Gazdasági Ismeretek | Környezetgazdaságtan » Tóvári Károly - Környezetgazdálkodás

Környezetgazdálkodás Ea.: Tóvári Károly // q[(- -)]p TheVidocqERs // A környezetgazdálkodás fogalma, oktatási cél „A Környezetgazdálkodás alatt olyan szisztémát kell érteni, ahol a gazdálkodás célja az, hogy a környezeti összetevők, elemek állapota - sem egyenként, sem együttesen - ne kerüljön ökológiai egyensúlyok által meghatározott szint alá. A szintet a környezeti elemek, rendszerek, és az ember tűrőképessége határozza meg. A tantárgy oktatása során a hallgatók megismerkedhetnek a legfontosabb összefüggésekkel, (néhány esettanulmány segítségével a környezetgazdálkodás gyakorlatával) és szintetizálhatják a tantárgyat megelőző ismereteiket. A környezetgazdálkodás hatékony módszerei 1. Környezeti marketing (ökomarketing) A marketing: „Az a mozdony, amely a többi tevékenység vagonját előre lendíti." „ A vállalat egzisztenciáját érintő szűk keresztmetszetek feloldásával foglalkozó

vállalati gyakorlat és alkalmazott gazdaságtudomány." Legújabb megfogalmazása: „ A marketing a vállalat egészére kiterjedő - a vevőkkel való azonosulást hangsúlyozó - filozófia, szemléletmód, amelynek megvalósítása a vállalati felsővezetés feladata oly módon, hogy a vállalati résztevékenységek integrációjában a marketingszempontok domináljanak " Környezeti marketing: Környezeti marketingnek a környezeti- ökológiai elvárásokat integráló és megvalósulásukat ösztönző vállalati magatartást nevezzük. A környezetorientált marketingkoncepció: 1. Pozicionálás, profilírozás 2. Ökológiai portfolió 2. Ökomarketingmix A marketingmix a marketingszemlélet érvényesítését szolgáló elvek és tevékenységek rendszere. (Gyakorlatilag a tényleges marketingstratégia kereteinek kijelölése.) A környezeti (vagy öko-) marketingmix: „A környezeti marketingmix egy környezetorientált marketingstratégia

legoperativebb komponenseinek a vállalatpolitika kiemelt célterületei szerint történő rendszerezése. " 1. Termékpolitika (product) 2. Árpolitika (price) 3. Értékesítési politika (place- distribution) 4. Kommunikációs politika (promotion) 3. Ökocimkézés A környezeti terhelések 30-40 %-a közvetlen kapcsolatba hozható a lakossági fogyasztás mennyiségével és szerkezetével. A fogyasztói döntések irányíthatóak, befolyásolhatóak. A mai környezetpolitikák célja a környezeti termelési tényezők hosszú távon fenntartható hatékony felhasználása.  A lakossági vélemények jelentősége: a szakképzés fontossága kiemelt. A tanuló fiatalok multiplikátor szerepet töltenek be.  Környezetbarát (vagy környezetkonform) tennék: legalább egy jellemzőjében kevésbé terheli a környezetet.  Az ökocimke: Hazánkban a „zöld cédrus" embléma 4. Öko-controlling Az öko-controlling rendszer elemei: ~ Környezeti információs

rendszer  Környezeti monitoring rendszer  Környezeti kézikönyv és dokumentáció 5. Öko-mérleg Öko-mérleg: a vállalat anyag- és energiaáramlás adatainak összegyűjtése. Részterületei:  vállalati mérleg  folyamatmérlegek  termékmérlegek  állapot áttekintés 6. SWOT elemzés: A vizsgálat alkalmas a vállalatnál a környezetvédelem helyének, szerepének megítélésére. (Értékelhető a vállalat menedzsmentjének színvonala, az esetleges gyengeségek ill. a javítás tehetőségei.) A SWOT mozaikszó: Stronghts = erősségek Weaknesses = gyengeségek Opportunities = lehetőségek Threats = fenyegetések A „környezetvédelmi célú" SWOT-vizsgálat hatóköre:  a feltárt környezeti erősségek,  a megállapított gyengeségek,  környezeti fenyegetettségek, környezeti lehetőségek. Egy gépipari vállalat modellje: a működő technológiák környezeti hatásai Hatás levegő Tevékenység ÖkoÖssz. talajvíz

