Történelem | Középiskola » Rendszerváltoztatás Magyarországon

Rendszerváltoztatás Magyarországon 1) Elmélyülő gazdasági és társadalmi válság Elhibázott gazdaságpolitika (felvett hiteleket a nehézipar és az életszínvonal fenntartására fordította az állam) eredménye: az ország gyors eladósodását eredményezte. Az eladósodásnak köszönhetően a társadalom egyre szélesebb köre számára vált nyilvánvalóvá, hogy a reformok nem segítenek: azaz a tervgazdálkodás versenyképtelen a piacgazdasággal szemben. Az eladósodás miatt a korábbi (a rendszer által megteremtett) életszínvonalat nem lehet fenntartani: a rendszer egyre kevésbé tudta a lakosság számára a szociális ellátó rendszer vívmányait pl.: ingyenes egészségügyi ellátás vagy oktatás biztosítani A kibontakozó válságot az elöregedő pártvezetés sem tudta megállítani, mivel képtelen volt a gazdasági-társadalmi válságot kezelő reformokra  Felgyorsult az ország eladósodása – pénzügyi csőd közeli állapot alakult ki

Életszínvonal csökkenése társadalmi válságot eredményezett. A gazdasági és társadalmi válságnak köszönhetően egyre többen fordultak el a rendszertől A rendszertől való elforduláshoz hozzájárult az információs lehetőségek bővülése és a szabadabbá váló turizmus: a lakosság egyre nagyobb része érzékelte az életszínvonalbeli különbséget a kétféle rendszer között. 2) Rendszerváltás előzményei A társadalom többsége a jövedelem csökkenését túlmunka vállalásával egészítette ki. Túlmunka vállalására a lehetőséget a rendszer tette lehetővé A túlmunka a második gazdaság kialakulását eredményezte A túlmunka melynek célja a korábban megteremtett életszínvonal fenntartása A második gazdaságnak számos formája alakult ki:  mezőgazdaságban: háztáji gazdaság  ipar: GMK (gazdasági munkaközösségek) – fusizás  szolgáltatás: magánvállalkozások: pl.: taxizás Második gazdaság, amely egy

sajátos magyar modell volt több következménnyel járt: a napi 10-14 óra munka – egészség romlását és a népesség csökkenését eredményezte; a vagyoni különbségek növekedése, mivel kevesek tudtak bekapcsolódni a második gazdaságba; kezdetét vette az ellenzék szerveződése. Az ellenzék szerveződése az 1970-es évek végén indult el Az ellenzék szervezkedésének több formája alakult ki. Az egyik ilyen az ellenzéki gyűlésekre magánlakásokban került sor. Megjelentek a második nyilvánosságot jelentő szamizdat, azaz illegális kiadások pl.: Beszélő, vagy a Demokrata című folyóirat Az első jelentős ellenzéki tanácskozás Monoron volt 1985-ben, ahol jelen voltak az akkori ellenzék és reformértelmiségiek vezető egyéniségei. Már ezen a találkozón felmerült a pártállam megszüntetésének és a politikai szabadságjogok kiterjesztésének a követelése. Az ellenzéki erők szervezkedését segítette elő a kedvező külpolitikai

fordulat. A külpolitikai fordulat a Szovjetunió válságának köszönhető. A válságnak köszönhetően a Gorbacsov vezette pártvezetés irányváltást hajtott végre, melynek köszönhetően szabadjára engedte a közép-európai társadalmi és politikai változásokat  3) Pártok és programok A különböző ellenzéki irányzatok kezdetben együttműködtek pl.: a monori találkozót is közösen szervezték meg. A programalkotás során útjaik különváltak 1987-ben a lakiteleki találkozón a népi-nemzeti értelmiség megalakította a Magyar Demokrata Fórumot Antal József vezetésével. A KISZ-szel elégedetlen ifjú értelmiség (Orbán Viktor, Kövér László, Fodor Gábor, Deutsch Tamás, Áder János – Bibó Kollégium tagjai) létrehozta a Fiatal Demokraták Szövetségét (FIDESZ). Demokratikus ellenzék (Demszky Gábor, Magyar Bálint, Pető Iván) létrehozta a liberális elveket valló Szabad Demokraták Szövetségét (SZDSZ). Közben megindult az

