Informatika | Tanulmányok, esszék » Csörgits Lajos - A Microsoft elvesztett minden csatát, mégis megnyerte a háborút, avagy a Microsoft-per

Csörgits Lajos - "A Microsoft elvesztett minden csatát, mégis megnyerte a háborút!", avagy a Microsoft-per Aki az elmúlt néhány évet számítógépek közelében töltötte, tisztában van azzal, hogy a Microsoft Company (MS) tevékenysége alapvetően meghatározta és meghatározza a computer technológia fejlődésének irányát. A cég a számítógépek születése � óta a 80 -as évektől � vállal oroszlánrészt abban a folyamatban, hogy a PC-k (személyi számítógépek) a nagyvállalati és a tudományos szférából kiszakadva, minél populárisabb eszközzé válhassanak. Az informatika biztosan eljuthatott volna a mai fejlettségi szintre egy olyan mamutcég nélkül is, mint az MS, de sok kisebb, egymással hasonló erőviszonyú multicég piaci tevékenysége mellett sokkal nehezebb lett volna egységesíteni a fejlesztéseket. Ma talán sok technológiailag gyökeresen eltérő, egymással össze nem férő

számítógépes�munkakörnyezettel� kellene a felhasználók millióinak megbirkóznia. A Microsoft első nagy�dobása (lopása)� az MS -DOS operációs rendszer volt, amelynek még nem volt grafikus felülete, de az az egy parancssor is csodákra volt képes az akkori elvárások szerint. A DOS tette ismertté a Microsoft � és a Bill Gates � nevet a világban. Bármilyen meglepő, az első Windows verziók tulajdonképpen nem is voltak önálló operációs rendszerek, csupán a DOS-ra épülő grafikus felületek. A DOS egyszerűsége miatt egy csomó, ma vitás jogi kérdés nem merült� nem merülhetett � fel, hiszen ez a rendszer önmagában �csak� arra volt képes, amit a nevében is hirdetett: a lemezek kezelésére. Szó sem volt arról, hogy különböző felhasználási területekhez saját, beépített megoldásokat kínáljon. Ha valaki képeket akart nézegetni, vagy zenét hallgatni, beszerezte a megfelelő programot. A Windows legújabb verzióiban

mindez már a múlté. A mai elvárások kulcsszavai a multimédia: a sokrétű alkalmazhatóság, a kommunikáció, és egyre inkább a biztonság is. A Microsoft termékei eme szolgáltatások egyre szélesebb körét nyújtják az operációs rendszerbe ágyazva, így a hasonló termékeket kifejlesztő cégek szinte kilátástalan kihívást vállalnak fel, amennyiben a monopolizált piacon próbálnak részesedést szerezni. Az 1995-ös év az operációs rendszerek terén szerzett monopólium kialakulása mellett (melynek üdvös hatása volt, hogy az egyeduralkodó rendszer de facto szabvánnyá válhatott) egyben az internetböngészők közötti háború megvívásának a kezdetét is jelentette. Ez a harc az operációs rendszer monopóliumának birtokában alig volt egyenlőtlenebb, mint az évtized eleji öbölháborús affér, és nemigen tartott hosszabb ideig. A webböngésző feltalálói � a Netscape alapítói � ekkorra már megteremtették a böngészők piacát,

és minden 10 eladott böngészőből már 7-8 az övék volt, amikor megjelent a színen a Microsoft a maga kicsit buta Internet Explorer programjával. Bill Gates-t eredetileg nehezen tudták meggyőzni munkatársai az Internet üzleti hasznosíthatóságáról. Végül talán az az érv győzte meg, hogy a konkurensek böngészőprogramjai esetleg fölfejlődhetnek, és operációs pótrendszerekké válhatnak. Ezzel pedig megszüntetik a Microsoft uralkodó helyzetét az operációs rendszerek terén. A Microsoft a piaci késedelme miatti pánikjában először egyenesen ingyen kezdte osztogatni a 3-as számú Internet Explorer böngészőprogramját. Később más termékeinek az árából is kedvezményt adott annak a számítógépgyártónak, amely az ő böngészőjével installálva árulta készülékét. Ez a lépés rögtön a konkurencia heves tiltakozását váltotta ki, amelyre válaszul az év közepén a Windows 95 immár a böngésző integrált 4-es

verziójával együtt jelent meg. Néhány hónap alatt meg is szűnt ezzel a böngészők piaca, azóta a böngészőért külön pénzt kérni nem lehet. A Netscape be is szüntette saját böngészőjének árusítását, és szabad forráskódú ingyenes termékké tette azt, a világháló felhasználóira bízva a további fejlesztést. Sajnálatos módon ezzel együtt a Microsoft sem fejlesztette tovább � konkurencia híján � olyan őrült tempóban a saját böngészőjét. Ekkor egyértelművé vált, hogy a monopolisztikus operációs rendszer abszolút hatalmat ad tulajdonosának a piacon. Ezért kezdődött meg a Microsoft pozíciójának vizsgálata, mely jogilag a Windows és az internetböngésző integrálásának jogossága köré fonódik. Sajnálatos módon szakmailag teljesen védhető Bill Gates azon álláspontja, hogy egy modern operációs rendszer elválaszthatatlan része a böngésző. Ugyanakkor modern információs gazdaság nem létezhet egyetlen

monopolhelyzetű operációs rendszergyártóval a nyakán, mivel az lefékez(het)i a technikai innováció ütemét. Az MS Windows 98 operációs rendszere adta meg a végső lökést, hogy a haragos vállalatok jogi eszközökkel támadást indítsanak a gyáróriás ellen. A trösztellenes per alapja az a v ád volt, hogy a társaság a Windows 98 operációs rendszerbe Internetes böngészőprogramot épített be, amellyel a többi piaci résztvevő érdekeit súlyosan sértette. Az eljárást a szakmai kérdések tisztázatlansága igen megnehezítette. A versenytársak azt követelték, hogy az MS távolítsa el operációs rendszereiből azokat a komponenseket, amelyek annak nem feltétlen alkotórészei, ezzel kizárólag a felhasználóra bízva, hogy pl. levelezéshez, Internetböngészéshez milyen szoftvert használ Ettől a Microsoft kategorikusan elzárkózott, azt állítva, hogy az Internet Explorer a Windows elválaszthatatlan részét képezi. Ezt az állítást a per

során független szakértők cáfolták. A felperesek egy része kereseti kérelmükben odáig mentek el, hogy a Windows teljes forráskódjának nyilvánosságra hozatalát követelték. A kérdés a Windows XP megjelenése előtt minden addiginál nagyobb hangsúllyal merült fel, mivel az új operációs rendszer a piaci verseny korlátozására alkalmas módon dugig van tömve multimédiás, kommunikációs eszközökkel. Az Egyesült Államokbeli perrel párhuzamosan az Európai Unió Bizottsága is eljárást kezdeményezett az MS és rendszerei piacellenes magatartásának vizsgálata miatt. Érdekes és hasznos megnéznünk, hogy milyen eredményt hozott a közel félévtizedig tartó MS elleni eljárás, hiszen egyikünknek sem mindegy, hogy � ama már hazánkban is szinte minden háztartásban megtalálható � PC-k re, azok programjaikra, operációs rendszereikre milyen jövő vár. Jogi szempontból nem kevésbé érdekes, hogy globalizálódó, monopolizálódó

