelmi hatóság - külön jogszabályban meghatározott – engedélyével lehet behozni. Hulladékhasznosítás A hulladék hasznosítása történhet

a) a hulladék anyagának ismételt felhasználásával (újrafeldolgozás); b) a hulladék valamely összetevőjének leválasztásával és alapanyaggá alakításával (visszanyerés); c) a hulladék energiatartalmának kinyerésével (energetikai hasznosítás). A hulladék hasznosítójának biztosítania kell, hogy ne okozzon nagyobb környezetterhelést. Hulladékártalmatlanítás a) hulladéklerakóban történő lerakással; b) termikus ártalmatlanítással; c) más kémiai, biológiai vagy fizikai eljárással. Hulladékgazdálkodás alapelve, általános szabályai, „gyártás – forgalmazó – fogyasztó” forgási ciklus ismertetése Alapelvek: a) a megelőzés, szennyezésmegelőzés elve alapján legkisebb mértékűre kell szorítani a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét, a környezetterhelés csökkentése érdekében; b) az elővigyázatosság elve alapján a veszély, illetőleg a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy

kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének; c) a gyártói felelősség elve alapján a termék előállítója felelős a termék és a technológia kedvező megválasztásáért, ideértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék külső behatásokkal szembeni ellenállóképességét, a termék élettartamát és újrahasználhatóságát d) a megosztott felelősség elve, a gyártói felelősség alapján fennálló kötelezettségek teljesítésében az érintett szereplőknek együtt kell működniük; e) az elvárható felelős gondosság elve alapján a hulladék birtokosa köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelő hatása a legkisebb mértékű legyen; f) az elérhető legjobb eljárás elve alapján törekedni kell a megvalósítható leghatékonyabb megoldásra, anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazására, a környezetkímélő hulladékkezelő technológiák bevezetésére; g) a

szennyező fizet elv alapján a hulladék termelője, birtokosa vagy gyártója köteles a hulladékkezelési költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani. h) a közelség elve alapján a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a lehető legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerülhet sor; i) a regionalitás elve (területi elv) alapján a hulladékkezelő létesítmények kialakításánál területi gyűjtőkörű létesítmények hálózatának létrehozására kell törekedni; j) az önellátás elve alapján a képződő hulladékok teljes körű ártalmatlanítására kell törekedni; Általános szabályai: Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, illetve a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének

csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását. Gyártó kötelezettségei: A gyártó köteles a terméket és csomagolását úgy kialakítani amely az elérhető leghatékonyabb anyag- és energiafelhasználással jár, továbbá elősegíti a termék újrahasználatát, hulladékká válását követően annak környezetkímélő kezelését, hasznosítását, illetőleg ártalmatlanítását. Forgalmazó kötelezettségei: Köteles gondoskodni azon termékek, illetőleg csomagolásuk, illetve azok hulladékának fogyasztóktól történő visszafogadásáról, szelektív gyűjtéséről és a gyártónak vagy a hulladékkezelőnek történő átadásáról. Köteles azt a használt terméket, csomagolást vagy hulladékot, amely után a fogyasztó betétvagy letéti díjat fizetett, a fogyasztótól visszavenni és részére a díjat visszafizetni. Fogyasztó kötelezettségei: Köteles a szervezett hulladékbegyűjtést - ideértve a

szelektív hulladékbegyűjtési rendszereket is - igénybe venni 13. Hulladékok csoportosítása, ágazat szerinti besorolás Hulladékok csoportosítása: Keletkezés, eredet szerint: -települési v kommunális - termelési v ipari További osztályozásuk: anyaguk alapján (pl iszap, hulladékolaj, műanyag hulladék, hulladékpapír, fahulladék, rongyhulladék stb) Veszélyesség szerint: veszélyes és nem veszélyes Halmazállapotuk szerint: szilárd, folyékony, iszapszerű, gáznemű Ágazat és összetétel szerint: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Ipari és egyéb gazdálkodási nem veszélyes hulladékok mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Települési szilárd hulladékok Települési folyékony hulladékok Kommunális szennyvíziszap Építési, bontási és egyéb ismert hulladékok Veszélyes hulladékok: a, vegyipari, gyógyszeripari, műanyagipari b, gépipari c, alumíniumipari d, egyéb ágazati 8. Kiemelten kezelendő veszélyes hulladékok:

