Szociológia | Családszociológia » Kurila Levente Péter - Rokontartás felnőttek, gyerekek

8-9 tétel egyben; Rokontartás felnőttek, gyerekek Az jogosult tartásra – rokonaival szemben – aki magát eltartani nem tudja, és akinek tartásra kötelezhető házastársa nincs, illetve nem érdemtelen. Tartásra rászorult az, aki magát eltartani nem tudja, megélhetéséről gondoskodni akár idős kora, akár munkaképtelensége miatt, illetve egyéb jövedelme hiányában nem tud. Amennyiben részlegesen el tudja ugyan magát tartani, de jövedelme teljes mértékű tartást nem biztosít, megállapítható a tartás kiegészítésére való rászorultság. Tartási kötelezettségek: Házastársak, bejegyzett élettársak, volt házastársak, volt bejegyzett élettársak volt élettársak (ha 1 évig együtt éltek és/vagy gyermek származott), Egyenesági rokonok , Oldalági rokonok. Sztv. 114 § térítési díjfizetési kötelezettséget ír elő a házastárs, élettárs, egyeneság beli rokon számára, ha családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja az

önydm 250%-át; az ellátott tartására bíróság által kötelezett személy számára Tartásra való jogosultság általános feltételei:  Rászorultság (aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani)  Érdemesség (érdemtelenség)  Érdemtelen a tartásra az a nagykorú, aki a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élő hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít vagy olyan életvitelt folytat, amely miatt tartása a kötelezettől nem várható el. Nagykorúak tartása: Kitől követelheti a tartást nagykorú személy (kik a kötelezettek)? ■ Elsősorban házastársától, volt házastársától, bejegyzett élettársáról, volt élettársától ■ Hiányukban egyensági rokonaitól – Szülőnek kiskorú gyermekével szemben ■ Ha a gyermeknek nincs tartásra kötelezhető szülője, tartása távolabbi felmenőire hárul (nagyszülő, dédszülő stb.) – Nagykorú gyermeknek szülejével szemben ■ Ha a

tartásra jogosultnak nincs gyermeke, távolabbi leszármazói kötelesek őt eltartani (unoka, dédunoka stb.) – Ha a tartással saját szükséges tartását / a tartási sorrendben előbbre sorolt rokonuk tartását nem veszélyezteti) – A tartás sorrendjében távolabbi rokontól nem lehet arra hivatkozással tartást követelni, hogy a jogosult a közelebbi rokontól saját érdemtelensége miatt nem tud tartást követelni Testvértartás: Nagykorú testvér a kiskorú testvérét, ha a kiskorú testvérnek nincs tartásra kötelezhető egyenesági rokona, ha a tartás a nagykorú testvér saját, vagy házastársa, élettársa, tartásra szoruló egyenesági rokonai tartását nem veszélyezteti. Mostohagyermek, mostohaszülő / nevelőszülő tartása: ■ A mostohaszülő saját háztartásában köteles természetben gondoskodni annak a gyermeknek a tartásáról, akit házastársa az ő beleegyezésével hozott a közös háztartásba ■ Mostohagyermek köteles azt a

mostohaszülőjét / nevelőszülőjét tartani, aki az ő eltartásáról hosszabb időn át gondoskodott ■ Tartásra való jogosultság sorrendjében nincs különbség o a vérszerinti (ideértve az örökbefogadott) mostoha és nevelt gyermek között o vérszerinti (örökbefogadó) szülő, mostohaszülő és nevelőszülő között Ha valaki több jogosult eltartására köteles és mindegyiket nem képes eltartani, a jogosultság sorrendjében: 1. a kiskorú gyermek a nagykorú gyermeket; 2. a gyermek a házastársat, a volt házastársat és a volt élettársat; 3. a házastárs, a volt házastárs és a volt élettárs - egymással egy sorban - a szülőt; 4. a szülők - egymással egy sorban - a többi rokont; és 5. a többi rokon közül a leszármazó a felmenőt és a leszármazás rendjében a közelebbi rokon a távolabbit megelőzi. Módja: Pénzbeli, vagy természetbeni, előbbit külön kell kérvényezni. Gyermekek tartása: Kiskorú gyermekeké –

kivételesen a nagykorúék esetében is a különbségek az általános szabályokhoz képest:  Mindig rászorulónak kell tekinteni  Nem lehet érdemtelenségre hivatkozni (a kiskorúként tanúsított magatartás csak későbbi érdemtelenséget alapozhat meg).  Saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles tartani a szülő kiskorú gyermekét o Kivéve, ha a gyermek indokolt szükségleteit munkával szerzett keresménye, vagy vagyonának jövedelme fedezi, vagy o a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenesági rokona van (tipikusan nagyszülő) – csak akkor, ha saját szükséges tartásának nagymértékű korlátozásával tudná tartani a szülő Gyermek tartásának módja, mértéke:  Gyermekkel együtt élő szülő természetben, de kötelezhető ő is pénzbeli tartás díj fizetésre.  Gyermektől különélő szülő elsősorban pénzben o a szülők megállapodhatnak abban is, hogy a gyermekétől különélő szülő a tartási

kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. A megállapodás akkor érvényes, ha abban meghatározzák azt az időszakot, amelynek tartamára a juttatás a tartást fedezi, és azt a gyámhatóság vagy perbeli egyezség esetén a bíróság jóváhagyja Mértéke: Szülők megegyezése (bíróság a gyermek érdekeit szem előtt tartva hagyja jóvá), Bíróság ítéletével A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni:  a gyermek indokolt szükségleteit o Megélhetéshez: lakhatáshoz, élelmezéshez, ruházkodáshoz, neveléséhez taníttatáshoz, egészségügyi ellátásának biztosításához szükségesek (bírói mérlegelés)  mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét o Külföldön szerzett jövedelem is figyelembe vehető, ha a belföldön szerzett a gyermek indokolt szükségleteit nem fedezi  a szülők háztartásában eltartott más - saját, mostoha vagy nevelt -

gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;  a gyermek saját jövedelmét; és  a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat. Gyermekenként a szülő jövedelmének 15-25%-a Tartási kötelezettség elmulasztása: 212. § (1) Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt gyermektartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, és ezzel a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (3) * Az (1) bekezdés alapján az elkövető nem büntethető, a (2) bekezdés esetén

büntetése korlátlanul enyhíthető, ha kötelezettségének az elsőfokú ügydöntő határozat meghozataláig eleget tesz