Oktatás | Pedagógia » BMF Neveléstan tételek, 2004

Neveléstan A kor változásával mindig változik a nevelési gyakorlat, általában le van maradva! Nincsenek törvényszerűségek, csak irányelvek! A tanrendszer nem elég rugalmas. Mindig jobb iskolát vár a társadalom, mint maga a társadalom. Nem lehet a hivatástudatra számítani A társadalom elbizonytalanodik a tanítás iránt. A társadalom átadja a felelősségeket egy- két emberre, de ez nem lehet, mert az egész társadalom nevel. Nevelés: - Társadalomi vonatkozás - Mint emberi tevékenységet, mint emberi fejlődését (antropológia) Ez csak embernél van az állatoknál a tanulás van, nem nevelés. (utánzás révén) Nevelés: Valamilyen tapasztalat átadása, de akkor is ha nincs az eszköz Elmagyarázni! Egyre fejlettebb törzseknél megfigyelhető a specializálódás. (szülésznő, vadász) A felnövekvő generációt a felnőtt generáció felkészítése a felnőttkori feladatokra. Az egyes egyén saját magát csak a többiekkel együtt képes

megvalósítani. Őserdő=egy ember nem válik emberré. Társadalom: meghatározott struktúrával rendelkező kapcsolatrendszer. Csak ebben lehet társadalmi emberré válni. Az egyének révén tud fejlődni a társadalom, de ebben a struktúrában. Szükséges feltétele: hogy a felnőttek minden tudását átadja. (ez a feltétele, hogy fennmaradjon a társadalom , konzerválódjon!) A társadalmat fel kell készíteni, hogy képesek legyenek újat létrehozni, ahhoz alkalmazkodni. Mindig az adott korra jellemző a nevelés. A nevelés mindig van. PL: Athén Spárta esete(katona nevelés mert szegénység van, de kell a hatalomhoz – megvásárolták őket., művészt, tudomány) Nem mindig van pozitív hatás, lehet negatív is . Pozitív hatás negatív eredményt is eredményezhet. Spontán hatásokat kezelni kell. Fel kell mérni milyen hatások vannak a társadalomban Spontán hatások egy részét próbáljuk beépíteni a saját nevelésünkbe. Ha negatív a pl: könyv --

tudatosítom, hogy az negatív, de az is lehet, hogy pozitív ellenhatásokat építek be. Tervezett hatások(csak pozitív hatások) - közvetlen: maga a pedagógus saját személyisége révén. - közvetett: amit ő a spontán hatásokból használ fel. Önnevelés: a nevelés eredményeképpen alakul ki , képes legyen tudatosan saját maga nevelésére. 1 „Életfogytig tartó tanulás”- ez csak önneveléssel lehetséges. Átnevelés: az ember olyan személyiség jegyekkel rendelkezik, ami kedvezőtlenek, vagy más személyiséget vár el az új környezet – hiányzik az önnevelés képessége,hogy átálljon. Leszoktatást és rászoktatást egyesíteni kell és mindkettőt csinálni. Pedagógia a nevelés törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány (új tudomány). Filozófiához kapcsolva jelenik meg, 20. században már a pszichológia felől is vizsgálják Általános lélektan megértése és beépítése a nevelésbe. - Normatív oldal:igyekszik más

tudományok megállapításait saját magára vonatkoztatni. - Deduktív oldal: általánostól az egyes felé mutató. A célra vonatkozóan bizonyos következtetéseket von le. - Jelenségfeltáró oldal: a nevelés gyakorlatát vizsgáljuk. Kutatási irány: induktív az egyes eseteket vizsgálva határoz meg szabályokat. Van úgy, hogy lehet minden dolgot normaként előírni, gyakorlattól függ! Pedagógia csoportosítása: - Belső felosztás: o Nevelés történet (tudományág ), egy szempontból vizsgál történetiségek o Nevelés elmélet: Nevelés speciális kérdéseivel foglalkozik. o Általános pedagógia: általános fogalmak o Didaktika: Oktatástan: - tanítás, tanulás o Iskola szervezetek: Iskola típusok. o Tantárgy pedagógia: tantárgyra vonatkoztatott didaktika, módszertan - Életkori felosztás: adott életkor speciális feladatából próbálnak kiindulni, felhasználva az előbbi dolgokat. o Óvoda pedagógia o Iskola pedagógia : 6 – 18-ig