PCB tartalmú, hulladék olajok, akkumulátor, elem, elektronikai stb 9. Csomagolási hulladékok: a, papír, karton cs b, műanyag cs c, fa cs d, fém cs e, vegyes összetételű cs f, üveg cs g, textil 10. Egyéb (egyéb kategóriába nem sorolható) Hulladékok besorolása: A hulladékoknak EWC (Európai Hulladék Katalógus) kódot adunk. A főcsoportok két számjegyű, az alcsoportok négy számjegyű, a hulladékok hat számjegyű kóddal rendelkeznek. A jegyzékben a hulladékokat hat számjegyű kóddal és egy megkülönböztető jellel jellemzik. A kód első két számjegye a keletkezés tevékenység szerinti főcsoportra, a második két számjegye a főcsoporton belüli alcsoportra utal. Megnevezés használata esetén a hulladék csak a keletkezési tevékenységnek megfelelő főcsoport és alcsoport megnevezésével együtt adható meg. A megkülönböztető jel (egy csillag) vagy van vagy nincs. Ha van akkor különleges kezelést igénylő hulladékról vagyis

veszélyes hulladékról van szó. Ha nincs akkor különleges kezelést nem igénylő hulladékról vagyis nem veszélyes hulladékról beszélünk. 14. Hulladékgazdálkodási tervek típusai, követelményrendszere, egyedi hulladékgazdálkodási terv készítés szabályai, tervezői feladat HGT: -országos - területi: -helyi -egyedi A területinek az országoshoz kell igazodnia. A helyinek az országoshoz és a területihez Az egyedinek pedig mindháromhoz. Ez egy piramis rendszer Felépítésük azonos. Egyedi: -Annak kell, ahol a keletkezett hulladék 1 év alatt több mint 10 tonna (különleges kezelést igénylő hulladékok mennyiségére vonatkozik) -Keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladék össz mennyisége 1 évben több mint 200 t. -Ha ez alatt van akkor nem kell terv. -Ha egy évben meghaladja akkor 6 hónap van rá hogy tervet készítsenek és engedélyeztessék -6 évre szól a terv, 2 évente kell felülvizsgálni. Területi: -A statisztika nagy

régiókra vonatkozóan kell elkészíteni. -A tervet a tervezéssel érintett közigazgatási szervek, a heyli önkormányzatok, érdekképviseleti szervek véleményezik. -Elkészülte után kifüggesztésre kerülnek, véleményezésre jogosultak megtekinthetik, véleményezhetik 30 napig Helyi: -A helyi önkormányzatok területére készítik. -10 e vagy nagyobb lakoslétszám alapján -Több apró település készíthet 1 közös helyi hull gazd tervet A hulladékgazdálkodási tervnek kötelező szerkezeti felépítése ill tartalmi elemei vannak: I. Tervkészítés általános adatai: -tervezési szint feltüntetése, -a készítő neve, -a készítés dátuma, -a gazdálkodó egység adatait II. Tervezési területen keletkezett hullok típusa III. Hull kezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki törvények IV. Az egyes hull típusokra vonatkozó speciális intézkedések V. Hullok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények 15. Hulladékok nyilvántartási

rendszere, adatszolgáltatás A rendelet hatálya kiterjed valamennyi természetes és jogi személyre, jogi személyiség nélküli szervezetre. A rendelet hatálya nem terjed ki az ingatlantulajdonosokra települési hulladékaik tekintetében, amennyiben azt a közszolgáltatónak adják át. Nyilvántartás: 2 féle lehet: veszélyes hulladékokra (10 évig nem selejtezhető) és különleges kezelést nem igénylő hulladékokra (5 évig nem selejtezhető) A hulladék termelője, birtokosa és kezelője - a szállító kivételével - telephelyenként naprakész nyilvántartást vezet a tevékenysége során képződő, vagy egyéb módon birtokába jutott, hulladék mennyiségéről és fajtánként összetételéről. SZÁLLÍTÁS: „Sz” kísérőlap: ezzel lehet szállítani, nyomtatványboltban kapható és nem fénymásolható, 4 példányos, 1 példány a hulladék termelőjének 3 pedig a szállítónak, ebből egy az övé, egy az ártalmatlanítóé, egy visszakerül a

termelőhöz, ez a visszaigazolt „Sz” lap. Ha nem kerül vissza a termelőhöz köteles a hatóságnak jelenteni különben őt is büntethetik. BEGYÜLYTÉS: „K” kísérőjeggyel. Azok használják akik 1 típusút gyűjtenek több telephelyről. 2 példányos, csak begyűjtési engedéllyel együtt alkalmazható 10 évig kell megőrizni. Adatszolgáltatás: 2 fajtája van: rendszeres és egyszeri (eseti) Rendszeres: a 10 főnél több személyt foglalkoztató gazdasági egység vagy ha a tevékenysége során keletkező hulladékok meghaladják a következő határértékeket: -200 kg/év – veszélyes hulladék -2000 kg/év – nem veszélyes hulladék -5000 kg/év – nem veszélyes építési és bontási hulladék esetében. HIR – Hulladék Információs Rendszer Alapbejelentés: 1 KAR ügyféllapot és 1 KAR telephelylapot tartalmaz. Ha ezt beküldi a cég/termelő akkor megkapja a KÜJ (Kör.véd-i ügyfél jel) és a KTJ (körvéd-i területi jel) számát.