világunkban a verseny felügyeletét biztosítani hivatott szervezetek gyakorlata milyen irányba mutat. Az MS piaci magatartása a per során Az első kérdés, amely bennem felmerült, hogy miért nem indult be már korábban a piac természetes önvédelmi reakciója egy kialakuló monopólium ellen. Hiszen a többi gyártó összefoghatott volna, hogy közösen fejlesszenek ki egy olyan alternatív operációs rendszert, amely versenyképes a W indows-zal. Az ingyenesen terjedő, a Microsoftnak sok fejfájást okozó, Linux alkalmasnak is tűnt erre. Egy erősen támogatott és ingyenesen terjesztett Linux ugyanúgy letarolhatta volna az operációs rendszerek piacát, mint ahogy a Microsoft tette azt az Internet Explorer böngésző integrálásával. Ám a cégek Linux-nak nyújtott támogatása kimerült a hangzatos retorikában. Az IBM gőzerővel saját csoda-unix rendszerén dolgozik, melyből várhatóan még sokáig nem lesz semmi. A Compaq pedig, a zászlajára

tűzött Linuxlobogó ellenére is, csak Windows-zal árulja az asztali PC-it, és e stratégiája feladására perrel sem lehetett rákényszeríteni. A redmondi óriásbirodalom (MS) azzal védekezett a versenytársak inkább hangzatos, de kevésbé tettleges támadásai ellen, hogy nincs külön böngészőpiac, illetve operációs rendszerek piaca, továbbá, hogy a globalizálódó gazdaság piacai egyébként is olyan gyorsan változnak, hogy a termékek gyors elavulása miatt egyes piacok 4-5 év alatt teljesen megszűnhetnek, ezért indokolt volt (a kelleténél talán vehemensebb) igyekezetük. Ezen kívül bejelentették új szoftverértékesítési stratégiájuk, az Új Generációs Windows Szolgáltatások (NGWS � New Generation Windows Services) bevezetését. Mindez azonban a versenytársak szemében csak olaj volt a tűzre. Az új üzleti modellben nagyon olcsón, akár ingyen is hozzá lehet majd jutni a szoftvereikhez, azonban havidíjat kérnek attól, aki az

Internetre csatlakozva használni kívánja azokat. A havidíjért cserébe terméktámogatást, folyamatos javítócsomagokat, frissítést és mindenféle hírcsatornákat ígérnek. Ugyanakkor az Interneten keresztül képesek lesznek megakadályozni az illegális szoftverhasználatot, miután folyamatosan �látják" a világhálón valame nnyi felhasználójukat. (Jegyezzük meg, hogy a Passport programrendszer adatvédelemmel kapcsolatos visszásságai is megérnének egy külön tanulmányt.) A rendszeres havidíjaknak köszönhetően a bevételek egyenletesen folynak be. A kedvezőbb indítóárral pedig az ingyenes Linux-termékekkel is versenyképessé válnak. A havidíjat a nem túl magas, 10 dollár körüli összegre tervezik. Ne feledjük el, hogy hosszú távon az egyszeri vételárnál nagyobb bevételre ad majd lehetőséget a havidíjas rendszer. Ennek az üzleti konstrukciónak legalább 40-50 egyéb apró előnye is van még a felsoroltak mellett, és

valószínű, hogy rövidesen általánossá válik a konkurencia körében is. Ám rövidtávon oly mértékű üzleti előnyt biztosítana a M icrosoftnak, hogy ezzel a b ejelentéssel a cé g végkép megerősítette az ellenérdekelt felek eltökéltségét, hogy korlátozzák a Microsoft terjeszkedését. Fontos az a kérdés is, hogy lehet-e a cég tevékenységét, és még inkább a meglevő monopóliumát a jelenlegi PC-szoftverekre korlátozni. Az elmúlt években ugyanis sorra megjelentek az alternatív internetező eszközök, úgy mint: a játékkonzolok, a mobiltelefon és a menedzser-kalkulátor ötvözéséből megszülető, mobil internetezésre alkalmas mütyürök, valamint a különböző, tévére csatlakozó internetező szerkezetek is. A jövő internetezői, és még inkább az Interneten vásárlók többsége is ezeket az alternatív eszközöket használja majd a világháló elérésére. A Microsoft máris webtelevíziót fejleszt, gyártani kívánja a

mobileszközök operációs rendszereit is, és a játékkonzolok sikerén felbuzdulva, a XXI. század elején elkészítette a s aját X-box névre hallgató játékszámítógépét is. A microsoftos PC-uralomba már-már beletörődő és maguknak új területet kereső gyártókat aligha lehetett volna jobban a Microsoft ellen hergelni, mint az ilyen további terjeszkedésekkel. Ha viszont az alternatív internetböngésző eszközök piaca az előrejelzéseknek megfelelő mértékében bővül, akkor igazuk lesz a Microsoft jogászainak: �A PC-szoftverek piaca rétegpiaccá válik, s az ott szerzett monopóliumot a versenytársak elfogadják, fogadhatják.� A globalizálódó világ új gazdasági mechanizmusa olyan sebesen robog, hogy az elemzők, politikusok és jogászok alig győzik figyelemmel követni. Lemaradnak az események mögött, mint ahogy lemaradtak az Internet Explorer történetéről is. Ám ezúttal úgy tűnik, idejében reagálnak. Az már az angolszász

precedensalapú jogrendszer sajátossága, hogy csupán egy korábbi esetre való hivatkozással, annak interpretálásával fejleszthető ki új joggyakorlat. Az Internet Explorer esete ily módon tökéletes modelljéül szolgál a jövőben várható folyamatoknak. Az eset azt a k érdést is felveti, hogy az új gazdaság igényel-e a korábbinál intenzívebb állami felügyeletet, és ha igen, milyen jellegűt. Mindenestre a Microsoft-per korszakhatárt jelent a piacok szabályozásában, az informatikai ipar területén működő multinacionális cégek felügyeletében. A per Az előzmény A Microsoft ellen folyó eljárás gyökerei majdnem pontosan öt és fél évvel ezelőttre, 1997. október 20-ára vezethetőek vissza, amikor az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma (DoJ) a szoftverkonszernt egy korábbi trösztellenes perben kötött, 1995-ben életbe lépett egyezség megsértésével vádolta meg. A vádak egy akkoriban igen forró témát, a N etscape

Navigatora és a M icrosoft Internet Explorer-e közt kibontakozó�böngészőháborút� érintették. Az Igazságügyi Minisztérium szakértői szerint a Microsoft az operációs rendszerek piacán megszerzett dominanciáját a böngészők piacán folyó versenyben inkorrekt módon használta fel. A vádak szerint a Microsoft a számítógépgyártók (OEM) számára csak abban az esetben biztosított megfelelő mennyiségű Windows 95 operációs rendszert, ha azok az ő böngészőjét telepítették a gépekre, lehetetlenné téve a konkurens termékek megjelenését az előtelepített rendszereken. A fellebbviteli bíróság akkor visszautasította a vádakat, amelyek szerint a Microsoft megszegte volna a korábbi perben hozott ítéletet. Az Igazságügyi Minisztérium és 18 szövetségi állam (New York, Ohio, Illinois, Kentucky, Louisiana, Maryland, Michigan, Észak-Georgia, Wisconsin, California, Connecticut, Florida, Iowa, Kansas, Massachussetts, Minnesota, Utah és