szennyvíz zaj bűz egészség hulladék- hulladékmennyiség veszélyesség szisztéma 0 1 3 1 2 3 2 0 13 Fémfeldolgozás 1 Forgácsolás, öntés 4 1 1 3 1 4 2 2 0 18 Műanyag-feldolgozás 2 0 0 3 3 3 3 1 0 15 Galvanizálás 3 3 4 1 1 4 4 4 1 25 Festés 3 1 2 1 3 3 3 3 1 20 Kovácsolás 1 1 1 4 1 3 2 2 1 16 Zsírtalanítás 4 2 2 1 4 2 4 4 1 24 Össz. 18 8 11 16 14 21 21 18 4 A Leopold-mátrix sémája Az alkalmazott skálabeosztás: 0 = Nincs érzékelhető környezeti hatás 1 = Alig érzékelhető a környezeti hatás 2 = A hatás gyenge 3 = A hatás közepes 4 = A hatás erős 5 = A hatás kritikus mértékű Textilgyár (Szakirodalomból vett példa) A vállalat anyag- és energiamérlege 1. Természeti erőforrások felhasználása; víz, alapanyagok A gyár nyersanyag-felhasználása: Felhasznált vegyszerek Lúgos főzési Fehérítés Nyomás Mértékegység Lúgnyo-

más mosás Kikészítés Összes vegyszer Köteg [kg/évj NaOH 112,5 135 - 148.000 - - 148.247,5 Nedvesítöszer 37,5 112,5 - - - - 150 Redukálószer 115 - - - - - 12,5 Habzásgátló 18.75 18,75 1.800 - - - 1.837,5 Vízüveg - 563 - - - - 563 Vízüveg- - 75 - - - - 75 Hidrogén-peroxid (35%-os) TINOPAL BHT - 750 l/év - - - - 750 l/év - 112.5 - - - - 112.5 Formalinmentes térhálósító - 9.000 - - - 9.000 Emulgeátor - - 1.800 - - a" 1.100 Szilikonos lágyító - - 9.000 - - 300 9.300 Lágyfogású kötőanyag - - 90,000 - - - 90.000 Sűrítő - - 21.600 50,000 - - 71.600 Pigment festék - •- 18.000 - - - 18.000 Duzzasztószer (karbamid) - - - - - 112,5 112,5 - - 600 - 4.000 4.000 6.000 2.000 1.200 m3/év 20.000 m3/év Ecetsav Felhasznált víz 600 2.000 - 2.000 2. Energiamérleg Gőz, elektromos áram felhasználása A gyár

energiafelhasználása: Energiafelhasználás [kWh/év] Energiaveszteség [kWh/évJ Gázfogyasztás [m3/év] Gőzfelhasználás [*1O-3 kg/év] 120.000 12.000 - - 17.550 1.755 - - Perzselés 56.250 5.625 30.000 - Lúgos főzés 93.750 9.375 - 10.900 Fehérítés 93.750 9.375 - 10.900 Szárítás 87.000 8.700 - 1.125 Nyomás 165.000 16.500 - - Gőzölés, szárítás 330.000 33.000 - 5,500 Rotációs lúgnyomás 165.000 16.300 - - Mosás 26.250 2.625 - 2.005 Szárítás 87.000 8.700 - 1.125 Kikészítés 87.000 8.700 - 1.125 Átnézés, méretre vágás 5.500 550 - - Csomagolás 5.500 550 - - 1.339550 133.955 30.000 32.680 Főbb tevékenységek Keverés (NaOH) Összes energia A cég menedzsmenttevékenységének SWOT – elemzése Menedzsmenttevékenység Erősségek Felső vezetés elkötelezettsége Gyengeségek Lehetőségek ++ Fenyegetettségek +++ Környezetvédelmi megfelelés + +++