terjedő időszak iskoláskor sajátosságai, döntően az iskoláskor mit jelent. o Felsőoktatás pedagógia: speciális feladat. A hallgatóság részben felnőtt, szakirányult nevelés. o Felnőtt oktatás: Minden felnőtt a képzésben részesül. A pedagógiának van önálló kutatási területe. Nem csak önálló tárgya van, hanem önálló kutatási módszere is. Módszerei: Deivey meghatározta a kutatás folyamatát 1. 2. 3. 4. 5. Gyakorlatban felmerül valamilyen probléma Kutatási célt megfogalmazzuk Tájékozódás a problémával kapcsolatban Munka hipotézis Vizsgálat 2 6. Vizsgálat eredményeinek feldolgozása 7. Általánosítás 8. Gyakorlatba vissza kell ültetni az eredményes módszert. vizsgálat alapján kapott Soha nem lehetünk annak kárára akinél a kutatást végezzük. Evidens dolgokat ne kutassunk. Megfigyelés: tudatos előre meghatározott célból történő tapasztalat szerzés. Mit figyelünk meg, mi tarozik bele- pontos

meghatározás kell. Előny ha használunk technikát, de túl sok információt közöl, ezért a megfigyelőnek is bent kell lennie. Időpont is fontos. Kikérdezéses módszer ( kérdőív)eredményét kipróbálják – kérdésre nem jön válasz, vagy nem egyértelmű. A kérdőív ne legyen túl hosszú Egyértelmű, világos kérdések, megfelelő színvonalú. Nem szabad indiszkrét kérdéseket feltenni (név + vélemény) Ne legyen indirekt. Meg kell nyerni a kitöltőket Érdekelté kell tenni a diákot Legyenek ellenőrző kérdések. Alternatív kérdések Teljesítmény mérés: Ha utána változtatni akarnak (új tanterv lesz)feladatlapok lesznek. Feladattípusok, teljesítménymérő lap - konstruáló feladatok : Szöveges feladat, definíciót megfogalmazni, biztos tudásról ad képet. Probléma : a javítás - Felelet választásos: Könnyen javítható, véletlenszerűen is választhat jót. Rossz válasz megerősíti (mert nem kap megoldást és ez rögzül) -

Kiegészítéses: Nem biztos tudás is tudásként jelenhet meg. A feladatokat ki kell próbálni. Fontos: A pontokat jól határozzuk meg, nehézség szerint. Viszonyítás szempont: A nehéz kérdést kevesebben tudják megoldani. Ponthatárok meghatározása. Kísérlet: - Természetes kísérlet : Iskolai munkához illeszkedik. - Laboratóriumi kísérlet : Mesterséges környezet pl.: Nevelés folyamatában nagyon hosszadalmasan figyelhető meg – gyorsítjuk az egészet. Imitálja a természetes környezetet. Van olyan eset, amikor az eredménytelen a kísérlet, a gyereket nem lehet magára hagyni, ki kell javítani. Kísérleti tervet kell készíteni, kell egy kontroll csoport, aminek ugyanolyan képességűeknek kell lennie. - Más vizsgálati módszerek. Beszélgetés: mint módszer. Mélyre hatoló módszer is lehet Kell az első benyomás, hogy jó legyen. Ne direkt kérdésekkel bombázza, csak rá vezet, de ne csak azt kérdezze gyerekeknél alkalmazzák. Diákok