Nyugat-Virginia) legfőbb ügyészei erre egy új trösztellenes eljárás megindításával válaszoltak 1998. májusában A per tárgya A per fő kérdése, hogy a Microsoft visszaélt-e monopóliumával. Ha igen, milyen szankciók alkalmazandók ellene? Erre a kérdésre végleges választ csak 2002. novemberében kaptunk A teljes érthetőség kedvéért időrendben haladunk végig a per egyes fázisain. A monopólium A monopólium önmagában véve nem tiltott jelenség az Egyesült Államokban, ám az olykor mégis előcitált törvény (Sherman act� 1890.) tiltja, hogy egy vállalatóriás az egyik piaci területen szerzett monopóliumát kihasználva erőnek erejével monopolisztikus szerepre törjön más területeken is. Egy termék piacát koncentráltnak nevezik, ha a piacvezető első négy vállalat részesedése meghaladja az 50 százalékot, vagy az első nyolc részesedése a 75 százalékot. A Microsoft egymagában 80 százalékot meghaladó piaci részesedéssel

bír az asztali számítógépek (deskcomputer) operációs rendszereinek piacán, de az irodai csomagok és az internetböngészők piacán is. Továbbá első helyre, valamint 50 százalékot megközelítő piaci részesedésre tett szert a h álózati operációs rendszerek piacán is, és ugyancsak teljes fronton harcol az elsőségért az internetkiszolgálók, az internetes médialejátszók, valamint az adatbázis-kezelők terén. Az első ítélet A Microsoft visszaélt monopolhelyzetével és ezzel megkárosította a v ásárlókat, ítélkezett Thomas Penfield Jackson szövetségi bíró 2000. á prilis 3-án Az ítéletben Jackson bíró keményen bírálta a céget, amiért �a böngészőpiac monopolizálására törekedett�. A bíró azt látta bizonyítottnak, hogy a Microsoft felhasználta az operációs rendszerek terén szerzett monopóliumát arra, hogy az internetböngészők piacán hasonló szerepre tegyen szert. Szerinte a Microsoft megsértette a X IX.

századi Sherman trösztellenes törvény 1 és 2 szakaszát, amikor Internet Explorer böngészőjét integrálta Windows operációs rendszerébe. Jackson bíró kemény hangú, 43 oldalas ítéletében nem állt meg a böngészőpiac monopolizálásának vádjánál. A bíró a Microsoft elítélt tevékenységei között sorolja fel az IBM, Hewlett-Packard, Intel, Netscape és a Sun ellen folytatott �versenyellenes kampányokat�. A Windows-alapú programozói felületek terjesztése céljából a Microsoft� évekre, ha nem véglegesen� meggátolta a Netscape Navigator böngésző és a Sun platformfüggetlen Java programnyelvének terjedését, áll az ítéletben. Thomas Penfield Jackson bíró 1999. de cemberében már kifejtette álláspontját a perben, amelyet az Igazságügyi Minisztérium és 18 szövetségi állam indított a Microsoft ellen. Az ítéletet előrevetítő vélemény után a felek Jackson bíró javaslatára tárgyalóasztalhoz ültek, hogy peren

kívül jussanak egyezségre. Négy hónap után a tárgyalásokon közvetítő Richard Posner bíró 2000. április 1-jén jelentette be az egyeztetés kudarcát Jackson szerint a kudarc oka egyértelműen �a Microsoft pökhendi, nagyképű, megegyezésre nem hajló magatartása� volt. Ez az ítélet csak megállapította a j ogsértést. A szankciók meghozatalára csak egy másik fordulóban (2000. május 24-én) került sor Mielőtt azonban rátérnénk erre, nézzük meg a reakciókat. A Microsoft vezetői, Bill Gates és Steve Ballmer nem értett egyet az ítélettel. Véleményük szerint technológiai újításaik a fejlődés egyértelmű jelei, amelyek megkönnyítik a vásárlók helyzetét a számítástechnika világában. A Microsoft magabiztosan kitart álláspontja mellett, hiszen a fellebbviteli bíróság egy ízben már engedélyezte a szoftvergyárnak a böngésző és az operációs rendszer összekapcsolását. Kijelentették, hogy a c ég ezért fellebbezést

fog benyújtani, amint döntés születik a kártérítésről. A felperesek részéről John Klein ügyész úgy vélte, hogy a céljuk, hogy hosszú távú megoldással szüntessék meg a mostani jogellenes állapotot, és érvényesítsék a t rösztellenes törvényt, karnyújtásnyi távolságra került. Klein Janet Reno legfőbb ügyész teljes sikernek értékelte az ítéletet, amely szerinte megalapozhatja a szabad versenyt az informatikában. A szoftvercég papírjai a tőzsdén mélyrepülésbe kezdtek. A cég részvényeinek kereskedését befagyasztották, miután árfolyamuk a döntést megelőzően 14,8 százalékot zuhant a tőzsdén, ami magával rántotta a Nasdaq informatikai cégeit (a linuxos cégeket leszámítva). Bill Gates így több mint 11 milliárd dollárt vesztett vagyonából. Elemzők szerint a decemberi bírói vélemény után a mostani döntés nem okozott igazi meglepetést a befektetőknek. A közvélemény több mint kétharmada az ítélet után

is a gyáróriás mellett állt, és elutasította Columbia állam kerületi bíróságának határozatát. Ítélet a feldarabolásról Az amerikai Igazságügyi Minisztérium és 17 állam a 18-ból azt kérte Thomas Penfield Jackson bírótól, hogy válassza le a Microsoft Windows-t készítő részlegét az anyacégről. Janet Reno legfőbb ügyész szerint ezzel �Felfrissíthetjük a verseny a böngészőpiacon, amelyet a bíróság szerint monopolizálni akart a Microsoft�, a vevők pedig jobb termékekhez jutnak. A kormány beadványa szerint a w indows-os Microsoft fejlesztené az operációs rendszer összes verzióját (Windows 98, 2000, C E), a másik cég pedig az egyéb alkalmazásokat (pl.: Office, Back Office, Internet Explorer), hozzá tartozna továbbá az MSN Internet-szolgáltató (weboldal ingyenes e-mail címmel és on-line vásárlási lehetőségekkel együtt), valamint az MSNBC és a hardvergyártó részleg is. A javaslat szerint legalább 10 évig nem

egyesülhet újra a Microsoft, és a cég négy hónapot kapna a bíróság döntése után a felosztási terv végrehajtásának kidolgozására. A Microsoft május 10-ig adhatta be válaszát. Ebben amellett, hogy minden fajta szétválasztási igényt elutasított, póthatáridő kitűzését kérte, hogy megfelelően felkészülhessen �drákói�és �precedens nélküli� meglepő felperesi igények tárgyaláson való visszautasítására. Az MS ezen nyilatkozatát és kérelmét az eljáró bíró teljesen hihetetlennek találta, és teljes mértékben elutasította. Bill Gates �extrém ötletnek" nevezte a f elosztási kérelmet, amely szerinte ártana a vásárlóknak, semmibe venné az innovációt, és olyan környezetet teremtene, amelyben �nem készülhet el a Windows következő változata". Május 24-i utolsó meghallgatás után Jackson bíró ítéletet hirdetett. Thomas Penfield Jackson bíró ítélete szerint, amely egy az egyben megfelel a

