Történelem | Középiskola » A kora újkor Európában

A KORA ÚJKOR EURÓPÁBAN 1. Az angol polgári forradalom előzményei, Cromwell hatalomra jutásáig: I. Károly szakított a Tudorok politikájával, a parlament mellőzésére törekedett Jövedelmei emelése érdekében monopóliumok árusításába kezdett. Az ez ellen lázadó polgárság számára a kálvinizmus tanai biztosították az eszmei támogatást. A puritánok két nagyobb irányzatra váltak szét: presbiteriánusokra, és independensekre. Egyre inkább megerősödött a polgárság és az árutermelésbe bekapcsolódó nemesség. I Károly 1629-től nem hívta össze a parlamentet A skótok fellázadtak, megtagadták az adófizetést, és aláírásgyűjtésbe kezdtek A felkelés leveréséhez pénzre volt szüksége károlynak, ezért 1640 t avaszán összehívta a parlamentet. Ahelyett, hogy adókat szavaztak volna meg, jogokat követeltek, ezért a király két hét után feloszlatta. A király a skót háború miatt 1640 novemberében újra összehívta a

parlamentet A parlamentnek felelős kormány megalakítását, szabad kereskedelmet és presbiteriánus egyházszervezet kiépítését követelték. 1642 elején a király É-Angliába menekült, ahol hadsereg toborzásába kezdett, kitört a polgárháború 2. Cromwell diktatúrájától a dicsőséges forradalomig: 1643-ban a forradalom élére álló Oliver Cromwell megszervezte a fanatikus puritán hadsereget. Az újnemesség és a jómódú parasztság soraiból kikerülő independensek győzedelmeskedtek A király a skótokhoz menekült, akik kiadták a parlamentnek Cromwell megszervezte a hatalmat. Létrejött a „csonka parlament” (presbiteriánusok nélkül), I Károlyt 1649-ben halálra ítélte, és lefejeztette, majd köztársaságot hozott létre Az új rend támogatóinak köre szűkült Egyre jelentősebb lett Cromwell személyes hatalma. Önmagára ruházta a végrehajtó hatalmat, és kormányzónak nevezte ki magát. Nyílt diktatúrát vezetett 1658-ban,

halálakor egyetlen politikai erő sem támogatta, ugyanakkor szükségesnek tartották a rend fenntartását, és békét akartak. 1660-ban visszahívták az angol trónra II Károlyt Őt fia, II Jakab követte, aki abszolutista-kormányzásra törekedett A parlament szembehelyezkedett, Orániai Vilmost hívta be a trónra. Jakab elmenekült, Vilmos vér nélkül került a trónra Ezt nevezik dicsőséges forradalomnak 1689-ban kiadták a Jognyilatkozatot, az angol alkotmányos monarchia alapelveit 3. A francia abszolutizmus bemutatása: IV. Henrik manufaktúrákat alapított XIII Lajos uralkodása alatt is folytatódott a királyi manufaktúrák létesítése Emelkedő jövedelmei lehetővé tették a királytól való hivatalszervezet kiépítését, és a központi zsoldoshadsereg fenntartását. 1614-től nem hívta egybe a rendi gyűlést XIV Lajos Versailles-ban építtette meg királyi rezidenciáját Megerősítette a hivatalszervezetet Magas vámokkal igyekezett kiszorítani

a külföldi termékeket, támogatta a manufaktúrákat 4. Vallásháború Franciaországban: Franciaországban a kálvinista reformáció hódított teret. A katolikusok és a hugenották harca, vallásos színezete ellenére politikai harcot jelentett. A küzdelem kegyetlenséggel folyt Párizsban 3000 hugenottát gyilkoltak le 1572-ben Szt Bertalan éjszakáján II Fülöp a katolikusokat támogatva bevonult Párizsba A francia rendek Bourbon Henriket a hugenották vezérét választották meg uralkodójuknak. IV Henrik véget akart vetni a belső küzdelmeknek, ezért 1598-ban kiadta a nantes-i ediktumot. Katolikusok visszanyerték birtokaikat és jogaikat, a hugenották számára biztosította a vallásgyakorlást. Csökkentette a parasztok adóterheit, de a jobbágyi kötöttségek megmaradtak. 5. A lengyel rendiség sajátosságai: Az élelmiszer-kivitel tovább erősítette a nagyszámú és erős rendi jogokkal rendelkező lengyel nemességet. Az ország terheit a

jobbágyság viselte I Zsigmond áttért a lutheránus hitre, világi birtokká nyilvánította országát Ezzel létrehozta Poroszországot 1572-ben kihalt a Jagellódinasztia Az örökletes királyság helyett választás lépett életbe, az uralkodónak kétévente öszsze kellett hívnia a szejmet, és ennek beleegyezése nélkül nem szedhetett adót, nem állíthatott fel hadsereget. Mindez aláásta a királyi hatalmat Henrik lemondása után Báthorinak átmenetileg sikerült megerősítenie a központi hatalmat Állandósult a központi kormányzás hiánya, ami a lengyel állam válságához vezetett. 6. IV Iván uralkodása Oroszországban: VI. Iván átszervezte a közigazgatási rendszert, szabályozták a szolgálati birtok nagyságát és a birtokos kötelességeit. Uralkodása alatt kezdődött el Szibéria meghódítása Oroszország területe megkétszereződött Tovább korlátozta a parasztok költözési jogát A nehéz körülmények elől a Volga-vidékére

menekült az orosz parasztság egy része. 7. I Péter uralkodása: I. Péter a g azdasági felzárkózás érdekében a n yugati mintát próbálta követni Merkantilista gazdaságpolitikát folytatott. Külföldi mestereket hívott az országba, hozzálátott az ország átneveléséhez. A N y-európai kapcsolatok megteremtésére ki akart jutni a Balti-tengerre Svédországra támadt. 1709-ben Poltavánál vereséget szenvedett A harcokat a n ystadi béke zárta le. 8. Spanyol örökösödési háború: 1700-ban kihalt a Habsburgok spanyol ága. A francia hegemóniától megrettenő Anglia, Hollandia, Sevoya és Portugália az osztrák Habsburg-jelölt, Károly herceg mögé állt, kitört s háború Az 1704-es höchstadti csatában az osztrák és angol seregek győzelme fordulópontot jelentett a háború menetében, megszűnt a francia fölény. 1711-ben meghalt I József, az osztrák ház feje A harcokba belefáradt országok 1712-ben béketárgyalásokba kezdtek