Szociológia | Családszociológia » Kurila Levente Péter - Problémamegoldó modell

Problémamegoldó modell A szociális problémák eredete: A szociális problémák eredetét a szükségletek kielégítetlenségében találjuk meg A szükségletek kielégítetlenek, ha: • az egyén valamilyen deficittel (hiánnyal él: pl. fogyatékos) él • az egyén teljes, de működése hibás (pl. lop) • ha az erőforrások a társadalomban hiányosak (nincs munka) • ha az erőforrások megvannak, de nem jól működnek (kirekesztik a munkából a cigányokat) • ha az egyén és az erőforrások között nincs kapcsolat (Kovácsné nem tudja, hogy kaphatna lakás fenntartási támogatást) • ha az egyén és az erőforrások között konfliktusos a kapcsolat (Kovácsné több szabadságot szeretne a krízis szállón gyermekei nevelésében) A szükségletek kielégítése a következő eszközökkel történik: • élelem • lakás • pénz • fejlődési lehetőség • működőképes emberi és intézményi kapcsolatok • használati tárgyak • kereső

foglalkozás • gondoskodás • jogok Ezen feltételek hiánya ellehetetleníti a szükségletek kielégítését és ezt az emberek problémaként élik meg. A problémaként megélés nem egyszerűen hiányérzet és hiánytudat, hanem szenvedést okoz A szociális munkás azoknak az embereknek a problémáival foglalkozik, akik velük kapcsolatba kerülnek: • önként mennek el (belátják, hogy problémájuk van és hogy nem tudják megoldani) • kötelezik a szociális munkást, hogy foglalkozzanak velük és problémájukkal (nem látják be, hogy problémájuk van) A szociális munka problémamegoldó tevékenységének előzményei: A szociális munka a hatékony problémamegoldásra két forrásból nyert információkat: • Első forrás: a gyakorlat • Második forrás: a problémamegoldó gondolkodás tudományos vizsgálata Dewey (1933) hogyan gondolkodunk? Eredmény: 5 lépésben oldjuk meg a problémákat: • tanácstalanság, kétség, zavar érzése • a

probléma felismerése • lehetséges megoldási módok megalkotása • az optimális megoldási mód kiválasztása • a választott megoldási mód végrehajtása Simon és Newell (1972) • a cél megfogalmazása • a cél alcélokra bontása • eszközök keresése a célok kivitelezésére Három stratégiát követhetünk a problémamegoldásban (mondták): • Különbségcsökkentés stratégiája: amikor a pillanatnyi állapot és a célállapot közötti különbség csökkentését végezzük • Cél-eszköz elemzés stratégiája: amikor a pillanatnyi állapot és a célállapot legfontosabb eltéréseit meghatározzuk és ezek kiiktatásán dolgozunk • Visszafelé-haladás stratégiája: a célból indulunk ki és addig bontjuk al-célokra, amíg olyan alcélt találunk, amely eléréséhez már van eszközünk és ezzel kezdjük a probléma felszámolását. Az általános problémamegoldó modell: A szociális munkában a két fő forrás adta Compton és

Galaway számára a szociális munka általános problémamegoldó modelljét. A modell jellemzői: • bármely szociális probléma megoldásában alkalmazható • az emberi fejlődésbe vetett hiten alapul • elismeri az emberek önrendelkezéshez, autonómiájához való jogát • lehetővé teszi, hogy a kliens céljait valósítsuk meg és nem másét • tekintetbe veszi, hogy a problémával küzdő érzelmekkel bíró emberi lény • figyelembe veszi és tiszteletben tartja, hogy a kliens egyedi és megismételhetetlen • bármely kliens esetében alkalmazható (egyén, család, csoport, közösség). A Modell: 1) Kontaktus felvétel: a) Ismerkedés, probléma meghatározás i) első találkozás ii) a probléma a kliens szerint iii) probléma a kliens környezete szerint iv) probléma a szociális munkás szerint v) a közösen meghatározott probléma b) Előzetes célmeghatározás: i) rövid és hosszú távú célok a kliens szerint ii) a környezet által kínált

megoldás iii) a kliens elvárásai a szociális munkástól és szervezetétől iv) a szociális munkás céljai v) a szociális munkás mit tud adni és a szervezet mit tud adni c) Előzetes megegyezés: i) realitások, korlátok tisztázása ii) döntés az együttműködésről: igen/ nem --> KIMONDATNI! iii) megegyezés: jogok, célok, beavatkozási lehetőségek d) Exploráció (feltárás) adatgyűjtés: i) a kliens motivációja ii) a kliens belső lehetőségei a cél elérésére iii) lehetőségek a környezetben 2) II. Szerződéskötés a) Értékelés, előkészítés, megállapodás i) a kliens szükségleteinek viszonya a problémához ii) a probléma főbb összetevői iii) a probléma fennmaradásához hozzájáruló fontosabb tényezők iv) vezérprobléma meghatározása, összefüggések feltárása, további sorrend v) elérhető források, erők, motivációk feltárása vi) elméletek, tudás, tapasztalat használata vii) a szociális munkás rendezett

véleményének kialakítása az ügyről b) Cselekvési terv kidolgozása, a beavatkozás közös irányítása i) egy kivitelezhető cél meghatározása ii) alternatívák iii) a megfelelő szolgáltatás meghatározása iv) a változtatás fókusza (mire koncentrál), a kliens vállalásai v) a szociális munkás szerepe vi) lehetséges külső erők beépítése vii) a szociális munkás tudása, képességeinek elemzése c) Prognózis i) A szociális munkás mennyire bízik a terv végrehajtásában? 3) III. A terv végrehajtása a) A terv kivitelezése: i) a források és szolgáltatások hasznosításának módja: ki mit tesz és mikor? b) Befejezés i) a feladatok végrehajtása és értékelése ii) a befejezés és az elválás kivitelezése iii) az elértek fenntartása c) A szociális munkás értékelése önmaga számára i) a folyamat értékelése ii) a célmeghatározás értékelése iii) a módszerek értékelése A problémamegoldó modell alkalmazása lehetővé

tette, hogy a szociális munka kimondja: • A szociális munkás felelősége a probléma megoldásban a modell követése és nem az eredményért vagyis a folyamat végkifejletéért felel!