Jogszabály-megfelelés + +++ Környezeti célok, tervek, környezetvédelmi beruházások + ++ Kommunikáció ++ Környezetvédelmi oktatás ++ Környezetvédelmi belső szabályozás ++ + Környezetvédelmi dokumentáció ++ +++ Felkészülés és reagálás vészhelyzetekre ++ ++ Ellenőrzés, monitorozás Nem megfelelősségek, lakossági panaszok Vezetőségi átvizsgálások + ++ + + + ++ A gyár tevékenységének környezeti szempontú SWOT-elemzése Környezeti elemek és önálló hatótényezők Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Természeti adottságok +++ Társadalmi adottságok ++ ++ Gazdasági adottságok + + Fenyegetettségek + Energiafelhasználás ++ Anyaghasználatok ++ ++ + +++ Kibocsátások Levegő Kellemetlen szaghatás + Veszélyesgáz-kibocsátás + Felszíni víz + +++ Felszín alatti vizek + + Talaj ++ + Élővilág ++ + Víz Hulladék Kommunális Termelési Veszélyes + ++ ++ + Nem

veszélyes Zaj, rezgés ++ + + + + ++ 1 0 0 1 Összesen 0 Ökoszisztéma 2 Hulladék minősége Zaj 0 Hulladék menynyisége 1 Egészség 0 Bűz 3 Szennyvíz 1 Talaj Keverés Levegő Tevékenység Energiafelhasználás Hatás Anyagfelhasználás 9 Perzselés 0 3 2 0 0 3 2 1 1 1 2 15 Lúgos főzés 2 3 1 1 2 2 2 1 0 0 2 16 Fehérítés 3 3 1 1 3 2 1 1 0 0 2 17 Szárítás 0 2 1 0 0 2 2 1 0 0 1 9 Nyomás 3 3 1 1 3 2 2 1 0 0 2 18 Gőzölés, szárítás 2 4 1 1 2 2 2 1 0 0 2 17 Rotációs lúgnyomás 3 3 1 1 3 2 2 1 0 0 2 16 Mosás 2 1 1 1 2 1 1 1 0 0 2 12 Szárítás 1 2 1 0 1 2 1 1 0 0 1 10 Kikészítés 2 2 1 1 2 1 3 1 0 0 2 15 Átnézés, méretre vágás 0 1 0 0 0 1 0 0 2 2 0 6 Csomagolás 1 1 0 0 0 1 0 0 1 0 0 4 20 31 11 8 18 18 11 4 3 19 Összesen 23 12. sz táblázat

Leopold-mátrix 0 = nincs érzékelhető környezeti hatás 1 = alig érzékelhető környezeti hatás 2 = a hatás közepes 3 = a hatás erős 4 = a hatás kritikus mértékű Bútoripari Kft. Meglévő telephely átalakítása iparterületté Bútoripari vállalkozás telephelye P1-P5 Helyhez kötött légszennyező pontforrások M1-M6 Környezeti zajterhelési vizsgálatok 1-17 Házszámok FG Faipari gépműhely R1 Raktárépület B Bútorkészítő műhely Kh Kazánház Öm Összeszerelő műhely R2 raktárépület IRO Iroda és szociális épület (3 szintes, festőműhelyek az első emeleten) VH Veszélyes hulladéktároló Hatások a környezet elemeire, környezetvédelem: A, Légszennyezés, levegőtisztaság-védelem A/1, pontforrások, felügyeleti források Helyhez kötött légszennyező pontforrások:  P1: faipar porelszívó kürtője (kibocsátási magasság: H=8,00m, kilépő keresztmetszet: G=0,4x0,4m)  P2, P3, P4: a hőközpont

vegyestüzelésű fűtőberendezéseinek kazánházi kéményei (kibocs. magasság: H=12,00m, kilépő ker. m: G=0,38x0,38m)  P5: fényezőfülkék elszívóhálózatainak egyesített kürtője (kibocs. m: H=14,00m, kilépő ker m: D=0,55m) Pontforrás Anyagfajta P1 P2, P3, P4 007 szilárd, mm toxikus 002 szénmonoxid 003 nitrogén-oxidok 099 korom 151 toluol 313 metil-etil-keton 317 diaceton-alkohol 152 xylol 308 butil-alkohol 471 toluol diizocianát 007 szilárd (nem toxikus) P5 B, Zajok, zajvédelem Zajterhelési határértékek: Kibocsátási határérték (kg/óra) Várható kibocsátás (kg/óra) 18,00 0,36 0,24 3,24 1,62 0,81 1,08 1,62 0,27 0,32 0,20 0,0346 0,0455 0,0357 0,077 0,083 0,011 0,119 0,012 0,003 0,068 nappal (06-22 óráig) éjjel (22-06 óráig) Zajterhelés a vizsgálati pontokon: M1= 53,0 dB M2= 55,5 dB M3= 56,4 dB M4= M5= M6= 60 dB 50 dB 57,5 dB 55,0 dB 53,4 dB C, Vízszennyezés- vízvédelem: - vízfelhasználás jellege (ipari technológiai,