felperesek kérelmének, a cégnek négy hónapon belül be kell nyújtania a cég feldarabolásának részletes tervezetét. Amennyiben a Microsoft fellebbezését elutasítják, a céget 12 hónapon belül ketté kell választani, az ítélet végrehajtását ellenőrző tisztviselő felügyeletével. A kettévágott cég legkorábban 10 év múlva egyesülhet ismét, addigra járnak le a cégek üzletmenetét korlátozó szabályok is. A kettéválasztás mellett a bíró egyéb korlátozásokat is hozott a cég piaci tevékenységét illetően. A korlátozások előírják a Microsoftnak, hogy nem kötelezheti a PC-gyártókat arra, hogy termékeit reklámozzák, árulják vagy használják. Nem fenyegethetné a cé g azokat a cégeket, melyek konkurens termékeket gyártanak, azzal, hogy nem licenszeli azoknak termékeit, vagy nem nyújt technikai, illetve marketinges segítséget számukra. A Microsoftot kötelezné arra az ítélet, hogy minden számítógépgyártónak egyenlő

feltételekkel nyújtsa licenszeit. A cég a döntés értelmében nem kötelezhetné Windows-felhasználóit más Microsoft szoftverek vásárlására. Az indokolásban a bíró kifejtette, hogy �a Microsoft megbízhatatlannak bizonyult". A múltban sem tartotta be az előírásokat, és vélhetően ezután sem fogja. Így szerinte a cég feldarabolása elkerülhetetlen, mivel a Microsoft �jelenlegi szervezeti formájában és mostani vezetése alatt nem hajlandó elismerni, hogy megsértette a törvényt, sőt az üzletvitelének megváltoztatását előíró szabályokat sem hajlandó betartani". Továbbá a cé g �folytatja korábbi üzleti stratégiáját, így nem zárható ki, hogy más piacokkal is azt műveli, mint a PC operációs rendszerek és böngészőprogramok piacával". Reakciók az ítélettel kapcsolatosan Steve Ballmer, a Microsoft vezérigazgatója igazságtalan és jogtalan piaci beavatkozásnak nevezte a cég ellen hozott bírósági

ítéletet, amely szerinte kárt okoz a fogyasztóknak. Úgy látja, hogy a döntésnek az az üzenete, hogy a kormány �elveheti, amit létrehoztál, és ha túl sikeres lesz, el is veszi�. A Sun elégedett a döntéssel, bár a cég ügyvédje, Michael Morris szerint a Microsoft az ítélet minden kétértelmű vagy homályos részletét megpróbálja majd kihasználni. Scott McNealy, a Sun elnöke korábban a redmondi óriás ötfelé darabolását javasolta. Az így létrejövő kis cégek közül McNealy javaslata szerint három cég Windows operációs rendszerek készítésével foglalkozna, és természetesen egymással is versenyezve. Jim Barksdale, a böngészőprogramok úttörőjének számító Netscape volt vezérigazgatója szintén üdvözölte a döntést. Barksdale a cég három részre osztását favorizálta volna, ám ezzel a megoldással is meg van elégedve, különösen, hogy a cég üzletvitelét is szabályozza a döntés. Barksdale szerint, ha

megtiltották volna a M icrosoft számára termékei összekapcsolását, a Netscape tovább prosperálhatott volna. Jackson bíró döntését a kézi-számítógépek piacán vezető Palm is üdvözölte ugyanis szerinte Microsoft Windows CE operációs rendszerével agresszívan próbálja meghódítani ezt a piacot is. A Compaq ellenezte az ítéletet, a cég szóvivője szerint a Microsoftot nem lenne szabad feldarabolni. Az Intel és a Dell nem foglalt állást az ügyben, arra hivatkozva, hogy lehetetlen megjósolni, milyen hatása lesz a cég feldarabolásának a számítástechnikai piacra. A Microsoft antitröszt-per első fele ezzel lezárult. A Microsoft fellebbez, az Igazságügyi tárca a Legfelsőbb Bírósághoz fordul Az elsőfokú ítélet után a gyáróriás élt fellebbezési jogával, ahogy azt korábban Gates előrevetítette. Így a másodfokú bíróságra került az ügy Ám ez sem ment teljesen simán, ugyanis a C linton kormányzat az ügy fontosságára

való tekintettel (és talán annak is köszönhetően, hogy féltek az esetleges republikánus győzelem � 2000. novemberi elnökválasztás � esetén a per megszüntetéstől, hiszen az MS volt George W. Bush egyik legfőbb támogatója) fel akarta gyorsítani az eljárást, ezért egy ritkán alkalmazott törvényre hivatkozva a Legfelsőbb Bíróság azonnali döntését kérte az ügyben. Az 1974-es törvény szerint a legfelsőbb jogi fórum elé vihetők olyan sürgősségi ügyek, amelyek eldöntése közérdek. Erre a törvényre hivatkozott Kenneth Starr is a Monica Lewinsky-ügyben, amikor annak eldöntését kérték a Legfelsőbb Bíróságtól, hogy vajon kötelezhetők-e tanúskodásra titkos ügynökök az ügyben. A testület akkor a másodfokú bíróságra küldte az ügyet azzal, hogy döntsenek minél hamarabb. Lépésével a k ormány egy másik legyet is ütni akart, nevezetesen hogy megkerülje a konzervatív beállítottságú fellebbviteli bíróságot,

mely a korábbi perekben rendszeresen a Microsoft javára döntött. A cég vezetői nem aggódtak különösebben a per kimenetele miatt, mivel elemezték a korábbi amerikai trösztellenes pereket. Mint ismeretes, az IBM ellen korábban indult eljárás például tizenhárom évig tartott, s végül olyan hosszúra nyúlt a procedúra, hogy valóban okafogyottá vált, a számos fellebbezés és más eljárásjogi nehézség miatt. Mint kiderült, a Microsoft körülbelül másféléves átmeneti időszakkal számolt a legrosszabb esetben is, ameddig semmiféle nagyobb változás nem történhet a cégnél, a j ogi procedúrák elhúzódása miatt. Jogi szakértők a Legfelsőbb Bíróság eljárását igénylő kérelem beterjesztésekor előre jelezték, hogy várhatóan a testület másodfokra küldi az ügyet, hogy a fellebbviteli bírák tanulmányozzák át a tonnányi periratot és bizonyítékokat, továbbá hogy a legfelsőbb bírák a másodfokú bíróság elemzésére

támaszkodhassanak. A testület a prognózisnak megfelelően megtagadta a Microsoft antitröszt-perének tárgyalását, és a fellebbviteli bírósághoz utalta az ügyet. A Legfelsőbb Bíróság elutasító döntése szerint �a fellebbviteli bíróság beható vizsgálatát nem helyettesítheti a meggyorsított vizsgálat, bármennyi időt lehetne megtakarítani vele". A bírák 8:1 arányban utasították el a felgyorsítási kérelmet. A mamutcég jogászai a fellebbezés mellett egy másik ügyes, sokak szerint időhúzó, előterjesztéssel is éltek az USA Legfelsőbb Bírósága felé. A méltatlan (etikátlan) magaviselet miatt panaszt emeltek Jackson bíró ellen, aki elkövette azt a hibát, hogy a média nyomásának engedelmeskedve a p er ideje alatt televízión keresztül a folyamatban lévő ügyről, és az MS magatartásáról, helyzetéről többször nyilatkozott. A kérelemben az elsőfokú ítélet megsemmisítését indítványozták. Az Egyesült

