Vallás | Keresztény » M. Kozák Éva - A nagygeresdi római katolikus templom

MŰHELY M. Kozák Éva A nagygeresdi római katolikus templom Nyugat-Dunántúlon, Vas- és Zala megyében a falusi templomok a tatárjárás utáni időkben is későromán stílusban épültek. A vidék templom építészete változatos, gazdag, és az épületeken már a gótikára jellemző vonások is megjelennek. A vas megyei Sárvártól északra, a település szélén, a Bük felé vezető országút mentén áll a Szent István tiszteletére szentelt románkori templom. A falu első okleveles említése 1260-ból származik. Nevét birtokosáról, a Geresdi családról kapta A 14 századtól megkezdődött a falu további településekre történő tagolódása. A középkori oklevelekben Zsunyageresd, Kisgeresd, Jánosgeresd nevével találkozunk. László nevű plébánosát említik 1420-ban, és ez az első adat, mely a templomra utal. A települések vétel útján kerültek a Kanizsai családhoz 1460-ban, majd öröklés folytán a Nádasdyakra szálltak. Nádasdy

Tamás nádor birtokain már 1535-ben kezdetét vette a reformáció, Sárvár a protestáns vallás egyik központja lett. A sárvári uradalomhoz tartozó geresdi falu lakói is korán csatlakoztak az új, evangélikus valláshoz. A templomra vonatkozóan a 17. század végétől maradtak meg feljegyzések (egyházi iratok, egyházlátogatási jegyzőkönyvek és egy Parochialia). Az 1697-ben kelt egy- Nagygeresd és környéke A templom északról házlátogatási jegyzőkönyv a következőket írja: „Szent István templom. Szentélye boltozott. Hajója famen�nyezetes Kőtornya rossz állapotban van, egy haranggal Kőkórusa van. Temetője fallal körülvett, igen rossz állapotban van. 1 oltár a Szent Kereszt tiszteletére. Kőszószék” Az adatok a pusztuló középkori templomra vonatkoznak. Nagyobb átfogó tatarozására csak 1755-ben került sor Kiss Dániel győri kanonok adakozásából. A 18-19 századi építkezések a templom középkori jellegét erősen

megváltoztatták. Az 1989-ben végzett régészeti feltárások és az épület falkutatása nyomán azonban a templom középkori részletei ismét feltárultak. A templom keletelt, téglalap formájú hajóból és nagy félköríves szentélyből áll, melyhez nyugaton torony, az északi oldalán sekrestye épült. Építőanyaga vegyes, a tégla dominál, de a falazatban a Kisalföldről származó agyagpalát is felhasználtak. A faragott részletek fehér homokkőből (déli bejárat, toronyablak) és Ság környéki vulkáni tufából (szentség- A templom alapajza 15 MŰHELY A szentély boltozata 17. századi díszítőfestéssel ház, ülőfülke) készültek. A hajó déli homlokzatának közepén, két ablak között helyezkedett el a középkori 13. századi bejárat, amely szerkezetileg románkori hagyományokat őriz, de átalakításakor a keret gótikus kiképzést kapott. A kapuzat felett megmaradt lefaragott állapotban az élére állított téglákból

képzett kapukeret is. A szentély és a hajó is két-két tölcsérbélletes ablakon keresztül kapott fényt. A homlokzatokat záró középkori párkányt lefaragták A 13 században a belső teret terrazo burkolat fedte, a 18. században téglával burkolták A nyugati homlokzatot ma a 18. századi torony zárja, de a régészeti feltárás és falkutatás kimutatta, hogy a 13. században a hajó testéből nőtt ki a két belső pillérre támaszkodó torony, amelyet urasági karzat elhelyezésére is felhasználtak. A karzat három ívvel nyílt a hajótér irányába. A kisebb birtokosok követték a gazdag családok példáját, akik nemzetségi templomaikban alkalmazták ezt a rangjukat emelő építési formát. A kegyúri karzatok építési szokása nálunk a 12. század közepétől a 13 század derekáig virágzott. A belső térben a hajót a szentélytől a csúcsíves zárású tagolt diadalív választotta el. A szentélyt boltozat, a hajót famennyezet fedte, és

csak a 18. század végén, vagy 19. század elején kapott a hajótér csehsüveg boltozatot. Koronként történő kifestése so- A templom déli homlokzata a középkori bejárattal és ablaknyílásokkal 16 kat emelt megjelenésén. A szentély falára a 13. században apostolsort festettek, melynek egy részletét a gótikus ülőfülke felett tárták fel. Hasonló falkép-ciklust találunk a hidegségi-, csempeszkopácsi, ócsai templomokban is. A stílusjegyek és történeti adatok alapján a templom építését a 13. század második negyedére helyezzük, építtetője, kegyura a Geresdi család. A falusi gótika létrehozói a falusi kézművesek, akik valószínűleg a 14-15. században a jelentősebb mezővárosokban csoportosultak. A templomon a legnagyobb átalakítást a középkorban, a gótikus stílus jegyében végezték. A templombelső terébe a 18. századi toronyaljon át gótikus kapun lépünk be. A kaput oszlop, fejezet nem tagolja, timpanont sem