munkáinak tanulmányozása: íráskészség, rajzkészség. Iskolai tanmenet ad képet az iskoláról. Oktatás: ismeretszerzéssel történő nevelés. Jártasság, kézségek alakulnak ki, képesség fejlődik. Nevelés irányítottságot is képzésnek nevezik. 3 - Általános képzés : általános ismeretek. - Szakképzés: speciális ismeretek, személyiség jegyek Általános képzés nélkül nem létezhet az ember. (tankötelezettség) Aki a 8 osztályt elvégzi, annak kb. 100%-a a szakképzést is elvégzi Mik azok amik korlátot szabnak, mik azok melyek segítik a nevelést! - genetika, öröklődés - változékonyság, közlékenység Fajunk sajátossága (2 lábon járunk, ) Pszeudó debil : ingerszegény környezetbe vannak, hiányzik a fogalmi gondolkozás. Diszpozíció feltételrendszer: közvetlen elődeinktől örököltünk. Tehetséget örököljük e? Fogyatékos anya + gyermeke; inkább az anya miatt lesz fogyatékos a gyerek. Személyiség: az egyes

embernek természeti, társadalomi környezettel való, öntevékenységben megnyilvánuló kölcsönhatás rendszer. (lány elviszi a fiúját operába) Külső hatások beépülnek, személyiséggé válnak, majd az így kialakult személyiségjegyek meghatározóak a későbbi hatások elfogadására ill. elfogadására Cél meghatározása hogyan történik? - Antropológia : Az ember lényéből , a gyermekből kell kiindulnia, mi a jó neki, milyen módon fejleszthető. - Normatív: nem azt néztük mi a jó a gyereknek, hanem a társadalmi együttélés szempontjából mire van szüksége. - Pragmatikus : gyakorlati szempont – ma mi kell nekünk. (nem nézünk a távolba, rövid távú) Mi lesz a nevelés célja: Az antropológia és a társadalom együtt tudja alkalmazni. - Társadalom , hatalmi viszonyok változásai. - Gazdasági feltételek változásai. - Civilizáció, kultúra, a tudományok fejlődése. Pl.: Amikor megszületik a gyerek tudni kell mire lesz szüksége

18 év múlva – ez nem ismeret, hanem normák (viselkedés) De nem szakadhatunk el a ma lehetőségeitől. Az életkori sajátosságát is figyelembe kell venni! (nem lehet 3 évesen olvasást tanítani) A célok a tantervben írva vagyon. A cél nem teljesen egységes a demokratikus államban, több cél lehet egymás mellett. Lehetősége van az embernek választani –társadalom jól jár a többszínűség miatt – alternatív iskolák jönnek létre. 4 Valamilyen ponton illeszkednie kell a többi iskolához.(átjárhatóság), az alternatív tantervnek is. Főbb célok: - Szellemi, fizikai, közéleti munka szükségletének kialakítása. - Az értékek védelme (szellemi , kulturális, anyagi) - Magatartás jegyek kiépítése (segítség nyújtás , viselkedés) - Egészséges életmód igénye, szükségletének kialakítása - Esztétikai szükségletének kialakítása. Kormány is meghatározza a tanterveket (elveket). A cél ismerése nem elég, a gyereket is

ismerni kell. Nevelési folyamat belső szerkezete? Egy személyiségi jegy kialakulásának a folyamatát tárja fel. (gyerek kopogást megtanulja tapasztalat útján.) Pedagógus és gyermek kapcsolata, pedagógus személyisége - Ki lesz alkalmas pedagógusnak? + óvónő + tanárnő különbség van + egyetemi oktató Személyiség vizsgálatok: segítik a pályán lévőket és a kiválasztást (ki menjen tanárnak). Mivel mérjük, mi a jó tanár mércéje. Kérdőíves : pl.: mivel fog telni 10 múlva egy napja – nem biztos, hogy a jót választom ki Általában a jobb tanulóból jobb tanár lesz. Tipológiai megközelítés: - Nem a jó tanárt vizsgálja, hanem minden tanárt vizsgálja. Különböző tanártípusok léteznek, valamelyik típusba mindegyik berakható. Egy bizonyos tükröt tart, önfejlődést segíti elő. Pl.: te a tárgyi tudást preferálod, vagy a gyerekekért való érdeklődést! Ha túl kevés típus van – nem tudom elhelyezni magam Ha túl sok