Államok washingtoni (Columbia állam) szövetségi fellebbviteli bírósága egyhangúlag úgy döntött mintegy féléves várakozás után, hogy a Microsoft ellen folyó trösztellenes per nem várhat addig, amíg a Legfelsőbb Bíróság dönt a vállalat fellebbezési kérelméről. Az ügyet így késlekedés nélkül a columbiai körzeti bíróság elé utalta, amely a szoftvergyártóra váró büntetéséről dönt majd. Ugyanis a new york-i fellebbviteli bíróság 2001. június 28-án megsemmisítette a Microsoft feldarabolásáról szóló elsőfokú döntést, viszont helyben hagyta az ítéletnek azt a részét, amely szerint Gatesék vétettek a tisztességes piaci verseny szabályai ellen. A fellebbviteli bíróság döntésében arról is határozott � hogy megelőzze a későbbi eljárási kifogásokat �, hogy az ítéletből megsemmisített részek pótlására az ügyet egy másik bíróhoz (Colleen Kollar-Kotelly bírónőhöz) utalja vissza elsőfokra, nem

pedig a korábban eljáró Jackson bíróhoz. Az elsőfokú eljárás részbeni megismétlése A kormányzat ügyészei szerint minden késlekedés �helyrehozhatatlan károkat okozna a nemzet egyik leggyorsabban fejlődő gazdasági szektorában a szabad versenynek". Ezért megkísérelték bírói rendelettel leállíttatni a Microsoft legújabb operációs rendszere, a Windows XP piaci bevezetését. Szerintük ugyanis a Jackson bíró elleni panasznak egyetlen célja volt voltaképpen: �időnyerési kísérlet a WindowsXP zökkenőmentes bevezetése érdekében�. Ugyanis a bemutatkozó Windows XP operációs �rendszer a saját internetböngészőn kívül � immár saját csevegőprogramot és tartalomszórási technológiát is magában foglal. Az amerikai Igazságügyi Minisztérium 2001. szeptemberében megváltoztatta véleményét Szóvivőjük kijelentette, hogy nem követelik a Microsoft feldarabolását a per újratárgyalása során. A Minisztérium

közleményében leszögezte, céljuk az ügy gyors lezárása A későbbiekben az is nyilvánvalóvá vált, hogy nem fogja kérni az újratárgyaláson annak a kérdésnek az újbóli vizsgálatát sem, hogy vajon illegálisan kapcsolta-e a M icrosoft a böngészőjét az operációs rendszerhez. �Döntsék már el, hogy mit akarnak!" � mondta Kollar-Kotelly az új kérelem beterjesztése kapcsán, és kérte a feleket, hogy november 2-i határidővel egyezzenek meg peren kívül. A felek közötti közvetítést Eric Greenre, a bostoni egyetem jogászprofesszorára bízták. Az Igazságügyi Minisztérium visszakozásának egyik fő oka, a szeptember 11-i terrortámadás után előálló új helyzet a feladatok és prioritások területén. Ezzel függ össze az is, hogy nem sikerült a Microsoft ellenzékének megtorpedózni a Windows XP kibocsátását, pedig az új operációs rendszer ugyancsak halmozza azokat a kifogásolható elemeket, amelyek miatt a hosszadalmas

pereskedés még �98-ban elindult. Az XP-vel egy lemezen érkezik a Microsoft saját tartalomszórási technológiával felszerelt médiaszoftvere (MediaPlayer 7), �rögtönüzenő� alkalmazás (MSN Messenger), és termézetesen a böngésző is (Internet Explorer, saját hatáskörben fejlesztett szabványokkal). Ehhez jön még a sokat kritizált Passport-technológia. A bizonytalanság másik forrása, hogy a Microsoft terjeszkedése már nem kis fejlesztőcégeket nyom el, hanem a másik (érdekelti) oldalon is hasonló trösztgyanús óriásvállalatok állnak, mint pl.: AOL Time Warner (A Netscape 1998 novembere óta az AOL tulajdona) Az AOLnak ugyancsak van üzenőszoftvere: az AOL Instant Messenger A médiaszoftverek terén Nullsoft mp3-lejátszója, a Winamp révén ugyancsak versenyben vannak. Az AOL Time Warnernél egyedül az operációs rendszer hiányzik, amelyet az Internet-hatalommal kompenzálnak. Az új kérelemből kitűnt, hogy azt próbálják elérni, hogy

a bíróság ítéletében szabályozza a cég üzleti magatartását, hasonlóan a darabolást kimondó ítélet üzleti magatartást érintő korlátozásaihoz. A korlátozások értelmében a M icrosoft nem adhatna árengedményeket hardver- vagy szoftverfejlesztőknek más termékei terjesztése vagy népszerűsítése fejében. Ezenfelül a kormány vagy az állam jogi képviselői kiszállhatnak a Microsofthoz, ahol megvizsgálhatnak és lemásolhatnak bármely, általuk relevánsnak tartott dokumentumot. A Microsoftnak továbbá nyilvántartást kell vezetnie a Windows valamennyi verziójának változtatásairól, és észlelnie valamennyi olyan változást, amely lassítaná a m ás cégek által fejlesztett programok működését, vagy másképpen csökkentené azok teljesítményét. A Microsoft szóvivője, Vivek Varma mindössze annyit mondott a perrel kapcsolatban: �Célunk továbbra is a per fennmaradó vitás kérdéseinek tisztázása". A legtöbb elemzőt

nem lepte meg az Igazságügyi Minisztérium döntése. A Harvard egyetem egy jogászprofesszora szerint George W. Bush adminisztrációjától erre lehetett számítani, hisz a Republikánus Párt hagyományosan kevésbé lelkes az antitröszt-perekkel kapcsolatban. A felek képviselői végül is 2001. szeptember 21-én kezdték újra a tárgyalást Colleen KollarKotelly bírónővel Az európai trösztellenes eljárás A kronológia betartása kedvéért, itt érdemes egy kis kitérőt tenni. Európába Ha pedig átjöttünk az óceán innenső oldalára, az érthetőség okán hasznos az uniós eljárást egyben áttekinteni. Tehát 2001 nyarának végén, őszének elején Amerikában egyre jobban állt a Microsoft ügye, Európában ekkor kezdtek gyülekezni a viharfelhők. Az Európai Bizottság augusztus végén kiterjesztette a Microsoft elleni antitröszt-vizsgálatát, hogy többek között azt is kiderítse, törvénysértő-e a MediaPlayer integrálása a Windows

operációs rendszerbe. Az EU szerint ezen felül elképzelhető, hogy a Microsoft az asztali operációs rendszerek piacán élvezett monopolhelyzetét kiterjesztené az olcsó szerverek (értsd: nyomtatószerverek, fájlszerverek, stb.) piacára is A Bizottság úgy vélte, a Microsoft visszatarthatott olyan technikai információkat, amelyek nélkülözhetetlenek az alternatív szoftvergyártók programjainak zavartalan futtatásához. Az EU két hónapig várta a szoftvercég válaszát a v ádakra, de az Unió Bizottsága (melynek hatáskörébe tartoznak ezen ügyekben való döntések is) semmiféle korlátozó intézkedést nem helyezett kilátásba a v izsgálat idejére, és nem kívánt foglalkozni a W indows XP operációs rendszerrel sem. Az első eljárás 2001. januárjában indult meg Az Európai Bizottság állásfoglalása szerint, amely összecsengett az amerikai vádakkal, a Microsoft megsértette az uniós jogszabályokat, mivel az operációs rendszerek terén