Ezután éves bejelentési kötelezettsége van, a tárgyévet követő év március 1-éig Egyszeri: ellenőrző szerv kezdeményezi, nyomtatványt küld amit ki kell tölteni vagy kimegy ellenőrizni. 16. Települési hulladékok rendszerének bemutatása, szabályozása Települési szilárd: háztartási, közterületi és háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék Háztartási hull: az ember mindennapi élete során keletkező hulladék. Közterületi: közforgalmú és zöldterületeken keletkező hulladék. Háztartási hull-hoz hasonló: Gazd-i vállalkozásoknál keletkező veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék. Települési folyékony: a szennyvízelvezető hálózaton ill szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz. Ingatlantulajdonos kötelezettségei: a települési hulladékokat köteles gyűjteni és begyűjtésre feljogosított hulladék kezelőnek átadni. Az ingatlantulajdonos a települési szilárd

hulladékot az önkormányzat által kijelölt hulladékbegyűjtő helyre vagy hulladékkezelő telepre külön engedély nélkül maga is elszállíthatja. Szennyezést kizáró módon gyűjtse a hulladékot s azt begyűjtőnek átadja Az önkormányzat kötelezettségei: A települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez, és tart fenn. Ő hoz létre közszolgáltatót vagy megbízhat külső céget is. A közszolgáltatás kiterjed a szállítóeszközön levő megfelelő gyűjtőedényzet biztosítására, az elszállítására, hull gyűjtő udvarok, gyűjtőpontok létesítésére és működtetésére. Tájékoztatási kötelezettsége van a Megyei Önkormányzatnak, a felettes szervének. A közszolgáltatásért közszolgáltatási díjat szedhet, a díj mértékének arányosnak kell lennie az elvégzett tényleges

közszolgáltatással. A díj a közszolgáltató működéséhez szükséges pénzt ill fejlesztő pénzösszeget fedezi. Be nem fizetése adó módjára behajtható tartozást jelent 17. Csomagolási hulladékok szabályozása, kezelése Csomagolás: olyan csomagolóanyag, eszköz ill termék amit termékárú befogadása, megóvása, kezelése, szállítása és kínálása érdekében használunk fel. 3 féle lehet: -elsődleges vagy fogyasztói: egy értékesítési egységet képez a fogyasztó/végső felhasználó számára -másodlagos vagy gyűjtő: a vásárlás helyén megfelelő értékesítési egységet foglal össze -harmadlagos vagy szállítási: az elsődlegesen vagy másodlagosan csomagolt termékek szállításánál való sérülések elkerülésére szolgál. Lehet: műanyag, papír és karton, fém, fa, textil és üveg típusú. -Anyag neve rövidítés és sorszám = 1 azonosítóval, így vissza lehet keresni a csomagolóanyag típusát. -Nem hozható

forgalomba az a csomagoló anyag amelynek nehézfémtartalma meghaladja a 0,01%-ot Csomagolási hull: minden csomagolás ami hull-nak minősül. Meghatározza a gyártó a csomagolt termék első forgalomba hozója vagy az importáló. -Azonosítás: a gyártó a csomagolási hull későbbi kezelésére jelölést alkalmazhat. A jelölés jól látható helyen legyen. A gyártó kötelezettségei: a csomagolás visszavételét, újrahasználatát vagy hasznosítását biztosítania kell. Nyilvántartást kell vezetnie Koordináló szervezethez csatlakozva vagy egyénileg is teljesítheti ezeket a kötelezettségeket. Adatokat kell szolgáltatnia Mentesül ha koordináló szervezethez csatlakozik, ekkor csak nyilvántartást kell vezetnie és ezt átadni a koordináló szervezetnek. Követelmények a csomagolásra és újrahasznosításra: -Minimális legyen a körny-et, embert veszélyeztető anyagok felhasználása. -A csomagolás térfogata és tömege minimálisan annyi legyen, ami

biztosítja a csomagolt termék és a fogyasztó számára a biztonságosságot, higiéniát, elfogadhatóságot. -A csomagolás lehetőleg újrahasznosítható v újrahasználható legyen. -Anyagában történő újrahasznosítás esetén az anyagok bizonyos súlyszázalékának visszaforgatását lehetővé tegyék