Történelem | Középiskola » A török kiűzése Magyarországról

A török kiűzése Magyarországról A török kiûzése azután kezdôdik meg, miután Kara Musztafa török nagyvezér sikertelenül ostromolta Bécs várát. Béccsel együtt Nyugat- Európa is komoly veszélybe került, ezért a pápa, XI. Ince vezetésével 1684-ben létrejön egy nemzetközi törökellenes szövetség, a Szent Liga. Az alapító tagokhoz, Velencéhez, Lengyelországhoz, a Habsburg-birodalomhoz és néhány német fejedelemhez 1686-ban Oroszország is csatlakozik. A liga feladatának tûzi ki a török kiûzését Magyarországról, hogy a nyugat-európai területeket biztonságban tudhassa. Ahhoz, hogy a Habsburgok érdemlegesen részt vesznek a hadmûveletekben, XI. Ince XIV Lajosra kifejtett nyomásával indokolható, a francia király végül is 20 évre szóló békét köt a Habsburgokkal. A császári sereg 1684-ben Buda visszavételével kísérletezik 50000 katonával, de többhónapos ostrom után a helyzet változatlan. 1685-re felszabadul a

Dunántúl északi része és a Felvidék túlnyomó része, csak a török végvárak tartják magukat, mert ezeket nem ostrommal veszik be, hanem körülzáratják magyar vitézekkel, és várják, hogy a védôk megadják magukat. A Felvidék felszabadulásával 1685-ben megszûnik a török támadással 1682-ben létrejött Felvidéki Fejedelemség, amelynek élén Thököly Imre állt. Ôt azonban a törökök elfogják és fogolyként kezelik, ezután serege átáll a felszabadítókhoz. Ugyancsak ebben az évben kezdôdik meg Munkács várának ostroma, amelyet Thököly felesége, Zrínyi Ilona véd egészen 1688-ig. 1684-85-ben Lotharingiai Károly seregei többször megverik a szultáni csapatokat, és ostromgyûrût húznak Buda köré. A következô évben, 1686-ban újabb támadás indul Buda felszabadítására. A támadás fôvezére Lotharingiai Károly, aki a vár északi oldalán állomásozik 40000 fôvel. A déli oldalon pedig Miksa Emánuel sorakoztatja fel 21000

fônyi seregét. A seregben körülbelül 15000 m agyar is harcol, amelynek túlnyomó részét Thököly katonái teszik ki. A magyaroknak nem engedélyezik önálló hadtest felállítását, ezért szétosztva harcolnak különbözô parancsnokok alatt. Buda ostroma június 22-én kezdôdik meg hosszas huzavona után, miután Pestet felszabadították. Június végén a sereghez csatlakozik még 14000 brandenburgi katona A vár lövetése július elsején kezdôdik meg. Kétheti elôkészítés után július 13-án indul meg egy roham az északi oldalon, de kudarccal végzôdik. Július 22- én felrobban egy török lôszerraktár, ezáltal megsemmisül egy palotaépület és ledôl a n yugati fal egy része. Az ostromlók szerencsétlenségére azonban nem tudnak hozzájutni a réshez. Július 24-én Fiáth János 600 gyôri hajdúval áttöri a török védelmet és bejut a várba, sôt még egy magyar lobogót is kitûznek. Eközben Esterházy János és 2000 hajdú álrohammal

tereli el a török védôk figyelmét. A támadás sikerrel jár, bár 5500 ostromló meghal, de 2500 török is, ami a védôk 25-30%-át jelenti. 27- én újabb támadás indul - jelentôs sikerekkel A felszabadító csapatok átjutnak az elsô török vonalon, és a várfalakról támadják a törököket. Augusztus 3-án az újabb roham sikertelenül végzôdik, majd a sereg a váron kívül elsáncolja magát a d élrôl közeledô török felmentô sereg elôl. Augusztus 12-én százezer fônyi török felmentô sereg érkezik Buda alá, de a súlyos harcok ellenére is csak 300 török jut be a várba. Két nappal késôbb, 14- én a török nagyvezér csatába bocsátkozik a felmentôkkel, de ezek megfutamítják a törököket, akik ezután végképp elállnak a csatáktól. Augusztus 20-án és 29- én a törökök újabb kísérletet tesznek a vár védôinek megsegítésére, de nem járnak sikerrel. Szeptember másodikára újabb általános rohamot terveznek, ezért már

