Jogi ismeretek | Polgári jog » Kurila Levente Péter - A házasság és az élettársi kapcsolati formák megszűnése

2.tétel: A házasság és az élettársi kapcsolati formák megszűnése: A házasság érvénytelenítése: • az érvényes és érvénytelen házasság között semmilyen különbség nincs addig, amíg azt jogerős bírói ítélet érvénytelennek nem nyilvánította. • A pert az arra jogosultnak személyesen kell megindítania. o Érvénytelenítési per indítására bármelyik házastárs, az ügyész és az is jogosult, akinek a házasság érvénytelenné nyilvánításához jogi érdeke fűződik. • Ha az érvénytelenség oka kiskorúság, illetve a gondnokság alá helyezés: o eljárás indítására szintén jogosult bármelyik házastárs, az ügyész, illetve az, akinek jogi érdeke fűződik megindításához. o gondnokság alá helyezés nélküli cselekvőképtelenség miatt áll fenn érvénytelenség, akkor a kezdettől fogva csak az érintett házastársat illeti meg a perindítási jog • Az a kiskorú, aki a gyámhatóság engedélyével házasságot

köt, nagykorúvá válik, viszont ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek, akkor a házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével. • Ha a házasságot érvénytelenné nyilvánították, akkor a házasság a keletkezésére visszaható hatállyal válik érvénytelenné • Azonban vannak olyan joghatások, amiket az érvénytelenné nyilvánítás nem érint. o A házasság érvénytelenné nyilvánítása után a házastársak a házasság fennállása alatt viselt nevet viselhetik tovább.  ha ettől el kívánnak térni, ezt a házasság érvénytelenné nyilvánítása után az anyakönyvvezetőnek bejelenthetik  A bíróság a volt férj kérelmére eltilthatja a volt feleséget a férje nevének viselésétől, ha a feleséget szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték. o A házasság

érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti. • Ha valamely fél vagy mindkettő nem tud arról, hogy érvénytelenségi ok áll fenn, akkor vélt házasságról beszélünk. o Ha egyik fél sem tudott róla (kétoldalú vélt házasság) kérhetik a felek a vagyonközösség megosztását, mint azt házasság esetén kérnék. o Egyoldalú vélt házasság esetén az a fél választhat, hogy óhajtja-e a fenti szabályok alkalmazását, aki nem tudott arról, hogy érvénytelenségi ok áll fenn. Házasság megszűnése: • A házasság megszűnik az egyik házastárs halálával, vagy bírósági felbontással. • A házasságot a bíróság bontja fel bármelyik házastárs kérésére • Beszélhetünk teljes körű bizonyítást igénylő bontóperekről és megegyezésen alapuló bontásról, mindkét esetben a bíróság mondja ki a válást, de a megegyezésen alapuló bontásnál a felek egyezségét hagyja jóvá a bíróság. o Ebben az esetben a felek

megegyeznek a közös gyermek feletti szülői felügyelet gyakorlásáról, a gyermek tartásáról, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartásról, a háztartási tartásról, a házastársi közös lakás használatáról, és a házastársi tartásról. • A házassági per hossza általában a felektől függ. Ha megegyezéses bontásról beszélünk, akkor ezek általában rövidebbek, míg ahol teljes körű bizonyítás felvételére van szükség, azok értelemszerűen hosszabbak. • A bontóperes eljárás két szakaszra oszlik, a békítésre és az un. érdemi eljárásra o Ha a békítés nem eredményes, megkezdődik az érdemi eljárás, ám előtte a bíró a tárgyalást elhalasztja o a bármelyik fél 3 hónapon belül kéri a per folytatását, akkor a válóper folytatódik, ennek hiányában a per megszűnik Élettársi kapcsolati megszűnése: • A felek közjegyző előtt az élettársi viszonyra vonatkozó nyilatkozatot tehetnek. A felek arról

nyilatkoznak, hogy meghatározott idő óta egymással közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben élnek. • A nyilvántartásba vétel nem feltétele az élettársi kapcsolatnak, nem keletkeztet jogviszonyt. • A nyilatkozatnak a felek szétválása esetén lehet jelentősége, ugyanis sokszor problémát okoz, hogy a kapcsolat végével az egyik fél nem akarja a közös vagyont megosztani a másik féllel. • a bejegyzett élettársi kapcsolatot nem csak bíróság bonthatja fel, hanem közjegyző is megszüntetheti a felek közös megegyezése alapján. • Halállal • Élettársak házasságot kötnek / bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítenek egymással o Házassági vagyonjogi hatások az élettársi együttélés időtartamára • Élettársi együttélést megszüntetik o Közös gyermekek elhelyezését a bíróságnak hivatalból nem kell rendeznie (mint házasság esetében), a felek bármelyike fordulhat bírósághoz, ha nem tudnak

megegyezni o Tartási igény: min. 1 évig együtt éltek és közös gyermek + ha a megszűnést követő egy év eltelte után válik rászorulttá, csak különös méltánylás érdemlő esetben  Önhibán kívüli rászorultság a jogosult oldalán  Érdemesség (nem lehet érdemtelen) • Súlyosan kifogásolható életvitele, magatartása járult hozzá alapvetően a kapcsolat megszűnéséhez • Megszűnést követően volt élettárásnak vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő mgt • Figyelembe kell venni az érdemtelenségre hivatkozó volt élettárs mgt-t is  Kötelezett teljesítőképessége (tartási képesség) • Nem veszélyezteti saját szükséges tartását, vagy gyermeke tartását Élettársi vagyonjogi szerződés: • Az élettársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat az élettársi együttélés idejére szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett

magánokiratba foglalták. • Az életközösség megszűnése esetén azonban bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Élettársi tartás: • Az életközösség megszűnése esetén volt élettársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, feltéve, hogy az életközösség legalább 1 évig fennállt és az élettársak kapcsolatából gyermek született. • Nem köteles volt élettársát eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy gyermekének tartását veszélyeztetné. Öröklés: Élettárs kizárólag akkor örökölhet, ha végrendelet készült, végrendelet hiányában az élettárs más vagyonból sem részesül. Közösgyermek: élettársi kapcsolatban az anya élettársa automatikusan nem lesz a gyermek apja, csak akkor, ha ún. apai elismerő nyilatkozatot tesz anyakönyvvezető előtt Jó tudni azt is, hogy az élettársak –

ellentétben a házaspárokkal - nem fogadhatnak közösen örökbe gyermeket