Gépészet | Klímatechnika » Szellőző rendszerek szabályozása

SZELLŐZŐ RENDSZEREK SZABÁLYOZÁSA Szabályozó-berendezések feladata a lég- és klímatechnikában, hogy a léghőmérsékletet és a nedvességtartalmat önműködően az előírt értéken tartsák. A kapcsolási vázlatok rövidítései: A = külső levegő (AU) H = higrosztát T = termosztát Ab = távozó levegő (AB) K = zsalumotor U = visszakevert levegő (UM) AV = elszívóventillátor KM = hűtőgép V = szelep B = nedvesítő M = keverődoboz WRG= hővisszanyerő F = kidobott levegő (FO) P = szivattyú Z= szellőzőlevegő FT = fagyvédelmi termosztát ZV = befúvóventilátor Légfűtő-berendezés fűtésoldali szabályozása: Üzembehelyezéskor a K zsalumotor nyitja a külsőlevegő- és a kidobott levegőzsalukat. A befúvottlevegő-csatornában elhelyezett T hőmérséklet-érzékelő a mért értéket összehasonlítja a szabályozóban beállított értékkel. Az eltérésnek megfelelően a szabályozó a léghevítő szelepét beállítja. Az FT

fagyvédelmi termosztát a védelem érdekében fagyveszély esetén a ventilátort leállít ja, lezárja a külsőlevegő-zsalut és kinyitja a léghevítő V szelepét. Légfűtő-berendezés légoldali szabályozása: A távozó levegő légcsatornájában (vagy a helyiségben) a hőmérséklet-érzékelő a mért hőmérsékletet összehasonlítja a szabályozóban mért értékkel. Eltérés esetén a szabályozó módosítja a léghevítő V szelepét. TW téli termosztát a külsőlevegő-csatornában a külső léghőmérséklet csökkenése esetén, pl. 15 és O 0C között fokozatosan zárja a külső levegő/kidobott levegőzsalukat és nyitja a visszakevert levegő zsaluját A minimális külsőlevegő-arány egy S parancsolt értékkel beállítható. Hővisszanyerős légfűtő-berendezés légoldali szabályozása: A távozó légáramba vagy a helyiségekben elhelyezett T2 hőmérő összehasonlítja a mért értéket a szabályozóban beállított

értékkel. Eltérésnél a szabályozó megváltoztatja a hővisszanyerő fordulatszámát majd ezt követően a léghevítő V szelepét állítja be. A befúvott levegő-csatornában elhelyezett T1 hőmérséklet-érzékelő a szabályozón keresztül megakadályozza a hideg levegő befúvását. A készülék mindig külső levegővel működik Csak felfűtéskor és alapfűtéses időszakban, éjszaka működik teljesen nyitott visszakevert levegőzsaluval, zárt külsőlevegő- és kidobott-levegő zsaluk mellett. Légfűtő-berendezések szabályozása fűtés- és hűtésoldalról: A távozólevegő-csatornában (vagy a helyiségben) lévő T termosztát vezérli váltásban a V 1 léghevítő- és a V 2 léghűtőszelepet. A fűtő és hűtő között egy holtzóna van. A minimálhatároló TI egy meghatározott befúvottlevegő-hőmérséklet alatt (pl. 16 OC) nyitja a léghevítőszelepet V1 A külsőlevegő-termosztát TS magas nyári hőmérséklet esetén zárja a

külsőlevegőés kidobottlevegő-zsalut, mialatt a visszakevert levegő-zsalut nyitja. A külsőlevegőtermosztát éppen így működik a téli időszakban alacsony hőmérsékleteknél A berendezés leállításakor a külsőlevegő- és a kidobottlevegő-zsalu bezárásra kerül. Nedvesítéses légtechnikai berendezések szabályozása: a) Nedvesítés gőzzel: A helyiségben (befúvott levegő- vagy távozó levegőcsatornában) elhelyezett T termosztát vezérli a léghevítő V1 szelepét. T1 = minimál-határoló. A H higrosztát működteti a V2 gőz-szelepet: a külsőlevegőzsalu leállás esetén zárásra kerül b) Nedvesítés mosókamrával és cirkulációs szivattyúval: A T és T1 termosztátok az ábra szerint helyezkednek el. A higrosztát kapcsolja ki és be a mosószivattyút A T2 külső termosztát zárja csökkenő hőmérséklet esetén a kiilsőlevegő-zsalut. Ködtelenítéses légtechnikai berendezések szabályozása: a) Ködtelenítés felületi

hűtővel: A helyiségben a termosztát T vezérli váltásban a V 1 légfűtő- és a V 2 felületi hűtőszelepet. AT 1= minimálhatárló, a T 2= maximálhatároló. A H higrosztát ebben az esetben is a V 2 hűtőszelepre hat, amennyiben a nedvesség nagy, b) Ködtelenítés elpárologtatóval: A teremben elhelyezett T termosztát vezérli a V1 légfűtőszelepet és egy relén keresztül váltásban bekapcsolja a KM hűtőgépet. TI = minimálhatároló A H higrosztát ugyancsak bekapcsolja egy relén keresztül a hűtőgépet, ahogy a relatív légnedvesség a beállított értéket meghaladja. Harmatpont-érzékelős klímaberendezések szabályozása: A T4 harmatpont-érzékelő váltásban vezérli az előfűtő V1szelepét és a felületi hűtő V2 szelepét. Ezzel a harmatpontot állandó értéken tartva, T helyiségérzékelő vezérli az utófűtő V3 szelepét. A H higrosztát magas nedvességtartalom esetén leállít ja a mosókamra-szivattyút,

Vízpermetezéses klímaberendezések szabályozása: R1 kaszkádszabályozó összehasonlítja a T1 helyiséghőmérséklet-érzékelő és a T2 befúvott levegő-érzékelő által mért tényleges értéket a beállított parancsolt értékkel. Az emelkedő helyiség- vagy befúvott levegő-hőmérséklet esetén R1 szabályozó zárja a következő fűtőtestet V1 szelepen keresztül. nyitja a külsőlevegőés a kidobottlevegő-zsalukat és párhuzamosan velük zárja a visszakevertlevegőzsalut KI és K2 zsalumotorok segítségével További hőmérséklet-emelkedés esetén nyitja a V 2 hűtőszelepet. Növekvő (H helyiséghigrosztát által mért) nedvesség esetén a vízpermetező V 3 szelepe záródik. Amennyiben a helyiséglevegő nedvességtartalma tovább nő, egy R21eválasztórelén keresztül a V 2 hűtőszelep a szárítás érdekében kinyílik. Ha ennek következtében csökkenne a helyiséghőmérséklet, a visszakevertlevegő-zsalu és/vagy a fűtőtestszelep

nyitásával keriil korrigálásra ez az érték. Ez a rendszer nagy, érzékeny terhelésű helyiségekre alkalmas. Gőznedvesítéses klímaberendezések szabályozása: A távozó levegő-csatornában (vagy a helyiségben) elhelyezett T termosztát vezérli váltásban a légfűtő V1 szelepét és a léghűtő V2 szelepét és így a szabályozóban beállított értéken tartja a helyiség-hőmérsékletet. A légcsatornában (vagy a helyiségben) elhelyezett higrosztát szabályozza a relatív páratartalmat. Csökkenő páratartalom esetén nyitja a V4 gőzszelepet