élvezett monopóliumát kihasználta és megpróbálta a szerver szoftverek terén a versenytársakat kiszorítani az öreg kontinens piacairól. Az Európai Bizottság vádjában azonban elsősorban a Windows NT-ről, valamint a 9x-ről esik szó, amelyeket úgy próbált terjeszteni a cég, hogy az új operációs rendszere a Windows 2000 nem működött a konkurencia szerver operációs rendszereivel. Az európai eljárást a Sun Microsystems kezdeményezte. 1998-tól folyamatosan azzal vádolta a k onkurenciája a szoftveróriást, hogy: a licencszerződések során lényeges információkat hallgatott és hallgat el operációs rendszeréről. Az Unió egyébként tagadta, hogy összefüggés lenne az eljárása és az amerikai antitröszt-per között. Az amerikai bírósági eljárás során Thomas Penfield Jackson bíró azt vizsgálta, hogy versenyellenes eszközöket használ-e a Microsoft a �böngészőpiac monopolizálására", az EU ellenben azt vette górcső

alá, hogy a Windows 2000 esetében beszélhetünk-e a monopolhelyzet kihasználásáról vagy sem. A vádak bebizonyosodásának esetén, a Bizottság megfelelő változtatások elvégzését kérheti a Windows 2000-en. Ezen felül további pénzbüntetést is kiszabhat az Európai Unió. A hatályos rendelet alapján, ezekben az esetekben a bírság akár a cég éves forgalmának a 10 százalékát is kiteheti. A 2001. augusztusi bejelentés alkalmával a fent említetteken túl két ügy jövőbeli tárgyalását jelentették be, melyek közül az egyik a szoftvergyártó vállalati licenszelési politikájával kapcsolatos, a másik a Windows MediaPlayer nevű termék Windows 2000 operációs rendszerbe történő integrálásával van összefüggésben. �Bizonyosak vagyunk abban, hogy mihelyt befejezte vizsgálatát az Európai Bizottság, meggyőződhet arról, hogy cégünk az EU törvényekkel teljes összhangban működik � � mondta Jean-Philippe Courtois, a

Microsoft európai elnöke.�Komolyan vesszük az európai piaccal kapcsolatos felelősségünket, és megfeszített munkával azon fáradozunk, hogy szoftvereink más cégek termékeivel is kiválóan működjenek. Ez alapvető kívánalom felhasználóink részéről, s mi csak úgy maradhatunk versenyképesek, ha hallgatunk felhasználóink visszajelzéseire.� �A MediaPlayer 1990 óta része a Windowsnak, és a Microsoft büszke e termékének a közelmúltban történt jelentős továbbfejlesztésére. A Microsoft lejátszó és média formátumai sokkal nyitottabbak, mint a versenytársakéi, többek között ezen formátumok széles licenszelési lehetősége miatt is.� � állt a mamutcég Bizottságnak küldött válaszában A Microsoft örömmel vette tudomásul 2002-ben, hogy a Bizottság, augusztusi állásfoglalásával ellentétben szűkítette azon technikai információk megadásának szükségességét, melyeket a szoftvergyártó vállalatnak� a Bizottság

meglátása szerint - meg kellene osztani versenytársaival. A Microsoft eltökélt abban a tekintetben, hogy szoftverei képesek legyenek együttműködni a piac más termékeivel. Egyúttal üdvözli azt a lehetőséget, hogy az Európai Bizottság képviselőivel folytathassák a tárgyalásokat, és konkrét lépéseket tegyenek a vitás kérdések mielőbbi, valamennyi fél számára megnyugtató lezárására felé. Ez leginkább a felhasználók elemi érdeke. Folytatás az USA-ban A megállapodás A Microsoft ellen pert indító 18 amerikai állam közül kilenc képviselői a peren kívüli megállapodás mellett döntöttek 2001. november elején, követve az Igazságügyi Minisztérium lépését. Kilencen azonban folytatják a pert Colleen Kollar-Kotelly bírónő ekkor még nem döntött a megállapodás jóváhagyásáról, további meghallgatásokat tartott szükségesnek az ügyben, miközben az antitröszt-per is folytatódott a maradék kilenc állammal. New York

főügyésze, Eliot Spitzer bejelentette, hogy állama Illinois, North Carolina, Kentucky, Michigan, Ohio, Wisconsin, Louisiana és Maryland államokkal együtt hajlandó aláírni azt a módosított megállapodást, melyet a Microsofttal kötöttek. �A szövetségi bíróság megállapításainak megfelelő intézkedésekben állapodtunk meg" � nyilatkozta Spitzer a Wirednek, a bíróság nyári döntésére utalva, melyben kimondták, hogy a Microsoft illegális monopólium, ám nem szükséges két részre osztani. A többi kilenc állam azonban úgy döntött, hogy nem elégszik meg a megállapodással, és keményebb szankciókat akar, ezért folytatják a pert. Richard Blumenthal, Connecticut főügyésze bejelentette, hogy Iowa, Connecticut, California, Massachusetts, Florida, Kansas, Utah, Minnesota és West Virginia államok a per folytatása mellett döntöttek, Washington, D.C-vel együtt �A szövetségi megállapodás mutatja, hogy jól haladnak a dolgok, a

megállapodás azonban nem védi eléggé a vásárlókat a monopóliummal való visszaéléstől, vagy az esetleges újabb törvénysértésektől" - nyilatkozta Blumenthal a CNN-nek. A kilenc állam által elfogadott megállapodás szövege kiszélesítené azoknak az információknak a k örét, melyeket a Microsoft szolgáltatna riválisainak szerverszoftveréről. Mivel egy bekezdésbe belekerült �vagy a az Internet" kitétel, a Microsoftnak nemcsak a céges hálózatok szervereiről kell adatokat szolgáltatnia. Ezzel az esetleges megállapodást a Microsoft jövőbeli internetes stratégiáira is kiterjesztik. Az államok továbbá elérték, hogy szerepeljen a megállapodás szövegében egy külön felügyelő-bizottság létrehozása, mely ellenőrizné, hogy a cég betartja-e a m egállapodásban vállaltakat. Az Igazságügyi Minisztérium ügyvédje, Philip Beck szerint az új rendelkezések csak a szöveg értelmezését segítik, és nem tartotta

valószínűnek, hogy a szövetségi kormány ellenezné azokat. Az egyezségben azt is rögzítették, hogy egy bíróság által kijelölt ellenőr vizsgálja a fenti szabályok betartását. A Microsoft az egyezség egyik részét egyből teljesítette, és két belső megbízottat nevezett ki, akik a cé gen belül garantálják a követelések betartását. A szoftverkonszern választása Odell Guytonra, korábbi államügyészre, illetve David Dadoun ügyvédre esett. Utóbbi egy ideig a szövetségi kereskedelmi felügyeletnél (FTC) dolgozott, szakterülete pedig a kartelljog volt. A per A tárgyalások után a Microsoft célzott arra, hogy befejezte a t árgyalásokat, és a megállapodást alá nem író államokkal kész a bíróságon megküzdeni. �A Microsoft szerint vége a megállapodási folyamatnak" - mondta John Warden ügyvéd a bírónak. �Valamennyi kérdést agyontárgyaltuk az ügyben, és mindenki belefáradt." � folytatta Mivel nem született

egyezség az államok között arra nézve, hogy valamennyien elfogadják az egyezséget, a bíró úgy döntött, mindkét lehetőséget nyitva hagyta az ügy lezárásának alternatívájaként. Kijelölte a peren kívüli megállapodásról tartandó meghallgatások időpontjait, valamint a trösztellenes per tárgyalásának időpontjait. Továbbá felszólította a feleket arra, hogy folyamatosan egyeztessenek a kijelölt közvetítővel. A Microsoft-pert folytató kilenc tagállam benyújtotta a meghallgatandó tanúk listáját. Ennek érdekessége, hogy a p er során az első alkalommal kértek fel tanúskodásra iparágon kívüli szakembert. Így többek közt William Plummer, a Nokia alelnöke, és Larry Pearson, az egyik legnagyobb amerikai távközlési cég, az SBC Communications termékmenedzsere lett megidézve. A maradék felperes követelte azt is, hogy az internetes hozzáférést biztosító, továbbá a multimédia-elemeket vegyék ki szoftvercsomagokból. Az