hűtővíz, szociális célú), - felszíni- és felszín alatti vizek védelme - szennyvízkezelés, D, Talajszennyezés-talajvédelem: - a talaj és az alapkőzet szennyezése Veszélyes anyagok, készítmények felhasználása (veszélyes) hulladékok kezelése E, Hulladékok kezelése: − hulladékfajták (veszélyesnek minősülő) V 55 501 lakk maradékok V 55 502 lejárt szavatosságú festékek, lakkok V 55 504 festékmaradékok V 55 504 02 festékes fém göngyöleg, festékes tisztítóanyagok V 55 504 03 papírhulladékok V 55 504 07 textilhulladékok V 55 536 05 oldószerrel szennyezett műanyag hulladék V 59 401 mosó-, takarítószerek felhasználásából származó hulladék − Mennyiségi adatok (meghatározása tapasztalati értékekből) − Gyűjtőtároló-hely kialakítása F, Egyéb (kapcsolódó) szakterületek: − az élővilág (természet) védelme − az épített környezet védelme − sugárzások elleni védelem A gyár tevékenységének

környezeti szempontú SWOT-elemzése: Környezeti eleinek és önálló Természeti adottságok Társadalmi adottságok Gazdasági adottságok Energiafelhasználás Anyaghasználatok Kibocsátások Levegő Kellemetlen szaghatás Víz Veszélyesgázkibocsátás Felszíni vizek Felszín alatti vizek Talaj Élővilág Hulladék Kommunális Termelési Veszélyes Nem veszélyes Zaj, rezgés Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Fenyegetettségek A cég menedzsmenttevékenységének SWOT-elemzése: Menedzsertevékenység Felső vezetés elkötelezettsége Környezetvédelmi megfelelés Jogszabály- megfelelés Környezeti célok, tervek, környezetvédelmi beruházások Kommunikáció Környezetvédelmi oktatás Környezetvédelmi belső szabályozás Környezetvédelmi dokumentáció Felkészülés és reagálás vészhelyzetekre Ellenőrzés, monitorozás Nem megfelelősségek, lakossági panaszok Vezetőségi átvizsgálások Erősségek Gyengeségek Lehetőségek

Fenyegetettségek A bútoripari cég modellje: a működő technológiák környezeti hatásai Hatás levegő zaj talaj víz Hulladék ökofel- felmeny- veszé- szisztészíni sz. a ma nyiség lyesség Összesen Tevékenység Gatterolás 2 4 0 0 0 5 1 1 13 Alakítási műveletek 2 4 0 0 0 4 1 1 12 Csiszolás 3 4 0 0 1 3 3 2 16 Felületkezelés 3 2 0 1 2 2 4 1 15 Lakkcsiszolás 4 3 0 0 2 2 4 2 17 Fényezés 3 2 1 1 2 2 4 3 18 összesen: 17 19 1 2 7 18 17 10 Leopold-mátrix Az alkalmazott skálabeosztás: 0 = nincs érzékelhető környezeti hatás 1 = alig érzékelhető a környezeti hatás 2 = a hatás gyenge 3 = a hatás közepes 4 = a hatás erős 5 = a hatás kritikus mértékű G10 Épületbővítés, termelésfejlesztés (építés alatt) G12 Logisztikai csarnok (építés alatt) G1 Motorgyártás, Gépjárműgyártás Motorfejlesztést központ (tervezés alatt) i i i.i A