típus van – nem tudom elhelyezni magam Caselmann: 3 fő csoport van: - - Érdeklődés szerint pedagógus: a. Tananyag iránt érdeklődő I. Szakmája II. Nagyobb összefüggések b. diák központú I. általában érdeklődik a fiatalok iránt II. individuális, azaz a személyek iránt érdeklődik Viselkedési stílus: a. emberbaráti 5 - b. artoriter (tekintélyelvű) Tehetség szerint a. tudományos gondolkodás b. művészi szervező c. gyakorlat Búzás László - érzületi, érzelmi (diákokkal) képesség szerint, tudományos Faragó László - tárgyias o merev – oktató o klasszikus – művészi - alanyi – emberhez való viszony o karitatív o szociális - Erény katalógusok (bonyolult) Gond lehet – az ideális tanárt határozza meg. Diákokat, pedagógusokat, vagy szülőket kérdeznek meg – szerintük milyen a jó tanár. Ha elolvasom akkor minősít (ez se ez se) - Szociológiai megközelítés: Pedagógus szereppel foglalkozik a szociológia.

A közéleti szerepet is játszik a pedagógus. Női szereppel külön foglalkozik; a pedagógus elnőiesedik – anyai attitűd jelenhet meg. A pedagógus vonzza a problematikus személyiségeket, a nehézsége miatt elmélyül. – Nincsen pozitív visszajelzés. Ha magabiztos nem okoz gondot, ha bizonytalan -negatív visszajelzést kap – elbizonytalanodik - Pszichológiai megközelítés Személyiségi vonásokat, érzelmi beállítódás, empátia, kreativitás, értelmi képességeket próbál vizsgálni. Kizáró okokat lehet mérni Ideggyenge pedagógust ne lehessen pályára állítani, az érzékenyt pedig igen, fogékony más problémái iránt. Esettanulmány: - pályán lévő pedagógus munkáját vizsgálja folyamatában. - Inkább alsóbb osztályokban alkalmazzák pl.: (beül és végignézi, végighallgatja, nehéz alkalmazni) Egyik vizsgálat sem tudja megmondani kiből lesz a jó pedagógus. A személyiség is bonyolult, gyerekek is ott vannak és folyamatos?? A

hatékonyságot lehet mérni. Sokféle személyiségű tanár van, és a sokféle személyiségű diákok így tudnak választani egy nekik megfelelő példaképet, motivációt. - Nagyon alapos , biztos szakmai tudás elengedhetetlen. Pedagógiai , pszichológiai felkészültségével át tudja adni. Erkölcsisége lényeges, munkaerkölcs, magánéleti erkölcs. Humán értékek (műveltség) elengedhetetlenek – Érzelem, gyerekekkel foglalkozás. Művek olvasása: Nyelvismeret (anyanyelv) művelet – helyesírás 6 - A humán tanárnak is kell bizonyos műszaki ismeret. Nyitottság elegendő Amit tanít abban higgyen is, tartása legyen. Személyiségének legyen valami varázsa, legyen egyéniség. A pedagógus legyen felkészült Tudja, hogy milyen eszközei vannak erre. Mint tényező ott van a gyermek – kell hogy munkatársa legyen. Kölcsönösen hatnak egymásra – változtatja a saját személyiségét, módszerét. – A gyermeket meg kell ismerni. –