államok azt is kérték a bíróságtól, hogy kötelezze a Microsoftot az Internet Explorer böngésző forráskódjának nyilvánosságra hozatalára, adjon ki más operációs rendszerekhez is Office licenszeket, és tíz évig tartsa meg a Java technológiát a Windowsban. A kérés előzménye az volt, hogy a szoftvercég a bírósági eljárás folyamán vizsgálta a W indows egyes programjainak leválasztását. Ennek során azonban a redmondi szakembereknek azt �kellett� megállapítaniuk, hogy a szoftveres kiegészítők leválasztása az operációs rendszer sérülését eredményezi. A felperesek a forráskód vizsgálatával kívánták bebizonyítani, hogy az internetes böngésző és a csatolt állományainak teljes eltávolítása a Microsoft állításaival ellentétben minden további nélkül elvégezhető. �A Microsoft nem védekezhet a bíróság előtt a forráskód kialakításával, miközben a felperes oldaltól megtagadja a lehetőséget, hogy ezen

érvek megalapozottságát a kód vizsgálatával ellenőrizhessék" � áll a beadvány indokolásában. A Microsoft ellenkérelmében amellett, hogy az egyezség hatályát terjesszék ki a m aradék kilenc államra is, arra kérte a s zövetségi bíróságot, hogy négy hónappal halassza el az antitröszt-perben tartandó újabb meghallgatás kitűzött időpontját. Colleen Kollar-Kotelly bírónő ezt méltányolva három hónappal későbbre, 2002. március 11-re tűzte ki a meghallgatást, a szoftvercég szerint azonban a kilenc felperes állam által kért intézkedések annyira nagy horderejűek, hogy a cég ezen időt is kevesellte szükséges felkészülésre. E mellett a várakozásoknak megfelelően a Microsoft azonnal visszautasította az államok kezdeményezését a forráskódra vonatkozóan. A szoftvercég egyik szóvivője annak a félelmének adott hangot, hogy a konkurencia is hozzáférhetne azokhoz, az pedig beláthatatlan következményekkel járna

az MS számára. Egy korábbi eljárásban a Microsoftnak már ki kellett teríteni a lapjait. Bírói ítélet kötelezte, hogy a C aldera szakértői megvizsgálhassák a Windows 95 forráskódját, hogy valóban nincsenek-e benne szándékos csapdák elrejtve, hogy az MS-DOS konkurens DR-DOS futtatása lehetetlen legyen. Akkor a Microsoft végül peren kívül megegyezett a Calderával, és elfogadta a cég kártérítési követeléseit. A bíróság elé beidézett tanúk között nagy meglepetésre szerepelt a mamutcég oldalán Bill Gates, a Microsoft alapítója és Steve Ballmer, a cég elnöke. Gatesék korábban vonakodtak tanúként vallomást tenni. A Microsoft az ellene folyó kartellperben a kilenc felperes szövetségi állam szakértőinek kénytelen bepillantást engedni a Windows operációs rendszer forráskódjába � döntött az ügyet tárgyaló Colleen Kollar-Kotelly szövetségi bírónő 2002. elején, és ezzel csatlakozott a perben maradt szövetségi

államok államügyészeinek közös véleményéhez. A felek közös meghallgatásán azt közölte a Microsoft ügyvédeivel, hogy számára egyértelmű a helyzet. Ha az egyik fél hozzáfér azt adatokhoz, akkor a másiknak is meg kell adni a hozzáférést. A szövetségi államok egyik követelése volt, hogy független szakértő is megvizsgálhassa a Windows forráskódokat. A bírónő szerint azonban ezt az indítványt olyan késéssel nyújtották be, hogy az erre alkalmas személyt még nem sikerült kiválasztani, ezért elutasította, e vizsgálatra csak a n yár folyamán került sor. Ekkor megállapítást nyert az operációs rendszer bizonyos mértékű darabolhatósága (lightosítása). Colleen Kollar-Kotelly egyébként ragaszkodott ahhoz is, hogy mindkét oldal rövidítse meg az oldalán felsorakozó, meghallgatásra kijelölt tanúk listáját. 2002. január végén a kilencvenes évek�böngészőháborúja� és a vele összefonódó trösztper újabb

fejezettel bővült. Egy újabb, szélesebb jogi alapon álló antitröszt-per kerekedik majd abból a hét vádpontot tartalmazó perindítási kérelemből, amelyet a Netscape Communications adott be január 23-án a Microsoft ellen egy amerikai bíróságon. A jogi attakot, amelynek csapásiránya (piaci pozícióval való visszaélés, törvénytelen üzleti taktika) nagy részben az amerikai szövetségi államok által indított, és akkor még részben folyamatban levő antitrösztperével azonos, ezúttal maga a piaci vesztes Netscape, és nem utolsó sorban tulajdonosa, a� �trösztileg� amúgy különben kérdőjeles � AOL Time Warner vezette. Keresetlevelükben a felperesek kérték, hogy ha lehetséges, ügyüket az MS-ügyet amúgy is tárgyaló Colleen Kollar-Kotelly szövetségi bírónőre szignálják, a perek hasonló témája kapcsán. Netscape azt szerette volna elérni, hogy bírósági végzés állítsa helyre a v ersenyt a �desktopok� területén.

Az AOL szívesen látta volna továbbá, ha anyagiakon túl egyéb retorziókat is foganatosísanak versenytársával szemben. �Az AOL Time Warner évek óta kihasználja a politikát és az igazságszolgáltatást a Microsofttal szembeni versenyében. Ez csak egy újabb taktikai húzás a pe reskedési hadjáratukban. A Microsoft új termékek fejlesztésébe fektet, az AOL pedig ügyvédekbe és lobbizásba � hogy újabb akadályokat gördíthessen a Microsoft útjába" � így vélekedett Jim Desler, a Microsoft szóvivője. �Nem kérdéses, hogy a Microsoft megszegte a törvényt, megsértette a versenyszabályokat és megkárosította a f ogyasztókat" � fogalmazott közleményében Randall J. Boe, az AOL jogtanácsosa. A Microsoft-per befejezése 2002. november 1-jén Colleen Kollar-Kotelly szövetségi bírónő jóváhagyta a Microsoft és az Igazságügyi Minisztérium, valamint kilenc tagállam között az egy évvel korábban létrejött

megállapodást. Ezzel végleg lezárult a mintegy öt évig tartó pereskedés Bill Gates és Steve Ballmer rövid közleményben reagáltak a döntésre: �Örömmel vettük tudomásul, hogy a szövetségi bíróság � kisebb kiegészítésekkel � jóváhagyta a novemberben megkötött megállapodást, amely kemény követelményeket támaszt ugyan, de elfogadható kompromisszum�. �Számos kötelezettséggel jár ezaz egyezmény, mindazonáltal lehetőséget biztosít, hogy folytathassuk innovatív munkánkat, hogy ügyfeleink változó igényeit a lehető legtökéletesebb szoftvermegoldásokkal elégíthessük ki. Tisztában vagyunk azzal, hogy a kormányzat és versenytársaink fokozott figyelemmel kísérik majd üzleti tevékenységünket. Időt, energiát és a szükséges erőforrásokat nem kímélve azon leszünk, hogy megfeleljünk a Microsofttal szemben támasztott elvárásoknak�� folytatták az érintettek. �A Microsoft elvesztett minden csatát, mégis