környezetmenedzsmentrendszer szintjei Környezetvédelmi politika* Alapelvek Az AUDI HUNGÁRIA környezetvédelmi politikája az AUDI HUNGÁRIA környezetvédelmi alapelveit fekteti le. Környezetvédelmi kézikönyv Keretkoncepció A kézikönyv az üzemi környezetvédelem folyamatait és felelősségeit rögzíti. Folyamatleírás Irányvonalak A minden dolgozóra érvényes folyamatleírások területátfogó folyamatokat szabályoznak. Munkautasítás Egyedi Olyan kötelező érvényű munkautasítások, melyek egyedi eseteket szabályoznak. Munkatársak Alkalmazás Tevékenysége sorén minden dolgozó felelős a környezetvédelemért és az AUDI HUNGÁRIA környezetvédelmi politikájának megvalósításáért. A környezetgazdasági döntés-elemzés eszközei HAGYOMÁNYOS ELEMZÉS ÉLETCIKLUS MEGKÖZELÍTÉS Életciklus-elemzés és becslés, ökomérleg, Környezetgazdasági könyvelés Teljes költségbecslés, összes költség- Költség-haszon elemzés

könyvelés, életciklus könyvelés Források értékelése Környezeti auditálás Környezeti tervezés, életciklus tervezés, Környezetgazdasági ockázatbecslés ökotervek Integrált életciklus menedzsment Anyag- és energiavizsgálat Környezeti hatáselemzés Veszteség-minimalizálás Ökológiai Életciklus Hipotézis Hatásbecslés Fejlesztés Cél Meghatározása Leltárelemzés Életciklus tervezés folyamata Életciklus keretcélok Menedzsment egyidejű tervezés életciklus minőség siker jelzőszámai csapat összefogása vezérelvek Szükségletelemzés: szignifikáns szükségletek értékelés, célok alapok technikai fejlődés diszkontinuitás a környezet állapota finomítás Követelmények környezeti magatartási költség kulturális jogi Életciklus stratégiák Becslések környezeti költség döntéshozás finomítás diszkontinuitás Tervezés koncepció előzetes részletes diszkontinuitás finomítás Végrehajtá termelés

használat, szervíz visszavonulás folyamatos újraigazítás figyelés, tervezési fejlesztés Életciklus tervezés folyamata Zöld tervezés Veszteség megelőzés Jobb anyagmenedzsment csökkenteni: súlyt elősegíteni: újrafeldolgozás toxikus anyagokat újrafelhasználás energiaigényt komposztálást kiterjeszteni: szolgáltatások energiafeltárás A zöld tervezés céljai (3) Az ipari termelés környezeti hatásai: Az utóbbi évtizedekben az ipar környezetszennyező hatása mérséklődött, amely következménye:  az ismétlődő energiaválságok technológiai fejlesztésre gyakorolt hatásának  a szigorodó állami környezetvédelmi előírásoknak, törvényeknek és  a fogyasztók környezeti tudata erősödésének. Az anyag- és energiatakarékos fejlesztési irányzatok következtében:  A mikroelektronika és a számítástechnika alkalmazása eredményezte  a termékek (vagy azok részegységeinek) miniatürizálását,  a

robottechnika ipari méretű elterjedését,  A kémia és az anyagtudomány eredményeként Az általánosan használatos fémeknek, nyersanyagoknak speciális tulajdonságokkal rendelkező, tartós hatású anyagokkal (műanyagok, finomkerámiák, fémötvözetek, új vegyületek stb) történő helyettesítése,  A természettudományos eredmények gyakorlati hasznosítása következtében A biotechnológia alkalmazása,  A szervezési- és gazdaságtudományi ismeretek széleskörű alkalmazása:  a termelési folyamatok újszerű irányítási rendszereinek kidolgozása,  a gyártási veszteségek és a selejt csökkenése,  a fajlagos nyersanyag- és energiaigény csökkenése. A környezetvédelmi és egészségügyi előírások fokozatos szigorodása következtében: A követelmények megsértőivel szemben alkalmazott szankciók:  új gyártási folyamatok további tökéletesítését,  új (kevesebb szennyezéssel és hulladékkal járó) gyártási

technológiák kidolgozását és mind a termelés, mind pedig a végtermékek esetében  a környezetet súlyosan szennyező, károsító anyagok helyettesítését tették szükségessé. A teljes életciklus nyomon követése, a „bölcsőtől a sírig” elv alkalmazása miatt megfogalmazódik az igénye annak, hogy a gyártók ill. a forgalmazók az elhasznált anyagokat, a tartós fogyasztási cikkeket vegyék vissza és hasznosítsák a következő gyártási folyamatban. Ez viszont csak akkor oldható meg, ha a berendezéseket (háztartási gépeket, irodai eszközöket, járműveket, szórakoztató elektronikai eszközöket stb.) olyan anyagokból állítják elő, amelyek a gyártmányok elhasználódása után könnyedén szétválogathatók és újra hasznosíthatók. Az egész életciklusában környezetkímélő tennék piaci versenyképessége jelentős mértékben nő. Energiagazdálkodás:  A hagyományos (ásványi eredetű) energiaforrások felhasználása

