Biológia | Állatvilág » Zöldi Viktor - Az egészségügyi kártevő fogalma csoportosításuk, ártalmaik

I. Az egészségügyi kártevő fogalma csoportosításuk, ártalmaik Zöldi Viktor E-mail: zoldi.viktor@oekantszhu Az orvosi entomológia születése • Patrick Manson – a Wuchereria bancrofti által okozott filariosist a Culex quinquefasciatus csípőszúnyog csípése közvetíti (1878) Az orvosi entomológia születése W. bancrofti mikrofiláriája Nyirokfilariázis (elephantiasis) tünete C. quinquefasciatus Az orvosi entomológia születése • Ronald Ross – a Plasmodium fajok átviteléért a maláriaszúnyogok felelősek (1897) – leírta a Plasmodiumok életciklusát is – 1902-ben Nobel-díjat kapott Kártevők csoportosítása • • • • Termesztett növényt károsítók – NÖVÉNYVÉDELEM Élő fát károsítók – ERDŐVÉDELEM Kitermelt fát károsítók – FAANYAGVÉDELEM Fertőző állatbetegséget terjesztő vagy a haszon- és társállatok nyugalmát zavaró állati kártevők – ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY • Fertőző betegséget

terjesztő vagy egyéb egészségügyi ártalmat okozó állati kártevők – KÖZEGÉSZSÉGÜGY-JÁRVÁNYÜGY egészségügyi kártevők Egészségügyi kártevők a) emberen élősködő vérszívó tetvek, b) maláriát terjesztő és egyéb vérszívó szúnyogok, c) betegséget terjesztő vagy okozó kullancsok és atkák, d) embervért is szívó bolhák, e) ágyi poloska, f) házi légy és egyéb élelmiszert szennyező vagy vérszívó legyek, g) csótányok és egyéb élelmiszert szennyező rovarok, h) vándor- és házi patkány, i) házi egér és a zárt térben megtelepedett egyéb egerek, j) az előző, a)-i) pontokban fel nem sorolt bármely állat, amennyiben tömeges előfordulása következtében vagy egyéb körülmények miatt közegészségügyi ártalmat okoz, illetőleg járványügyi szempontból veszélyt jelent. (Járványügyi rendelet 36. §) Az egészségügyi kártevők csoportosítása A) RENDSZERTANI Ízeltlábúak Pókszabásúak

Kullancsok Atkák Rovarok Pikkelykék Fülbemászók Csótányok Egyenesszárnyúak TÖRZS Tetvek OSZTÁLY Poloskák REND Bogarak Hártyásszárnyúak Lepkék Kétszárnyúak Bolhák Gerincesek Emlősök Rágcsálók Az egészségügyi kártevők csoportosítása B) GYAKORLATI SZEMPONTÚ 1. Ízeltlábúak • Vérszívók – Vektorként nem kompetens vérszívók – Vektorok • Paraziták • Élelmiszer-látogatók (vizitorok) • Élelmiszer-kártevők (rezidensek) • Környezeti kártevők • Különleges ártalmat előidézők 2. Rágcsálók • Egerek • Patkányok I. Vérszívók Az ártalom lehet: 1. „Csak” vérszívás és annak hatásai 2. Kórokozók átvitele Szúnyog vérszívása Choumet et al. http://www.plosoneorg/article/info%3Adoi%2F101371%2Fjournalpone0050464 Videó: http://index.hu/tudomany/egeszseg/2013/08/07/ez tortenik mikor megcsipi ont egy szunyog/ Vérszívás allergiás bőrpír nyálmirigy váladéka NYÁL

-véralvadásgátló -emésztőenzimek -egyéb, értágító, viszketést okozó, antigén hatású fehérjék „csípés” eredmény: Pihenés, üdülés, alvás zavarása (+ pszichés hatások - vérbő duzzanat - viszketés, vakarózás - másodlagos bőrgyulladás - allergia Vektor szerep kórokozó átvitele • vector = hordozó • kórokozó: vírus, baktérium, protozoon, mikrofilária • az átvitel típusa lehet: – mechanikai (pl. Chlamydia trachomatis) – biológiai (pl. Plasmodium spp) VEKTOROK ÁLTAL TERJESZTETT BETEGSÉGEK I. VEKTOR Ruhatetű (Pediculus humanus humanus) Maláriaszúnyogok (Anopheles spp.) Kullancsok (Ixodes spp.) Tsetse legyek (Glossina spp.) MEGBETEGEDÉS Kiütéses tífusz KÓROKOZÓ FERTŐZŐ FORRÁS (GAZDASZERVEZET - REZERVOÁR) Rickettsia prowazeki Ember ÁTVITEL MÓDJA A tetű széklete (bőrbe vakarás, nyálkahártyára kerülés, inhaláció) Az összenyomott tetű (bőrbe vakarás, nyálkahártyára kerülés,

bőrsérülés) VEKTOR ELTERJEDÉSE Világszerte Visszatérő láz Borrelia recurrentis Malária Plasmodium spp. Ember Vérszívás Világszerte Kullancsencephalitis Flavivirus Kullancs, apró emlősök Vérszívás Eurázsia Lyme borreliosis Borrelia burgdorferi sensu lato Rágcsálók, szarvas, kutya Vérszívás Eurázsia, É.Amerika Álomkór Tripanosoma brucei ssp. Ember, emlősök (kérődzők) Vérszívás Közép-Afrika VEKTOROK ÁLTAL TERJESZTETT BETEGSÉGEK II. VEKTOR MEGBETEGEDÉS KÓROKOZÓ FERTŐZŐ FORRÁS (GAZDASZERVEZET REZERVOÁR) ÁTVITEL MÓDJA VEKTOR ELTERJEDÉSE Púposszúnyog (Simulium spp.) Onchocercosis Onchoreca volvulus Ember (majmok) Vérszívás Trópusok, szubtrópusok Vérszívás Trópusok, szubtrópusok, DélEurópa Vérszívás Kp.-Ázsia, India, Afrika, Kp.- és DAmerika, D-Európa Vérszívás Trópusok, szubtrópusok Papatázi légy (Phlebotomus papatasii) Lepkeszúnyog (Phlebotomus spp.) Sárgaláz

szúnyog (Aedes aegypti) Csípőszúnyogok (Culex spp.) Bolhák, elsősorban a patkánybolhák (Xenopsylla spp.) Papatázi(Phlebotomus) Phlebovirus Ember Leishmania spp. Ember, kutya, rágcsálók, ragadozók láz Leishmaniasis Sárgaláz Ember Flavivirus Dengue Ember (majom, sárgaláz szúnyog) Japán encephalitis Flavivirus Vízi madarak Vérszívás Afrika, Ázsia Nyugat-nílusi láz Flavivirus Vízi madarak Vérszívás Európa, É.-Amerika Pestis Yersinia pestis Vadon élő rágcsálók Vérszívás Világszerte Murintífusz Rickettsia mooseri II. Paraziták • A parazita – más néven élősködő életciklusa jelentős részét a gazdaegyeden (-ben) éli le, abból táplálkozik, és csökkenti annak túlélési és szaporodási esélyeit, esetleg tünetekkel jelentkező betegséget is okoz. • Ektoparazita ↔ Endoparazita Miért fontosak? (ártalom) • emberi rühatka - rühesség – kínzó vakarózási kényszert kiváltó viszketés

• myiasist okozó légylárvák – (akár súlyos) változatos klinikai tünetek III. Élelmiszerlátogatók Az ártalom: 1. Élelmiszerek szennyezése (ürülék, regurgitáció) 2. Kórokozók mechanikus átvitele IV. Élelmiszerkártevők Az ártalom: 1. Élelmiszerek tápértékének csökkentése 2. Élelmiszerek romlása (penészedés) gazdasági kár 3. Élelmiszerek szennyezése (tetem, ürülék, szőr, testváladék) V. Környezeti kártevők Az ártalom: 1. Túlérzékenység, allergia: házi poratka 2. Gazdasági kártétel: ruhamoly, farontó rovarok VI. Különleges ártalmat előidézők Az ártalom: 1. Szúrás, harapás méreganyag gyulladás, fájdalom allergia 2. Kültakaró kitinszőrei bőr-, szem-, légútgyulladás allergia VII. Rágcsálók vándorpatkány házi patkány A patkányok ártalma Közeü.-járványügyi • pestis • trichinellózis • leptospirózis • tularémia • brucellózis • murin tífusz •

patkányharapási láz • asztma • pszichés tünetek • • • • Gazdasági élelmiszer szennyezése, fogyasztása (20 kg/év/egyed) rágás rongálás fészkelés épület, közmű (csatorna), gátak szigetelés rágása rövidzárlat, tűz házi egér A házi egér ártalma Közeü.-járványügyi • salmonellózis • fertőző agyvelőgyulladás • tularémia • malleus • asztma • pszichés tünetek • • • • Gazdasági élelmiszer szennyezése, fogyasztása (2 kg/év/egyed) rágás rongálás fészkelés élelmiszer szennyezése vezetékek rágása rövidzárlat, tűz A VÉDEKEZÉS ÁLTALÁNOS SZEMPONTJAI A védekezés fogalma VÉDEKEZÉS = MEGELŐZÉS és IRTÁS bejutás, megtelepedés, elszaporodás akadályozása elpusztítás A védekezés szakmai irányelvei 1. A kártevő fajának és életmódjának ismerete 2. Előzetes szemle végrehajtása a területen 3. A védekezés céljának meghatározása 4. Adekvát

módszer(ek) és irtószer(ek) kiválasztása 5. A terület felmérése 6. A választott módszer(ek) alkalmazása 7. Az elért eredmény monitorozása (objektivitás) 8. Az elért eredmény fenntartása 1. A kártevő fajának és életmódjának ismerete • Identifikálás – lehetőleg a faj helyszínen begyűjtött egyedei alapján – kétséges esetben taxonómus szakember igénybe vétele • Faj-specifikus ismeretek – fejlődés, táplálkozás, kártétel jellege stb. 2. Előzetes szemle végrehajtása a területen • A megrendelő és a kivitelező együttes jelenlétével, az adott területen végzendő • Tisztázandó: – – – – – – – – a kezelendő terület sajátosságai (alaprajz) az ártalom jellege, mértéke, kiterjedése (bejutás!) esetleges kártevőgócok felderítése a fertőzöttség mértékének megállapítása (csapdázás, kiűzés, próbaetetés) a megrendelő részéről szükséges előkészületek (műszaki

hiányosságok kijavítása, takarítás, lomtalanítás) a terület műszaki sajátosságai a munka végrehajtásának időpontja a betartandó óvórendszabályok 3. A védekezés céljának meghatározása • A kártevő biológiai tulajdonságai szabják meg • Háromféle lehet: – Maradéktalan elpusztítás • • • • Emberen élősködő tetvek Ágyi poloska Bolha Rühatka – Mentesítés, majd az elért mentesség fenntartása • Csótányok • Fáraóhangya • Rágcsálók – Jelentős ártalmat nem okozó, ún. veszélyességi küszöbszint elérése • • • • Legyek Szúnyogok Kullancsok Házi poratka 4. Adekvát módszer(ek) és irtószer(ek) kiválasztása • Módszerek: – – – – + Mechanikai Fizikai Biológiai-élettani Vegyi álalános higiénés rendszabályok betartása • Kívánatos a különböző módszerek együttes és egymást kiegészítő alkalmazása = integrált védekezés • Mérlegelni kell a hatástani,

alkalmazás- és biztonságtechnikai követelményeket 5. A terület felmérése • A kezelendő területnagyság megállapítása – m2-ben: • • • • mérgezett csalétek porozás permetezés szabadban alkalmazott aeroszol-képzés (meleg- és hidegköd, ULV) – praktikus egység: hektár – m3-ben: • gázosítás • zárt térben végzett hidegköd-képzés • füstölés 6. A választott módszer(ek) alkalmazása • Követelmény: – – – – a célszerűen megválasztott módszert kifogástalan technológiával kell végrehajtani, az eredményesség és a veszélytelenség együttes biztosításával • Tájékoztató irányelvei! 7. Az elért eredmény monitorozása (objektivitás) • Indirekt jel: megszűnik az ártalom • Objektív eszközök: – – – – csótánycsapda ill. kiűzés - csótánymentesítés feromonos csapda - élelmiszer-kártevő molyok ragasztós csapda - élelmiszerkártevők mérőkocka, porszórást követő

lábnyomfigyelés, próbaetetés - patkánymentesítés (ezek a fertőzöttség mértékének megállapítására is alkalmazhatók) 7. Az elért eredmény monitorozása (objektivitás) ragasztós csótánycsapda feromonos molycsapda német csótány aszalványmoly 7. Az elért eredmény monitorozása (objektivitás) megrágott mérőkocka patkány nyomok 8. Az elért eredmény fenntartása • Kezelések megismétlése – tartós méregmező felújítása – mérgezett csalétek kihelyezése patkányirtáskor • Műszaki megoldások – hálózás – rágcsálólyukak betömése • Számos kártevőkre jogszabályi előírások vonatkoznak! (ld. később)