MSZMP irányzatokra bomlása Évtized végére egyre több tüntetésre került sor: pl.: 1988-ban legalább 10 000 ember követelte a szabadságot. Komoly tüntetés volt bős-nagymarosi vízlépcső ügyében, vagy romániai (erdélyi) falurombolás ellen 4) Az állampárt meghasonulása Az ellenzéki erők szervezkedése az állampártra is hatással volt. Kezdetét vette az MSZMP felbomlása A felbomlás jele volt, hogy a párton belül a reformerek (Pozsgay Imre, Nyers Rezső) kerültek előtérbe.  Az MSZMP XIII. pártkongresszusán (1988 május) leváltották Kádár János, s helyette a szovjetek kívánságára Grósz Károly lett az új pártfőtitkár – Kádár számára pedig létrehoztak egy hatalommal nem bíró pozíciót, a pártelnöki tisztséget. Grósz Károly pártfőtitkári kinevezésekor már az ország miniszterelnöke (1987-88) is volt Miniszterelnökként mérsékelt reformokat hajtott végre pl.: piaci reformokra épülő, új vegyes tulajdonú (állam

és magántulajdon) gazdaság; vagy világútlevél bevezetése, ami szabadabbá tette a külföldre történő utazást. A világútlevél bevezetése súlyos gazdasági problémát okozott: az emberek a megtakarított pénzüket valutára fordították, s megindultak vele Ausztriába, s ott tömegével vásároltak fogyasztási cikkeket. Mindez jelentős tőkekiáramlást eredményezett, valamint az ország valutatartalékai is kimerültek. Grósz Károly mérsékelt reformjai nem hozták meg a várt változást, így 1988 őszén az ország új miniszterelnöke Németh Miklós lett (1988-1990). Németh Miklós miniszterelnökként további reformokat vezetett be pl: lehetővé tette a magángazdaság működését, vagy magánszemélyek is szerezhettek tulajdont az állami vállalatokban (spontán privatizáció) Engedélyezte a nyílt vitát. Ennek keretében kényes kérdések is a felszínre kerültek pl: 1956 megítélése Ebben a vitában fejtette ki véleményét Pozsgay Imre:

népfelkeléssé nyilvánította az eseményt. Pozsgay véleménye az ellenforradalom tagadását jelentette. A véleménynyilvánítást követően az állampárt szétesésének indult, s a politikai életben az új politikai mozgalmak vették át a kezdeményezést. 2 A politikai pártok létezését az 1989 elején elfogadott egyesülési és gyülekezési törvény tette lehetővé. 1956 népfelkeléssé nyilvánításából következett, hogy az elítéltek is elégtételt kapjanak. Nagy Imre és mártírtársainak újratemetésén (1989. június 16) közel 150 ezer ember vett részt A gyászszertartásra a Hősök terén került sor. Itt mondott beszédet Orbán Viktor Beszédében követelte a szovjet csapatok magyarországi kivonását A sors fintora, mikor felmentették az elítélteket Kádár János is meghalt. 5) Tárgyalásos forradalom Az ország népe békés rendszerváltást akart, amely megszünteti a pártállami diktatúrát, és a politikai jogok

biztosítása mellett minden állampolgára számára szociális biztonságot is ad. Ennek érdekében tárgyalások kezdődtek az ellenzéki erők a hatalom között Ez volt Ellenzéki Kerekasztal tárgyalás Az EKA-t az ellenzék egységes fellépése érdekében hozták létre Az az EKA később kiegészült a Hazafias Népfronttal és a SZOT-tal, valamint civil szervezetekkel s így Nemzeti Kerekasztallá vált. A tárgyalások eredményeként megállapodtak a békés átmenet sarkalatos törvényeiről és forgatókönyvéről (1989. szeptember) AZ MSZMP beleegyezett az ellenzék által javasolt alkotmánymódosításba, a többpártrendszeren alapuló szabad választások feltételeinek megteremtésébe (pártok anyagi támogatása, választási szabályok stb), köztársasági elnök intézményének létrehozása; és garanciát vállalt arra, hogy mindezeket az országgyűlés jóváhagyja Ezzel párhuzamosan Németh Miklós kormánya hozzákezdett a pártállam