 A különböző földtörténeti korokban képződött fosszilis energiahordozók [szén, kőolaj, földgáz és a természetben fellelhető hasadóanyagok (urán) energetikai célú] hasznosítása,  A környezet káros terhelése jelentős.  A „megújuló energiaforrások" felhasználása  Napfény, geotermikus energia, víz, szél, árapály stb.  Környezetbarátnak tekintett megoldás. A hatékony energiafelhasználás fontossága: A hatásfok növelése, megtakarítások a termelés és a felhasználás során. „Legtisztább energiának azt tekintjük, amelyiket nem kell megtermelni." „Általában az a technológiai variáns tekinthető a környezetvédelem szempontjából fejlettebbnek, amely kisebb keresletet támaszt a természeti erőforrások iránt, mint alternatívái, vagy azoknál jobban erősíti a természetes hulladék feldolgozó mechanizmusokat és az emberi élethez szükséges általános feltételeket" Adott környezeti

probléma enyhítésére általában kétféle lehetőségről beszélünk:  az egyik az un, additív technológiák felszerelése (tisztítóberendezések, szűrök) amelyet műszaki-, technológiai-, gazdasági- szempontból a környezetvédelem extenzív módszerének,  a másik a teljes technológiaváltás, új (környezetbarát) technológiák alkalmazása, amely megoldást a környezetvédelem intenzív módjának nevezzük. Nézzük meg, hogy mit takar a környezeti ipar kifejezés! Induljunk ki az alábbi megközelítésből: ,A környezeti ipar a környezeti károk, mint a levegő-, víz-, és talajszennyezés, a hulladékokhoz és zajártalmakhoz kapcsolódó problémák mérésére, kivédésére, korlátozására vagy korrigálására alkalmas termékeket és szolgáltatásokat biztosító vállalkozások összessége. Magába foglalja az olyan „tiszta technológiákat" is, ahol a szennyezés (és az alapanyag felhasználás) minimális." Új, tiszta

technológiák esetében nehéz elkülönítetten értékelni a környezetterhelés, ill. a gazdaság, hatékonyság terén elért javulást, és nehéz megállapítani hogy a költségekből mennyi eredményed a környezeti állapotjavulását Az OECD 1994-es ajánlása szerint - a környezeti ipar fogalmába beletartoznak: A tisztítási technológiák, kibocsátás- csökkentő berendezések, eszközök, ellenőrzőmérőműszerek, az újrafelhasználást szolgáló technológiák és a különböző környezeti szolgáltatások. A Központi Környezetvédelmi Alap támogatási irányelveiről (1995-ben) kiadott dokumentumban szereplő megfogalmazás: „A környezetvédelmi ipar egyrészt lefedi azon ipari termelő tevékenységeket, amelyek végzésével a környezetvédelmi elvek megvalósulását, a fenntartható fejlődés kialakulását, a környezet terhelésének és veszélyeztetésének csökkentését szolgáló létesítményeket, technológiákat, berendezéséket,

gépeket fejlesztenek ki és hoznak létre, másrészt azon ipari szolgáltató jellegű tevékenységeket, amelyeket a társadalmi és gazdasági élet következtében kialakuló környezetveszélyeztetés, szennyezés, károsítás megelőzése, minimalizálása, elhárítása és felszámolása érdekében folytatnak." A környezeti ipart az alábbi 7 csoportra bontva osztályozzuk:  víz és kifolyások kezelése  hulladékmenedzsment és újrafeldolgozás  talajtisztítás (termeszéé erőforrások védelme)  levegőszennyezés csökkentésének eszközei, eljárásai  zajcsökkentés  monitoring rendszer  környezeti szolgáltatások Mit értünk - a legtágabb értelmezésben - a környezeti piac fogalmán? „Környezeti piac fogalmán a környezetgazdálkodás technikai-műszaki eszközrendszerét, valamint annak mozgásformáit értjük.” A környezeti piac terjedelme- struktúrája és sajátosságai: „A környezeti piac

