Szociológia | Szociális munka » Kurila Levente Péter - Szociális munka fogalma, feladatai

Alapadatok

Év, oldalszám:2022, 4 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:19

Feltöltve:2022. június 25.

Méret:860 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Szociális munka fogalma, feladatai Fogalma: Minden professziótól valamilyen funkció ellátást várja a társadalom. A szociális munkás szakma ezt a funkciót mind Magyarországon, mind más országokban többször, több módon meghatározta, a szakma fejlettségi szintjeinek megfelelően. • • • • • A Szociális Szakmai Szövetség (3SZ) etikai kódexe szerint: „A szociális munka célja, hogy megelőzze, enyhítse és lehetőleg akadályozza meg az egyének, családok, csoportok, közösségek nélkülözését és szenvedéseit. A szociális munkát végző fellelőségé, hogy saját kompetenciáján belül – a tevékenység szolgáltató vagy hatósági jellegének megfelelően - nyújtson szolgáltatásokat. Legjobb tudása szerint a szociális problémákat előzze meg és kezelje, valamint járuljon hozzá a társadalomi tervezéséhez, fejlesztéséhez és cselekvéshez támogatva az egyéneket, a családokat, a csoportokat, a közösségeket.” (3sz,

2000) A Szociális Munkások Nemzetközi Szövetsége 2014 júliusában a montreáli közgyűlésen a következő definíciót fogadta el: A szociális munka olyan gyakorlat alapú szakma és tudományág, amely elősegíti a társadalmi változást és fejlődést, a társadalmi összetartozást, valamint az emberek hatalommal való felruházását és felszabadítását. A társadalmi igazságosság, az emberi jogok, a közös felelősségvállalás és a különbözőségek tiszteletének elvei központi helyet foglalnak el a szociális munkában. A humán és társadalomtudományok elméleteivel, valamint a helyi tudásokkal felvértezve a szociális munka embereket és rendszereket aktivizál, hogy választ adjon az élet kihívásaira és előmozdítsa a jóllétet. A fenti definíció egyes részei a nemzeti és/vagy helyi szinteken nagyobb jelentőségűek lehetnek.” Hegyesi Gábor és Talyigás Katalin definíciója szerint: „A szociális munka egy olyan kettős

természetű szolgáltatás, mely o egyrészt a konkrét helyzetben egyéneknek, családoknak, csoportoknak, nyújt segítséget problémáik megoldásában o másrészt- elsősorban szociálpolitikai és jogi eszközökkel – hozzájárul a problémák megelőzéséhez” (Hegyesi – Talyigás, 1993:10) A szociális munka egy másik meghatározás szerint: „A szociális munka olyan professzió: o mely egyéneknek, családoknak, csoportoknak és közösségeknek nyújt segítséget problémáik megoldásában. o Hosszú távú célja, hogy a segített kliensek alkalmassá váljanak problémáik önálló, saját természetes támaszaik segítségével történő megoldásra („alkalmassá tétel”) o egyszerre korrektív és preventív jellegű tevekényesség, ahol direkt és indirekt módszerek alkalmazásával a cél nem csupán a problémakezeléshez való hatékony hozzájárulás és az alkalmassá válás segítése, hanem a problémák kialakulásának lehetőség

szerinti megelőzése is.” (Soós Zsolt) A szociális munka definíciójának további elemei: 1. A szociális munkavégzés középpontjában az ember és a környezetével megromlott viszonya áll 2. Szociális munkavégzés közben az ember (kliens) problémájának megoldása a komplex szemlélet alapján történik. 3. A szociális munka egyének, családok, csoportok, közösségek körében történik, a problémájuk megoldása céljából. 4. A szociális munka az elméletek sokféleségén alapuló segítő tevékenység, 5. emberek problémájának megoldása céljából, melynek ma nincs egyetlen, önálló elmélete. 6. A szociális munkamódszerek készségek (skyllek), ismeretek birtokában végzett segítségnyújtás. 7. A szociális munka alapja, hogy az egyén (kliens, kliensek) önkéntesen vállalja a részvételt a problémamegoldásban, a szociális szakember pedig a szerződéskötés értelmében kötelezi magát a segítségnyújtásért. (A nem

önkéntes kliens/kliensek problémájának érvényesítése a szociális munka szempontjából olyan helyzetben engedhető meg, ha a kliens nem önkéntes elhelyezést kapott pl.: e1megyógyintézetbe utaláskor, valamint általános szabály esetében, mégpedig pl.: súlyosan sérült gyermek, vagy felnőtt, aki adott pillanatban nem képes dönteni.) 8. A szociális munka célja az egyénén család, csoport, közösség problémamegoldó és megbirkózási képességeknek fejlesztése, a szociális erőforrások közötti kapcsolat kialakítása, erősítése, hatékonyságuk javítása. , 9. A szociális munka a szociálpolitikának a gyakorlatban való megjelenítését 10. jelenti és a szociálpolitika formálását is tartalmazza 11. Professzió, professzionális tevékenység (hivatás) 12. Szociális munka generikus tudásanyagra épül, melynek alapja az értékrend 13. A szociális munka szociális problémák kezelését szolgálja, miközben, - ha a szakmaiság kap

