Szociológia | Családszociológia » Kurila Levente Péter - Rendszerelméleti alapfogalmak és alkalmazásuk a családkonzultációban

Rendszerelméleti alapfogalmak és alkalmazásuk a családkonzultációban • • • • • • A családi rendszer olyan egység, melynek jól megfigyelhető egyedi sajátosságai, működésmódja, szabályai vannak. A család olyan egység, amelyet határok választanak el a külső, társas világtól. A család működését befolyásolja a család nagysága, szerkezete, a tagok szerepe. A családi rendszer önszabályozó, amelyet saját szabályai irányítanak. A családtagok kölcsönös függésben vannak egymással, cselekedeteik hatással vannak a családban mindenkire, elkerülhetetlenül és kölcsönösen befolyásolják egymást. Cirkuláris okságnak nevezzük azt a jelenséget, amikor a kölcsönhatások rendszere miatt minden tag viselkedése oka és következménye is a másik viselkedésének A határok szabályozzák a ki- és bejövő információkat! A hatékony családi működéshez rugalmas, átjárható határokra van szükség. A hibásan működő

rendszer lezárja magát, így védi törékeny belső egyensúlyát. A belső egyensúly védelmében, az egyensúly felbomlásakor valamelyik családtag betegsége vagy viselkedészavara jelenik meg. A rendszernek két fő sajátossága van: 1) a homeosztázis, fenntartása, stabilitásra törekvés; A családi rendszer homeosztázisa azt jelenti, hogy minden család működésének megvan a maga optimális szintje. Ha valamilyen probléma miatt eltérnek az optimális működéstől a visszacsatolás révén olyan folyamatok indulnak meg a családban, amelyek a működés optimális, egyensúlyi szintjét célozzák meg visszaállítani. 2) az új körülményekhez való alkalmazkodás. A családi rendszer hierarchikus felépítésű, a felnőtteknek nem csak plusz jogaik, hanem plusz felelősségük és kötelességeik is vannak. A hierarchia megmutatja, hogy ki mit csinálhat a másikkal. Patológiás viszony: • Túlhierarchizált • Homályos (nem lehet tudni, hogy kinek

mennyi hatalma van) A családi rendszer alrendszerekből épül fel, amelyek működése meghatározza az egész rendszer működését. Az alrendszerek: • Házastársi kapcsolat/ párkapcsolat: a család stabilitását, érzelmi klímáját a szülők közötti kapcsolat határozza meg. A konfliktusos, feszültséggel terhelt párkapcsolat a többi alrendszer működésében is problémákat okoz. • Szülő – gyerek kapcsolat: Az anya és apa egyik, illetve másik gyerekkel való kapcsolatát jelenti. • Gyermek – gyermek kapcsolat: a testvérek közötti kapcsolatok • Intergenerációs kapcsolat: Ha több generáció él együtt, akkor külön alrendszerként működnek a nagyszülőkkel való kapcsolatok. A rendszerszemléletű modell alapelvei: Cirkuláris (körkörös, rendszerszemléletű) okság: • A teljes folyamatra összpontosít, és nem osztja fel azt okra és okozatra. • • • • A családtagok jól ismerik egymás jelzéseit, ezért akkor is

lehetséges kommunikáció, ha valaki épp nincs jelen. A különböző viselkedésmódok kapcsolódnak egymásba, a folyamat maga cirkuláris. Cirkularitásnak nevezzük a visszatérő, ismétlődő viselkedés mintákat. A család bizonyos szabályokat követ, melyek szükségesek valamilyen egyensúly fenntartásához Nonszummativitás: • Az egész több mint a részek összessége. • A család magasabb minőség, mint tagjainak összege Ekvifinalitás • Ugyanazon oknak többféle következménye is lehet, és ugyanazon következménynek többféle oka is lehet • A rendszerben zajló legkülönbözőbb folyamatok is vezethetnek ugyanahhoz a végeredményhez. Kommunikáció: • A családban minden esemény a kommunikáción keresztül történik. • Bármely cselekedetnek kommunikatív üzenete van a többiek számára, minden viselkedésmód kommunikáció is • A kommunikáció a családi rendszer alkotóelemei közötti interakció. Homeosztázis: • A rendszer az

alkotórészeknek egy olyan kapcsolata, hogy az egyikben létrejövő változás hat a többi alkotórészre, ezek pedig visszahatnak az előbbire. • A rendszer a dinamikus egyensúly állapotában van: az eltérés az egyensúlytól folyamatosan korrigálódik. • Minden rendszer igyekszik az egyensúlyi állapotát, a status quot, megőrizni • A változás bizonytalansággal fenyeget ı, aminek a rendszerek ellenállnak Morfogenezis • Életciklus változásakor mindenkinek megváltozik a szerepe, újraíródnak az alapszabályok. • Az adaptáció ill. fejlődés érdekében a rendszer szerkezetében is kell változás • A rendszer képes önmagából új struktúrát kialakítani a túlélés érdekében, ha krízisek lépnek fel Családi szabályok • Vigyázni kell, mert a család megfigyelésekor bizonyos szabályok csak a vizsgáló következtetései. • Gyakoriak az implicit (kimondatlan), rejtett szabályok, amelyek a hétköznapi interakciók során nem érik el a

tudatosság szintjét. • Előfordulhat, hogy ezeket sem leírni, sem megvitatni nem lehet az érintettekkel. • A kulturális elvárások is hathatnak normaként vagy szabályként a családi struktúrára és az egyes szerepekre