Családot, lakóhelyet, ismerje a baráti körét; -- az osztályban betöltött szerepét. – meg kell ismerni magát a gyereket, fizikai , szellemi képességek Információszerzés: Tanároktól, gyerekektől, egy tantestületnek ismeretei lesznek a gyerekről. Nevelési feladatok: Mindig meghatározzuk a nevelés feladatait,nem mindig jó ha a feladatokat szétválasztjuk. Pedagógia nem egységes ennek felosztásába Ágoston György: - művelődési javak felől a. tudományos b. politechnikai c. erkölcsi d. esztétikai e. testi f. világnézeti - pszichikus megközelítés a. értelmi b. érzelmi c. akarati - Később: csak művelődésből indulunk ki a. értelmi b. politechnikai c. erkölcsi d. esztétikai e. testi Bábosik István : célként fogalmazza meg, de feladat is. Esztétikai, egészséges életmód Nem ír politikáról, intellektuális. Szerinte ez határozza meg az erkölcsiséget Értelmi nevelés: Meghatározott művelődési anyagot dolgozunk fel.

Feldolgozás során: intellektuális képességeket fejlesztünk, tudományos világképet akarunk alakítani. Materiális képzés gondolata (anyagi): sok ismeretet kell adni a gyerekeknek – ez a sok ismeret automatikusan fejleszti a képességeket. 7 - Formális (alaki) képzés: Olyan sok az ismeret, olyanlehetetlen mindent megtanulni – döntően az intellektuális képességeket kell fejleszteni egy viszonylag szűk jól megszerkesztett tananyaggal. Intellektuális képességek fejlesztése. a. Emlékezet (szorzó tábla , versek) b. Figyelem: koncentrálóképesség alapja, figyelem felkeltést oldjuk meg -- érdekes legyen . Képes legyen egy dologban elmerülni ne lehessen kizökkenteni belőle c. Észlelés, megfigyelés: A megfigyelést mindig készítsük elő Jól definiáljuk mit kell megfigyelni, támpontot és időt kell adni. Számolni kell hogy más is megfigyel közben, és erre is kell megfelelő válaszokat adni. d. Képzelet és fantázia: Készen kapják

a képanyagot (mesefilm, rajzfilm) Nem elképzeli, hanem készen kapja. Kreativitás az alap lenne Képzelet és fantázia rugalmas gondolkodás, probléma megoldás. e. Problémamegoldó gondolkozás: probléma egyben és részekre bontásban való látása Minden eddigi a problémamegoldást segíti elő. Értelmi nevelés problémái: Mit, hogyan tanítsunk. Ismeretanyag gyorsan növekszik és gyorsan el is avul. Milyen irányba vigyük el a tananyagot Újat tanítunk esetleg elavul, régi alap az nem túl korszerű. Az irányokat el kell találni a szak és az emberi művészeti tudás között. – újabb probléma, a tantárgyak túl sokfélék nem válik eggyé a tudás. Tanulmányi eredmények nem tudják mérni az értelmi képességet – csak a végeredményt mutatja a folyamatot nem Gondok: - Meddig lehet elmenni, mi van ha többet adok és így vágy keletkezik amit nem érhet el. Az értékeket a társadalmi viszonyokhoz kell kialakítani. - Iskolai tudás, nem a

mindennapos tudással egyenlőígy az iskolai tudás nem vonzó, a gyakorlati tudás nem illeszkedik az iskolai tudással – érdektelenné válik Ferge Zsuzsa - Társadalmilag érvénytelen tudás: ezek azok amit nem kell iskolában tanítani., elavult tudás – véletlenszerű szerzett tudás, egyes társadalmi rétegek tudása - Társadalmilag érvényes (releváns) tudás: amit tanulunk a. Szaktudás: társadalom szempontjából szükséges b. „hétköznapi ” tudás mindennapok tudása 1. társadalmi tudás : együttélés, erkölcsi normák, szereptudás (pl: anya), elemi szabályok 2. gyakorlati tudás: szaktudással szoros kapcsolatban van; -mindennapokban használatos tudás (pl.: anya főz – nem szakács) - „Ünnepnapi ” tudás : Magasabb szintet jelent, mint a hétköznapi tudás, kulturálisabb, Képesek leszünk ünnepnapokon felöltözni rendesen, vagy csak úgy virágot viszek Integrált tantárgyakat hozunk létre, legyen kapcsolat a tantárgyak között,