megnyerte a háborút". Ezzel a mondattal jellemezte a Microsoft ellen fél évtized évig folyó trösztellenes per végét jelentő pénteki döntést Shane Greenstein, technológia-üzleti professzor. A perben döntő Colleen Kollar-Kotelly bírónő, a tőzsdék zárása után olvasta fel hősi előadás keretében több mint 500 oldalas ítéletét, amelyben nagyrészt elfogadta a kormány és a kilenc felperes állam által a szoftverkonszernnel korábban kidolgozott egyezséget. Mivel a Microsoft számára egyértelműen kedvezőnek nevezhető döntés ellen a felek egyike sem fellebbezett, ezzel az évszázad trösztellenes perének tartott, fél évtizeden keresztül húzódó eljárás lezárását jelentette a határozat. Bár az Igazságügyi Minisztérium és a kilenc felperes állam időközben egy egyezséget dolgozott ki a Microsofttal, a másik kilenc állam (California, Connecticut, Florida, Iowa, Kansas, Massachusetts, Minnesota, Utah és Nyugat-Virginia,

valamint District of Columbia � Washington) nem volt hajlandó elfogadni. Ám a meghozott ítéletében Kollar-Kottelly bírónő ennek az egyezségnek az elfogadásáról döntött rájuk vonatkozóan is. Az ítélet Colleen Kollar-Kotelly bírónő ítéletében nagyrészt elfogadta az Igazságügyi Minisztérium és a felperes államok egy része, valamint a Microsoft által már korábban kidolgozott egyezség feltételeit. A bírónő kemény szavakkal szedett ítéletében az egyezkedni nem hajlandó kilenc állam követelései nem helyénvalók, mivel azok véleménye szerint súlyos �a piacba történő nem igazolható beavatkozást" jelentenének, és azok elfogadása a Sun Microsystems, az Apple Computer és a Red Hat számára �mesterséges előnyt" biztosítanának. �A Microsoft szóban forgó versenytársai azok, akik leginkább kívánják ezeket az intézkedéseket, és ők azok, akik profitálnának azokból, miközben más versenytársak a

kapcsolódó piacokon szinte semmit nem nyernének velük. Az ilyen jellegű javaslatoknak bíróság elé hozatalával [a nem egyezkedő államok] ismét félreértették feladatukat", írta Kollar-Kottely bírónő. A bírónő szerint a Microsoft monopóliumát becsületes módon szerezte meg, és azt mindössze a későbbiekben használta fel tisztességtelen módon a versenytársakkal szemben. �Ilyen körülmények között, amint azt a f elek is beláthatják, a pe rben nem lehet cél a M icrosoft monopóliumának megszüntetése. E helyett a megfelelő módszer az orvoslásra a kapcsolódó kizárólagos szerződések felbontása, és az erre irányuló gyakorlat beszüntetése, amelyek mind a monopólium illegális módon történő megtartását, biztosítását szolgálták." A bírónő elmondása szerint ítéletében figyelt arra, hogy a döntés nyomán a Microsoft versenytársai ne szerezhessenek előnyt az e perben foglaltakon kívül eső területeken. Az

olyan helyzetekben �amikor egy javaslattal kapcsolatban a tanúvallomások olyan önérdekeltségekre derítettek fényt [a versenytársak részéről], amely nincs egyensúlyban a [az intézkedés elfogadása által] a piaci verseny, mint egész, valamint más piaci résztvevők számára biztosított előnyökkel, a bíróság óvatosan kezeli azokat. A bíróság fenntartással fogadja a konkrét versenytársak előnyeit szolgáló javaslatokat is, és kínosan ügyel arra, hogy ezek ne szolgálhassanak a versenytársak számára előnyszerzésre felhasználható eszközökként." Ugyanakkor az ítélet megtiltja a Microsoft számára, hogy bármilyen korlátozásokat tartson fenn, vagy vezessen be a felhasználókhoz kerülő Windows-t futtató gépek asztalán, vagy menüiben elhelyezhető ikonokkal kapcsolatban. A bírónő ígérete szerint �az ítélet biztosítja majd az OEM-ek számára a korábban megtagadott szabadságot, és védeni fogja őket a Microsoft által

a jövőben esetlegesen a rugalmasság megtörése érdekében, bevezetni tervezett bármilyen �kiskapu" ellen." A bírónő visszautasította a felperesek azon követelését is, amely a Windows forráskódjának megnyitására és az operációs rendszerbe integrált szoftverek eltávolítására kötelezte volna a Microsoft-ot. �A szoftverkód erőszakkal történő eltávolítása a Windows operációs rendszerből sem a független szoftvergyártók (ISV), sem a vásárlók érdekeit nem szolgálná [.], mivel az ISV-k által gyártott szoftverek így komplexebbé, nagyobbakká, és drágábbá válnának". A forráskód megnyitása a bírónő szerint "szabad utat nyitna a Windows másolása vagy klóónozása előtt a Microsoft szellemi tulajdonjogainak megsértése nélkül is", ami jelentős kárt okozna a szoftverkonszernnek. Colleen Kollar-Kotelly bírónő ítéletében figyelmeztette a Microsoftot is, hogy annak vezetői kötelezettségeket

vállaltak a kifogásolt üzleti gyakorlat megváltoztatására. �A bíróság a Microsoft vezetőit � különös tekintettel a meghallgatásokon tanúskodókat � teszi felelőssé az ítéletben foglaltak maradéktalan végrehajtására. [] A bíróság minden erejét be fogja vetni, hogy biztosítja az ítélet és szellemének megfelelő betartását." Végszó A Microsoft gyáróriás egyben maradhatott. Mi, egyszerű felhasználók, bízzunk abban, hogy ez a per és a döntés jót tett mind szoftverkonszernnek, mind a konkurenciájának. Az előírt magatartások hatásaképpen egyre jobb és jobb operációs rendszerekkel és kiegészítő programokkal találkozhatunk a mindennapi felhasználás során. A Microsoft nemrég indította meg legújabb hirdetési kampányát az Egyesült Államokban, melyben Bill Gates vázolja a cég programjainak előnyeit és a Microsoft felhasználók iránti elkötelezettségét. �Itt fejlesztik a szoftverek következő

generációját" � mondja a pulóveres cégelnök a kamerába, miközben a háttérben halk zene szól. �Meg fogja érteni az Ön szavait, előre kitalálja kívánságait, megvédi személyes adatainak biztonságát, és kapcsolatot teremt az Internettel, bárhol is legyen ön. E z a technológia segít majd az Ön gyermekeinek a tanulásban, a vállalatok számára pedig új eszközöket biztosít, melyekkel sikeressé válhatnak az eljövendő digitális világban." � folytatja Gates �Huszonöt éve írunk remek programokat Ezért vagyunk. Ez a s zenvedélyünk, és mindig az is marad!" A hirdetés a cég legújabb szlogenjével végződik: �A legjobb még csak most jön." Mit tehetnék ehhez hozzá? Csak azt, reméljük!