kínálatorientált elemzése során behatóbb ismereteket szerezhetünk ennek a szektornak a vállalkozásairól, azok egyedi (és nemzetgazdasági) jelentőségéről - jobban a figyelem középpontjába állíthatjuk a környezeti piac olyan lényeges effektusait, mint pl az innovációs hatás, a munkaerőpiac hatás és a szektorális v. regionális hatások " A környezeti piac jellemzői: a) konjunktúrasemleges (jelentős állami preferáló eszközök), b) hosszú távú növekedési kényszer, c) termékeinek és technológiáinak sokszínűsége és komplexitása. d) jelentős „melléktermékeket" is produkál (munkapiaci hatás, területfejlesztési következmények), e) a nemzetköziesedés és az export-intenzív jelleg, f) mesterséges, államilag garantált piac, g) várható egy, a hadiipart kiváltó szerep, h) gazdaság- racionalizáló feladat ellátása. A környezeti piac terjedelme és dinamikája: (A környezetpiaci effektusok értelmezése) a) az

állam közvetlen szerepvállalása (keresletet gerjeszt), b) Jogi - gazdasági szabályozás (kényszerít és ösztönöz), c) Banki szféra (finanszíroz, esetenkénti kamatkedvezmények stb.), d) nemzetközi együttműködések szakmai megnyilatkozások (környezetvédelmi egyezmények, konferenciák), e) fogyasztói magatartásváltozás (pl ökotermékek- szolgáltatások iránti kereslet). A környezetvédelmi menedzsment A környezetkímélő vállalati stratégia kialakításának feltételei: 1. A vállalatok felső szintű vezetése ismerje fel, hogy a környezetvédelem nem csak állampolgári kötelessége, de a vállalat jövőbeni sikerének alapvető feltétele. 2. A vállalat vezetésének ismernie kell az érvényes környezetvédelmi szabályokat (törvényeket, rendeleteket). 3. A vállalati stratégia központi elemének kell tekinteni a vállalatok tevékenységének és termékeinek környezeti hidasáról kialakított kép javítását A stratégia

kialakításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a vállalat tevékenysége mennyire van hatással a globális és a helyi környezetvédelmi problémákra. A (környezetvédelmi szempontok alapján) kezdeményezővé válás feltételei: 1. Részletes felmérés (átvilágítás) készítése a vállalat tevékenységének környezeti hatásairól 2. A környezeti hatások, kockázatok hatékony mérséklésére alkalmas irányítási rendszer kialakítása 3. A környezetvédelmi követelmények betartásának szavatolása 4. A vállalat imázsának kialakítása - Nyíltság a vállalaton belül és a környezet felé - Nyíltság a lakosság felé - Kooperáció más vállalatokkal (iparági vagy regionális nyíltság) A beruházások előkészítése:  A beruházás potenciálisan lehetséges helyeinek felkutatása  Beruházási alternatívák, és ezek környezeti hatástanulmányának elkészítése. tervjavaslat kereskedők tervezés adott esetben bírósági

vita engedélyezési indítvány tiltakozások, kikötések nyilvános értelmezés mérnökök engedélyezés létesítés/építés Egy engedélyezési eljárás nyilvánosság Környezeti mérnök A hatásviselők csoportosítása a vizsgálat szempontjából A környezeti menedzsment (általánosan elfogadott) alapelveinek összefoglalása:                 A környezet védelme vállalati prioritás. Integrált menedzsment Folytonos fejlődés, tökéletesítés. Az alkalmazottak folytonos képzése. A projektek előzetes környezeti szempontú értékelése. Környezetbarát termékek és szolgáltatások A környezetkímélő használatot támogató fogyasztói tanácsadás. A környezed szempontokat már a létesítmény és a tevékenység tervezésekor érvényesíteni kell A környezeti menedzsmentet kutatások támasztják alá. A szennyezés megelőzését szolgáló megközelítés. A környezeti menedzsment