oktatási folyamatot erősítsük, minél több egyéni munkát adjunk. Használjunk új technikai eszközöket 8 Oktatás légköre: Pedagógus a meghatározó, tudás mellett lényeges az érzelmeket is alakítsuk (pl.: becsvágy felkeltése) Tudásvágy nélkül nem lehet tudást átadni. Politechnikai nevelés: (Műszaki nevelés) Az ipar fejlődésével egyre több embernek van szüksége műszaki tudásra. A XX századra a műveltség részévé lett. Az egyén oldaláról: - társadalmi oldalról is érték Általános iskolában megkezdődik (szerszámok stb.) gyakorlati képzés – alapszerszámokkal megtanítanak bánni. Munkakultúra is alakult, (technika óra) nincs 20 db fűrész, csoportokba kellett csinálni valamit. Ez tantervi kérdés – milyen gyakorlatot kell tartani az elmélethez A tantervet befolyásolja az anyagi helyzet. Középiskolában jelentősebb mértékben jelenik meg. - Szakközépiskolában kéne legjobban megjelennie. Megalapozza a szakmai

tudást, műszaki látásmódot ad. - Gimnázium nem tudja ellátni ezt. Amit tud az is csak elméleti Műszaki ismeret hiánya - Szakmunkás képző: szakelméleti és gyakorlati része kis matek = így nincs megalapozva a műszaki tudás. Erkölcsi nevelés: Nevelés célja határozza meg. Erkölcs fogalma: társadalmi norma, módszer, társadalmi együttéléssel kapcsolatos szabályrendszer. Szabályozás és minősítés is egyben (minősíti a személyt) Vannak örök szabályok (pl.: élet védelme) Megjelenik egy érett szabályrendszerben Többféle szabályrendszert is jelenthet (egyház – állami (más)norma) Az iskolának egyfélét kell vállalnia. - Erkölcsi gyakorlat (ez se mindig egyezik az írott szabályrendszer) A jog és az erkölcs norma rendjének összekapcsolása a jognak az erkölcsi szabályokon kéne alapulnia. A jog nem bünteti az erkölcstelenséget Emberek bűnösnek tartják, de jogilag nem. Mindennapi „szabályokat” látja, így nem fogadja el

a tényleges erkölcsi szabályokat. Belső szükséglet rendszerré válik a gyerekben Belső késztetés van a norma rendszernek való megfelelésnek. Erkölcsi szokások kialakulása fontos -> automatikusan – a tudat már automatikus, de néha megszeghető. Jellemes emberről akkor beszélhetünk ha ezek a szabályok rendszert alkotnak!! Szituációnak megfelelő normarendszernek megfelelően tud dönteni. Minél több erkölcsi szituációt élünk meg annál stabilabb az értékrendszer. 9 Különböző erkölcstanok, különböző erkölcsi normákat határoz meg (de vannak közös jellemzői is). 1. Hazafiság, hazaszeretet: (viszonylag új erkölcsi norma) A nemzet fogalma korán jelent meg: polgárság kialakulásával függ össze. Haza nyelvének történetének a szerkezete (latin helyett a saját nyelv használata). Más nemzetek értékeit csak akkor tudjuk elfogadni, ha a sajátunkat elfogadjuk. Lényeges: - Anyanyelv helyes ismerete lényeges. Gazdag

szókincs fontos - Ország történetének ismerete, természeti értékének ismerete. - Védelmét meg kell oldani (’ne firkálj a falra’), iskolai események szervezésében. 2. Munkaerkölcs formálása: Általános emberi érték. A munka termékének megbecsülése (érték legyen ) ha a gyerek könnyen kapja, nem tudja megítélni mennyi munka van benne. Kezdetben a játék tevékenységgel kezdődik el a nevelés Elmélyült, önállóan, aktív, kreatív, örömet szereznek maguknak, azok a munkában is megtalálják a szeretetet. Ma nem tanulják egymástól a játékot- régen együtt játszottak Manapság tanítani kell, gyerek játékot kell csinálni különböző korosztályú csoportban kell lennie . Játékokat be kell szerezni, nehéz a jó játékot kiválasztani Szülő – a legdrágábbat megveszi, így nem kell játszani. Játszani kell a gyerekkel, és tanítani kell játszani!! Minden korban megvan a kellő típusú játék -> átvezet a tanulásra. Pl:

