Művészet | Művészettörténet » Román művészet

Román művészet (XI. - XIII század) Történelmi háttér A kor művészete az elnevezést a benne fellelhető római hagyományok miatt kapta. A feudális rend és az egyház kapcsolata hamar megszilárdult. A román stílus leghamarabb Franciaországban és Itáliában alakult ki. A remeteségből kiformálódott a szerzetesi intézmény. Nyugat-Európa első szerzetesrendje a Bencés rend volt 1095-ben hirdette meg a pápa az első keresztesháborút. A X században létrejött Német-Római császárság és a pápaság harcaiból a XIII. század közepén az itáliaia városokra támaszkodó pápoaság került ki győztesen, és egy ideig befolyása alatt tartotta Nyugat-Európa politikai életét. Magyarország történetének alakulásában döntő fejezet az államalapítás (Szent István), a kereszténység felvétele és a feudális rend megszilárdítása. A pápa és a bizánci császár viszályát Szent László és Könyves Kálmán kihasználta Magyarország belső

állapotának megszilárdítására. A XII századi bizánci törekvéseket III. Béla számolta fel 1241-1242-ben tatárjárás érte hazánkat Vallás, Filozófia Skolasztika (schola = iskola) a fogalom, mely Nagy Károly korától a reneszánszig iskolaszerűen foglalkozott a tudományokkal. Azok a tanárok, akik egyházi és udvari iskolákban (schola palatina), később egyetemeken (universitas) tanítottak, mind a skolasztika fogalmához tartoztak. Az oktatás tárgya a "hét szabad művészet" volt. A trívium = nyelvtan + dialektika + logika A quadrivium = számtan + geometria + zene + csillagászat A skolasztika módszert is jelent. A kérdéseket az ellenük és mellettük szóló érvekkel vizsgálták és így jutottak el a megoldásig. Fénykorában (XII-XIII. sz) a godolkodók a görög filozófusok műveit vizsgálták Az arisztotelészi tanokat összekapcsolták a k eresztény filozófia elemeivel. Roger Bacon (1215-1292): Az egyház és a társadalom

reformjával akarta javítani az emberek életkörülményeit és megerősíteni a kereszténységet. Ehhez szerinte megalapozott, biztos tapasztalatokon nyugvó tudásra van szükség. Kerülendő tévedések négy fő forrása: 1. 2. 3. 4. A vak hit = hamis tekintélybe vetett hit. A szokás = ami a hamisat konzerválja. A látszattudás = ami mögött a tudatlanság bújik meg. Az előítélet = ami mögött a tapasztalatlan tömeget vannak. Építészet Egyházi célra: templomok, katedrálisok, dómok épültek. Püspöki székesegyházak, plébániatemplomok, kolostortemplomok, kolostorok, keresztelő- és temetőkápolnák. Világi építészet: Várak, lakóépületek, középületek, városháza, kereskedőházak, raktárak, őrés tűztornyok. Védőfalak - erődtemplomok A templomok részei: előcsarnok, hajók, sekrestye, szentély, kórus, altemplom, kripta, karzat, torony, baldachinnal fedett népoltár, gádorfal, tornyok kúpos sisakkal. A szentélyt vagy kórust

a hajóktól a lettner (vas vagy falazott kőrács, szentélyrekesztő fal) választja el. A nyugati bejáratnál Westwerk (lépcsős, tornyokkal összefogott karzatos építmény) van. A templombelső általában három- vagy öthajós. Az alaprajz kereszt alakú: az egymásra merőlegesen kialakított hajók négyszögű térben találkoznak. Ez a templombelső középpontja, gyakran toronnyal is jelezve. Szerkezetek: Vaskos falak (a nehéz kőboltozat miatt), az épület külső hatása súlyos, komor. Félköríves boltívek, dongaboltozatok, oszlopok, pillérek. Oszlopok: erősen eltér az antik oszlopoktól, de megőrzi hármas tagolódását; gyakoriak a több oszlopból álló oszlopkötegek. Törzs - vájatolt, csavart, csomózott, gyűrűs, zömök, felfelé vékonyodó. Lábazat - saroklevéldíszekkel ékesített. Fejezet - kocka, trapéz, bimbós, kosár, vagy figurális megoldású. Pillérek: építészeti támasz, részletképzése hasonló az oszlopokhoz. Nyílások:

félköríves záródásúak, ikerablakok, rózsaablakok (sugárirányú, küllős oszlopokkal osztott), bélletes kapuk (bélletív: a kapuk felső, íves lezáródásának alkotóeleme, gyakran geometrikus, növényi vagy szobordísszel). A jáki bencés apátsági templomfőkapuja (XII. század első fele) Homlokzat: Függőleges falsávok, lizénák (lizéna: a falsíkból csak igen kevéssé előreugró, többnyire fejezet vagy lábazat nélküli falpillér), pilaszterek (lábazattal és fejezettel képzett enyhe kiülésű falpillér) lábazati, osztó- és zárópárkányok, ívsorok, vakárkádok, törpegalériák. Lőrésekkel ellátott várak (világi célra): lakótornyok, palota, földsánc. Magyarország:- Bencés apátsági templom (XIII. század első fele) Pannonhalma - Székesegyház (1064-től a XII. századig) Pécs Olaszország: - Dóm (1063-XIII. század vége) Pisa - San Ambrogio- templom (XII. század első fele) Milánó - Battistero (keresztelőkápolna; XI-

XIII. század) Firenze Németország: - Dóm (1170- 1220). Worms - Székesegyház (1200 körül- 1237). Bamberg - Wartburg vára (XI. század végétől) Szobrászat A szobrok az épületek tartozékai az épület hangsúlyos részein: kapubélletek oszlopai között, a kapunyílások feletti ívmezőben, oszlopfőkön, szószékeken, szentélykorlátokon. Jellemzőik: - egyszerűsített, elnagyolt formák, nagy test, naív megfogalmazás - gyakran ritmikus sorokban megnyújtott alakok, mindig felöltözve - merev, aszkétikus típusok - érzelmeket nem fejeznek ki - a ruharedők nem követik a test vonalát. - sematikus megfogalmazása az ó- és újszövetség jeleneteinek ábrázolásának - szimbolikus értelműek Feszület (1063) Szent István szarkofágja (XI. század első fele) Wiligelmus mester: A Genezis története (1099 k.) Festészet Szoros kapcsolatban áll az építészettel. Témája, ábrázolásmódja Az alkotások túlnyomórészt vallásos tárgyúak:

falfestmények, kódexillusztrációk, miniatúrák. - a valóságos tér, a távlat, a h áttér, a fény-árnyék hiányzik - Biblia pauperum: a templomi festészet az olvasni nem tudó szegények Bibliájának szerepét tölti be. - kódexillusztrációk, miniatúrák, iniciálék: síkszerű, dekoratív festésmód. Maiestas Domini (XII. század) szimbolikus