figyel a vevőkre és a szállítókra is. Az üzemzavarok és balesetek következményeinek elhárítására való készenlét A technológiai transzfer előmozdítása. Közreműködés az össztársadalmi erőfeszítésekben* Nyitottság a környezeti problémákra. Tájékozottság és tájékoztatás Környezeti menedzsment rendszer Környezeti politika Környezeti programok Környezeti információs rendszer Környezeti oktatás, továbbképzés dokumentáció Környezeti szervezet Vezetőségi Felülvizsgálat Környezetmonitoring A környezeti menedzsment elemei A vállalati kapcsolatrendszer modellje: SZAKSZER SZÖVETSÉGEK, KAMARÁK LAKOSSÁG NEM KORMÁNYSZERVEZETEK VÁLLALATI MENEDZSEREK Gyógyszergyár A társaság környezetvédelmi beruházásai az alábbiak szerint alakultak az elmúlt három évben: Környezetvédelmi ráfordítások" Üzemeltetési költségek Hulladékártalmatlanítás Szennyvízkezelés Csatornadíj Laboratórium* Összesen

Beruházások Légszennyezés csökkentése Vízszennyezés csökkentése Egyéb célokra Összesen (Integrált)* Környezetvédelmi rész 1999 1998 MFt MFt MFt MFt 508,4 197,3 262,5 31,0 999,2 551,0 196,9 290,0 39,3 MFl MFt MFt MFt MFt % 186,3 37,2 75,6 21,7 MFt Összesen Egyéb költségek Külső szakértés, tanácsadás MFt 114,0 55,8 67,5 3910,0 166,8 4,3 404,1 MFt 20,3 Mindösszesen MFt 1423,6 245,0 12,0 544,1 1077,2 2013,0 2000 636,0 217,0 292,2 24,3 1169,5 507,1 28,9 95,9 4746,0 525,0 11,1 1156,9 42,8 1643,0 2369,2 A kizárólag környezetvédelmi célból foglalkoztatottak bérköltsége nélkül Biztonságtechnikai laboratóriummal együtt "A gyógyszerhatóanyag-gyártás területén végrehajtott beruházások teljes főösszege Környezetvédelmi beruházások Levegőtisztaság- védelem Vízminőség- védelem Vízhasználat Szennyvíz Hulladékgazdálkodás Veszélyes hulladékok Nem veszélyes hulladékok Zajvédelem Talaj és felszín

alatti vizek védelme A vállalat környezeti teljesítményének főbb mutatói Környezeti teljesítmény Levegőterhelés NO X CO Por Illékony szerves anyag t t t t Összesen KOI (Budapest) KOI (fióktelep) Ammónia (fióktelep) 1998 1999 2000 14,6 2,6 2,5 653,7 673,4 16,0 2,2 1,3 629,3 648,8 21,0 10,0 1,2 529,7 561,9 3330 189 25 2137 223 31 4146 3813 12040 15853 1620 2422 4699 11675 116374 1134 10,47 7,9 Vízterhelés t t t 5024 263 64 Hulladékgazdálkodás Kommunális hulladék Veszélyes hulladék égetésre Egyéb módon ártalmatlanított Összesen veszélyes hulladék Értékesített hulladék t t t t 7896 3595 10709 14304 1578 Egyéb mutatók VOC* 11,36 VOC - illékony szerves komponensekre vonatkozó mutató, amely megmutatja, hogy az összes bevitt illékony szervesanyag-mennyiség hány százaléka távozik a környezetbe (a határérték 15%) Környezeti teljesítmény éves adatai (1998-2000) Környezetközpontú irányítási rendszer

alkalmazása „Környezetvédelmi stratégiánk megvalósítása érdekében, a bonyolult, számos tényezőből álló folyamatok társasági szintű összehangolására alakítottuk ki környezetközpontú irányítási rendszerünket, melyet úgy kell működtetnünk, hogy társaságunk környezetvédelmi teljesítőképessége egyre inkább megfeleljen a hazai és a nemzetközi előírásoknak, biztosítsa környezetvédelmi politikánk megvalósítását, társaságunk hírnevének és piaci pozíciójának erősítését " - mondja a gyógyszergyár környezetvédelmi hitvallása