bölcsödében versikét tanulni! Pedagógus feladata: tanítsa tanulni a gyereket. Fontos lesz-e neki a tanulás az első két évben dől el, hogy milyen lesz a hozzáállása. - örömmel tanul - szorongással tanul Teljesítményéről elismerés jelenjen meg. -> egyéni bánásmód szükséges, gyenge képességűnél gyengébb mérce. -> meg kell ismerni a gyereket Az első órán a követelmények tisztázása a feladat. Munkára nevelés: legyen értelme a munkának! Amit rendbe hozunk azt utána őrizzük meg. Ha elhanyagoljuk -> akkor azt látja nincs értelme 3. Humanizmus értékrendje: Emberbaráti viszony értékrendje. Illemszabályok, segítségnyújtás: A fiú – lány viszony – értékek – szexuális nevelés, ha az azonos nemű neveléssel, szexuális felvilágosítás értékekkel már rendelkezik, innen könnyebb a másik nem felé értékrendet átadni. 4. Fegyelemre nevelés : Társadalom számára ez nélkülözhetetlen. Az önfegyelem

képességet kialakítsa, és értékként fogadja el. 5. Igazság szerepe, mint érték megjelenése Igazságkeresésének igénye ki kell hogy alakuljon. Nehéz meghatározni, hogy ami az igazság. A felnőtt társadalomtól várja az igazság egyértelmű eldöntését. 10 Esztétikai nevelés: Valóságot 3 féle képpen ismerhetjük meg: - tapasztalati - tudományos (elméleti) - esztétikai Mi az esztétikai vélemény : Valamilyen emberi értékkel találkozunk, esztétikai úton érzelmileg dolgozzuk fel. Erkölcsi tartalom jelentkezik. Esztétikai élmény felfokozott formája Katarzis élmény megrendülés olyan mértékű hogy a saját erkölcsiségünkben történik változás. - Erkölcsi katarzis: Emberi hatásra változik meg, személyiségem is átrendeződhet. - Művész katarzis: Műalkotásokkal próbálnak az emberre hatni. A valóság sűrítése. A művészre erkölcsi, a nézőkre már művészi katarzis hat Esztétikai élménynél az erkölcsiség jelenik

meg. Pl: szép képben valami emberi érzést közvetít. Nemcsak a szép hanem a csúnya és a rút is lehet katarzis élmény Esztétikai: emberi értéket megjelenítő, élmény forrása! Jó vagy rossz. Feladat: - élményt nyújtsunk - képes legyen esztétikai élményt létrehozni, képessé tesszük, hogy be tudja fogadni Élmény forrása: Az emberi környezet (magatartás) kultúrált, fegyelmezett, udvarias stb. Az emberi külső -> jellemez is minket -> alakító tényezője a közösségnek. A munka esztétikuma: gyerekként kapjanak ilyen feladatot. Tárgyi környezet -> tisztasági kritériumnak megfeleljen pl.: kisiskolásoknál 2 hétig wc tiszta - Munkahely sima függöny, ha nem jó minőségű - Praktikusság is megfelelő legyen Napközibe kell megvalósítani a második otthont. Tágabb tárgyi környezet: lakóhelyé, iskoláé, esetleg kirándulás -> pedagógus ismereteket nyújt. Technika tanítása, interneten lehet sok mindent tanítani.

Műalkotások: minden művészeti ág jelenjen meg. A filmek is hasonlók Versolvasás – felsőbb évfolyamokban verselemzés után már nem szereti a verseket. Meg kell tanulni mi az értékes, mi nem (bóvli, giccs). Bizonyos alapművek ismerete választást ad a további művekhez. 11