Tartalmi kivonat
3.Tétel: A házasság és az élettársi kapcsolati formák jogkövetkezményei: A házasság személyi joghatásai: • Polgári Törvénykönyvön belül a családi jog könyvben helyezkedik el a házaságra vonatkozó szabályozás. • Eszerint a házasság személyi joghatásai – amelyek főként erkölcsi tartalmúak – közé tartozik a hűség, az együttműködés és a kölcsönös támogatás kötelezettsége, a házasélet és a család ügyeiben való döntés, továbbá a névviselés. • Vagyoni jogkövetkezmény a közös háztartás fenntartása, a kölcsönös tartási kötelezettség, azaz a házastársi tartás, a vagyoni viszonyok megváltozása, illetve a lakáshasználat. A személyi joghatások: 1. Együttműködési és támogatási kötelezettség • a házastársak hűséggel tartoznak egymásnak; kötelesek közös céljaik érdekében együttműködni és egymást támogatni. • a támogatási kötelezettség törvényben meghatározott esetben a
házasság felbontását követően is fennáll. • Az egymás támogatásának kötelezettsége már nem csupán személyes, hanem vagyoni kötelezettséget is feltételez, hiszen a másik házastárs gondozása, ápolása nem csak személyileg követel helytállást, hanem anyagilag is. 2. Közös és önálló döntési jog • a házastársak a házasélet és a család ügyeiben közösen, a személyüket érintő ügyekben önállóan, de a család érdekére figyelemmel döntenek. Döntéseik során figyelembe kell venniük gyermekük és egymás érdekeit is • a házastársak egyenjogúak, azaz egyiknek sincs hatalma a másik személye és vagyona felett. Ebből kiindulva döntéseikben is tekintettel kell lenniük egymás, valamint a család – ezzel együtt a gyermek – érdekeire is. 3. A lakóhely megválasztása • a házastársak a lakóhelyüket egymással egyetértésében választják meg. Ezt azonban tág értelemben kell figyelembe venni, vagyis a lakóhelyen
kívül a tartózkodási hely is beletartozik. • mindkét házastársnak egyenlő joga van ahhoz, hogy a család közös lakóhelyét kiválassza, vagy a másik házastársétól különálló lakóhelyet válasszon. 4. Névviselés a házasságban • a feleség a házasságkötés után, választása szerint viselheti a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét, amely utóbbinak akkor van jelentősége, ha a házasságot megelőzően már élt házasságban, ugyanis ilyenkor megtarthatja korábbi házassággal szerzett nevét. Házassági vagyonjog: a házassági vagyonjogi kérdések rendezésére elsődleges eszközként a házassági vagyonjogi szerződést tekintjük Házassági életközösségen alapszik, aminek feltételei o Felek közös háztartásban élnek (nem baj, ha objektív okok miatt ebben megszakítás van) o Érzelmi közösség fennállása a felek között o Gazdasági közösség (közös gazdasági célok vezérlik
őket) o Együvé tartozás, illetve ennek a szándéka harmadik személyek előtt is nyilvánvaló Házassági vagyonjogi szerződés o Megköthető a házasságkötést megelőzően, de a házasság fennállása alatt is o Részleges házassági vagyonjogi szerződés is köthető o Felmondás: a szerződés megkötésére visszamenőleges hatállyal szűnik meg a szerződés úgy, mintha azt meg sem kötötték volna o Megszüntetés: csak a később keletkező jogviszonyok tekintetében szűnik meg a házassági vagyonjogi szerződés érvényessége Közös vagyonba tartoznak o Mindaz a vagyon, amit a házassági életközösség fennállása alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek. o A külön vagyon házassági életközösség alatt keletkező haszna is (levonva belőle a kezelés és fenntartás költségeit; pl. állatszaporulat, termés stb) o Feltalálót, újítót, szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági
életközösség alatt megillető esedékes díj (Az alkotás maga viszont a szerzőt illeti, pl. a házasság megszűnése után viszi magával, az akkori díjakból a volt házastárs már nem részesül) o Különvagyonhoz tartozó, mindennapos életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lépő tárgy 15 évi házassági együttlét után közös vagyonná válik Nem válik közös vagyonba tartozóvá az eredeti különvagyonba tartozó tárgy (csak az annak helyébe lépő) Csak berendezési és felszerelési tárgyak, tehát pl. személyautó helyett vásárolt másik autó, vagy ingatlan automatikusan nem válik közös tulajdonná o Amit a házastárs a közös vagyonban ad a megtérítés szándéka nélkül (ingatlant csak írásbeli szerződéssel lehet közös vagyonba utalni) Különvagyon - Csjt. 28 § (1) o Házasságkötéskor megvolt vagyontárgy o Házasság fennállása alatt öröklés jogcímén
szerzett, vagy ajándékba kapott vagyontárgy Jelentősége lehet, hogy a vagyontárgyat kifejezetten az egyik házastárs kapta-e, vagy az ajándékozó szándéka az volt, hogy a közös életvitelt szolgálja Nászajándék, menyasszonytáncból befolyó összeg o Személyes használatra szolgáló szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy o Különvagyon értékén szerzett vagyontárgy Ha nem olyan, amire vonatkoznak a közös vagyont keletkeztető szabályok Házasságkötés jogkövetkezményei: • Névviselés • Tartási kötelezettség (házastársak mindenki mást megelőzően, volt ht is) • Házasság fennállása alatt közös vagyon keletkezik • Öröklés • Apasági vélelmet keletkeztet Élettársi kapcsolatban ilyen jogok nem keletkeznek Élettársi kapcsolat jogkövetkezményei: