Egészségügy | Felsőoktatás » Dr. Eke András - ízlelés

Ízlelés Dr. Eke András Ízérzősejt az ízlelő bimbóban izlelö , p rus - - - - -.:~~~ iLI 1 -- scjr - - - - -- +.:;~~ ") □ □ □ □ □ □ □ □ □ ~ 1/20 mm ~ 10000 Módosult epiteliális sejtek Folyamatos megújulásban – 30 nap a kialakulás – 10 napig funkcionál mint receptor A denervált ízlelőbimbó degenerálódik Az idegnek trófikus hatása van, mert amint az epiteliális felszínbe benő, ott új ízlelőbimbó kialakulását indukálja Ízlelő pórus mikrokörnyezetet képez A receptorok az apikális mikrovillusok 45 éves kor felett megindul a degeneráció A különféle ízlelőbimbók eloszlása a nyelvben (VII) Az egyes ízek érzékelésének helye a nyelv felületén □ Ez inkább statisztikai gyakoriságnak fogható fel, mint szigorú topológiának Ízérzetet kiváltó molekulák □ □ □ □ □ Savanyú – savak, log [H+] Sós – ionizált sók, inkább a kationok Édes & Umami (japánul:

ízletes, finom) – szénhidrátok – “umami” íz (aminósavak, mint glutamát, melynek ízét a purin-5nukleotidok kiemelik, pl. anyatejben) Keserű – organikus savak – némelyik előbb édes, majd keserű utóízt hagy – a toxinok legnagyobb része alkaloid Víz – tulajdonképpen a Cl- hiányát érzékeli némely receptorsejt – nincs tudatosulás – a vízháztartást érintő reflexválasz kialakításában lehet szerepe Ízlelési küszöb □ □ □ □ Igen változó Relatív intenzitásdifferencia -küszöb optimálisan csak 0.20 Az ízanyag koncentrációja határozza meg, hogy kellemes-e A keserű íz igen alacsony küszöb mellett kerül érzékelésre -> jelző funkció (mérgezés) T hresh-o. ld Su!bsta n te· Tas.te- -e 011eeni tra ti o•n {µ m ol/l} H yd;rot; h l őiT Ü C a.cüd Sodüum elhlori cfe Sót.ilf 1 ,00, Salt :20-DO- Slri/c hnillie hydl r•o. t: hlori de B-iUra r G h.11 C·á:S e· S\iéé- 8 0 .(M)Q, Suer,o-s e

Swee~ 1 O,O·DO- Sac,t,.~irün swee! 23 L6 Receptorpotenciál □ □ □ □ Arányos a koncentráció logaritmusával Tranziens válasz (<2 sec), adaptáció a KIR-ben Átterjedésének mechanizmusa az idegre még nem tisztázott Mechanizmusok – Sós • aspecifikus Na+-csatornák – Savanyú • H+ beléphet a Na+-csatornákon, vagy • a K+-csatonák H+-nel való blokkolása – Édes • membránreceptorhoz való kötődés -> Gs-protein -> adenilát cikláz -> cAMP -> proteinkináz A -> K+csatonák foszforilálásával zárja a csatornákat -> depolarizáció -> Ca2+-csatorna nyitás -> Ca2+beáramlás -> Ca2+-jel – Keserű • membránreceptorhoz való kötődés -> Gp-protein -> Ca2+-kiáramlás az endoplazmatikus retikulumból A kódolás térbeli mintázat alapján N Cl □ □ Hasonlatos a csapok színkódolásához a retinában Ízérzékelés szaglás nélkül nem tökéletes IFI 1 2 5 r2 HCI

Afferentáció □ □ □ □ A primér szenzoros kéregig követhető (Br. 3b) A rostok túlnyomó része nem kereszteződik A feldolgozás nem modalitás hanem valamennyi receptor ingerületének mintázata alapján történik Leágazások – vegetatív reflexek – affekció, magatartás (hypothalamus) – táplálékválogatás, stb. Szaglás Dr. Eke András Az orrüreg és a szaglószerv buJb, oJfacrorius regio olfactoria revegó t· Olf actory epithelium Küszöbök □ □ A relatív küszöb viszonylag magas (0,25) De egyes anyagok abszolút ingerküszöbe igen alacsony, pl. 1-2 molekula receptorsejtenként Olfactory Thresholds Et h-y I etlh,e:r 5e83 ehillo rof 0 1rm1 3e30 1 Py rii:d inie 09103 1 ·Oi1,of Pe1p•perm int B u1ty riic .a,c id 1 ·0=102 01 00 9 1 0 1 0e!OQi6 P·ropyl mercaptan 1 Artiif~cial .musk ·Oe100 004 r~1eth1y·~m1ercaptan ·O„10QiO010014 1 A szaganyagok epitópokat tartalmaznak □ □ □ □ Az

epitóp tipizálható szagérzet kiváltása alkalmas molekularészlet Az epitópok a szenzoros sejtek specifikus sejtjeinek ligandjai Egy afferens neuron csak egy epitópra érzékeny A szagérzetet az epitópok által keltett ingerületek összessége alakítja ki A szaginger detektálása □ □ □ □ □ A támasztó sejtek között 10-20 millió szaglósejt A bazális sejtekből folyamtos megújulás Életciklus: 30-60 nap A nyálkarétegben is fel kell oldódniuk az anyagoknak A detektálás folyamata a csillók membránjában indul el, melyek a bipoláris idegsejtek dentritjén találhatók fii olfactorfa csll/ók- - - ----1,;;,!~ nyálka ! lovcg A szenzoros idegvégződés szignáltranszdukciós folyamata Receptor □ □ Con-Clucta nce Na+ cAMP növekedés 50 ms-on belül de adaptáció van több szinten is, melyek közül a receptorszintű a legfontosabb A szaglószerv nagyon gyorsan adaptálódik sza inge ~ 0 200 •ltl u. •- m

•«J Q •- .-u 0 0. e: Q) ~~ -0 ♦- ~ ~~ CO Ct> 100 010 15 0 5 z fngerJés kezdete óta eltelt idő (s) ----- ----□ □ Ennek mechanizmusa valószínűleg a megnyitott kationcsatornán keresztüli Ca2+-beáramlás -> ez egyben zárja, (inaktiválja) a csatornát -> és így megszűnik az AP-leadás Másik lehetőség a receptor átmeneti inaktiválódása (negatív feedback szabályzás) Jelfeldolgozás □ □ □ □ afferens neuron -> glomerulus -> mitrális sejtek (relay sejtek) konvergencia a glomeruluson – érzősejt:relay sejt = 100:1 a kódolás a receptrok térbeli mintázata alapján történik (epitóptérkép) – ez a mechanizmus több szag detektálását teszi lehetővé, mint amennyi számára receptorunk lenne – az érzősejt és a relay sejt közötti szinapszis csak addig él, amig időnként egy-egy epitóp érzékelésre kerül – ennek a feltételnek a teljesülése ugyanakkor nagyon valószínű – és így még

annak a lehetősége is adott, hogy számunkra teljesen idegen szagot is érzékelhessünk interbulbáris reciprok gátlás megnöveli a két szaglószervet ért inger időbeli eltérését -> szaglási inger térbeli lokalizációja Afferentáció □ □ □ limbikus rendszer – affektív hatás – magatartási reakciók – kapcsolat a nem tudatosuló, ösztönös funkciókkal – a hippocampalis kapcsolat révén komplex emlékképeket idéz fel egy-egy szag orbitofrontális kortex – tudatosulás a centrális mechanizmusok tisztázatlanok Uncus & Amygdala Hi ocamus Köszönöm a figyelmet!