intézményeinek lebontásához, a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő kapcsolatok átértelmezéséhez. Tárgyalásokat kezdett a szovjet csapatok magyarországi kivonulásáról (az egyezményt 1990 márciusában írták alá), és megnyitotta a határt a Nyugatra távozni akaró NDK-állampolgárok előtt (1989. szeptember) Ez utóbbi lépésnek igen jelentős szerepe volt Németország egyesítésében, és a kelet-közép-európai kommunista rendszerek dominószerű összeomlásában Időközben a volt állampárt helyett a reformkommunisták (Pozsgay Imre, Nyers Rezső, Németh Miklós, Horn Gyula) megalakították a Magyar Szocialista Pártot (MSZP, 1989. október), amely örökölte az MSZMP vagyonát és hatalmi pozícióit, de a polgári demokráciát elfogadó modern szociáldemokrata pártként határozta meg önmagát. 6) Köztársaság kikiáltásától az önkormányzati választásokig 1989. október 23-án, a levert forradalom 33

évfordulóján a parlament alkotmánymódosítása nyomán kikiáltották hazánkban a harmadik köztársaságot. Az igazi politikai őrségváltás azonban csak a szabad, többpárti választások után következett be Az ország népe számára szokatlan politikai harc, választási küzdelem bontakozott ki a sajtóban, a televízióban, a nagygyűléseken és a falragaszokon. Ez váratlan módon nem a régi hatalom képviselőivel szemben, hanem az új pártok között volt a legélesebb. Az ellentétek már a kerekasztal-megállapodás aláírása után felszínre törtek A legnagyobb ellentét a köztársaságielnök személyt illetően bontakozott ki A vita tárgya, hogy mikor válasszák meg a köztársasági elnököt: a 3 szabad választások előtt vagy után. Ha az országgyűlési választások előtt, történik meg a köztársasági elnök személyének a megválasztása, akkor nagyon népszerű Pozsgay Imre lett volna az államfő. Erről a vitáról döntött a

„négy igenes népszavazás” (1989 november) A lakosság négy kérdésben szavazott:  Munkásőrség feloszlatása; munkahelyi pártszervezetek megszüntetése, az MSZMP vagyoni elszámoltatása, csak az országgyűlési választások után kerüljön sor a köztársasági elnök megválasztására. A népszavazás érvényes és eredményes volt: mind a négy kérdésben az igenek győztek. A pártállam bukása utáni első országgyűlési választásokon, 1990 márciusában és áprilisában a szavazásra jogosult polgárok 65,77%-a adta le a voksát. A választást a Magyar Demokrata Fórum nyerte meg, s Antall József vezetésével az MDF–FKGP–KDNP koalíciója alakított kormányt. A parlament legerősebb ellenzéki pártja a radikális antikommunista jelszavakat hangoztató SZDSZ lett A parlament és a kormány működéséről a két legnagyobb párt, az MDF és az SZDSZ paktumot kötött. Ennek értelmében az SZDSZ adta a köztársasági elnököt, Göncz Árpád

személyében, az MDF pedig a parlament elnökét, Szabad Györgyöt. A kormányzás zavartalansága érdekében szűkítették azoknak a törvényeknek a körét, amelyeket csak a képviselők kétharmadának „igen” szavazatával lehet elfogadni (kétharmados törvények). A konstruktív bizalmatlansági intézmény elfogadásával pedig megerősítették a miniszterelnök politikai súlyát Konstruktív bizalmatlansági indítvány: az országgyűlésben a képviselők egy csoportja csak, akkor kezdeményezheti a miniszterelnök és kormányának a leváltását, ha az indítványban megnevezi az új miniszterelnök személyét. 1990 őszén önkormányzati választásokat tartottak. A központi akaratot végrehajtó tanácsrendszer megszűnése és a helyi ügyekről önállóan döntő, széles jogkörű önkormányzatok megalakulása a rendszerváltás egyik legnagyobb jelentőségű eseménye volt 4