reggeltôl lövik a v árat, és a l ovasság is igyekszik a törökök figyelmét megosztani. Délután 3 órakor indul meg a roham, amely végül is sikeres, beveszik Budát 6-7 ezer fônyi veszteség árán. Az ostromlók a vár bevétele után vérfürdôt rendeznek, amelyben senkit sem kímélnek. Buda visszafoglalása után a S zent Liga csapatai a k özben visszavonuló nagyvezér seregét veszik üldözôbe, majd kétfelé válva október 22-én Pécset, a rákövetkezô napon, 23-én pedig Szegedet foglalják vissza. 1687-ben folytatódnak a felszabadító hadmûveletek Miután Miksa Emánuel nem tudja visszavenni Eszéket, cselbôl meghátrál, és a kitámadó törököket a nagyharsányi csatában megsemmisíti. Ugyanezen a n apon veri meg Lotharingiai Károly Szulejmánt a II. mohácsi csatában 1687-re felszabadul a Dunántúl és az Alföld nagy része, Erdélynek pedig egy kis része, ugyanis Apafi Mihály erdélyi fejedelem semleges álláspontra helyezkedik a t

örök és a Szent Liga ellentétében. A liga sikereinek hatására összehívják a pozsonyi országgyûlést, amelyen a magyar rendek a "Habsburgok iránti hálájukból" önként lemondanak a szabad királyválasztó jogukról és elfogadják a Habsburgok fiúági öröklôdését. Eltörlik továbbá az Aranybulla 31., úgynevezett ellenállási záradékát, azaz a n emesség már nem szegülhet szembe az uralkodóval, ez közvetve azt jelenti, hogy politikai befolyása jelentôsen csökken. Szintén elfogadják, hogy az uralkodó egyenlôre nem növeli a szabad királyi városok számát. Végezetül a legsúlyosabb pontot is elfogadják a rendek, miszerint, mivel Magyarországot szabadították fel, és mert hazánk nem tagja a Szent Ligának, ezért a háborús költségek 70%-át a magyarok viselik. Ez eléggé igazságtalan, ha meggondoljuk, hogy a hadseregnek csak háromnegyede külföldi, egynegyede magyar, viszont az egész sereg élelmezése leginkább a m

agyarokra hárult, valamint, hogy néhány város jelentôs összeggel támogatta a felszabadító csapatokat. Így Eperjes 80000, a szelepcsényi érsek 160000, Debrecen pedig 960000 f orinttal gazdagította a hadikincstárat, vagyis többet, mint a német birodalom három legfejlettebb területe együttvéve. Az, hogy ennyit tudtak adni, másfél évszázad fejlődésének eredménye. Zsákmány és pusztulás: a vezérkar még szeptember elején véget vetett Budavár pusztításának. Eloltatták a még égő tüzeket, eltakarítatták a tetemeket. A keresztényeket eltemették, a többieket a Dunába dobták. Halálhimnusz és örömkiáltás hangzott a zsákmány számbavételekor. Négyezer oszmán halott feküdt a falak alján, s mintegy hatezer török került fogságba. A császáriak öt-hatszáz halottat és négyszáz sebesültet vesztettek a döntő rohamban. Károly herceg katonái folytatták a nagyvezér üldözését. A második, győztes mohácsi csatában, 1687. a

ugusztus 12-én megverték Szulejmán nagyvezér hadait Buda visszakerülését a n agyharsányi csatanyereség teszi visszafordíthatatlan történelmi ténnyé. A harcok sújtotta nép még évekig fásultan nézte, hogy a török után a császáriak is pusztították az országot. Buda visszafoglalását követően a Habsburg-uralom a lehető legrosszabb oldaláról mutatkozott meg. A kezdeti berendezkedés átmeneti volt és kényszerűségen alapult: folyamatos háborúkban született meg a végső siker. Csaknem egy évszázad kellett, hogy Buda székvárosa lett az országnak. Akik átvészelték az ostromot, az üszkök, romok helyén fölépítették a házakat, megkezdték a "második háborút" Magyarországért