helyet a problémamegoldásban -, a kliens erőforrásainak mozgósítása, a szabad akaratának érvényesítése is megvalósul. 14. A szociális munkán kettős hatású professzionális " segítségnyújtást szolgáltatást értünk Egyrészt általa a szakember segítséget nyújt egyéneknek, csoportoknak és közösségeknek a problémáik megoldásában. Másrészt hozzájárul ahhoz, hogy megszűnjenek vagy mérséklődjenek azok a strukturális okok, amelyek a problémákat előidézték. 15. A szociális munka a társadalompolitika, szociálpolitika elvi állásfoglalásnak, 16. koncepciójának gyakorlati megvalósítása Szociális munka feladatai, célja, értékorientációja: A szociális munka feladata, hogy az akadályokat elhárítsa, és szabaddá tegye az utat az egyén számára az egyészség, a fejlődés és az integrálódás felé, illetve szervezze és ösztönözze a társadalmat olyan erőfeszítésekre, hogy képes legyen tagjait egy produktív és

dinamikus egésszé olvasztani. A szociális munkást úgy szoktuk, jellemzik, mint problémamegoldó folyamatot. A probléma megoldás az a mód, hogyan a szociális munkások és az klienseik működésbe hozzák a közvetítést A szociális munka egyik fontos feladata az emberi szükségletek kielégítéséhez való hozzájárulás A szociális beavatkozások esetén, a beavatkozások sorrendiségének meghatározásakor vegyük figyelembe a szükségletek egymásra épülésének sorrendiségét. Abraham Maslow szükséglethierarchia ábrája: Abraham Maslow: Az elmélet értelmében az emberi szükségeltek között megkülönböztetünk általános és specifikus szükségleteket, ami természetesen azt jelenti, hogy vannak olyan alapvető szükségletek, amely szükségletekkel az emberi faj minden egyede bír. Az emberi szükségeltek jellemzője, hogy azok hierarchiába rendeződve egymásra épülnek, amiből adódóan egyenesen következik, hogy amíg az alacsonyabb

szinteken lévő szükségleteink tartósan nincsenek megfelelő szinten kielégítve, addig magasabb szintű kielégítésre sem tudunk kellőképpen koncentrálni. A szociális szakemberek másik fontos feladata, hogy a segítsék klienseiket életűk kiteljesítésében A szociális munka hosszú távú célja rámutat az emberi létezés egyik aspektusára, arra, hogy az ember „társas lény” Pincus és Minhama meglátása: A szociális munkába négy összehangolt cél létezik: • • • • • • az egyén probléma megoldó és –kezelő képességeinek erősítése, az egyén és az őt forrásokkal, szolgáltatásokkal és lehetőségekkel ellátó rendszerek közötti összeköttetés erősítése és biztosítása, az egyén forrásokkal, szolgáltatásokkal és lehetőségekkel ellátó rendszerek hatékony és emberközpontú működésének biztosítása, pozitív hozzájárulás az állandóan változó szociálpolitikához” Minden embernek „egyenlő

hozzáférést” kell biztosítani az erőforrásokhoz, szolgáltatásokhoz és lehetőségekhez, hogy meg tudjon birkózni a feladatokkal, nehézségekkel. Szakmai kapcsolatok „egyéni méltóságra és értékekre” épülnek Rev. Felix Biestek meglátásai: • • • • • • • egyénként és nem típusként foglalkozzanak vele hogy mind pozitív mind negatív érzéseiket kifejezhessék elfogadják őket, mint méltósággal bíró embereket mikor kifejezik az érzéseiket, akkor megértő fogadtatásra és válaszra találjanak se el, se meg ne ítéljék őket azokért a nehézségekért, amelyek küzdenek saját maguk válasszanak és hozzanak döntéseket saját életükre vonatkozóan biztosak legyenek abban, hogy róluk szóló bizalmas információt titokban tartjuk A szociális munka munkaformái: A szociális munka gyakorlata egyszerre lehet: • Preventív • Korrektív Egyszerre törekszik az egyénre, családra vagy közösségre káros helyzetek

kialakulásának megelőzésére (prevencíó), valamint a kialakult problémahelyzetek megoldásában való segítségnyújtásra (korrekció) Szociális esetmunka: Amikor valamilyen személyt vagy egy családot érint adott probléma egyik alapvető célunk az adott probléma megoldásában való segítségnyújtás, az adott „eset” eredményes kezelésében való közreműködés Csoportokkal végzett szociális munka: egy-egy problématípus (pl: gyermeknevelési probléma, szenvedélybetegség stb.) nem csupán néhány embert érint, miből következőleg számos előny származhat, ha szociális szakember a hasonló problémákkal küzdő személyeket egy csoportba szervezi, s a csoportot próbálja segíteni, mely a csoport tagjai természetesen egymást is támogathatják Közösségi szociális munkaforma: Egy helyi közösségnek, egy kistelepülésnek, egy városi lakótelepen élőknek, vagy valamilyen társadalmi csoportoknak is lehetnek közös problémái, a

közösségi kapcsolatok hiányától, az adott közösség érdekérvényesítési képességének gyengeségén keresztül, a szociális szolgáltatások, vagy általában a megfelelő életfeltételek hiányáig bezárólag