találunk, a tagozatok megszakítás nélkül futnak körbe. A szentélyben a leckeoldalon félnyolc szögletes profilú kőráccsal kiképzett ülőfülke látható, mellette a kutatás tárta fel a négyszögletes, töredezett mérműves szentségházat, melynek baloldalán rejtett fülkét képeztek ki. A hajó északkeleti sarkában a régészeti kutatás ovális formájú kő szószék alapfalait találta. A hajó délkeleti szögletében állt a Szent Kereszt oltár, melyre csak faltöredékek utalnak. A diadalív bélletén vörös vonalas ábrázolások kaptak elhelyezést. Felül három kör látható, két oldalán virágmotívum, lejjebb a jobb olda- A szentély a diadalívvel A nagygeresdi római katolikus templom lon egy zsidó ember, a bal oldalon egy püspök szent áll, melyek az Óés Újszövetséget szimbolizálják. A püspök szent alatt Ádám és Éva a paradicsomban, szemben vele ikonográfiai párja, a „Kiűzetés” látható töredékesen. A hajó

oldalfalát és a diadalív hajó felőli homlokzatát jelenetsorok díszítették, de ezek erősen töredékesen maradtak meg. A stílusjegyek és analógiák alapján a gótikus stílusban történt átalakításokra a 14. század végén kerülhetett sor. Az építkezést a templom plébánia rangra való emelése indokolhatta. A szentély kupoláján feltárt 1619es évszám jelzi a 17. századi kifestés dátumát, melyre az evangélikusok használata idején került sor A templomon ekkor alapvető építészeti változás nem történt. Kívülbelül fehérre meszelték, és díszítőfestéssel, latin nyelvű idézetekkel gazdagították falfelületeit (zsoltár részlet, levél a korinthusiakhoz). A kifestés a fontosabb építészeti részleteket kiemelte. Az ablakok belső bélletét és a diadalív hajó felőli oldalát gazdag girland-dísz és szürke kvader festés keretezte. A szentély külső felületén futó kutya motívum, az ablakok között festett oszlopok

díszítették a homlokzatot. Az ablakok kívül szürke keretet, belül sugaras díszítő festést kaptak. A templom a 17. század végére leromosodott, egy ideig a katolikusok és evangélikusok együtt használták. A 18-19. század folyamán a katolikusok építkezései során a templom megújult, de középkori jellege megváltozott. Az evangélikusok a türelmi rendelettel élve 1784-ben szentelték fel új templomukat, a községben paplak és iskola is épült. A templom helyreállítási munkálatai a szerző kutatási adatai és Káldy Gyula építész tervei alapján 1998-ban fejeződtek be. A kivitelezést a szombathelyi Műemlék Helyreállítási Kft végezte Doktorics László és Gyarmati Kálmán irányításával. A falképek kutatása, helyreállítása Lángi József, Brutyó Mária, Hoós Mariann, Verebes Dóra falkép restaurátorok munkája. Irodalom: 1. Hazai Okmánytár Szer Nagy Imre et al Győr, 1866. 2. Sopron vármegye története Oklevéltár 2

1412-1653. Sopron, 1891 3. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. III Bp, 1987 4. Canonica Visitaciók, Győr Püspöki Levéltár 5. C Harrach Erszébet-Kiss Gyula: Vasi műemlékek. Szombathely, 1983 6. Lapidarium Hungaricum 5 Vas megye I Szerk. Lővei Pál Bp, 2002 7. Valter Ilona: Árpád-kori téglatemplomok Nyugat-Dunántúlon. Bp, 2003 8. Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére. Bp, 2004 In: Mezősiné, Kozák Éva: Adatok a nagygeresdi rk. templom építéstörténetéhez. Megjelent a Várak, kastélyok, templomok c. folyóirat teljes, 2005-ös évfolyama egybekötve, könyv formátumban. Megrendelhető az alábbi elérhetőségeken: CompAlmanach Kiadói Kft. 1119 Budapest, Vahot u. 6 Fax: (1) 481 2130, E-mail: vkt@varlap.hu Ára: 3400,- Ft Postaköltséget nem számítunk fel. 14. századi ülőfülke és szentségtartó fülke a szentély falában 17